Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-18 / 219. szám

4 • PETŐFI NÉPE 1981. szeptember 18. A kiskunhalasi járás mezőgazdasági nagyüzemeinek VI. ötéves terve TERMÉSSZEMLE MESSZE TÁVOLBÓL _____________________ M iért utazik ide-oda a gyümölcs az ültetvény és a felvásárló telep között 9 Minden szem gyümölcsöt egyenként szedtek és raktak ládába. (Straszer András felvétele) Javában folyik az őszi betaka­rítás és talaj-előkészítés. A páhi Petőfi Tsz-ben is gyakorlott ke­zek szedik az almát. Fiatalok és idősek dolgoznak egymás mellett. Azok, akik egész esztendőben vi­gyáztak a termés minőségére, ápolták a kerteket. Az első hívó szóra munkába álltak a szövetke­zet nyugdíjas tagjai, almát cso­magolnak exportra a .melléküzem dolgozói. Amint a megfelelő cukorfokot eléri a szőlő, megkezdődik a páhi ültetvényeken is a termés szüre­telése. Az állatállomány téli takar­mányának bekészítése végefelé közeledik a szövetkezetben. A megnőtt állomány etetése sem okoz gondot, mert 'kellő mennyi­ségű és jó minőségű takarmányt gyűjtött össze a tagság. A páhi Petőfi Tsz-ben különös gonddal készítik elő az ezer hek­tár őszi kalászos vetését, hogy jó magágyba és az optimális vetés­időn belül kerüljön a helyére a mag. Már most is minden lehe­tőt megtesz a termelőszövetkezet tagsága annak érdekében, hogy jobb termés legyen jövőre, mint az Idén volt a gabonaföldeken. A nagy munkák után a Petőfi Tsz vezetősége egyezteti a tagság­gal azt, hogy milyen további szervezett együttműködést lehet kialakítani a kisüzemi szőlőtele­pítésre, a sertéstartásra, tejter­melésre. Sajnos, nem minden ilyen egy­szerű, mint ahogyan azt e néhány sor elolvasása után gondolni le­hetne. Az időjárás az idén sem áldot­ta meg termékbőséggel a mező- gazdasági nagyüzemeket, a kister­melő gazdaságokat. A kora tava­szi fagy alaposan meggyérítette a szőlő- és gyümölcsültetvények hozamát. A késő tavaszi tartós aszály az őszi terményekben is számottevő kiesést idézett elő. A nyári szárazság és a jégverés pusztította a maradék termést, jóllehet, a mezőgazdasági dolgo­zók mindent megtettek, ami ere­jükből, tudásukból tellett. Tudták, hogy kevesebb lesz az alma, a szőlő. Mégis annyit, vagy még többet szorgoskodtak,’ mint az elmúlt években, mert a 'haj­tásnövekedésnek, a gyomok fej­lődésének és a károkozók fertő­zési lehetőségének nagyon is ked­vezett az időjárás. Tartalmában a paraszti mun­ka más, mint régen volt. A pil­lanatnyi kudarcok mellett is ké­pes a mai mezőgazdasági dolgozó megújulni, és a jövőben bízni. Az viszont már mindenképpen visz- szahúzó erőként hast, amikor az átvevő szerv felkészületlensége, szervezetlensége miatt nem lehet betakarítani a nehezen megter­melt szőlőt, gyümölcsöt, .terményt. Ilyen az az eset, amikor a fel­vásárló vállalat behatárolja a gazdaság számára kedvező érté­kesítési lehetőségű betakarítás idejét, ugyanakkor a helyszínen a minőségi szemlét csupán a mun­ka megkezdését követő napokban tartja meg. Az előzetesen távol­ról megtekintett termést pedig, amelyet a felvásárló igénye sze­rint felkínálva és az 6 diszpozí­ciója alapján, a gazdaság az át­vevő szerv telephelyére beszállít, a gyümölcs nem megfelelő színe­ződésére hivatkozva, mégsem ve­szi át. Tény, hogy a termelő, — emlékezve a korábbi évek gya­korlatára —, maga is korainak tartja az almaszüret megkezdését, hiszen az a gyümölcs, ami távol­ról piros színűnek látszik, közel­ről a ládában egészen mást mu­tat. Ilyen esetekben az átvevő nem minősít, hanem a felkínált áru­ban — kizárásos alapon — hibát keres, amivel azt visszautasíthat­ja. Mindemellett az exportra elő­készített terméknek vasúti vagont nem tud szerezni. Így a téli al­ma exportcsomagolásban, szállí­tásra előkészítve —, a változé­kony időjárás miatt lefóliázva —, vár napokat, talán heteket arra, hogy elszállíthassák. Ráadásul a göngyöleg beszerzése sem köny- nyű. Ilyen tények vannak a Petőfi Népe szeptember 8-i számában a Megyei körkép a betakarításról, a felvásárlásról és a feldolgozás­ról készített egészoldalas cikk­összeállítás Minőségi gondok cí­mű írása mögött. Mindezek azon­ban a termelő szempontjából sokkal többet jelentenek. Bosz- szantó gondok, amelyek elkerül­hetők lennének a felvásárló szerv, személy előrelátásával, és terv­szerű munkájával. A fogyasztó sem bosszankodnék, mert olyan almát vásárolhatna, amelyet csak egyszer utaztattak meg a termő­hely és az áruda között. Ha a felvásárló előrelátással, tervszerű­en működne, akkor a megye gyümölcstermelésének hírét, ne­vét sem csorbítaná az ilyen, egyébként elkerülhető minőség­rontás. A közgazdászok egyszer azt is kiszámíthatnák, hogy az ilyen fe­lesleges szállítáísokkal, az ép, de át nem vett gyümölcs oda-vdssza utaztatásával milyen kár éri a népgazdaságot. Takács László a páhi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke Az MSZMP kiskunhalasi járási pártbizottság nemrégiben tartott ülésén .tárgyalták meg a járás mezőgazdasági nagyüzemeinek VI. ötéves tervi célkitűzéseit és meghatározták az elérendő leg­fontosabb célokat. Mint Nagy István a járási pártbizottság tit­kára előterjesztésében elmondta, az elmúlt ötéves tervben azt a feladatot állították 5 mezőgazda­ság elé, hogy az elért magas ter­melési színvonalat stabilizálják. A mezőgazdasági nagyüzemek a termelés feltételeit továbbra is javítani kívánják, s nem keve­sebb mirit 2,2 milliárd forint ősz- szegben akarnak beruházásokat megvalósítani. Ennek értéke 20,7 százalékkal haladja meg az V. ötéves terv tényszámait. A már említett összegnek 64,1 százalé­kát saját pénzeszközeikből, 35,9 százalékát pedig idegen forrás­ból tervezik megvalósítani. A saját anyagi erőforrás az ál­lami gazdaságoknál 55,1, a ter­melőszövetkezeteknél pedig 67,2 százalékot tesz ki. A beruházás szerkezete is eltér az V. ötéves tervétől, ugyanis jelentősen nö­vekszik az építésre fordított pénz­eszköz aránya, ezzel szemben csökken a gépvásárlásé és a sző­lőültetvény-telepítésé. Az építé­si beruházások elsősorban a meg­levő szakosított állattartó telepek kapacitásnövekvő rekonstrukci­óiból állnak, de elkészül 64 ezer négyzetméter baromfiférőhely, több mint 32 ezer juhférőhely lé­tesítése, valamint 58 ezer négy­zetmétert meghaladó üzemi útépí­tés. Gondot jelent, hogy a terv­időszakban a járásban csökken a kertészeti kultúra — szőlő, gyü­mölcs — termőterülete. A terve­zett 699 hektár üzemi gyümölcsös kivágása helyett csupán 299 hek­tárt telepítenek. A szőlőnél ennél rosszabb a helyzet) mert az 1591 hektár kivágással szemben csu­pán 830 hektáron terveznek tele­pítést. A tervezett vetégszerkezet vál­toztatását vizsgálva megállapí­tották, hogy a járás mezőgazda­sági üzemeinek szándékai össz­hangban vannak a központi el­képzelésekkel, amely a gabona- termelés fokozását irányozza elő. A gabonafélék vetésszerkezetén belüli aránya az 1980. évi 63,3 százalékról 66,6 százalékra csök­ken úgy, hogy 1985-re a 'kalászo­sok aránya 2,4 százalékkal nö­vekszik, míg a kukorica 4,1 szá­zalékkal csökken. A tervciklus végére kalászos gabonából 11,3 százalékkal, ezen 'belül búzából 11,8, kukoricából pedig 19,4 szá­zalékkal többet termelnek mint az elmúlt évben. Így együttesen gabonából majdnem 17 százalék­kal több termés várható. Az állattenyésztésben általában egyenletes üzemi fejlődést tervez­tek a mezőgazdasági üzemek. Mérsékelt lesz a szarvasmarha­tenyésztésben, a -tartásiban a fej­lődés, amelyet valamelyest meg­haladja a sertéstenyésztésé, jól­lehet, hogy a 42 százalékos ko- calétszám-növekedés a következő tervciklus sertésibizlalási szándé­kát növeli. Igen jelentősen, 59 százalékkal növekszik 1985 végé­re a juhlétszám, amelyen belül az anyajuhok növekedése 80,5 szá­zalékot tesz k.i. A vágóbaromfi- termelés meghaladja az átlagost, mivel a piaci kilátások igen jók. A kiegészítő ipari tevékenység fejlesztése alapvetően a dolgo­zók, a tsz-tagok folyamatos és egyenletes foglalkoztatását segí­ti. Az üzemi termelési érték nö­vekedését 3 százalékkal haladja meg a ráfordítás, amely azt bizo­nyítja, hogy a termelés hatékony­sága romlik; Ezért mindenképpen szükséges jobb szervezéssel, költ­ségcsökkentő .takarékossággal is számolni a következő években. G. G. HÁZUNK TAJA Itt a szilvabefőzés ideje • A kisker­tekben a talaj- munkáknál Jó szolgálatot tehetnek a rotátorok. MI ÚJSÁG A FÜSZÉRT-NÉL? A meteorológiai tivprocnózii ueriat az óceánt hűvös léctömegek hatására párás, csapadékos Időjárás várható a következő napokban. Az éjszakai erő­sebb lehűlés óz a harmat a botrltlszei megbetegedést segíti. Erre elsősorban az érőfélben levő óz vékonyhéjú sző­lők érzékenyek. Ahol kóréhben liszt- harmatos megbetegedés volt, ott na­gyobb méretű fertőzésre lehet számi- leni. A gyümölcsösben továbbra is nagyüzem van. Itt a szilvabefőzés ideje. Jó tudná, hogy ai legízlete- sähb lekvár az enyhén ráncosodó szilvából készíthető. Évtizedekkel' ezelőtt kihasználva a napfény erejét sokán vállalkoztak szilva- aszalásra. Ezzel továbbra is érde­mes foglalkozni. Különleges cse­megék állíthatók elő, mint pél­dául a szül tana. A szilvát aszalás előtt ki kell magozni, majd a ma­gok helyére tehetünk egy negyed gerezd diót. A lassan kíméletesen aszalt 'gyümölcs értékesebb és íz- letesebb is. A fákról levert diót lehetőleg napon szárítsuk meg, úgy hogy előtte távolítsuk el a burkot. A talajra fektetett fólián egyenle­tesen terítsük el a szemeket, s naponta többször forgassuk meg. Ha kedvező az időjárás, néhány nap elteltével már tárolásra kész a dió. Aiki tüskétlen szedret akar sza­porítani, az most lásson munká­hoz. A továbbszaporításhoz a bújtást ajánljuk. A már megfáso- dott vesszők felső harmadát haj­lítsuk le, s 'az előzőleg kiásott egy ásónyom mélységű árokba óvatosan helyezzük be ügyelve arra, hogy a vessző iné törjön meg. Húzzunk rá földet, majd enyhén kupacoljuk föl és öntözzük is meg természetesen. Ezzel a sza­porítási móddal jövő tavaszra már kész szedernövényhez juthatunk. A hullott gyümölcsöket rend­szeresen szedjük össze és használ­juk fel különféle gyümölcslevek készítésére. Az erősen szennye­zett gyümölcsök azonban a kom- posztra valók. A szőlőben csak próbaszüret után kezdjünk a fürtök szedéséhez. Célszerű megvárni, hogy a termés elérje a legmagasabb cukorfokot. A zavartalan erjedést elősegít­hetjük kotyogó alkalmazásával. A borászati szaküz,letekben be­szerezhető segédeszköz azért szük­séges.. hogy az erjedés alatt képző­dő mustgázok könnyen eltávoz­hassanak úgy, hogy a hordóba közben ne jusson levegő, mert így könnyen elkerülhetjük a ká­ros ecetsav baktériumok és kü­lönféle vadélesztők elszaporodá­sát a mustban. Ne halogassuk a fajélesztő megrendelését sem, mert beletelhet egy-két hét is, míg megkapjuk. 'Folytathatjuk a telepítési elő­készületeket. is. Eredés csak ak­kor lesz megfelelő, ha a tőkék fejlődését az alaposan megforga­tott, kellően trágyázott föld elő­segíti. A talajforgatás legalább 60—70 centiméter mélyen történ­jen. Célszerű a terület alkalmas­ságáról előzőén információt' sze­rezni, amelyet talajvizsgálattal nyerhetünk. Már most gondol­junk a szaporításra és jelöljük meg a bőtermő ismert fajtájú tő­kéket. A zöldséges kertben még min­dig vethetünk áttelelő spenótot. Aki másodvetésű zöldborsót ter­meszt, az a hüvelyeket egy-két naponta szedheti. A már „leter- mett” bokorbabtövek hüvelyeit hagyjuk beérni, csak azután szed­jük föl és szárítás után csépeljük ki. A karós babot szükség es igény szerint még Ilyenkor is lo­csolni keli négyzetméterenként 4—8 liter vízzel. A későn érő csemegekukorica zsenge csöveit is szedhetjük. Munkát 'adhat az augusztusi vetésű sárgarépa egye- lése is. Itt a 'ritkítás mértéke olyan legyen, hogy 3—4 centiméteren­ként helyezkedjen el egy-egy nö­vény. Ez az időszak alkalmas arra, hogy az idősebb metélőhagyma- töveket felszedjük és tőosztással tovább szaporítsuk. A szétosztott töveket 30 centiméteres sor és tő­távolságra ültessük újra. Ha haj­tatni akarunk 4—5 centiméteres részeket cerepezzünk be és meleg helyen tartsuk. Jól előkészített talajba megkezd­hetjük a rebarbara telepítését is. A szétosztott tövek egyszer egy méteres kötésbe kerüljenek. Ügyeljünk arra, hogy a töveket úgy válasszuk szét, hogy minden részén legalább egy hajtórtigy ma­radjon. . A növényvédelem ilyenkor ősz elején legalább annyira fontos, mint tavasszal. Nagyon lényeges a téli alma és téli körte szüret előtti védelme. Itt két fő tényezőt kell figyelembe venni. A károsító (főleg az alimiamoly, sodrómolyok a kaliforniai pajzsietű és a imoní- lia) gyümölespusztításána.k meg­előzését és a szüret előtti várako­zási idők betartását. Ha időnk engedi, akkor a 14 nap várakozást igénylő Di trafón 50 WP (Unitron 40 EC, Bi 58) + Fundlazol 50 WP szerkombinációt alkalmazzuk. Amennyiben indo­kolt atkaölő szert is tegyünk a permetlébe. Ha a szüretig már csak kevés idő áll rendelkezésünk­re, akkor a kártevők ellen legcél­szerűbb Unifosz 50 EC-vel véde­kezni. Ennek a készítménynek a várakozási ideje csupán két nlap. A már leszüretelt alma- és kör­tefák védelméről se feledkezzünk meg. Itt főleg a varasadás és a kaliforniai pajzstetű további kár­tételét kell megakadályozni. A penmetlevet Dithane M—45 Unit­ron 40 EC felhasználásával ké­szítjük. A birsfákat és a bokrokat is érdemes permetezni. Jó ha véd­jük a kaliforniai pajzstetű, az al­mamoly és a sodrómolyök ellen. Moníllia ellen Dithane M—45-öt vagy Fundazplt tegyünk a per- metlébe. Jó tanács még, hogy a paradi­csom, a paprika, valamint a bab szedésekor ne hagyjunk a növé­nyeken, vagy a tövek között kór­okozókkal fertőzött részeket. El­távolításukkal megelőzzük, hogy a még fejlődő, vagy már érőiéiben lévő termés tönkremenjen. Cél­szerű a kórokozók fertőzési 'lehe­tőségét mérsékelnünk ezzel a módszerrel, mert a folyamatos Szedés miatt itt növényvédő szere­ket már nem alkalmazhatunk. Sz. P. M. A Csongrád—Bács megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Válla­lat kecskeméti raktárházá­ban, kiskunhalasi, bajai és kalocsai fiókjában — sok sgyéb áru mellett — válasz­tékos konzervek várják a boltvezetők megrendelé­seit. A TÚSZÉRT a bőséges hazai konzervipari termé­kek mellett egész listára való importkészítményt kí­nál a boltoknak, a vevők­nek. Mintegy huszonötféle külföldi, zömmel jugoszláv, valamint román gyártmá­nyú és egyéb tartósított ételféleség szerepel a vál­lalat ajánlatai között. A jugoszláv termékek közül bizonyára szívesem jó étvággyal fogyasztja mindenki A SERTÉS- MÁJKRÉM- FÉLÉKET így például a százgrammos és a százötven grammos sertésmájkrémet. Ugyan­csak jugoszláv készítmény a különleges vagdalthús száz- és kétszáz grammos dobozolásban, valamint a kétszáz grammos sertés löncshús, a piknik sonka, a 'háromszáz grammos alu- fóliás csomagolású vinsli­SZEGED konzerv és a négyszázötven grammos fóliás körömpör- költ. Forgalmazza a FŰ­SZERT, továbbá az ugyan­csak jugoszláv importból származó, négyszáz gram­mos, ízletes kolbászos bab­főzeléket, ugyancsak fóliás csomagolásban, s kétféle SZARDÍNIÁT KÍNÁL a da'lmátot és a dukátot, mindkettőt százhuszonöt grammos dobozolásban. A gazdag árukínálatból nem hiányoznak a gyümölcs-, SZEGED illetve gyümölcs alapanya­gú készítmények sem. Négyfélét jugoszláv im­portból származó, gyü­mölcs alapanyagú élelmi- szeripari terméket 'kínál a FÜSZÉRT:az 1/1-estetra- brik almalevet, az ősziba­rack-, sárgabarack- és meggykoktélt. SZÁMOS ROMÁN KONZERV is vevőre vár a nagykeres­kedelmi vállalat Bács- Kiskun megyei raktárai­ban. Ilyen a 100 és 200 grammos sertésmájkrém, a 205 grammos stavrida olajban. S íme, a vállalat román gyümölcskonzerv- kínálata: 1/1-es bámozat- lan őszibarack befőtt, 1/2- es szilvabefőtt, l/2-es ring­ló befőtt, 1/2-es őszibarack dzsem, l/2-res szilva dzsem, 1/2-es som íz> valamint a 205-ös paradicsomos stav- rida. , Ezeket az árukat telefo­non is- megrendelhetik a boltok. Kecskeméten a 20-32'2-es, Kiskunhalason az 1-055-ös, Baján a 12-556-os, Kalocsán pedig a 12-es telefonszámon. X\

Next

/
Oldalképek
Tartalom