Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-18 / 270. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: általában kevés felhő, csapadék nélkül. Időnként megélénkülő, eleinte északi, később nyugati szél. elsősorban éjszaka és reggel sok.heljren köd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3—mínusz 8 fok, a legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 6 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hazánkba érkezik az osztrák Az ötnapos munkahét tapasztalatai Bács-Kiskun üzemeiben 0 Konténerbe rakják az exportra készült fürdőkádakat a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárban. (Méhesi Éva felvétele.) AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGTEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évf. 270. szám Ára: 1,40 Ft 1981. november 18. szerda A termőföldek hasznosítása a megyében 0 Korszerűen, gyorsan, hozzáértéssel intézik a lakosság földügyeit Kecskeméten is. A termőföld nemzeti kincsünk. A hazai földvagyonban Bács-Kiskun, az ország legnagyobb megyéje 836 290 hektár területével nem kis hányadot alkot. Erről a kétszáznegyven megyei földhivatali dolgozónak megbizható, pontos az áttekintése, mióta, nyolcévi munkával elkészültek az új ingatlanleltárral. A régi, nehézkes telekkörfyvi és kataszteri adatböngészést könnyebb és gyorsabb, naprakész nyilvántartás váltotta fel. A megye 530 490 ingatlanának az adataiért az öt járási, az egy városi és a megyei földhivatal ügyintézőinek ma már csak bele kell nyúlniuk a helységnévvel jelölt fiókokba. Az állampolgárok várakoztatása nem jellemző. Évente több mint 100 ezer — jórészt lakossági — ügyet intéznek. A tanácsi intézményeknél működő földhivatalok munkájáról Horváth Józseftől, a Bács-Kiskun megyei Földhivatal vezetőjétől kértünk felvilágosítást. A földhivatali dolgozók tavaly 567 ezer hektár földterületet vizsgáltak meg. E helyszíni szemlék alkalmával megnézték: a községek határában, vajon, a jó gazda gondosságával, bánnak-e a termőfölddel, s az árkok, a csatornák, a töltések és a vasútvonalak mentét helyesen gondozzák-e a területek használói? A gyomosodást, valamint a vegyszeres és kapás gyomirtás ellenőrzését a földhasználati vizsgálók két éve kapták feladatul. Megállapították: a KPM Közúti Igazgatósága területén jó, míg a vízügyi igazgatóságokén már közel sem az a gyomirtás, mivel a gépesítésben elmaradtak. A földmérők segítséget nyújtanak, (adatokat szolgáltatnak) a közép- és a hosszútávú tervpk elkészítéséhez, közreműködnek *a nagyüzemi használatban levő földek cseréjénél és táblásításánál, figyelemmel kísérik a termőföld védelmére hozott állami intézkedések, előírások végrehajtását. Fokozott gonddal ügyelnek arra, hogy termőföldet a termelésből önkényesen sehol ki ne vonja-" nak. A tervezők, a beruházók és a földhivatalok között ebben a vonatkozásban már jobb az egyet-. , értés, mint korábban. Az építtetők megértik, hogy a termőföldek védelme, az azokkal való ésszerű gazdálkodás a népgazdaság létérdeke, A földhasznosítás évről évre eredményesebb. Míg 4—5 esztendeje több mint 10 ezer hektár parlagterület volt a megyében, ezt napjainkra — a helyi tanácsok, a mezőgazdasági üzemek és a földhivatalok együttes munkájával — sikerült 2 ezer hektár alá csökkenteni. Ebben természetesen, nem hagyható figyelmen kívül a lakosság részvétéle sem. Az eilmúlt 2—3 évben a megyében másfél ezer hektáron alakítottak ki olyan zártkerteket, amelyekben egyénileg, illetve szakcsoportokat alakítva folytatnak kancellár Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének meghívására ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja. (Életrajzát a 2. oldalon ismertetjük.) Sajtóposta 4. oldal A kisvállalkozások szerepe gazdaságunkban 4. oldal Keringőre hív a bajai kombinát 5. oldal mezőgazdasági' termelést. Valamennyi városunk, és a legtöbb, kisebb-nagyobb település környékén ez már meghonosodott gyakorlat. Családi művelésre jelenleg is kínálnak ilyen, hasznosítható parcellákat Lajosmizsén, Szabadszálláson, Helvécián, Hajóson, de más településeken is. ~K termőfölddel való okos gazdálkodás az élelmiszer-termelés javára válik. A földvagyon minél jobb hasznosítása —, s ennek révén az élelmiszer mennyiségének a növelése —, az energiáéhoz hasonló jelentőséggel bír. Ha arra gondolunk-, hogy a századfordulóra a világ termőföldjeinek a területe a felére csökken, míg a lakosság száma a mostaninak a duplájára nő, még inkább indokolt a termőföldet nemzeti kincsnek tekinteni. Magyarországon — területéhez képest — a termőföld aránya világviszonylatban is kiemelkedő. K—1 Alig másfél hónap múlva — 1982. január 1-től — a megyében is minden vállalat, s az intézmények többsége áttér az ötnapos munkahétre. Érthető tehát az a figyelem, amely azok iránt a munkahelyek iránt nyilváqul meg, ahol egy ideje már minden szombat szabad. Ezúttal három olyan nagyobb ipari üzem tapasztalatait gyűjtöttük össze, amelyek július 1. óta az új munkarend szerint dolgoznak. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár példája azért is érdekes, mert az üzem az idén, január 1-én vált ki a Lampart Zománcipari Művekből, s lett önálló. Alig fél év elteltével pedig arra is vállalkozott, hogy áttérjen az ötnapos munkahétre. Az új körülmények között végzett munka eredményeiről Zárai Géza igazgató adott tájékoztatást. — Megkönnyítette számunkra az új munkarendre való átállást — mondotta Zárai Géza — az a tény, hogy nálunk a fizikai dolgozók többsége már korábban is 42 étát vágy ennél is kevesebbet doigozott hetenként. Ily módon kieső munkaidő visszapótlásáról nem kellett gondoskodnunk. Mindemellett 20 óráról húsz és fél órára növeltük a kádgyártó gépsorok napi üzemeltetését. Ezt a félórát a karbantartók takarították meg, lehetővé téve ezzel azt, hogy naponta 50 káddal növeljük a termelést. Az irodai dolgozók munkaidejének ötnapos munkahétre való átállítása sem okozott megoldhatatlan gondot. Gyárunk önállóvá válása után ugyanis lényegesen csökkent az adminisztráció azáltal, hogy nem kellett temérdek jelentést készíteni a ZIM-központ részére. Természetesen új osztályokat kellett szervezni az új, önálló - feladatkörök ellátására. A legnagyobb gondot a szállító- részleg tevékenységének átszervezése jelentette. Az,exportra készült fürdőkádakat újabban konténerekbe, a belföldi eladásra szántakat pedig raklapokra csomagolják. Ezzel a módszerrel a korábbi 2,5 óra helyett 20 perc alatt pakol meg egy vagont ugyanannyi rakodómunkás. Az ötnapos munkahétre való áttéréssel sem a termelésben, sem a bérekben csökkenés nem következett be. Sőt, a szállítási dolgozók keresete még emelkedett is. Igaz a tervezettnél mintegy 25 ezer darabbal kevesebb fürdőkádat gyártottunk. Nem azért, mert nem lennénk többre képesek, hanem mert a csehszlovák partnerrel árban nem tudtunk megállapodni. Inkább úgy döntöttünk, hogy a zománcalap- anyag-termelés növelésével pótoljuk a termelésiérték-kiesést. — Tavaly 44 millió forint vesz-, teséggel termeltünk — mondotta végül az igazgató. — Az önállóság első évében ezt 7 millió forintra tudtuk leszorítani. Az októberben életbelépett gazdasági szabályozók hatására azonban ez a veszteség nem fog tovább csökkenni. A Papíripari Vállalat Kiskun- halasi Gyárában aíapos előkészületek előzték meg az ötnapos munkahétre való áttérést. Az új munkarend ez év július 1-i bevezetése óta eltelt hónapok termelési eredményei azt bizonyítják, hogy az intézkedések eredményesek voltak. Bodrogi, Tibor, a gyár igazgatója elégedett, mert a termelésben nem következett be visszaesés, és a dolgozók keresete sem lett kevesebb. A második félév eddigi kiszállításai ütemesen történtek, a tervteljesitési mutató meghaladta a 102 százalékot. A munkaszervezési intézkedéseket a gyárban tervszerűen hajtották végre. Felszámolták a veszteségidőket, csökkentették az előkészületi időket, az új körülményeknek megfelelően alakították ki a normákat. Ma már például a műszakváltások idejére sem állítják le a gépeket, és a berendezések letakarítása is menet közben történik. Bodrogi - Tibor igazgató elmondta, hogy bár készárut csak munkanapokon szállítanak ki, a beérkező anyagok fogadásáról szombaton és vasárnap is gondoskodnak. Tíz és fél hónap alatt több mint tizenegyezer tonna papírdoboz, iratrendező és < más papíripari termék hagyta el a gyárat. Az esztendőből még hátralévő időszakban 2500 tonnás teljesítményt várnak. A Papíripari Vállalat Kiskunhalasi Gyárának árbevételi terve így 101 százalék körül alakul. A Bajai Finomposztó Vállalat a korábbi termelési-értékesítési gondjaiból kilábalva, tavaly már tisztes eredményt könyvelt el az év végén. Az idén pedig várhatóan az iparág élmezőnyében végez kollektívája a termelés gazdaságosságát illetően. Varga Attila igazgatótól arról kaptunk tájékoztatást, hogy előreláthatólag 70 millió forint nyereséggel zárják a VI. ötéves terv első esztendejét. Ez sokkal több, mint amennyit terveztek. S figyelemre méltó, hogy a kitűnő eredményt a második félévtől ötnapos munkaheteket dolgozva érik el. Az újabb szabad szombatokkal kieső munkaidő nem okozott eredményveszteséget, mert a gépi kapacitásokat a korábbiaknál jobban kihasználják. A vállalati teljesítőképességet 15—17 százalékkal aknázzák ki jobban, mint eredetileg elképzelték. Az eszközökkel nem csupán többet termelnek — emelték a minőségi színvonalat is, ez játszik igen lényeges szerepet a jövedelmezőségben. A veszteségek felszámolása, illetve csökkentése sikerrel járó törekvés a Finomposztó költséggazdálkodásában. Az idén 16 —18 millió forinttal lesz jobb az eredmény egyebek közt a minőségi hiba miatti áruleértékelés tervszerű visszaszorítása és a hulladékanyagok konfekcionálása révén. A Bajai Finomposztó Vállalatnál az elérendő célokat idejében ismertették a dolgozókkal, s megbeszéltük velük a feladatokat. Az éves siker a munkahelyi demokrácia érvényesülésén kívül alaposan kidolgozott végrehajtási utasításoknak és szigorú ellenőrzéseknek egyaránt köszönhető. A fejlesztés lehetőségeiről tanácskoztak Szakmáron A halgazdálkodás fejlesztéséről, újabb halastavak létesítéséről tanácskoztak kedden Szakmaron az érdekelt vízügyi és halászati szakemberek. Az értekezésen kitűnt, hogy az országos hústermelésben mindössze két százalékot képez a halhús, amelynek fogyasztásában jóval elmaradunk a világszínvonaltól. Az egy főre jutó hazai halfogyasztás alig három kilogrammot tesz ki, s ennek is 35 százaléka importból származik. A növekvő kereslet indokolja az ágazat fejlesztését, illetve a meglévő természetes vizek, tavak gazdaságosabb kihasználását. és közművelődés ŰJ HALASTAVAK Így a tervek szerint 1985-ig országosan mintegy 5000 hektárnyi új halastó létesülésével számolnak, s ebből 1271 hektár a Duna—Tisza közén valósul meg. Egy részük termelőszövetkezeti összefogással épül meg, több gazdaság él aá exportfejlesztési hitel lehetőségével. Elsőként a hár- tai Lenin Tsz-ben látnak munkához, ahol a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan szikes területen jelölték ki a 181 hektáros haltenyésztő telepet, amit a távlatokban 620 hektárra bővítenék. A Kalocsai Állami Gazdaság 200 hektáros tógazdaság létesítését tervezi, s halgazdálkodásra kíván berendezkedni a megye legnagyobb öntözéses gazdasága, a szabadszállási Lenin is. Az' új halastavak várhatóan 1983-ban kezdik meg a folyamatos termelést, addig a meglévők intenzív hasznosításával növelik a termelést. Országosan, a tervidőszak végéig, 25—30 százalékos termelésnövekedéssel számolnak a „halas” gazdaságokban, ami javít a kedvezőtlen halkínálaton. Az ágazatfejlesztéskor, mint a tanácskozáson kitűnt, továbbra sem marad ki a halfeldolgozás, a konyhakész áru termelése, amelynek eddig is kezdeményezői voltak a halászati tsz-ek. E téren azonban a kereskedelemnek is van tennivalója. Fogadni, értékesíteni a sütésre-főzésre előkészített, tárolásra, csomagolásra igényes szeletelt halat, ■ amire eddig kevésbé vállalkozott. A tanácskozás résztvevői megtekintették á szakmári . Petőfi Tsz tógazdaságát, 's a haltermelésen túl tanulmányozták az Vitt folyó kísérleti partvédelmi munkákat. \. E. A könyvtárak • alapvetően fontos közművelődési funkciót töltenek be: lehetővé teszik mindenki számára, hogy néhány forint beiratkozási díj ellenében egész éven át kedvére válogathasson a hazai és a külföldi szerzők könyveinek tízezrei közül. Ma már a kisebb községek könyvtárai is tízezrekben számlálják köteteiket. Országszerte, így Bács- Kiskun megyében is kialakult a könyvtárak viszonylag korszerű hálózata, bár' még hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy további következetes fejlesztéssel minden rendű-rangú település valóban az igényeknek megfelelő ilyen intézménnyel rendelkezzék. ' E célból — a településhálózat-fejlesztéssel összefüggő — távlati program készült. S ha a megvalósítása valamivel lassabban halad az eredetileg elképzeltnél, annak a szűkösebb anyagi helyzet az oka. A könyvtárosokat dicséri, hogy nem torpant meg, hanem inkább javult e közintézmények munkája. Ezt két tény bizonyítja a legjobban. Az egyik az, hogy az utóbbi években is í növekedett valamelyest az olvasók száma. A másik pedig: nem szűkülnek, hanem inkább bővülnek az intézmény- hálózat .kapcsolatai, s ily módon erősödik közművelődési szerepe. S ez utóbbit, mint a fejlődés kívánatos irányát, külön hangsúlyozni kell. Mert a „könyvet kölcsönzők, viszek vissza, és jól végeztem dolgomat” alapállás aligha vezethet további eredményre: az újabb és újabb olvasói rétegek megnyerésére. Azt kell elérni, hogy minél többen lépjék át minél gyakrabban az intézmények küszöbét. A közönséggel való kapcsolatok bővítésére sokféle lehetőség kínálkozik, s ezeket könyvtáraink egy irésze ki is használja. Ilyenek az irodalmi rendezvények, az iró—olvasó-találkozók, könyvanké- tok. Ilyen a könyvtári klubmozgalom,' s a rendszeres együttműködés az oktatási intézményekkel. Az irodalmi eseményeket — ahol csak mód van rá — ma már zömmel a könyvtárakban szervezik. így például Kalocsán, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason. Jó nyomon járnak azok a könyvtárak, melyek az ifjúsággal keresik a kapcsolatokat. Jóleső érzés volt hallani például, hogy Kiskunmajsán a könyvtárnak kitűnő kapcsolatai vannak az általános iskolákkal, a gimnazistákkal. Elmondták-, hogy a középiskolások azért is járnak szívesen a községi könyvtárba, mert ott a tanulmányaikat segítő olvasmányokat mindig megtalálják. Ugyanitt új kezdemény ezésként TIT-klubot is , szerveztek. Változatlanul fontos követelmény a tanyai lakosság könyvellátása. Városi könyvtáraink ezt kétféle módon próbálják megoldani hosszú idd óta, több-kevesebb eredmény- nyel. Letéti könyvtárakat tartanak fenn, illetve úgynevezett művelődési autókkal viszik időnként az olvasnivalót a tanyaközpontokba. E munka ott sikeresebb, ahol jobb a propaganda, ahol a társadalmi szervek is segítséget nyújtanak. Jelentős lehet a társintézmények összefogása is. Íme erre egy megyebeli példa. Az üzemeket korábban kizárólag az SZMT kecskeméti könyvtára látta el. Az intézmény újabban megállapodást kötött a Katona József Megyei Könyvtárral, mely szerint a jövőben a tanácsi könyvtárak is szerepet vállalnak a munkahelyi könyvellátásban. Erre ott van és lesz szükség, ahová a szakszervezeti könyvszolgáltatás nehezen, illetve túl költségesen jutna el. A tanácsi könyvtárak ezzel közvetlenül is segítik a munkásművelődés ügyét. A könyvkiadást illetően hazánk az élmezőnybe tört fel. Szép lenne, ha az olvasottság tekintetében is elérnénk e szintet. Ennek érdekében kell tovább munkálkodni a könyvtáraknak, a fenntartó szerveknek egyaránt. R. M. Határozati javaslat az ENSZ-ben Tizennyolc szocialista és következetesen antiimperialista ország nevében dr. Kőmives Imre nagykövet, a magyar ENSZ-küldött- ség tagja nagy fontosságú határozati javaslatot terjesztett elő hétfőn a világszervezet közgyűlésének politikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottságában. A tervezet arra irányul, hogy ne állomásoztassának nukleáris fegyvereket azoknak az országoknak a területén, ahol jelenleg nincsenek ilyen fegyverek. A nukleáris fegyverek telepítésének ilyetén való bővítését tiltó nemzetközi' egyezmény megkötése jelentős mértékben megszilárdítaná az atomsorompó- rendszert, hozzájárulna az atomháború veszélyének és a nukleáris fegyverkezési hajszának a csökkenéséhez és elősegítené atomfegyvermentes övezetek kialakítását. Egy ilyen értelmű elhatározás fontos hbzzájárulás lenne a bizalom erősítéséhez, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. Dr. Kőmíves Imre kijelentette: a határozati javaslat társszerzőinek véleménye szerint azok a közelmúltban hozott döntések, amelyek értelmében nukleáris fegyvereket telepítenek ama államok területén, ahol jelenleg nincsenek ilyen fegyverek, illetve további nukleáris fegyvereket helyeznek el ott, ahol már vannak, csak fokozták e kérdés jelentőségét, időszerűségét. í
