Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-23 / 300. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. december 23. Pápai nyilatkozat nemzetközi kérdésekről tVATIKÁNVAROS — II. János Pál pápa Icedden, a vatikáni egy. házi és világi kormányzat tiszt­ségviselőinek rendezett fogadá­son a békét veszélyeztető fejle­mények sorában említette a kö­zel-keleti, a lengyelországi, a kö­zép-amerikai és aZ észak-írorszá­gi eseményeket. Nyilatkozatának első részében hazájával, Lengyelországgal fog­lalkozott. Elmondta: a hatóságok és az állampolgárok együttmű­ködése révén létrejövő békés megoldásért imádkozik, a helyzet olyan rendezéséért, amely meg­erősíti Lengyelország ;,közjogi, nemzeti, szellemi és vallási sajá­tosságát”. A továbbiakban a katolikus egyház feje, országok megnevezé­se nélkül, veszélyesnek nevezte a közép-amerikai fejleményeket. A közel-keleti helyzettel kapcso­latban a libanoni nép tragédiá- járá emlékeztetett. Mélységesen elítélte a terrorizmust is, ezzel összefüggésben az észak-írországi helyzetet nevezte a legveszélye­sebbnek. II. János Pál a nap folyamán fogadta Bronislaw Dabrowskit, aki Józef Glemp érsek megbízá­sából érkezett Rómába, hogy tá­jékoztassa a pápát a lengyelor­szági helyzetről. Galtieri. Argentína új elnöke Leopoldo Galtieri altábornagy kedden Buenos Airesben átvette Argentína elnöki tisztét. A kong­resszusi palotában a reggeli órák­ban tartott rövid ünnepség kere­tében az altábornagy, aiki egy­úttal a szárazföldi hadsereg fő- parancsnoka is, a katonai junta és az új kormány tagjainak je­lenlétében tette le a hivatali es­küt. Az argentin katonai junta az előző elnököt, Roberto Viola al­tábornagyot december 11-én fosztotta meg hatalmától és ek­kor nevezte ki Galtieriit az ország elnökévé. Politikai megfigyelők az új el­nököt és kabinetjének legtöbb tagját11 Amerika-barát politikus­ként tartják számon. Az új elnök több ízben biztosította' támogatá­sáról az Egyesült Államok közép- amerikai politikáját és felaján­lotta, hogy ha Washington óhajt­ja, Argentína hajlandó csapato­kat küldeni Salvadorba. Dozier halálhíre A „vörös brigádok” nevében kedden délután egy ismeretlen telefonáló bejelentette, hogy ki­végezték James Lee Dozier ame­rikai NATO-tábornokot. Az AN­SA olasz hírügynökség híre sze­rint az ügynökség bejrúti irodá­jával az ismeretlen telefonáló azt közölte, hogy „miután a népi bí­róság bűnösnek találta” halálra ítélték és kivégezték a Veroná­ban elrabolt amerikai táborno­kot. A telefonáló azt is közölte, hogy olasz időszámítás szerint 20.00 órakor meg fogják monda­ni, melyik faluban találhatja meg a rendőrség Dozier holttestét. Arra a kérdésre, hogy miért Bejrútban jelentették be a hírt, az ismeretlen telefonáló azt vá­laszolta, hogy biztonsági megfon­tolásból választatták a libanoni fővárost. Az olasz hírügynökség meg­jegyzése szerint semmi bizonyí­tók nincs arra, hogy a hír igaz — de az ellenkezőjére sincs. Űj kambodzsai egységfront HANOI — Új, széles alapokon álló egységfront megalakítását határozták el a kambbdzsai haza építésének frontja harmadik kongresszusán. A kambodzsaiak­nak,' külföldön lévő honfitársaik­kal együtt, erősíteniük kell egy­ségüket a nemzet érdekében — húzza alá a front kongresszusán ismertetett nyilatkozat, ame­lyet Heng Samrin, a Kambodzsai Népi Forradalmi, Párt KB főtit­kára, az államtanács elnöke ter­jesztett elő. A nyilatkozat többek között, hangsúlyozza a nemzeti egység megszilárdítását, a Vietnammal, Laosszal, a Szovjetunióval és más testvéri szocialista országokkal, a világ békeszerető népeivel vál­lalt szolidaritás erősítését. A nyilatkozat szavazásra bo­csátása után Heng Samrin felol­vasta az új, a kambodzsai haza védelmére és építésére alakult egyesült front alaptörvényét. CSAKNEM HÁROMEZER BÁNYÁSZ A FÖLD ALATT Leleplező dokumentumok a „Szolidaritás”-ról A lengyelországi bányák több­ségében normális ütemben folyik a termelés. A dél-lengyelországi Ziemowit és Piast bányákban azonban a hatóságok érőfeszíité- sei ellenére tovább tart a sztrájk. Mint arról a lengyel távirati iro­da beszámolt, ebben a két bá­nyában szélsőséges elemek — akik közül többen nem a bánya dolgozói — pszichikai és fizikai nyomására a múlt'hét keddje óta bányászok nagyobb csoportja folytat munkabeszüntetést. A bányászok hozzátartozói élel­miszert juttatnak el a föld alatt tartózkodóknak és telefonon ké­rik őket akciójuk beszüntetésére. A sztrájkotok hétfőn nem voltak hajlandók a bányába leengedni egy orvoscsoportot, a bányászati hatóságok képviselőit és papokat. A két bánya igazgatója hétfőn levelet juttatott el a bányászok­hoz, amelyben személyes garan­ciákat ígértek arra, hogy nem fognak bűnhődni azok, akiket kényszerrel vettek rá az akció­ban való részvételre. Hétfőn a Ziemowit bánya dol­gozói közül 1154'-en, a Piast bá­nya dolgozói közül 1742-en tar­tózkodtak a föld alatt. * A „Szolidaritás” hatalomátvételi szándékait leleplező dokumen­tumműsort sugárzott héfőn éj­szaka a varsói televízió. Eközben Gdanskban két órával csökken­tették a kijárási tilalmat. A varsói televíziós állomás mű­sorának címe ez volt: „Augusz­tustól decemberig”. A félórás do­kumentumműsor film- és hang­anyagai az 1980 augusztusi ese­ményektől az idén decemberben bevezetett szükségállapotig mu­tatták be a „Szolidáritás” tevé­kenységét, kidomborítva, hogy a szervezet miként vált a munkás­érdekek képviselőiből a hatalom átvételére készülő politikai moz­galommá. A dokumenfumök a „Szolidari­tás” vezetőinek megnyilatkozásait felidézve bizonyították, hogy a szervezet irányítói kezdettől fog­va tudatosan készülték Lengyel- ország társadalmi rendjének .meg­változtatására. A Munkásvédelmi Bizottság (KOR), valamint a „Független Lengyelország Kon­föderációja” (KPN) nevű ellen- forradalmi szervezetek fokozato­san nöVelték befolyásukat a munkásmilliókat tömörítő szerve- íjetbeiV és apk.yégül, teljesen sa­jkát politikai cél járjanak, r endelfek alá — hangsúlyozta a "dokumen­tumműsor szakértője, Norbert Midhta, a Társadalomtudományi Intézet professzora, neves publi­cista. Lédh Walesának a dokumen­tumműsorban idézett beszédéről készített eredeti hangfelvételek is azt tanúsították, hogy a „Szoli­daritás” volt az a fél, amely a végső konfrontációt akarta. E do­kumentumok tanúsága szerint Walesa a „Szolidaritás” vezetői­nek szűk körű tanácskozásán így fogalmazott: „Már tavaly, augusz­tus óta bizonyos vagyok abban, hogy az összecsapás köztünk és a hatalom között elkerülhetetlen. Erről természetesen nem beszél­tem nyíltan, mer.t politikai játsz­mát játszottam”. Walesa kifej­tette, hogy a „Szolidaritás” szá­mára az a fontos, hogy bármi áron a hatalom fölé kerekedjék. A lengyel televízió műsora idéz­te a „Szolidaritás” több más ve­zetőjének, így a Mazowsze regio­nális szervezetet irányító Zbigni­ew Bujáknak, valamint a byd- goszczi Jan Fulewskinek több ki­jelentését. A dokumentumok kö­zött szerepel a „Szolidaritás” ta­nácsadóinak és szellemi irányí­tóinak számos nyilatkozata. Jacek Kuron, Adam Michnik, Karol Modzelewski tevékenységének be­mutatása kapcsán a műsor fel­tárta, hogy milyen kapcsolat ál­lott fenn az említettek és nyuga­ti hírszerzők, valamint felforgató amigránsközpontak között. # A nemzeti megmentés katonai tanácsának nyilatkozata szerint január 1-től ismét felemelik, a családi pótlékot. Erre a múlt év augusztusa óta létrejött társadal­mi megállapodások értelmében kerül sor. A családi pótlék összege a csa­ládi jövedelmek ' függvényében fog alakulni. Az egy főre jutó 2000 zlotys családi jövedelem esetén az első gyermek után 350, a második után 800, a harmadik gyermek után 1250 zloty lesz a családi pótlék összege. • * A lengyel hatóságok folytatják harcukat a spekuláció ellen, és ennek során erélyesen fellépnek az árukat elrejtő boltvezetők, ke­reskedelmi dolgozók ellen. Az üzletedben egymilliárd-három- százmillió zloty értékű árut ta láttak a „pult alatt”. A lengyel rádió hírt adott ar­ról, hogy az ideiglenesen őrizet­be vettek közül már többen ha­zatérhettek, de ez nem menti fel őket az érvényes rendelkezések tiszteletben tartása alól. Válto­zatlanul egy hóhapi elzárás vagy ötezer zloty pénzbüntetés vár azpkra, akik megszegik a kijárási tilalmat. A rendszabály ■ életbe­lépése óta 1200 személyt vontak ilyen kihágásért felelősségre. ♦ Mint a PAP hírügynökség je­lentette, Romuald Spasowskinak, a .Lengyel Népköztársaság volt wá^mgtprtí nagykövetének di’sz- sziSatesávál kápcsótátb'á'to a Téh- gyel külügyminisztérium vád­emelési indítványt tett a legfel­sőbb katonai ügyészségnél. — Spasowski cselekedetei — álla­pítja meg a külügyminisztérium beadványa — alapvető állami ér­dekeket sértenek, s a lengyel büntető,törvénykönyv 122. és 130. paragrafusába ütköző cselek­ménynek minősülnek. A külügyminisztérium szóvivő­je nyilatkozatban közölte: a nagy­követet novemberben visszahív­ták posztjáról, és nyugdíjaztatá­sát indítványozták. Spasowski több ízben kérelmezte szolgálati idejének meghosszabbítását, ké­réseit azonban a minisztérium nem vette figyelembe, tekintettel a munkájával kapcsolatos bírála­tokra, s a nagykqvet mind gya­koribbá váló depressziós állapo­taira. Disszidálását megelőzően a nagykövet számos, a szocialista Lengyelország hírnevének lejára­tását célzó kijelentést tett, s leg­elemibb kötelességeinek sem tett eleget. Ügye a továbbiakban az igazságszolgáltatás illetékes szer­veire tartozik — mondotta a kül­ügyminisztérium szóvivője. PÁRIZS . „A józan és és a felelősségtu­dat erősebbnek bizonyult” — e címmel ad hírt kedden a. L’Hu- manité arról, hogy országszerte csak kevesen követték azt a fel­hívást, hogy a francia dolgozók hétfőn egyórás munkabeszünte­téssel ' tiltakozzanak a lengyelor­szági események ellen. A CGT, amely nem csatlakozott e felhí­vásihoz, nyilatkozatában rámutat: bár. a tömegtájékoztatási eszkö­zök, a nagytőke és a jobboldali vezetők minden eszközzel igye­keztek rábeszélni a dolgozókat a demonstrációban való részvétel­re, végül is abban kevesen vették részt. Így kudarcot vallottak azok, akik belpolitikai célokra akarták kihasználni a lengyelor­szági eseményeket. Georges Marohais, az FKP fő­titkára kijelentette: a francia dolgozók azt kívánják, hogy ne folyjék vér Lengyelországban és hogy a lengyel nép a lehető leg­gyorsabban úrrá legyen megpró­báltatásain. Ezért utasították el azoknak a felhívását, akik pol­gárháborút szeretnének kirob­bantani Lengyelországban és a lengyel kérdés nemzetközivé té­telére törekszenek. * BRÜSSZEL Lawrence Eagleburger, az euró­pai ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár kedden Brüsszelben a lengyelországi hely­zetről tárgyalt Joseph Luns NATO-főtitkárral, majd Leo Tin- demans belga külügyminiszterrel. Eagleburger európai körúton van azzal a feladattal, hogy — washingtoni kezdeményezésre — „egyeztesse” az Egyesült Álla­mok és legfontosabb európai szö­vetségesei Lengyelországra vo­natkozó állásporitját. n-Az amérikai 'diplomata hétfőn Rómában Colombo olasz, majd Eonnban Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel tárgyalt, és Brüsszel után Londonba és Pá­rizsba is ellátogat. Eagleburger és Luns egyórás megbeszéléséről semmi érdemle­ges sem szivárgott ki. A belga diplomácia , új vezetőjével lezaj­lott találkozóról közölték, hogy Tindemans a Lengyelországba irányuló nyugati élelmiszer-szál­lítás fenntartása mellett szállt síkra. Az Adria kapujában Az Adria még ilyenkor, télen is csodálatos. Színe ugyan köze­lebb van a szürkéhez, mint a kékhez, s a néha esős, szeles idő­ben zordabb arcot ölt a tenger­part; a rakpartokhoz ritmikusan csapódó hullámok, az áthatóan sós levegő, a halpiac hangulata így is megragadja a látogatót. Turista persze jóval kevesebb érkezik a 180 ezer lakosú nagy­városba, Rijekába, a kikötő for­galma azonban ilyenkor sem csökken. — Helyesebb lenne kikötő­komplexumról beszélni — kezd­te magyarázatát kísérőm, Slobo­dan Popovic, az igazgatóság kereskedelmi osztályának mun­katársa — hiszen munkaszerve­zetünkhöz tartozik az Isztriai-fél- sziget ismert üdülőhelyétől, Pú­iétól egészen a Krk-szi- get északi részéig terjedő kör­zet. Nem is titkolta: a rendelke­zésemre álló egy-két napban szinte lehetetlen megismerked­ni a hazánk gazdasága, külkeres­kedelme számára is jelentős ki­kötővel. Elsőként a 10 kilométerre levő skrljeyoi előraktárakat kerestük fel. A raktárépületekben szovjet faanyag, svéd cellulóz, egyipto­mi gyapot vár behajózásra. A lé­tesítményre méltán büszkék: né­hány hete kapcsolták csak be egy iparvágánnyal a Zágráb—Rijeka vasútvonalba, biztató lehetősége­ket nyújtva ezzel e terület fej­lesztésére. A már meglevő négy hatalmas,. egyenként 7000 négy­zetméteres épület mellé további kilencet terveznek. A hangártí­pusú raktárakon kívül körülbe­lül 150 ezer négyzetméter nyitott rakterületet is kialakítanak. Impozáns látványt nyújt a ba- kari öböl. Itt elsősorban ömlesz­tett árukat — vasércet, szenet, bauxitot — rakodnak. (Magyar- ország számára is érkezik vasérc Indiából.) A 26—44 méeres víz­mélység óriási teherhajók kiszol­gálását is lehetővé teszi. Jó két méter átmérőjű, élénk narancs- sárga színű csőben futó szállító- szalag bújik az öböl vize alá: szenet visz a kirakodórésztől a másik parton levő kokszolómű- höz. — Akár egy hétig is vándorol- « hatnánk — tréfálkozott Boris Pricard, aki a kikötőigazgatóság tájékoztatási ügyeivel foglalko­zik, s már sorolta is tovább: Pula az ömlesztett és darabáruk, Rasa a fa, az élő állatok és a ve­szélyes áruk kikötője, Susakban konténer-terminál működik, Omi- sailj pedig a hazánkba és Cseh­szlovákiába tartó Adria-kőolaj- vezeték kiindulópontja. És akkor még nem is szóltunk részleteseb­ben magáról Rijekáról, az egy­kori Fiúméról, ahol szinte min­dennél '.foglalkoznak a darab­áruktól a Silós raktározásig. — Tudtommal Rijeka a legje­lentősebb kikötő Jugoszláviában. Mekkora az összforgalma? — Tavaly már meghaladta a 20 millió tonnát — ez nagyobb, mint - az összes többi jugoszláv kikötőé együttvéve. Különböző munkaszervezeteinkben mintegy ötezer ember dolgozik. Előnyünk a közép-európai területekhez való közelségből, a képzett munkaerő­ből, sokoldalú szolgáltatásainkból adódik. Gondot elsősorban a helyhiány okoz — ezért is ter­jeszkedik többfelé a kikötő —, valamint a vonaton tferténő to­vábbszállítás kapacitáskorlátai. Ezen majd csak a tervezett újabb, lerövidített Zágráb—Rijeka vas­útvonal segít. A kikötőigazgatóság illetékesei minden akalommal hangsúlyoz­ták a Magyarországgal fennálló viszony fontosságát, zavartalansá­gát, kölcsönös hasznát. A hazánk számára jelentős „adriai kapu” szerepéről, itteni tevékenységünk részleteiről a Masped szállítmá­nyozási vállalat helyi kirendeltsé­gén kértem bővebb tájékoztatást. (Dolgozik képviselője a városban a MAHART-nak és a HUNGA- ROCAMION-nak is.) — A statisztikák szerint Rijeka évi közel 60to ezer tonnás forgal­mával valóban az első helyet foglalja el a tengeren érkező, vagy induló magyar külkereske- . delemben. Jóval elmarad mö­götte akár Hamburg, akár a len­gyel Szcsecsin, akár a jugoszlá­viai Koper vagy Ploce. Nyil­ván azért, mert Rijeka közelsége, s a hagyományos kapcsolatok miatt számunkra „természetes kikötő”. Az innen induló export- tételek jórészt vegyianyagok (pél­dául műtrágya), mezőgazdasági termékek, (Érkezésem napján fu­tott ki a „Hajdúszoboszló”: gu­miabroncsot vitt Algériába.) A forgalom zöme azonban import­áru: jön ide szójadara Dél-Ame­rikából — takarmányozáshoz használjuk fel —, cukor Kubából, déligyümölcs Észak-Afrikából. Az' elmúlt évek rendszeres, körülbe­lül 10 százalékos forgalomnöve­kedést hoztak, s joggal remélhe­tő, hogy a mindkét félnek elő­nyös munkakapcsolat, a kialakult jó viszony a jövőben tovább mé­lyül. Sz. G. Békevágy VAJON MENNYIT ÉR egyetlen aláírás? Ezen tűnődtem a hír hallatán,. hogy tízezerszám ér­keznek az aláírások a KISZ KB békefelhívásának támogatására. Kérdezhetném persze úgy is, mit jelent egyetlen ember tiltakozá­sa a háború ellen? Akár tucatnyi tüntetés változtathat-e a helyze­ten? Persze, tudom, ha minde­nütt egyszerre... és mindenki együtt... no meg: következetes békeharc... Közben az inflálódás helyi mértékeit mindenütt meghaladó mérvű fejlődés a hadi termelés­ben. Nágyképű nyilatkozatok az erő politikájáról és hátborzonga­tó fejtegetés a neutron-humaniz­musról a feltaláló előadásában. (Az atombomba feltalálói kis híján beleőrjüUek a felelősségbe. Tudtommal egyiküknek sem ju­tott eszébe azt bizonygatni, hogy az epicentrum azonnali hőhalála emberségesebb a hosszas agóniát kiváltó puskagolyónál.) Idegziláló latolgatás a korláto­zott nukleáris háború lehetősé­geiről: tudományos igényű fel­mérések a „helyi" csapásváltás várható (?!) következményeiről. A halottak, a sebesültek és a hosz- szasan haldoklók számának be- csülgetése. Lidérces álmot hozó irodalmi látomások „a katasztró­fáról”. Én erre mondok nemet, amikor aláírom az ívet. PARÁNYI ELLENSÚLY a me­gatonnákban mért halál ellen. Csipetnyi esély a túlélésre, s aligha a saját túlélésemre gon­dolva veszem a kezembe a tol­lat. Különben is sajátos a helyzet: a fiatalok hallatják hangjukat a háború ellen, akik békében szü­lettek és békében nőttek fel. Mi plántálja beléjük hát a békevá­gyat? A szüleiktől hallott igaz történetek? A mozivásznon meg­idézett történelmi lecke? A tan­könyvek lapjaiban található ész­érvek ereje? Az idősebbek fejcsóváló kétke­dése bánt. „Azt sem tudjátok, hogy mi ellen tiltakoztok!” — mondják, s lehetetlen ez ellen a lekezelő vélemény ellen érvelni. Mert való igaz, hogy fogalmunk sincs a lövészárkok borzalmairól, elképzelni sem tudjuk az éhezést és mindennapi természetesség­gel vesszük tudomásul, hogy té­len meleg- a lakás,, az. iskola,, a munkahely — alig néhányon emlékszünk már csak a szénszü­netre, paprikáskrumplis hetekre. Ügy vélhetnénk, hogy mivel „ké­szen” kaptunk mindent, nem is értékelhetjük igazán , a nyugal-- munkat és viszonylagos jólétün­ket. aláírások tízezreivel bizonyítjuk, hogy igenis fontos nekünk mindaz, 'ami körülvesz bennünket? Igen, azzal is. És azzal, hogy a „készen” kapott dolgokat fél­késznek tekintjük és szeretnénk saját munkánkkal, rátermettsé­günkkel és szorgalmunkkal befe­jezni, amit az idősebbek kezdtek, hogy mi aztán mindent készen adhassunk gyerekeinknek. (S köz­ben sejtjük, hogy utánunk is lesz még mit tenni!) És éppen azt a lehetőséget fe­nyegeti a háború veszélye, amely az értelmes cselekvést alapvető emberi jogként kínálja Magyar- országon. Ügy érezzük a jövőhöz való jogunkat kérdőjelezi meg az atomfenyegetes, a neutron- humánum. A tervezés öröméhez, a holnapot építő álmokhoz ra­gaszkodunk, s nem a puszta túl­éléshez. Nekünk nem a fizikai megmaradást jelenti a béke; ki­mondatlan is sokkal többet en­nél. A nevetést, a derűt, a tuda­tot, hogy valahonnan valahova eljuthatunk, s hogy az elért cé­lunk mindig csak közbenső állo­más lesz egy újabb, egy távolab­bi célhoz képest. Az is igaz, sokan közülünk nem tudnánk pontosan meghatá­rozni, hogy mit is jelent a fia­talok számára furcsa csengésű szó: békeharc. Viszont az is tény, hogy ennek a kifejezésnek a tar­talma egészen más ma, mint év­tizedekkel ezelőtt volt. A béké­ben nevelődött nemzedéknek ta­lán több a félteniválója? Lehet, hogy meghökkentő, de így igaz! Ez teszi természetessé, hogy ma hazánkban a fiatalok nagy részt vállalnak az erősödő béke­mozgalomban. Tüntetéssel? Aláírások gyűjtésével? IGEN, EZEKKEL a látványos megmozdulásokkal is. De első­sorban mindennapi m unkájuk­kal. Azzal, hogy terveket szőnek esztendőkkel előbbre, azzal, hogy álmaik valóra váltásáért az éppen kötelezőnél a legtöbben jóval többet vállalnak és teljesítenek. A harc. — s különösen a béke­harc — leghasznosabb formája az alkotó munka. S ez ad jogot az érzelmek — a. békevágy jtr tüntető kifejezésere is. Meri a háborúra nemet mondani csak csak értelmes élet hangos igenlé­sével lehetf Lovas Gábor Ipari szövetkezetek együttműködése Folytatás az 1. oldalról.) hajtása mellett az idei jó ered­ményeink elérésében nagy szere­pe van az egyre szélesedő koope-1 rációnak, amely kétirányú. Más szövetkezettől rendeljük meg azokat az alkatrészeket, amelye­ket ők gazdaságosabban tudnak előállítani, s ilyen munkát vál­lalunk mi is. így azután kölcsö­nösen jól járunk. A kecskeméti EPSZISZ-szel három éve tart a kapcsolatunk, az idén mintegy 300 kárpitos garnitúrához szük­séges favázat készítettek részünk­re. Az ő műhelyeikben készült például az előbb említett új ter- ‘mék váza is. A solti Vegyesipari Szövetkezet a laboratóriumi be­rendezések gyártásában vállal részt * már két éve. Az idén 15 berendezéshez szükséges alkatré­szeket kaptunk tőlük mintegy 3 millió,, forint értékben. Legnagyobb partnerünk a kecs­keméti Ezermester Ipari Szövet­kezet. Két évvel ezelőtt jöttünk rá, hogy gépeink szabad kapaci­tását bérmunka végzésére is ki tudjuk használni. Tavaly 2, az idén pedig már 7 millió forint ér­tékű munkát végzünk a társszö­vetkezet részére, s így termékeink közvetve exportra is eljutnak. Minden jel arra mutat, hogy e kapcsolatunk tovább erősödik és 1982-ben még több vegyifülkéhez gyártunk alkatrészeket mint az idén. O. L. Közművelődési pályázat A lakótelepi házak kihasználat­lan helyiségeinek közművelődési célú hasznosítására, továbbá a közösségi művelődés egyéb lakó­telepi lehetőségeinek bővítésére, fejlesztésére hirdetett pályázatot az Országos Közművelődési Ta­nács, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és a Művelődési Mi­nisztérium. ■ A felhívás szerint olyan kez­deményezésekkel, ötletekkel «re- het pályázni, amelyek a lakóte­lepeken levő, jelenlég kihaszná­latlan, de közművelődési célokra igénybe vehető helyiségek átala­kítását szolgálják egy-két lépcső­ház vagy' háztömb lakóinak klub­jává, illetve bárkács-, fotó-, ke­rámiaműhellyé, játszószobává, vagy más, közösen használható teremmé. Olyan pályamunkákat is várnak, amelyek leírják, mi­ként lehet a kisebb programokat megvalósítani a helyi iskolákban, vendéglátóhelyeken, parkokban. A pályázaton valamennyi lakó-, telepi ház — illetve lépcsőház, háztömb — lakóközössége részt vehet. Azoktól kérnek tehát öt­leteket, elképzeléseket, akik fon­tosnak, érzik környezetük, a kö­zösségi emberi kapcsolatok for­málását, s készek ezt cselekvőén támogatni is., A pályázatra négy-öt oldal ter­jedelmű munkákat várnak, ame­lyek ismertetik a kezdeményezés célját, a tervezett tevékenység tartalmát, formáját s a résztve­vők körét. Emellett arról is szá­mot adnak, hogy a megvalósí-» táshoz mit tudnak saját erejük­ből, illetve a helyi szervek tá­mogatásával vállalni. Ugyancsak szükséges annak megjelölése is, hogy céljuk eléréséhez milyen szakmai, szervezési segítséget kérnek a helyi tanácstól, illetve a művelődési központtól. Miként a felhívás hangoztatja, a pályázat meghirdetői nem dí­jakkal jutalmazzák a résztvevő­ket: minden olyan kezdeménye­zést támogatni kívánnak, amely­nek feltételeit a lakótelepiek na­gyobbrészt saját erejükből terem­tik meg, illetve amelyeket a bí­ráló bizottság hasznosnak és megvalósíthatónak ítél. Így a be­nyújtott elképzeléseket elbírálva az arra érdemes térvek megva­lósításához 10 ezer és 200 ezer forint közötti összeggel járulnak hozzá. A pályaműveket a Haza­fias, Népfront helyi bizottságai­nak közreműködésével , a városi, budapesti kerületi, illetve megyei művelődési központhoz kell el­juttatni 1982. március 30-ig. A benyújtott elképzeléseket május 15-ig. értékeli a bírálói' bizottság, s határozza meg az anyagi támo­gatás összegét. (MTI) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom