Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-15 / 293. szám

4 • PETŐFI NfiPE • 1981. december IS. a Likőripari Vállalat • Hamarosan feltöltik a hatalmas' ászokhordókat, melyek hitelesítését ellenőrzi Gyöngyösi István és Norek Tamás. (Opauszky László felvételei Űj telephelyen A Budapesti Likőripari Vállalat kecs. keméti (izem. egysége hosz. szú éveken ke. resztül a város három pont­ján egyre rósz. szabb körül, mények kö­zött végezte munkáját. Há­rom évvel ez. előtt . végre megkezdőd­hetett egy 40 millió forin. tos beruházás megvalósí­tása, és de­cember végéig az üzemegy­ség egy hely­re kerülhet. Ez­zel kapcsolat­ban kértünk rövid tájékoz­tatót Betende Lászlótól, az üzemegység ve­zetőjétől. — A korábbi években igen nehéz volt a tevékenysé­günk irányí­tása — mond­ta elöljáróban. — A város három I pontjára telefonálgatni, vagy sze­mélyesen elmenni sok kieső időt is jelentett amellett, hogy egyik telephelyünk sem volt megfelelő. Hozzá kell tennem azt is, hogy üzemegységünk fejlesztése mel­lett két telepünk megszüntetését városrendezési okok Is indokolják. A Vasút utcai telepünkön, ahol a szeszfőzdénk is működik, 1978- ban kezdődött meg az építkezés. A múlt év végén már birtokba is vehettük első lépcsőként azt az 1100 négyzetméter alapterüle­tű raktárcsarnokot, ahol a palac­kos áruinkat tudjuk tárolni meg­felelő körülmények között. Külön jelentősége ennek, hogy itt vég­re meg tudjuk oldani a gépi ra­kodást, három targoncánk igen sok fizikai munkától mentesíti dolgozóinkat. A másik, ugyancsak 1100 négy. zetméteres csarnok berendezése teljes erővel folyik. Itt kezdi meg a működését a jövő év első felé­ben az a palackozó gépsor, amely óránként 4 ezer palack töltésére képes. Ugyancsak itt kapott he­lyet két, egyenként 50 hektolite. rés keverővei ellátott gyártótar. tály, amely kommersz rumok és pálinkák előállítását kezdi meg a jövő év első negyedében. Az egyik helyiségben 18 darab, 60— 80 hektoliteres ászokhordóban tá. roljuk majd és érleljük a palac­kozásra kerülő italokat. A Külső-Szabadság úti tele­pünkön dolgozik még a kézi pa. lackozórészleg, ők töltik meg a jórészt exportra kerülő formapa­lackokat. December végéig ezek a dolgozóink is kiköltöznek és a jövő évi munkájukat már itt kezdhetik, a korábbinál jóval ked­vezőbb körülmények között. Adminisztratív dolgozóink egye- lőre két ERDÉRT-faházban kap­tak megfelelő elhelyezést. Jövőre különben folytatódik a munka megkezdődik a minden igényt ki. elégítő szociális épület — öltö­zők, fürdők stb. — építése. — Az üzemegység milyen ered­ményekkel fejezi be az.évet? — Értékesítési tervünket — 420 millió ^forintot — várhatóan 450 millióra teljesítjük. Ugyan­csak eleget teszünk az export- megrendeléseknek, az év végéig az USA-ba és Kanadába 350 ezer palack pecsétes barackpálinkát, fütyülős barackot és más italt szállítunk. Szeszfőzdénk is teljesíti ter­vét. Sárgabarackból igen nagy volt a kiesés, a tervezett 80 va­gon helyett mindössze 30 vagon­nal sikerült átvenni. Ezt a ki­esést ellensúlyozta a gazdag al. Ima termés, a tervezettnél jóval többet, 140 vagon almát vettünk át pálinkafőzés céljára. Így az­tán szeszfőzdénk, tervét teljesít, ve, az év végéig 2 ezer 300 hektó- liter gyümölcspálinkát ad át to­vábbi feldolgozásra. Alaposan felkészültünk az ünnepi ellátás­ra is, és ily módon tőlünk idejé­ben eljut a boltokba a megren- I delt áru. ' OMi.-^) MUNKÁSARCOK A fonólány Zsuzsa, boldog ember — ezzel a gondolattal búcsúztam el tőle. Rohant, hogy le ne ma­radjon j a Borotára induló vállalati buszról. Ott lakik a kis községben. Tizennyolc éves, és ráadásul csinos lány. Szeretik egymást egy fiúval. Miért is látná „sötéten” a világot? , • Zsuzsa, képünk jobb oldalán. (Szabó Ferenc felvétele) Ámbár a hozzá hasonlóak nem mind ilyen életvidámak. Ö úgy jár-kel a fonógépek közt, hogy látni rajta: élvezettel dolgozik. Nem is rejti véka alá, hogy na­gyon szereti a szakmáját, de sze. rét szórakozni is. És szintén na­gyon szeret — szabad idejében — olvasni, hímezni és aludni. Ez utóbbit a három műszakos mun­karend kedveltette meg vele. A maga idejében minden igen-igen érdekli. Unatkozni, tétlenkedni nem tud. Az életkorával mindez nem magyarázható, az ellenpéldák miatt. Szerencséje van, mert olyan alkatú, aki minden hely. zetben teljes emberként tudja élni az életet? Meglehet. Azon­ban a munkahelyi jó közérzete szempontjából az sem közömbös, hogy tapasztalja: a Finomposztó I vezetői bíznak benne. Ugyanis Heibl Zsuzsa jelenleg oktató, az úgynevezett Werner-munkamód- szert adja át társainak. Az új fo­gások széles körű alkalmazásá­tól a fonalgyártás hatékonyságá­nak növekedését várja a cég, s már a kezdeti eredmények is ki­tűnőek. — A nővérem itt dolgozott, amíg férjhez nem ment Kalocsára, azért jöttem én is ide szövőtanu­lónak — mesélte. — Aztán kö­zölték velünk, hogy abban az év­ben csak fonókat képeznek. Nem ért csalódás, mert egyik szakmá­ról sem tudtam semmit se. A fo­nodái munkát nagyon megsze­rettem! — Mi a különbség fonók és szövők közt? — A szövők végterméket készí­tenek, mi pedig csak fonalat. Ez úgy történik, hogy a manipulán- sok megtervezik, mennyi viszkózt, gyapjút, poliésztert, egyebet tar­talmazzon az alapanyag. Az ösz- szetevők csomósak, gubancosak. A kártológép bontja őket elemi szálakra és párhuzamosítja is azokat. Ezután a fésűs előfonó­déban szalagszerű anyagot állí­tunk elő az elemi szálakból. Nyúj. tással, sodrat-adással fejeződik be a fonalkészítés, a fonodában. Utoljára még a kónerozó beren­dezés kivágja a kész fonalból az egyenetlen részeket. — És miben különbözik a kár- tolt. és a fésűsfonoda egymástól? — vizsgáztattam tovább az ifjú szakmunkásnőt. — A kártoltban a rövidebb, a fésűsben a hosszabb elemi szá. lakat dolgozzák fel. Én mind a kétféle fonást tanultam, de a fé­sűsbe osztottak be. Zsuzsa két esztendeje lett szakmunkás, és a jelek szerint nem akármilyen. Nemrégiben szakmai vetélkedőt rendeztek a fésűsfonodában és az egyéni ver­senyt ő nyerte meg. Ragyogóan elsajátította a Werner-szervezés fogásait. Ezért választották ki harmadmagával munkamódszer­átadónak. — Mi az a nagy finesz a Wer- | ner-módszerben? — firtattam. — Nincs benne semmi különös. A haszontalan, felesleges moz. dulatokat el kell hagyni, hogy ezáltal egy dolgozó több orsót tudjon kezelni. AZ egyik gép­típus egyik oldalán például 232 orsó van. Az új módszerrel há­rom gépoldalt lehet egyszerre ke- zelni, ehhez szabták a normát is. A lényeg az, hogy az ember fo­lyamatosan figyelje a gépolda­lait. Ha egy csévéről elfogy az anyag, rögtön cserélje ki. Ha va­lahol elszakad a szál, kösse össze késlekedés nélkül. Nagyon fon­tos, hogy a gépet sose állítsa le. Arra kell törekedni, hogy min­den orsó állandóan működjön, mert így egy műszakban több fo­nalat lehet gyártani. Egész nap járkálni kell a gépeknél és gon­doskodni róla, hogy minél több termék készüljön. Akkor kere­sünk jól és akkor lesz több a kö­zös haszon./ Persze, vigyázni kell arra is,' hogy minél kevesebb le­gyen a selejt. Ha valaki évvel a módszerrel dolgozik, vagyis egyen­letesen osztja be az erejét — nem egyszer lazsál, aztán meg kap­kod —, akkor a műszak végére nem fárad ki úgy, mint a hagyo­mányos, egyéni fogásokkal. És sokkal nagyobb lesz a teljesítmé­nye. El ne felejtsem a gépeket! A Werner-ázervezéshez hozzátarto­zik, hogy a gépekkel ne legyen baj, mindig és jól működjenek, mert a dolgozó csak akkor tudja hasznos cselekvéssel tölteni mel. lettük a nyolc órát. A Werner.fogások ifjú mester, nőjétől megtudtam, hogy az öt. hetes tanfolyamok résztvevőit megtanítják rá, hogyan lehet ke­vés mozdulattal és gyorsan össze­kötni, befűzni a fonalat, lecse­rélni a csévét. A tanfolyam előtt mindenki tesztvizsgán esik ke­resztül, amiből kiderül, kiben mi­lyen képességek lakoznak, s kivel hogyan kell foglalkozni. Azt is elmondta Zsuzsa, hogy amikor a betanított dolgozók visszamennek a termelésbe, nem mindegyikük alkalmazza a tanultakat. A régi fogásokra áll rá a kezük, ezért szükséges, hogy a művezető oda­figyeljen, s az új ismeretek hasz­nosítására késztesse őket. — Van tekintélye a „tanítvá­nyok előtt? — Előfordult már, hogy azt mondták: nekem ne dirigálj, ré­gebbi fpnó vagyok én mint te! Pedig én nem parancsolgatok sen­kinek, csak kérem, hogy csinál­ják úgy, ahogy kell. Egy fiatal szakmunkásokból álló csoport meg játéknak vette eleinte^ a dol­got. Szólni kellett az osztályveze­tőnek. — Mint oktatót, hogyan fizeti a vállalat? — Átlagbért kapok, mint a tan­folyam résztvevői, ötezer-négy­száz az átlagom, de havonta meg­keresek 6300—6500 forintot, mert lehet egy kicsit túlóráznunk. — Mire költi ezt a sok pénzt? — Amióta az első keresetem megkaptam, minden hónapban tettem be a takarékba. Igaz, most kivettem majdnem minden pén­zem, ami eddig összegyűlt. Bú. torra költöttem negyvenezret. Sze- retem a divatos ruhákat is. Jö. vőre folytatom a takarékoskodást. — Nem fárasztó a bejárás? Nem akar városi lakos lenni? — Kibírható. És jól érzem ma­gam a falumban — felelte mo­solyogva a borotai Heibl Zsuzsa, s elvitte az ^utóbusz. A. Tóth Sándor MIT VÁRUNK A KISVÁLLALKOZÁSOKTÓL? !L Lehetőségek — buktatókkal Hosszú időn át elsősorban a kiegészítő tevékenység jövede­lemszerzési lehetőségeit firtattuk. Észre sem vettük, vagy bagatelli­záltuk a tényleges társadalmi szükségletek rugalmas kielégíté­sét, a többletjövedelem mögött a jelentős többletmunkát. A lán- gost szerettük, a lángossütőt nem. A különböző szemléletbeli torzu­lások jelenleg is hatnak, nehezít­ve a kormányzati döntések meg­értetését, elfogadtatását. Bármilyen szűk kört is érint­senek az indokolatlan jövedelmi aránytalanságok, nagy társadalmi ellenkezést váltanak ki, anyagi, erkölcsi és politikai károkat okoznak. Helyénvaló tehát a ha­tározott adminisztratív fellépés, a törvényes szigor a visszaélések- kel szemben. Ám ezek a gazdasá­gon kívüli módszerek hatástala­nok, ha az átlagosnál nagyobb, de nem kiugró jövedelmek for- rása á monopalhelyzet. Ilyen ese­tekben a kínálat növelése, a tér- melók, a szolgáltatók versenyez- tetése a jövedelemszabályozás ha- tásos eszköze. Ezért például a ta­nácsok a jövőben nem korlátoz­hatják majd a kisipari működési engedélyek kiadását, csupán a törvények, a jogszabályok betar­tását ellenőrzik majd. Az adózás, a személyi jövede­lemszabályozás és más előírás ré­vén igyekeznek elejét venni min­denféle munka nélkül szerzett, vagy a teljesítménnyel nem ará­nyos jövedelem képződésének. Azokban a kisüzemi szervezetek­ben. amelyekben részjegyek, cél­részjegyek jegyzésével, vagy sze­mélyi tulajdonban levő termelő- eszközök révén áll össze az in­duló vagyon, a „tőke”, nem le­het a munkanélküli jövedelem- szerzés forrása. Először azért, mert a munkavégzés a „részvé­nyesek” számára kötelező. Má­sodszor azért,, mert a szabályok értelmében az év végi osztalék a bevitt eszközök, illetve részje­gyek értékének legfeljebb a 8 százaléka lehet. Mint ismeretes, tartósan lekötött takarék után is (betét, takaréklevél) fizethető 7 százalék kamat. A központi szabályozás nem te-, remt sem előnyös, sem hátrányos helyzetet az új szervezetek szá­mára. Így a nagyüzemekhez ha­sonlóan lehetővé teszik, és anya-J gilag elismerik, magasabb jöve­delemmel honorálják a több és jobb munkát. Bizonyosra vehető, hogy ezzel a lehetőséggel az új szervezetek következetesebben, rugalmasabban élnek majd. Ä kistermelés, a kiegészítő gazdaság differenciált — köztük eseten­ként kiugró — teljesítményei és jövedelmei kihívást, olykor poli­tikai színezetű feszültségforrást teremthetnek, mivel a nagyszer­vezeteknél gyakran erőteljes ni. vellálódási törekvések érvénye­sülnek. Ezek a jövedelmi feszült­ségek azonban összességükben pozitív hatást gyakorolhatnak az érdekeltségre, az ösztönzésre, a teljesítményekre. Ami a kisvállalkozások gazda­sági kockázatait illeti, ezeket ki­zárólag a résztvevők viselik. Rorsz gazdálkodás, vagy a vál­tozó piaci feltételekhez való ne­hézkes alkalmazkodás esetén ugyanis nem segít az állam, a kisszervezeteknek kell kifizet­niük a veszteségét. A kis kollek­tíva éppen méreteinél fogva csőd esetén megszűnhet, vagyona ki­árusításra kerülhet, de más te­vékenységre átállhat.' Éppen az önfinanszírozó jellege és az ér­demi' kockázatvállalás miatt való­színűleg kevesebb lesz a gazda­sági patt-helyzet. Azzal persze számolni kell, hogy a kisvállal­kozások érzékenyen és gyorsan reagálnak nemcsak a piaci hatá­sokra, hanem a közhangulatra is. Ezért álljunk a kisszervezetek mpllé, de azok népszerűsítésével ne keltsünk illúziókat. . Zsákutca, csapda akkor alakul­hat ki, ha eltúlozzák a kisvállal­kozások szerepét, jelentőségét, le­hetőségeit. Sokáig a nagyüzemek előnyét, fölényét egyoldalúan ér­telmeztük, hirdettük, s a kis­üzemek létjogosultságát kétségbe vontuk. Most kísért a másik vég­let. A kisszervezetek lehetőségei­nek, szerepkörének eltúlzása, a nagyüzemek lebecsülése jelenleg reális Veszély. Mindenféle szem- beállítás hibás és káros: a nagy- és kisyállalatok, szövetkezetek nem kizárják, hanem feltétele­zik. kiegészítik egymást. A vál­lalkozás méretéből adódó előnyök akkor érvényesülhetnek, ha a tevékenységi kör testre szabott, a feladat, és a szervezet, a tarta­lom és a forma összhangja ér­vényesül. A méret — legyen az nagy vagy kicsi — hátránnyá válik, mihelyt a szervezet másra vállalkozik, mint amire hivatott. A jelenlegi helyzetben az okoz­hatja a legtöbb gondot, ha ki« kerülnek a közfigyelem, a gaz­daságirányítás reflektorfényéből az ipar és a- mezőgazdaság fő' ágazatai, élenjáró nagyüzemei. Az ország gazdasági helyzetét, egyen­súlyi viszonyait javíthatják az alakuló új szervezetek, de a meg­oldás kulcsa az élenjáró nagy­üzemek kezében van. Követke­zésképpen az új vállalkozások az élenjáró nagyüzemek javára, nem pedig rovására létesülhetnek és fejlődhetnek. Nagyon fontos, hogy az ipar és a mezőgazdaság e vezető ágaza­taiban erősödjön a kezdeménye­zőkészség, az érdekeltség, kibon­takozzék a demokratizmus,^tágul­janak az egyéni érvényesülés le­hetőségei. Csak így előzhető meg, hogy eltúlozzák az alakuló új munkahelyek szerepét. A gazdaság mikroszerkezeté- nek újrarendezése kezdődik el 1982 januárjában. Nem valamiféle elméleti abszt­rakció, vagy hipotézis gyakorlati kipróbálására készülünk. A nagy- és kisüzem" szoros együttélésére; a meggyőző, a hiteles példák so-; kaságát vonultatja fel a mező- gazdaság. Ne csak a háztáji és' a közös kapcsolatára gondoljunk,* hanem az eredményesen dolgozó' ipari és szolgáltató melléküzem- ágak sokaságára. Ma már nehé?* elképzelni nélkülük a lakosság ellátását, az ipari kooperációt. Av többnyire hagyományos kisüzemi módszerek és az olykor ország- , részeket átfogó, európai színvo-. nalú ipari termelési rendszerek jól megférnek egymással. Ne féltsük a nagyipart se a: kisvállalkozásoktól. Inkább báJ- torítsuk őket kezdeményezésre, a kapcsolatok építésére. A kis és nagy gazdasági szervezetek szó--, ros kapcsolódása, közös érdekelt-’ sége, összefonódása segítheti az, előítéletek felszámolását. Az sem kizárt, hogy az ipari nagyüzem' némely termelőszövetkezethez ha­sonlóan. a melléktevékenység jö­vedelméből tartja majd fenn a, nem gazdaságos alaptevékenysé-y get. Kovács József — Vége — f A MERKÚR TÁJÉKOZTA TÓJA A MERKUR SZEMÉLYGÉPKOCSI ÉRTÉKESÍTŐ VÄLLLALAT ÉRTESÍTI KEDVES VÁSÁRLÓIT, HOGY 1981. december 14-től december 31-ig rendelésmódosítást fogad el a Zastava 1100-as Komiért típusú gépkocsira 1982-től kezdődő szállításra A tájékoztató jellegű gyári adatok szerint a Zastava 1100-as motorja: 1116 cnv’-es, teljesítménye: 40,5 kW (55 LE), csúcssebessége: 135 km/őra, üzemanyag-fogyasztása: 8,5 liter 100 km-enként, A gépkocsi ötajtós, ötszemélyes. Ára: 150 000 Ft. Típusmódosítást kérhetnek azok a vásárlóink, akiknek bármilyen más típusra érvé­nyes visszaigazolásuk van. A típusmódosí tási igényeket ajánlott levélben kérjük be­jelenteni vállalatunknál, a korábban előjegyzett személygépkocsi típusának és visszaigazolási sorszámának megjelölésével. A típusmódosítási igényeket a beérkezés sorrendjében vesszük nyilvántartásba és elégítjük ki. Az előjegyzési sorszámról, valamint a szállítás várható idejéről 60 napon belül értesítjük vásárlóinkat. A Zastava 1100-as műszaki adatairól és a megrendeléssel kapcsolatos tudnivalókról valamennyi egységünk készségesen ad felvilágosítást. A Togliatti VÁZ Autógyár típusválasztékában bekövetkezett változás miatt 1982-től a következő Lada-típusokat kínáljuk: LADA 1200 S 1200 cm -es motorral a jelenlegi 1300-as karosszéria, ára: 112 000 Ft; LADA 1200 COMBI változatlan kivitel, ára 115 000 Ft; LADA 1300 S új típus, ára 125 000 Ft; LADA 1500 S 1600-as karosszériára szerelt 1500 cm3-es motor, ára: 135 000 Ft. A változások miatt a MERKUR Vállalat 1982-től, a visszaigazolt Lada-megrende- lésekre a következő típusokat tudja vásárlóinak átadni: a Lada 1200-as megrendelőinek a Lada 1200 S, a Lada 1300-as megrendelőinek a Lada 1300 S, a Lada 1500-as és a Lada 1600-as megrendelőinek pedig a Lada 1500 S típust. A Lada Combit rendelő vásárlók az eredetileg rendelt' kivitelt kapják. Akiknek a felajánlott Lada-típus bármely okból nem felel meg, 1982. évi fezállításra a következő gépkocsitípusokat ajánljuk: SKODA 105 S, ára: 89 800 Ft, SKODA 120 L, ára: 95 700 Ft, POLSKI FIAT 125 1500-as, ára: 125 000 Ft, POLSKI FIAT 126 650-es, ára: 70 000 Ft. Azok á vásárlók, akik a felsorolt típusok valamelyikére kívánják megrendelésüket módosítani, szándékukat ajánlott levélben, az eredetileg rendelt típus és a vissza­igazolási sorszám feltüntetésével, jelentsék be a MERKUR Személygépkocsi Értéke­sítő Vállalatnak (Budapest, Pf. 286. 1392). Az ismertetett típusokról részletes felvilágosítást adnak a MERKUR autószalonjai, új és használt személygépkocsik értékesítésével foglalkozó telepei. E? MERKÚR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat 2368

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom