Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-20 / 246. szám

1981. október 20. • PETŐFI NÉPÉ • 3 ____________ A Z ÜGYFELEK SZOLGÁLATA, Korszerűsítés az izsáki tanácsnál A tartalom és a forma egységét nem elsősorban a nagyközségi ta­nácsok ügyfélszolgálati irodáin szokták vizsgálni. De a tanácsi munka korszerűsítése egyaránt megköveteli a tartalmi és formai változásokat. A tartalom: gyorsí­tani, egyszerűsíteni az ügyintézést; a forma: létrehozni az ügyfélszol­gálati . irodát, ahol minden olyan tanácsi dolgozó megtalálható, aki a lakosságot közvetlenül érintő ügyekkel foglalkozik. Az izsáki tanácsháza felújítása során, a jó néhány településen már bevált mintára kialakították a nagyközségi tanács ügyfélszol­gálati irodáját. Az épület föld­szintjén levő, nagyterű helyiség­hez a folyosón elhelyezett infor­mációs táblák mutatják az utat. Az irodába belépve az első alka­lommal ottjáró ügyfél is tudja, hová, kihez forduljon, ugyanis az íróasztalokon részletes tájékozta­tó közli, mivel foglalkozik a taná­csi tisztviselő. 1 Az építkezéskor gondosan - vi­gyáztak arra is, hogy a legna­gyobb forgalmat lebonyolító ügy­intéző a bejárathoz közel kerül­jön, a bizalmasabb, és egyúttal nyilván hosszabb, ideig tartó, ala­posabb megbeszélést igénylő ügyekben érkező állampolgárokat pedig az iroda távoli, jól elhatá­rolt részében fogadhatják. A, nyomtatványokért érkezők­nek várniuk sem kell, a szükséges űrlapokat, és különböző informá­ciós füzeteket a közlekedő folyo­só polcairól saját maguk élvehe- tik. Az ügyfélszolgálati iroda létre­hozása tehát annyiból biztosan jó a lakosságnak, hogy nem kell az épület emeletein szobáról szobára kilincselnie, panaszát, óhaját, ügyét többször is fölöslegesen el­mondania. Végre mindent egy he­lyen intézhetnek. A lehetőségek­hez képest gyorsan, és minden­képpen szakszerűen. Remélhető, hogy így lesz, mert ez jelentené a tartalmi módosítást az ügyintézésben. Az új bútorokkal ízlésesen berendezett helyiségben' adottak is ehhez a feltételek. Az íróasztalokon levő üvegfal elegen­dő elhatárolást jelent a tanácsi dolgozónak az elmélyült munká­hoz, és egyúttal szabad kilátást engedélyez a kollégáknak, akik rögtön észreveszik, ha valaki az éppen hiányzó ügyintézőnél vára­kozik. Nem kell az ügyfélnek hosszú ideig hiába ácsorognia, vagy másnap, esetleg egy hét múl­va újra visszajönnie, mert az ép­pen távollevő dolgozót azonnal helyettesítik munkatársai. Az ügyfélszolgálati irodában ugyanis elsajátítják egymás szak­máját is az ügyintézők. Legalább­is annyira, hogy az egyszerűbb eseteket meg tudják oldani, a bo­nyolultabb ügyekben pedig kér­hetik az irodavezető segítségét, akinek munkahelye úgyszintén ebben a helyiségben, található. A jobb, gyorsabb, szakszerűbb munka érdekében az ügyfélszol­gálati iroda megnyitása előtt dr. Hausmann János, a végrehajtó bizottság titkára jogszabály-ismer­tető házi tanfolyamot szervezett az izsáki tanács dolgozóinak. Vízi Mátyás tanácselnök el­mondta, hogy a felújítás még nem fejeződött be. A hátralevő építke­zések során az irodához csatlako­zó, de mégis különálló tárgyaló- termet és központi leíró helyisé­get is kialakítanak. Az átalakítá­sok befejezése után az izsáki ta­nács ügyfélszolgálati irodája min­taként' szolgálhat a megye többi községének is. Ami a szervezési, berendezési részt, jlleti, egészen biztosan. Per­sze, az igazi eredményt az jelenti majd, ha az ügyintézés is gyor­sabbá, hatékonyabbá válik a nagyközségben. És ehhez is meg­van minden feltétel. Megnyílt az első Dél-alföldi Fotószalon Három alföldi megye — Bács- Kiskun, Békés és Csongrád — ta­nácsainak művelődésügyi osztá­lyai az idén első ízben hirdettek pályázatot Dél-alföldi Fotószalon címmel,-azzal- a szándékkal, hogy a területek fotósai számára rend­szeres, bemutatkozási lehetőséget teremtsenek. A kezdeményezés rangos támo­gatókra talált. A pályázat fölött védnökséget vállalt a Népművelé­si Intézet, a Magyar Fotóművé­szek Szövetsége és a Fotó című folyóirat is. A fotósok új fórumá­nak létjogosultságát igazolja az a nagy érdeklődés, mely már az el­ső alkalommal megnyilvánult. A fotószalon pályázatának és kiállí­tásának a szervezését a Bács- Kiskun megyei Művelőlési Köz­pont fotóklubjá vállalta magára. A három megyéből hatvanöt szerző 260 képet és tizenkét kép­sort küldött el Kecskemétre. A zsűri harmincnyolc fotós hatvan­két képét és két képsorát fogadta el leállításra. Ezek közül hat pá­lyázó tizenegy fotóját és két fotó- sorát díjazták. Az első Dél-alföldi Fotószalon kiállítását Rrajcsovicz Mihály, a Bács-Kiskun megyei Tanács mű­velődésügyi osztályvezetője nyi­totta meg vasárnap délelőtt Kecs­keméten, a helyőrségi művelődési központban. A pályadíjakat és plaketteket ugyancsak az osztály- vezető adta át. A Népművelési In­tézet plakettjét érdemelte ki a hódmezővásárhelyi Móricz György „Végállomás” című képsorával, valamint a Kecskeméti Fotókjoib vezetője, Koczka István „Alkotó­kezek” című sorozatával Kecske­mét város Tanácsának plakettjét a kecskeméti Kereskedő Sándorné „Készül a szakajtó” és „Vonalak” című képeiért, a Fotó című folyó­irat plakettjét pedig a mezőberé­nyi Váradi Zoltán „Mama” és „Estefelé” című kollekciójáért kapta meg. A bajai Sebő Ilona „Nosztalgia” és a gyulai Galbáts Dénes „Tonett” című fotója meg­osztva nyert pályázati díjat. A szakmai vélemény szerint egyértelműen sikeres az első Dél­alföldi Fotószalon. Talán egyetlen kritikai megjegyzés kívánkozik ide. Nevezetesen: számos pályázó „szakállas” képeket küldött el; holott az új alkotásokra való ösz­tönzés a fotószalon fő célja. Ezért a jövőben az időhatárt pontosab­ban meghatározzák majd a szer­vezők. A kiállítás Kecskeméten októ­ber végéig tart nyitva. November­ben a néphadsereg helyőrségi . klubjaiban, azt követően, pedig a három alföldi megye vámosaiban vándoroltatják majd a fotóanya­got. R. M. Ruházati üzem és étterem Dusnokon A FÉKON kalocsai gyárá­val együttműködve, ruházati üzemet létesít Dusnokon a Munkás—Paraszt Tsz. A Duna mellék igen jelentős fűszer- és zöldségnövény-termesztő gaz- • dasága kétszáz asszony és leány számára teremt ezzel állandó munkaalkalmat, akik ez ideig a túlnyomórészt idény­jellegű kertészeti munkával foglalatoskodtak. A dusnoki termelőszövetke- * zet szakmunkásai építik fel a hatmilliós költségű varrodát, amely 1982 júliusban nyílik meg. Ugyancsak saját kivite­lezésben készül a Munkás— Paraszt Tsz üzemi konyhája, étterme is. LEJÁRT A TÜRELMI IDŐ Több mint 75 ezer forint helyszíni bírság Az elmúlt héten — mint arról beszámoltunk — a rendőrség szé­les körű és szigorú ellenőrzést tartott a közutakon és a lakott területeken. A kerékpárosok, lo­vas kocsik világító felszerelésé­nek meglétéről, működéséről győ­ződtek meg, de nagy figyelmet fordítottak a gyalogosok közleke­désére is. Mint már korábban je­leztük, a múlt hétén még volt le­hetőség arra, hogy a kerékpáro­sok, lovaskocsi-hajtók beszerez­hessék a hiányzó, vagy hiányos világító, illetve fényvisszaverő be­rendezéseket. Az elmúlt heti ellenőrzések ta­pasztalatai — sajnos — nem ked­vezőek, ugyanis 1013 gyalogost ál­lítottak meg, akik közül majdnem ötszázat figyelmeztettek, 91-et a helyszínen bírságoltak meg, míg kilencet feljelentettek. A számok­ból kitűnik, hogy a gyalogosok sem tartják be az alapvető és éle­tüket védő szabályokat, mert a megállított gyalogosoknak több mint a felével kellett rendőri in­tézkedést foganatosítani. Ennél is szomorúbb a helyzet a kerékpá­rosoknál. A megyében majdnem 4 ezer kétkerekűt vizsgáltak meg műszaki szempontból. Ezek közül 188-an vásárolták meg a helyszí­nen a világító felszerelést, majd­nem ötszáz kerékpárost rendeltek vissza, hogy az első és hátsó lám­pa működőképességéről meggyő­ződjenek. A kétkerekűek tulajdo­nosai közül 453-at büntettek meg a helyszínen, összesen 47 600 fo­rintra, s 139 ellen tettek szabály­sértési feljelentést. Gyakorlatilag minden tíz kerékpár közül hét olyan, amely nem felel meg a köz­lekedés követelményeinek. A lovas kocsik kivilágítása, fényvisszaverő táblával való ellá­tása igen hiányos. A 825 fogatolt * jármű hajtója közül 288 részesült figyelmeztetésben, 17-én megvá­sárolták a felszerelést, 70-en más­nap jelentkeztek az új fényvisz- szaverő táblával. A kivilágítás hiánya miatt 9Ö fogathajtót bír­ságoltak meg, több mint 24 ezer forintra, 65-öt pedig feljelentet­tek. Ezen a héten tovább folytató­dik az ellenőrzés. Mint a rendőr­ségen közölték, lejárt a türelmi idő, már nem figyelmeztetik a hiányosan felszerelt kerékpárok és lovas kocsik tulajdonosait, ha­nem a helyszínen megbüntetik, vagy feljelentik őket. Igaz, bővül a felszerelések megvásárlásának lehetősége mind a megye, mind pedig a járási székhelyeken. FIGYELMETLENSÉG, ITTASSÁG Halálos és súlyos közúti balesetek \ A hét végén az ország terüle­tén összesen 94 sérüléses közúti közlekedési baleset történt; közü­lük nyolc halálos, 41 súlyos és 45 könnyű sérüléses volt. Kecskemét külterületén Szabó Mihály 34 éves előadó, helyi lakos személygépkocsijával elütötte a motorkerékpáron közlekedő ifjú Bodor Balázs 17 éves , esztergá­lyost. A motorkerékpár utasa, id. Bodor Balázs 46 éves segéd­munkás, kecskeméti lakos a hely­színen meghalt, iíj. Bodor súlyos, Szabó Mihály pedig könnyű sérü­lést szenvedett. A vizsgálat eddigi adatai szerint Szabó megsértette az elsőbbségi szabályt. Vasárnap délután Kiskunfél­egyháza határában Pintér Mihály 75 éves, Kiskunfélegyháza, IX. ke­rület, tanya 299. szám alatti lakos kerékpárjával Jászszentlászló irá­nyába haladt. Irányjelzés és’ kö­rültekintés nélkül balra akart ka­nyarodni, s ezért összeütközött az őt már személygépkocsival előző Kirehknopf József 45 éves nagy­kőrösi lakossal. Pintér Mihály olyan súlyosan megsérült, hogy a kórházba szállítás után meghalt. Baján, a Szabadság úton Dobo­si János 35 éves, Baja, Béla ki­rály út 16. szám alatti lakos sze­mélygépkocsijával ittas állapot­ban, nem az útviszonyoknak meg­felelő sebességgel közlekedett, eihiatt átsodródott az úttest bal oldalára és ott egy fának ütközött. A gépkocsi utasai — Vadász Lász­ló 34 éves, Vaskút, Damjanich ut­ca 36. és Bohner Ferenc 41 éves, Vaskút, Damjanich utca 141. szám alatti lakosok — életveszélyes sé­rüléseket szenvedtek. Mélykúton, az Üj utcában Drá- gity Ferenc Mélykút, Jlonvéd ut­ca 11. szám alatti lakos egy me­zőgazdasági vontatóval 'pótkocsit húzott. Ezzel a szerelvénnyel ütöt­te el a vele azonos irányban ke­rékpározó Odrobina Péter 32 éves, Mélykút, Üj utca 30. szám alatti lakost, akit a mentők eszméletlen állapotban, életveszélyes sérülés­sel szállítottak a kórházba. Kiskőrösön, a Rákóczi úton Fa­zekas Sándor 52 éves Kiskörös, Rákóczi út 198. szám alatti lakos segédmotoros kerékpárjával mint­egy 30 kilométeres sebességgel közlekedett. Figyelmetlensége miatt későn vette észre az úttest szélén álló Kovács József né 76 éves, Kiskőrös, Rákóczi út, 67. szám alatti lakost és elütötte. Az idős asszony súlyosan megsérült. G. G. Vádirat (V.) (36.). XIV. 1919. évi december hó első napján éjjel az olasz fog­ságból csak néhány nappal ko­rábban hazatért Nemes József kecskeméti lakost két, név szerint ismeretlen fegyveres egyén el­hurcolta, s azóta nyoma veszett. ... December hó végén Orgová- nyón megtalálták Dobrofka Fe^ renc sértett meztelen hulláját. A sértettet Héjjas Iván karhatalmi alakulatának egy névleg isme­retlen, barna szakaszvezetője, és egy szőke pótcsendőre tartóztat­ta le ... E gyilkosságok felbújtó- ja minden kétséget kizárólag Héjjas Iván ... XV. 1920. április hó 7<-ről 8-Ta virradó éjjel Fülöpjakabszállá- son lakásáról Csizmadia Rezső és Lakó Lajos terheltek, továbbá ismeretlen társaik elhurcolták s meggyilkolták Gróf Móricot. Hul­láját az arpavetésbén ásták el. •BRAVÓ: a magyar nyelv értelmező szótára szerint: bérgyilkos, kalandor. XVÍ. A kúnszentmiklósi járás­bírósági fegyházban 1920. évben több politikai fogoly volt letar­tóztatásban, köztük Papp Mihály és Stern Simon szabadszállási la­kos sértettek is, akik a vádbeli időben éppen szabadulásuk előtt álltak. Május 13-án minden va­lószínűség szerint dr. Förster La­jos kúnszentmiklósi főszolgabíró, az ÉME ottani vezetőjének kezde­ményezésére Horki János izsáki 'jegyző magához hívatta Kállai Gábort és Hörcsög Pált, kik a nevezett utasításáig egy ismeret­len nevű csendőrőrmesterrel együtt kocsikkal Kunszentmiklósra mentek, és a főszcigabírónál je­lentkeztek... A főszolgabíró a nála megjelent terhelteknek és tettestársáiknak utasítást adott arra, hogy a fogdában lévő két sértettet végezzék ki, s bár a terhelteket egy-egy katonai lő­fegyverrel is ellátta, mégis azt hagyta meg, hogy a lövések za­jának elkerülése végett, a sértet­teket verjék agyon. A holttesteket május 23-án, a nyomozás során megtalálták, de azok felboncolása nem vált le­hetségessé, mert ismeretlen tet­tesek a hullákra rakott szalmát meggyújtották, s a hullák csak­nem teljesen elégtek. XVII. Kiskunhalason 1920. má­jus 13-án, áldozócsütörtökön, az Ébredő Magyarok Egyesülete gyűlést hirdetett, melyre Kecske­métről is lementek Héjjas Iván különítményének tagjai, Francia Kiss Mihály terhelt vezetésével, köztük Tassi Gergely terhelt is. A gyűlést az Ébredők falragaszo­kon is hirdették, melyekben a kommunistákat és zsidókat gya- lázták. Schwartz Sándor sértett, aki a kommün alatt, mint lel­tározó közeg fejtett ki működést, állítólag letépte az EME egyik falragaszát... Tassi Gergely a sértettet elfogta, majd délután hazaengedték azzal, hogy más­nap reggel jelentkezni tartozik a rendőrségen. Erí'e .azonban már nem került sor, mert éjszaka Francia Kiss Mihály, Tassi Ger­gely, Makkai Antaí, Szabó Gusz­táv, Csatári Antal és Szemes Endre terheltek a sértett laká­sába behatoltak, őt elhurcolták, és a város végén lévő úgynevezett Szász-tó kertben agyonlőtték, vagy agyonverték. XVIII. Szalkszentmártonban 1920. május, hó 18-án éjjel fél 12 órakor Zbona János terhelt és is­meretlen társai behatoltak Rotter Elek sértett lakásába, és őt el­hurcolták, s Körtefa-pusztán agyonverték... XIX. Kiskunfélegyházán 1919. évben Héjjas Iván Vannai Her- telendy László terheltet bízta meg a városparancsnokig tisztség­gel, de Muraközy Dezső és Fran­cia Kiss Mihály is átjártak a rendcsinálási munkában segéd­kezni. A gyilkosságsorozat ké­sőbb, az 1920. évben vette kezde­tét. 1920. május 28. napján éjjel a Kneffel-féle szállodából isme­retlen tettesek elhurcolták, s meggyilkolták'Ehrenfeld Ignác és Grósz Henrik sértetteket. Hason­ló sorsra jutott Bartá Miksa, Ivá- nyi Sándor, Mártonfi Ernő, Hé- deri Antal és Némedi Gábor is. XX. Kecskeméten 1920. máju^ hó végén az 1. sz. Szegedi Vadász Zászlóaljban hadnagyként tény­leges szolgálatot teljesítő Schmidt Rezső terhelt nyilvánvalóan Héj­jas Iván, a Kecskeméten mű­ködő, különítmények parancsno­kától azt az utasítást kapta, hogy jelentés érkezvén Solt környéké­ről oly értelemben, hogy egyes zsidó birtokosok és bérlők kom­munista agitációt folytatnak és fegyverkeznek, járőrökkel jelen­jék meg a helyszínen, a bűnösö­ket tartóztassa le, és végeztesse ki. A terheltek Gyármajorba megérkezve, .tájékozódást nyeri­tek e tekintetben, hogy á major-1 ban kommunista zsidók vannak, azt körülvették, kutatást rendez­tek, és vezetőik Schmidt Rezső és Balogh Ferehc, a munkások­nak antiszemita ízű beszédet tar­tottak. A csoport által ejtett fog­lyok száma négy fő volt, akiket megfojtva Bor Lukács-'földjén ásott gödörbe hajigálták. A föl­det visszahúzták, amelyet Bor Lukács másnap letrágyázott, és felszántott, hogy a friss hantolás helye észrevehető ne legyen. XXI. Pusztamérgesi lakásáról 1920. évi június hó 5. napján dél­után vagy este Francia Ki6s Mi­hály Szemerédi Dániel és két.; ismeretlen katona, kinek egyike valószínűleg Zana László, el­hurcolták Kalmár Vilmos keres­kedőt, pusztamérgesi lakos sér­tettet. A terheltek a sértettet ko­csival a szanki Faragó-féle szél­malomhoz vitték, ahova bezár­ták, s őrizetére rendelt két ka­tona hátrahagyása mellett Fran­cia Kiss Mihály és Szemerédi Dá­niel eltávoztak, majd estefelé visszajöttek, s a sértettet maguk­kal víve meggyilkolták ... Stein Imre tanú vallomása szerint a sértettet, állítólag kocsi után kö­tözve hurcolták Izsákra, ahol egy háznál a jászolhoz kötve verték agyon. XXII. A Héjjas-különítmény céljait szolgáló titkos fegyverrak­tárakról Ördögh Antal szabad- jakabszállási lakos sértettnek tu­domása volt és az Ébredők arról értesültek, hogy a sértett a fegy­verek rejtekhelyeit az antant­missziónak el akarja árulni. Ezért a sértettet meg is fenyegették, hogy fejével fog számolni. Sér­tett nem mert a lakásban aludni, hanem subáján az udvaron egy eperfá alatt feküdt, s a zajra fel­ébredvén. futni kezdett, támadói pedig utána. . Reinholcz Imre mintegy 50 lépés távolságról sér­tettre lőtt, aki azonban nem esett azonnal össze, hanem támadói utolérték, ütlegelni kezdték mon­dogatván: „Elárulod-e még a fegyvert?”, sértett könyörgött, hogy ne bántsák, megjavul. Sér­tettet hozzátartozói kórházba szállították, ahol rövid idő alatt meghalt. XXIII. Solton 192U augusztus 16-ról 1-7-re virradó éjjel Cserrta István és ismeretlen társai ga­rázdálkodtak és lövöldöztek, előbb Kovács Ignác, majd Gold- ner Lajos, végül pedig Bauer Mó­zes lakása előtt, akiket minden bizonnyal el akartak hurcolni, de mert nem tudtak a lakásba behatolni, belövöldöztek. A lövé­sek zajára a Bauer Mózessel szomszédos lakásban lakó "Léde- rer Adolfék ’menekülni akartak, - közben azonban a terheltek az ő lakásukhoz értek, s az ablakon át bekiabáltak: „Léderer, elkövet­kezett a végórád!” Léderer Adolf sértett az üzleten keresztül ki­menekült az utcára, de' mintegy 40 lépésnyire, amikor egy keríté­sen akart átmászni, a terheltek utolérték és puskajussal agyon­verték. Hulláját az utcán találták meg. Dr. Váry Albert tanú vallomá­sa szerint Léderer Adolf meg­gyilkolása vonta maga után, hogy a kormány a Duna—Tisza közi gyilkosságok kivizsgálását elrendelte, s így kapta meg a tanú az igazságügyi kormányzat részéről megbízatását. A fentebb felsorolt bűncselek­mények politikai jellegét egyrészt az a körülmény határozza meg, hogy a sértettek túlnyomórészt a Tanácsköztársaság, illetőleg a proletárdiktatúra tartama alatt ennek megsegítése érdekében fej­tettek ki működést, másrészt pe­dig az a tény, hogy az ily elbí­rálás 'alá nem eső egyes zsidó vallású sértettek az ellenforra­dalom által azonosított marxista- szocialista és zsidó fogalmak egybeolvadása miatt estek a bűn­tény ' áldozatául. Egyébként ugyanez az indoklás adta meg a terhelteknek a lehetőséget arra, • hogy- a politikai gyilkosságokra meghirdetett kegyelemben része­süljenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom