Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-27 / 227. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. szeptember 21. HF.TT VTLÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Az ENSZ-közgyűlés ülésszakán megkezdődik az általános vi­ta — Havannában véget ér az Interparlamentáris Unió konferen­ciája. — Elnyeri függetlenségét Belize, Anglia utolsó gyarmata az amerikai kontinensen. KEDD: Gromiko szovjet külügyminiszter beszéde az ENSZ-ben. — Zürichben Namíbiáról tárgyalnak az amerikai és dél-afrikai meg­bízottak. — A salvadori junta vezetője Washingtonban. — Schmidt kancellár bécsi látogatása. SZERDA: Szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó New Yorkban. — Megbeszélések Kairóban a palesztin autonómiáról, a palesztinok kizárásával. CSÜTÖRTÖK: A szovjet kormányfő fogadja a nyugatnémet gazdaság­ügyi minisztert. — Bécsben kezdetét veszi a közép-európai haderő­csökkentési tárgyalások 25. fordulója. PÉNTEK: Varsóban a szejm több fontos törvényt alkot és józan maga­tartásra szólítja a Szolidaritást. — Púja Frigyes látogatása Wald- heimnél és Kittaninál. SZOMBAT: A francia elnök, illetve a brit kormányfő külön-külön kö­zel-keleti körútra indul. — Iránban változatlan á belső feszültség az újabb elnökválasztások előtt. A hét három kérdése: Mi jellemezte eddig az ENSZ-közgyűlés általános vitáját? Az ENSZ életében nagy szere­pe van a hagyományoknak, a minden évben szeptember har­madik keddjén kezdődő közgyű­lési ülésszakoknak is megvan a maguk szertartásrendje. A tiszt­ségviselők megválasztása, az ügy­rendi és mandátumproblémák tisztázása (vagy mint Kambod­zsa esetében történt: az igazi tisz­tázás elmaradása) után az álta­lános vita következik. Az idei ENSZ-vitát különös­képpen nagy érdeklődéssel kísé­ri a nemzetközi közvélemény"*— ám nem a formákra, hanem a tartalomra figyel. Nem titok ugyanis, hogy a világpolitikai légkör alaposan Lehűlt, nagy az Aggodalom az enyhülés vívmá­nyaiért. Joggal lehetett tehát mindenki várakozó állásponton, mit mond az új amerikai kor­mány külügyminisztere (hiszen elsősorban Washington politiká­ja okozta a „hideghullámot’’), s milyen lesz a szovjet válasz. Az amerikai diplomácia furcsa taktikát alkalmazott: Haig lé­nyegében kitért a legfontosabb kérdések taglalása, így a fegy­verzetkorlátozás területén elfog­lalt amerikai álláspont ismerte­tése elől. Főként a fejlődő világ­gal kapcsolatos kérdéseket érin­tette, nyilván számításba véve, hogy az ENSZ tagállamainak nagy többsége ehhez az ország­csoporthoz tartozik. Á fejlődő vi­lág gondjai valóban érettek ar­ra, hogy az ENSZ az eddigieknél komolyabban foglalkozzék velük, de a kérdések kérdése mégis a biztonság, a leszerelés, a politikai és katonai enyhülés, nem szólva arról, hogy ezek előmozdítása jó­tékonyan hatna a fejlődő orszá­gok helyzetére is. Az amerikai nyilatkozatokat természetesen folyamatukban és összességükben kell áttekinteni, s jóllehet az ENSZ-ben Haig talán nem dra­matizálta túl mondanivalóját, az elmúlt napokban és hetekben számtalanszor felléptek a kölcsö­nösen előnyös, ésszerű együtt­működés ellen. Gromiko szükségesnek , látta, ihogy kifejtse Moszkva vélemé­nyét a lényeges kérdésekben. Ha­tározottan rámutatott az amerikai álláspont tarthatatlanságára és nyugodt határozottsággal vissza­utasította a provokációt.. Ugyan­akkor beszédében valóságos kulcs­mondat volt a következő: a szov­jet küldöttséget felhatalmazták annak hangsúlyozására, hogy a • Az angolai hadsereg visszafoglalt több körzetet az ország déli ré szén. A dél-afrikai csapatok ilyen pusztítást hagytak maguk után. • November 30-án Genfben szov­jet—amerikai fegyverkorlátozási tárgyalások kezdődnek. A szov­jet küldöttséget Kvincsiszkij nagykövet vezeti. Szovjetunió kész minden kérdés­ben konstruktív tárgyalásokra, az igazi megoldások keresésére. Eredménnyel járt-e a Gromiko-Haig találkozó? Az BNSZ-ülésszak — s ez az idén különösen fontosnak tűnik — keretet ad a különböző kétol­dalú találkozókhoz, lehetőséget nyújt protokollmentes eszmecse­rékhez is. így a Szovjetunió és Japán megállapodott a félbema­radt külügyi konzultációk folyta­tásában ; megbeszélést folytatott az NDK és az NSZK külügymd- niisztere; Gromiko találkozott Sa- mirral, jóllehet a Szovjetunió és Izrael között jelenleg nincs dip­lomáciai kapcsolat. A tárgyalások sorában kiemel­kedett a Gromiko—Haig összejö­vetel: a Reagan-kormány hiva­talba lépése óta először folyt pár­beszéd a két nagyhatalom között külügyminiszteri szinten. (Hol­napra egyébként újaibb megbe­szélést irányoz elő a New York-i politikai menetrend.) A tárgyalá­sok még nem fejeződték be: korai lenne a mérleg megvonása. Két mozzanat aizopbán máris figyel­met érdemel Első alkalommal a két miniszter négyszemközt csak­nem három órán át tanácskozott, s még két órát tárgyaltaik a m'a- gasrahgú szákértők jelenlétében. Egy gyakorlati megállapodást be is jelentettek: november 30-án, Genfiben konzultáció kezdődik fegyverzetkorlátozási kérdésekről ■beleértve az Európában elhelye­zett közép-hatósugarú rakétákról. Főtitkárjelölt a tanzániai külügyminiszter Folytatja munkáját az ENSZ-közgyűlés • Párizsban terroristák elfoglalták a török konzulátust; a rendőrség akciója végül sikerrel járt; képünkön; elvezetik a konzulátus meg­szállóit. M Kétnapos ülést tartott Varsóban a lengyel parlament. Képünkön: Jaruzelski beszél az ország helyzetéről. Az amerikai tárgyalási hajlandó­ság mögött nem utolsósorban a szövetségesek és a közvélemény nydmása áll, ezért a tárgyalások puszta tényónél fontosabbnak tűn­het: hajlandó-e az Egyesült Áll­mok a maga részéről hozzájárul­ni a megbeszélések sikeréhez? Visszautalhatunk rá, hogy Gro­miko éppen az általános vitában — egy nappal a Haiggel való ta­lálkozás előtt — Húzta alá: a tár­gyalások Csákjaikkor tehetni* eredményesek, ha azokat az egyen­lőség és az egyenlő; biztonság el­veinek figyelembevételével foly­tatják. Ilyen helyzetekben a kom­mentátorok gyakran idézik az angol mondást, miszerint a puding próbája az evés. A következő tár­gyalások és konzultációk adnak majd választ arra, mennyiben haj- ‘ Jandó az Egyesült Államok a; fe­szültség tehetséges csökkentésére. Hogyan folytatódnak a palesztin autonómiai tárgyalások? A gizehi piramisok szomszéd­ságában fekvő híres luxusszálló­ban, a Mena House-ban a héten újaibb tárgyalási fordulóra került sor a palesztin autonómia ügyé­ben. Természetesen ismét a pa- lesztinek kizárásával, a PFSZ távollétében, a valódi önrendel­kezést, az államalapítás törvé­nyes jogát messze elkerülve. A nyugati lapok „kötelező gyakorlatként” jellemzik a talál­kozót: ezek a tárgyalások saját pályájukon sem tudnak előbbre jutni. .Ezért úgy tesznek, mintha fennének valamit: élesztgetni próbájjájk . Camp . Djvidnek a kűiriíká’i hatäloh .’mlán -túljutott magzatát. A „furcsa pár” mind­két tagja saját politikai mani­pulációit folytatja. Izrael főként Washingtonnak bizonygatja tár­gyalási szándékát, Egyiptom pe- ■ dig készséges partnernek kíván mutatkozni a Sínai-félsziget még megszállt részének a közeljövő­ben esedékes kiürítése előtt. (Kairó „szilárdságot” is akar mu­tatni, miután több izraeli lap felvetette a kérdést: érdemes-e kivonulni teljesen a Sínairól? Szadat részbeni válasza a letar- .tóztatási hullám, a. fellépés az ellenzékkel szemben.) Viszont, ha Egyiptom mégis belemenne va­lamilyen alkuba, az eddigieknél is- jobban elszigetelné magát az arab világban. így azután volt találkozó, lesz találkozó, de — miért és minek? Réti Ervin Az ENSZ-közgyűlés 36. üléssza­kának általános politikai vitájá­ban Notihomb belga külügymi­niszter pénteken olyan, biztonsági problémákról folytatandó tár­gyalások mellett szállt síkra, amelyek nemcsak á leszerelési kérdésekre, korlátozódnának. Ja­vasolta, hogy mindazokat a prob­lémákat vitassák meg, amelyek az államokat elválasztják egy­mástól. Nothomb szerint nagy jelentőségű lenne, ha az egyes országok betartanák a más ál­lamok belügyeibe való be nem avatkozás alapelvét. Szadun Hammadi iraki kül­ügyminiszter felszólalásában ki­jelentette, hogy országa kész az Iránnal fennálló konfliktus „igaz­ságos és tisztességes” rendezésé­re. Hammadi hangsúlyozta, hogy a rendezésnek „garantálnia kell a felek törvényes jogait, és olyan feltétetekét kell teremtenie, ame­lyek terjeszkedési törekvésektől és agresszióktól mentes normá­lis és kiegyensúlyozott kapcsola­tokhoz” vezetnek. Hammadi sze­rint „katonai együttműködés áll fenn Irán és Izrael között”, és az Egyesült Államok $zt titokban próbálja tartani. A tammuzi atomreaktor elleni izraeli légitá­madást az „eddigi legkomolyabb izraeli agressziós cselekedetnek” nevezte. Ishaya Audu nigériai külügy­miniszter visszautasította azokat a nyugati kísérleteket, amelyek össze kívánják kapcsolni Namí­bia függetlenségének és a kubai csapatok Angolából való kivoná­sának a kérdését. Hozzátette: amíg a Dél-Afrikai Köztársaság folytatja támadásait szomszédai ellen, a fenyegetett országok kényszerítve fogják érezni magu­nkat, hogy katonai segítségért fo­lyamodjanak. A nigériai külügy­miniszter szerint országa és az afrikai frontországok azt a leg­főbb politikai célt tűzték maguk elé, hogy Namíbia elnyerje füg­getlenségét, és a SWAPO alakít­son kormányt az országban. Salim Ahmed Salim tanzániai külügyminiszter sürgette az öt nyugati ország namílbiai függet­lenségi tervének végrehajtását. Hangsúlyozta: amíg a namíbiai probléma tárgyalásos megoldását ró • VuKäViö-'Aif a Dél-Afrikai "Köztársaság meg­akadályozza, „Namíbia népét és annak felszabadító harcát haté­konyan kell támogatni". Mochtar Kusümaatmadja ' in- . donéziai külügyminiszter felszó­lalásában hangoztatta, hogy a délkelet-ázsiai országoknak az a kinyilvánított célja, hogy „a tér­séget és országaikat megszabadít­sák a külföldi politikai és gazda­sági hegemóniától”. Ahmed Eszmat Abdel-Magid, Egyiptom állandó ENSZ-képvi$e- lője az ülésszak általános poli­tikai vitájában kijelentette, hogy országa „üdvözöl” bármilyen kezdeményezést a palesztin-prob­léma1 megoldására, de csak „az átfogó béke megteremtésének végső, és nem első szakaszában” látja szükségességét egy nemzet­közi konferencia megtartásának. A diplomata megismételt^ Szadat elnök javaslatát, hogy alakítsa­nak meg egy száműzetésben lévő ^palesztin kormányt, s ezt köve­tően Izrael és a létrejövő kor­mány kölcsönösen elismerné egy­mást. Az ENSZ el nem kötelezett or­szágai pénteken zárt ajtók mö­götti tanácskozásukon úgy hatá­roztak, hogy támogatják Salim Ahmed Salim tanzániai külügy­miniszternek az ENSZ főtitkári tisztségébe való jelöltetését — je­lezték diplomáciai forrásokból. A világszervezet tagállamainak közel kétharmadát kitevő el nem kötelezettek ezáltal jóváhagyták az Afrikai Egységszervezet aján­lását. Nem ismeretes, hogy a tá­mogatásból szóló döntés mennyi­re kötelező az érintett orszá­gokra. Ha Van Lau, Vietnam állandó ENSZ-képviselője levelet inté­zett Kurt Waldheimhez, amely­ben visszautasítja az Egyesült Államoknak azokat a vádjait, amelyek szerint Vietnam mérgező t vegyi eszközöket vet be Laosz- ban és Kambodzsában. A levél­lel együtt az ENSZ-közgyűlés hi­vatalos dokumentumaként nyil­vánosságra hozták artnak a nyi­latkozatnak a teljes: szövegét, amelyet a vietnami külügymi­nisztérium adott ki ebben a kér­désben 1981. szeptember 17-én. Thatcher közel-keleti útja Margaret, Thatcher 'brit mi­niszterelnök Bahrainben kezdte meg közép-keleti körútját, ahol fogadta őt Isza Bin Szulman al- Khalifa sejk, a kis szigetállam uralkodója. A 40 perces megbe­szélésen jelen volt Bahrain kül- ügy- és hadügyminisztere is. Utána találkozott a két ország teljes kormányküldöttsége. Tájékozott források szerint az uralkodó és Thatcher asszony vé­leményt cseréjt a Perzsa-öböl tér­ségének helyzetéről, az átfogó közel-keleti helyzetről, és az an­gol—arab kapcsolatokról. A két r küldöttség megbeszélései kiter­jedtek az irak—iráni háborúra, a Szovjetunió szerepére Afganisz­tánban és a Vörös-tenger térsé­gében. Az emir a térség nyugat­barát államaiból májusban ala­kult öbölmenti együttműködési tanács nevében nagy hangsúllyal fejtette ki Fahd szaúd-ará'biai trónörökös közel-keleti rendezési tervét, és kérte a Közös Piac kö­zel-keleti aktivitásának fokozását a rendezés érdekében. Bahrainben nagy jelentőséget ■tulajdonítanak a brit kormány­fői látogatásnak, főleg azok után, hogy Thatcher asszony legutóbbi öbölmenti körútja alkalmával áprilisban brit fegyverszállításo­kat ígért a térség nyugatbarát ál­lamainak. • Bécsbe látogatott a nyugatnémet kancellár. Képünkön: Helmut Schmidt osztrák kollégája, Bruno Kreisky társaságában. 0 Nyugat-Berlinben halálos áldozatot követelt a rendőrök és a ház­foglalók összecsapása. Több ezer fiatal tüntetett — barrikádokat is emelve — a hatóságok brutális akciói ellén. Megnyílt a Szolidaritás kongresszusa VARSÓ Gdanskban, az „ Olivia” sport­csarnokban szombaton megkezdő­dött a Szolidaritás kongresszusá­nak második, nyolcnaposra ter­vezett szakasza, amelynek fő fel­adata a szakszervezet programjá­nak kidolgozása. A tanácskozáson összegezik az előző fordulóban létrehozott 13 munkacsoport anya­gait. A szombati ülésen a napi­rend szerint elfogadták a válasz­tási szabályzatot és összeállították a szakszervezet országos vezető testületéibe jelöltek névsorát- Szó volt az alapszabály módosításának kérdéséről is. Mint a PAP lengyel, hírügynök­ség kommentárjában hangsúlyoz­ta, a csaknem 900 küldöttre igen nagy felelősség hárul. Annál is inkább, mivel a kongresszus első szakaszához „országszerte nagy várakozások fűződtek, ám az ott elfogadott határozatok nyomán olyan feszültség keletkezett, amely­hez foghatót csak a múlt év nya­rán lezajlott nagy sztrájkhullám idején élt át az ország”. A kongresszus egy bányász- 'sztrájk árnyékában kezdi) meg munkáját. A sziléziai Szczyglowice bányában csütörtökön az üzemi Szolidaritás vezetője és több tag­ja erőszakkal eltávolította a bá­nyaüzem területéről az ágazati bányászszakszervezet helyi veze­tőjét; mert az nyilatkozatot adott a televíziónak egy olyan kormány- rendeletről, amely a pluszmunkát vállaló bányászok ösztönzéséről szól, s amely nem tetszik a Szoli­daritásnak. A vajdasági ügyészség ideiglenes letartóztatásba helyez­te az erőszakos akciót megszerve­ző Szolidaritás-vezetőt, mire a bányászok sztrájkba léptek, s ak­ciójukat több más, környékbeli bánya Szolidaritás-szervezete is támogatta. Az utóbbiak később felvették a munkát, de a Szczyglo- wice-bányában tart a munkabe­szüntetés. A lengyel ágazati szakszerveze­tek egyeztető bizottsága nyilatko­zatban követelte, hogy méltó mó­don büntessék meg az incidens szervezőit. A lengyel minisztertanács jelen­tős benzintakarékossági intézke­déseket hozott, amelyek alapján október l-től ki kell vonni a hasz­nálatból a benzinüzemű tehergép­kocsik egy részét, főleg azokat, amelyek hat évnél régebbiek, így sok üzemanyagot fogyasztanak. Ugyancsak október l-től korlátoz­zák a szolgálati személygépkocsik beúzinellátmányát, a vállalatok pedig további intézkedésig nem szállíthatják dolgozóikat külön- autóbusszal olyan településeken, ahol megfelelő tömegközlekedési hálózat működik. A külkereskedelmi minisztériu­mot kötelezték, hogy 1985-ig ne importáljon 4 tonnánál nagyobb teherbírású benzinüzemű teher­gépkocsikat még az esetben sémi ha' behozatalukra korábban már szerződést kötöttek. A takarékos- sági intézkedés fő oka az, hogy valutah'iány miatt Lengyelország nem importál arab olajat, így a tayalyi 16,5 millió tonna helyett az idén csak 13,5 millió tonna ola­jat dolgoznak fel a lengyel fino­mítókban. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom