Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-19 / 271. szám
/ 4 • PETŐFI NÉPE • 1981. november 19. TUDOMÁNY—TECHNIKA Aranyérmes targonca Bulgária távlati iparpolitikai elképzelései elsősorban a korszerű eljárások elterjedésére és a termelékenység növelésére irányulnak. Jelenleg kiemelt ágazat az elektronika, a fémfeldol- gozó-ipar, a nehézgépgyártás, a finomvegyipar és a kohászat egyes területei. Továbbra is hangsúlyt kap a már hagyományosnak számító termékek fejlesztése, mint amilyenek például az üzemi anyagmozgató eszközök, a targoncák. Ezekből a termékekből Bulgária a világ élvonalába került mind a gyártásban, mind kivitelben. A villamos targoncák termelésében például egy főre számítva az első helyen áll a világ országai között. A villás-motoros targoncák legújabb családja a Rekord, a- mely a 2000, 2500, 3000, 3200, 3500 kilogramm teherbirású és 2800, 3300, 4000, 4500 és 5600 milliméter emelési magasságú típusokat foglalja magában. A legújabb típusú D 3900 K jelű dízelmotort a Perkins-cég licence alapján gyártják. A Rekord-2 motoros targoncák hűtőrendszere zárt típusú kényszercirkulációval és automatikus hőszabályozóval rendelkezik. Az egész hajtóegység rugalmasan illeszkedik az alvázra, a hajtóhíd oldaláttételes. A beépített transzmisszió’ eredeti bolgár konstrukció, de lehetőség van a Borg-Warner cég T 12 típusú hidrotranszfor- mátoros áttételének az alkalmazására is. A menetirány megvál- toztatásá pedál segítségével történik elektromos úton. A kormányozható híd csuklósán érintkezik az ellensúllyal. Valamennyi típusnál a Zahnradfabrik cég licence alapján gyártott hidrosztatikus szervóvezérléssel ellátott kormányművet alkalmazzák, a működtető hidraulika vezérlésére egy kar szolgál. A Bosch és Plessey cégek licencei alapján gyártott nagy teljesítményű agg- regátok lehetővé teszik a nagy emelési magasságokat és garantálják a rendszer megbízhatóságát. A targoncák megbízhatóan szolgálják a gyáron belüli, a raktári, a pályaudvari stb. anyagmozgatást. Képünkön a .plovdivi nemzetközi vásáron aranyérmet nyert Rekord típusú villástargonca. Használt abroncsból értékes anyag A hamburgi egyetem kutatói kidolgoztak egy blyan eljárást, amellyel gépkocsiabroncsokból benzin, benzol és toluol állítható elő. Az eljárást örvényágyas hő- bontásnak nevezik: alulról fú- vott forró levegővel 900 C-fokra hevített homokrétegbe helyezik a műanyag hulladékkal kevert abroncsokat. Ott azok polimerjei széttöredeznek rövid molekulákra, s ennek során benzin, benzol és toluol is keletkezik. A hőmérséklet változásával a keletkező anyagok összetétele bizonyos mértékig szabályozható. A keletkező termékek fele gáz halmaz- állapotú, ezek fedezik a berendezés üzemeltetéséhez szükséges hőenergiát. Az első kísérleti berendezés évenként 4000 tonna gumiabroncsot dolgoz fel. Korunk szerszámgépei Az ipari technológiák előrehaladásában, a műszaki fejlődés meggyorsításában meghatározó a szerszámgépek szerepe, ezért dlig- ha túlzás az, hogy e gépcsoport jelentősége túlnő termelésének értékén, mennyiségén. Szinte nincs olyan gépipari termék, amelyet a gyártás valamely szakaszában ne kellene szerszámgépekkel megmunkálni. A hatvanas, de különösen a hetvenes években a fémmegmunkálásba is betört az elektronika. Ennek nyomán gyökeresen átformálódtak a szerszámgépek konstrukciós elvei, és értékesítési módszerei. A számjegyvezérlésű (NC) és a megmunkálási folyamat programját memorizáló számító- gépes (CNC) technika térhódítása óta a gépek nemcsak munkaerőt takarítanak meg, nemcsak termelékenyebbekké, pontosabbakká válnak, hanem megkövetelik a gépépítő, háttéripari elemek nagyságrendekkel jobb minőségét, a fegyelmezettebb összeszerelést, a szakmai ismeretek elmélyítését. Az egy felfogásra többféle fúró, maró, forgácsoló műveletet elvégző szerszámgépekkel megvalósítható számtalan feladat újabb és újabb konstrukciók megjelenését inspirálta, s ez' a folyamat nagymértékben átformálta az iparág belső szerkezetét. Léteznek még olyan szabványgépek, amelyek nagy szériában, úgyszólván raktárra gyárthatók, de a bonyolultabb változatokat már csak a felhasználóval ’ szorosan együttműködve lehet megtervezni, előállítani. Mindez azt jelenti, hogy az iparág nem nagyón alkalmazhat tömegtermelési módszereket, következésképpen a világ szerszámgépgyártóinak legtöbbje rugalmas, viszonylag kis vállalat. Ennek tulajdonítható, hogy a világ szerszámgépgyártásában manapság erőteljes nemzeti szakosodás figyelhető meg. Ugyanakkor az export szerte a világon mindig fontos szerepet játszott, a nemzetközi szerszámgép-kereskedelem mindig tekintélyes volt a termeléshez viszonyítva. Képünkön: automata marógép vezérlőegységének szerelése. Időmérő a telefonon Telefonálás közben könnyen megfeledkezik az ember az időről, s ez olykor pénzbe kerül. Ennek mégelőzésére olyan időmérőt készítettek amerikai szakemberek, amelyet a telefonkészülékre lehet szerelni. A készülék három számjegyes kiírószerkezete tizedpercenként mutatja a beszélgetés' megkezdésétől eltelt időt. Üzemanyaga mindössze négy minielem, ,s ezzel 90 percig működik. Jól használható időmérésre a konyhában is sütéskor-főzéskor, és a fényképészek is hasznát vehetik a sötétkamrában előhíváskor és nagyításkor. MEGKÉTSZEREZŐDÖTT A KISGAZDASÁGOK SERTÉSÁLLOMÁNYA FAJSZON, RÉMEN, NAGYBARACSKÁN Bács-Kiskun megye kisgazdaságainak közhasznú tevékenységében a sertéstenyésztés a legjelentősebb. 1978—1979. évek között az ágazat megyei termelési értékének 6CL százaléka a kistermelésből származott. A kisgazdaságok sertéstenyésztése a szarvasmarha-ágazaténál kiegyensúlyozottabb volt, kevésbé a CPrfÁcplr CTámánalr cvalrocmc Inrrn^nrfnrn • öt év alatt nyolcezernél több vemhes kocát helyeztek ki tovább- tenyésztésre a kistermelőkhöz a nagyüzemek ellenőrzött állományából. Képünkön a garai Vörös Csillag Tsz szakosított telepének kocaszállása. (Tóth Sándor A tervidőszak mérlege a kisüzemi állattartásban • A Kiskőrösi Állami Gazdaság társult állattenyésztő telepének takarmánygyárából a kisüzemi állattartóknak is szállítanak sertéstápot. (Straszer András felvétele.) Az állomány fejlesztését szolgáló, több központi intézkedés — a felvásárlási árak emelése, a súlykategória módosítása, vemheskoca- kihelyezési akció, továbbá a több évre szóló értékesítési szerződés — következtében, a kistermelők állattartása tervszerűbbé vált. A Bács-Kiskun megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat, 1976—1980 között' az említett akció során 8100 vemhes kocát adott át továbbtenyésztésre a kisgazdaságoknak. Ezzel nemcsak a tenyésztőmunkát mozdította elő, hanem a vállalat igényeinek a kielégítését is. Az ösztönző intézkedések együttes eredményeképpen 1980 végén már 563 sertést gondoztak a megye kisgazdaságaiban, vagyis 32 százalékkal többet, mint öt esztendővel korábban. Az idén ez a szám tovább gyarapodott. A kistermelők jelenlegi sertésállománya 615 ezer. Megyénk állattenyésztésében kiemelkedő jelentőségű a kisgazdaságok sertéstartása. A legfőbb alapját a tsz-tagság háztáji gazdasága képezi, hiszen az elmúlt év végén a kisüzemi sertésállomány 48,7 százaléka ott volt. A szak- szövetkezetek és más szövetkezetek tagjai tartották a sertések 17,7 százalékát, a kisegítő és egyéni gazdaságok pedig 34,1 százalékát. Gazdaságtípúsonkérit eltérő mértékben változott az állomány az előző öt év alatt. A legdinamikusabban a kisegítő és egyéni gazdaságokban gyarapodott, ahol 1975-höz , képest 47 százalékkal tartottak több sertést 1980-ban. A téesz háztáji gazdaságai következnek sorrendben az állomány 42 százalékos növekedésével. Az egyéb szövetkezeti tagoknál 7 százalékos a visszaesés. Bács-Kiskun megye sertésálló\ mányán belül a kocák számának gyarapodása nagyobb mértékű volt az összes létszáménál. A sertést, mindenekelőtt anyaállatot tartó gazdaságok számának növekedése az állattenyésztési kedv élénkülésére utal. Jellemző adat, hogy 1975-höz képest a sertést tartó kisgazdaságok száma 4, az anyaállatot tartóké 15 százalékkal emelkedett. A kistermelők egyenként is több állatot — hat, hét sertést — tartottak, mint öt esztendővel ezelőtt. Egyre növekszik azoknak a száma, akik a tenyésztéshez, hizlaláshoz szükséges takarmányt főként a központi árualapból, vagy a nagyüzemi gazdaságok készleteiből szerzik be. Ez a lehetőség a nagyüzemi háttér, ami a kisgazdaságok állatállományának alakulásában igen fontos tényező. A megye kisgazdaságaiban a sertéstartás területenként változó. A Bácskában egészen régi időkre visszanyúló hagyománya van ennek az ágazatnak, és jelentősége napjainkban is kiemelkedő. Természetes, hogy a hagyomány csak egy tényező. A Bácskában a szemestermény-, a takarmányellátás is inkább biztosítva van, mint a megye más térségeiben. A terület számösállat- összetételében a sertés meghatározó arányú, 72,5 százalék. Megyénknek ebben a jellegzetesen sertéstenyésztő, -hizlaló táj • körzetében 1976 óta 34 százalékkal gyarapodott a sertés-, 37 százalékkal a kocaállomány. A Duna mellékén 41, a Homokhátságon 30 százalékkal tartottak 1980-ban több sertést, mint 1975 végén. Mind a két termelési körzetre egyaránt jellemző az, hogy az anyaállatok számának növekedése az 'összes állományénál magasabb. A kisgazdaságok sertéseinek területenként változó gyarapodásában legszembetűnőbb három község: Fájsz, Nagybaracska és Rém. Mindháromban öt év alatt több mint a kétszeresére nőtt a kisgazdaságok sertésállománya. Ugyanebben az időszakban Nemesnádudvar, Dusnok, Tass, Császártöltés községben a kocák száma is megkétszereződött. Az előző tervidőszak alatt Bács-Kiskunnak mindössze 11 településén csökkent a sertések, és 6 helységében a kocák száma. Bácsszentgyörgy, Ujsolt, Akasztó, Imrehegy olyan helységek, ahol az összes sertések és a kocák száma egyaránt visszaesett, A megye általános jellemzőitől eltérően 1976—1980 között elég kedvezőtlenül alakult a kisgazdaságok sertéstartása a kiskőrösi járásban. 1975-höz képest a járás székhelyén, továbbá - Akasztón, Imrehegyen, Kaskanytún összességében 14 százalékkal csökkerit a kisüzemek sertéseinek száma. A teljes körű összeírás adatai szerint Bács-Kiskun megye kisgazdaságai tavaly 336 ezer hízót és 208 ezer egyéb sertést értékesítettek, túlnyomórészt az állami felvásárlás keretében. Dr. Nagy Lajosné a KSH közgazdász-csoportvezetője Bővítik a választékot INTÉZKEDÉSEK HOSSZÚHEGYEN 9 Az ország minden részéből érkezik a gazdaság léüzemébe a nyersanyag. A madocsai Igazság Termelőszövetkezet is elhozta a kereskedelmi forgalmazásra nem. alkalmas almáját Hosszúhegyre. Szabadi Jánossal, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatóhelyettesével a jövőre életbe4, lépő, mezőgazdasági szabályozókról beszélgetünk. A termelési költségek emelkedése következtében, valamint az egyéb árnövekedések miatt jelentősen csökken jövőre a nyereségük. — A kiesést csak részben tudjuk ellenintézkedésekkel pótolni — kezdi áz igazgatóhelyettes. — A gabonatermesztés növelésével járó prémiumlehetőségeket nem tudjuk olyan mértékben kiaknázni, mint a növénytermesztő gazdaságok, mert nálunk a kertészeti termelés a fő profil. Ennek ellenére a búza vetésterületét több mint 200 hektárral növeltük. Gabonából — a kukoricát is beleértve — 1650 tonnával termelünk többet az elmúlt öt év alatt elért mennyiség 10 százalékkal növelt átlagánál. Költségcsökkentő < tényező, hogy áttérünk a kukorica nedves tárolására. Az állattenyésztésben a hús- m< rhaágazatot fejlesztjük. Háromszázzal több hízómarhát' értékesítünk. A sertéstelep ’ rekonstrukciója lehetővé teszi, hogy 4500-zal növeljük a hízókibocsá- tástl A gazdaságban a fagy- és a jégkár következtében kevesebb szőlő termett, mint amennyit ter- veztek! Ez kihat a borászati tervek teljesítésére. Az almatermés nagyobb részét szintén jégkár érte. Ezért almalékészítő üzemükben most nagy a forgalom. — Sűrítményt készítünk a ke-1 reskedelmi forgalmazásra alkalmatlan almából. Exportra szállítunk mintegy 850 tonnát a Német Szövetségi Köztársaságba és Kanadába. Ivólevet is gyártunk, alrrfanektár néven hozzuk forgalomba, 900 ezer palackot töltünk meg ezzel a termékkel. Bor és pezsgő is készül ebből a gyümölcsből. Ily módon tudunk magasabb értékű, terméket -előállítani az egyébként veszendőbe menő gyümölcsből. Nemcsak termelési rendszerünk tagjai hozzák ide termésüket, hanem más üzemek is. Rengeteg nyersanyagot kapunk,. úgyhogy borpalackozó üzemünk, részben szintén az almakészítmények töltésévéi foglalkozik. A hosszúhegyiek tervei között szerepel az is, hogy növelik a bor és pezsgőfélék, valamint a gyümölcsből készült termékek választékát. Új exportlehetőségeket keresnek. Arra törekednek, hogy kedvezőbb áron értékesítsék italaikat. — .A választékbővítés és a jobb eladási árak elősegítik, hogy nyereségesebben gazdálkodjunk. Természetesen nagy gondot fordítunk továbbra is gyártmányaink minőségére, mert . csak így maradhatunk versenyképesek mind belföldön, mind á világpiacon — hangoztatta végezetül az igazgatóhelyettes. • Árvái Jánosné, áz Egyetértés szocialista brigád vezetője az alma- sürítő torony vezérlőpultjánál. (Méhesi Éva felvételei.) • Az amerikai gyártmányú sűrítőtorony. »
