Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-15 / 191. szám

1981. augusztus 15. • PETŐFI N£PE • 3 A LAKÁSÉPÍTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS FELTÉTELEI V. Támogatások és kedvezmények Az állam a lakásépítési program megvalósítását különféle módokon támogatja. Teljes körű pénzügyi fedezetet nyújt az állami lakásépítéshez, a magánlakás-építés keretében pedig az építkezőknek, vásárlóknak kedvezményes kamatozású hi­telt, valamint különféle pénzügyi támogatásokat és kedvez­ményeket ad. ,;tÁ KSH megyei igazgatósága jelenti: • Emelkedett a kőolaj- és földgáztermelés. Képünk a szanki földgáz­üzemben készült. Ezek közül a kamatkedvez­mény minden építési, vásárlási formában megilleti az építőket, vásárlókat. Kevesen tudják, azért érdemes megemlíteni, hogy a ma­gánlakás építésére hitel céljából a rendelkezésre álló összeg kamat­terhe évi hat(!) százalék. A la­kásépítésre, vásárlásra igénybe vett hitelek után pedig ennél lé­nyegesen kisebb kamatot kell fi­zetni. Tehát a- tényleges kamatte­her és a hitelt igénybe vevő ál­tal fizetett kamat közötti kölön- bözetet az állam viseli. További támogatás a szociál­politikai kedvezmény, továbbá állami támogatás és kedvezmény az is, hogy az arányos tehervi­selés érdekében több hitelfajtá­nál a visszafizetési idő az átlag­nál hosszabb, s ezáltal a havi törlesztés összege lényegesen hosszabb, s ezáltal a havi tör­lesztés összege lényegesen mér­séklődik. Érdemes ezekkel a ked­vezményekkel részletesebben is megismerkedni. Szociálpolitikai kedvezmény Szociálpolitikai célokat szolgál, hagy a többszintes lakóházakban építtetők, illetve vásárlók a velük közös háztartásban élő, el­tartott gyermekek és családtagok után az építési költségekből el­adási árból vissza nem térítendő kedvezményt kapnak. A 35 év alatti fiatalok külön kedvezménye az, hogy két gyer­mekig ezt a támogatást meg is előlegezik. Ez pedig már a né­pesedéspolitikai célokat is szol­gálja amellett, hogy a fiatalok anyagi terheit is csökkenti. A szociálpolitikai kedvezmény — mint a tanácsi értékesítésű la-, kasoknál említettük —, a telep­szerű többszintes lakásépítési for­mánál gyermekenként 30, más el- taitottak után pedig 20—20 ezer forint. A magánlakás-építés nem telep­szerű — egyedi — több szintes formáinál, továbbá a mostani módosítás szerint a korszerű cso­portos családi názaknál a gyer­mekek és családtagok után sze­mélyenként 20—20 ezer forint. Tehát a kölcsönnel épített, vagy alatt árulók, akik pénzt kínáltak fel. Ezekkel az emberekkel a leg* kíméletlenebből bántam el és amikor kijelentem, hogv nem ez volt az utolsó parancsom, igenis erre értettem. A vád azt mondja, hogv bizonyos társadalmi réteg nagyon megijedt. Ez nem lehet a magyar bíróság barométere ” Héjjas Iván autón ment el. Mi. kor beszállt, négy hölgy négy ha­talmas rózsabokrétát adott át ne. ki. A bíróság, mivel izgatás bűn. tettét látja fennforogni, az ügyet felsőbb bírósághoz tette .át. Az akkori időkben közismert volt a jobboldali körökben nagy felháborodást kiváltó Drózdi Győ* ző nemzetgyűlési képviselő lelep­lező beszéde a kecskeméti borzai, makrói. (Pesti Hírlap 1924. janu­ár 23.) „Drózdi ma merészen és kíméletlenül tárta fel azokat a borzalmakat, amelyekről eddigelé is sokat tudtak, de amelyekről nyilvánosan beszélni vagy nem mertek, vagy nem akartak.” A „kecskeméti kelevény”, amint Drózdi nevezte, kipattant,! és re­méljük hogy most már !a teljes gyógyulás útjára lép az brszág, amelynek jó hírnevén, tisztessé, gén, becsületén annyi sebet ejtett elvakult emberek gonosz hazasze­retete. Drózdi nevek felsorolásával és teljes részletességgel tárta fel azokat a borzalmakat, amelyek a románok kivonulása után Kecs­kemét tájékán lejátszódtak. Az­zal kezdte, hogy mindaddig, ameddig a kecskeméti kelevényt ki nem irtják, ebben az ország­ban konszolidációról beszélni nem is lehet. Ebből a kelevényből fa­kadt — mondotta — az alföldi brigád is ■..” A kecskeméti törvényhatósági bizottság januári ülésén állást foglalt Drózdi Győző nemzetgyű­lési képviselő felszólalásával kap­csolatosan- „A. nemzetgyűlés ja­nuár • 22-i ülésében Drózdi Győző képviselő vakmerő és sértő táma­dást ■ engedett meg magának Kecskemét város lakosságának egész egyeteme ellen: egyrészt a román megszállás. a történelmi Magyarországot rombadőléssel fe­nyegető kommunizmus ellenhatá­saként kirobbant és minden hig­vásárolt lakásoknál továbbra is érvényben maradt a szociálpoli­tikai kedvezmény, sőt az azt igénybe vehetők köre bővült. A gyermekgondozási segély vi­szont jövedelemnek minősül, és a gyesen íevő anyák Után csak akkor/ nyújtható ilyen kedvez­mény, ha a segély összege nem éri el az eltartottakra meghatá­rozott felső jövedelemhatárt. Ez ebben az évben 1630 forint. Állami támogatások Említettük már, hogy a taná­csi értékesítésű lakások kijelölt bérlői vissza nem térítendő ál­lami támogatásban részesültek, és július 1-től a megváltozó értéke­sítési ár mellett a szobaszámok­tól függően továbbra is részesül­nek. Ugyancsak állami támogatás­ban részesülnek az állami válla­latok munkásai az előírt feltéte­lek megléte esetén. Az állami támogatás összege egyszobás lakásnál 60, másfele­seknél 70, kétszobásnál 80, két és fél szobásnál 90, három, vagy több szobás lakásnál 100 ezer fo­rint. Az állami támogatás sajátos módját jelentik a törlesztési ked­vezmények is. A fiatal házaspá­rok és a három, vagy ennél több gyermeket eltartók kérelmére az első öt évben a törlesztésrészlete- l<et mérséklik. Külön kérelemre a tanácsi ér­tékesítésű és munkáslakásoknál legfeljebb 30, a többszintes la­kásépítésnél, és a korszerű cso­portos családi ház építésénél 40, míg a hagyományos családiház­építésénél legfeljebb 30 százalék­kal lehet mérsékelni az első öt évben a törlesztőrészletet. A ta­nácsi értékesítésű lakásvásárlás-' nál és az állami' vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésé­nél, valamint a bérlakásra jogo­sult tanácsi vevőki jelölés esetén a havi törlesztörészletet az első öt évben 20 százalékkal mérsé­kelten állapítják meg. A fiatal házaspárok április 1-től kérhetik a részükre nyújtott köl­csön törlesztőrészletének folya­matosan emelkedő havi részle­tekben való megfizetését. Azok viszont, akik előbb kí­gadtan gondolkozó m'agyar em* bér által megértett természeti benső okokból fakadó népharag bosszuló véres kitörését tette igazságtalanul túlzott elítélő bí­rálat tárgyává — másrészt a gúzsba kötött magyar állam eset­leg valahol létező, nem hivatalos önvédelmi eszközeire felhíván a nagy nyilvánosság előtt az an­tant figyelmét, képzelt helyi és tárgyi adatokra való utalással, nemcsak a nemzeti hadsereget, tette idegenek előtt meggyanúsí. tás tárgyává, hanem az egész ha­zafias társadalomra rázúdította volt ellenségei kutató és zaklató figyelmét. Mivel ezenkívül Drózdi Győző szóbanforgó nemzetgyűlési beszé­de oly sebeket tép fel durva ke­zekkel, melyek ha bizonyos réte­geknek fájdalmasak is, de a lété­ben fenyegetett történelmi Ma­gyarország megvédése gondolaté, ban az emberek és nemzetek ősi és megváltoztathatatlan termé­szetéből folyó ösztönös ellenha­tásként és jogos önvédelemből üttettek, — és mivel a nevezett képviselő illegitim fegyverek rej­tegetésével vádolta és sértette meg a nemzeti ^hadsereget a leg- 1 nagyobb nyilvánosság előtt és ez­által alkalmat nyújtott volt ellen, ségeinknek haderőnk belső ügyei­be való bántó beavatkozásra, és mi­vel hasonló módon gyanút keltett az antant köreiben fegyverrejte- getési vádjával csaknem egész társadalmunk ellen, így kaput nyitott idegeneknek családi szen­télyeink álladó háborítására .:. Mondja ki Kecskemét th. város közgyűlése, hogy Drózdi Győző nemzetgyűlési képviselő fenti el­járását élesen elítéli, hazafiatlan- nak bélyegzi és az ellenforradal­mi gondolatnak a kérdéses idő­pontban elkerülhetetlen szüksé­gességével közösséget vállal, s fel. iratot intéz a nemzetgyűléshez, méltóztasSék Kecskemét város megsértett önérzetének kellő for­mában elégtételt adni és megke­resni és megtalálni a lehetőségét annak, hogy Drózdi Győző .cse­lekményének, s általában a jövő­ben hasonló hazafiatlan, s a ha­zaárulás határait érintő cselek­vánnak nagyobb, és később ki­sebb részleteket fizetni, megálla­podhatnak az OTP-vel az -így történő fizetésben is. Ezt a meg­oldást bárki vállalhatja, míg a nö­vekvő részleteket kizárólag a fiatal házasok. Kölcsön az előtörlesztésekhez Többször került már szóba, .hogy az anyagi tehervállalás el­engedhetetlen feltétele a lakás­hoz jutásnak, és erre fel kell ké- szüiíii. Ennek ellenére fiatal há­zasoknál és a több gyermekes -családoknál — különösen most a változások kezdeti időszakában- — előfordulhat a saját erő hiá­nya. Ezért vált lehetővé, hogy a fiatal házasok és a három vagy több gyermeket .eltartó építtetők, illetve vásárlók a saját rész befi­zetéséhez, annak legfeljebb 50 százalékáig kölcsönt kérhetnek. A kölcsön legmagasabb össze­ge 50 ezer forint, és azt három, indokolt esetben öt év alatt kell visszafizetni. Ez az összeg azon­ban az ifjúsági betéték után nyújtott külön kölcsönnel együtt sem haladhatja meg a saját rész 50 százalékát. Ugyancsak az előtörlesztés ösz- szegébe számít az ifjúsági taka­rékbetét után folyósított külön kölcsön összege. Külön kedvez­ményt jelent az, hogy az ifjú­sági betét után külön kölcsön már a takarékossági időszak ne­gyedik évétől igénybe vehető. Ezt a külön kölcsönt az építési, vá­sárlási kölcsönnel együtt kell visszafizetni, azonos feltételekkel. Kiemelt települések A kiemelt, tehát megkülönböz­tetett nagyságú és lejáratú, ked­vezményes kamatozású hitelek nyújtásának köre és a differed ciált hitelbírálat területei nem változtak. Ám az építkezés he­lye szerinti differenciálásban több település került kijelölésre. Bács- Kiskun megyében a hat város mellett 16 ilyen község is van. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezeken a településeken egyes (például családiházas) hitelhatá- rck magasabbak, mint az egyéb településeken. Továbbá azt is, hogy az állami vállalatok mun­kásai — az egyéb feltételek meg­léte esetén — -az itt történő te­lepszerű többszintes lakásépítke­zésekhez igénybe vehetik a vissza nem térítendő állami támogatást is­mények büntetőjogi megtorlása, ha a mentelmi jog részben való szűkítésével is, lehetővé tétessék. A jelen határozat a miniszter- elnök úr útján a nagyméltóságú kormánynak is tudomására ho­zandó.” Ami az említett alföldi brigá­dot illeti, az elnevezés az ellen- forradalom negyedszázada alatt sokszor elhangzott. Az alföldi brigád tulajdonképpen a jobbol­dali erők azon csoportosulását jelentetté, amely a legdurvább eszközök igénybevételét sem átallva, az ellenforradalmi ha­talom mellett állt. A Kecskemét és Vidéke 1938. március 7-i számában Francia Kiss Mihály harca a fővárosi la­pokkal címmel írást közölt: „Egy héttel ezelőtt a Virradat című hétfői fővárosi hetilap hosszú nyi- latkozatot. hozott Francia Kiss Mihálytól, amelyben a meginter" júvolt odanyilatkozik, hogy az alföldi brigád él és bármikor harcra kész. Francia Kiss Mihályt a nyilatkozata miatt több fővárosi délutáni lap megtámadta.' A tá­madással kapcsolatosan Francia Kiss . Mihály így nyilatkozott munkatársunknak: 1 „Írtam ! fel nekik hogy jöjjenek le és bármi­kor bebizonyítom, hogy él és dol- gozik a brigád .. • Nem tudom, le mernek-e jönni majd— tette hoz­zá mosolyogva. Ugyanez év májusában Héjjas Iván kecskeméti beszédében mon­dotta keserű szájjal, de demagóg módon: „Elsőnek könnyeztük ki az Európát is sakkban tartó jobb­oldali ideológiát. Sajnos, ez az eszme nálunk háttérbe szorult. Hirdetéséért 19 éves száműzetést kaptunk. (Héjjast mellőzték, a szerk.) A tőke nagyarányú eltoló- dása újra kiváltotta a lelkekben a keresztény nemzeti irányzat fellobbanását. Mi, fajvédők, nyu. gat-magyarországi felkelők, ron- gyos gárda, önzetlenül szolgál­tunk tudtunk szivárvány' lenni a magyar égen, szótlanul elmerül- ni a magyar közösségben • ■ ■ Most újra kiállunk és .odakiáltjuk, szűnjenek meg végre az igazság­talanságok, újra tudunk szivár­vány. lenni a magyar égen!” (Folytatás az 1. oldalról.) belül az anyajuhok száma mér­sékeltebben, 4 százalékkal emel­kedett. A megyében 77,2 ezer tonna vágóállatot értékesítettek a fel­vásárló szerveknél, 5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ko­rábban. A vágómarha-átadás 7 százalékkal, a vágósertésé 9 szá­zalékkal csökkent. A baromfi- értékesítés 2,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához ké­pest. A vágott baromfi termelé­se 9,6 százalékkal, külkereskedel­mi értékesítése ennél mérsékel­tebben, 3,4 százalékkal haladta meg az előző év első félévét. A tojásfelvásárlás 21 százalékkal csökkent. A tehénállomány mér­sékelt emelkedése mellett az I. félévi tejértékesítés — 4,2 millió literrel — 7 százalékkal , több volt, mint., az előző év azonos időszakában. A megyei székhelyű szocialista élelmiszeripar értékesítése 1981. I. félévében meghaladta az öt- milliárd forintot. A szocialista élelmiszeripar tőkés exportja 1,3 milliárd forintra növekedett az 1980. I. félévi 1 milliárd forint­ról. A foglalkoztatottság és a keresetek alakulása 1981 első félévében tovább foly­tatódott — bár lassuló ütemben — a foglalkoztatottak számának csökkenése. Ez alól csak az álla­mi mező- és erdőgazdaság, va­lamint a kereskedelem a kivétel. Az ipari foglalkoztatottak, száma 1,6 százalékkal csökkent. Ennek következtében az állami mező- és erdőgazdaságban, valamint a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek közös gazdaságaiban fog­lalkoztatottak száma meghaladta az iparban foglalkoztatottakét. Az átlagbérek többé-kevésbé egyenlő mértékben — 7—8 szá­zalékkal — növekedtek az előző évihez képest. 1981. I. félévében — a korábbi évek azonos idősza­kához hasonlóan — az építőipar és a közlekedés dolgozóinak át­lagbére volt a legmagasabb. A béren felüli pénzjuttatások kö­vetkeztében az átlagkereset is 6—9 százalékkal emelkedett, sőt az állami mező- és erdőgazdál­kodásban a növekedés üteme meghaladta a 11 százalékot. A lakosság életkörülményei Az MNB Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának jelentése szerint 1981. I. félévében a megye lakos­ságának készpénzbevétele (a nyugdíjak nélkül) — a bérfizeté­sek eltéréseinek korrekciója után — 9,8 százalékkal haladta meg az előző évi összeget. Az I. félévben kifizetett mun­kabérek (a termelőszövetkezeti alkalmazottak munkabére nélkül) 7,3 százalékkal nőttek egy év alatt (1980-ban 3,4 százalékkal). A termelőszövetkezeti alkalma­zottak kifizetett munkabére 11,4 százalékkal lett magasabb, ami­ben szerepet, játszott több ipari­melléküzemág létesítése, a meg­lévők kapacitásának teljesebb ki­használása, jobb piaclehetősége. A termelőszövetkezeti, tagok munkadíja alig 1,6 százalékkal haladta meg az 1980. I. félévi szintet. Év elején ugyanis a ked­vezőtlen időjárás miatt, kevesebb munkát tudtak elvégezni. A me­zőgazdasági termékek értékesíté­séért 12 százalékkal nagyobb ösz- szeghez jutottak, mint egy - évvel korábban. Emelkedtek ugyanis a felvásárlási árak/ és zöldségfélék­ből, gyümölcsökből nagy mennyi­séget adtak el. Az 1980. évi ked­vező eredmények következtében a termelőszövetkezetekben kifi­zetett kiegészítő részesedés 41 százalékkal volt több az előző évinél. 1981. június 30-án a lakosság takarékbetét-állománya — az OTP Bács-Kiskun megyei Igaz­gatósága jelentése szerint — 8,7 milliárd forintot ért el, ami 10 százalékkal meghaladta a múlt évi összeget (1980-ban 7 százalékos- . volt a növekedés). 1981. június 30-án a megye la­kosságának hitelállománya majd­nem 6 milliárd forint volt, 13 százalékkal több, mint ggy évvel korábban. A lakosság hiteltarto­zásának több. mint fele hosszú­lejáratú építési hitel, amely egy év alatt 12 százalékkal nőtt. 1981. X. félévében a megye ke­reskedelme 9,1 milliárd forint értékű árut forgalmazott, 10 szá­zalékkal többet, mint egy évvel és 21 százalékkal többet, mint két évvel korábban, összehasonlítha­tó árakon 5 százalékkal növeke­dett a forgalom. Élelmiszerekből, élvezeti cik­kekből 6 százalékkal nőtt egy év alatt a forgalom, 1981. I. félévé­ben az idényáras cikkek 7 száza­lékkal kevesebbe kerültek, mint egy évvel korábban. Elsősorban a zöldség- és gyümölcsfélék ár- ázintje volt alacsonyabb. Ebben az évben az idő jobban kedvezett a növényeknek, nagyobb mehy- nyíséget kínáltak eladásra. Ruházati cikkekből 11 száza­lékkal (összehasonlítható áron 4,6 százalékkal) többet adtak el, mint egy évvel korábban. Ebben jelentős szerepet játszott az áru­ellátás javulása. Vegyes iparcik­kekből ez év I. félévében 12 szá­zalékkal több kelt el, mint egy évvel, és 26 százalékkal több, mint két évvel ezelőtt, összeha­sonlítható árakon a múlt évihez képest 3,8 százalékos volt a bő­vülés. Lényegesen többet adtak el hordozható és színes televízió­ból, villanykályhából, gáztűz­helyből, varrógépből. nagyobb köbcentiméteres motorkerékpá­rokból, lemezjátszóból, bár a fel­sorolt cikkekből még mindig volt kielégítetlen kereslet. Lakás 1980-ban tovább emelkedett a lakásigénylők száma. Az év vé­gén a megye városaiban 14 ezer 284-en vártak lakásra, 8 százalék­kal többen, mint az év elején, A növekedés Kecskeméten volt a legnagyobb mértékű (közel 16 százalékos). Mindössze Kalocsán csökkent az igénylők száma, de­cember 31-én valamivel - több, mint háromnegyede volt az év elejinek. 1980-ban a városokban 2391 lakást osztottak el. ez több, mint húsz százalékkal haladja meg az 1979. évit, és az év eleji igények majdnem egyötödét elé­gítették ki. A kiutalt lakások 70 százalékát a névjegyzékben sze­replő igénylők kapták, a többit központi és közérdekű feladatok megoldására használták fel. vagy közületi szervek bérlőkiválasztási joga, illetve lépcsőzetes lakáscse­re alapján utalták ki. 1981 első hat hónapjában 1019 lakás épült a megyében, 27,4 szá­zalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. Az első félévben 333 lakás szűnt meg, ezeknek egyharmada volt állami tulajdonú. A városok közül Kecs­keméten szanálták a -legtöbb la­kást: összesen 128-at, az előző évinek csaknem kétszeresét. Egyéb adatok 1981. I. félévében minimálisan emelkedett az élve születések, és csökkent a halálozások száma. Ezer lakosra 13 élveszületés és 14,8 halálozás jutott. A javulás azonban olyan kis mértékű, hogy az 1979 végén kt dődött termé­szetes népességfogyás továbbra sem szűnt meg. A megye járóbetegeinek gyó­gyító-megelőző ellátását 225 álta­lános, és 46 gyermekorvosi kör­zetben végzik. Ez év első felé­ben egy új körzettel gyarapodott a hálózat, Kelebián. A két évvel ezelőtti tizeneggyel szemben a félév végén mindössze négy álta­lános orvosi körzet volt betöltet­len- (Helvécián, Lakiteleken, La- dánybenén és Csólyospáloson), ahol helyettesítéssel biztosították a betegellátást.­Az átlagos táppénzes létszám, valamint a betegség miatt kiesett munkanapok száma megközelí­tően 5 százalékkal volt kevesebb az 1980.' I. félévinél, de a két évvel ezelőttihez képest csaknem mindenütt kedvezőtlenebb a helyzet. 1981. első öt hónapjában 361 személyi sérüleses közúti közle­kedési baleset történt Bács-Kis­kun megye útjain, ötveneggyel kevesebb, mint egy évvel koráb­ban. A 484 balesetet szenvedett személy közül 46 halt meg, ket­tővel több, mint 1980. hasonló időszakában. A fokozott közúti ellenőrzésnek is köszönhetően kö­zel 15 százalékkal csökkent az ittasan okozott balesetek száma. 1981-ben Kiskunhalason és La- josmizsén — összesei! 110 hely- lyel — bővítették a szociális ott­hont, s ezzel a férőhelyek száma 1853-ra gyarapodott. Ennek e’le- nére jelenleg is mintegy 550 idős ember vár elhelyezésre, s ez a szám — a megye korösszetételé­nek ismeretében — feltehetően az elkövetkezendő évékben sem fog csökkenni. Az 1980 81. tanév végén 6668 diák fejezte be az általános is­kolát, körülbelül 300-zal több, mint az előző tanévben. A ko­rábbiakhoz hasonlóan, a 8. osz­tályt befejezők 95 százaléka je­lentkezett továbbtanulásra: több­ségük (47 százalék) szakmunkás­tanulónak, 26 százalék szakközép- iskolába, és 18 százalék gimná­ziumba. A felvételi arány ösz- szességében néhány százalékkal magasabb a tavalyinál, s majd­nem azonos'az 1979. évivel. Egyes iskolatípusoknál azonban igen nagyok az eltérések a jelentkezés és a tényleges felvétel között. Igen magas (70 százalék fölötti) volt a túljelentkezés a különféle ipari és az egészségügyi szakkö­zépiskolákban^ Ugyancsak nagy volt az érdeklődés a közgazdasági és a kereskedelmi szakközépis­kolák iránt. Szakmunkásképző iskolába eb­ben az évben 3164 általános is­kolát végzett diák jelentkezett. 7 százalékkal több. mint az előző tanévbep. Ezekben az intézmé­nyekben évente 2500—2700 tanuló tesz sikeres szakmunkásvizsgát. 1980-ban 2660 kezdő szakmunkás hagyta el az iskolát; legnagyobb számban építőipari, keteskedel- mi, motorszerelő és műszeripari szakembereket képeztek. A vég­zettek 93 százaléka (2476 fő) he­lyezkedett el állami vállalatnál, vagy szövetkezetnél. • Jelentős öss7.egeket fordított az ipar állóeszközeinek bővítésére. Képünkön a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár rekonstrukciója, amely az idén befejeződik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom