Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-29 / 228. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. szeptember 29 SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Üj kokszolóüzem A Szovjetunió szállít új kok­szolóüzemet a Dunai Vasmű­nek. A szovjet partner, a Tyazsr pram-export a magyar féllel kö­tött szerződésben vállalta, hogy 36 hónap alatt leszállítja az évente több mint egymillió ton­na kokszot termelő üzem beren­dezéseit. A szovjet vállalatok mintegy 6300 tonna súlyú beren­dezést küldenek a Dunai Vasmű­be, egyebek között kokszelőkészf- tőt és -osztályozót, valamint kokszolóblokkot. A tervezést is szovjet • vállalatok végzik, és- ugyancsak szovjet szakemberek vezetik a szerelési munkákat, te­hát kompletten adják át a léte­sítményt. Az importüzlet értéke 19 mil­lió 400 ezer rubel, s ezenkívül a szovjet partner csaknem kétmil­lió rubelért alkatrészeket is szál­lít. A beruházásba bekapcsolódó magyar vállalatok mintegy 14 millió rubel értékben 2000 ton­nányi gépet és berendezést szál­lítanak. Húsz éve a világpiacon a Traktorexport 'Húsz évvel ezelőtt jelentkezett első ízben a mezőgazdasági és építő­útépítő gépek nemzetközi piacán a Traktorexport össz-szövetségi egyesülés. Azóta az egyesülés több mint tízszeresére növelte árufdrga'lmát, s a viliág egyik leg­nagyobb bulldózer-, talajgyalu-, traktor- és kombájnszállitója lett. Mivel magyarázható, hogy még a közelmúltban is alig ismert szovjet gyártmányú gépek minden kontinensen, közel hetven ország­ban népszerűvé váltak? A szovjet ‘és külföldi újságírók­nak tartott jubileumi sajtókonfe­rencián felszólalva Vaszillj Mis- kov, a Traktorexport vezérigazga­tója így válaszolt erre a kérdés­re: — A Szovjetunió ,már a hatva­nas évek elején az első 'helyet foglalta el a világon a traktor- és mezőgazdaságigép-gyártásban. Ma pedig ugyanannyi ilyen gépet gyártunk, mint az USA, Anglia, Franciaország együttvéve. A 740- féle gép gyakorlatilag a mezőgaz­dasági munlkák minden fajtájára kiterjed. A külföldi vásárlók kö­rében legnagyobb keresletnek ör­vendő szovjet termékeket a meg­bízhatóság, a tartósság, a takaré­kosság és a jól kezelhetőség jel­lemzi. Egyebek között ezeik a tulaj­donságok tették Igen versenyké­pessé a szovjet Belorusz traktor- családot. A család képviselői több j minit hatvan országban működ-.' nék. De valószínűleg a legnagyobb sikere az MTZ—82-es márkájú Belarusznak van. Géposztályában a fajlagos üzemanyag-felhaszná­lást tekintve nincs párja. A trak­tornak olyan a felépítése, hogy felére-iharmadára csökken a 'ka­bin rezgése. Mindez a gépet a leg­kiválóbb modellek közé emeli. — A Belarusz és a többi szov­jet traktor többször bebizonyítot­ta a külföldön, például az USA- ban végzett nemzetközi kísérleti üzemeltetések során, hogy méltó hírnevére. A több mint hatvan évvel ezelőtt alapított nebráskai Lincoln egyetemet a szakembe­rek vezetői kísérleti központnak tartják. Nemrég itt a legbonyolul­tabb próbáknak is becsülettel ele­get tettek a szovjet K—70-es és T—150K típusú nagy kapacitású traktorok. A szocialista államok külkeres­kedelmi vállalatai a szovjet gyárt­mányú mezőgazdasági és építő- útépítő gépek legnagyobb vásár­lói. A Traktorexport legnagyobb partnerei az elmúlt évben Len­Elénk vita a mezőgazdasági szövetkezetekben A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Területi Szövetségének taggazdaságai — negyvennyolc termelő-, huszonnyolc szak- szövetkezet, egy halászati közös gazdaság és hét közös vállalat — a kongresszusi irány­elvek széles körű megtárgyalásával készül a tisztújító küldöttközgyűlésre, amelyen meg­választják a körzet kongresszusi küldötteit is. Készülődés a kongresszusra gyelország, Bulgária és az NDK voltak. Az ezekbe az országokba irányuló gép- és berendezésszál­lítások 136,9; 72, ill. 54 millió ru­belt tettek ki. Tárgyalások foly­nak újabb nagy szerződések kö­téséről a bolgár Agromasinadm- pexszel, a magyar Agrotrösztitel, a kubai Tractorimporttal, a Len­gyel Agramet-Motoimporttal és a csehszlovákiai Motokovval. En­nek során nemcsak exportról, ha­nem importról is szó van. 1980- ban Bulgáriától 20 000 gabona- vetőgépet, az NDK-tól 3500 arató­gépet és 5300 gabona- és silóbe­takarító kombájnt, Romániából 12 000 vetőgépet, Csehszlovákiá­tól pedig ezer esőztető berende­zésit vásároltunk. Magyarország koimplett baromfitermelő beren­dezéseket szállított a Szovjetunió­ba. A szovjet egyesülés kereskedel­mi tevékenysége nem korlátozó­dik a gépszállításoktra Munkájá­ban jelentős helyet foglal el a szolgáltatásexport: az alkatrészel­látás, a vezetők és gépészek kép­zése. A Traktorexportnak állandó szervizszolgálata működik Bulgá­riáiban, Magyarországon, az NDK- ban, Kubában, Mongóliában, Len­gyelországban és Csehszlovákiá­ban. A szovjet vállalat és a szocialis­ta partnerek együttműködésének új irányát jelenti, hogy a mező- gazdasági és építő-, útépítőgép­gyártási specializácdós és kooperá­ciós programok keretéiben előállí­tott gépeket is szállítják, illetve vásárolják. A KGST-országok specializált szállításainak volu­mene 1976—1980 között az előző öt évhez viszonyítva meghárom­szorozódott. —1 Büszkék vagyunk arra — mondta végül a vezérigazgató —, hogy "az egyesülés kivette részét a szocialista gazdasági integráció komplex prigoram járnak megvaló­sításából. Az importgépek pedig jól működtek a közös KGST- építkezéseken. Megtalálhattuk őket a Szövetség gáztávvezeték­nél. Szibériában és az Uraiban, az uszty-iíimszki cellulózüzemben és a kijenbajevi dúsító kombi­nátban. Most a szocialista közös­ségnek új'aiblb feladatokat kell megoldania. Szófiában a KGST XXXV. ülésszaka jóváhagyta a második integrációs ötéves ter­vet ... Mi a magunk részéről mindent megteszünk azért, hogy a legkorszerűbb technikát bizto­sítsuk a szocialista államok közös létesítményeihez. A szövetség elnöksége a napok­ban megvitatta az előkészülete­ket. Megállapították, hogy a kü­lönböző rendezvényeken kö­zöttük 250 munkahelyi közösség­ben — mintegy 16 ezren vettek részt, és több mint 1100-an fejtet­ték ki véleményüket. Növelte az aktivitást a megyei pártbizottság által kezdeményezett tanácskozás vitája, amelyre a kommunista kül­dötteket hívták meg. Ugyanis a közös gazdaságokban már az év elején megválasztották a megyei küldött-közgyűlés résztvevőit. Számos vélemény hangzott el a gazdálkodással, a termeléssel, a tagok élet- és munkakörülményei­vel kapcsolatosan. Többen szóltak a szövetkezeti demokrácia tartal­mának javításáról, a társadalmi érdekképviselet tevékenységéről. Csökken a nagyüzemi zöldségtermesztés A termelési kérdésekről szólva kitűnt, hogy a kertészeti ágaza­tok jelentősége továbbra is meg­marad a körzetben. Belépnek a termelésibe az ötödik ötéves terv időszaka alatt telepítétt korszerű szőlő- és gyümölcsültetvények. Terjednek a táblás tagi és háztá­ji telepítések, viszont számítani lehet arra, hogy érdekeltség hiá­nyában tovább csökken az üzemi zöldségtermesztés. A jövő évtől várható, az érdekeltséget javító egyes intézkedésekből is hiányzik a kertészeti ágazatok kellő támo­gatása, pedig ezeknek a Homok­hátságon az eltartóképesség szem­pontjából is jelentőségük van. Az alaptevékenység — különösen a növénytermesztés — jövedelme­zőségét rontja a rendkívül inga­dozó gépellátás, a kínálat hiá­nyosságai, valamint az . akadozó és drága alkatrész-utánpótlás. A termelési rendszerek szolgál­tatási feltételeinek felülvizsgála­tát is indokoltnak tartják. Több termelőszövetkezet elsősorban azért keresi a kapcsolatokat, hogy könnyebben jusson alkat­részhez, korszerű gépekhez. Ál­talános vélemény viszont, hogy a szövetkezetek társulásait, együtt­működéseit érdemes fejleszteni. Ehhez szükséges újabb jogszabá­lyok megalkotása is. Megértek a feltételek az eddig tisztán keres­kedelmi, forgalmazó szervezetek átalakítására, hogy a termelési háttér érdekeltsége javuljon. (Felmerült annak igénye is, hogy azok a szövetkezeti közös vállalatok, amelyek a jogi felül­vizsgálat során ipari kategóriába kerültek, de alapítóik kedvezőtlen adottságú üzemek, mezőgazdasági jellegű vállalatokként működhes­senek. Ez felel meg érdekeiknek. Az alaptevékenység fenntartásá­hoz ugyanis a közös vállalat nye­reséghányadára szükség van. A Kölcsönös Támogatási Alap fejlesztését Szövetkezeteink egy­öntetűen szükségesnek tartják, ehhez a kötelező tartalékolás na­gyobb mértékét is igénylik. Bérezési gondok Megfogalmazódtak a vitában a bérezéssel, a szociális és üzem­egészségügyi feladatokkal össze­függő kérések is. A teljesítmény­bérezés jelentősen elterjedt. Emel­lett a jelenlegi bérszínvonal-sza­bályozás már gátolja a minőségi és a túlmunkát, amelyre a közös gazdaságokban igény van. A szö­vetkezetekben jelentkező munka­csúcsok levezetése egyes esetek­ben saját dolgozókkal is megold­ható lenne, ha a (bérszínvonal- szabályozást rugalmasabbá ten­nék. A nyugdíjasoknak fizikai mun- kákönben egész évben történő foglalkoztatását több szövetkezet­ben szükségesnek tartják. Kérik, hogy a kertészeti ágazatokban a gyermekgondozási segélyen levő asszonyok folyamatosan dolgoz­hassanak. A fiatalok letelepedését, a kö­zös gazdasághoz történő kötődését elősegítené, ha megszűnnének bi­zonyos hátrányos különbségek, amelyek még jelen vannak a la­kásépítési támogatásban, a társa­dalombiztosításban, a más nép- gazdasági ágazatokban dolgozók­hoz viszonyítva. A szövetkezeti demokráciáról A szövetség kezdeményezésére indított szűrővizsgálatok is indo­kolják a mezőgazdaságban a kor­kedvezményes munkakörök ki- szélesítését. Szó van ez esetben a traktorosokról és egyes növényvé­delmi dolgozókról, akik részére — megbetegedésük esetén — nem találnak megfelelő, könnyebb munkahelyet. A kongresszusi irányelvek tár­gyalása során kifejtett vélemé­nyek is megerősítik, hogy a szö­vetkezeti demokrácia intézmény­rendszere szerves része a szocia­lista demokráciáhak. Eddig is jól segítette a közös gazdaságok bel­ső életének tartalmasabbá téte­lét. Az önkormányzat fejlődése ál­talában megfelelő. A szövetkezeti demokrácia kiszélesítése azonban a döntési hatáskörök további dif­ferenciálását és a formális ele­mek kiszorítását teszi szükséges­sé. Az igények szerint a legfon­tosabb elv a tartalmi erősítés, amit megfelelő jogi keretek között el­sősorban a szövetkezetekre kell bízni. Erősödjön a szövetkezeti önkormányzat döntéseinek jelen­tősége. A területi szövetség tevékeny­ségével kapcsolatban elsősorban azt sürgették, hogy segítse a kor­szerű technológiák, a bevált mód­szerek megismertetését, elterjesz­tését. Továbbra is tárja fel és je­lezze azokat a közgazdasági, jogi vagy más ellentmondásokat, ame­lyek nehezítik, gátolják a célok megvalósítását. A kiskunsági mezőgazdasági szövetkezetek túlnyomóan kedve­zőtlen természeti és közgazdasági viszonyok között gazdálkodnak. Ilyen körülmények között is tel­jesítették a mezőgazdasági szö­vetkezetek III. kongresszusának határozataiból, az 1976. évi me­gyei pártértekezlet állásfoglalá­saiból, az ötödik ötéves tervből rájuk eső feladatokat. Erre az alapra épülve határozták meg to­vábbi teendőiket a XII. pártkong­resszus és a megyei pártértekez­let állásfoglalásainak szellemé­ben. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nagy aktivitás­sal készülnek a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusára is. K. S. Édesapám inas volt, én szakmunkástanuló ÉRDEKVÉDELEM — BÍRÓI ÚTON Kártalanították a fogyasztót A jogszabályok messzemenően védik a fogyasztói érdekeket, s a bírói ítélkezési gyakorlat is szem előtt tartja azt a célt, hogy a fo­gyasztók jogos érdekeit minden­kor biztosítani kell. Ezzel kapcso­latosan — a fenti e'v bizonyíté­kaként — egy ügy kapcsán mu­tatjuk be, miként érvényesül a jogszabályi előírás például a Bajai Járásbíróságon. Az eset előzményeihez tartozik, hogy P. J.-né 1979. október else­jén egy csehszlovák gyártmányú Jáwa motorkerékpárt vásárolt a műszaki boltban 18 900 forintért. Ezzel a motorkerékpárral a vá­sárló fia 1979. november 2-án ka­rambolozott, a jármű megrongá­lódott, s a baleset következtében megszűnt a jótállás is. P. J.-né elvitte a motort javít­tatni a Bajai Vas- és Fémipari • Szövetkezetihez, ahol — alkatré­szek hiánya miatt — a gépet nem tudták . megjavítani. Az alkatré­szek nem csupán a szövetkezetnél hiányoztak, hanem azok beszerez­hetetlenek voltak. Az asszony hó­napokig várakozott, majd a bíró­sághoz fordult és a járművet ér­tékesítő áfésszel szemben kár­térítési keresetet nyújtott be. In­doklásként elmondta, hogy az im­portból származó tartós fogyasz­tási cikk — vagyis a motor — al­katrészellátása nem biztosított, ezért azt megjavíttatni, használni nem tudja. A szövetkezet a kereset eluta­sítását kérte és perbe hívta a motorkerékpárt forgalmazó nagy­kereskedelmi vállalatot, almely viszoiit további perbe hívást kért. Ezt azonban a bírósági elutasítot­ta és a lefolytatott bizonyítási el­járás után meghozta az ítéletet. Ebben kötelezte az áfészt arra, hogy P. J.-né kárát térítse meg. Az ítélet indoklásában a bíró­ság rámutatott arra, hogy a bel­kereskedelemről szóló törvény, va­lamint a tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátásáról és javító- szolgálatáról intézkedő kormány­rendelet értelmében az importból származó tartós fogyasztási cik­kek alkatrészellátását az áru szo­kásos élettartama alatt biztosíta­ni kell. Amennyiben a javításhoz szükséges alkatrészt beszerezni nem lehet, úgy a vásárló az ebből eredő kárának megtérítését igé­nyelheti. Az ügyben bizonyítást nyert, hogy a csehszlovák im­portból származó motorkerékpár egyes, alkatrészei hiánycikkek, az importáló vállalat a kereskedel­mi szervezettel együttműködve ezt nem oldotta meg, ebből vi­szont a fogyasztónak kára kelet­kezett. Az ügyhöz tartozik még, hogy az áfész az általa a fogyasztónak kifizetett kártérítési összeg meg­térítése érdekében a nagykeres­kedelmi vállalat és a javító szol­gálatot szerződéssel elvállaló RA- MOVILL vállalat ellen keresetet nyújtott be. A megyei bíróság e két vállalatot kötelezte arra, hogy fizessék meg az áfésznek az ösz- szeget. Ezt az ítéletet a Legfel­sőbb Bíróság helybenhagyta. Ez a jogi megoldás megkímél­te a fogyasztót a szövevényes pe­reskedéstől és segítséget nyújtott a mielőbbi kártalanításhoz. dr. Halász Edit járásbíró, Baja A tágas munkacsarnokból a szerszámgépek zúgása még az emeleti irodákba is felhallatszik. A Kismotor- és Gépgyár bajai 5-ös számú gyárában üvegfalak választják el a különböző munka- területeket. Az egyik — már csen­desebb — helyiségben, a szer­számkészítőben dolgozik ifjú Ka­pitány László szerszámkészítő szakmunkás. 1954-ben vették fel a gyárhoz szakmunkástanulónak. A szer- szájmkészítés régen is, most is a precíz szakmához tartozott. A Türr István Szakmunkáskép­ző Intézetbe járt, ahol jó felsze­rel tségű iskolát talált, jól kép­zett szakoktatókkal. A szakmun­kástanuló-intézetben két nap volt elméleti képzés, négy nap gya­korlati foglalkozás, napi 7 és fél órában. Előbb a szerszámokkal ismer­kedett, majd a kézügyesség ki­próbálására is sor került. Tanul­mányi előmenetelétől függően ösztöndíjat kapott és olcsó étke­zést. A gyár munkaruhával látta el őt. Vizsgalmunkája egy rajz szerinti vágólap elkészítése volt, időre és pontos méretre. Sikerült — ezt állapította meg a szakbi­zottság. Természetesen a gyárnál ma­radt, hiszen nagy szükség volt a munkájára. 197L-iben, amikor vég­zett, 1300 forint kezdő fizetést kapott, ma 4100 forintot. Közben megnősült, felesége, aki a gyes­ről épp a napokban jött vissza, szintén a kismotorban dolgozik, mint gyártáselőkészitő. Az egyik legnagyobb gondjuk,' a lakás, vállalati támogatással megoldódott. Baja-Újvárosban egy lakótömb 9. emeletén' laknak, két és fél1 szobás OTP-s lakásban. A vállalat segítette őt a továbbtanu­lásiban is. Elvégezte a pneumatika tanfolyamot és most célgépszere- iő. KlSZ-tag és három évvel ez­előtt kapta meg a kiváló dolgozó kitüntetést, majd dicsérő okleve­let Tagja a Münnioh Ferenc bronz­jelvényes szocialista brigádnak. Ifjú Kapitány László munkáséle­te már egy új társadalomban kez­dődött, s amit elért, ebben a tár­sadalomban érte el. De milyen volt ifjú élete az édesapjának? A kora őszi napfény még javá­ban ériéli a gondosan kezelt sző­lőlugasok termését Kapitány Lászlóék Gyalog utcai lakásának udvarán. A kutya megugatja az idegent, s erre figyel fel a gazda, aki már nyugdíjasként barkácsol a házat szinte védelmező hosszú üveges verandán. — Kerüljön .beljebb — invitál', s leteszi a Skoda műszerfalat, melyen éppen egy műanyag bur­kolatot cserélt ki. Az asszony dol­gozik, s a „gyerek” sem jött még meglátogatni a délelőttös mű­szakból. — Ügy tudom, még néhány év hiányzik a hatvanhoz és maga már nyugdíjas. — Sajnos, rokkantsági nyugdíj­ba küldött az orvos. A sziv — mutat a bal mellére. — 25 évig semmi bajom nem volt, aztán egyik óráról a másikra infarktus. Alattomos betegség, senkinek sem kívánom. Rám néz, aztán meggyőződés­sé! mondja: tudja a mi korosztá­lyunk ... Itt megáll egy pillanat­ra, s gondolatai gyermekkorára kalandoznak vissza. — Éppen negyven évvel ezelőtt, 1941-ben végeztem el a négy pol­gárit Baján. Apám molnársegéd volt, nem valami jól állítunk anya­gilag, s így nem taníttatott to­vább. A szomszédunkban, lakott Kovács János szabómester, is­mert kiskorom óta, s így magá­hoz vett szabóinasnak. Nehéz volt megszokni a napi 12—13 óra mun­kát. Két délután tanonciskola, azon kívül egész nap munka. Apám a főnökkel úgy kötötte a megállapodást, hogy fizetés nincs, csak „zsebpénz”. Ez azt jelentet­te, 'hogy hetenként 40—50 fillért kaptam, ami akkor egy mozijegy ára volt. Munkaruhát magamnak kellett vennem. Hetente kétszer volt piac Ba­ján, a Szentháromság téren (mái Eléke tér), ide hordtuk a'kész ru­hákat, kabátokat eladni. Akkori­ban sokszor jártunk vásárra..Sza­badka,< Zömbor, Jánoshalma, Ka­locsa, Szekszárd és még számos helyre. A portékákat lovas kocsin vittük. Télen, ha fáztunk, futot­tunk a kocsi után. Sose felejtem el, egyszer a fő­nök valamiért a fejemre ütött, s én bevágtam a fejem a varrógép tűrúdjába. Borzasztó méreg fo­gott el, mert igazságtalannak tar­tottam a pofont. Akkor már évek óta sportoltam, és fel tudtam emelni egy 110 kilós zsákot. Mér­gemben elkaptam a főnök csukló­ját, ahogy csak tudtam megszorí­tottam. Főnök úr! — mondtam — ez még egyszer elő ne forduljon, mert nem állok jót magamért. A főnök egy szót sem szólt. Le­het, hogy legjobban ő lepődött meg. Bement a szobájába, s csak jól fél óra múlva jött vissza, be- borogatott csuklóval. Nem bocsáj- tott el, mert tudta, hogy többet dolgozok neki, minit egy segéd. Amikor aztán felszabadultam, el- bocsájtott. Mindössze egy hétig voltam segéd. Azután behívtak légószolgálat- ra 1944. október 20-ig. Ekkor ér­keztek Bajára a felszabadító szov­jet csapatok. Néháhy nap múlva beálltam A vörösőrségbe rendőri szolgálatra. 1946-ban visszamen­tem a szakmába két évig. Aztán jött a 'katonaság, majd ismét a szakma a bajai posztógyárban. Ezután újra katonaélet követke­zett, őrmesterként szereltem le. 1957‘től 1981-ig a Kismotor- és Gépgyárban dolgoztam rendész­ként, majd a rendészet vezetője­ként. Az idén januárban ért a szívinfarktus. Az orvos szerint sokat kell pihennem ... Szabó Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom