Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-01 / 281. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1981. december 1. Űj fajták a szentesi zöldségkutatóból... káposztaegyedeket mutatja. •' A kromoszómák számának' meghatározását 900-szoros nagyítású mikroszkóp segíti. A nagyüzemi és háztáji konyhakerti kultúra fejlődése megköveteli, hogy minél több korszerű paprika-, paradicsom- cs káposztafajtát állítsanak elő a' kutatók. Dr. Faragó László, a Vetőmag­termeltető Vállalat Szentesi Ku­tatóállomásának igazgatója volt a segítségünkre abban, hogy az itt folyó munkát, a kísérletek ered­ményeit megismerhessük. Az intézet 31 államilag elismert fajtával rendelkezik. A tizenegy fajta káposztát 22 ezer hektáron termesztik hazánkban. Papriká­ból hét fajta áll az állami enge­délyezési listán. Ezeket több mint négyezer' hektáron termesztik. A leghíresebb és legismertebb a pa­radicsom alakú paprika, amely évente 2,5-3 ezer hektáron virág­zik. Itt nemesítették ki az alma. paprikát is. ennek bogyója fris­sen fogyasztva, és savanyúság­nak is egyaránt kiváló, emellett termésátlaga is magas. Az elmúlt két évben megkezd­ték a paprika- és káposztahibrid előállítását. A kutatóállomáson elsődlegesen azon fáradoznak, hogy a meglévő fajták hibáit el­tüntessék. Sok esetben ugyanis p., növény nem egyidőben 'virágzik',' ' ezért a termés nem lesz kiegyen­lített, nem lehet emiatt magas színvonalú termesztési technoló­giát alkalmazni. A hibridvető­magvak előnye még, hogy egy­szerű továbbszaporítással a fajtát nem lehet „ellopni”. A virológiái laboratóriumban szaknyelven szólva a rezisztens alapanyagot állítják elő. Az itt fejlődő kultúrát számos kártevő gombával és vírussal „bombáz. zák”, hogy megleljék azt az egye- det, amelyik ezekkel szemben leg­inkább ellenálló. A szövettenyésztő laborban a születés pillanatában lévő sejtből állítanak elő egyedeket. A „tiszta szülőpárokra” a hibridelőállí­tásnál van nagy szükség. Az analitikai, élettani laborban már a kész hibrideket vizsgálják. A kutató intézet egyik fontos he­lye még a rutinlaboratórium, ahol a termések cukortartalmát, szárazanyag-tartalmát vizsgál, ják, itt határozzák meg azok bél- tartalmi értékét is. A szentesi állomásnak számta. lan szakkutató intézettel van tu­dományos együttműködési szer. ződése belföldön és külföldön egyaránt. Gyakori a kutatási eredmények cseréje és kölcsönö­sen támogatják egymást alap-' anyag-előállításban is. A káposz­takísérleteknél a Royal Sluis holland cég a legfontosabb part­ner. A horgosi Paprika Kutató Inté­zettel pedig rendszeresen cseré­lik a jugoszláv és magyar tájfaj­tákat. Szerencsés helyzetben van­nak, mert a horgosiak fűszerpap­rika-kutatást végeznek, a szen­tesiek elsődleges feladata pedig a piacos, konzervpaprika előállí­tása. így egymás „kutatási mel­léktermékeit” remekül felhasz­nálhatják. Új programmal bővült az állo­más az elmúlt időszakban. A Me­zőgazdasági és Élelmezési Mi­nisztérium döntése' alapján ugyanis a szarvasi öntözési ku­tatóintézetből hozzájuk került két fontos növény, a kukorica és a lucerna. A kutatóállomás, mint a nevé­ből is kjtünik a Vetőmagtermel­tető Vállalat égisze alatt, és an­nak segítségével, támogatásával dolgozik. Mutatja ezt, hogy az évpnté"«K5áll‘ftött' hatván;*' millió forintos • fétméíési TcStiségből 21 mílliót!' kutatá'srá' Költötték. Az igazgató véleménye szerint ez az, összeg elegendő arra, hogy haté­konyan dolgozhassanak, s meg­valósíthassák azt az elyet, hogy a tudományt a lehető legrövidebb úton alakítják át termelőerővé. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy felelőtlenül gazdálkod­hatnak a pénzzel, mert a vállalat, az igazgató szóhasználata szerint, az utolsó fillérig elszámoltatja őket, Sz. P. M. • Joó Mária, Otroba Antalné és Ravaszné Izsóid Ildikó sorozatvizsgála­tokat végez. HOZZÁJÁRULÁS AZ EXPORTHOZ A háztáji juhászat fejlesztése • A jól gondozott legelőn egész éven át elegendő gyepet talál a nyáj a já. noshalmj határban. Itt a Petőfi Tsz juhtenyésztő szakcsoportot szerve­zett. • Balra: többezer juhot vágnak évente a Bács-Kiskun megyei Allatfor- galmi és Húsipari Vállalat félegyházi üzemének szakmunkásai. (Pásztor Zoltán felvételei) A Skandináviától sokezer kilo­méterre fekvő, és igen jelentős juhtenyésztő Üj-Zéland után; másodikként hazánk szállított az idén a legtöbb juhhúst az észak­európai félsziget egyik országá­nak. Ott méltán kedvelik ezt az , ízletes, magas tápértékű húst, ami a Kiskunságon, Nagykunsá­gon szinte nemzeti eledelnek szá­mít. A magyarországi vágójuhot jól ismerik azonban Dél- és Nyugat- Európában, sőt Közel-Keleten is, ahol ugyancsak keresett cikk. Hazánk egy-egy esztendőben 40- 50 millió dollár értékű élő, vagy levágott, feldolgozott juhot szál­lít külföldre, a nagyobb juhte. nyésztö körzetekből, így á Duna- Tisza közéről is. ' Az élő bárány és vágott juh kedvező, külpiaci értékesítési le­hetőségeiben bízva, az állami húsipar újabb akciót hirdetett meg — Tisztes árat fizet az élő bárányért a mezőgazdasági üze. meknek, és a kistermelőknek. A vágójuh-, valamint a gyapjúét*. lékesítés kedvező lehetőségei ser­kentették a juhtenyésztést Bács- Kiskun megyében. Az V. ötéves terv során a ter­vezett 9 százalék helyett 55 szá­zalékkal nőtt a juhállomány a. megyében, s a múlt esztendő vé­gén meghaladta a 300 ’ezret. Bár az újabb juhászati telepek épí­tési támogatása egyenlőre szüne­tel, a. Kiskunság és a Bácska több tei'melősz*Övetkezete gyarapítja a nagvtizemi juhállományt. Igen tevékeny-- részt vész ebben a munkában a rémi Dózsa, a kun. szentmiklósi Egyetértés, a kis­kunfélegyházi Dózsa Tsz, újab­ban az érsekcsanádi Búzakalász, a jánoshalmi Petőfi Termelőszö. * vetkezet, az akasztói Béke Szak- szövetkezet, az Állampusztai Cél. gazdaság is. . A felsoroltakon kívül néhány állami gazdaság szintén a juhá­szat fejlesztésére tett lépéseket. Közöttük van olyan is, amely ko­rábban a kedvezőtlen közgazda- sági tényezők miatt, abbahagyta a juhtartást. Tény, hogy a kistér, melók zöme még akkor sem fi­zetett rá a juhászatra, amikor a vágójuh- ’Valamint a gyapjúérté­kesítési lehetősége nem volt ilyen előnyös, mint napjainkban. örvendetes,1 hogy nemcsak a nagyüzemek, hanem a kisgazda­ságok is gyarapították a juhállo­mányukat. A Központi Statiszti­kai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának adatgyűjtése er­ről tanúskodik. Az elmúlt eszten­dő végén a kistermelők 87 ezer juhot tartottak, és állományuk 1975-től 1980. december végéig 75 százalékkal nőtt. Legnagyobb ütemben a Duna mellékén, ahol 84 százalékos a gyarapodás, a Homokhátságon 76, a Bácskában 72 százalékos ennek a mértéke. Néhány települést érdemes megemlíteni, ahol a mezőgazda- sági üzemek hatjiatós segítségé­vel a kistermelők gyors ütem­ben fejleszthették juhászatukat. Ezek közé sorolható Fájsz, Kas- kantyú, Mátételke és Tabdi. Eb­ben a négy Községben megtízsze­reződött a háztájiban tartott ju­hok száma, más helyeken általá­ban a korábbinak a kétszeresére növekedett. A vágójuhok 15 százalékát, a gyapjú egyharmadát a kisgazda­ságoktól vásárolták meg a hús­ipari és kereskedelmi vállalatok. A legújabbaji meghirdetett ak­ció nemcsak á vágójuh kedvező értékesítési lehetőségeit tárja fel Bács-Kiskun megyében. Leg. alább ilyen mértékben szolgálja a tenyésztői munkát a még in­kább húsjellegű juhállpmány gya­rapítására. Az állami hújsipar, valamint a gyapjú- és textil. ,nyersanyag-forgalmi -vállalat ugyanis a velük szerződéses kap­csolatban lévő juhászáti társulá­soknak értékes tenyészállatok­ról gondoskodik. K. A. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Komplex célprogramok a KGST-országokban Napjainkban a tudomány erőfeszítései az alapkutatás mel­lett egyre inkább a népgazdaság kulcsfontosságú problémái­nak megoldására irányulnak, olyan felfedezésekre, amelyek forradalmi változásokhoz vezetnek a gazdaságban. A Szovjetunióban már 160 program létezik, amelyek célja, hogy mély minőségi változást idézzenek elő a gazdaság szerke­zetében és műszaki színvonalá­ban. A nyersanyagok hatéko­nyabb feldolgozására, a másodla­gos nyersanyagok ésszerű felhasz­nálására, az atomenergetika gyor­sított ütemű fejlesztésére van szükség. A gépiparban különleges jelentősége ván az elektronikus miniatűr szabályozók és ipari ro­botok gyártásának és alkalmazá­sának. Itt nem csupán különálló műszaki folyamatokról van. szó, hanem a termelés egész techno­lógiai komplexumáról. , Számos KGST-ország komlex célprogramokat, illetve ágazatspe­cifikus tudományos-műszaki prog­ramokat dolgozott ki, vagy dol­goz ki. Mindegyik program nem csupán konkrét feladatokat állít, hanem magában foglalja a mi­előbbi realizálásukat biztosító időpontokat, erőforrásokat és más mutatókat is. □ □ □ Magyarországon például orszá­gos feladattá tették a világpiacon versenyképes termékek kidolgo­zását és azok bevezetését a ter­melésbe. A tudományos kutatás több mint 80 százalékban így al­kalmazott jellegű. Az új technika gyors gazdasági alkalmazására való orientálás Románia gazda­ságpolitikájának is jellemzője. Hasonló irányt követ a többi szocialista ország is. Amint a gyakorlat mutatja, a KGST-beli együttműködésnek felbecsülhetetlen jelentősége van a tudományos és műszaki ismere­tek hasznosítása szempontjából. A szocialista gazdasági integráció Komplex Programjának elfogadá­sa óta eltelt tíz évben egy sor rend­kívül bonyolult és elsőrangú nép- gazdasági - problémát sikerült megoldani a testvérországok kö­zös erőfeszítéseivel. Az elmúlt öt­éves tervidőszakban az r évente beiejezett közös munkák száma elérte a kétezret. □ □ □. Eme és más problémák figye­lembevételével a KGST legutóbbi szófiai ülésszakán azt a végkö­vetkeztetést vonták le, hogy a Komplex Program realizálása alatt a tudományos-műszaki együttműködés mérete jelentősen megnövekedett. Ennek különösen a tudomány- és technika erőinek a KGST-országok 1990-ig terje­dő hosszú távú együttműködési célprogramja) realizálása érdeké­ben való egyesítése kölcsönzött lendületet. Hiszen minden egyes program intézkedések egész komplexumát tartalmazza a ter­melés műszaki tökéletesítésére és minőségének fokozására. Nagy jelentősége van a KGST XXXV. ülésszakán a_ nyolc ország által aláírt megállapodásnak, amely az elektronikai technikai gyártmányok egységes bázisának megteremtését célozza a rádió- és távközlő berendezések, valamint a számítástechnika területén. A KGST-országok kiváló minőségű elektronikai termékek iránti nö­vekvő szükségleteinek maximális kielégítésére irányul, amit az or­szágok lehetőségeinek egyesítésé­vel és ésszerű kihasználásával kell elérni. n □ □ A tudomány és technika együtt­működésének számos kérdését a KGST-tanácskozás után másként fogják nézni. Az együttműködés az egész komplexumot át kell hogy fogja: a tudományt, a tech­nikát, a termelést és az értéke­sítést. Ebben az összefüggésben előtérbe kerül az egységes tudo­mányos-műszaki politika kialakí­tásának és megvalósításának fel­adata. „Ennek fő'cél ja kell,- hogy legyen — mondotta az ülésen Gri- sa Filipov, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának elnö­ke —,i’Jttogy mielőbb elérjük a világszínvonalat műszaki és tech­nológiai téren”. (ADN—APN— MTI) M. M. Űj gyárak Kubában Kubában az ipar óriásának ne­vezik a Szovjetunió műszaki köz. reműködésével épült Las Tunas-i acélelemgyárat. Már folyik a termelés, gyártanak acéltámasz, tékokat, gerendákat, fedélszéke­ket, rakodókat, darukat, tartályo. kát és más nagy űrtartalmú táro­lókat. A fenti termékek közül so. kát korábban importálni kellett. A szovjet szakemberek segítsé. get nyújtottak a bonyolult tech­nológiai berendezésék felszereié, séhez és beindításához, a kubai munkások betanításához. Az üzem tervezett kapacitása évi 20 ezer tonna termék. A Las Tunas-i üzem csak egyi­ke annak az ötszáz ipari létesít, ménynek, amelyet a folyó öté­ves tervidőszakban átadnak. Épí. tésükre a kormány 1,5 milliárd pesot irányzott elő. Olaj a tenger alatt Tenger alatti olajmezőt találtak Romániában a Fekete-tenger partmenti vizei alatt, Constan. tától északra. Az előző három kutatófúrás nem sok jóval biz. tatott, de a negyedik, a Glóriá. nak nevezett lelőhely már keres­kedelmi mennyiségű olaj kiak. názására nyújt lehetőséget. Ezen a helyen a partmenti víz 50 méter mély, az olajat pedig a tengerfenék alatti 2200 méteres mélységből hozzák felszínre. A kiaknázható olaj mennyiségének felmérésére-újabb kutakat fúr­nak ebben a térségben. Románia előzetes tervei sze. rint 1983-ban már tekintélyes mennyiségű olajat termelnek a Fekete-tenger partmenti olajkút- jaiból. A lelőhely kincse úgyne­vezett könnyű kőolaj, amelyben nagyon kevés a földgáz. A feke. te-tengeri partvidék olajkincsé­nek feltárásával remény nyílik arra, hogy megállítsák a hazai olajtermelés évi 5 százalékos csökkenését. Várja Ont az Ezermester Vállalat vásárral egybekötött ’ kiállítása a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központban (Kecskemét, Május 1. tér 1.). December 3-ig naponta 10 és 19 őrá között karácsonyi előzetes. Sporteszközök, játékok, barkácsfelszerelések. Mindenki lehet ezermester! 2156

Next

/
Oldalképek
Tartalom