Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-19 / 297. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁC8-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 297. szám Ára: 1,40 Ft 1981. december 19. szombat KÖZLEMÉNY az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1981. december 16-i ••Ip r PP1 üléséről L A Magyar Szocialista Munkás­párt Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága 1981. december 16-i ülé­sén értékelte az 1981. évi megyei gazdasági építőmunka tapasztala­tait, elfogadta az 1982. évré szó­ló gazdaságpolitikai feladatokat. Megállapította, hogy 1981-ben Bács-Kiskun megyében is ered­ményes munka folyt a központi feladat, a népgazdasági egyen­súly javítása és az életszínvonal megtartása,_ az életkörülmények javítása területén. Az ipar és az építőipar tevé­kenysége a tervezetthez közelál- lóan, annak megfelelően alakult. Kedvező, hogy a növekedés együtt járt az export bővülésével. Az iparvállalatok többségénél a gazdálkodás eredményessége számottevően meghaladja a ter­vezettet. Az építési, szerelési munkák csökkenésének ellensúlyozására az építőipari vállalatok nagyobb mennyiségű ipari tevékenységet végeztek. A mezőgazdaság termelése el­marad az előző évitől. Különö­sen nagy károk és terméskiesé­sek keletkeztek a szőlő- és a ga­bonakultúrákban. A növényter­mesztés elmaradását az állatte­nyésztés jobb eredménye nem tudta ellensúlyozni. A jövedel­mek pótlásában jól hasznosítot­ták a melléküzemági ipari ter­melés és szolgáltatás lehetősége­it, a szövetkezeti, kezdeményezés és rugalmasság módszereit. A tervezettnél többet fordítot­tak a gazdálkodó egységek beru­házásra. A gépberuházások há­nyada növekedett. A termelőágazatokban az élő­munka hatékonysága kedvezően alakult. A szellemi és a fizikai munkában rejlő lehetőségek jobb kihasználása, az anyagi ösztön­zés hatásának növelése érdeké­ben a megyei tennivalók végre­hajtása megkezdődött. Nagyok a különbségek a megye - azonos adottságú vállalatai és szövetke­zetei között — jórészt a vezeté­si, a politikai színvonaltól füg­gően —, amit objektív adottsá­gok nem indokolnak. 1982-re a gazdasági építőmun­ka fő célkitűzése — a népgazda­ság egyensúlyi helyzetének javí­tása, az életszínvonal elért szint-! jének megtartása — változatlan. Az iparban ágazatonként és vállalatonként differenciált, az országos átlagot meghaladó, 3— 4 százalékos termelésnövekedés gazdaságosan valósuljon meg. A nehéziparban a fő figyelmet a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat megyénkben folyó szén­hidrogénkutató, -feltáró és -ki­termelő tevékenységére kell for­dítani. A gépiparban továbbra is fon­tos feladat a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás bőví­tése. Előnyben kell részesíteni a magas szellemi »értéket képvise­lő, kis- anyaghányadot kitevő elektronikai, híradástechnikai, műszeripari termékek gyártását, az importot kiváltó törekvéseket. A könnyűipari vállalatok — a Halasi Kötöttárugyárnál bekö­vetkezett kedvező változásokhoz hasonlóan — jobb piackutató munkával, a divatigényekhez va­ló gyors alkalmazkodással, a mi­nőség fokozásával javítsák gaz­dálkodásuk jövedelmezőségét. Minden területen gondosan szervezzék meg az energiagaz­dálkodási program helyi végre­hajtását. A tanácsok, vállalatok és szö­vetkezetek fordítsanak kellő fi­gyelmet az 1982. január 1-én életbe lépő, a gazdálkodás fej­lesztését szolgáló, új vállalkozási formákra és használják ki job­ban az adott, eddigi gazdálkodá­si kereteket, elért .lehetőségeket. A megye építőiparában a nép- gazdasági tervvel összhangban a saját építési-szerelési teljesít­mény 1—2 százalékos növelése a feladat. A versenyképesség fo­kozása érdekében az építőipari szervezetek javítsák vállalkozási politikájukat, erősítsék a műsza­ki-fejlesztési folyamatot. Az építőipar nagyobb kezdemé­nyezéssel vegyen részt a korsze­rű és olcsóbb családiházas egye­di, csoportos és telepszerű több­szintes, sajáterős lakásépítésben, valamint a kisebb értékű, helyi jellegű építési munkákban. Elő kell segíteni az élőmunka-, anyag- és energiatakarékos meg­oldások, technológiák elterjeszté­sét. A folyamatban levő iskola- építéseket augusztus 31-re be kell fejezni. Szükséges 1982-ben előkészíteni és mielőbb megkez­deni a megyei kórházhoz csatla­kozó új rendelőintézet építését Kecskeméten. A megye mezőgazdasága 1982. évi termelését 1980-hoz viszonyít­va legalább 4'—5 százalékkal nö­velje. A nagyüzemekben ennél nagyobb mértékű növekedés va­lósuljon meg. Az alacsony jövedelmezőséggel termelő mezőgazdasági üzemek gazdasági megerősítése változat­lan feladat. A termelés műszaki és anyagi feltételeit tovább kell javítani. Az új formák bevezetésével (gép­társulások kialakítása, gépköl­csönzés, agrokémiai telepek) bő­víteni kell á termelés alapjait és növelni hatékonyságukat. A növénytermesztésen belül az üzemek területnöveléssel, a ter­mésátlagok fokozásával, a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer új eljárását szélesebb körben al­kalmazva használják ki a gabo­naprémium ösztönző hatását. A ■ napraforgó és a cukorrépa ter­melése a szerződést biztosító fel­dolgozó vállalatok igénye szerint alakuljon. A szálas- és tömegtakarmány- termő területek hozamainak nö­velésével az üzemek kisebb te­rületen biztosítsák az állatte­nyésztés számára a szükséges ta­karmányalapot. A kertészeti kultúrák közül a zöldségnövény vetésterületéhen csökkenő tendenciát indokolt mérsékelni, forgalmazását, fel- dolgozási választékát javítani kell. Megfelelő fajtaösszetétel biz­tosításéval. a- telepítések jó oénz- ügvi, műszaki előkészítésével, (Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János és Leonyid Brezsnyev találkozója fl — Az SZKP Központi Bizottságának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására Moszk­vába érkezett Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottságának fő­titkára, a Bolgár Népköztársaság államta­nácsának elnöke, Gustáv Husák, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke, Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának fő­titkára, a nagy népi burái elnökségének elnöke, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitká­ra, az NDK államtanácsának elnöke és Nico- lae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, a román államtanács elnöke. A Magyar Népköztársaság gyé­mántokkal ékesített Zászlórend­jét adta át pénteken délután a Kremlben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnöksége elnökének. Az SZKP KB főtitkárát 75. születés­napja alkalmából szeretettel kö­szöntötték a szocialista országok párt- és állami vezetői. Leonyid Brezsnyevnek a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a testvéri magyar—szovjet barátság erősítésében, sokoldalú • Kádár János átnyújtja a kitüntetést Leonyid Brezsnyevnek. kapcsolataink elmélyítésében, a szocialista közösség együttműkö­désének továbbfejlesztésével, a világ forradalmi erői egységének megszilárdításával, az emberiség békéjének és biztonságának vé­delme érdekében kifejtett széles körű, áldozatkész tevékenységé­vel szerzett kimagasló érdemei el­ismeréseként, születésnapja al­kalmából adományozta a kitün­tetést, melynek átnyújtása alkal­mából Kádár János a következő­ket mondotta: Mélyen tisztelt Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs! Kedves elvtársak! Szovjet ba­rátaink! Engedjék meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Nép-- köztársaság Elnöki Tanácsának megtisztelő megbízatását teljesít­ve átadjam kedves barátunknak, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs­nak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtit­kárának, a Szovjetunió Legfel­Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Pénteken folytatta munkáját az országgyűlés téli ülés­szaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán megjelentek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, valamint az MSZMP Po­litikai Bizottságának más tagjai. Az elfogadott napirendnek megfelelően az országgyűlés a kormány külpolitikai tevékenységéről szóló beszámolót vi­tatta meg; a jelentést Púja Frigyes külügyminiszter terjesz­tette elő. Púja Frigyes beszéde A Magyar Népköztársaság, pár. tunk és kormányunk a rosszabbá vált nemzetközi körülmények kö­zepette is folytatta aktív, széles körű nemzetközi tevékenységét — mondotta bevezetőben a minisz­ter. A jövőben még inkább ki kell aknáznunk lehetőségeinket, az előttünk álló feladatok teljesítő, sében, a közös szocialista törekvé­sek valóraváltásában, sajátos nemzeti érdekeink biztosításában. Az elmúlt évek világpolitikai és világgazdasági fejleményei is meggyőzően bizonyították: bé­kénk és biztonságunk, gazdasági fejlődésünk szempontjából rend­kívüli jelentősége van testvéri barátságunk ápolásának, sokolda­lú együttműködésünk állandó fejlesztésének a szocialista or­szágokkal, mindenekelőtt a Szov­jetunióval. Pártunk és kormá­nyunk nemzetközi tevékenységé­nek legfontosabb vonása válto­zatlanul a kapcsolatok erősítése, bővítése szövetségeseinkkel, mind a kétoldalú kapcsolatok, mind pedig a Varsói Szerződés és a KGST keretében. A magyar—szov­jet kapcsolatok kiterjednek a po­litikai, a gazdasági, az ideológiai, a kulturális és a tudományos élet minden területére. Gyakorla­tilag nincs a szocialista építő­munkának olyan területe, ahol kölcsönösen előnyös együttmű­ködésünknek ne lenne meghatá­rozó szerepe. Ugyanezt mondhat­juk nemzetközi tevékenységünk­ről, összehangolt külpolitikai fel­lépésünkről is. Kapcsolataink fejlődésének kiemelkedő állomá­sai voltak Kádár aJános és Leo­nyid Iljics Brezsnyev hagyomá­nyossá vált találkozói és ,véle­ménycseréi a pártjaink és orszá­gaink előtt álló legfontosabb fel­adatokról. Ezek a találkozók meg­határozó fontosságúak a magyar és a szovjet nép barátságának el­mélyítésében. Az elmúlt napok­ban került sor Nylkolaj Alek- szandrovics Tyihonovnak, a Szov­jetunió miniszterelnökének ma­gyarországi látogatására. Bizto­sak vagyunk abban — mondotta Púja Frigyes —, hogy a magyar és a szovjet kormányfő találko­zója, a szoros barátság légköré­ben folytatott megbeszélések, minden területen újabb lendüle­tet adnak országaink együttmű­ködésének sokoldalú fejlesztésé­hez, kapcsolataink szélesítéséhez. A Magyar Népköztársaság kor­mánya különleges figyelmet for­dít kapcsolatainak fejlesztésére, ápolására a szomszédos szocialis­ta országokkal. Meggyőződésünk — hangoztatta —, hogy a szom­szédos szocialista országok év­századok óta egymás mellett élő népeinek szoros barátsága és együttműködése a társadalom fej­lődésének fontos tényezője. Ezután Púja Frigyes szólt ar­ról, hogy a Lengyel Népköztár­saság államtanácsa december 13- án — az ország alkotmányával összhangban — bevezette a szük­ségállapotot. Wojciech Jaruzelski kormányfő elnökletével megala­kult a nemzeti megmentés kato­nai tanácsa, amely különböző in­tézkedéseket tett. Ezek a lépések az ellenforradalmi veszély leküz­dését, az anarchia és a káosz megelőzését, a törvényes rend helyreállítását, a belső helyzet konszolidálását, a folyamatos ter­melő munka biztosítását, a szo­cialista kibontakozást az ország társadalmi és nemzeti felemelke­dését szolgálják. Osztjuk a len­gyel kommunisták és más hala­dó emberek álláspontját: Len­gyelország szocialista ország és az is marad, s — a Varsói Szerző­dés szilárd tagjaként — a jövő­ben is betölti fontos szerepét a szocialista közösségben. E nehéz történelmi időszakban a magyar nép testvéri szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja a szocia­lizmus megvédéséért, az ellenfor­radalom ellen küzdő lengyel ha­zafiakat. Pártunk és kormá­nyunk elhatározott szándéka, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kap­csolatait minden területen erősí­ti és bővíti a hagyományos test­véri barátság szellemében, a pro­letár internacionälizmus * elvei alapján. A Magyar Népköztársa­ság kormányának határozott ál­láspontja: a szükségállapot beve­zetése a Lengyel Népköztársaság államtanácsának alkotmányos jo­ga, és az ország belügye. Nyuga­ton akadnak olyanok, akik ezt kétségbe vonják, miután a szocia­lista rendszer megdöntéséről vesz­ni látják elképzeléseiket. Beavat­koznak Lengyelország alkotmá- ' nyos rendjébe és saját elképze­léseiket szeretnék ráerőltetni a lengyel népre. Ezzel nemcsak a lengyel népnek okoznak károkat, hanem a nemzetközi biztonság­nak, az európai enyhülésnek és a békének is. A külügyminiszter részletesen elemezte a Magyar Népköztársa­ság kétoldalú kapcsolatait az európai és a kontinensen kívüli szocialista országokkal. Az euró­pai szocialista országok nagyobb része tagja a Varsói Szerződés­nek. Pártunk és kormányunk ma­gasra értékeli a Varsói Szerző­désben folyó .munkát; ez a szer­vezet nemcsak tagállamainak vé­delméért tett mérhetetlenül so­kat, de a szocialista és a tőkés országok békés együttműködé­séért is. A Varsói Szerződés or­szágai most is bármely pillanat­ban készek az egyenjogú, min­den állam biztonsági érdekeit fi­gyelembe vevő leszerelési és biz­tonsági megállapodások megkö­tésére. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa sokat tett a tagálla­mok gazdasági együttműködésé­nek fejlesztéséért. Ügy véljüE* hogy a tagországok együttműkö­dését még szorosabbá kell tenni, meg kell gyorsítani a komplex program valóra váltását. Várako­zással tekintünk a KGST-tagál- lamok vezetőinek tervezett talál­kozójára, részt vállalunk annak előkészítéséből. Púja Frigyes fel­hívta a figyelmet: nagy fontos­sága van annak, hogy miképp alakul országunk viszonya a fej­lett tőkés országokkal. Mint mon­dotta, kétoldali kapcsolataink valamennyi fejlett tőkés ország­gal rendezettek, s azok fejleszté­sét — a kölcsönös előnyök alap­ján — a helsinki záróokmány ajánlásaival összhangban — to­vábbra is fontos feladatunknak tartjuk. Külpolitikai tevékenysé­günkben mind jelentősebb szere­pet játszanak a fejlődő világ or­szágai, hazánk ma már több mint 80 fejlődő országgal áll diplomá­ciai kapcsolatban, mintegy 60 országgal pedig kereskedelmi megállapodásunk van. Kiemelte: pártunk nemzetközi tevékenységének, kormányunk külpolitikájának elvei és fő irány­vonala változatlan; ennek ered­ményes gyakorlati megvalósítá­sára törekszünk a jövőben is. Tá­mogatunk minden olyan törek­vést, javaslatot, amely hozzájá­rul szocialista építőmunkánk bé­kés nemzetközi körülményeinek biztosításához. A Varsói Szerző­dés tagállamaival együtt követ­kezetesen küzdünk a háborús ve­szély elhárításáért, a fegyverke­zési verseny megfékezéséért, a leszerelésért, a fegyverzet ala­csonyabb szintjén megvalósuló egyenlő biztonságért. A külügyminiszter részletesen elemezte azokat a kérdéseket, amelyek a nemzetközi politiká­ban nehezítik az enyhülést. A nemzetközi életben felgyülemlett problémák nagyok, de nem meg- oldhatatlanok — hangsúlyozta. A szocialista országok — köztünk a mi hazánk is — a vitás nemzet­közi kérdések és konfliktusok bé­kés megoldásának a módszerét ismerik el helyesnek, s fő esz­köznek mindig is a tárgyalásokat tartotta. Messzemenően támogat­juk a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamainak közösen kialakított, békés megoldásra szó­lító javaslatait, kezdeményezése­it és aktívan részt vállalunk azok megvalósításából. Több évtizedes töretlen külpo­litikánk szorosan egybekapcsoló­dott a szocialista közösség leg­fontosabb külpolitikai feladatá­val, a béke és a biztonság meg­szilárdításának céljával. Sokolda­lú testvéri együttműködésünk a Szovjetunióval, a szocialista kö­zösség országaival, egyben béke­politikánk sikereinek záloga is — mondotta befejezésül Púja Frigyes. A külügyminiszter beszámolója feletti vitában felszólalt Darvasi István budapesti képviselő, a Magyar Hírlap főszerkesztője, az országgyűlés külügyi bizottságá­nak titkára; Kállai Gyula Haj- dú-Bihar megyei képviselő, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke; dr. Bartha Ti­bor, Hajdú-Bihar megyei képvi— (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom