Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-26 / 199. szám

IDŐJÁRÁS VArhatA időjárás ma estig: kevesebb felhő, elszórtan futó zápor, csak las­san mérséklődő, tőbbfelé erős, főleg a Dunántúlon viharos északi, északnyugati szél. A legalacsonyabb éj- szakai hőmérséklet: C és 11, a legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 23 fok között. Siófoknál a Balaton vize tegnap 1$ fokos volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA _ X XXVI. évf. 199. szám Ára: 1,40 Ft 1981. augusztus 26. szerda Napirenden az agrárszakemberek képzése Tizenegy ország — Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Finnor­szág, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, az NSZK, a Szovjetunió és az USA szakem­bereinek részvételével kedden Keszthelyen megkezdődött az ag­rárszakoktatás helyzetével és fej­lesztésével foglalkozó nemzetkö­zi tanácskozás. A négynapos eszmecsere első előadója, Dénes Lajos mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes az agrárszakemberek társadalmi közéleti szerepéről be­szélt. A magyar agrárszakoktatás helyzetéről és fejlesztési felada­tairól Kótun Károlyné, a Keszt­helyi Agrártudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese tar­tott előadást, hangsúlyozva, hogy a termelőüzemek szilárd, bioló­giai ismeretekre alapozott általá­nos tudással rendelkező szakem­bereket várnak. Az óktatás tar­talmának jobban kell igazodnia az iparszerű termelés, a nagyüze­mi méretek, a szakosítás igényei­hez. (MTI) ELÉPÜLT A KALOCSAI TÁROLÓ Őszre készül a gabonaipar A megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalatnál is az őszi betakarításra készülnek. A módosított terv szerinti ka­lászos gabona mennyiséget még nem sikerült felvásárolni, de bíznak abban, hogy a felesleges készletekből és a vissza­maradt vetőmagból még értékesítenek a közös gazdaságok. Az aszály miatt ugyanis — mint közismert — kevesebb lett a búzatermés, emiatt a vállalat az eredeti felvásárlási ter­vét nem tudta teljesíteni. — Aggodalomra azonban nin­csen ok — tájékoztatott Valas- tyán Mihály, a vállalat kereske­delmi igazgatóhelyettese. — Bő­ven rendelkezünk készletekkel, sőt még exportra is tudunk szál­lítani. A Szovjetunióba például uszályokba rakva indul a búza Hartáról, Soltról, Bajáról. A Né­met Demokratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába pedig vago­nokban. Az exportnak többek között olyan előnye is van, hogy raktá­rak szabadulnak fel. Közismert, hogy tárolótérgondokkal küzdünk. A kalászos gabona felvásárlása során 64 ezer tonna bértárolásra kötöttünk megállapodást a me­zőgazdasági üzemekkel. Az őszi termények felvásárlá­sa olyan szempontból is fontos a vállalatnak, hogy ezek adják a keveréktakarmányok alapanya­gát. — Több mint 140 ezer tonna ku­korica felvásárlására szeretnénk szerződést kötni. Sajnos, a megye egyes területein az aszály némi­leg csökkentette - a terméskilátá­sokat. Eddig mintegy' 60 ezer ton­na tengeri átvételére állapodtunk meg. Természetesen a szerződés- kötések tovább folynak. Tervez­zük mintegy ezer tonna szója, 1500 tonna napraforgó átvételét. Ez utóbbit az olajipar számára to­vábbítjuk. Az idén először vásá­rolunk fel lóbabot, amely mint­egy 28—30 százalék fehérjét tar­talmazó takarmánynövény. Ke­vésbé igényes mint a szója. A gaz­daságok egyre inkább érdeklőd­nek iránta. A továbbiakban elmondta a ke­reskedelmi igazgatóhelyettes, hogy szeptember közepe táján a korai érésű tengeri betakarítása valószínűleg megkezdődik. Ter­mészetesen ez függ az időjárástól is. — Fontos szempont az energia­takarékosság nemcsak a 'betakarí­tásnál, hanem a tárolásnál is. Je­lenleg fóliával bélelt gödrökben tárolunk három helyen — Csávo- lyon, Hetényegyházán és Tiszaal- páron — mintegy 20 ezer tonna légszáraz kukoricát az elmúlt esztendőről. Az idén ezt a mód­szert tovább akarjuk fejleszteni. Raktározási gondjainkon eny­hít, hogy szeptember első napjai­ban megkezdi az üzempróbát a kalocsai, 22 ezer 300 tonna befo­gadóképességű, vasbetonból ké­szült torony tároló. Építünk újabb raktárakat, hogy enyhítsünk a jelenlegi gondokon. Összefogtunk Bátya, Fájsz, Miske termelőszövetkezeteinek sertés- tenyésztő közös vállalkozásával egy 5 ezer tonna befogadóképes­ségű csarnoktároló építésére. A munkát rövidesen megkezdjük. Soltvadikerten is egy hasonló nagyságú raktárát épít a válla­latunk. Elmondta azt is, hogy a tapasz­talataik szerint a takarmánypiac kiegyensúlyozott. Mind a nagy­üzemekben, mind a háztáji gaz­daságokban tapasztalható az ész­szerű takarékosságra való törek­vés, felhasználják a melléktermé­keket, egyre több saját keverék- takarmányt adnak a jószágok­nak. Ez meglátszik a keresleten is. — A vállalatnak ez azért jó, mert csökken az igény a keverék­takarmányok iránt. Nem kell te­hát más megyékből olyan nagy mennyiséget szállítanunk mint eddig. A minőségi kifogásoknak is részben ez volt az eredője. Je­lenleg 280—290 ezer tonna évi forgalomra számítunk, ebből 165 ezer tonnát magunk tudunk elő­állítani saját üzemeinkben, 90 ezer tonnát pedig a gazdaságok­kal összefogva. Hiszek abban, hogy a jövőben kevesebb lesz a reklamáció — jegyezte meg Va- lastyán Mihály. K. S. FELKÉSZÜLÉS A TÉLI SZÁLLÍTÁSRA Űjabb tsz-ek kapnak földgázt 9 A Kecskemét földgázellátását szolgáló gázátadó állomáson a villa­mos berendezéseket vizsgálják a szakemberek. A Gáz- és Olajszállító /Vállalat' kecskeméti távvezetéki üzemének tevékenysége Csongrád,’ Békés, Pest és Bács-Kiskun megyére ter­jed ki. Dolgozóinak nem kisebb a feladatuk, mint a dél-alföldi me­zőkből kitermelt kőolaj és föld­gáz betáplálása az országos cső­vezeték-hálózatba. Az ehhez szükséges technikai eszközöket maguk tartják karban, sőt a ki­sebb saját beruházásaik kivitele­zésére is vállalkoznak. A képzett szakembergárda jóvoltából az V. ötéves tervidőszakban szá­mottevő fennakadás nem volt a szénhidrogén-szállításban az üzem területén, aminek jelentő­ségét az húzza alá, hogy a Dél- Alföldön kibányászott földgáz az ország gázenergia-szükségleté­nek már 40 százalékát fedezi. A négy megyében — szolgálta­tó vállalat közvetítésével — a kollektíva munkája révén jut el a földgáz az ipari és a mezőgaz­dasági üzemekbe, s természetesen az otthonokba is. Mint Ringhof- fer István, a gázszállítási rész­leg vezetője elmondta, összesen 32 átadó állomást üzemeltetnek, ahol a távvezetékből a szolgálta­tó — megyénkben a DÉGÁZ — vezetékrendszerébe kerül át a légnemű tüzelőanyag. Ebben az esztendőben két új állomást épí­tettek, az egyiket Ráckevén, a másikat pedig Jánoshalmán. Az utóbbi segítségével földgázt kap a jánoshalmi Petőfi és a mélykú­ti Lenin Termelőszövetkezet, mi­után ezt a döntésre jogosult Or­szágos Energiagazdálkodási Hi­vatal jóváhagyta. A jánoshalmi gázátadó állomás próbaüzemelése szeptember 1-én kezdődik meg, s már felkészültek a rendes üze­meltetésre is. Egyébként a fogyasztás meny- nyiségét tekintve a -négy megye közül Bács-Kiskun a harmadik helyen áll Csongrád és Békés után. Pest megyéből mindössze Ráckeve és Nagykőrös tartozik az üzemhez. Kecskeméten a téli csúcsidőszakban 20 ezer, Kiskun­félegyházán 4 ezer, Baján pedig 2 ezer köbméteres óránkénti föld­gázfogyasztásra számítanak az idén a szállítók. A földgázszállítás zavartalan­ságáért végzett karbantartás dön­tő munkálatait a májustól szep­tember végéig terjedő időszakban kell és lehet elvégezni. Ilyenkor az összes biztonsági berendezést tüzetesen átvizsgálják, megjavít­ják. A vezetékrendszert működ­tető 'berendezések egyre korsze­rűbbek. A VI. ötéves tervben a GOV kecskeméti távvezetéki üze­mének területén fokozatosan át­térnek a gázátadó « állomások automatikus távvezérlésére. A kollektívának minden évben a városföldi kompresszorállomás berendezéseinek felülvizsgálata és rendbehozása jelenti a legna­gyobb karbantartási feladatot, szakmailag is. Ugyanis az ottani, amerikai gyártmányú, Solar tí­pusú kompresszor-egységeknek nagy szerepük van az országos • Katona András diszpécser el­lenőrzi a napi földgázfogyasztást az üzem kecskeméti központjá­ban. (Straszer András felvételei) gázszállító rendszerben. A négy kompresszor egyenként 180 ezer köbméteres óránkénti teljesít­ményre képes. A szakemberek bíznak benne, hogy az idei fel­készítés ugyanolyan jól sikerült, mint a tavalyi, s kifogástalanul működnek majd a decemberi hi­degben is a berendezések. Jelen­leg már csak a levegő-előkészítés­re kidolgozott új megoldás tech­nikai kivitelezése van hátra a munkából. Az energiatakarékosság szem­pontjából figyelemre méltó kísér­letre készülnek a városföldi kompresszorállomáson. A Vá­rosföldi Állami Gazdaság meleg­házak fűtésével szeretné haszno­sítani azt a hőenergiát-, amely a kompresszorok üzemeltetésénél elégő földgáz égéstermékével ez ideig haszontalanul távozik a szabadba. Az első hőhasznosító ■berendezést még az idén beépí­tik. A Gáz- és Olajszállító Vállalat •kecskeméti üzemének dolgozói előtt még több jelentős feladat áll ■az év végéig. Többek közt be •kell üzemelniük az Algyő—Szánk gazolinvezetéket, át kell venniük a Halas—Szánk gázvezeték-sza­kaszt, s egy Városföldig futó tranzit csővezetéket is, amelyen szovjet földgázt szállítanak majd ■1982-től Jugoszláviának. Addig — az 1979-től érvényben levő ■megállapodás szerint — magyar földgázt adnak déli szomszé­dunknak, amiért cserébe szovje­tet kapunk. A gázszállítási részleg vezetője úgy látja az üzem helyzetét, hogy december végéig teljesítik olaj- és földgázszállítási tervüket, szeptember 30-ig pedig jó minő­ségben elvégzik a milliárdokat érő technikát óvó és korszerűsítő feladataikat is. A. T -S.. Októberben ül össze az ipari szövetkezetek kongresszusa * ISKOLATEJ- ÉS KAKAÓELLÁTÁS A MEGYÉBEN A tejüzem és az iskolák együttműködése Megyeszerte immár második évtizede, hogy a pedagógusok, a tejipari dolgozók segítségével, hozzáláttak , az iskolai tejellátás megszervezéséhez. Helvécián, Ja- kabszálláson, Bócsán, Városföl­dön, Páhin és még sok helyütt már hagyománya van a tanulók olosó és egészséges, mindennapi reggelizésének. Néhol öntevéke­nyen maguk a gyerekek is. be­kapcsolódtak társaik ellátásába. Soltvadkerten úttörőboltot hoz­tak létre a tej, a kakaó és a zsem­le árusítására. Eleinte áz igénykeltés, a szük­séglet felmérése volt a cél. Ma viszont elmondhatjuk, hogy az is­kolatej és a kakaó értékesítése sikeresen fejlődő vállalkozás. A kecskeméti Közép-magyarorszá­gi Tejüzem 1968-tól szállít rend­szeresen reggelire-, illetve tízórai- ra-valót a területén levő 46 ál­talános iskolának. Ezek közül ti­zenhét a megyeszékhelyen kívül található. Hol a .legeredményesebb az is­kolatej és kakaó árusítása? A rangsorban, városi és nagyközsé­gi összehasonlításban, a kecske­méti Zója utcai általános iskola és a lajosmizsei diákotthon áll az élen. A Zója utcai iskola — mint Nagy Ottóné igazgató elmondot­ta — annak idején, 1968-ban az elsők között kapcsolódott be az i'skolatej- és kakaóakcióba. Ez idő alatt sikerült kialakítaniuk a ta­nulók ellátásában olyan gyakor­latot, amely kitűnően bevált. Módszerük: a kétszázhetven fős iskola alsó tagozatában a tanítók, a felsőben pedig már a tanulók jegyzik, ki kér tejet, kakaót, zsemlét, vagy kiflit. A rendelést mindig egy hónapra előre készí­tik el. Az alsó tagozatban szinte minden tanuló vesz reggelit, il­letve tízórait, amely egyébként a • Az új gépsor próbája a Kö­zép-magyarországi Tejüzemben. rendes napközis ellátástól telje­sen független. A megrendelés után a pedagógusoknak több dolga nincs az iskolatejjel és ka­kaóval, meg a péksüteménnyel — az összes további teendő, havi 400 forint százalék ellenében, a hivatalsegédé, aki reggel 5—6 óra között már az iskolakapuban fo­gadja az árút. Átveszi, s az el­osztás — 9—10 óra közt — már az ő feladata. Ha valami oknál fogva kevesebb tejet, kakaót vagy péksüteményt hoznak a szállítók, vagy az nem a rendelésnek meg­felelő összetételű, akkor a hiva­talsegéd a legközelebbi ABC-ben a saját pénzéből kiegészíti. Így a gyerekek sosem károsodnak — tanítási napokon idejében meg­kapják a választott ennivalót, amely a tej esetében havi 30—40, a kakaó esetében pedig (mindket­tőnél a péksütemény árát is be­leszámolva) 44—47 forint. • Ellenőrzik a késztermékeket. (Tóth Sándor felvételei) Néha-ugyan előfordul, hogy az iskolába a rendeléstől eltérően ér­kezik az áru, vagy a gépi könyve­lés „nem vesz tudomást” arról, hogy egy hónap véget ért, s vál­tozott a következő havi rendelés, de ezeken a gondokon a tejipar gyorsan, készségesen segít. Ennek is tulajdonítható, hogy a Zója ut­cai iskolában évről évre nő az is­kolatejet, és -kakaót fogyasztó tanulók száma. A fogyasztás mindenfajta növe­kedésének örülhetünk, hiszen egy legutóbbi felmérés szerint Bács- Kiskunban az egy személyre jutó tejfogyasztás tavaly csupán 137 liter volt, jóval a közepes világ­szint alatt Ezen belül viszont az általános iskolai tanulók tejfo­gyasztása valamelyest nőtt. A fej­lődés 1968-tól fokozatos. Tavaly­előtt megyénkben a Közép-ma­gyarországi Tejüzem 900 ezer po­hár tejet és 717 ezer pohár ka­kaót hozott .forgalomba az isko­lák részére. 1980-ban még több, 938 ezer kétdecis pohárban küld­tek tejet az iskoláknak, ám ugyanakkor a kakaóárusítás kis­sé visszaesett: az 1979. évi 717 ezerről 705 ezer 500 pohárra. Az 1981-es esztendő ismét biztató: az első félévben 535 ezer pohár te­jet és 454 ezer pohár kakaót vett át az üzemtől az ide tartozó negy­venhat iskola. Az idén a fiatalok számára az egészséges táplálkozás népszerű­sítésére több helyen rendeztek tej- és tejtermék-bemutatót. A legsikeresebb a kecskeméti Ber­kes Ferenc Kereskedelmi Szak- középiskolában tartott — kósto­lóval egybekötött — bemutató volt, amelyen 60-féle termékét sorakoztatta fel és kínálta a kö­zép-magyarországi tejipar. Hoz­zájárult a rendezvény sikeréhez, hogy két kecskeméti orvosnő, dr. Juhász Márta és dr. Schmidt Ilo­na is részt vett rajta, előadásuk­kal hasznos ismereteket nyújtva az egészséges táplálkozáshoz. A Közép-magyarországi Tej­üzemben, amely tavaly januártól ez év júliusáig 48 millió 380 ezer liter tejet vásárolt és dolgozott fel, ezekben a napokban új, auto­mata hazai gépsort próbálnak ki és állítanak munkába. Használa­tával kétszeresére nő a termelés, javul a csomagolás minősége és zökkenőmentesen áttérhetnek az ötnapos munkahétre. Az új gép­sor kedvezően segíti az iskolatej- és -kakaóellátást is. Ami a szállítást illeti, az üzemben ősze Sándor főműveze­tő-helyettes megígérte, hogy szeptembertől az 5 órakor induló kocsikkal — legkésőbb a tanítás kezdetét követő első szünetig — a helyszínre küldik az iskolatejet és a -kakaót. K—1 Októberben összeül az Ipari Szövetkezetek VII. kongresszusa. Kedden az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa ülést tartott, amelyen megtárgyalta a kong­resszus elé kerülő dokumentumo­kat, a többi között az előző kong­resszus óta végzett munkáról szó­ló 'beszámolótervezetet. ■Ennek alapján megállapították, hogy az ipari szövetkezetek siker­rel teljesítették a tíz évvel ezelőtt elhatározott fejlesztési program­jukat. Jelenleg 867 ipari szövet­kezet és 16 szövetkezeti és közös vállalat működik. A szervezeti változások következtében a szö­vetkezetek száma az elmúlt öt esztendőben ,182-vel csökkent, a vállalatok száma pedig öttel emelkedett. Kialakultak a gazda­ságilag erős, az igényeket jobban kielégítő, nyereségesen gazdál­kodó szövetkezetek, amelyekben lehetővé vált a termelés szerke­zetének megújítása, a gazdaságo­sabb tevékenység kialakítása. Csökkent a veszteségesen dolgo­zó szövetkezetek száma. A la­kossági árualapok növelésében jelentős részt vállaltak a köny- nyűipari szövetkezetek, terméke­ikkel a választék bővítését is elő­segítették. A gépipari és vegy­ipari szövetkezetek számos olyan termék előállítására vállalkoztak, amelynek a szövetkezetek az egyedüli gyártói. Figyelemremél­tó az .importpótló cikkek terme­i Megfelelő volt és hónapról hó­napra javult a lakosság áruellá­tása — állapította meg az a gyors- jelentés, amelyet a Belkereske­delmi Minisztérium készített az év első hét hónapjának árufor­galmáról. Ebben az évben au­gusztusig a kiskereskedelmi üz­letekben a lakosság — folyó ára­kon — 9 százalékkal többet köl­tött vásárlásra, mint a múlt év azonos időszakában. A készpén­lésének fejlődése is. Az ipari szö­vetkezetek termelési-értékesítési tevékenységében jelentős helyet foglalnak el a kooperációk, a. KGST keretében szakosítva gyár­tott termékek. Növekedett az ipari szövetkezetek szocialista országokba és a nem rubelelszá­molású piacokra irányuló export­ja. Ez utóbbi 1980-ban 58 száza­lékkal haladta meg az 1975. évit. Az elmúlt években tovább bő­vült a szövetkezeti szolgáltató­ipari hálózat, a lakossági szolgál­tatási igények 35 százalékát a szövetkezetek elégítik ki. A megnövekedett feladatok el­látását jól segítette a szövetke­zetpolitikai, mozgalmi munka fej­lődése. A szövetkezeti demokrá­cia fórumrendszere kedvező fel­tételeket teremtett a testületek érdemi működéséhez, a szövetke­zeti demokrácia jobb érvényesü­léséhez. Az országos tanács egyetértett azzal, hogy az ipari szövetkezetek, a tagság, az alkalmazottak és ve­zetők képességeinek és az eszkö­zök mennyisége, összetétele, va­lamint a munkakörülmények fej­lődése alapján alkalmasak a ko­rábbiaknál magasabb társadalmi követelmények teljesítésére. Az országos tanács jóváhagyta a kongresszusi beszámoló és az ipari szövetkezetek következő fel­adatait meghatározó állásfogla­lás tervezetét. (MTI) zes áruértékesítés kereken 10 százalékkal haladta meg az el­múlt évit. Élelmiszerekből és él­vezeti cikkekből az üzletek 4,4 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, s a termékek többségéiből bőséges kínálattal szolgáltak, ám néhány ''Cikkből, főleg élőhalból, édesipari lisztes­áruból, a nyáron pedig sörből (Folytatás a 2. oldalon.) Jelentés az első hét hónap áruforgalmáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom