Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-26 / 199. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. augusztus 26.

események

sorokban

KAIRÓ ___________________

K

edden délelőtt az egyiptomi Alexandriába érkezett Menahem Begin izraeli miniszterelnök, és a vezetése alatt levő magas szintű miniszteri küldöttség. Az egyiptomi fogadóküldöttséget Hoszni Mubarak alelnök vezette. Az alexandriai csúcstalálkozó jellemző egyiptomi belpolitikai ve- tjileté, hogy kezdésének napján nem jelenhetett meg az utcán a parlamenti ellenzéket vezető szocialista munkapárt hetilapja, az A1 Saab. Mint a párt titkár-, ságán közölték, a hatóságok elkobozták a számot, amely a párt politikájának megfelelően élesen bírálta az izraeli politikát, és a Camp David-i folyamatot. (MTI)

'VARSÓ

A télre való felkészülésről, a tüzelőanyag- és energiaellátás problémáiról tárgyalt hétfőn Var- ' sóban Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, miniszterelnök vezetésevei a lengyel kormány. Riadómban kedden egyórás „figyelmeztető” sztrájkot tart a közlekedési dolgozók helyi Szolidaritás szakszervezete. Az akcióval nyomást próbálnak gyakorolni a kormányra a szakszervezet radomi regionális szervezete által javasolt tárgyalási feltételek elfogadására. A lengyel televízió hétfői jelentése szerint az ágazati szakszervezetek elítélik a Szolidaritás sztrájkját.

LIVERPOOL ~

William Witelaw brit belügyminiszter hétfőn hat hétre betiltott minden politikai tüntetést Liverpoolban.

Becsszó

New York-i keltezésű kishír az Associated Press tálalásában: John Lennon gyilkosát húsz évtől élet- fogytiglanig tartó szabadságvesztésre ítélték. Mark David Chap ipán csak húsz évi börtönbüntetés letöltése után bocsátható szabadon — ha becsületszavát adja, Jlpgy nem szökik meg.

“Ezek után az ember haj- lárrios szó szerint érteni, hogy Amerika a korlátlan lehetőségek hazája. Végül is, ha már egy pszichopata becsületszava is számít, akkor a mondás valóban igaz.

Becsszavamra...

—if.

A RENDEZÉS CÉLJA A BEAVATKOZÁS MEGSZÜNTETÉSE

Afganisztán tárgyalási javaslatai

■ A politikai rendezés legfőbb célja és alapvető tartalma az Afganisztán belügyeibe való fegyveres és másfajta beavatkozás teljes, szavatolt megszüntetése — hangzik az Afgán Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata.

' Tekintettel arra, hogy az afganisztáni területre való fegyveres behatolásokat és más felforgató akciókat jelenleg • mindenekelőtt pakisztáni területről hajtják végre, az Afgán Demokratikus Köztársaság kormánya már nem egy alkalommal javasolta és most újra javasolja a pakisztáni kormánynak, hogy a két ország képviselői találkozón vitassák meg a kapcsolatok rendezéséről megkezdendő tárgyalásokkal összefüggő kérdéseket.

Az Afgán Demokratikus Köztársaság kormánya megerősíti az Iráni Iszlám Köztársaság kormányának arra vonatkozóan tett javaslatát, hogy kezdjenek tárgyalásokat a két ország közötti baráti és kölcsönösen előnyös együttműködésről szóló megállapodás kidolgozásáról, beleértve a kereskedelmet, a gazdasági együttműködést, az átmenő forgalmat és a kulturális kapcsolatokat.

' Az Afgán Demokratikus Köztársaság kormánya szerint a Pakisztánnal és Iránnal való kétoldalú tárgyalás lenne a legelőnyösebb és legbiztatóbb, ugyanakkor kész háromoldalú tárgyalásokra is, amennyiben Pakisztán és Irán ezt kívánja.

A politikai rendezésnek megbízható nemzetközi biztosítékokat kell tartalmaznia az afgán bel- ügyekbe való fegyveres és másfajta beavatkozás beszüntetéséről és jövőbeni kizárásáról létrejött megállapodásokra nézve.

Anélkül, hogy a garantáló államok teljes körét meghatározná, az Afgán Demokratikus Köztársaság kormánya — a korábbiakhoz hasonlóan — úgy véli, hogy

a szavatoló államok között ott kell lennie a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, valamint néhány olyan más államnak, amelyek Afganisztán és tárgyaló szomszédai számára egyaránt elfogadhatók.

Az Afganisztán belügyeibe való fegyveres és minden másfajta beavatkozás megszűnése és a beavatkozás kiújulása elleni biztosítékok létrejötte esetén megszűnnek, azok az okok, amelyek Afganisztánt arra kényszerltették, hogy korlátozott számú szovjet katonai kontingens behívását kérje a Szovjetuniótól.

A biztosítékokról szóló tárgyalások egyetlen formája esetén

sem képezhetik a vita tárgyát az Afganisztánban fennálló rendszerrel, a kormány összetételével összefüggő, vagy más, Afganisztán belügyét képező kérdések. Ezeket a kérdéseket a jövőben is csak az afgán nép oldhatja meg — mutat rá végül a nyilatkozat.

A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG VOLT ELNÖKÉNEK ELEMZÉSE

Az Egyesült Államok politikája szemben áll a világ realitásaival

Aránk Church, az amerikai szenátus külügyi bizottságának volt elnöke a New York Times Magazine-ben elemzi és bírálja a Reagan-kormányzat külpolitikai tevékenységét. Az új kormányzat tevékenységének eső hat hónapja során kiderült, hogy az elnök és tanácsadói szovjetellenes politikája szemben áll a világ realitásaival. Reaganék politikája eltér az Egyesült Államok szövetségeseinek politikájától — írja Church.

A szenátor rámutat, hogy például a salvadori eseményeket az amerikai kormányzat valamiféle szovjet uszítás következményének tartja, míg Mexikó, Venezuela és nyugat-európai kormányok nem értenek ezzel egyet, és a konfliktus gyökerének a salvadori nép nyomorúságos élet- körülményeit tekintik.

Dél-Ázsiában az Egyesült Államok..megismétli húsz évvel ezelőtt már elkövetett hibáját, amikor szovjetellenes célzattal felfegyverezte Pakisztánt — az isla- mabadi vezetés azonban a fegyvereket India ellen fordította. Most, az afganisztáni eseményekre hivatkozva; Reagan több milliárdos katonai segélyt nyújt Pakisztánnak, és nyilvánvaló, hogy ezeknek a fegyvereknek a nagy részét az indiai határ mentén fogják elhelyezni.

Az Afrikai Egységszervezet elítélte a Reagan-kormányzat Namíbiával kapcsolatos álláspontját. Az afrikai kormányok a Délafrikai Köztársaságot és nem a

Szovjetuniót tekintik valódi ellenségüknek.

A nyugat-európai vezetők óva intik Reagant attól az elképzeléstől, hogy mindaddig nem kezdi meg a tárgyalásokat Moszkvával, a hadászati fegyverek korlátozásáról; amíg nem fejeződik be az Egyesült Államok újrafel- fegyverzése. A .szövetségesek figyelmeztetnek: ha az amerikaiak nem kívánnak tárgyalni az oroszokkal a közép-hatótávolságú nukleáris rakétákról, Nyugat- Európában csökken e rakéták elhelyezésére irányuló készség.

Church a továbbiakban emlékeztet a nicaraguai Somoza-dik- ta túrának és az iráni sasnak nyújtott támogatás keserű tapasztalataira.

Van valami tudathasadás a jelenlegi amerikai kormányzatnak a Szovjetunióval szemben követett politikájában — állapítja meg Church. Hirtelen, anélkül, hogy bármi változás történt volna a Kelet és a Nyugat közötti erő- egyensúlyban, Reagan a békeidőbeli fegyverkezés eddigi leghatalmasabb növelését javasolta. Azt tervezik, hogy a katonai ki* adásokat az elkövetkezendő öt évben . megduplázzák. Az 1982— 1986. közötti időszakban a katonai költségvetés minden pénzügyi évben reálértékben 11 százalékkal fog növekedni, tehát gyorsabban, mint a vietnami háború időszakában.

Church a továbbiakban beszámol arról, hogy a szenátus külügyi bizottságának elnökeként, a

SALT—2-vel kapcsolatos meghallgatásokon arra a következtetésre jutott, hogy elfogadható az egyenlőség hiánya a hadászati fegyverek ilyen vagy olyan területén, amennyiben egészében fennáll a stratégiai egyensúly.

Weinbergernek „a katonai fölény szertéfoszlásáról” tett kijelentése közvetett beismerése annak, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat nem egyensúlyra, hanem fölényre törekszik. A volt szenátor illúziónak nevezi ezt a reményt, és felteszi a kérdést: Van-e alapja feltételezni, hogy az oroszok, a múlttal ellentétben most nem fognak ugyanolyan szintet elérni, mint1 mi?

A nagy távolság, az óceánok eddig megvédték az Egyesült Államokat a pusztító háborúktól. A hadászati nukleáris fegyverek korszakában azonban ilyen védelem nem létezik. S mégis, jelenleg olyan vezetésünk van, amely nem rendelkezik politikai bátorsággal és az elképzelhetetlenen, a nukleáris háborún töri a fejét. Reménykedjünk — írja befejezésül, Church —, hogy a kormányzat .megrögzött szoyjetellenessége n ukleáris erőfölényre ' irányuló meddő erőfeszítései helyett annak megértése kerül előtérbe, hogy halaszthatatlanul meg kell kezdeni a tárgyalásokat a hadászati fegyverek kölcsönös csökkentéséről. Egyetlen realitás fejezi ki a lényeget: a nukleáris háborúnak nem lehet győztese. (MTI)

Jelentés az első hét hónap áruforgalmáról

(Folytatás az 1. oldalról.)

nemcsak a választéki, hanem a •mennyiségi igényeket sem tudták mindig kielégíteni.

Dinamikusan, az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 12,5 százalékkal növekedett az iparcikk (forgalma, s ezen belül a ruházati •termékeké 10, a vegyes iparcikkeké ,pedig 13,1 százalékkal. Az év elejétől kezdve fokozatosan javították az ellátást ruházati termékekből,. s megfelelő kínálattal •bonyolították le a tavaszi és a •nyári szezont. Ennek ellenére •több cikkből, főként felső kötöttáruból, harisnyából, zokniból a kínálat nem ütötte meg a kívánt mértéket, hiányos volt az ellátás. A vegyes iparcikkeket árusító üzletek élénk kínálattal segítették a, vásárlást fekete-fehér tévékészülékekből, építőanyagokból, mosógépből, centrifugából és más termékekből. A keresletnek megfelelően a nagykereskedelem egyebek között 20 százalékkal több árut értékesített zománcozott alumínium edényekből, elektromos hűtőszekrényekből, 45 százalékkal többet gáztűzhelyből.

Azonban a zár, a lakat, £ vasalás, a csavaráru, a táskavarrógép, valamint egyes híradástechnikai cikkek a választéki és időnként a mennyiségi igényeket sem elégítették ki.

< A lakosság júliusi ellátásának adataiból kitűnt, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelem ebben a hónapban 25,5 százalékkal több burgonyát, zöldséget és •gyümölcsöt értékesített, mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül elsősor-' ban a zöldségféle forgalma növekedett, csaknem 50 százalékkal, s gyümölcsből 18 százalékkal többet vásárolt a lakosság. Az egy •évvel ezelőttinél jóval bőségesebb kínálattal szolgáltak sárga- és görögdinnyéből, paradicsomból, zöldpaprikából, sárga- és őszibarackból, nyári almából és körtéből. Ugyanakkor főzőtökből és fe- •jeskáposztából a korábbinál kevesebb jutott az üzletekbe. Az elmúlt hónapban a budapesti szabadpiacokra burgonyából 9, gyümölcsből 22, zöldségféléből 35 százalékkal több áru került, mint •egy évvel ezelőtt. A nagyobb kínálatnak megfelelően kedvezőbben alakultak az árak is. (MTI)

Dél-afrikai támadás Angola ellen

Hétfőn dél-afrikai szárazföldi egységek két gépesített oszlopban betörtek Angolába, és súlyos harcokat vívnak a népi fegyveres erők egységeivel 150 kilométernyire az ország belsejében.

Jósé Eduardo Dos Santos, az MPLA-Munkapárt elnöke, ahgo- lai köztársasági elnök levélben fordult Kurt Waldheimhez, az ENSZ főtitkárának tudomására hozva, hogy országát ismét a Délafrikai Köztársaságból indított agresszió érte. Kérte a világszervezet főtitkárát: vesse latba minden befolyását a súlyos következményekkel fenyegető cselekmények beszüntetése, érdekében. A levél rámutat: Angola — lévén az ENSZ szuverén tagállama — rákényszerülhet arra, hogy éljen az alapokmány 51. cikkelye által biztosított jogaival szuverenitása és területi sérthetetlensége megvédésének érdekében. Az említett cikkely értelmében a megtámadott államnak joga van külső segítségért folyamodni más országokhoz.

Saturnus-kozelben a Voyager—2

ajPASADENA

Hétfőn, útjának negyedik évében, 1,7 milliárd kilométer megtétele után a Voyager—2 amerikai Űrszonda újabb talányokat szolgáltatott a Saturnus környezetéből. Á gyűrűs bolygó 17 holdjának egyikéről, az Iapetusról vasárnap továbbított képeken az amerikai országos űrhajózási hivatal (NASA) tudósai egy félig fehér holdat láthattak, amelynek másik fele eddig a naprendszerben még soha nem tapasztalt mélyfekete volt.

A pasadenai űrközpontban elmondták, hogy az űrszonda 18 500 képet fog szolgáltatni^ a Saturnusról, és 17 eddig ismert holdjáról. Szerdán, magyar idő szerint 5 óra 25 perckor 68 800

km/óra sebességre gyorsulva halad el legközelebb, 101 ezer kilométernyire az óriásbolygó felszínéhez, és alig egy órával később lépi át — belülről — a Saturnus gyűrűinek síkját.

Kedden délelőtt 656 ezer kilométernyire haladt el egy másik Saturnus-hold, az 5140 kilométeres átmérőjével valóságos bolygónak tekinthető Titán mellett, Szerdán hajnalban, két órával a legközelebbi pont elérése előtt, a távoli Skorpió csillagkép Del- tta elnevezésű csillagának fényében vizsgálja ro.ajd meg a Saturnus hét koncentrikus sávból álló gyűrűrendszerét. A Voyager—2 által továbbított jelek 1 óra 26 perc alatt érnek vissza a Földre.

BARBÁR AMERIKAI TERVEK

Cinikus játék a neutronfegyverrel

Reagan amerikai elnök úgy döntött, hogy engedélyezi a neutronfegyver tömeges gyártását és felhalmozását. Az erről szóló hivatalos bejelentés szerint az elkövetkező hat hónap alatt megteszik a szükséges előkészületeket a már eddig is gyártott részegységek összeszerelésére, az új tömegpusztító harceszköznek az Egyesült Államók területén való tárolására. Ha bármikor is felmerülne a neutrontöltetek és robbanófejek nyugat-európai elhelyezésének kérdése — fűzték hozzá Washingtonban —, akkor megfelelő időben konzultálnak majd az esetleges érintett NATO-orszá- gok kormányaival és ennek eredményétől függően teszik meg ' a további intézkedéseket.

1.

Politikai oldalról nézve, ez az amerikai lépés súlyos következményekkel fenyegetheti az egész emberiséget. Az elhatározásra ugyanis éppen olyan időpontban került sor, amikor a nemzetközi helyzet igen bonyolult és feszült, S' a katonai szembenállás szintjének csökkentését célzó tárgyalási fórumokon (Madridban, Bécs- ben és Genfbeh) a nyugatiak obstrukciós magatartása miatt nincs előrehaladás; amikor az amerikai—szovjet SALT—2 szerződés egyesült államokbeli ratifikálásáról már szó sem esik, legalábbis abban a formájában, ahogyan azt 1979 nyarán Bécsiben aláírták. Ilyen, kedvezőnek éppenséggel j nem'mondható háttérrel a Reagan-adminisztráció mostani intézkedésé tovább rontja a fegyverzetkorlátózási és megegyezési esélyeket, rendkívüli módon kiélezheti a nemzetközi viszonyokat és a fegyverkezés olyan

új fordulóját indíthatja el, amely — a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság elemeinek felhalmozódásával — a nukleáris háború szakadékénak szélére sodorhatja a világot.

Ami pedig ía katonapolitikai oldalt illeti, a neutronfegyver megjelenése és az amerikai haderőknél tervezett rendszeresítése — áz egyéb tömegpusztító harceszközök mellett — semmiképpen sem tekinthető másnak, mint a Szovjetunióval, a szocialista közösséggel szembeni hadászati fölény megszerzésére irányuló kísérletnek. Természetesen, az egészen más kérdés: lehetséges-e egyáltalán ilyen, egyébként teljesen irreális cél elérése napjainkban, hiszen a két vezető nukleáris nagyhatalom között nemcsak katonai, hanem a tudomá- •nyos-technikai potenciál tekintetében is erőegyensúlyi helyzet áll fenn. Csakhogy az Egyesült Államok felső vezetése éppen ezt a paritásos állapotot igyekszik felborítani valamiféle „haditechnikai frontáttöréssel”, és úgy véli, ennek egyik alkalmas eszköze éppen a neutronfegyver lehet.

Van azonban ennek a problémakörnek más aspektusa is, amiről mostanában oly’ gyakran — és a közvéleményt félrevezető, megtévesztő módon — írnak a nyugati lapokiban. A régebbi amerikai katonai nézeteket felmelegítve és a Carter nevéhez fűződő 59. elnöki direktívában körvonalazott hadászati elgondolásokat magyarázva, arról próbálják meggyőzni az embereket, hogy a rakéta-atomháború nem is olyan félelmetes, hiszen — úgymond — meghatározott térségre és fegyverek bevetésére „korlátozható”.

Ez a térség nyilvánvalóan és elsősorban Európa lenne, ahová az amerikaiak — még a legyártandó neutrontöltetek elhelyezését megelőzően — 1983-tól kezdve be akarják telepíteni az úgynevezett eurohadászati hadszíntéri fegyvereket, a Pershing—2-ket és a robotrepülőgépeket (szárnyas rakétákat).

2.

A Pentagonban úgy spekulálnak, hogy ezekkel a lényegében hadászati jellegű nukleáris harceszközökkel a holnap „nagy” háborúja oly módon lesz megvívható, hogy Európa elpusztulna ugyan, de az Egyesült Államok területe — ha csak részben is — mentesülhetne az elkerülhetetlen válaszcsapások súlyos következményeitől. Bármennyire is illuzórikusak és kalandorjellegűek is ezek az1 elképzelések, Washingtoniban egyes politikai és katonai vezetők meggyőződéssel vallják, hogy végre megtalálták a kevésbé kockázatos nukleáris hadviselés módszereit és eszközeit.

Ez utóbbiak egyike a neutronfegyver, amelynek kifejlesztése már 1958-ban megkezdődött az Egyesült Államokban, mégpedig a kaliforniai Livermorban, ahol egyébként annak idején az első termonukleáris bombát (a hidro- génbombát) előállították. Az amerikai szaksajtóban csak később, 1962-ben és 1963-ban lehetett olvasni a kutatási munkálatokról. Akkoriban a Pentagon arra összpontosította a tudósok erőfeszítéseit, mielőbb konstruálják meg a „nagy bombák” pusztító hatását jóval alacsonyabb szintre leszállító, „miniatürizált” nukleáris fegyvereket, amelyek alkalmasak lehetnek hadszíntéri bevetésre is, azaz egy „korlátozott” atomháború céljaira.

Néhány év múlva — 1977-ben — jelent meg az a washingtoni hír a lapokban, miszerint végrehaj• A Lance mintájú amerikai harcászati-hadműveleti rakéta, amelyhez egyebek között a neutrontöltetet rendszeresíteni akarják.

0 „Megálljt a neutronbombának!” — ez most az egyik legfőbb jelszava az emberiség életben maradásáért, harcoló millióknak.

tották a kísérleti robbantást a •Lance-rakétához szánt neutron- robbanófej jel: Mint a szakemberek akkoriban elmondták, ez a fegyverfajta új lehetőségeket tárt fel, mivel — tulajdonságainál fogva — elsősorban az élőerőt, azaz az embereket pusztítja el, viszont annál kisebb kárt tesz az építményekben és a harci technikában.

3.

Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a mintegy kiloton- nás nagyságrendű (tehát ezer tonna hagyományos robbanóanyagnak megfelelő) „harcászati” eszköz a legjobb garanciát nyújthatja a potenciális ellenfél csapatainak, sőt adott feltételek között lakosságának „megtizedeléséhez”.

Az ezzel. kapcsolatos cinikus

.számítások és a „tiszta” bombáról terjesztett propagandamesék nem maradtak kiaknázatlanul. Az Egyesült Államokban megkezdték az előkészületeket a gyártásra, 1978 áprilisában azonban Carter, a volt elnök — nem utolsósorban az erélyes szovjet fellépésre és a világszerte tapasztalható felzúdulásra — kénytelen volt átmenetileg felfüggeszteni a „kész” neutronfegyverek előállítását. Később viszont elrendelte a bomba /egyes „komponenseinek”, alkotórészeinek folyamatos termelését. Reagan most végeredményben azt tetté, amit Carter csak részben tett meg: hozzájárult a fegyver tömeges összeszereléséhez.

Bár a Pentagonban egyelőre titkolják, szinte teljesen bizonyosra vehető, hogy a Pershing—2-k és a robotrepüiőgépek 1983-tól történő nyugat-európai telepítése után — mintegy a „második lépcsőben” *— a neutrontölteteket is a kontinensre fogják áthelyezni. •Ha ez megtörténik, akkor az eddig még viszonylag magasabb szintű, ún. atomküszöb egészen alacsonyra süllyed, következésképpen megnövekszik a rakétanukleáris összecsapás veszélye. Az alácsony küszöb ugyanis fokozottabb kockázatvállalásra csábíthatja az agresszort, abban a hitben, hogy a háború mérete, a kisebb hatóerejű atomfegyverek felhasználása mellett, bizonyos keretek között tartható lesz. Csakhogy ez . nem más, mint önámítás, a népek becsapása. Ha egyszer már a támadó átlépte ezt a küszöböt, többé senki sem szavatolhatja a konfliktus valamiféle szabályozását, hiszen — és ez jól ismert tétel — a háború nem valamiféle szubjektív óhajok, hanem saját öntörvényei szerint zajlik le.

A neutronfegyver megjelenése és áZ amerikai haderőknél tervezett rendszeresítése ennélfogva nemcsak a fegyverkezési verseny új szakaszát indíthatja el, hanem egyszersmind a fenyegetés újabb minőségi fokát is jelenti. A növekvő veszélyt érzékelő és felismerő tömegek — mindenekelőtt Európában — ezért szállnak most síkra újult erővel a neutronhalál, a nekivadult agresszív körök barbár tervei ellen.

Serfőző László alezredes