Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-29 / 228. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. szeptember 29 SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Üj kokszolóüzem A Szovjetunió szállít új kokszolóüzemet a Dunai Vasműnek. A szovjet partner, a Tyazsr pram-export a magyar féllel kötött szerződésben vállalta, hogy 36 hónap alatt leszállítja az évente több mint egymillió tonna kokszot termelő üzem berendezéseit. A szovjet vállalatok mintegy 6300 tonna súlyú berendezést küldenek a Dunai Vasműbe, egyebek között kokszelőkészf- tőt és -osztályozót, valamint kokszolóblokkot. A tervezést is szovjet • vállalatok végzik, és- ugyancsak szovjet szakemberek vezetik a szerelési munkákat, tehát kompletten adják át a létesítményt. Az importüzlet értéke 19 millió 400 ezer rubel, s ezenkívül a szovjet partner csaknem kétmillió rubelért alkatrészeket is szállít. A beruházásba bekapcsolódó magyar vállalatok mintegy 14 millió rubel értékben 2000 tonnányi gépet és berendezést szállítanak. Húsz éve a világpiacon a Traktorexport 'Húsz évvel ezelőtt jelentkezett első ízben a mezőgazdasági és építőútépítő gépek nemzetközi piacán a Traktorexport össz-szövetségi egyesülés. Azóta az egyesülés több mint tízszeresére növelte árufdrga'lmát, s a viliág egyik legnagyobb bulldózer-, talajgyalu-, traktor- és kombájnszállitója lett. Mivel magyarázható, hogy még a közelmúltban is alig ismert szovjet gyártmányú gépek minden kontinensen, közel hetven országban népszerűvé váltak? A szovjet ‘és külföldi újságíróknak tartott jubileumi sajtókonferencián felszólalva Vaszillj Mis- kov, a Traktorexport vezérigazgatója így válaszolt erre a kérdésre: — A Szovjetunió ,már a hatvanas évek elején az első 'helyet foglalta el a világon a traktor- és mezőgazdaságigép-gyártásban. Ma pedig ugyanannyi ilyen gépet gyártunk, mint az USA, Anglia, Franciaország együttvéve. A 740- féle gép gyakorlatilag a mezőgazdasági munlkák minden fajtájára kiterjed. A külföldi vásárlók körében legnagyobb keresletnek örvendő szovjet termékeket a megbízhatóság, a tartósság, a takarékosság és a jól kezelhetőség jellemzi. Egyebek között ezeik a tulajdonságok tették Igen versenyképessé a szovjet Belorusz traktor- családot. A család képviselői több j minit hatvan országban működ-.' nék. De valószínűleg a legnagyobb sikere az MTZ—82-es márkájú Belarusznak van. Géposztályában a fajlagos üzemanyag-felhasználást tekintve nincs párja. A traktornak olyan a felépítése, hogy felére-iharmadára csökken a 'kabin rezgése. Mindez a gépet a legkiválóbb modellek közé emeli. — A Belarusz és a többi szovjet traktor többször bebizonyította a külföldön, például az USA- ban végzett nemzetközi kísérleti üzemeltetések során, hogy méltó hírnevére. A több mint hatvan évvel ezelőtt alapított nebráskai Lincoln egyetemet a szakemberek vezetői kísérleti központnak tartják. Nemrég itt a legbonyolultabb próbáknak is becsülettel eleget tettek a szovjet K—70-es és T—150K típusú nagy kapacitású traktorok. A szocialista államok külkereskedelmi vállalatai a szovjet gyártmányú mezőgazdasági és építő- útépítő gépek legnagyobb vásárlói. A Traktorexport legnagyobb partnerei az elmúlt évben LenElénk vita a mezőgazdasági szövetkezetekben A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének taggazdaságai — negyvennyolc termelő-, huszonnyolc szak- szövetkezet, egy halászati közös gazdaság és hét közös vállalat — a kongresszusi irányelvek széles körű megtárgyalásával készül a tisztújító küldöttközgyűlésre, amelyen megválasztják a körzet kongresszusi küldötteit is. Készülődés a kongresszusra gyelország, Bulgária és az NDK voltak. Az ezekbe az országokba irányuló gép- és berendezésszállítások 136,9; 72, ill. 54 millió rubelt tettek ki. Tárgyalások folynak újabb nagy szerződések kötéséről a bolgár Agromasinadm- pexszel, a magyar Agrotrösztitel, a kubai Tractorimporttal, a Lengyel Agramet-Motoimporttal és a csehszlovákiai Motokovval. Ennek során nemcsak exportról, hanem importról is szó van. 1980- ban Bulgáriától 20 000 gabona- vetőgépet, az NDK-tól 3500 aratógépet és 5300 gabona- és silóbetakarító kombájnt, Romániából 12 000 vetőgépet, Csehszlovákiától pedig ezer esőztető berendezésit vásároltunk. Magyarország koimplett baromfitermelő berendezéseket szállított a Szovjetunióba. A szovjet egyesülés kereskedelmi tevékenysége nem korlátozódik a gépszállításoktra Munkájában jelentős helyet foglal el a szolgáltatásexport: az alkatrészellátás, a vezetők és gépészek képzése. A Traktorexportnak állandó szervizszolgálata működik Bulgáriáiban, Magyarországon, az NDK- ban, Kubában, Mongóliában, Lengyelországban és Csehszlovákiában. A szovjet vállalat és a szocialista partnerek együttműködésének új irányát jelenti, hogy a mező- gazdasági és építő-, útépítőgépgyártási specializácdós és kooperációs programok keretéiben előállított gépeket is szállítják, illetve vásárolják. A KGST-országok specializált szállításainak volumene 1976—1980 között az előző öt évhez viszonyítva megháromszorozódott. —1 Büszkék vagyunk arra — mondta végül a vezérigazgató —, hogy "az egyesülés kivette részét a szocialista gazdasági integráció komplex prigoram járnak megvalósításából. Az importgépek pedig jól működtek a közös KGST- építkezéseken. Megtalálhattuk őket a Szövetség gáztávvezetéknél. Szibériában és az Uraiban, az uszty-iíimszki cellulózüzemben és a kijenbajevi dúsító kombinátban. Most a szocialista közösségnek új'aiblb feladatokat kell megoldania. Szófiában a KGST XXXV. ülésszaka jóváhagyta a második integrációs ötéves tervet ... Mi a magunk részéről mindent megteszünk azért, hogy a legkorszerűbb technikát biztosítsuk a szocialista államok közös létesítményeihez. A szövetség elnöksége a napokban megvitatta az előkészületeket. Megállapították, hogy a különböző rendezvényeken közöttük 250 munkahelyi közösségben — mintegy 16 ezren vettek részt, és több mint 1100-an fejtették ki véleményüket. Növelte az aktivitást a megyei pártbizottság által kezdeményezett tanácskozás vitája, amelyre a kommunista küldötteket hívták meg. Ugyanis a közös gazdaságokban már az év elején megválasztották a megyei küldött-közgyűlés résztvevőit. Számos vélemény hangzott el a gazdálkodással, a termeléssel, a tagok élet- és munkakörülményeivel kapcsolatosan. Többen szóltak a szövetkezeti demokrácia tartalmának javításáról, a társadalmi érdekképviselet tevékenységéről. Csökken a nagyüzemi zöldségtermesztés A termelési kérdésekről szólva kitűnt, hogy a kertészeti ágazatok jelentősége továbbra is megmarad a körzetben. Belépnek a termelésibe az ötödik ötéves terv időszaka alatt telepítétt korszerű szőlő- és gyümölcsültetvények. Terjednek a táblás tagi és háztáji telepítések, viszont számítani lehet arra, hogy érdekeltség hiányában tovább csökken az üzemi zöldségtermesztés. A jövő évtől várható, az érdekeltséget javító egyes intézkedésekből is hiányzik a kertészeti ágazatok kellő támogatása, pedig ezeknek a Homokhátságon az eltartóképesség szempontjából is jelentőségük van. Az alaptevékenység — különösen a növénytermesztés — jövedelmezőségét rontja a rendkívül ingadozó gépellátás, a kínálat hiányosságai, valamint az . akadozó és drága alkatrész-utánpótlás. A termelési rendszerek szolgáltatási feltételeinek felülvizsgálatát is indokoltnak tartják. Több termelőszövetkezet elsősorban azért keresi a kapcsolatokat, hogy könnyebben jusson alkatrészhez, korszerű gépekhez. Általános vélemény viszont, hogy a szövetkezetek társulásait, együttműködéseit érdemes fejleszteni. Ehhez szükséges újabb jogszabályok megalkotása is. Megértek a feltételek az eddig tisztán kereskedelmi, forgalmazó szervezetek átalakítására, hogy a termelési háttér érdekeltsége javuljon. (Felmerült annak igénye is, hogy azok a szövetkezeti közös vállalatok, amelyek a jogi felülvizsgálat során ipari kategóriába kerültek, de alapítóik kedvezőtlen adottságú üzemek, mezőgazdasági jellegű vállalatokként működhessenek. Ez felel meg érdekeiknek. Az alaptevékenység fenntartásához ugyanis a közös vállalat nyereséghányadára szükség van. A Kölcsönös Támogatási Alap fejlesztését Szövetkezeteink egyöntetűen szükségesnek tartják, ehhez a kötelező tartalékolás nagyobb mértékét is igénylik. Bérezési gondok Megfogalmazódtak a vitában a bérezéssel, a szociális és üzemegészségügyi feladatokkal összefüggő kérések is. A teljesítménybérezés jelentősen elterjedt. Emellett a jelenlegi bérszínvonal-szabályozás már gátolja a minőségi és a túlmunkát, amelyre a közös gazdaságokban igény van. A szövetkezetekben jelentkező munkacsúcsok levezetése egyes esetekben saját dolgozókkal is megoldható lenne, ha a (bérszínvonal- szabályozást rugalmasabbá tennék. A nyugdíjasoknak fizikai mun- kákönben egész évben történő foglalkoztatását több szövetkezetben szükségesnek tartják. Kérik, hogy a kertészeti ágazatokban a gyermekgondozási segélyen levő asszonyok folyamatosan dolgozhassanak. A fiatalok letelepedését, a közös gazdasághoz történő kötődését elősegítené, ha megszűnnének bizonyos hátrányos különbségek, amelyek még jelen vannak a lakásépítési támogatásban, a társadalombiztosításban, a más nép- gazdasági ágazatokban dolgozókhoz viszonyítva. A szövetkezeti demokráciáról A szövetség kezdeményezésére indított szűrővizsgálatok is indokolják a mezőgazdaságban a korkedvezményes munkakörök ki- szélesítését. Szó van ez esetben a traktorosokról és egyes növényvédelmi dolgozókról, akik részére — megbetegedésük esetén — nem találnak megfelelő, könnyebb munkahelyet. A kongresszusi irányelvek tárgyalása során kifejtett vélemények is megerősítik, hogy a szövetkezeti demokrácia intézményrendszere szerves része a szocialista demokráciáhak. Eddig is jól segítette a közös gazdaságok belső életének tartalmasabbá tételét. Az önkormányzat fejlődése általában megfelelő. A szövetkezeti demokrácia kiszélesítése azonban a döntési hatáskörök további differenciálását és a formális elemek kiszorítását teszi szükségessé. Az igények szerint a legfontosabb elv a tartalmi erősítés, amit megfelelő jogi keretek között elsősorban a szövetkezetekre kell bízni. Erősödjön a szövetkezeti önkormányzat döntéseinek jelentősége. A területi szövetség tevékenységével kapcsolatban elsősorban azt sürgették, hogy segítse a korszerű technológiák, a bevált módszerek megismertetését, elterjesztését. Továbbra is tárja fel és jelezze azokat a közgazdasági, jogi vagy más ellentmondásokat, amelyek nehezítik, gátolják a célok megvalósítását. A kiskunsági mezőgazdasági szövetkezetek túlnyomóan kedvezőtlen természeti és közgazdasági viszonyok között gazdálkodnak. Ilyen körülmények között is teljesítették a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusának határozataiból, az 1976. évi megyei pártértekezlet állásfoglalásaiból, az ötödik ötéves tervből rájuk eső feladatokat. Erre az alapra épülve határozták meg további teendőiket a XII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet állásfoglalásainak szellemében. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nagy aktivitással készülnek a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusára is. K. S. Édesapám inas volt, én szakmunkástanuló ÉRDEKVÉDELEM — BÍRÓI ÚTON Kártalanították a fogyasztót A jogszabályok messzemenően védik a fogyasztói érdekeket, s a bírói ítélkezési gyakorlat is szem előtt tartja azt a célt, hogy a fogyasztók jogos érdekeit mindenkor biztosítani kell. Ezzel kapcsolatosan — a fenti e'v bizonyítékaként — egy ügy kapcsán mutatjuk be, miként érvényesül a jogszabályi előírás például a Bajai Járásbíróságon. Az eset előzményeihez tartozik, hogy P. J.-né 1979. október elsején egy csehszlovák gyártmányú Jáwa motorkerékpárt vásárolt a műszaki boltban 18 900 forintért. Ezzel a motorkerékpárral a vásárló fia 1979. november 2-án karambolozott, a jármű megrongálódott, s a baleset következtében megszűnt a jótállás is. P. J.-né elvitte a motort javíttatni a Bajai Vas- és Fémipari • Szövetkezetihez, ahol — alkatrészek hiánya miatt — a gépet nem tudták . megjavítani. Az alkatrészek nem csupán a szövetkezetnél hiányoztak, hanem azok beszerezhetetlenek voltak. Az asszony hónapokig várakozott, majd a bírósághoz fordult és a járművet értékesítő áfésszel szemben kártérítési keresetet nyújtott be. Indoklásként elmondta, hogy az importból származó tartós fogyasztási cikk — vagyis a motor — alkatrészellátása nem biztosított, ezért azt megjavíttatni, használni nem tudja. A szövetkezet a kereset elutasítását kérte és perbe hívta a motorkerékpárt forgalmazó nagykereskedelmi vállalatot, almely viszoiit további perbe hívást kért. Ezt azonban a bírósági elutasította és a lefolytatott bizonyítási eljárás után meghozta az ítéletet. Ebben kötelezte az áfészt arra, hogy P. J.-né kárát térítse meg. Az ítélet indoklásában a bíróság rámutatott arra, hogy a belkereskedelemről szóló törvény, valamint a tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátásáról és javító- szolgálatáról intézkedő kormányrendelet értelmében az importból származó tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátását az áru szokásos élettartama alatt biztosítani kell. Amennyiben a javításhoz szükséges alkatrészt beszerezni nem lehet, úgy a vásárló az ebből eredő kárának megtérítését igényelheti. Az ügyben bizonyítást nyert, hogy a csehszlovák importból származó motorkerékpár egyes, alkatrészei hiánycikkek, az importáló vállalat a kereskedelmi szervezettel együttműködve ezt nem oldotta meg, ebből viszont a fogyasztónak kára keletkezett. Az ügyhöz tartozik még, hogy az áfész az általa a fogyasztónak kifizetett kártérítési összeg megtérítése érdekében a nagykereskedelmi vállalat és a javító szolgálatot szerződéssel elvállaló RA- MOVILL vállalat ellen keresetet nyújtott be. A megyei bíróság e két vállalatot kötelezte arra, hogy fizessék meg az áfésznek az ösz- szeget. Ezt az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta. Ez a jogi megoldás megkímélte a fogyasztót a szövevényes pereskedéstől és segítséget nyújtott a mielőbbi kártalanításhoz. dr. Halász Edit járásbíró, Baja A tágas munkacsarnokból a szerszámgépek zúgása még az emeleti irodákba is felhallatszik. A Kismotor- és Gépgyár bajai 5-ös számú gyárában üvegfalak választják el a különböző munka- területeket. Az egyik — már csendesebb — helyiségben, a szerszámkészítőben dolgozik ifjú Kapitány László szerszámkészítő szakmunkás. 1954-ben vették fel a gyárhoz szakmunkástanulónak. A szer- szájmkészítés régen is, most is a precíz szakmához tartozott. A Türr István Szakmunkásképző Intézetbe járt, ahol jó felszerel tségű iskolát talált, jól képzett szakoktatókkal. A szakmunkástanuló-intézetben két nap volt elméleti képzés, négy nap gyakorlati foglalkozás, napi 7 és fél órában. Előbb a szerszámokkal ismerkedett, majd a kézügyesség kipróbálására is sor került. Tanulmányi előmenetelétől függően ösztöndíjat kapott és olcsó étkezést. A gyár munkaruhával látta el őt. Vizsgalmunkája egy rajz szerinti vágólap elkészítése volt, időre és pontos méretre. Sikerült — ezt állapította meg a szakbizottság. Természetesen a gyárnál maradt, hiszen nagy szükség volt a munkájára. 197L-iben, amikor végzett, 1300 forint kezdő fizetést kapott, ma 4100 forintot. Közben megnősült, felesége, aki a gyesről épp a napokban jött vissza, szintén a kismotorban dolgozik, mint gyártáselőkészitő. Az egyik legnagyobb gondjuk,' a lakás, vállalati támogatással megoldódott. Baja-Újvárosban egy lakótömb 9. emeletén' laknak, két és fél1 szobás OTP-s lakásban. A vállalat segítette őt a továbbtanulásiban is. Elvégezte a pneumatika tanfolyamot és most célgépszere- iő. KlSZ-tag és három évvel ezelőtt kapta meg a kiváló dolgozó kitüntetést, majd dicsérő oklevelet Tagja a Münnioh Ferenc bronzjelvényes szocialista brigádnak. Ifjú Kapitány László munkásélete már egy új társadalomban kezdődött, s amit elért, ebben a társadalomban érte el. De milyen volt ifjú élete az édesapjának? A kora őszi napfény még javában ériéli a gondosan kezelt szőlőlugasok termését Kapitány Lászlóék Gyalog utcai lakásának udvarán. A kutya megugatja az idegent, s erre figyel fel a gazda, aki már nyugdíjasként barkácsol a házat szinte védelmező hosszú üveges verandán. — Kerüljön .beljebb — invitál', s leteszi a Skoda műszerfalat, melyen éppen egy műanyag burkolatot cserélt ki. Az asszony dolgozik, s a „gyerek” sem jött még meglátogatni a délelőttös műszakból. — Ügy tudom, még néhány év hiányzik a hatvanhoz és maga már nyugdíjas. — Sajnos, rokkantsági nyugdíjba küldött az orvos. A sziv — mutat a bal mellére. — 25 évig semmi bajom nem volt, aztán egyik óráról a másikra infarktus. Alattomos betegség, senkinek sem kívánom. Rám néz, aztán meggyőződéssé! mondja: tudja a mi korosztályunk ... Itt megáll egy pillanatra, s gondolatai gyermekkorára kalandoznak vissza. — Éppen negyven évvel ezelőtt, 1941-ben végeztem el a négy polgárit Baján. Apám molnársegéd volt, nem valami jól állítunk anyagilag, s így nem taníttatott tovább. A szomszédunkban, lakott Kovács János szabómester, ismert kiskorom óta, s így magához vett szabóinasnak. Nehéz volt megszokni a napi 12—13 óra munkát. Két délután tanonciskola, azon kívül egész nap munka. Apám a főnökkel úgy kötötte a megállapodást, hogy fizetés nincs, csak „zsebpénz”. Ez azt jelentette, 'hogy hetenként 40—50 fillért kaptam, ami akkor egy mozijegy ára volt. Munkaruhát magamnak kellett vennem. Hetente kétszer volt piac Baján, a Szentháromság téren (mái Eléke tér), ide hordtuk a'kész ruhákat, kabátokat eladni. Akkoriban sokszor jártunk vásárra..Szabadka,< Zömbor, Jánoshalma, Kalocsa, Szekszárd és még számos helyre. A portékákat lovas kocsin vittük. Télen, ha fáztunk, futottunk a kocsi után. Sose felejtem el, egyszer a főnök valamiért a fejemre ütött, s én bevágtam a fejem a varrógép tűrúdjába. Borzasztó méreg fogott el, mert igazságtalannak tartottam a pofont. Akkor már évek óta sportoltam, és fel tudtam emelni egy 110 kilós zsákot. Mérgemben elkaptam a főnök csuklóját, ahogy csak tudtam megszorítottam. Főnök úr! — mondtam — ez még egyszer elő ne forduljon, mert nem állok jót magamért. A főnök egy szót sem szólt. Lehet, hogy legjobban ő lepődött meg. Bement a szobájába, s csak jól fél óra múlva jött vissza, be- borogatott csuklóval. Nem bocsáj- tott el, mert tudta, hogy többet dolgozok neki, minit egy segéd. Amikor aztán felszabadultam, el- bocsájtott. Mindössze egy hétig voltam segéd. Azután behívtak légószolgálat- ra 1944. október 20-ig. Ekkor érkeztek Bajára a felszabadító szovjet csapatok. Néháhy nap múlva beálltam A vörösőrségbe rendőri szolgálatra. 1946-ban visszamentem a szakmába két évig. Aztán jött a 'katonaság, majd ismét a szakma a bajai posztógyárban. Ezután újra katonaélet következett, őrmesterként szereltem le. 1957‘től 1981-ig a Kismotor- és Gépgyárban dolgoztam rendészként, majd a rendészet vezetőjeként. Az idén januárban ért a szívinfarktus. Az orvos szerint sokat kell pihennem ... Szabó Ferenc
