Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-30 / 229. szám

1981. szeptember 30, • PETŐFI NEPE • 3 Az ötnapos munkahétre való át­térés természetszerűen az eddig megszokott életmenetben jelentős változásokat okoz. A megnöveke- det szabad időt ki-ki másra hasz­nálja majd: munkára, pihenésre, önművelésre. Hiszen hét közben, munka után olyan sok mindenre marad idő: gyűlt a restancia az olvasnivalóból, a ház körüli apró- cseprő javításokból, a háztartási munkából... Attól függően, hogy az üzemek, az intézmények mikor állnak át az új fajta munkarendre, kezdet­ben bizonyos nehézségekkel is számolni kell. Ezek közül most a bölcsődei és óvodai elhelyezést vizsgáljuk meg, mert sok kisgyer­mekes családot érint. Nyilvánvaló a kormányzatnak az a törekvése, hogy a megnöve­kedett szabad idő segítse a csalá­di élet kiteljesítését. Magyarán, a hét 1 közben siető, rohanó, csak utasításokat osztogató szülő többet legyen a gyermekével, fordítson gondot azokra a nevelési felada­tokra, amelyek csak meghitt, csa­ládias légkörben valósíthatók meg. Ennek a lehetőségnek min­den, gyermekét gondosan és sze- \ retettel nevelő Szülő örül. Ám so­kak, munkakörükből, hivatásuk­ból eredően nem tudják szomba­ton kivenni a második pihenőna­pot. Mi lesz az ő kisgyermekeik­kel, ki vigyáz rájuk? Az Egészségügyi Minisztérium állásfoglalása szerint a bölcsődék többségét be lehet zárni. Az öt­napos munkahét > bevezetésével azonban a napi nyitvatartási idő megnövekszik; reggel fél 7-től es­te 6-ig foglalkoznak a kicsinyek­kel. Természetesen az üzemi böl­csődék továbbra is a gyár, a tér-' melőszövetkezet stb. munkarend­jéhez igazítják a gyerekek fogadá­sát. A tanácsok által fenntartott bölcsődékben az igényeknek meg­felelően, rugalmasan alkalmaz­kodva dönthetnek a szombati nyi tvatartásról. Azokban a helységekben, ahol több bölcsőde is van, célszerűnek látszik a Kecskeméten már beve­.zetett módszer. Az idei felvéte­leknél a városi tanács egészség- ügyi osztálya figyelembe vette, hogy kik azok a szülők, akik a szabad szombatokra is kérik a gyermekek elhelyezését. Ezeket a picinyeket a Lánchíd utcai böl­csődébe vették föL Kézenfekvőnek látszik, hogy az ötnapos munkahét általánossá válása után is ez a gyermekintézmény legyen a szom­batonként mindig nyitvatartó. (Természetes, ha a szükség úgy kívánja, másik bölcsőde ís belép­het az ügyeletesek sorába.) Ennek a döntésnek a helyességét a kis­gyermekek érdeke is aláhúzza. A csecsemők egészséges fejlődésére ugyanis káros hatással volna, ha szombatonként mindig új környe­zetbe, új gondozónőhöz kerülné­nek. Az óvodákban az ötnapos mun­kahétnek a megszervezéséről a minisztériumi állásfoglalás híján a rendtartás alapján és természe­tesen a szülők jogos igényeinek mérlegelésével döntenek. Kísér­letképpen már négy óvodában be­vezették a mindig szabad szom­batot, például Baján, Madarason, Kalocsán. Különösen ott egyszerű a helyzet, ahol a község valameny- nyi munkahelyén' egyszerre tér­nek át az ötnapos munkahétre. De még az ilyen, látszólag prob­lémamentes esetben is figyelembe kell venni a nyitvatartásról dön­tő művelődésügyi osztályoknak azt. hogy a hátrányos, vagy veszé­lyeztetett helyzetű gyermekek­nek, az állami gondozottaknak le­hetővé kell tenni szombatonként is a gyermekintézménybe való járást. Ezt a gyermekek érdeke kívánja meg, hisz megengedhetet­len, hogy a zárt óvodák miatt esetleg az utcákon csellengjenek. Éppen ezért a döntéshozatalkor valamennyi érdekelt tanácsi szervnek egyeztetni kell a gyerme­kek érdekét, a szülők jogos igé­nyét, a helyi adottságokat. Ez a záloga annak, hogy az ötnapos munkahétre való áttérés zökkenő- mentes lehessen. N. M. Szeptember 29-én, a fegyveres erők napján, a megyei tanácsnál a polgári védelem megyei pa­rancsnoksága ünnepséget rende­zett. Megjelent dr.Posváncz László, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, dr. Árvay Árpád a megyei tanács V. B. titkára és Pelikán Jó­zsef alezredes, a polgári védelem országos parancsnokságának osz­tályvezetője. Az ünnepi megemlé­kezést követően Baksa Sándor al­ezredes, a megyei polgári véde­lem törzsparancsnoka kitünteté­seket nyújtott át. A Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany fo­kozatában részesült Jászberényi János őrnagy, ezüst fokozatában Bácsi József alezredes, bronz fo­kozatában Csutka Jenő. Szolgálati Érdemérem 30 év után: Vida Sán­dor alezredes, Mészáros A/ntal őrnagy; 25 év után Mészáros Im­re őrnagy; 20 é(V után iNémeth Károly őrnagy; 10 év után Ábel Anikó. A kitüntetési ünnepséget követően a polgári védelem me­gyei parancsnoksága nyugdíjas találkozót rendezett a Tőserdő- ben. Kedden délután a munkásőrség megyei parancsnoksága ünnepség keretében emlékezett meg a fegy­veres erők napjáról. A megemlé­kezésen részt vett Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, Zolotov L. Sz. gárdaezredes, a me­gyében állomásozó szovjet kato­nai alakulat parancsnoka és Tel- buh A. D. gárdaezredes, a politi­kai osztály vezetője. Kiváló Szolgálatért Érdem­érem kitüntetésben Antal Mi­hály részesült, dr. Cserháti Lász­ló, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka pedig a Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany fokoza­ta kitüntetést kapta'. Az elisme­réseket a központi ünnepségeken vették át. A megyei ünnepségen a Fegy- iverbarátságért Érdemérem arany fokozata kitüntetést kapta: Mi- lenyin Leontin Vasziljevics alez­redes, Csernyisov Anatolij Jego- rovics őrnagy, Afanaszko Viktor Mihajlovics százados. Ezüst foko­zatát Szokolov Diszan, Szergeje- vics alezredes, Kurcsamyica Szte- pan Sztepanovics. A Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany foko­zata kitüntetésben részesült: Gaj- du esek Zinovij Jaroszlavovics őrnagy, Döbrentei Károly, a ME­ZŐGÉP Kecskemét párttitkára, Bochner Zoltán, a Ganz Villa­mossági Műivek Baja pártbizott­ságának titkára, Csipkó Sándor, a keceli Szőlőfürt Szakszövetke­zet elnöke, Herczeg Balázs, Gyu- rász József, Gyenge András, Svra- ka Ferenc, Szimon Károly, Bak­sa András, Voláik István. Ezüst fokozatát Takács Imre, Bokor Pál, Dobos Tibor, Fricska Péter Tóth Ferenc, Tárcsán Gábor Bronz fokozatát Damásdi László, Krix Mihály, Ágó József, Molnár István, Malik József, Kövesi Ti­bor kapta. Munkásőr Emlékjelvényt ka­pott: Zaszuhin Valerij I vanovics, Krilov Leonyid Petrovics, Faten- ko Pfotr Petrovics őrnagyok, és Szaburov Igor Alekszandrovics hadnagy, Krizsán Mihály ezredes, Kispál János alezredes, dr. Nye- kita Sándor orvos-alezredes, Fü- löp Gábor őrnagy, Kubicsek Sán­dor százados, Pigniczki Zoltán, a Fémmunkás Kecskeméti Gyára párttitkára, Farkas_ Ignác, az uszódi Egyetértés Tsz párttitkára, Teleki Zoltánná, a Bajai Finom­posztó Vállalat pártbizottságának titkára, Tóth Kálmán, a csátaljai Űj Tavasz Tsz párttitkára, Boda László, a kerekegyházi, Hegedűs Miklós, a lajosmizsei pártbizott­ságok titkárai. Az ifjúságpolitikai célokat szolgáló pénzeszközök képzése, felhasználása Egyes árucikkek kiviteli tilalma Módosította a Magyar Nemzeti Bánk áz egyes árucikkek külföld­re' küldéii1,1‘illetve kiviteli''tnlál- máról szóló jegyzékét. Az eddigi tilalom alá eső cikkek közül tö­rölte a fűszerpaprikát, a burgo­nyát és a fokhagymát. A tilalmi- listát a következekkel bővítette: autosziifon-ikészülék, gyermek tréningruha, harisnya, zokni, . harisnyanadrág, zománcozott edé­nyek. Ezek figyelembevételével postaforgalomban, illetve utas- forgalomban ajándékként, deviza- hatósági engedély nélkül a jövő­ben a következő árucikkek nem küldhetők, illetve nem vihetők külföldre: szalámi és kolbász­áru, nyers és füstölt hús, füstölt szalonna, zsír, zsírszalonna, ét­olaj, margarin, cukor, liszt, rizs, kávé, kakaó, egész vagy őrölt bors,' csokoládé, szaloncukor, te­hjéptejből , készült sajtféle, szá­razbab, gyógyszer, mosó- és , mo­sogatószer (mosó- és mosogató­por, folyékony mosó- és mosoga­tószer, mosókrém és mosópaszta), babaápolási termék, autószifon- és hafoszdfon-készülék, papírzseb­kendő, egészségügyi papír, lego- játékok, gyermek tréningruha, gyermeklábbeli (fiú 38, leányka 34-es számig), harisnya, zokni, harisnyanadrág, függöny,' sző­nyeg, csecsemőruházati cikk. (be­leértve a pelenkát is), fényképe­zőgép, filmfelvevő- és vetítőgép, bankácsgép, rozsdamentes evőesz­köz, zománcozott edények. A rendelkezés nem vonatkozik az engedély nélkül, személyes útii'holmiként kivihető tárgyakra. (MTI) Az Állami Ifjúsági Bizottság a Pénzügyminisztériummal, a KlSZ-szel és más szervekkel együtt újból szabályozta az ifjú­ságpolitikai célú pénzeszközök egységes képzését és tervszerűbb, hatékonyabb felhasználását. Lós- ka Szilárd, az ÁIB titkárhelyet­tese ezzel kapcsolatban elmon­dotta: — Az utóbbi fél évtizedben vál­lalatonként, intézményenként ki­alakult sokféle gyakorlat készte­tett bennünket az új szabályo­zásra. Remélhetőleg ennek nyo­mán megszűnnek majd a helyen­ként tapasztalt bizonytalanságok. A jövőben például a vállalatok­nál, szövetkezeteknél a jóléti, szociális és kulturális alapból kell fedezni a sport-, kulturális, az üdültetési és egyéb szociális cé­lokra közvetlenül fordítható ki­adásokat. Ugyanez a forrás szol­gál a saját kezelésű ifjúsági léte­sítmények karbantartására, fel­újítására. A részesedési alapból támogatják majd a KlSZ-szerve- zeteket, az ifjúsági termelési moz­galmakat és a pályakezdőket is. Az ifjúsági lakásépítést külön a célra létesített alapból támogat­ják. Hozzáfűzném: egyebek mel­lett a társadalmi munkák bevé­telei is felhasználhatók lesznek a jövőben is a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javításá­ra. A szabályozás pontosan körül­határolja, ‘ hogy nem az így ki­kerekedő helyi ifjúsági alapból fedezik majd a jutalmazást, a se­gélyezést, a 'bérkorrekciót, nem ebből vesznek el a társadalmi ta­nulmányi ösztöndíjra vagy példá­ul a kitüntetési jutalomra. A költ­ségvetési szervek — természete­sen jóváhagyott költségvetésük keretein belül — a gazdálkodá­sukra vonatkozó általános előírá­sokhoz igazodnak. Az új előírá­sok azonban számolnak például a diákok különböző korosztályainak eltérő igényeivel. Az ifjúsági parlamenteken a fiatalok állást foglalnak az intéz­kedési tervben rögzített felada­tok rangsorolásáról, és a rendel­kezésre álló összegek későbbi el­osztásának arányairól is. Az ifjú­sági mozgalmi munkához biztosí­tott anyagi támogatás összegével a KISZ-szervezet gazdálkodik. Minden egyéb, az ifjúsági törvény végrehajtását, az utánpótlás ne­velését, beilleszkedését, szociális körülményeinek javítását és sza­bad idejének gazdagítását szol­gáló összeget — a KISZ és a szak- szervezet ellenőrzése mellett a — gazdasági szervek kezelik; az ifjúsági politikai célok támogatá­sa ugyanis továbbra is elsősorban a gazdasági és társadalmi vezetés döntésein alapul és a munkahely gazdasági lehetőségeire épül. '(MTI) A KRIMSZKAJA PRAVDA ÍRJA Testvérmegyénk életéből Alig egy hónapja írták alá Bács-Kiskun és a szovjetunióbeli Krím terület politikai vezetői a két testvénmegye együttműködé­sének továbbfejlesztéséről szóló megállapodást. A barátság koráb­bi elmélyítéséhez lapunk azzal is szeretje hozzájárulni, hogy rend­szeresen bepillantást nyújt a fe­kete-tengeri félsziget életébe, mindennapjaiba. Ebben segítsé­günkre vannak a Krimszkaja Pravda lapszámai. Mostani tal­lózásunk felidézi a vakációt, egy termékkiállításhoz és a tanévkez­dethez kapcsolódik. Idegenvezető-tanulók A nyelvgyakorlás hasznos, ugyanakkor a diákzsebpénzt is kiegészítő módját választotta 68 lány és fiú. Eddig megszerzett angol nyelvi ismereteiket idegen- vezetéssel kamatoztatták, illetve mélyítették el a nyáron. Mintegy a tolmácsok, útikalauzok segédei­ként bemutatták a félsziget tör­ténelmi nevezetességeit, beavat­ták az érdeklődőket a festői Me- sepank és más látnivalók titkai­ba. A kilencedik osztályos tanulók némelyike már nehezebb felada­tokkal is megbirkózott. Gyakorlá­si tereppel és anyagokkal a Ma- garacs nevű szőlészeti és borá­szati kutató intézet szolgált, ahol angol1 és amerikai kutatók 36 tudományos cikkét fordították le a fiatalok. Megújul az egyetem A háborús éveket követő újjá­építés során sokat tettek a Krím­ben azért is, hogy jó körülmények között készülhessenek feladataik­ra a diákok, gyümölcsözően ok- tathasson-nevelhessen a tanári kar a Szimferopoli Állami Egye­temen. A felső fokú oktatási in­tézmény jövőjét átfogó fejleszté­si terv alapozza meg. Az elkép­zelések egy része már testet öl­tött testvérmegyénk székhelyén. Ebben az évben 'kezdték meg a sorrendiben hatodik, 535 .szemé­lyes diákotthon kivitelezését. Mi­után a jövő évben átadják ren- " deltetésének, valamennyi hallga­tó kollégiumi ellátásban részesül­het: a legtöbben két- és három­ágyas, mosdókkal kiegészített szobákban laknék majd. S még az idén befejezik az egyetemi vá­rosrészben a Majak nevű diák­klub felújítását. Tavaly a diákok és az egyetemi dolgozók segítségével elkészült az oktatási és sportolási célokat szolgáló stadion első fele. Ezt kö­vetően láttak hozzá a könnyű­atlétikai pályák építéséhez. A fel­szereléssel együtt jövőre tesznek pontot a munka végére, s meg­kezdik a kémiai tanszék négy- emeletes épületének alapozását, majd a háromszáz személyre mé­retezett ebédlő tervei válnak va­lósággá. Lesz mit tenni a követ­kező ötéves tervben is, amikor új épületet kap a társadalomtudo­mányok oktatása is. Tobozból teknőc Friss kínálattal lépett a közön­ség elé a Tavrija nevű termelési egyesülés kísérleti művészi-ter­vező részlege. A jaltai műhelyben a helyi és környéken található növényi, állati alapanyagokból, kőzetekből készítenek ötletes tár­gyakat. így hasznosítják például a száraz szőlővenyigét* nádat, kagylókat; forgácsot, kavicsot. Az alkotó képzelet eredeti ter­mékeket varázsol ezekből. A nádfonatból dobozok, kosárkák készülnek, sok gyermekszívet do­bogtat meg a fenyőtabozok fel- használásával formált teknősbé­kák, sündisznóik, vagy struccok látványa. A tárgyak egy részét színes bőr intarziákkal díszítik. A kásérletezőkedv nem maradt elismerés nélkül. A megyei ter­mékbemutatón két második, két harmadik díjat és több jutalmat kaptak a jaltai mintadarabok, amelyekből tizenkdlencfélét kez­denek el sorozatban gyártani az igények alapján. • Az első iskolai napok hangulatát járműverseny is oldotta a kora őszi napsütésben. (Fotó: Ny. Bondarenko) Művésziskola Jaltában A Tavrija műhelyeibe járnak „termelési gyakorlatra” a tenger­parti város művészeti iskolájának tanulói. Az intézet. huszonkette­dik tanévét kezdte meg szeptem­berben. Az első növendékek két teremben is elfértek annak ide­jén a zeneiskola épületében. A jelenlegi kétszázhatvan beiratko­zott lány és fiú „saját” iskolába járhat. Négy éven át foglalkoznak itt a gyerekek rajzzal, festéssel, min­tázással, művészettörténettel. Megismerkednek a népművészet­tel, valamint az alkalmazott dí­szítőművészet szabályaival, az ötvösséggel, szövetek és fatár­gyak, tálak színezésével. A gyakorlati órák hatására töb­ben a Tavrijánál helyezkednek el. A művész-tanárok felkészítő munkája jó ajánlást jelent azok­nak is, akik az ország művészeti főiskoláin folytatják tanulmányai­kat. H. F. Ök így látják Kékesi János kezében szólt a tangóharmonika. 'Ki gondolta volna róla, aki nem ismeri, hogy a ma 68 éves kecskeméti zene­tanárt még hétesztendős korában megfosztotta a látástól egy, a keze ügyébe került dumdum go­lyó? A kisgyermekkori baleset­nél több ujja is megsérült. Mégis: 22 éves korára elvégez­te a Zeneművészeti Főiskolát, ta­nítványok ezreit nevelte zeneér­tőkké, s most a Vakok és Gyen­génlátók Országos Szövetsége Bács-Kiskun megyei Szervezete . tagjainak találkozóján élettelién zengtek a harmonikasípok a vak tanáramber kezében. A szorgalmas és tehetséges Kékesi János csupán egy a me­gyében számon tartott négyszáz- tizennégy látássérült közül. A többiek? A jó hangú Kovács Jó­zsef, társával, Hencz Andrással együtt telefonközpont-kezelő. Jó néhányan kézügyességükkel egé­szítik ki azt a létfenntartáshoz szükséges állami járadékot, amely nálunk minden, ilyen sor­sú embert megillet. Többen a ■fiatal éveikben elsajátított kész­ségeiket gyakorolják, nem keve­sen gyermekeiket nevelik, vagy a háztartásban vállalnak pótol­hatatlan szerepet. Nevezhetjük-e ezek után a va­kokat világtalanoknak? Aligha, hiszen egyrészt saját erejük, képességük és családi helyzetük, részben pedig a tár­sadalmunk gondoskodása révén megvan a saját világuk (világ­képük). Az viszont, hogy ez a saját (sajátos) világ milyen jelenleg, és milyen lehetne, megéri, hogy foglalkozzunk vele. Annál is in­kább, mivel ezt tette, a megala­kulása óta eltelt 17 év tapaszta­latainak birtokában, a vakok és gyengénlátók megyei szervezete is idei tanácskozásán. Kiderült: rendszerint nem az állami szerveken múlik, hogy a látássérült ember hogyan " érzi magát — boldog-e, elégedett-e — a többségében mégiscsak látó társai közösségében. Pénzgond­ról alig-alig lehetett hallani — másról viszont igen. Egy idős, vak asszony azt panaszolta, hogy ahol lakik, a háztulajdonos nem engedi neki a vizet használni, jóllehet ott a csap az udvariban. A madarasi Vakulya Józsefnek, szerény kérése volt: gallyat sze­retne gyűjteni télire* hogy azzal fűtsön odahaza; ehhez kérte, a közgyűlés útján, a Béke Tsz hoz­zájárulását, segítségét. Bizonyára megkapja, mintaho­gyan a kalocsai Tóth Istvánt sem hagyta cserben a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövet- sége, amikor Budapestről soron kívül juttatott el a címére egy írógépet és egy órát. Egy másik gondjában viszont, hogy részt ve­hessen a vakok és rosszul látók rehabilitációs tanfolyamán, egyelőre a türelmét kérték. En­nek az az oka, hogy a Tóth 1st- ■ vánnak és a hozzá hasonló hely­zetben levő sorstársainak a ké­pességük szerinti munkába állí­tását segítő tanfolyam egy- egy kurzusán nyolc-kilenc jelent­kezőnél többet nem tudnak fo­gadni. Kérését viszont, hogy erre a tanfolyamra vegyék fel őt is, feljegyezték, és levélben választ ígértek neki. Új vonása volt az idei tanács­kozásnak, hogy ezen szó esett a látássérültek jövőjéről is. A ba­jai Szűcs István kesergés he­lyett felelősen, higgadtan tárta a ■közgyűlés elé a vak gyermekek felkarolását, mint a legidősze­rűbb problémát, amelyről — ki­fejezésével élve — nyíltan és szóérthetően kell 'beszélni. Halaszthatatlan feladatnak ne. vezte, hogy a megyei szervezet, a tanácsok szociálpolitikai csoport­jaival együttműködve, mihama­rabb kutassá föl az összes, Bács- Kískunban élő vak gyermeket, hogy neveltetésükben, óvodai és iskolai felkészítésükben, majd pedig a> pályaválasztásban a Va­kok és Gyengénlátók Országos Szövetségétől megkapják a leg­teljesebb segítséget. Eddig tizen­három gyermek holléte vált is­mertté. A kutatást azonban , to­vább kell folytatni — felajánlot­ta .ehhez a segítséget Kecskemét város Tanácsának szociálpoli­tikai csoportja is —, hogy a szü­lőkkel együtt megalapozzák a látássérült gyermekek jövőjét. Az, hogy e felnövekvő gyerekek 30—40 évesen mindössze szociá­lis segélyre számíthatnak-e, vagy pedig társadalmilag hasznos, ke­reső foglalkozással tarthatják fenn magukat és családjukat, a jelen napjaiban dől el. A késle­kedés, a tétovázás csak megnehe­zítheti az életbe való beilleszke­désüket. Kohl Antal Ki vigyáz a gyerekre? Érdekek és igények egyeztetése Kitüntetések a fegyveres erők napja alkalmából

Next

/
Oldalképek
Tartalom