Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-20 / 246. szám
4, © PETŐFI NÉPE © 1981. október 20. Bulgária aktív partner Bulgária mezőgazdasága fontos helyet foglal el a nemzetközi munkamegosztásban. A KGST keretein belül Kuba és Magyarország után Bulgária a harmadik helyen áll a mezőgazdasági kivitel abszolút nagyságát tér kintve. A bolgár kivitel biztosítja a többi szocialista ország gyümölcs- és zöldségkonzerv-behozatalának mintegy 40 százalékát, a friss zöldségbehozatal több mint 40 százalékát, a cigarettaimport 50 százalékát stb. Bulgária és a szocialista tábor többi országa között az agrár-ipari egyesülések sokoldalú közeledése alakult ki. Ebben a kapcsolatban fontos helyet foglal el a tudományos-technikai és termelési együttműködés a mezőgazdaságban és a mezőgazdasági gépgyártásban. A tudományos-technikai együttműködés keretében Románia területén Bulgária új paprikafajta és a „Virginia” dohánytermesztésre alkalmas technológiát dolgozott ki; Szovjet—Ukrajnában és más országokban igen „intenzív” (sűrűn telepített} gyümölcsösöket alakított ki; ellátja a KGST-tagországokat magas hozamú vetőmaggal, palántákkal (lucerna, dughagyma paprika, paradicsom}, szőlővesszővel; részt vesz abban a sokoldalú speciali- zációban amely a törzsbirkák és baromfi génbankjain alapul. Néhány szocialista országnak Bulgária nyújt műszaki segítséget agráripari egyesülések, melegházak, malmok, konzerv- és húsfeldolgozó üzemek, állattenyésztő telepek felépítésében. Bolgár segítséggel készült el Mongóliában egy anyádisznó-ser- téstelep, üvegházak és más építmények, Vietnamban pedig egy bivalytenyésztő telep és egy dohánytermesztő gazdaság. Befejezés előtt áll az NDK-beli Verderben a gyümölcsfeldolgozó kombinát. amely bolgár tervek alapján, bolgár berendezésekkel készül. Ez a kombinát évente 90 ezer tonna gyümölcsöt fog feldolgozni. Egyre szélesedik a vetőmag-, zöldség-, gyümölcstermesztése és. élelmiszeripari kutatóintézetek közvetlen együttműködése. Az együttes munka eredménye a bolgár és szovjet kutatók által sze-' lektált „Szojuz—1” új paradicsomfajta, melynek gyümölcse jó ízű, és jól tűri a hosszabb szállítást is. Jó eredményeket értek el a burgonyaszelektálásban Bulgária és az NDK közös kutatóállomása Pavelszko faluban (Szmoljan megye}. Betegségeknek ellenálló te- nyészanyagot kísérleteztek ki, és kereszteződések útján olyan - növényekhez jutottak, melyeket a legutóbbi időkig nem tudtak az NDK-ban előállítani. Bulgária részt vesz a KGST-or- szágok sokoldalú specializációjá- ban a mezőgazdasági gépgyártás terén is, szőlőrpűvelő traktorok, talajművelő gépek, palántaültető gépek, szőlőszedő kombájnok, gyártására és. kivitelezésére szakosodott az ország. Ezenkívül a Szovjetunióba babkultúrák szedésére alkalmas kaszálógépeket, magtisztító gépeket, a szójabeta- karító kombájnokhoz szerelhető berendezéseket szállít. A sok- és kétoldalú kapcsolatok alapján a baráti országok vállalataival egy sor bolgár üzem vesz részt a cukorrépa, kukorica stb. betakarítógépek gyártásában. Bulgária a kukoricakaszáló és kukoricamorzsoló gépek, a napraforgóbetakarító kombájnokhoz szerelhető berendezések gyártására és ki- ■ vételezésére specializálódott, s ezeken kívül arra a kukorica- és burgonyakombájnoknál már sikeresen alkalmazott univerzális rendszerre, mely automatikusan ellenőrzi a mezőgazdasági gépek munkafolyamatának legfontosabb szakaszait. Bulgária szakosodott a „Balkán 3” gyümölcsszedő gép gyártására is, mely 8 óra alatt annyi munkát végez el, mint amennyit ugyanennyi idő- alatt 120—150 kézi munkás végezne tel, a Bolgár Népköztársaság és Csehszlovákia szakemberei a „Zetor — B 6713” traktorhoz egy újabb gépet szerkesztettek, amelyet mpst próbálnak ki a csehszlovák mezőgazdaságban. Bulgária részt vesz az állattenyésztésben, takarmánytermesztésben alkalmazott gépek gyártásának nemzetközi szocialista szakosodásban is. A többi KGST- tagország számára takarmányadagolót, borjúnevelőkhöz folyékony- táplálék-etetőrendszert, birkafejő rendszert, takarmányvágókat stb. szállít. A mezőgazdaság és az élelmiszer-gazdaság területén a KGST- tagországok közti együttműködés 1978-ban elfogadott hosszú távú célprogramja keretén belül Bulgária 1990-ig az összes előrelá- látott 60 .integrációs vállalkozás felének a megvalósításában fog részt venni. Ez elő fogja segíteni a bolgár mezőgazdaság szélesebb és elmélyültebb bekapcsolódását a szocialista integrációba és az integráció anyagi—műszaki bázisának fejlesztésébe, Angel Dimov a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Hosszú távú meliorációs program A meliorációs program egyike a Szovjetunió történetében megvalósított legjelentősebb hosszú távú gazdasági programoknak. 1965-től mwpjainkig az öntözött földek területe csaknem megkétszereződött, s jelenleg meghaladja u 30 millió hektárt. Ezek a földek adják az egész rizs- és gyapottermést, a megtermelt zöldségfélék 75, a kukorica 38 százalékát. A talajjavítás 'az ország mezőgazdasági területének egyti- zedét érintette — ma a szovjet növénytermesztés egyharmada ezeken a földeken folyik. Az öntözött területeken az átlagtermés 5,8-szór, a lecsapolt földeken pedig másfélszer magasabb az átlagosnál. A további intenzív talajjavítást az teszi szükségessé, hogy a Szovjetunió mezőgazdasági területének 60 százaléka még ma is víz-' hiánytól, további 30 százaléka pedig a túlzott nedvességtől szenved. Nem kevésbé fontos szempont, hogy a gyors urbanizáció és iparfejlesztés következeié ben csökken az egy főre jutó mezőgazdasági terület. (1965-bén még 0,9 hektár jutott egy lakosra, 1979-ben pedig már csak 0,83 hektár.) Ezért kiemelt jelentőségű a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése. A tervek szerint a mostani tervidőszakban 3,6 millió hektárnyi földterületet vonnak öntözéses művelés alá, annyit, ameny- nyit a cári Oroszország egész történelme alatt; 3,8 millió hektárt csapolnak le; 27 millió hektárra növelik az öntözött legelők területét. Folytatódik a talajjavítási program a nem feketeföld övezetben is. Az előző tervidőszakban 3,4 millió hektáron végeztek meliorációs munkálatokat. Ennek eredményeként 2—2,5 szeresére növelhetők a gabonahozamok, azaz hektáronként 35—40 mázsás átlagtermés lesz. Kiterjed a program a Volga-vidékre, Közé p- Ázsiára. a Krím félszigetre és a Távol-Keletre is. (BUDAPRESS —APN) Új utakon a kunszentmiklósi TEM AFORG-üzem Magyarországon mintegy tizenötezer tonna olyan textilhulladék keletkezik évente, amelyet eddig nem, vagy csak igen kis mértékben hasznosítottak. E hulladékanyagok jelentős hányadát külföldi partnerek vásárolták fel, mialatt a hulladékból korszerű technológiával készített ipari-műszaki textíliák iránti —? határainkon belül is egyre növekvő — keresletet csupán jelentős mértékű import révén sikerült kielégíteni. Ezért a TEMAFORG Vállalat vezetői a népgazdasági tervcélkitűzésekkel összhangban olyan gyártási eljárás bevezetését határozták.el, amelyek révén a textilipari hulladékok hazai feldolgozása megvalósítható. Változó igények Az új eljárás a hagyományos rongyfeldolgozásra szinte semmiben sem emlékeztet. Valószínű, hogy a hatodik ötéves tervciklus végére a kunszentmiklósi TEMAFORG-üzemre már nem elsősorban a hatalmas csarnokban rongyot válogató és „korcoló” — gombot, cipzárt, lemetsző, varrást felvágó — asszonyok látványa lesz a jellemző. Az üzemben a már meglévő FEHRER-hez hasonló tűnemezelő gépek ontják majd ezer tonna számra a kész anyagot. — Importmegtakarítás és exportnövelés magasabb feldolgozási fokon —, így magyarázza a dolog lényegét Kóta György üzemigazgató. — A hagyományos géptisztító rongy iránti kereslet csökken. Az igény ma már: e célra készült, minden szempontból megfelelő géptisztító kendő. — Ami egyike az úgynevezett nem szőtt technológiával készülő sokféle terméknek __ — Így igaz. Ezzel az eljárással már most igen sok mindent állítunk elő. Ezzel a módszerrel készülnek a vízgazdálkodásban és a vasútépítésbén használatos szűrőszövetek a kárpitosipari alapanyagok, hordozószövetek, de há- sonló módon állítunk elő paplanbetéteket, ajtó- és ablakszigetelő csíkokat, műszőrmét, sőt szabadidő-ruházati cikkeket is. Nem szőtt technológia Kalocsai János üzemrészvezető a nem szőtt gyártási eljárásról írta technikusi szakdolgozatát. Mi is ez tulajdonképpen? — A lényeg benne foglaltatik a megnevezésben: szövés nélkül állítunk elő kelmét. Ez olyan módon történik, hogy az elemi szálaira tépett, piheszerű anyagot gépsorokon, hengerek között juttatjuk keresztül, ahol előbb „fátyol”, majd „bunda” végül a saját anyagából tartósszilárdra „nemezeit” kelme válik belőle. Az üzemben, ahol Kalocsai Jánossal jártunk hatalmas gépeken, csattogó alkatrészek, sebesen forgó, széles hengerek között fut az anyag. A kevésbé korszerű eljárás az úgynevezett varrvahurkolás; itt fonal felhasználásával, vagy anélkül varrják-hurkolják a kelmét. Az ennél jóval termelékenyebb tűnemezelés, amelyről az üzemrészvezető az imént beszélt; ez a jövő útja. . Osztrák és olasz gépsorok — Kunszentmiklóson 1975-ben kezdtük meghonosítani a nem szőtt technológiát — mondja Kóta György üzemigazgató. »— Az első év termelése 25 tonna volt. Idei tervünk 1440 tonna, ebből lÉÉt • Ez az osztrák tűnemezelőgép világviszonylatban is a legkorszerűbb berendezések egyike. október közepéig ezerkettőszázat teljesítettünk. 1983 végére a célkitűzésünk három-három és fél ezer tonna. — Milyen műszaki fejlesztés teszi ezt lehetővé? — A hatodik ötéves terv során a TEMAFORG Vállalat 400 millió forintos feldolgozókapacitás- növelő hitelt vehet igénybe. Ebből mintegy 230—250 milliót a kunszentmiklósi üzem fejlesztésére használunk fel. A cél egy nagyon korszerű, termelékeny gyártási eljárás meghonosítása, illetve a már meglévő továbbfejlesztése. Az első lépéseiket már megtettük. Május óta üzemel egy osztrák gyártmányú tűnemezelő gépünk, s alig néhány hete érkezett meg egy ugyancsak osztrák csőtűne- mezelő és egy olasz importból származó thermofixáló — hőkezelő — berendelés. A kunszentmiklósi üzembe további értékes gépek, gyártóesz?/J © Ugyancsak nem szőtt technológiai a varrvahurkolás. közök érkeznek a közeli jövőben» és raktár, tmk-üzem s új üzemcsarnok is épül a hatodik ötéves tervciklus végéig. Nagy hozzáértést igényel Ám a korszerű technológia alkalmazása úgy lehet igazán eredményes, ha megfelelő képzettségű szakemberek kezelik a gépeket, végzik a műveleteket. így véli ezt Cserek ley László, az üzemi pártalapszervezet szervező titkára is. — Üzemünkben, elkészültek a rövid- és középtávú káderképzési és utánpótlási tervek. Két esztendővel ezelőtt megindult az iparitanuló-képzés is: fonó szakmunkásokat képezünk. A jó előkészítésnek is betudható, hogy itt, ahol a fonószakmának még a környékén sincsenek hagyományai, népszerűvé vált ez a kezdeményezés, s az idén egy újabb évfolyamot is sikerült indítanunk. Az üzen> dolgozói közül' ugyan-, akkor többen hallgatói a Bolyai János textilipari szakközépiskolának, illetve a Könnyűipari Műszaki , Főiskolának. Műszakiak, termelésirányítók s a gépeket kezelő munkások egyaránt tanulnak, képezik magukat, ismerkednek az új technológiával. — A jövő esztendőtől megszervezzük a felnőtt szakmunkásképzést is — közli Kóta György üzemigazgatö. — Ennek előkészítése folyamatban van, a mun- kapszichplógiai felmérés eredménye ismert, s a közeli jövőben megkezdjük a jelöltekkel való beszélgetéseket is. Csak a példa kedvéért: egy tűzőgép ára 15 millió, egy műszak alatti, teljesítménye százezer forint. Ugye, nem mindegy, hogy kire bízzuk ezt a berendezést? Sitkéi Béla KÍSÉRLET A VITÜkl-BAN • A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben vizsgálták az épülő Paksi Atomerőmű hűtővizének Duna-víz melegítő hatását. A kísérlet lényege: ai Duna legfontosabb halfajainak, vízzel vonuló állatainak és növényeinek életműködéséhez megkeresni azt a felső hő- mérsékleti határt, amelynél még nem károsodik a folyó élővilága. A kutatás eredményeit felhasználják az atomerőmű építői, a hűtővízhőmérséklet csökkentésének megoldásában. A képen: Simon Lászlóné és Gégény Éva laboránsok kísérleteznek a hűtő-fűtő termosztáttal. Építési telkek tartós földhasználata (I.) A lakóházépítés egyik igen fontos előfeltétele a ház- • hely. A magánerőből építők különböző formában juthatnak telekhez. Ennek vonatkozásairól tájékoztatjuk olvasóinkat. Az építési telkek, illetve a kialakításukra alkalmas földterületek — részben az állam, részben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az állampolgárok tulajdonában vannak. Építés (vagy gazdasági tevékenység) céljára való megszerzésük módja és lehetősége e tulajdoni formától függ. 1977j január 1. óta a gyakorlatban érvényesül az az általános elv, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdonban levő föld nem kerülhet ki az állam tulajdonából. Az állami telekértékesítés megszűnt, és helyébe új jogintézmény: a tartós földhasználat lépett. Ennek lényege, hógy az állami és szövetkezeti tulajdonban levő földet építés céljára jogi személynek, illetve állampolgárnak — ellenérték fejében — tartós használatba lehet adni, s a rajta létesített épület a tartós földhasználó tulajdonát képezi. Az ilyen földhasználat megszerzéséhez az erre irányuló szerződésnek — a tartós használatbavételi díj megfizetésével együttjáró — megkötése, és a földhasználati jognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Az állampolgárok tulajdonában levő építési telkek, földrészletek tulajdonjoga a magánforgalomban változatlanul — a polgári jog szabályai szerint — megszerezhető. Melyek a tartós földhasználat alapelvei? Milyen jogai és kötelezettségei vannak az állami telek használójának? A tartós használatba adott állami telket a használónak joga és egyben kötelessége — az előírt módon és határidőre — beépíteni. A használó- által létrehozott épület, egyéb építmény, berendezés, felszerelés, növényzet és általában ottani tevékenységének minden eredménye az ő tulajdona; őt terhelik viszont a használati joggal járó kötelezettségek, s viseli az azzal kapcsolatos terheket, ideértve az adókat is. Az állami telek használati joga örökölhető. Ha a tejek hasz-, nálója meghal, a használati jog — a Polgári Törvénykönyv öröklésre vonatkozó szabályai szerint — arra száll át, aki a telket örökölné akkor, ha az az örökhagyó tulajdonában lett volna. Minthogy a telken álló épület a telekhasználó tulajdona, Így azt elidegenítheti, azaz az-épület tulajdonjogát adásvételi, csere, ajándékozási, tartási stb. szerződéssel másra átruházhatja — a telekhasználati jog átruházásról azonban nem rendelkezhet. Az épület új tulajdonosával azonban a használatba adónak — a telek területének változatlahul. hagyásával, a használatbavételi díj újbóli megállapításával — új szerződést kell kötnie. A .beépítetlen állami telekre vonatkozó használati jog — ha nem kívánnak élni vele*-— úgy szűnhet meg, hogy a telekhasználó a jogról az^állam, mint tulajdonos javára lemond. Az ilyen lemondást a használatba adónak el kell fogadnia, az tehát nem utasítható vissza. Az állami telkeket általában a rajtuk épített épületek fennállásáig, de legalább ötven évre kell használatba adni. A használati jog azonban bizonyos — jogszabályban meghatározott — esetekben hamarabb is megszűnhet. • Ha a használati jog — például kisajátítási eljárás keretében — megszűnik, a telek volt használójának, illetve az örökösének pénzbeli kártalanítás jár. Nem jár azonban kártalanítás a használati jog megszűnéséért akkor, ha a tartós használatba- adás óta lakótelek esetében már hetven, üdülő- vagy garázstelek esetében pedig már ötven év eltelt. Ha a használati jog ennél előbb szűnik meg, akkor a telek volt. használóját, illetve örökösét pénzbeli kártalanításként az állami telekért fizetett használatbavételi díjnak — az említett hetven, illetve ötven évből még hátralevő időre jutó — arányos része illeti meg. Kifc és milyen építési célra kaphatnák állami telket tartós használatba? Beépítetlen állami telket építkezni kívánó lakás-, üdülő- és garázsépítő szövetkezeteknek, építőközösségek tagjainak és állampolgároknak lehet — beépítési kötelezettséggel — tartós használatba adni. Telepszerű, többszintes és egyedi többszintes lakóház, csoportos. korszerű családi ház építésére szolgáló lakótelket lakásépítő szövetkezetek, építőközösségek és az egyes állampolgárok kaphatnak tartós használatba. Az új jogszabályozás szerint hagyományos családiház-építés céljára is tartós használatba adják az állami telkeket. Üdülőépítésre (hétvégi ház, nyaraló) telket üdülőépítő ^szövetkezetek, építőközösségek tagjai és az egyes állampolgárok kaphatnak. ■Garázsépítésre (személygépkocsi-tárolóra) a fentebb említettek és a garázsszövetkezetek kaphatnak állami telket. Lakásszövetkezet csak olyan állami telket (tömbtelket vagy telekcsoportot) kaphat tartós használatig, amelyen legalább tizenkét lakás, üdülő- vagy garázsegység építhető fel. A meisseni manufaktúra első igazgatója 1982-bep ünnepük meg az NDK- ban Johann Friedrich Böttger, (1682—1719), az európai kemény- porcelán feltalálója és a világhírű meisseni porcelán-manufaktúra első igazgatója születésének 300. éy- forduíóját. Az ipar, a tudomány és a kultúra jelentős képviselői emlékbizottságot alakítottak, amely gazdag programot készít elő az évfordulóba. Az ünnepségsoro- ' zat keretében a meisseni porcelán- * gyárban állandó kiállítást, a drezdai Albertinumban pedig alkalmi bemutatókat nyitnak meg, emlékbélyeget bocsátanak, ki, filmeket készítenek a meisseni porcelán múltjáról és jelenéről, Bött- ger-monográfiát jelentetnek meg. A Gera megyei Sahleizben restaurálják Böttger szülőházát, Drezdában pedig emlékoszlopot emelnek tiszteletére. A jövő évi ünnepségek során nemzetközi szimpóziumot is rendeznek. (BUDÁPRESS —PANORAMA)
