Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-19 / 297. szám

1981. december 19. • PETŐFI NÉPE • 3 Közlemény az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1981. december 16-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) gazdaságközi együttműködéssel folytatni kell a szőlő- és gyü­mölcstelepítést. A térségi és üzemi komplex meliorációs munkákat folytatni kell. Az állattenyésztésben színvo­nalasan szervezzék a tenyésztői munkát és az ésszerű szakosodá­si tevékenységet, és szolgálják ki rendszeresen a kistermelők igé­nyeit is. A szárvasmarha-állo- mány növelése -*- elsősorban a Kiskunhalasi és az Izsáki Állami Gazdaságban alkalmazott gya­korlathoz hasonlóan — a rét- és legelőterületekre alapozott hús- marhatartás fejlesztésével indo­kolt. A ' sertéstenyésztésben az elért állománynagyság megtartása mellett tovább kell fokozni a mezőgazdasági nagyüzemek és a húsipari vállalatok, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok együttműködését. Az élelmiszeripari feldolgozást végző vállalatok,, szövetkezetek a mezőgazdasági termékek feldol­gozottságának javítása érdekében bővítsék tovább a mezőgazdasági szállítókkal a szerződéses és együttműködési kapcsolataikat, fordítsanak nagy gondot a szer­ződéses feltételek kölcsönös meg­tartására. Bővítsék kapcsolatai­kat a tudományos eredmények al­kalmazásában, átvételében. A Gabonaforgalmi és Malom­ipari' Vállalat a gabonatermesz­tés pozíciójának javulása követ­keztében készüljön fel a várha­tóan növekvő gabonatermés fo­gadására. A húsipari vállalatok tenyész­állatok kihelyezésével, a felvá­sárlási határidők pontos betartá­sával segítsék elő a megyei ál­lattenyésztési' célkitűzések végre­hajtását. A tartósítóipari, valamint a baromfifeldolgozó vállalatok a szállítási költségek, veszteségek mérséklése érdekében lehetőség szerint koncentrálják felvásárlási körzeteikét. A közlekedési és hírközlési ágazaton belül kiemelt feladat a közúti átkelési szakaszok folya­matos korszerűsítése, szélesítése, megerősítése. ■ El kell végezni a kiskunhala­si vasúti .átjáró korszerűsítését, az 5-ös számú főútvonal kecskeméti bevezető szakaszának befejező munkálatait. Határidőre be kell fejezni a kecskeméti felüljáró építését. Elő kell segítenie koor­dinációs pénzeszközökből törté­nő útépítések fedezetének meg­teremtését. Az életszínvonal megőrzése a gazdaságpolitikai - célok között elsőbbséget élvez. Az életkörül­ményekben, a lakosság ellátásá­nak alakulásában kiemelkedő sze­repe van a kiegyensúlyozott áru­forgalomnak, a javuló kereske­delmi, szolgáltatási, vendéglátó­ipari munkának, a jó kínálatnak. Fokozni kell a kereskedelem ter­melésszervező tevékenységét, a hiánycikkek körét szűkíteni, a falvak, tanyák ellátását — új szállítóeszközök bekapcsolásával is, Tiszakécske módszerét követ­ve — bővíteni szükséges. A lakosság, a kiskereskedelem és az új üzemelési formában . működő üzletek jobb kiszolgálása érdekében indokolt egyszerű nagykereskedelmi raktárak lét­rehozása és raktáráruházak meg­valósítása. Határozott intézkedé­seket kell tenni a vendéglátóhe­lyek kulturáltságának érdemi, nö­velésére. A munkaerő-gazdálkodás terü­letén az erőforrások jobb haszno­sításának igényé indokolja, hogy továbbra is megkülönböztetett fi­gyelmet fordítsunk a szellemi és fizikai munkavégző képességben rejlő tartalékok hasznosítására. A munkaképes korú lakosság száma csökken, a nyugdíjasoké jelentősen-gyarapodik. A szabá- lypzott vállalkozási formák fel- használásával is segíteni kell a munkaképes kornál idősebbek számára — valamint az aktív ke­resők részére a munkaidőn túli —, a társadalom számára törté­nő hasznos munkavégzést. A tanácsi gazdálkodásban idő­ben meghozott döntésekkel, a be­ruházások gyorsabb, szervezet­tebb előkészítésével, megszerve-. zésével kell elérni, hogy az 1982- re tervezett fejlesztések üteme­sen megvalósuljanak. Továbbra is szükséges, hogy a nyílt településfejlesztési politika keretén belül a lakosságot rend­szeresen tájékoztassák az elfoga­dott célok megvalósításáról, ahol lehetséges, igényeljék aktív köz­reműködését, a változatok eldön­tését és a megvalósításban való részvételt. Az új kezdeményezé­sek, módszerek, eredmények kap­janak megfelelő helyet a lakos­ság tájékoztatásában, az agitá- ciós és propagandamunkában. A pártszervek és szervezetek nyújtsanak megfelelő segítséget a gyors, rugalmas alkalmazkodás kialakításához, az eredményes, vállalkozó szellemű vezetők mun­káját ismerjék el, népszerűsítsék a rugalmas, sikeres munkát vég­ző kollektívákat. A megyei pártbizottság meg­győződése, hogy Bács-Kiskun me­gye lakossága követi politikán­kat, és kellő összefogással telje­síteni fogja az 1982. évi népgaz­dasági feladatokat. Mindezek alapján tovább haladunk a szo­cialista társadalom, gazdaság és kultúra építésének útján. A me­gyei pártbizottság felkéri a Szak­A Szakszervezetek Bács-Kis­kun megyei Tanácsa 1981. de­cember 17-én Borsodi György vezető titkár elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkárhelyet­tese, és Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. A testület megvitatta és elfo­gadta az 1981. évi népgazdasági terv végrehajtásának megyei ta­pasztalatairól és az 1982. év szak- szervezeti feladatairól előterjesz­tett 'jelentését. A szakszervezeti feladatokról szólva kiemelték a termelést se­gítő tevékenységet, amely a mun- kaverseny-mozgalom lendületű­nek megőrzésével, és az újítási tevékenység eddiginél jobb ki­használásával lehetséges. Szélesí­teni kell az üzemi demokráciát, bevonva a bizalmi testületeket, a dolgozókat, a vállalati tervek összeállításába. Nagy gondot szük­séges fordítani az ésszerű mun­kaerő-gazdálkodásra és az anyag-, valamint az energiatakarékosság­ra. Meg kell valósítani a hatékony és differenciált bérgazdálkodást, kifejezésre juttatva a végzett munka minőségét. Ügyelni kell a vállalati szociális tervek teljesí­tésére, és segíteni a megyében szervezetek Megyei Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei Bizottságát, a Hazafias Népfront megyei Bizottságát, a szövetkezetek szövetségeit, hogy a gazdasági építőmunka 1982. évi megyei feladatait tárgyalják meg /és saját feladataikat határozzák meg. II. A megyei pártbizottság szemé­lyi kérdésekben döntött: — Hegedűs István elvtársat, a megyei pártbizottság tagját — érdemei elismerése mellett — 1981. december 31-i hatállyal fel­mentette a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztá­lya vezetői tisztségéből, mivel a Szakszervezetek Megyei Taná­csának titkárává jelölték. — Tengeri Pál elvtársat, a megyei pártbizottság párt- és tö­megszervezetek osztályának he­lyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőjévé. — Dr. Weither Dániel elvtár­sat, a megyei pártbizottság tag­ját, a Petőfi Népe főszerkesztő­jét, saját kérésére — érdemei el­ismerése mellett — felmentette főszerkesztői beosztásából: 1982. január 1-től nyugdíjba vonul. A megyei pártbizottság elismerését fejezte ki Weither elvtársnak több évtizedes munkájáért. Hu­szonöt éve főszerkesztője a me­gyei pártbizottság lapjának, amely betölti szerepét a tájékoztatás­ban és a tömegpolitikai munká­ban. Főszerkesztői munkájával, kommunista vezetőként nagy ré­sze volt abban, hogy a megyei sajtó jól szolgálta a párt és a nép közös ügyét, a párt politiká­jának megértését, elfogadását. — Sztrapák (Halász) Ferenc elvtársat, a Petőfi Népe főmun- katársát 1982. január 1-i hatály- lyal a megyei pártbizottság na­pilapja főszerkesztőjévé kine­vezte. több mint 140 ezer dolgozót érintő 5 napos munkahétre való áttérést. Folyamatosan részt kell venni a területpolitikai munká­ban, és az eddigieknél jobban építeni a társadalmi összefogásra. A testület jóváhagyta a tanács és az elnökség 1982. évi munka­tervét, majd a szakszervezetek megyei tanácsa döntött a hatás­körébe tartozó személyi kérdé­sekben. Neiner Jánost saját kérésére, érdemeinek elismerése mellett, felmentette a szakszervezetek megyei tanácsa elnöki funkció­jából, s tiszteletbeli elnökké vá­lasztotta. Némedi Sándort, saját kérésé­re, nyugdíjazására való tekintet­tel, érdemeinek elismerése mel­lett felmentette SZMT-titkári tisztségéből, s egyben a tanács el. nőkévé megválasztotta. Hegedűs Istvánt, az SZMT tag­ját, a Szakszervezetek Bács-Kis­kun megyei Tanácsának titkárá­vá választotta. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa Némedi Sándor elvtársnak több évtizedes mun­kája elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatát ado­mányozta. A kitüntetést Jakab Sándor adta át. Ülést tartott a szakszervezetek megyei tanácsa Eredményes év a nyomda- és Eredményes esztendőt zár az idén a nyomda- és a papíripar. Az ágazat szakszervezetének el­nökségét — a pénteken megtar­tott ülésen — Lakner Kálmán, az Ipari Minisztérium főosztályve- , zetője tájékoztatta az 1981-es ter­vek várható teljesítéséről és a jövő évi föladatokról. • Megállapította,, hogy a Papír­ipari Vállalat számára az idén kedvező piaci helyzet alakult ki, termékei keresettek voltak. A vállalat megfelelően élt ezzel a lehetőséggel, növelte termelését, a tervet várhatóan 2—2,5 száza­lékkal teljesíti túl. Elsősorban a jó piaci helyzetnek köszönhetően, a vállalat nyeresége is magasabb lesz a tervezettnél, az előzetes számítások szerint eléri a 950 millió forintot. Ugyanakkor fel­hívta a figyelmet arra. hogy mindezek mellett a belföldi ellá­tás év közben nem volt teljesen zavarmentes, elsősorban a karton- és hullámdoboz-ellátásban jelent­keztek gondok. Ezeket a termelő­kapacitások jobb kihasználásával, munkaszervezési intézkedésekkel részben sikerült az év végére megoldani. A vállalat munkaerő- helyzetére kedvezőért hat az öt­napos munkahét bevezetése. Jó ütemben halad a Szolnoki Papír­gyár nagyberuházása is. Kedvező eredmények várhatók a nyomdaiparban is, a termelési érték előreláthatóan 4 százalék­kal meghaladja a ' tavalyit, meg­közelíti a 9,3 milliárd forintot. Különösen, elismerésre méltó az idén a jövedelmezőség és a ter­melékenység több, mint 10 szá­zalékos javítása. A nyomdaipari vállalatok nyeresége várhatóan 4—5 százalékkal lesz magasabb a tervezettnél. Az év közben vég­rehajtott 7—8 százalékos bérfej­lesztés sem volt azonban elegen­dő a munkaerő-csökkenés meg­állításához, az iparágban foglal­koztatottak létszáma 1,3 száza­lékkal lett kevesebb nem egészen egy esztendő alatt. A nyomdaipar teljesíti az idén is a szocialista papíriparban országokba irányuló exportszállí­tásait, a nem rubelelszámolású piacokon azonban elmaradás vár­ható a tervezettől. Ennek oka el­sősorban az, hogy a nyomda­iparnak kevésbé sikerült verseny- képességét javítani. Éppen ezért jövőre elsőrendű feladat a piaci munka, a termékek minőségének javítása, valamint a rugalmasabb alkalmazkodás, az átfutási idő csökkentése. A gazdaságos export növelésének ezek alapvető felté­telei. Ugyanakkor mind a papír­ipari vállalatnak, mind a nyom­daiparnak fel kell készülnie — megfelelő intézkedésekkel, első­sorban tartalékaik feltárásával —, a szabályozóváltozások gazda­sági hatásaira is. Csak így te­remthetik meg ugyanis jövő évi terveik valqra -váltásának felté­teleit, a papíripariban egyebek közt a nyereség 14 százalékos nö­velését, a nyomdaiparban pedig a termelési érték félmilliárd fo­rintos emelését. (MTI) Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az K oldalról.) selő, a tiszántúli református egy­házkerület püspöke és Kelen Bé­la budapesti képviselő, az Esti Hírlap főszerkesztője. A vitában elhangzottakra Púja Frigyes válaszolt, majd az or­szággyűlés a beszámolót jóváha­gyólag tudomásul vette. A napirendnek megfelelően in­terpelláció következett: Guba Sándor Somogy megyei képviselő a kaposvári mezőgazdasági főis­kola főigazgatója arról kérdezte a közlekedés- és postaügyi mi­nisztert, hogy mit kívánnak ten­ni az aprófalvas települések köz­lekedésének javítása érdekében Somogy megyében. Mint a mi­niszter elmondotta, a kormány folyamatosan foglalkozik a köz­lekedési gondok megoldási lehe­tőségeivel. Tervezik a megyei szállítási tanácsok jogkörének kiterjesztését az áruszállításról a személyszállításra is. Guba Sán­dor a miniszteri választ nem fo­gadta el, kérte, hogy az általa fel­vetett témára újból térjenek vissza, az országgyűlés viszont Pullai Árpád válaszát szavazat- többséggel tudomásul vette. A parlament téli ülésszaka — amelynek második napján az el­nöki tisztet felváltva Péter János? és Apró Antal töltötte be — az országgyűlés elnökének zársza­vával ért véget: Apró Antal kel­lemes ünnepeket, eredményekben gazdag új esztendő kívánt a kép­viselőknek. (MTI) A MINISZTERI BIZTOS ELKÖSZÖN... Negyvenmilliós nyereséggel zárta az évet a Halasi Kötöttárugyár Szajbéli Mihály, a Békéscsaba- -bai Kötöttárugyár igazgatója dr. Szabó Imre ipari miniszterhelyet­tes véleménye szerint a hazai könnyűipari vállalatok létesítésé­nek legnagyobb tapasztalattal rendelkező szakembere. Éppen ezért őrá esett a választás, ami­kor négy esztendővel ezelőtt mi­niszteri biztost kellett a megin­dulás gondjaival küszködő Halasi Kötöttárugyár élére kinevezni. Négy év, 208 hét, több, mint 1200 munkanap. Ennek egyhar- madát Halason, kétharmadát Csabán töltötte Szajbéli Mihály. — Nem az itteniek helyett, ve­lük együtt dolgoztam. Én nem kötöttem, nem is varrtam meg egyetlen darabot sem. Akik itt vannak, nagyon tisztességesen ér­tik a szakmájukat. A megyei, vá­rosi pártbizottságokkal eredmé­nyesen tudtunk együtt dolgozni. Volt türelem, és volt biztatás ... Az eredmény ma már ismert: a gyár az idei évet a tervezett 24 millió forint helyett, 40 milliós nyereséggel zárja. Ez éppen a háromszorosa a tavalyinak. A valóságban persze nem ment ez ilyen simán. Az előzményekről, a miniszteri biztos kinevezésének szükségességéről és a jelenlegi helyzetről dr. Szabó Imre minisz­terhelyettestől kértünk nyilatko­zatot. — A Halasi Kötöttárugyár az ország legkorszerűbb kötőválla­lata — mondotta a miniszterhe­lyettes. — Minden újonnan épült, a legnagyobb volt az eszközér­téké, de a legnagyobb a tartozása is. Olyan nehézségekkel kellett itt megküzdeni, mint a szakember- gárda kialakítása, az első generá­ciós munkások betanítása, a piac megszerzése és a konkurrencia megelőzése. Ezeken a nehézsége­ken úrrá lenni csak úgy lehetett, ha ez a vállalat értékesebb ter­mékeket, szélesebb kínálatot pro­dukál, mint mások. Kiskunhala­son kötőipari múlt nem volt, rá­adásul a megkapaszkodást a felfutási idő lerövidítésével kel­lett végrehajtani. — Szocializált iparban az ilyen problémát úgy lehet áthidalni, hogy más vállalatoktól vezényel­nek át hozzáértő, nagy tapaszta- latú szakembereket. Ezt tettük mi is. Nem csupán a miniszteri biztos, rajta kívül még jó néhány szakember jött ide az ország min­den részéből, akik közül többen véglegesen letelepedtek. Feltétle­nül szólnom kell arról az óriási segítségről is, amit a megyétől, a várostól kapott ez a gyár. Az idei évre a vállalat nyereséges, a munkás- és vezetőgarnitúra kel­lőképpen tapasztalt lett. Most már megvan az a szellemi kon­centráció, amivel egy vállalatot el lehet vezetni. — Hangsúlyozni* kívánom, hogy a vállalat egyenesbe jutásával párhuzamosan javult a munká­sok boldogulása is. Ma a begya­korlott, szorgalmas, hibátlanul dolgozó munkások 'jól keresnek. Erről az üzemcsarnokban járva is meggyőződtünk. Csobánczi Má­tyás személyzeti osztályvezető be­mutatta Pető Etelkát, aki 1974- tól 1977-ig itt volt szakmunkás- tanuló, s gépi kötőként azóta is itt dolgozik. — Hogy érzékeljük-e a válto­zást? — kérdezett vissza Pető Etelka. — De még mennyire! Mi voltunk az első szakmunkások ennél a vállalatnál. Dolgozni akartunk, de nem volt munka. Azt mondták, nincs fonal, kevés a megrendelés. A keresetem há­rom műszakban 2700 forint kö­rül alakult. — Sok volt a veszekedés, a vi­tatkozás — erősíti meg társa vé­leményét Pataki Judit betanított kötő. — Főnökök között is, fő­nökök és beosztottak között is. A hozzá nem értésből temérdek probléma származott. A keresetek alacsonyak voltak. A munkásnők jókedvűen szá­moltak be arról, hogy mennyivel jobb most a hangulat a gyárban. Pető Etelka 5000 forint körül, Pa­taki Judit 4000 fölött keres. — Nagyon bensőségesen kö­szöntünk el Szajbéli Mihálytól — mondotta dr. Szabó Imre minisz­terhelyettes. — A jó személyes kapcsolat közte és a gyár új igazgatója, Vágvölgyi János kö­zött biztosíték arra, hogy a ha­lasi és békéscsabai kötöttáru- gyárak között a jövőben is gyü­mölcsöző lesz az együttműködés. Megbízatásának lejárta alkal­mából Szajbéli Mihályt fogadta Romány Pál, a Bács-Kiskun me­gyei pártbizottság első titkára. A bensőséges hangulatú találko­zón Romány Pál köszönőlevelet adott át a miniszteri biztosnak. A köszönőlevél szerint a megyei pártbizottság nagyra értékeli Szajbéli elvtárs azon tevékeny­ségét, amit a Halasi Kötöttáru- gyár érdekében fejtett ki az el­múlt időszakban. A miniszteri biztos hozzáértése, a gyári kol­lektívára, az üzemi demokrácia adta lehetőségekre támaszkodó vezetési stílusa nagyban hozzá­járult ahhoz, hogy a gyár gaz­dálkodása egyre eredményesebbé válik, Sitkéi Béla Szünidei programok A jövő hét elején megkezdődik a téli iskolai szünidő, mely szülőknek és gyermekeknek örömet és gondot is jelent. Örömet azért, mert szapo­rodik a család együtt eltölthető ideje, s gondot, mert a szünidő jóval hosszabb, mint a felnőttek pihenőideje. A közművelődési intézmé­nyek, úttörőházak sokat tehetnek azért, hogy a tanulók hasznosan, tar­talmasán tölthessék el szabad idejüket. Mindezt Sóti Éva. a megyei ta­nács művelődésügyi osztályvezető-helyettese hangsúlyozta, akit arra kértünk, tájékoztasson a tanulók szül Elmondta többek között, hogy különösen gazdag rendezvényso­rozat várja a kecskeméti gyere­keket a Megyei Művelődési Köz­pontban. Az iskolások, óvodások számára szervezett program a Kaláka együttes műsorával tu­lajdonképpen már pénteken meg­kezdődött ebben az intézmény­ben. Délután Halász Judit és a Bojtorján együttes adott műsort. Vasárnap, december 20-án fenyő- ünnepséget rendeznek, melyre öt­százötven gyereket hívott meg a megyei úttörőelnökség. Az ünne­pi eseményen részt vevő pajtá­sok tanulmányi eredményeikkel és az úttörőszervezetben végzett munkájukkal egyaránt példát mutatnak társaiknak. A fenyő­ünnep díszvendége lesz Magyari Béla kiképzett űrhajós, aki kö­szönti majd az úttörőket. Az ajándékok átadását követően a színházban a Skatulyácska király­kisasszony című mesejátékot né­zik majd meg a kis vendégek. Ezen a napon egyébként sok egyéb elfoglaltságot is kínál az intézmény a gyerekeknek. Ugyan­csak a megyei művelődési köz­pontban hétfőtől, december 21-től i kezdődően több napon át zenei vetélkedőt, játék- és ajándékké­szítő foglalkozásokat, filmvetíté­seket rendeznek, alsótagozatosok számára. Karácsony után ugyan­csak naponta lesznek gyermek- foglalkozások. A megyeszékhely új intézménye a Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum, mely- lyel érdemes ipegismerkedni szü­lőknek és gyerekeknek egyaránt. BAJÁN, a művelődési köz­pontban 21-én, hétfőn kezdődik a szünidei gyermekfoglalkozások sorozata. Elsőként magyar riép- mesefilmeket vetítenek. Kedden táncházat rendeznek, szerdán ka­rácsonyi népszokásokkal ismer­tetik meg a gyerekeket egyebek között. Ezekben a napokban a bajai úttörőház az „Aprók tán­ca” című műsorra, a „Szellemi árverés” elnevezésű vetélkedőre, valamint hószobrász versenyre (ha lesz hó) várja a gyerekeket. A KALOCSAI GYEREKEK programját a városi művelődési központ szervezi az úttörőház­ban. Itt 21-én mesefilmeket vetí­tenek, 22-én gyöngyfűzés^ 23-án mézeskalácskészítési foglalkozás lesz. Huszonnyolcadikán szil­veszteri álarcok készítésére tanít­ják meg az érdeklődő iskoláso­kat, harmincadikán pedig elő- szilveszteri mulatságot rendeznek számukra. A kalocsai gyermek- könyvtárban szombatonként ját- szöházi program zajlik majd. Hasonló programokra kerül sor a megye többi városéban is. KISKÖRÖSÖN például 22-én fe- nyőfadiszítésre várják a pajtáso­kat. Itt ugyanis szerdán, 23-án, lesz a fenyőünnep. Ezen a Bem József Általános Iskola irodalmi színpada ad majd műsort. A két ünnep közötti napokban táncház, gyermek-diszkó, bábbemutató, ja­nuár 2-án pedig — bőrművesek irányításával — játékkészitő fog­lalkozás lesz a kiskőrösi intéz­ményben. A kiskunfélegyházi mű­velődési központban játszóházi programokra, filmvetítésekre ke­rül sor, a városi könyvtár pedig klubfoglalkozásókra hívja a gye­rekeket. A kiskunhalasi intéz­mény középiskolások számára hirdetett meg klubprogramot. A kisebbek bábelőadásokon, rajz- filmbemutatókon, sportfoglalko­zásokon vehetnek részt, s bábo­kat is készíthetnek. E korántsem teljes programból is kitűnik, • hogy közművelődési intézményeink igyekeznek kielé­gíteni a gyermekközösség szün­idei igényeit. Megtudtuk továbbá azt is, hogy az úttörőcsapatok mindenütt k 'szülnek e rendez­vényekre. ' R. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom