Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-15 / 293. szám

1981. december 15. • PETŐFI NÉPE « Községeink távlatai A jövő formálása, a ren­delkezésre álló' lehetőségek jobb kihasználása szinte megköveteli, hogy az éves és a középtávú tervek kidol­gozása mellett a szakemberek tudományos igénnyel foglal­kozzanak a települések hosz- szú távú fejlesztésének kér­déséivel. A nemrégiben Bé­késcsabán megtartott tudo­mányos tanácskozáson —r amelynek témája: Dél-Alföld az ország településhálózatá­ban —, a Bács-Kiskun me­gyei elképzelésekről is szó esett. Irányt mutatni A települések fő fejlődési irá­nyának meghatározásához leg­alább egy évtizedre történő elő" relátásra van szükség. Figyelem­be kell venni a települések fej­lesztéséhez fűződő valamennyi — népgazdasági, területi, helyi — érdeket, s keresni kell ezek egy­idejű kielégítésének legkedve-, zőbb formáit. A hosszú, távú tervnek — melyet nevezhetünk a fejlesztés stratégiájának is — az összes, sokszor egymásnak is el­lentmondó érdek érvényesülését"' kell megteremtenie. Hazánkban a településfejlesz­tés legátfogóbb, hosszú távú cél­kitűzéseit a kormány területfej­lesztési politikája, ezen belül az országos településhálózat-fej­lesztési koncepció tartalmazza. Ennek legfőbb feladata: a terüle­tenként és településenként na­gyon különböző életkörülmények nivellálása. AZ (Országos értékelés szerint az elmúlt évtizedben a település­hálózat lényegében a meghatáro­zott irányba fejlődött, de a mé­lyebb (Vizsgálatok több esetben ellentmondó tényeket is feltártak. Erre Bács-Kiskun megyei példa is akadt. Mihez viszonyítunk? A hetvenes években elért, minden korábbinál nagyobb fej­lődés sókkal inkább a megye te­lepüléseinek saját' múltjához mérve volt jelentős, a kiegyenlí­tődés kevésbé volt megfigyelhe­tő. A hátrányos helyzetben levő és a dinamikusan fejlődő közsé­gek közötti,különbség nem csök­kent Az ellátottsági mutatók a valóságosnál kedvezőbb állapotot tükröznek. t\/. életszínvonal mér­hető elemeinek- növekvő indexei sokszor nem az ellátó ágazatok fejlődésének, hanem a népesség­szám visszaesésének következ­ményei. A tíz évvél ezelőtt elfogadott és megvalósulását tekintve, ösz- szességében sikeres megyei te- 1 lepüléshálózati koncepció leg­főbb erényeként a tudatos, a me­gyei szintről is a községek, váro­sok hélyi érdekei szerint irányí­tott fejlesztés folyamatos voltát kell kiemelni A megyei településhálózat sajá­tosságaira figyelemmel levő, a következő időszak hosszú távú — az ezredfordulóig érvényes — fejlesztési elképzeléseit az egyes településkategóriákra vo­natkozóan külöh-külön lehet és kell megfogalmazni. Ha kicsi is, maradjon meg! A 'tanya, a külterület, a külte­rületi lakott hely még ma is a megyei népesség 17 százalékának ad otthont. A tanyák gazdasági szerepe ma már nem vitatott. Mindaddig, amíg a mezőgazdasá­gi termelés munkaerő-ellátásá­ban, e szétszórt településcsopor­tok mással nem helyettesíthetők, szükség van rájuk. De bármilyen erős is lehet az eltartóképesség gazdasági érte­lemben, ha az nem párosul kom­fortosabb életkörülményekkel, a tanyai lakóhelyek önfelszámolá­sának folyamata nem mérsékel­hető. Ezért a hosszú távú elkép­zelések a tartósan fennmaradó ta­nyák infrastrukturális ellátásának javítását fogalmazzák meg. E cél megvalósítását segíti a tanya­villamosítás, az úthálózat-építés,' az egészséges ivóvízellátás és a tanyai postaszolgálat bővítése is. Noha Bács-Kiskun megyében apró falvak nincsenek, s a teljes elnéptelenedés nem fenyegeti egyik községünket sem, mégis szólni kell azokról a lakóhelyek­ről, amelyek népességszáma nem éri el az ezret, s a szaknyelv sze­rint az alapfokú települések kate­góriájában a legkisebbek. E fal­vakkal kapcsolatos hosszú távú elképzelés az, hogy ha a termelés, az infrastruktúra és az igazgatás szervező központjai, intézményei a nagyobb községekbe is települ­nek, a helyi lakosság ellátási fel­tételei nem rosszabbodhatnak. Akkor sem, ha ez bizonyos ese­tekben többletkiadással jár. Éppúgy, mint a tanyáknál és kis községeknél, alapvetően az el- tartóképességítől függ az alapfo­kú települések léte is. A statisz­tikai adatok bizonyítják, hogy a lakás önmagában nem megtartó erő. s a lakásszámra vetített faj­lagos mutatók jelzik: az alapel­látást biztosító oktatási, egész­ségügyi, kereskedelmi intézmé­nyek nem elegendőek. Az e kate­góriába sorolt települések hosszú távú fejlesztésében az általános cél: az önálló gazdasági erővel nem rendelkező községekben a legszükségesebb szolgáltató léte­sítményeknek oth helyben ki kell elégíteniük mindazok igé­nyeit, akiknek lakóihelyük a falu, jóllehet másutt dolgoznak. Közelíteni a városhoz Az alapfokú települések mind­egyike képes a hosszú távú fej­lesztési időszakban csökkenteni az életszínvonalbeli lemaradást. Ehhez szükség van a korszerűsö­dő lakásépítés mellett a víz- és energiaellátás jelentős fejlesztésé­re, és a közlekedési lehetőségek számottevő javítására. Országosan kevésbé használt, de á megyei, koncepcióban fontos szerepet betöltő kategória az al­só fokú településeké, melyeknek ugyan nem alakult ki határozott vonzáskörzetük, de a saját lakos­ságuknak lényegesen jobb élet­körülményekét és a foglalkozási lehetőségek tágabb körét nyújt­ják, mint az alapfokúak. Az ellá­tó intézmények" skálája is lénye­gesen szélesebb, a lakosságnak kevesebbszer kell másik közsé­get, vagy várost felkeresni ügyes­bajos dolgaiban. A hosszú távú fejlesztésben viszont célul kell kitűzni a ma még meglevő, és a városokhoz viszonyítva nem el­hanyagolható lemaradás jelentős csökkentését. A településhálózat szerkezeté­ben fontos helyet foglalnak el az alsófokú központok. De őket sem méreteik, hanem vonzáskörzetük helyezi a hierarchia magasabb szintjére. Jövőjüket á körzetük­ben levő tanyák, külterületi la­kott helyek, kisközségek és alap­fokú települések hosszú távú fejlesztési elképzeléseivel össz­hangban kell megtervezni. Az alsófokú központok foglal, koztatási és infrastrukturális vonzását napjainkban és a jövő­ben is a városba áramlás mérsék­lése céljából szükséges erősíteni. Kívánatos lenne, hogy a kisebb községek népességfogyásával szemben az alsófokú, központok lakosságszáma növekedjen. Az e településeken élőknek biztosítani kell az eddig hagyo­mányosan csak a városban élvez­hető szolgáltatásokat. Ehhez az szükséges, hogy a tanulás, a mű­velődés, a gyógyítás érdekében» városba utazók közlekedési, el­sősorban tömegközlekedési felté­telei jobban igazodjanak az igé­nyekhez. Az alsófokú központok közül célszerű kiemelni néhányat, ame­lyek méreteikben, lakosságszá­múkban, ellátóképességükben, vonzó hatásukban már egyébként is jelentősek. Ezek a települések alkalmasak a kisebb községekből elköltözők egy részének fogadá­sára,- így a városba áramlás csök­kentésére. Néhány ágazatban a magasabb szintű ellátásra is ké­pesek. A hosszú távú fejlesztés fő célkitűzése e településeken a vonzáskörzetre is kiható ellátóké­pesség erősítése, melyet állami költségvetési támogatással is elő kell segíteni. □ □ □ A községek hosszú távú fej­lesztésével kapcsolatban elenged­hetetlen, hogy a szükséges anya­gi háttér biztosított legyen. Bács- Kiskun megyében a .pénzügyi eszközök a VI. ötéves tervidő­szak közismerten szoros korlátái között is rendelkezésre állnak. Az elkövetkező esztendőkre meg­fogalmazott erőteljesebb telepü­lésfejlesztést érzékelteti az a tény is, hogy az infrastrukturális beru­házások aránya a megye községei­ben az előző tervidőszakéhoz ké­pest megnövekszik. Pálinkás György a megyei tanács munkatársa Üj gyógyszerek Mire adtak ki magánkereskedői engedélyt? 'Ez év január elseje óta számos olyan rendelet lépett hatályba, amely segíti a magánkereskedői tevékenység kibontakozását. Mi­lyen új szákmákra adtak enge­délyt, hogyan változott a jogsza­bályok hatására megyénkben a kiskereskedők helyzete? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg a Kiskereskedők Országos Szerve­zetének megyei titkárát, Rozs- nyái Simont. — El kell oszlatni egy tévhitet, ami' újabban lábrakapott: hogy ma már elég, ha valakinek pénze Man, támad egy jó ötlete, s már­is megkapja az engedélyt. Min­denkor a tanácsok mérik fel az igényeket, és mi ennek megfele­lően igyekszünk vállalkozókat találni, (Egy éve még a nyugdíjba menő kiskereskedők pótlása' is gond volt. Az idén viszont,, annak el­lenére, hogy hetvenen szüntették meg az engedélyüket, több mint százzal növekedett a kiskereske­dők száma. Ez évben 181 enge­délyt adtunk ki, további 47 ki­adása, folyamatban van. Többsé­ge élelmiszer, zöldség, gyümölcs, tej árusítására szól, ■ elsősorban az üdülőkörzetekben és a közsé­gekben. A tény jelentőségét alá­húzza, hogy a jövő évben az ál­lami1 kereskedelemben ; áttérnek az ötpapos munkahétre, a magán- kereskedők — szükség szerint — szombaton és vasárnap is nyitva lesznek.. Az ötnapos, munkahétre' azon­ban másképpen is fel kell . ké- 'szülnie a magánkereskedelem­nek. Számos engedélyt adtunk ki az üdülőkörzeteken kívül a kirándulóhelyek, forgalmasabb útvonalak közelében büfé, falato­zó, kávézó létesítésére. A Csalá- nosi parkerdőben' és a Dunafold- vári úton, a 31-es kilométerkő­nél rövidesen újabbak is üzemel­ni- fognak. A nyáron panzióval bővült az érsekcsanádi vendéglő, Kalocsád kemping kialakítására lenne lehetőség, erre keresünk jelentkezőt. A rendeletek kedvezőbb adózá­si feltételei, a kisegítő családta­gok alkalmazásának tágabb le­hetőségei, s különösen a 1 rokon­szakmák — s így a kiadható, en­gedélyek körének — bővülésével fellendült a vállalkozói kedv. örvendetes, hogy az újak belé­pésével növekedett az iskolai végzettség (a szakképzettség fel­tétel!), több az érettségizett ma­gánkereskedő, és csökkent az át­lagéletkor, hiszen a most kérel­mezők fiatalok. Megyénkben — mint már any- nyiszor — ismét országosan egye­dülálló vállalkozásról lehet szá­mot adni: Lajosmizsén üvegvisz- szaváltó nyílt, februárban pedig Kecskeméten nyílik hasonló üz­let. A ritkaságok közé tartozik a bajai csónak-, illetve a Vadkerti- .tónál csónak- és széllovasköl­csönző. Nagy gondot ókozott Sol­ton a MÉH-telepnek a papír- és rongyhulladék begyűjtése, Kecs­keméten a használtbútor-kereske- dést igényelték, Kiskunfélegyhá­zán a vágottbaronvfi -szaküzletet, több. kisközségben pedig a diva­tos felsőruha, kötöttáru, cipő áru­sítását. K. K. Jövőre várhatóan több gyógy­szerújdonság kerül forgalomba; a hazai gyógyszergyárak megkez­dik számos, ez ideig külföldről behozott medicina gyártását. Az egyik új termék a Minipress tabletta, - vérnyomáscsökkentő gyógyszer, amely nagyon hiány­zott, mivél az utóbbi években kevés ilyen jellegű gyógyszer je­lent meg. Histodil néven forgal­mazzák — előre láthatóan 1982 második felétől — a gyomorfej. kély korszerű gyógyszerét. Ez a Tagamet és a Cinamet jkülföldi készítményekkel azonos hatású. Hosszú ideig ható gyógyszer a Káliumretard tabletta, pótolja a vérnyomáscsökkentő, vizelethaj­tó és más gyógyszerek mellékha­tásaként a szervezetből elíávozó káliumot. Az EGYT foglalkozik a tartós hatású nitroglycerin gyártásának megkezdésével, illetve a Nitro- mint tabletta gyártásának újra­kezdésével. Ezek azonban előre­láthatóan csak 1983-ban kerülnek forgalomba. Gyarapszik a knhö- géscsillapító, a krónikus hörghu­rut, a ibőrgombásodás elleni' gyógyszerek választéka is, s új májvédő gyógyszer is lesz előre­láthatóan a következő év első ne­gyedétől. A Chinoin Gyógyszer­gyár svájci gyárral együttmű­ködve készíti azt a gyógyszert, amellyel nemcsak a kórházban, hanem otthon is kezelhetők a depressziós betegek. ' A következő hetekben tovább vizsgálják, hogy a bőrápoló szer­ként forgalomba hozott Irix al­kalmas-e nagyobb kiterjedésű és mélységű égési sérülések kezelé­sére. A vizsgálatok eredménvét a következő év első negyedében ér­tékelik: (MTI) Városszéli házak A városszéli putrik és a hajdan volt sportpálya helyén a kecskeméti házgyár termékeiből épül a Petőfi-lakótelep Félegyházán. Családok százainak új otthonai magasodnak az E5-ös főút és a csongrádi vasútvonal által kőzre- zárt térségben. A külterületi otthonok egy része is átalakul. A lakóházak betonalapra és téglafallal épülnek, gyakran emeletesek. Csak a gazdasági épüle­tek, ólak, istállók ma­radnak még vályog- és döngölt földfalúak. • A félegyházi Petőfi-lakótelep új otthonai. • A háztáji gazdaság-szülte emeletes lakóház a külterületen. (Rádi József felvételei) A Szovjet Irodalom - Dosztojevszkij jegyében ÉRTI, TUDJA, VÁLLALJA Párttagságának kelte: 1981 mm 160 léve 'született, 100 éve halt meg Dosztojevszkij. A kettős év­fordulónak emlékszámot szentel a Szovjet Iiodalom című folyó- irat. A decemberi összeállítás tel­jes egészében Dosztojevszkij-mű- veket és a hozzájuk készített il­lusztrációkat, kritikai elemző munkákat, valamint neves szov­jet és magyar írók vallomásait tartalmazza. Új fordításban — Rab Zsuzsa munkája — közli a folyóirat az író Jámbor teremtés című, hoszm szabb „fantasztikus elbeszéléseit”, Közreadja néhány, eddig le nem foidított regénytervét és a Jám­bor teremtés változatát is. Mind­ezek betekintést nyújtanak az írói munka műhely történetébe. Az emlékszám nagy terjede­lemben foglalkozik a jelenkori visszhanggal. Tamara Motiljova részletekbe menően elemzi az utóbbi hat évben megjelent nyu­gati — főként amerikai, nyugat­német és francia — Dosztojevsz- kij-monográf iákat, értékeli a nyugati és szovjet kutatások vi­szonyát. A szovjet szakemberek kerekasztal-beszélgetés formájá­ban nyilatkoznak az orosz klasz- szikus író világirodalmi szerepé- ■TŐI. A magyar irodalom képvise­lői és megszólalnak. Gereben Ág­nesnek az 1856—1972 |között meg­jelent kritikákból készített vá­logatása a magyar irodalomtörté­nészek véleményét, vallomásait ismerteti. Lendvai L. Ferenc pe­dig Lukács György Dosztojevsz- kij-képét elemzi. Az évforduló alkalmából a mai magyar írok közül Annus József, Baráth Lajos, Bor Ambrus, Csá­szár István, Hegyi Béla, Jókai Anna, Marosi Gyula, Rácz Olivér, Somogyi Tóth Sándor, Spiró György, Sükösd Mihály, Szentmi- hályi Szabó Péter, Vámos Miklós, Végh Antal és Vészi Endre írá­sai jelentek meg Dosztojevszkij­ről. A művészeti rovatban olvasható Dalos Gábor Petrovics Emillel ké­szített interjúja, a Bűn és bűn- hődés című operáról. Bakács Bernadett a színház világába ka­lauzol: Valló Péterrel, Száraz Györggyel és Tordy Gézával be­szélget a Dosztojevszkij-művek színpadi változatának rendezési, ~színészi érdekességeiről és prob­lémáiról. A szám közli Dosztojevszkij al­kotásainak teljes magyar biblio­gráfiáját is. ­Az eladdig komoly arcok meg­lágyultak, biztató mosollyal for­dultak a hosszú asztal végénél kissé lámpalázas an ülő lány fe­lé, amikor az éves munka szám­vetését elvégezve, a taggyűlést levezető elnök második napiren­di pontként a tagfelvételi javas­latot terjesztette elő: — Nagy Teréz, aki a közép­iskolai érettségi megszerzése, 1975 óta a társadalombiztosítás megyei igazgatóságának dolgozó­ja, a KISZ-szervezet vezetőségé­nek tagja, pártszervezetünk ve­zetőségéhez fordult, s a pártba való felvételét kérte. Egyik aján­lója a KISZ-szervezet taggyűlé­se, a másik kommunista osztály- vezetője, dr. Gergely Sándorné. A felvételre dr. Lapp Jenő ké­szítette fel. Hamarosan elsőként az utóbbi elvtárs kapta meg a szót. — A megbízatásnak eleget' té­ve, felelősséggel kijelentem, hogy a felvételét kérő elvtárs érti, tud­ja, mit jelent kommunistának lenni, és vállalja a párttagságra háruló jogok és kötelességek egységét. Erről közvetlenül a mai taggyűlés előtt még egyszer al­kalmam nyílott 'meggyőződni. Nagy Teréz eddigi életével is bi­zonyította, hogy szocialista mó­don ál és dolgozik. A taggyűlés figyelme máris a következő hozzászólóra összpon­tosult. Vágó Zsigmondné, aki a nyugdíjosztályon együtt dolgozik vele, így nyilatkozott Nagy Te- rézről: — 1975 óta egy szobában dol­gozunk, alkalmam volt tehát megismerni. Igen aktív, segítő­kész, igazi közösségi ember. Szü­lei munkások. Tériké pedig tisz­teletre méltó mai fiatal, aki ott­hon, az idősebb testvér jogán se­gíti, támogatja a többieket. Aztán az ajánlók szóltak. A KISZ-taggyűlés állásfoglalását is­mertetve, Provaznik Endre Ákos- né KISZ-fitkár ezzel a kereset­len mondattal toldotta meg: „ ... Sokszor úgy érzem, hogy nél­küle talán nem is boldogulnánk.” Dr. Gergely Sándorné az aján­ló párttag, s egyben a szakmai főnök felelősségével szólva, a többi között elmondotta: — Kezdetben megesett, hogy Nagy Teréz, a szakmai munka rovására végezte a társadalmi megbízatást. Miután ezt értésére adtuk,- rendkívül gyorsan változ­tatott. S elmondhatom, hogy örömmel vállaltam az ajánlását, amikor erre felkért. Jellemét, fel- készültségét, s a KISZ-ben vég­zett munkáját ismerve tudom, hogy akár nagyüzemi KISZ-tes- tületben is megállná a helyét. Miután több vélemény nem lé­vén, maga az érdekelt jelentke­zett szólásra, minden tekintet rá- szegeződött. Nagy Tenke pedig — kérésének, elhatározásának meggyőző, s egyben tanulságot is hordozó indokolásával — kitel­jesítette a róla addig felvázolt képet. — Ügy érzem, itt el kell, hogy mondjam, honnan indul el az emberben az a törekvés, hogy a párthoz, a kommunisták közös­ségéhez akar tartozni. Voltam úttörő, majd KISZ-tag, de gye­rekember korában ki gondol rá, hogy hol köt ki, hová visz ez az út? Középiskolás koromban is a KISZ-hez tartoztam anélkül, hogy tettem volna valamit. Az aktivi­tást ez a közösség hozta ki be­lőlem. Sokszor végiggondoltam már: ha nem ilyen helyre kerü­lök, ma talán a KISZ-nek sem vagyok tagja. Ahogyan meg­bíztak kisebb-nagyobb feladatok­kal, számonkérték és értékelték — ezt tette, ez érlelte meg az elhatározásomat. Köszönöm. S ekkor a közelemben ülők egyike súgva megjegyezte: — Tériké Lajosmizséről jár be, nagynak éppen nem mondható fi­zetésért. Sokszor nem is értettem, hogy miért. Most már értem. * A társadalombiztosítás megyei igazgatóságánál működő párt- alapszervezet taggyűlésé egybe­hangzóan Tagy Teréz pártba való felvétele mellett döntött. P. I. Az utazási irodák külföldi ajánlatai Az IBUSZ négynapos kirándu­lásra invitálja az utazást kedve­lőket: februárban és márciusban az Arany Prágába félpanziós el­látással, 1760 forintos részvételi díjjal. Februártól áprilisig hat napot tölthetnek a jelentkezők Türingiában, a költség teljes el­látással: 2900—3300 forint. Rész­letes felvilágosítás' és jelentkezés az IBUSZ-irodákban. A Budapest Tourist háromna­pos városnéző túrákat szervez Bécsbe, Londonba és Párizsba. Londonba március 4—6-ig és 25— 27-ig indítanák csoportokat, fél­panziós ellátással, a költség sze­mélyenként 8190 forint; Bécsbe márciustól májusig minden héten szerveznek ilyen utat, félpanziós ellátással, a részvételi díj az au­tóbusszal utazóknak 2640—3080 forint, a gépkocsival utazóknak 2420—2860 forint. A párizsi út március 10—12-ig és 24—26-ig tárt, a félpanziós ellátással a részvételi díj 7146 forint. A Volán Tourist háromnapos városnéző túrákat szervez Becsbe január 25-től 27-ig, február 2—4- ig és 8—10-ig, a költség szemé­lyenként 2400 forint. A téli spor­tok kedvelői a Schladmingban tartandó alpesi világbajnokságra mehetnek, január 25—30-ig, a részvételi díj 6700 forint; a flad- nitz-i sítúra február ' 2£—26. kö­zött lesz, 4600 forintos részvételi díjjal. A MALÉV Air-Tours három­napos túrákat szervez München­be március 13—15-ig, 20—22-ig, 27—29-ig 5820 forintos költség­gel, Frankfurtba március '10—12- ig, 17—19-ig, 24—26-ig 6320 fo­rintos részvételi díjjal, Rómába március 31.—április-, 2-ig szemé­lyenként 6470 forintért és Isztam­bulba március 2—4-ig, 4—6-ig, 9—11-ig, 16—18-ig, 18—20-ig, 23— 25-ig és 25—27-ig, a költsége 5750 forint. Jelentkezés a MALÉV Dorottya utca 9. szám alatti iro­dájában, vidéken az Expressz- irodákban, a debreceni MALÉV- és a szegedi Volán-irodában. A Budapest Tourist autóbuszos körutazásra invitál Ausztriába és az NSZK-ba, május 3—14. között. A részvételi díj: 14 900 forint. Ugyancsak autóbusztúrát rendez­nek március 23—27., április 20— 24. és május 10—14. között Ljub- jana—Velence útvonalon 5800 fo­rintos részvételi díjért. Progra­mot szerveznek április 18—22. és május 16—20. között Leningrád- ba és Helsinkibe. Ütazás repülő­géppel és vonattal. A részvételi díj 7780 forint. (MTI) S N

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom