Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-23 / 300. szám

■ / 1981. december 23. • PETŐFI NEPE • BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉS BAJÁN Okos gondolatok — vita nélkül ,,Sok apró lépéssel kerülünk közelebb a céljainkhoz” Hogyan dolgozott, mit Végzett eddig az országgyűlési kép­viselő? Több százan kíváncsiak erre — tiszakécskeiek, tiszaalpá- riak, lakitelekiek, lászlófalviak és nyárlőrinciek — kedd és- te a lászlófalvi művelődési házban, ahová Miskó István a választóit beszámolóra hívta. • • Nincs mit szégyellni! A képviselői beszámoló nem pusztán kötelességszerű szám­adás. Azon túl, hogy Miskó Ist­ván tavaly óta részt vett vala­mennyi országgyűlési üléssza­kon, több évre kiható döntések előkészítését segítette, dolgozik az országgyűlés honvédelmi bi­zottságában mint földi (Tisza- kécske Nagyközségi Tanácsának elnöke) megnyeri választóit a he­lyi feladatok megoldására. Be­számolója ezért inkább közhasz-r nú, előrevivő eszmecsere. Lászlófalvára menet, az úttól jobbra és balra jó darabig gé­meskutas, kukoi*icagórés, fákkal szegélyezett tanyák között halad­tunk. A községszélhez érve vi­szont már .egészen más látvány­ban volt részünk: új családi ott­honok tűntek föl, rendezett so­rokban. Csak az elmúlt tíz évben 170 házat építettek magánerőből a valaha Szentkirálynak neve­zett, ás szegény településen. — Esztendőnként legalább ti­zenöt portát beépítettek. Balatonfüredi József községi tanácselnök méltán lehet elége­dett. Jó utak, új vasútállomás De nemcsak a lászlófalviak, a másik négy községben lakók éle­te is sokat javult az utóbbi idő­ben. Befejeződött az Űjbög—Lász- lófalva—Kecskemét—Borbás és a . Szolnok—Tiszakécske közötti út építése, korszerűsítése, és sike­rült a képviselőnek megegyeznie a Tiszaalpár—Kiskunfélegyháza közötti útszakasz felújításában. A közelmúlt eredménye az átalakí­tott lakiteleki vasútállomás és a kerekdombi megállóhely, á tisza- alpár-f elsői és a nyár lőrinci ■ új megálló és váróterem. Közben­járt, hogy — a választókerület la­kóinak igényéhez mérten — mó- .dosítsák a vasúti és az autóbusz­menetrendet. Az már a jövő ter­ve, hogy az öt község alapellátá­sát a VI. ötéves tervben teljesen piegoldják. A kecskeméti UNI- VER és a tiszakécskei ÁFÉSZ feladata, hogy Lakiteleken biszt­rót és kisvendéglőt, Nyárfőrincen, Lászlófalván kisáruházat, Tisza- kécsikén pedig ABC-t létesítsen. Az orvos kérdez A jelenről és a jövőről — meg­ragadva az alkalmat — jó néhány felszólaló kérdez, vagy mondja el a véleményét. Dr. Beszterczei Gyula körzeti orvos: Nagyon jó, hogy a Tisza- kécskéig megépített új úttal, amely községünkön is átvezet, mi, egészségügyiek is jobb munkafel­tételhez jutottunk. Felhívom azonban a képviselőnk figyelmét, hogy Lászlófalva és Lakitelek között még van egy olyan, né­hány kilométeres útszakasz, amely keskeny, korszerűtlen. Azzal mi lesz? S ha kérhetek — még egyet: jöjjön, látogasson meg minket gyakrabban, Miskó elv­társ ! Miskó István: — A körzet út­jainak további korszerűsítésére, meg kell mondani őszintén, nincs pénz. Erre nem tehetek ígéretet. Arra viszont igen, hogy a lász- lófalviakhoz ezentúl többször el­jövök. A doktor urat is felkere­sem. , Több dolgot meg kell beszél­nünk, akárcsak a terület összes (tizenkét) körzeti orvosával, az ötnapos munkahétre való átállás előtt. Ami már biztos: a tizenkét orvos közül kettő ügyel felváltva szombatonként és vasárnapon­ként. így egy orvosra csak min­den hatodik héten kerül sor. Ügy szeretnénk megoldani a dolgot, hogy a két ügyeletes közül az egyik majd odahaza tartózkodik (kocsijával), ahol — szükség ese­tén — társa telefonnal, vagy URH adó-vevővel gyorsan el tudja érni. Ábelovszkiné a tsz-ből Tóth László, Tiszaalpárról; — Engedje meg a képviselő elvtárs, hogy most ne a gondokat hozzam elő. Az eredményeinket. Mert, ha arra gondolok, hogy községünk­ben, négy és fél ezer hektár vé­delmére a Tisza mentén kész a nyárigát, az nekünk nagy ered­mény. — Szépen, sorban haladhatunk előre. Sok apró lépéssel kerülünk közelebb a céljainkhoz. Ez min­denre vonatkozik. Ne feledjük, hogy Tiszaalpár jelentős állami támogatást: tizenötmillió forin­tot kapott iskolabővítésre. A kör­zet egyik legdinamikusabban fej­lődő községe — válaszolja a kép­viselő. Abelovszki Jánosné, aki a lász­lófalvi Egyetértés Tsz-ből érke­zett, „Hő, de melegem lett!” — felkiáltással ül a helyére, a má­sodik sorban. Vajon, miért? Azt- mondta: — Hallottam itt az ötnapos munkahétről. Arról, hogy hogyan lesz az egészségügy­ben. Szeretném tudni, hogyan van az nálunk, hogy ha kell, ha nem, napi tíz-tizenkét órát bent vagyunk, dolgozunk, szombaton is. Hozzánk soha nem „jön el” az ötnapos munkahét? Miskó Istvánt, aki a kétgyer­mekes asszonnyal együtt jól tud­ja, hogy a földeken, az ország ke­nyeréért más a dolog rendje, mint például egy intézményben, nem hozta zavarba a kérdés. Tájékozódik. Megtudja, hogy Ábelovszkiné a tsz irodájában dolgozik. Azt javasolja, beszéljék meg együtt, munkatársaival és a szövetkezet vezetőivel, hogy mi­képp lehetne a munkát ésszerű­síteni, és ezzel a munkaidőt csök­kenteni. A jó tanács bizonyára segít Ábelovszkinénak. „Önök itt szép házakat építettek” És végül,- van-e képviselői be­számoló, ahol ki nem mondták még: út és járda? Lászlófalván is kimondták, sőt kérik ezeket. — Önök itt nagyon szép háza­kat építettek, de most már — kérjük — tekintsenek ki az utcá­ra is! — ajánlja a jelenlevőknek. — Az utca és a járda azé, aki közlekedik rajta. Az útépítést kilométerenként a járási hivatal és a megyei tanács 200—200 ezer forinttal segíti, de a pótlást: pénz­zel és munkával a lakosságtól várjuk. őszinte szavak. Megnyugtató, hogy mai, útkereső világunkban ilyen nyílt és alkotó eszmecserére alkalom egy képviselői beszámoló. Kohl Antal A munkakörhöz illő pontosság­gal kezdte meg beszámoló tag­gyűlését a bajai igazságügyi párt- alapszervezet. S mert ez az al­kalom nem rendkívüli — még akkor sem, ha az éves munka ke­rül terítékre —, a vezetőség be­számolója előtt tagfelvételi ügy­ben döntöttek. Igazolva azt, ami­re a későbbiekben dr. Radványi János alapszervezeti titkár is ki­tért; változtattak a korábban többször is bírált pártépítési te­vékenységen, s az idén már a második felvételi kérelmet sza­vazta meg a tagság. Persze a létszám így is ala- csony. Az igazságügyi alapszer­vezetet mindössze 13 kommunis­ta alkotja, 4-en az ügyészségről, 8-an a bíróságról, és 1 párttag az ügyvédi munkaközösségből. A szétaprózottság pedig cseppet sem könnyíti a munkát. Az 1981-es beszámoló taggyűlé­seken — álltalános politikai célki­tűzéseinkből kiindulva — az alap- szervezet és a kommunisták gaz­dasági, termelőmunkát segítő te­vékenysége került a középpontba. Viszonylag egyszerűbb ott a helyzet, ahol forinttal, tonnával darabszámmal, termésátlaggal, munkaórával pontosan lehet mér­ni : ki hogyan dolgozott, meny­nyivel járult hozzá a közös fel­adat elvégzéséhez. Bonyolultabb viszont esetünkben, amikor is a dolgozók nem termelő munkát végeznek, számtalan, a kötelessé­güket, tevékenységüket meghatá­rozó jogszabályra is tekintettel kell lenniük. Mi lehet akkor a pártalapszer- vezet feladata? A legfontosabb; ahogyan az az 1981-es tervben megfogalmazó­dott: segíteni a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek érvé­nyesülését. A pártvezetőség — amely az év során beszámoltatta az ügyész­ség és a bíróság vezetőjét is — a végrehajtást értékelve — meg­Kedves karácsonyi ajándékkal lepte meg a község fiatalságát a dunaegyházi községi tanács, va­lamint a Haladás Termelőszö­vetkezet. A helyi Hajnóczy József Művelődési Otthont fölújította és új berendezéssel látta el az eddig elhanyagolt pinceklubot is. . Karácsony másnapján — reg­állapította, hogy az alapszervezet tevékenysége átfogta mindkét in­tézmény munkáját: „A bajai járásbíróság jogalkal­mazási munkája a követelmé­nyeknek megfelel, érvényesülnek a jogpolitikai irányelvek. A szak­mai tevékenység jónak értékel­hető. Létszámgond nincs, a bírói munkát képzett ügyviteli dolgo­zók segítik. Mind a büntető, mind a polgári ügyszak időszerűsége megfelelő, csökkent az ,öreg’ ügyek száma. A perek előkészíté­sénél azonban időnként vannak még hiányosságok. A bajai városi és járási ügyész­ség területén a maga sajátos eszközeivel gondoskodik a társa­dalom törvényes rendjét, az állam biztonságát és függetlenségét sér­tő, vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözé­séről, az állampolgárok jogainak védelméről, közreműködik a jog­politika érvényre juttatásában. Az ügyészség szakmai munkája valamennyi szakágban jónak mondható”. Az agitációs és propaganda- munka céljának és feladatainak megfogalmazásakor abból a srend- kívül kedvező tényből kell kiin­dulni, hogy a párttagok közül tíznek felsőfokú, egynek közép­fokú, és kettőnek alapfokú poli­tikai végzettsége van. Éppen ezért a vezetőség nem elégedett meg az elméleti konferenciák, tanfolyamok megszervezésével, az ügyészek, bírók, politikai, szak­mai továbbképzésben való rész­vételével. Az igazságügyben dol­gozó kommunisták pártmegbíza- tasRent, tapasztalataikat haszno­sítva, többen is vállaltak fontos társadalmi, közéleti megbízatáso­kat. A személyekre szóló értékelé­sekből azonban nemcsak az de­rült ki, hogy ki mennyit, és ho­gyan dolgozott, hanem az is: ki­től mit várnak a jövőben, milyen területen kell javítania a mun­káját. géltől estig tartó program kere­tében veszik birtokukba új ott­honukat a fiatalok. Délelőtt 10 órától az újtelepi és az ófalui fiuk mérik össze tu­dásukat a dunaegyházi „Kis-Ba- laton” jegén jégkorongmérkőzé­sen. A lányok lelkes szurkolást és forró teát ígérnek. A beszámoló feletti vita nem az érvek és ellenérvek csatáját hozta, sokkal inkább az írásos anyagot egészítették ki mondan­dójukkal a hozzászólók. Dr. Beke Lajos ügyész két fon­tos tennivalóra hívta fel a fi­gyelmet: „Javítanivaló van a nyomozás feletti és az általános felügyeletig munkában, a társa­dalmi tulajdon következetesebb •védelmében. Az alapszervezetünkben mind­össze egy ügyvéd van. Határozott, ha szükséges Több évre szóló pártépítési munkával érvényesí­teni kell a bajai egyes és kettes számú munkaközösségben is a pártirányítást”. 1 Dr. Kis István ügyvéd: Tíz éve járok a taggyűlésekre, de ez az igény csak most merült fel ilyen súllyal. Viszonylag zárt közösség az ügyvédeké, ám, a most itt dol­gozó fiatalok között többen is reményekre jogosítanak. De ne­kik először a KlSZ-alapszerve- zetben kell bizonyítaniuk. Ahhoz azonban, hogy megfelelő alappal kérhessék és kérjék is az MSZMP-be a felvételüket, a pártszervezetnek is több segítsé­get kell adnia”.­Dr. Sárközi István bíró: „A kongresszusi határozat kiemeli a vezetők felelősségének növelését. Éppen ezért a vezetőnek nagyobb támogatást kell kapnia az alap- szervezettől és a párttagoktól is”. Nehéz látványos pártmunkát végezni ott, ahol a törvények szinte személyre szólóan megha­tározzák a feladatokat — hang­zott el a taggyűlésen. A városi- járási pártbizottság minősítésé­ben nem hiányolta a látványos­ságot, viszont kedvezően értékel­te a tudatos, elkötelezett, fegyel­mezett munkát. Azt, amelyet a jö­vőben az eddiginél is jobban vé­gezni minden kommunistának kötelessége. Váczi Tamás Kora délután a klubavató kel­lékeit állítják össze: szendvicset csinálnak, teát főznek, megtéri-’ tenek és felhangolják a magnó­kat is. Ötkor kezdődik az ünnep­ség. A felújított ifiotthont Hu- szárik Béla tanácselnök adja át a csaknem száztagú közösségnek. Ezután: áll a bál... F. P. J. Karácsonykor: klubavató Dunaegyházán XwXívKvXvXv MEGÖRÖKÍTETT PILLANATOK (V.) Olvasóink küldték. Jó néhány érdekes képet kaptunk olvasóinktól. Kovácsné Georgevich Yvetté-től érkezett a Voelker Rolandot (1) 1890-ben megörökítő felvétel, aki negyven éven át naponta felmászott — mint városi órás —- a kecskeméti Nagytemplom tornyába, az órák el­lenőrzésére. Németországból Kons- tantinápolyba igyekvő édesapja tele­pedett meg Kecskeméten. Fia már tekintélyes polgárnak számított. Je­les atlétának tartották; ő ült először velocipédre Kecskeméten. A Voel- ker-telep erről a családról kapta a nevét. Dr. Kastner János főorvos Kis­kunfélegyházáról tisztelte meg la­punkat nagy képeslapgyűjteményé­nek néhány példányával. Mint rend­kívül jellemzőt, egy 1915-ös, első vi­lágháborús, Hódmezővásárhelyre címzettet (2) közlünk. Kort idéző a bécsi Pokorny császári és királyi ud­vari műtermében készült portré (3). Már a kecskeméti múzeum is fel­figyelt a bajai Németh Gyulától (Dózsa György út 202.) érkezett fel­vételekre. Mindkét fotográfia nép­rajzi hitelű és érdekességű. A ré­gebbi (4) egy Baja-környéki tanya 1905-ben. A tanyásgazda (puskával), a kommenciós cselédek az alkalom­hoz illő tiszta öltözékben ültek a masina elé. Az ágyat májusban tet­ték ki a verandára, a családfő ezen aludt őszig. A fényképet Goldstein E. bajai műintézete készítette. Moz­galmas az 1934-ben megörökített gazdasági udvar (5). A képen a ta­nyabérlő, hozzátartozói, és a bére­sek. Középütt a masina gépésze. Bártfai (Burger) Ottó szakértelmét dicséri a felvétel. Bemutatták már lapunkban Dóri Pált, az ismert amatőr fényképészt. Várostörténeti érdekességű felvéte­lei közül most a régi cigányváros­ban készült (6), több díjat nyert munkáját közöljük. Továbbra is várjuk az érdekes fo­tókat. Heltai Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom