Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

PETŐFI NÉPE • 1081. szeptember 1. TERVSZERŰEN HALAD A BETAKARÍTÁS TISZAKÉCSKÉN A tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezetben a becs­lések szerint mintegy 7 millió forint veszteséget okozott a szeszélyes időjárás. A közös gazdaság vezetősége intézkedési tervet készített a kiesések pótlására. Takarékosabban gazdálkodnak, nagyobb gondot fordítanak az áruk minőségére, ezzel növelik az exportarányt. Töb­bek között az MA—60-as szárítójuk folyamatos üzemeltetése érde­kében foglalkoznak a lucernaszéda feldolgozásán túlmenően a cukor- répaszelet-préselvény — úgynevezett pellet — készítésével Is. Ez utóbbit szintén exportálják. Az állattenyésztésben terven felül 60 ezer pecsenyebaromfi és 7 ezer gyöngytyúk tenyésztését határozták el. Tovább lehetne sorolni, hogy ml mindent tett és tesz a közös gazda­ság a veszteségek ellensúlyozására. Csuz István főállattenyésztő- lieiyettes arról tájékoztat, hogy az állattenyésztésben nagyrészt megvalósították már a tervben rögzítetteket. 0 egyúttal a má­sodik számú pártalapszervezet titkára is, és meggyőződése sze­rint alaposan megvitatta a párt­vezetőség, a tagság, hogy mit kell tenniök. Ennek köszönhető, hogy a munka fegyelmezetten, a terv szerint halad. Sok feladatot adnak a közös gazdaságban ezekben a napok­ban a kertészeti ágazatok. Soha ilyen almatermés még nem volt a gazdaságban. Fáth János gyü­mölcstermesztési ágazatvezető el­mondja, hogy augusztus 10-én megkezdték az almaszedést. — Mintegy 2200—2500 tonna gyümölcsre számítunk, melynek 70 százalékát exportra szeretnénk szállítani. Szerződést kötöttünk a ZÖLD ÉRT-tel és a TSZKER-rel. Kétszázan szedik majd az almát. A létszám több mint fele. külső segítség, a szüretet vendégmun­kásokkal oldjuk meg. Csaknem T5p hektár termő almásunk és 100 hektár új telepítésünk van. Az utóbbi — a piac igényeinek megfelelően — a starking, a jo­natán jobb változataival, clón- jaival, és más fajtákkal létesített sövénygyümölcsös. Öntözhető. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság tapasztalatai alapján a munka megkönnyítésére és gyor­sítására a termelőszövetkezet gépműhelyében görgős kocsit ké­szítettek, erre kerülnek a ládák, amelybe szedik a gyümölcsöt. Ha megtelnek, akkor egyszerűen le­gördülnek a traktor vontatta ko­csiról, amely „követi” a szedőket. Fodor Mihály szőlőtermesztési ágazatvezető arról panaszkodik, hogy alapos kárt tett a fagy, a tervezettnek mintegy felét vár­ják csak, legjobb esetben 5—6 tonnát hektáronként. — Jelenleg a csemegeszőlőt szedjük, 20 hektárnyi van a kü­lönböző fajtákból. Folyamatosan érnek, és üzleteinkben értékesít­jük. Csak így találjuk meg szá­mításunkat. A nagy szüretet szeptember 14-től kezdjük, ötszáz diák segít majd a szedésben. Kereken 270 hektárnyi termőszőlőnk van, és 90 hektár az új telepítés. A régi ültetvényeinket is korszerűsítjük. Az idén 20 hektáron végeztük el a rekonstrukciót, jövőre ugyan­ennyin szeretnénk. A szántóföldi növénytermesz­tésben is rövidesen megkezdődik a nagybetakarítás. Kétszázötven hektáron termesztenek cukorré­pát, a Szolnoki Cukorgyárral tör­tént megállapodás szerint úgy ütemezik a szállítást, hogy no­vember 10-ig biztonságba kerül­jön a termés. Mintegy 8400 tonna répára számítanak. A meglevő magyar gyártmányú betakarító gépek mellett az idén egy fran­cia gépsor is segíti a munkát. Nemrég vásárolták. A másik fontos növény, a ku­korica betakarítására októberben kerül sor, NDK kombájnokkal. Tavaly már alkalmazták a fóliá­val b'élelt gödörben történő, ned­ves tárolást. Ha szükség lesz rá, az idén is sor kerülhet erre. Az egyre növekvő állatállo­mány takarmányellátására nagy gondot fordítanak. Jelentős terü­leten termesztenek lucernát. Az is igaz viszont, hogy a szárit- mány jelentős része exportra megy. Természetesen a legfonto­sabb a saját állomány ellátása, gondoskodnak elegendő silóról, és egyéb takarmányról. A szövetkezetben az őszi mun­ka java még hátra van, hiszen nemcsak a betakarítást kell jól megszervezni, hanem a szántást, vetést is. Bíznak abban, hogy — mint minden esztendőben, az t Megkezdődött az almaszedés. A hagyományos telepítésű gyümöl­csösben jó termést ígérnek a fák. • Az őszibarackot saját üzleteikben. értékesítik. Képünkön: szállí­tásra készítik elő az ízletes gyümölcsöt. (Pásztor Zoltán felvételei) idén is — a 6500 hektáron gaz­dálkodó termelőszövetkezet tag­sága leküzdi a gondokat, és csak­nem 280 millió forint árbevétel — ennyit terveztek — meglesz, hasonlóképpen az előirányzott nyereség is. Az időjárás okozta kieséseket más ágazatokból sike­rül pótolniok. . ess -mív í ..... k. s. M agyar gyógyszerek külföldön A több, mint 100 éves hagyományokkal rendelkező magyar gyógyszeripar — amel­lett, hogy az ország belföldi gyógyszerszük­ségletének 90 százalékát fedezi —, termelési értékének 70 százalékát exportálja a MEDIMPEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül. A vállalat évi forgalma mégha ­Távirányítású színes televízió ladja az 500 millió dollárt. Exportjának 60 Ví/fa/ifnaA/)/ százaléka szocialista, 40 százaléka nem szó- ® r lUtUlunuUl cialista országokba irányul. Az általános gazdasági helyzettel ellentétben igen nagy a keletje a világpiacon a gyógyszereknek; kereskedelmi forgalmuk évente 10—12 szá­zalékkal bővül. Megéri a befektetést Ezt a kedvező konjunktúrát igyekszik kihasználni a magyar gyógyszeripar. A népgazdasági tervben fő szerepet játszik ez az ágazat: az idei 10 százalékos nö­vekedés jóval erőteljesebb, mint az iparban általában. A szocialista export 10 százalékkal, a tőkés ki­vitel körülbelül 15 százalékkal bő­vül az idén. A világpiac leginkább az erede. ti készítményeket értékeli. Ezek­re, legalábbis jó néhány eszten­deig monopolárat lehet felszámí­tani. Az elmúlt húsz évben 17 eredeti gyógyszer — mint például a Nospa és a Fenolftalein — Ma­gyarországról indult el „világhó­dító útjára”. Bevezetésük azonban rendkívül nagy, több tízmilliárdos költségekkel jár. A hazai és a külföldi törzskönyvezés 8—10 évig is eltarthat, s csak - azután lehet forgalomba hozni. A nagy befektetés ellenére nem kis rizi­kót jelent egy-egy új orvosság forgalomba hozatala. Mégis meg. éri. ha növelik a kutatásokra for- dított összegeket, mivel — mint az eddigi tapasztalatok mutatták — megtérül a befektetett pénz. Jelenleg a Caving ton agyi értágí- tó és a Jumex, a Parkinson-kór gyógyítására alkalmas készítmé­nyek bevezetése folyik. Alapanyag vagy késztermék? Az exportszerkezet korszerűsí­tése érdekében az eredeti magyar orvosságok mellett —, amelyeket a világon mindenütt szívesen vá­sárolnak — a késztermékek ará­nyát igyekszik növelni a MEDIM­PEX. Tőkés exportunkban ugyan­is a kész, azaz csomagolt, vagy más néven kiszerelt áruk aránya alig húsz százalék, pedig ezekért a gyógyszerekért jóval magasabb árat lehet kérni, mint a hatóanya­gokért. A szocialista országokkal folytatott kereskedelmünkben sok­kal nagyobb a késztermékek mér­téke: eléri a 95 százalékot. Bár a kiszerelt gyógyszerek ér­tékesítését számos tőkés országban beviteli tilalom korlátozza, s a világ országainak 70 százalékában csak hatóanyagokat, illetve tech­nológiát vásárolnak, mégis a je­lenleginél jóval többet tudnánk értékesíteni, ha megfelelő kapa­citás állna rendelkezésre. Éppen ezért a jelenlegi tervidőszakban a kész gyógyszerek termelését 20—25 százalékkal kívánja bőví­teni a hazai ipar. A MEDIMPEX gyakorlatilag a világ minden tájára exportál. Mintegy 300 gyógyszer hatóanya­gát forgalmazza. E széles kínálat elaprózza a kivitelt; a jövőben célszerű lenne szűkíteni a válasz­tékot. Szakosodás és bővülő piachálózat Az export bővítését kívánják elősegíteni a termelési együttmű­ködések, a kooperációk számának gyarapításával. Többek között Argentínával,' Brazíliával, Indiá­val és Mexikóval kötöttünk olyan együttműködési megállapodásokat, amelynek értelmében Magyaror­szág szállítja az intermediert (fél­kész terméket) és eladjuk a gyár­tási technológiát. Számos olyan piacra jutunk így be, ahol más módon nem tudnánk termékein­ket értékesíteni. Tavaly több mint 200 millió ru­bel értékben exportáltunk gyógy­szereket a szocialista országokba. Ennek több mint a felét a Szov­jetunióba. A forgalom egyre na­gyobb hányada a két- és sokolda­lú szakosítási egyezményeken ala­pul. Arra törekszünk, hogy meg­szüntessük a nem kifizetődő, kis­szériás termékek gyártását, és ott készítsük az orvosságot, ahol a legkorszerűbb feltételek mellett, gazdaságosan előállítható. Így pél­dául idehaza megszűnt az Algo- pyrin és a C-vitamin gyártása; a Szovjetuniótól vásároljuk, ahol a nagyobb piac miatt sokkal kifize­tődőbb termelni. Egy termék gyártásának megszüntetése azon­ban nagy körültekintést igényel, hiszen azt csak akkor lehet vég­leg eldönteni, ha megnyugtatóan biztosítani tudjuk az importot A MEDIMPEX rendkívül nagy gondot fordít piachálózatának bő­vítésére. Valamennyi szocialista és számos tőkés országban van állan­dó képviselete és tudományos iro­dája. Összesen 30 országban kép­viselik a magyar gyógyszeripart. Kereskedelmi vállalata műkö­dik Jamaicában» Ausztráliában, Spanyolországban, az NSZK-ban és termelő vegyesvállalata Indiá­ban és Nigériában. Az idén nyit­nak kereskedelmi irodát Angliá­ban, vállalati irodát Iránban, Szí­riában. Angolában és Argentíná­ban. Egyrészt tudományos propa­gandát folytatnak, szakrendezvé­nyeket rendeznek, hogy megis­mertessék gyógyszereinket más­részt a kiépített kereskedelmi há­lózaton keresztül igyekeznek új piacot találni a hazai orvosságok­nak. Az eddigi eredmények meg­tartásához, az export további fo­kozásához elengedhetetlen a piac­kutató tevékenység állandó kiszé­lesítése és az ármunka javítása. M. M. 22 collos japán, Hitachi képcsö­vekkel és lnfrasugárral vezéreit távkapcsolóval szerelik fel már az Idén a székesfehérvári Videoton Elektronlkai Vállalatnál készülő modulrendszerű színes tv-készü- léket, amely az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatkozik be először a közönségnek, és az Idén ötezer készül belőle a belke­reskedelem megrendelésére. EGYRE TÖBB SZÓ esik mos­tanában a helyi pártszervezetek szerepéről, felelősségéről. Mind nyilvánvalóbb, hogy tevékenysé­gük alapvető jelentőséget kap napjaink különféle gazdasági, társadalmi, kulturális feladataink megoldásában. Nagy fontosságú láncszemei a párt szervezeti rendszerének. Helyüket ebben a rendszerben a párt belső életének jól ismerf alapelve, a demokratikus centra­lizmus szabályozza. Ennek az elvnek — a párt működését és szervezeti életét meghatározó leg­főbb normának — a helyességét az élet nap mint nap újólag iga­zolja. S ezt már csak azért is ér­demes aláhúzni, mert a nemzet­közi kommunista mozgalom egyik vagy másik osztagában mostaná­ban ismét akadnak néhányan, akik kétségbe vonják helyességét, s különösen a centralizmus kő- . vetelményeit minősítik túlhala­dottnak. Ám a valóságban egyet­len olyan kommunista párttal sem találkozhatunk — legyen szó akár a hatalomért küzdő, akár az új társadalom építését irányí­tó pártról —, amely a demokra­tikus centralizmus háttérbe szo­rítása révén a korábbinál sike­resebben vívná a maga harcát. Hazai tapasztalataink Is arról győznek meg, hogy a sikerekhez nem a párt működési alapelvé­nek elhanyagolása, hanem éppen annak következetes érvényesítése vezet. Mint ismert, a centralizmus­nak egyik alapvető vonása, hogy a pártban a felsőbb szervek ha­tározatai kötelezőek az alsóbb szintűekre, a párt tagjaira. Ez biztosítja a cselekvés egyöntetű­ségét, az elhatározások valóra váltását. A helyi pártszervezetek tevékenysége is e keretek közé illeszkedik. Munkájuknak egyik meghatározó vonása, hogy tevé­kenyen fáradoznak a felsőbb szervek határozatainak ^végrehaj­tásán, állásfoglalásaik gyakorlati érvényre juttatásán. EZ A KÖVETELMÉNY az utóbbi időben mind mélyebben áthatja a pártszervezetek mun­káját, s ennek kedvező hatása kézzelfoghatóan érzékelhető. Em­lékezzünk csak vissza, hogy né­hány éve a közvélemény megle­hetősen erőteljesen bírálta, hogy miközben a párt helyes határo­zatokat hoz, ezek gyakorlati meg­valósulásában sok a késedelmes­kedés, a következetlenség, he­lyenként a torzulás is. Ne bo­csátkozzunk bele most annak elemzésébe, hogy ebben a szem­rehányásban közrejátszottak bi­zonyos illúziók és leegyszerűsí­tett értelmezések is a politikai döntések megvalósulási lehetősé­geit illetően. Tény, hogy a bírá­lat mindemellett alapjában véve jogos volt De nem kevésbé tény az is, hogy az utóbbi időben az ilyen bírálatok száma lényege­sen megcsappant. S nemcsak azért, mert a közvélemény ma mélyebben érti a politikai állás- foglalások valóra válásának út- ját-módját. Mindenekelőtt abból fakad ez, hogy maga a végre­hajtás gyakorlata vált jobbá: a centralizmus követelménye haté­konyabban érvényesül a párt­munka mindennapjaiban, a helyi pártszervezetek eredményesebben ültetik át az életbe a felsőbb szervek elhatározásait. SÜLYOS HIBA LENNE azon­ban ezt a folyamatot úgy felfog­ni, hogy ennek következtében halványulnia kell a pártélet sok­színűségének, gyengülnie a helyi szervezetek önállóságának. El­lenkezőleg: talán soha nem volt olyan nagy a szükségessége és d lehetősége a pártszervezetek ön- tevékenységének, kezdeményező­készségének, önálló és felelős fel. adatvállalásának, mint éppen napjainkban. A centralizmus kö­vetelményeinek érvényesítése, a határozatok végrehajtása ugyan­is a pártban a legkevésbé sem jelent valamiféle, gondolkodás nélküli parancsteljesítést. Külö­nösen nem jelentheti ezt a mai körülmények között, amikor a gazdasági, társadalmi, kulturális élet számos területén a döntési jog széles körűen decentralizált, s mind erőteljesebben érvénye­sül az a törekvés, hogy minden dologban azok döntsenek, akik abban a leginkább tájékozottak és érdekeltek. Épp ebből következően ma a felsőbb pártszervek általában nem vállalják magukra a dön­tést a helyi viszonyok által köz­vetlenül meghatározott kérdések­ben. Állásfoglalásaikban útmuta­tást adnak, az irányt jelölik ki, a cselekvés fő vonalait és kere­teit szabják meg. De azt már az üzemi pártszervezetnek magának kell eldöntenie, hogy milyen po­litikai tevékenységgel segítse pél­dául a mindenütt gazdaságosan értékesíthető termékek részará­nyának növelését, vagy az ener­giatakarékosság fokozását. Az is­kolai pártszervezet ugyancsak maga kell, hogy feltárja teendőit a világnézeti nevelés erősítésé­ben, vagy a tehetségek felkarolá­sában. Egy-egy hivatal pártszer­vezete is maga tudja a legjob­ban, mi módon segíthetik tagjai az ügyintézés egyszerűsítését és korszerűsítését. A felsőbb párt­szervek adhatnak és kell is hogy adjanak segítséget ehhez, de a - feladatokat nem határozhatják meg helyettük. A SEGÍTSÉGNEK és ellenőr­zésnek, szélesebbén‘ az Irányítás­nak kétségtelenül' ’fórt toá4'funkció­ja megakadályozni, hogy a helyi csoport- vagy egyéni érdekek ke­resztezzék az átfogó társadalmi érdekeket, hogy ilyen vagy más okokból bárhol is eltérjenek a pórt általános irányvonalától* Ám az irányítás szerepét hiba lenne erre szűkíteni. Legalább ilyen fontos funkciója a kezde­ményezésre és öntevékenységre való serkentés, a legkedvezőbb feltételek biztosítása az önálló és felelős helyi cselekvés kibonta­kozásához. Aligha túlzás azt mon­dani: ma egy-egy irányító párt­szerv munkáját jelentős mérték­ben az minősíti, hogy területén a helyi pártszervezeteknél milyen fokú önállóság, az öntevékeny­ség, a kezdeményezőkészség. így fonódik szerves, dialektikus egységbe centralizmus és helyi önállóság. Így válik mind jel­lemzőbbé és természetesebbé, hogy a felsőbb akarat követke­zetes érvényesülése szorosan együtt jár a helyi kezdeménye­zések széles körű kibontakozásá­val. Gyenes László A motormatuzsálem és gazdája ü — Láttalak Debrecenben augusztus ZO-án. Ott versenyeztél az .1, Nemzet­közi. veterán autó-motor találkozó résztvevői kflzfltt. Hogy kerültél Kecs­kemétről Debrecenbe?. — Nem a motorommal! Az ugyanis 1020-es gyártmányú Csepel, és nem valószínű, hogy kibírta volna a hosz- szú úton. Ezért utánfutón szállítottuk a versenyre — mondja a tizenhat éves kecskeméti Csányl János, a 4 lóerős, 123 köbcentis Csepel tulajdonosa. — Milyen eredménnyel végeztél Deb­recenben? — Azt Inkább nem mondom meg. Nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Túl gyorsan ment a masina, pedig a szlalomnál lassan kellett vol­na. — Mennyi a maximális sebessége? — 60—70-nel még el bír menni. — Honnan szerezted ezt a motorma­tuzsálemet? — isoo forintért vettem tavaly Itt. Kecskeméten. De akkor nem volt ám Ilyen állapotban 1 Inkább roncsnak, mint motornak lehetett nevezni. Az­tán apámmal nekiálltunk, sokáig büty­költük, Kijavítottuk, végül lefestettük. Mindenütt fekete, csak a benzlntank- Ja ezüst. Most már gyönyörűen csil­log, mintha új lenne. — Miért vetted? — Versenyezni! Apámról ragadt rám a régi gépek szeretete. Ha 0 meglát egy Ilyen masinát, addig nem nyug­szik, míg meg nem veszi. Neki Is van most egy 1023-ben gyártott 500-as 81- rakól Jap motorja. — Szóval szabad Idődben a motoro­kat szereled, ápolod. És egyébként? — Jövendő szakmám sincs túl mész- sze ettől: a 607-es Szakmunkásképző­be Járok, autószerelő leszek. — Indítsd már be a motort, hadd halljuk a hangját! — kérleli a fotós kolléga. Es János neklgyürkOzlk, szí­vatja, berúgja, eldönti jobbra, balra, de csak nem akar beindulni. Nem baj, próbáljuk meg édesapádét! A papa JAP-je. # Csányi János bütyköli a Csepelt... (Straszer András felvételei) De az már nem Is kOhOg.,. — Semmi vész! Mindjárt ssétszedem Okét — ragyog fOl Csányl János arca. Ogy látásik, neki nagyobb OrOm, ha van mit bütykölni a motorján. S. E. i Amit elvett az időjárás, pótolja a munka PÁRTÉLET Fegyelmezetten, öntevékenyen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom