Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 257. szám Ára: 1,40 Ft 1981. november 1. vasárnap Hazaérkezett Modenából a megyei pártküldöttség A testvérmegyei kapcsolatok keretében, az Olasz Kommunista Párt Modena tartományi Bizott­ságának meghívására Modenában tartózkodott Romany Pál,' a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára és Horváth Ignác, a megyei párt- végirehajtó bizottság tagja, a kecs­keméti járási pártbizottság első titkára, valamint dr. Pankovits József, a Külügyminisztérium munkatársa. A delegáció — amely pénteken, a késő. esti órákban hazaérkezett — olasz testvérmegyénk székhe­lyén tárgyalásokat folytatott a Modena tartományi pártbizottság vezetőivel a kétoldalú kapcsola­tokról és azok további fejleszté­séről. Készülődés november 7-re A haladó erők szerte a világon megemlékeznek november 7-ről, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelmének 64. évforduló­járól. Nálunk, Magyarországon, s szűkebb pátriánkban, Bács-Kis- kun megye városaiban, községei­ben is nagygyűléseket tartanak, ahol méltatják a világon első íz­ben győzedelmeskedő szocialista forradalom jelentőségét. Megko­szorúzzák a hazánk felszabadulá­sakor elesett szovjet hősök emlék­műveit. Hagyomány már az is, hogy az ünnep alkalmával kitüntetésben, jutalomban részesülnek a terme­lésben, a társadalmi munkában élenjárók, s ugyancsak e naphoz, november 7-hez kapcsolódva avat­nak fel, nyitnak meg, adnak át számos új létesítményt. A felsorolás elejére kívánkozik, hogy Kiskunhalason már birto­kukba vették az apróságok az Át­lós utcai óvodát, Kiskunfélegyhá­zán is beköltöztek a tulajdonosok a 60 Petőfi-lakótelepi és a 19 mó- ravárosi lakásba. Átadnak még egy sütőipari szakboltot és két, összesen négyezer szárnyas tartá­sára alkalmas libanevelőt. Kalocsa korszerű ABC-áruház- zal, barkácsbolttal, 60 gyermek el­helyezését megoldó bölcsődével és az újonnan kialakított MHSZ- székházzal gazdagodik. Vaskúton elkészül a tanuszoda, Jászszent- lászlón új pedagógus és egészség- ügyi szolgálati lakásokat adnak át. Szakmáron korszerű tornaterem javítja majd az iskolai testnevelés és a község sportjának feltételeit, Imrehegyen klubkönyvtár nyílik. Kiskőrösön, a Kossuth Szakszö­vetkezet szerelőcsarnokkal, Tisza- alpáron az ÉPSZER Vállalat új műhelycsarnokkal bővül. Baján már dolgozik a felújított fizikoterápiás részleg, és a Sugovi- ca-parti város új eszpresszóval, valamint 2400 négyzetméternyi műúttal gyarapszik. A megyeszék­helyen a kiskecskeméti 60 szemé­lyes bölcsődét avatják fel. A november 7-ét megelőző na­pon Kecskeméten a Szabadság té­ri szovjet hősi emlékműnél lesz koszorúzás, a NOSZF 64. évfordu­lója alkalmából a megyei nagy­gyűlést Kalocsán, a sportcsarnok­ban rendezik, november 6-án dél­után fél három órai kezdettel. November 5-én a Kiskunfélegy­házi Villamosszigetelő és Mű­anyaggyárban, majd másnap a Ganz-MÁVAG Kiskunhalasi Gyá­rában a dolgozó kollektívák jelen­létében adnak át kormánykitün­tetéseket, s hasonló ünnepségek­re kerül sor november 6-án Kecs­keméten. a Megyei Művelődési Központban és Baján, a városi­járási pártbizottságon. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméről megemlé­keznek a munkahelyeken: üze­mekben, termelőszövetkezetekben, intézményekben, s kitüntetéseket, jutalmakat is átadnak. V. T. JÓL SZERVEZETT ŐSZI MUNKA Befejezés előtt a búzavetés Mire ezek a sorok megjelennek, az álla­mi és szövetkezeti gazdaságok többsége be­fejezte a búza vetését. Az idén összehason­líthatatlanul jobb körülmények között dol­gozhattak megyeszerte a növénytermesztő gépészek, hiszen az őszi termények zöme előbb érkezett. A kukoricát, a cukorrépát, és a többi előveteményt, korábban lehetett a kenyérgabonának szánt területről letakarí­tani. A műszaki eszközök is gyarapodtak, a jó magágykészítést ez szintén előmozdította. A legtöbbet azonban a trakto­rosok, gépkezelők, és az őszi mun­kacsúcs időszakában őket kiszol­gáló állami gazdasági és szövet­kezeti dolgozók mindennapos helytállása, szakmai ismeretei­nek gyarapodása jelentett. Bo- rotán Adám Máté, Kasztba Im­re, Hudik József traktorvezetők és társaik virradattól napestig fá­radhatatlanul rótták a köröket ta­lajművelő és vezetőgépeikkel a szántóföldön. Gondosan ügyeltek arra, hogy a szántásnak, a vetés­nek a mélysége, a munka minő­sége a követelménynek megfele­lő legyen. Ne maradjanak vetet­ten sorok, fordulók, hiszen'a 800 hektáros búzaterületen, minden tenyérnyi szántónak teremnie kell. A bácskai közös gazdaság többek között akkor tudja tarta­ni, sőt növelni a kalászos gabona- termesztésben 1977 óta kivívott dicséretes eredményt. Ennek a kötelezettségnek a tudata serkentette a Bácska má­sik szövetkezetének, a felsőszent- iváni téesznek tagságát is az őszi magágykészítés, vetés idején. Amíg Borotán 800 hektár, Fel- sőszentivánon 1500 hektár búzát vetettek el határidőre, a növény számára legkedvezőbb feltételek között a szövetkezetek. Sőt a fel- sőszentivániak, a korábban ter­vezett vetésterületet— a kenyér­gabona-termesztés, -értékesítés jobb közgazdasági feltételeinek is­meretében — 200 hektárral túl is szárnyalták. Megyeszerte másutt is van erre példa. A solti Szikra Tsz tagsága 750 hektár helyett 803, a város­földi Dózsa Tsz gazdái 788 he­lyett 920 hektár kenyémekvalót termesztenek. A kiskunhalasi Vö­rös Október Tsz dolgozói 40, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag • A Borotai Mezőgazdasági Tsz-ben hldromotoros gépet szerkesztettek egy . kiselejtezett kombájnból a vetőgépek gyors töltésére. Képünkön Dávid József ügyel a gép működésére. Tsz gazdái pedig 44 hektárral több búzát vetettek el. A mezőgazdasági szakigazga­tás értékelése szerint Bács-Kis- kun megyében ez ideig 92 ezer hektáron, a gazdaságok tervezett vetésterületének 96 százalékán •került jól előkészített magágyba a búza. Ha az időjárás változat­lanul ilyen. kedvező marad, a ku­koricái a cukorrépa, valamint a zöldségfélék még kint lévő ter-i mésének összegyűjtésével, újabb ' ezer hektárok szabadulnak fel a további búzavetés számára. A cél ugyanis az, hogy 100 ezer hek­tárra emelkedjen a vetésterüle­te Bács-Kiskun megyében. A terményszedés megyeszerte jó ütemben halad. Számos gazda­ság, közöttük a városföldi Dózsa Tsz be is fejezte a kukorica kom­bájnolását. 1495 hektár termését helyezte biztonságba, a Kiskun­ságban elég súlyos aszály ellené­re elfogadható átlaghozammal. A betakarítással csaknem egyidő- ben kezdődött a termény átvé­tele. A mezőgazdasági nagyüze­mek dolgozóinak fáradozása, nem volt hiábavaló. A nyári termény­hez hasonlóan az ősziekből is megfelelő készleteket gyűjthet a gabonaipar. A mezőgazdasági üzemekkel történt megállapodás szerint, az értékesítésre előirányzott sze­mes kukoricának ez ideig 63,3 szá­zalékát vásárolta meg a megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat A szójának több mint 74, ' a takarmányciroknak 92,7 száza­léka került a vállalat birtokába. A napraforgó átvételi tervét pe­dig 28,3 százalékkal túlszárnyalta az állami felvásárló. Ezek az ered­mények a betakarítás befejezé­se után még változnak. A terménybetakarítással, ve­téssel párhuzamosan az őszi ta­lajerő-utánpótlás, mélyszántás eddigi eredménye is kielégítő. A tavaszi vetésű növények területé­nek 63 százalékát munkálták meg e hét végéig. Az ismét megfelelő szerepet kapott szervestrágyázást az előirányzott területnek 80 szá­zalékán végezték el október utol­só napjáig. K. A. KÖZELEDIK AZ ÉV VÉGE A tervteljesítés kilátásai ipari üzemekben Az idei vállalati tervezőimunkának kettős feladata volt: meg kellett határoz­ni az 1985-ig tartó időszakra a fejlődés ütemét, s külön az ez évi előirányzato­kat. Azokban az ipari üzemekben, amelyek nem kife­jezetten a fellendül lés szakaszát élték, nem kevés fejfájás, latolgatás előzte meg a tervek végső for­mába öntését. Jel­lemző volt, hogy sok helyütt több va­riánst is kidolgoz­tak. Az ünnepeket leszámítva már csak jó másfél hónap van hátra a VI. ötéves terv első esztende­jéből, s lassanként körvonalazódik, hogy az ide* elképzelések mennyire voltak reálisak, s mit sike­rül belőlük megva­lósítani. • Fülkeablakok meózása az inkubátorgyártó soltvadkerti üzemben. (Méhesi Éva felvétele) Az Épületasztalosipari és Fa­ipari Vállalat a beruházások, építkezések szállítója, ezért 1981. elején, a felhalmozás mérséklésé­re hozott népgazdasági döntés nyomán csökkentek az értékesíté­si lehetőségei. Ez kiihatott a me­gyei egységeinek munkájára: az ablakok és ajtók iránti kereslet visszaesése miatt bizonytalan kö­rülmények közt kezdték meg a termelést a bajai és a kiskunha­lasi gyárban. Csak a második ne­gyedévben tudta a cég rendezni sorait, a feladatok átcsoportosítá­sával, s így lett elegendő munka mindkét helyen. Sőt, mint • Pilz Gyula, a halasi gyár főmérnöke tájékoztatott, az első három ha­vi hetven százalékos leterheltség­gel szemben a második és harma­dik negyedévben 115—120 száza­lékra kötötték le kapacitásukat a nyakukba zúdult ajtótok-készítési feladatok. A kiskunhalasi ÉPFA-gyárban termékszerkezet-változással járt együtt a gondok megszüntetése.. Új gyártmányul az említett, utó­lag szerelhető, főként házgyárak által rendelt ajtótokot kapták meg az ablakok mellé. (Ezt az aj­tótokot nem kell már a falazás­kor beépíteni, annak befejeztével állítható be a helyére.) Az új ter­mék előállításának „megtanulá­sa”, a megfelelő termelékenységi szint elérése időt vett igénybe, ezért egyes megrendelt tételek ki­szállítása az első félévből áthúzó­dott a másodikba. Szeptemberben kénytelen volt a gyár minden erejével a tokkészítésre koncent­rálni, hogy pótolja lemaradását partnereivel szemben. A célt si­került elérni a kollektívának. Ok­tóberben a kereskedelem ablak­igényének kielégítésében is utol­érték magukat. Így jelenleg jók a kilátások a módosított 170 millió forintos termelésiérték- és a 12 milliós nyereségterv megvalósítá­sára. A jövő évben nem lesznek pia­ci gondjai a halasi gyárnak, a ka­pacitását már lekötötték. Új ter­mékkel bővítik a kínálatot: utó­lag felszerelhető ablak-zsaluszár- nyakkal, amelyekre elsősorban a magánerőből társas- vagy csalá­di házat építők közül remélnek vásárlókat. A világgazdasági recesszió el­lenére képes termelését bővíteni, exportját növelni a MEDICOR Művek. Ezért az Elelotromedikai Készülékek Gyárának soltvadker­ti üzemében biztonságérzettel kezdhették meg 1981-et és Ke­resztes László üzemvezető sze­rint tervükét hajrá nélkül telje­sítik december végéig. A fő termékük a koraszülött csecsemők gondozásához elenged­hetetlen inkubátor, amiből ebben az évben 2500 darabot készítenek, s október végéig 2300-at már ki­szállítottak. A kórházi inkubáto­rok mellett az idén új típusú, kli­nikai készülékek előállítását kezd­ték meg. A soltvadkerti szakem­berek kezéből került ki a null­széria, ami az üzem iránti vállala­ti bizalom növekedését jelzi. Már a szériagyártást is megindították, amiben szereléssel részt vesz a budapesti törzsgyár. A nagyközségben gyártott ter­mékek zömét exportra szállítják, az utolsó negyedévi inkubátorok nagy részét a Szovjetunióba. A szocialista országok közül Len­gyelországba és az NDK-ba küld­tek még az idén gyógyászati esz­közöket. Jelentősek a fejlődő or­szágokból, így a Nigériából érke­zett megrendelések. A vállalat in­kubátorokon kívül röntgenkészü­lékeket is eladott az afrikai or­szágnak. Soltvadkerten ennek a terméknek a vezérlőszekrény-hor- dozóját készítik. A tervszerű, ütemes munkának köszönhető, hogy az üzemben nincs szükség hajrára az év vége felé közeledve. A tervet teljesítik. A FÉKON Ruházati Vállalat kalocsai gyárában 1981-ben a ter­melékenység fokozása a legfőbb feladat. Az ezen a téren elért eredmény jelzi majd, hogy az ot­tani kollektíva valóban birtoká­ba vette-e tizenkét hónap alatt az új munkahelyet. Az első félév adatai szerint — amelyeket Né­meth Tibor igazgató ismertetett — a tavalyi azonos időszakéhoz képest 1980 június végéig 11,3 szá­zalékkal javították a termelé­kenységet. Sajnos, a nyereség még nem a várakozásnak megfelelően alakult, ezért a második hat hó­napra a gazdaságosságot állították előtérbe. Az év vége felé közeled­ve mindent megtesznek céljuk el­éréséért. A. T. S. Egymillió forintos támogatás a kis települések művelődésére Másfél esztendeje pályázati vál­lalást nyújtott be a Megyei Műve­lődési Központ az Országos Köz- művelődési Tanácshoz. Az intéz­mény anyagi segítséget kért ah­hoz, hogy továbbfejleszthesse a kis. szétszórt települések kulturá­lis ellátását. Az eredmény: a múlt év végén értesítést kaptak, hogy az OKT elnöksége csaknem hét-. százezer forint felhasználását en­gedélyezte ilyen célra, s további 270 ezer forintot juttatott a köz­ponti — kölcsönzéseket lehetővé tevő — korszerű audiovizuális esz­köztár kialakítására. Vajon mi történt azóta? Bense József, a Megyei Művelődési Köz­pont osztályvezetője elmondta, hogy mindenekelőtt felmérték a támogatásra szoruló tanyaklubok körét, a közművelődési munka ed­digi eredményeit és hiányosságait, a növekvő szolgáltatások kihatá­sait. Az iskolák körzetesítésével ugyanis újabb tanyai klubok ala­kultak, fenntartásukhoz több he­lyütt hozzá járulnak a gazdaságok is. A változatlanul működő isko­lák pedig a népművelési ügyveze­tők, pedagógusok, s a területileg illetékes művelődési otthonok se­gítségével teremtenek közösségi kulturális alkalmakat. Ladánybe- nétől Bácsborsodig, Kömpöctől Dunatetétlenig mintegy ötven ilyen helységet soroltak a nyilván­tartásba. Az ellátásból részesülő kis tele­pülések kijelölésénél figyelembe vették a lakosok számát, a szemé­lyi és tárgyi feltételeket. A hatás­vonalat kétezer lakosnál húzták meg. Elsősorban a nehezebb kö­rülmények között dolgozó művelő­dési otthonokat, klubokat részesí­tik előnyben, ahol az esetek zömé­ben csupán elenyészően kevés anyagi eszközt mozgósíthat a tisz­teletdíjasként dolgozó népművelő, • Készül a tervezett vándor­kiállítások egyike a Megyei Mű­velődési Központban. . klubvezető, népművelési ügyvezető a tartalmi munkára, s így a meg­levő igényeket sem tudják kielé­gíteni. A színvonalbeli fölzárkóz­tatás ugyanakkor nem jelenti, hogy másutt, a jobb adottságú intézmények ne kaphatnának szol­gáltatásokat valamilyen művelő­dési folyamat elindításához, meg­szervezéséhez. De tény. hogy a kis települése­ken a legkedvezőtlenebb a hely­zet Bizonyos fokig az épület is meghatározza, hogy milyen ren­dezvényeket tarthatnak benne. Ezért főleg olyan programokat ál­lítanak össze, amelyekhez nem szükségesek különösebben bonyo­lult színpadi berendezések. Bővül­nek a szolgáltatások, hogy mód legyen az eltérő igények kielégí­tésére is. A Megyei Művelődési Központ erőteljesebbé váló szakmai és tech­nikai támogatása nem előzmények nélküli. Eddig viszont mindenek­előtt az eleve magasabb színvona­lon és kedvezőbb feltételek között dolgozó intézmények látták hasz­nát — a kezdeményezések, beér­kező igények szerint. A módszer­tani kisugárzást erősíti egyebek közt a Mizsepusztán létrehozott tanyaklub. amely már a központi támogatást megelőzően is példa­mutatóan működött Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a köz- művelődési tanács juttatása csu­pán két évre szól. Ezért az összeg jelentős részéből maradandó érté­keket igyekeznek beszerezni és létrehozni. A héten dolgozták ki a kulturá­lis ellátást javító részletes költ­ségvetést. A legnagyobb tétel — az előirányzatnak megfelelően — a technikai eszköztár kialakítását foglalja magában. Ennek kereté­ben diamásolót és -vetítőket, le­mezjátszókat. magnókat, 16 milli- méretes vetítőgépeket szereznek be Kétszázezer forint értékben ké­szítenek a klubfoglalkozásokhoz, különböző ünnepségekre úgyneve­zett egységcsomagokat, amelyek egyaránt tartalmaznak forgató- könyvet. lemezeket, hangszalago­kat, filmeket és plakátokat. Nagy­ság szerinti sorrendben a műsoros rendezvények, illetve az új ván­dorkiállítások összeállítási költsé­ge következik. Emellett kiegészí­tik a meglevő Vándorkiállításokat, s magnós tárlatvezetéseket szer­veznek. A tanyaszínház húsz elő­adással kapcsolódott a programba. Szerteágazó témákat érint az is­meretterjesztés : irodalmi, művé­szeti, természettudományos zenei előadások hangzanak el, egészség- ügyi. jogi és orvosi tanácsadás szélesíti a választékot, s külön gyermekfoglalkozások is indulnak. H. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom