Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-29 / 280. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. november 29. JAVÍTANI A CSELEKVÉSI EGY SÉGET : ■ . • - vj ,i.V;-í l&Wito» Beszámoló taggyűlés a húsipari vállalatnál A beszámoló taggyűlésre érkező kommunisták arcáról szinte le lehetett olvasni, hogy magukkal hozták a munkahelyi gondokat is. A teremben mély csend uralkodott, amikor Pavkovics János, a taggyűlést levezető elnök üdvözölte a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat párt- szervezetének tagjait. Amikor pedig az elnök köszöntötte a körükben megjelent Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság titkárát és Sztanojev Andrást, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság első titkárát, mintha oldódott volna a hangulat. £rezni lehetett, mennyire megnyugtató számukra, hogy a felsőbb pártszervek vezetőivel megoszthatják gondjaikat, s útravalót, biztatást is kaphatnak a jövő évi feladatok elvégNEMZETKŐZI VERSENY HELYEZETTJE A szakma ifjú mestere zcschez. Külső és belső okok A taggyűlés egész menete azt tükrözte, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között nem könnyű a politikai munkában sem helytállni. Kukucska János, á pártvezetöség titkára terjesztette elő a beszámolót az 1981. évi munkáról. Elöljáróban utalt arra, hogy a tavaly 'ilyenkor meg- taitott beszámoló taggyűlés is a gazdasági célok megvalósításának hatékonyabb politikai munkával való előmozditását tűzte célul. A számok pedig azt mutatják — hangsúlyozta a beszámoló —, hogy a vállalat előirányzatait nem sikerült teljes egészében teljesíteni. Mindebben külső és belső okok egyaránt közrejátszottak. A külső tényezők közé tartozik a piaci helyzet ingadozása, ami miatt a Húsipari Tröszt többször is módosította év közben a vállalat termelési terveit. A felvásárlás sem úgy alakult, ahogyan azt szerettek volna. Az év első kilenc hónapjában például vágómarhából 13 százalékkal tudtak kevesebbet megvenni a termelőktől, mint kellett volna. Juhfelvásárlási tervüket viszont 40 százalékkal túl is teljesítették. A vágási terv végrehajtása sem az előzetes számításoknak megfelelően történt. Sertésből ugyan ezer darabbal többet vágtak, szarvasmarhából viszont ugyanennyivel kevesebbet, juh. vágásból pedig csak 56,3 százalékos eredményt értek el. Ennek egyik oka, hogy év közben sok húsipari szakmunkás, betanított munkás és segédmunkás lépett ki a vállalattól. Az újonnan felvett dolgozók pedig nem. tudták azt a teljesítményt nyújtani, ami a tervek teljesítéséhez szükséges lett volna. Nem véletlenül történt, hogy a pártvezetőség hét alkalommal hívott össze rendkívüli ülést. Ezekre az ülésekre a gazdasági vezetőket is meghívták. Végül is olyan határozat született, hogy a vágócsarnoki létszám-gondokat kiemelten kell kezelni, s intézkedéseket tenni a műszaki fejlesztésre, a bérezés, a munkahelyi légkör megjavítására. Az I-es számú- pártalapszervezetet azzal bízták meg, hogy mindehhez nyújtson segítséget a gazdasági vezetésnek. A szakszervezet és a KISZ azt a feladatot kapta, hogy a vágócsarnoki és feldolgozó üzemi dolgozók problémáival foglalkozzon behatóbban. Csökkent a kilépők száma A határozat alapján az igazgató havi 20 ezer forint célprémiumot tűzött ki az említett üzemrészek dolgozóinak anyagi ösztönzésére. Megkezdték a műszaki tervek kidolgozását a nehéz fizikai munka csökkentésére. Személy szerinti megbeszélésre került sor a dolgozók körében a gondok megoldására, a munkahelyi légkör javítására. A pártvezetőség határozatának végrehajtása nyomán javult a helyzet. Lényegesen csökkent a vállalattól kilépők száma, növekedett a termelés a kérdéses üzemrészekben. A városi párt- bizottság útmutatását megszívlelve a pártalapszervezetek javították a párton belüli fegyelmet, erősítették a kommunisták cselekvési egységét. Az összevont taggyűlés a jövő évi feladatok közül a pártegység további fokozását, az üzemi demokrácia elmélyítését, s a munkakörülményeket javító műszaki fejlesztés maradéktalan megvalósítását emelte ki. Az önkritikus, egyben előremutató, a feladatokat konkrétan meghatározó beszámoló szinte csábította hasonló hangvételű vitára a taggyűlés résztvevőit. Ehhez hozzájárult az is, hogy Sztanojev András a városi pártbizottság minősítését felolvasva utalt arra, hogy a vállalati pártvezetőség csak a kommunisták aktív cselekvő közreműködésével oldhatja meg a gondokat. Hangsúlyozta azt is, hogy az utóbbi időben a húsipari vállalat pártszervezetének munkájában ennek már mutatkoznak is a jelei. A felszólalók közül Szeri István, alapszervezeti páttitkár arra mutatott rá, hogy a kommunisták helytállása mellett fontos a korszerűbb munkakörülmények megteremtése, a régóta ígért üzemi rekontstrukció megvalósítása. Ehhez a véleményhez csatlakozott Kordás István szb-titkár is, amikor a bérkérdéseket elemezve azt fejtegette, hogy eddig a bér- szívonal emelését létszámcsökkentéssel igyekeztek megoldani. Ennek azonban határai vannak, most már az üzem korszerűsítésének kell következnie. A szocialista brigádok — món- dotta Pesir Miklós — mindent megtesznek a tervek teljesítéséért. A feladatok elvégzéséhez azonban műszaki fejlesztésre is szükség van. Ezen a téren a brigádok, ha szükséges, szívesen végeznek társadalmi munkát. Ezután Csikós Béla, termelési igazgatóhelyettes kért szót és a többi között arról tájékoztatta a taggyűlés résztvevőit,' hogy 1982-ben 20 millió forintot fordítanak a nehéz fizikai munka megkönnyí-,- tesét célzó' fejlesztésekre. Meg- ■ szüntetik a kézi forrázást, ugyanis forrázó berendezést szereinek fel. Megoldják ennek az üzemnek a kiima tizálását, a juh vágásnál is gépesítik a bőrfejtést, s korszerűsítik a hűtőteret. Gazdaság és politika A felszólalók sorában tötjben voltak, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy a nehéz körülmények között is fokozni keli a munka hatékonyságát. Mészáros Jónosné főkönyvelő például azt fejtegette, hogy még az idei eredményeken is lehet javítani, ehhez azonban a vezetők és a dolgozók körében szemléletváltozásra van szükség. A taggyűlés résztvevői nagy érdeklődéssel fogadták Erdélyi Ig- nácnak, a megyei pártbizottság titkárának felszólalását, aki többek között ezeket mondta; — Ezen a taggyűlésen elsősorban gazdasági kérdésekről esett szó. Ez így helyes, most az egész országban ez a fő téma. A pártmunkában egyébként sem lehet különválasztani a gazdasági és a politikai feladatokat. A gazdasági tevékenységnek ugyanis segítenie, alá kell támasztania azt a politikát, ameiy eddig nagy. megbecsülést váltott ki népünkben. Ezért kell fokozni nehéz körülmények között is gazdaságunk teljesítőképességét. Ezen a helyen most a húsipar gondjairól beszélünk, amelynek megoldása a lakosság ■ ellátása és a külkereskedelem szempontjából egyaránt rendkívül fontos. Hazánkban a vállalatok évről évre javítják eredményeiket, de a nehéz külgazdasági körülmények mi.att mégis arra kell törekedni, hogy jövőre még jobban dolgozzunk. A pártszervezetek fe- adata ennek elősegítése. Mégpedig nem oly módon, hogy bárki helyett is elvégezzék a munkátv hanem úgy, hogy szemléletformálással növeljék az üzemi kollektívák cselekvőképességét. Most ez a legfontosabb pártmunka, amit azért kell vállalni, hogy életszín- jyo&al^nl^tjés^eíértv vívmányainkat, megqr^ &i Nagy Ottó Csak,lassan haladhat a terepjáró gépkocsi a hepehupás erdei úton. Kunadacs határában a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén járunk, a fenyőültetvények és irtások között. Az egyik tisztáson végre megáll a jármű, megérkeztünk. Ezen az erdőrészen dolgozik a Duna-árté- ri kirendeltség fakitermelő brigádja. Könnyen rátalálunk a nyolctagú munkacsoportra. A fűrészgépek hangja, a fadöntés robaja biztos kalauz. A brigád egyik ifjú tagját, Kollár Istvánt keresem, aki a legutóbbi favágóbajnokságon az országos első, és néhány hónapja egy rangos nemzetközi versenyen, a negyedik helyet szerezte meg. A biztonsági .őr megállítja a munkát, nincs akadálya egy rövid eszmecserének. — Kérem, mondjon néhány szót önmagáról! — Huszonnyolc éves vagyok, Solton lakom. Tíz év óta dolgozom a gazdaságban a fakitermelésnél. Szeretem a munkámat, melyet az utóbbi évek nagyfokú gépesítése „megszelídített”. Ennek ellenére, még ma is a legnehezebb munkák egyike. — Hogyan vált e szakma neves versenyzőjévé? — A szakmunkásvizsgáim évében. 1978-ban "rendezte meg első. ízben a KISZ Központi Bizottsá-' ga a munkaversenyt e szakágban. Akkor Ásotthalmán ifjúsági versenyzőként indultam, és első helyezett lettem. Később a felnőtt küzdelmekben is jó helyezéseket szereztem. Tavaly az országos versenyen a második helyre kerültem. Az "idén jutöttám el válogatottként Finnországba, a nemzetközi versenyre, ahol egyéniben a negyedik helyen végeztem. Azóta rendszeresen versenyzők. Legutóbb Lengyelországban, Bialys- tokban megrendezett világversenyen ■— ahova három kontinensről tizenöt ország küldte el csapatát — ismét a negyedik lettem. — Mondjon néhány gondolatot a versenyekről is! — A favágó, felnőtt versenyeken nagyfokú mesterségbeli tudásról, technikai fölkészültségről kell számot adni. Biztos gépkezelés, pontos döntéstechnika, gyorsaság — ezek a legfőbb követelmények. Van egy versenyszám, amikor a kivágásra szánt fát az attól húsz méterre levő, földbe szúrt karóra kell dönteni a gépfűrésszel. — Külföldi tapasztalatai alapján hogyan ítéli meg jelenlegi munkakörülményeit? — Szerintem munkaeszközeink világviszonylatban is a legkorszerűbbek közé sorolhatók. A biztonsági előírások itt a legkörültekintőbbek. A munka- és védőruházatunk azonban alulmarad a nemzetközi összehasonlításnál. Láttam például olyan védőöltözer tét, amelyről a ruhaanyag fémes szövetszerkezete miatt lefordul a Stihl-fűrész. — A munkahelyén hqgyan értékelik a szép sikereket? — A munkahelyi vezetés és a munkatársak méltányolják az eredményeimet. Minden külföldi út után baráti találkozón számolok be a látottakról. A versenyek előtt lehetőségem van az edzésre. A vezetők véleményét tükrözik a jutalmak és az, hogy két éve megkaptam a Szakma ifjú mestere címét. F. P. J. Uj sportcsarnok a fővárosban Sok nehézséggel kellett megbirkózniuk az építőknek a kivitelezés megkezdése óta eltelt csaknem három év alatt, s bár még ezekben a hetekben is van feladatuk bőven, a munka dandárján már túljutottak. Rövidesen — talán még ebben az évbén — átadják sokféle rendeltetésének hazánk egyedülállóan korszerű sportlétesítményét, a Budapesti Nagy Sportcsarnokot. A Népstadion közelében, az ugyancsak átadás ellőtt álló Stadion Hotel szomszédságában felépült körcsarnok méretei is sejtetik az eddigi munka nehézségeit: a csarnok átmérője 127 méter, márpedig ekkora fedett aréna Magyarországon még nem épült. A' csarnokot szovjet segítséggel — a leningrádi Jubileumi Sport- csarnok egyes megoldásait' alkalmazva — tervezték, a 102 méteres fesztávolságot áthidaló ká- beltető-szerkezet szovjet szabadalom, s a tetőszerkezetet tartó 48 acélpillért is szovjet szakértők segítségével állították fel. A csaknem 1,8 milliárd forint értékű beruházás kivitelezésében összesen negyven — egymással szocialista szerződést kötött — vállalat dolgozói vettek részt, s a létesítményben már hatvanezernél több társadalmi munkaóra is „benne van”, mégpedig annak köszönhetően, hogy a Szakszervizetek Budapesti Tanácsa és a KISZ budapesti bizottsága védnökséget vállalt az építkezés felett. A sokcélú létesítménynek — noha ez kívülről nem látszik rajta — voltaképpen 'hat szintje van. Az első szint a küzdőtér alatt helyezkedik el, a raktárak vannak itt, amelyekből automata emelőberendezés „hozza fel” a sportversenyekhez szükséges különféle technikai eszközöket. A második szint a küzdőtér maga, amely graboplast burkolatot és rekortán borítást kapott, s jégpályának, atlétikai pályának egyaránt használható, de ezeken kívül négyféle labdajátéknak, torna-, vívó-, cselgáncs-, ökölvívó-, vagy éppen súlyemelőversenyeknek adhat helyet. Úgynevezett térszínpad, továbbá pódiumszín• A Stadion Hotel a sportcsarnok mögött. pad és keretes színpad is kialakítható ezen a szinten, amiért is a csarnokban tömeggyűlés, táncfesztivál, beat-koncert egyaránt rendezhető, s kis átalakítással nagyzenekari és drámai művek bemutatásának, valamint tudományos kongresszusoknak is otthona lehet. Ugyancsak a küzdőtéri szinten — a nézőtér alatt— kaptak helyet az öltözők, a szaunák és az irodák. A közönséget a létesítmény harmadik szintjén — az első emeleten — 28 főbejárat fogadja, amelyeken át az úgynevezett külső kerengőbe jutnak'a nézők. Itt, valamint egy szinttel feljebb is, a közönség kényelmét szolgáló egységek kapnak helyet: ruhatá9 Az új sportcsarnok. rak, étel-ital automaták, büfék, mosdók. Az óriási üvegablakon át szép kilátás nyílik a Népstadionra, s lehet látni az új gépkocsiparkolót, az új autóbusz-pályaudvart is. A külső gyűrűből 16 arénabejárat vezet a nézőtérre, amely — rendezvénytől függően — lehet háromezer, tízezer, vagy tizenkét és fél ezer férőhelyes. A sportcsarnok ötödik szintjén a rendezvények szervezőit kiszolgáló helyiségeket rendezik be, itt vannak a tévé- és rádióközvetítő fülkék, az újságírók munkaszobái, itt található egy interjúk készítésére alkalmas hangszigetelt helyiség és egy kényelmes társalgó. Még feljebb, a hatodik szinten alakítottak ki egy 700 négyzetméter •, alapterületű, szekcióülésekre, kamaraprogramokra és különféle kiállításokra is alkalrqas termet. A. G. • A küzdőtér és az aréna. (Hauer Lajos felvételei — KS)
