Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

1981. augusztus 1. • PETŐFI NEPE • 3 ÁTSZERVEZÉS UTÁN ■------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­-----—---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­K orszerű betegellátás Bácsalmáson Az egészségügyi integráció megvalósítása Bácsalmáson különleges helyzetét teremtett: nem kevesebbről volt szó mint a bajai kórház kihelyezett belgyógyászati osztályának és a szülőotthonnak „felszá­molásáról”. A nagyközség lakói úgy érezték, hogy a két egészségügyi intézmény megszüntetésével hátrányos helyzetbe kerülnek. Holott az egészségügyi intézmények együttműködésére hozott rendelkezés ép­pen az ellenkezőjét szolgálja,, vagyis azt, hogy a beteg mindenkor a megfelelő szintű orvosi ellátást kuphassa. Az országos méretű felzú- <!i}lást — a több ezer aláírással elküldött panaszoslevéllel a Magyar Televízió is foglalkozott — ma már csöndesebb időszak követi. A bácsalmásiak és a kilenc környékbeli, núntegy negyvenezer lé­lek orvosi alap- és szakorvosi ellátását korszerű módon szervezték újjá. S miután az „új felállásban” megkezdődött a megelőző-gyógyító munka, a betegek számára is bebizonyosodott, hogy nem jártak rosz- tzul. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a bajai szakrendeléseket évente 40 ezer esetben keresték fel a környék lakói, s most mindezek­nek a vizsgálatoknak kétharmadát helyben le tudják folytatni — máris meggyőzően érvelünk az orvosi ellátás átszervezése mellett. Régi kórház új szerepben A belgyógyászati osztály épüle­tének átalakítása 5,5 millió forin­tos költséggel. megtörtént. A mű" szerek beszerzésére, kiegészítésé" re eddig 3,5 millió forintot fordí­tottak. A« jól felszerelt járóbeteg- ellátó intézményben belgyógyá­szati, sebészeti, szülészet-nőgyó­gyászati, valamint fül-orr-gége, urológiai, szemészeti, bőrgyógyá­szati és ideggyógyászati szakren­delés működik. A laboratórium a kért vizsgálatokat végzi, s a rönt­gen-készülékek nemcsak az eseti vizsgálatokat, de a rendszeres szűrést is biztosítják. Lehetőség van a fizikotherápiás kezelések folytatására is. A szak­orvosi teendőket részint a helyi orvosgárda, részint a Bajáról rendszeresen kijáró szakorvosok látják el. Emellett módot kaptak a négy körzetben gyógyító orvo­sok a rendszeres , belgyógyászati konzultációra, illetve a szülész­nőgyógyász szakellátásra a kör­nyék lakói is a mozgó szakorvosi szolgálat keretében. De működik fogászat, s két gyermekgyógyá­szati körzetben látják el 14 éves korig a gyermekeket. A mentőszolgálat új állomása Az Országos Mentőszolgálat több mint két évtizede működtet állomást Bácsalmáson. A mentő­sök — mint ez közismert — ösz- szekötő kapcsot jelentenek a be­tegséget (balesetet) észlelő orvos ( Ebéd előtt az állomás ügyeletesei. (Méhes! Éva felvételei) 9 Az új mentőállomás garázsállása. és a szakellátást nyújtó kórházak között. Szerepük fontosságára aligha szükséges fölhívni a figyel­met, hivatásuk lényege a nevük­ben is benne foglaltatik: az élet mentésére alakult a katonás szi­gorú s fegyelmű szolgálat. Az el­múlt esztendőben Bácsalmásról és környékéről mintegy négyezer embert szállítottak. Az idén az el­ső félévben 2700-nál tartanak. URH-összeköttetés teszi lehetővé gyors riasztásukat, s korszerű esz­közök, berendezések állnak ren­delkezésükre fontos feladatuk tel­jesítéséhez. Az idén január elsejétől új 61g lomást vehetett birtokba a bács­almási mentőszolgálat. A négy autó (+ a tartalék gépkocsi), va­lamint az állomás dolgozói a leg­kényesebb szakmai igényt is ki­elégítő épületben kaptak elhelye­zést. A munkakörülmények ilyen ugrásszerű javulása bizonyára az eddig is becsületes munkálkodá­sukat még eredményesebbé teszi. Emellett az éjszakai sürgősségi orvosi ellátás folyamatban levő megszervezésének is részesei a mentősök, például az URH-össze­köttetés megteremtéséhez segítsé­get nyújtanak. Otthon a szülőfaluban Az egészségügyi intézmények sora az átszervezés révén még to­vább bővült. A volt tüdőkórház he­lyén alakították ki a jelenleg még csak 30 idős embernek ott­hont adó szociális intézményt. A bácsborsodi szociális otthon rész­legeként működő épületben ké­nyelmes körülményeket teremtet­tek a javarészt környékbeli, el­látásra szoruló idős embereknek. A VI. ötéves tervben már szerepel az intézmény fejlesztése. Avatás, munka közben Amikor egészségügyi intézmé­nyek avatására invitálta lapunk szerkesztőségét Bácsalmás tanácsa és a bajai kórház vezetősége, nem tudtuk, hogy az avatandó rende­lőintézet, mentőállomás és a szo­ciális otthon már működik. S rendjénvaló is, hogy az átadás­sal nem késlekedtek egy percet sem, hist mindháröm létesítmény munkája nélkülözhetetlen. Az ün­nepélyes avatás azonban mégsem volt felesleges, hiszen eredmé­nyekről szóló számadás volt. Itt nyílt alkalom arra, hogy Albert István, az MSZMP bácsalmási bi­zottságának titkára elismerését fejezze ki az építőknek, köszöne- \ tét mondjon a társadalmi mun­kában részt vevőknek. S nagysze­rű volt megtekinteni munka köz­ben az építészetileg is újszerű mentőállomást, látni az idős em­bereket kényelmes otthonukban, s a rendelőintézetet, amely korsze­rű kereteket nyújt a magasszintű orvosi ellátásnak. Ezek az eredmények, amelyek­ről most beszámolhattunk, méltán jogosítanak fel arra a reményre, hogy Bácsalmás újonnan meg­szervezett egészségügyi ellátása hamarosan mintaképül szolgálhat arra, miként lehetséges megte­remteni a magasszintű orvosi el­látást, a gondozási munkát na­gyobb településeinken. Nagy Mária KEZÉBEN A VOLÁN — KEZÉBEN A DÖNTÉS (V.) Hibák a sebesség megválasztásában A gépjármű sebességének megválasztá­sában kél/ fő hibalehetőség van: a környe­zet veszélyes­ségének hibás felmérése, emiatt a sebes­ség helytelen 'megválasztása, va­lamint a saját sebesség észlelésé­nek pontatlansága. A modern gép­járművek tephnikailag nagyobb sebességet tesznek lehetővé, mint amely az emberi érzékelés pon­tossága mellett biztonságos. Nem az érzékszervek teljesítőképessége okozza az alapvető gondot, hanem az érzékszervek által felfogott jelek értelmezése, azaz a döntés hibái. A környezet téves észlelé­se gyakran éppen a helyzethez képest túl nagy sebesség alkal­mazása miatt vezet bálesethez. A vezetéshez szükséges infor­mációk több mint kilencven szá­zaléka vizuális, tehát az informá­ciószerzés túlnyomórészt a sze­men keresztül történik. A jármű­vezető haladás közben egyaránt támaszkodik a centrális és a peri­fériás látásra. Centrálisán a leg­fontosabb pontosan azonosítható környezeti tényezőket követi, míg perifériásán egy széles látómezőt ellenőriz. A járművezető tekinte­te jóval a jármű előtt levő út­szakaszra irányul, ám olyan úton, ahol szembejövő forgalom van, a tekintet az út tengelyétől ' kissé balra tolódik, de ha a jelzőtáblá­kat kell figyelni, ez a pont a jobb oldalra helyeződik. Ebből követ­kezik, hogy nagyobb sebesség ese­tén a vezető távolabbra tekint, ha ismeretlen úton halad, szeme vi­szonylag sok mozgást végez, mi­közben az út irányát és a jelzése­ket érzékeli. Ezért kell megtanul­ni minden járművezetőnek, hogy ne közvetlenül a jármű előtti út­szakaszt, hanem az út távolabbi részét kövesse szemével, illetve kísérje'figyelemmel az oldalsó és a mögöttes területeket is. A baleseti adatok elemezéséből kitűnt, hogy különösen gyakori: a járművezetők az út vonalveze­tésében bekövétkezett változáso­kat, éles kanyarokat, útkereszte­ződéseket ítélik meg tévesen, nem csökkentik sebességüket. A téves ítélet nyilvánvalóan balesethez vezet. A helytelen sebesség-meg­választás oka lehet az is, ha a járművezető tévesen ítéli meg sa­ját sebességét. Mintegy tíz száza­lékos becslési hiba általánosság­ban előfordul, ha nincs sebesség- mérő műszer, amellyel ez ellen­őrizhető. Kétségtelen, hogy a se­bességbecslés pontossága folyama­tos gyakorlással fokozható. Em­beri magatartásból következik, hogy autópályáról, főútvonal kül­ső szakaszáról beépített területre érve a hatvan kilométeres sebes­séget a nagyobb sebesség után valamennyi gépkocsivezető tör­vényszerűen alábecsüli és szándé­ka ellenére is nagyobb sebesség­gel halad. Ilyen hatása van a szé­les utaknak, illetve a jól rugózó, zajtalan járműveknek is, nem be­szélve az alkohol hatásáról vagy a fáradtságról. Mi határozza meg vezetés köz­ben a döntéseket? A pillanatnyi közlekedési környezetről érkező kép önmagában még nem elég. Ehhez kell kapcsolódnia egy sor ismeretnek is, saját manőverezé­si lehetőségről, az út és a többi jármű fizikai tulajdonságairól, a többi közlekedő szokásairól. Ilyen módon előre becsülhető, hogy mit fognak tenni a következő pil­lanatban. A döntés előtt tehát a járművezető az optimális megol­dást keresi, amely biztosítja szá­mára a cél felé haladást úgy, hogy nem jelent túlságosan nagy kockázatot. A veszélyt,, a nagy kockázati szintet elfogadható döntések igen gyakran a sebesség megválasztá­sára vonatkoznak. A gyors célba érés és a biztonság ellentéte az egész vezetési folyamatot végig­kíséri. Az embereknek gyakran téves elképzelésük van arról, hogy nagyobb sebességgel mennyi időt tudnak megtakarítani. Mindez ak­kor kritikus, ha nincsenek tuda­tában magatartásuk veszélyessé­gének, azaz nem ismerik fel mi­lyen az arány az általuk belátha­tó és a gépkocsi megállításához szükséges útszakasz között. Ez különösen kezdő és fiatal veze-- tőknél gyakori jelenség. Vizsgála­tok kimutatták, hogy a gyakor­lott és megbízható járművezetők szívverése meggyorsul olyan he­lyeken, ahol pillanatnyilag ugyan semmilyen látható veszély nincs, de számítani lehet annak felbuk­kanására és gyorsan kell a se­bességet csökkenteni. G. G. Négy évtized a pult mögött Tanulságos beszélgetés a tázlári vasb.oltban SZÖVETKEZETI VASBOLT Tázláron. Bemegyek. Somogyi Gyula eladó és bolt­vezető egyszemélyben (a hely­belieknek Gyula bácsi) — meg­lepetten fogad. — Engem még soha nem kér­deztek így, a nyilvánosság előtt. Fél évem van a nyugdíjig. Négy évtizede dolgozom a pult mögött. Ebből 28 évet töltöttem a szö­vetkezeti kereskedelemben. Pár tanulságos dolgot el tudok mon­dani; remélem, nem ütnek érte a fejemre. — Tessék csak jól körülnézni! — javasolja. — Nem olyan rossz bolt ez. Kerékpárhoz lámpát, áramfejlesztőt, hagyományos iz­zót tudok adni. Van Rakéta por­szívó, hűtőszekrény, zsebtelep, há. romféle kis rádió, szigetelőszalag, egérfogó, szeg, és újabban zomán­cozott kályhacső is — hogy némi vázlatos képet adjak a 300 ezer forintos árukészletemből. Nem találom kivetnivalónak az árukészletem kifejezést, hiszen ami itt kapható, vagy éppen el­lenkezőleg: ami nem kapható, ar­ról Somogyi Gyulának hasznos; megszívlelésre érdemes vélemé­nye van. ITT AZ EMBER sok mindent lát. A vevőkkel együtt Örülök, vagy bosszankodom, mikor hogy hozza a sors — mondja az idős kereskedő, s meg is magyarázza, hogy miért. — Nézze meg ezt a vasvillát! — helyez a pultra egy fekete négyágút. — Az egyik ága úgy van összeforrasztva. Nem drága, 30 forjnt 60 fillér — mégis, így adjam oda egy parasztember ke­zébe? — Vagy itt vannak ezek az El- zett-lakatok. Arra jók, hogy a szél ne csapkodja az ajtót Meg esetleg emlékkönyvre. Olyan gyöngék. A minap azzal jött egy gyerek: „Gyula bácsi! Kellene egy lakat a kollégiumi szekré­nyemre.” Mondtam neki, jöjjön vissza pár nap múlva, akkorra kapok. erősebbet. kereslet és kínálat. Milyen jó is lenne, ha e kettő nem távolod­na időnként egymástól. Jó dolog, hogy a ''kasza és a kaszakő, az egérfogó, a kanna, meg a vakoló­kanál nem hiányzik a tázlári boltban. — drótfonatból, egyéb huzalárukból és D 3-as műanyag háti permetezőgépből viszont több is elkelne. Ebből a háti per­metezőből például márciusban és áprilisban 10 darab jutott Táz- lárnak, kevesebb, mint amennyi­re a tavaszi—nyári permetezés­hez szükség lett volna. — Az igények nagyobbak an­nál, amennyire az ipar és a nagykereskedelem képes ellátni a fogyasztókat — vélekedik a tázlári vasbolt vezetője. A VEVŐK IS sokfélék. Az el­adó—vásárló viszonya is más, mint volt annak idején, amikor Somo­gyi Gyula a kereskedést magán­üzletben tanulta. Akkor és ott, a maszek csemegésnél a nagyságos asszonyt maga a tulajdonos fo­gadta, s a nagy alázatban a lábát váltogatva — hol az egyikre, hol a másikra állva — kínálgatta áruit, míg a felsorakozott hat se­géd mellett a hetediknek volt sza­bad felvennie a nagyságos asz- szony rendelését. Az árut végül is az inas szállította házhoz. Mindez ma már csak emlék. Ami az újabb időkből való eset, az már másmilyen. — EGYSZER BEJÖTT egy né­ni rádiót vásárolni — meséli Gyula bácsi. — A polcok teteje, három oldalon, végig volt rakva mindenféle készülékkel. Arra kér­tem a vevőt, mutasson rá vala­melyikre, azt veszem le. Azt mondta: ahol a létra áll, az afö­lött levő megfelel neki. Két napra rá jött vissza az asszony a rádióval, káromkodott, és becsmérlőn sértegetett, hogy ő már akkor látta, hogy rosszat ve­szek le neki a polcról, amikor mentem -fel érte a létrán. Kiderült, hogy csupán a bizto- sítékja égett ki — azon meg könnyű volt segíteni. Furcsa, de néha az olcsóság is okozhat gondot. Amíg a sertés­karika 5 fillér volt, vitte boldog­boldogtalan százával. Amikor megkérdeztem valakitől, mire kell neki egy egész doboz — 500 da­rab — orrkarika, azt felelte: „So­se lehet azt tudni!” Most már 30 fillérbe kerül egy darab. Ez a vé­dőár jobban kifejezi a tényleges értéket, így az orrkarikák nem rozsdásodnak kilószámra a kam­rák mélyén. NÉGY ÉVTIZED a pult mögött, mutatja: mennyire színes, meny­nyire változó, olykor mennyire el­lentmondásos ez a kereskedelem. Végig, a nyugdíjig helytállni, minf Somogyi Gyula teszi, mégis érdemes. K—1 FEJLŐDŐ IPARI HÁTTÉR, 80 VÁLLALAT EGYÜTTMŰKÖDÉSE Nagyobb választék színes televíziókból Külföldön, különösen a fejlett ipari államokban egyre inkább szűkül a fekete-fehér televízió- kínálat, a választékot a legkülön­félébb márkájú és méretű színes készülékek uralják. Mi a helyzet nálunk? A televízióelőfizetők két­milliós táborából talán százezren rendelkeznek szines televízióval. Ennek egyik oka, hogy mostanáig legföljebb egy-kát típusból lehet vásárolni, azokat is csak néhány tízezres szériában gyártották, így a színes televízió — amellett, hogy nagyon drága — gyakran hiány­cikként szerepelt. Az utóbbi egy év­ben mintha változás kezdődött volna a hazai piacon. Az Orion és a Videoton szinte egyidőben je­lent meg az új típusokkal, az in­tegrált áramkörös, korszerű tech­nikájú, jó minőségű készülékek­kel. A vásárlók érdeklődését fo­kozza, hogy ezpk a készülékek márkás külföldi képcsövekkel ké­szülnek. Exportra szép számban gyár­tottak, különösen az Orion, amely­nek első szines tévéje csak né­hány hónapja látható rendszere­sen a kirakatokban. A nagy múltú gyár az első fél­évben 12 ezer készüléket szállított a belkereskedelemnek,' az év vé­géig még további 16 ezret készít. Az Orion képcsőbeszerzési gond­jai — úgy tűnik — fokozatosan feloldódnak. A gyár megkapta a szükséges devizakeretet a képcsö­vek importjára. Japán és nyugat- európai képcsövek mellett ameri­kai licenc alapján és részben ere­deti alkatrészekből készülő szo­cialista "típusokat is vesznek. A gyár féladatának tartja, hogy világszínvonalon álló típusokkal jelenjen meg belföldön is, és ugyanaz a készülék exportképes is legyen. Vagyis ne legyen különb­ség az itthon kapható és az ex­portra kerülő készülékek között. Egyébként a szerelősoron alkalma­zott szigorú ellenőrzőlánc a hanyag munkát eleve kizárja. A jó minő­ségnek egyik alapfeltétele, hogy a hazai alkatrészgyártó ipar lé­pést tartson az Orion igényeivel. A gyár vagy 80 kisebb-nagyobb iparvállalattal és szövetkezettel áll kapcsolatban, s mint az Orio- nosok mondják, legtöbbjük jó partner. Az Egyesült Izzóval pél­dául már sok évtizedes kapcsola­tuk van. Az Izzó kielégíti az Orion valamennyi igényét aktív áramkörökből. Az Orion és az Iz­zó jó kapcsolatát mutatja az is, hogy a Tungsram vállalkozott egyes import képcsövek beszerzé­sére, amelyeket saját termékeivel ellentételez. Az idén és jövőre 50 ezer képcsövet hoznak be külföld­ről. A Kontakta igény szerint és jó minőségben szállítja a mecha­nikus elemeket. Az Orion egy-egy szállítója, mint például a Mechanikai. Mű­vek, kapacitásproblémákkal küzd és nem képes kielégíteni a gyár igényeit. Ilyenkor úgynevezett hiányimportra szorulnak, ami bi­zony növeli a költségeket. A Me­chanikai Művek tíz éve üzembe helyezett olasz gyártósoron készí­ti az elektrolit-kondenzátorokat. Nemcsak az Orionnak, hanem az egész magyar híradástechnikai iparnak szállítják azokat Mintegy ötszázféle típust . gyártanak. Ugyanakkor évente csak 24 milliót tudnak készíteni ezekből, ami messze nem elegendő a hazai fel­használóknak. Egész elektronikai iparunk, beleértve az Oriont is, egyre növeli igényét, ezért már elhatározták a kapacitás jelentős kibővítését. Terveik szerint egy­két év múlva 10 millióval többet gyártanak majd, mint jelenleg, s ezzel kielégítik a belföldi igénye­ket. A gondok között kell említeni azt is, hogy az alkatrész-szállítók magas árat kérnek, sok esetben még az import is olcsóbb lenne. Ezt érzik maguk a szállítók is, ezért időnként az importkövető ár nyomására engednek áraikból, legutóbb július elején 10—20 szá­zalékkal lett olcsóbb egy-egy al­katrész. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom