Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-26 / 199. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. augusztus 26. események sorokban KAIRÓ ___________________ K edden délelőtt az egyiptomi Alexandriába érkezett Menahem Begin izraeli miniszterelnök, és a vezetése alatt levő magas szintű miniszteri küldöttség. Az egyip­tomi fogadóküldöttséget Hoszni Mubarak alelnök vezette. Az alexandriai csúcstalálkozó jel­lemző egyiptomi belpolitikai ve- tjileté, hogy kezdésének napján nem jelenhetett meg az utcán a parlamenti ellenzéket vezető szocialista munkapárt hetilapja, az A1 Saab. Mint a párt titkár-, ságán közölték, a hatóságok el­kobozták a számot, amely a párt politikájának megfelelően élesen bírálta az izraeli politikát, és a Camp David-i folyamatot. (MTI) 'VARSÓ A télre való felkészülésről, a tüzelőanyag- és energiaellátás problémáiról tárgyalt hétfőn Var- ' sóban Wojciech Jaruzelski had­seregtábornok, miniszterelnök ve­zetésevei a lengyel kormány. Riadómban kedden egyórás „fi­gyelmeztető” sztrájkot tart a köz­lekedési dolgozók helyi Szolida­ritás szakszervezete. Az akció­val nyomást próbálnak gyako­rolni a kormányra a szakszerve­zet radomi regionális szervezete által javasolt tárgyalási feltéte­lek elfogadására. A lengyel te­levízió hétfői jelentése szerint az ágazati szakszervezetek elítélik a Szolidaritás sztrájkját. LIVERPOOL ~ William Witelaw brit belügy­miniszter hétfőn hat hétre betil­tott minden politikai tüntetést Liverpoolban. Becsszó New York-i keltezésű kishír az Associated Press tálalásában: John Lennon gyilkosát húsz évtől élet- fogytiglanig tartó szabad­ságvesztésre ítélték. Mark David Chap ipán csak húsz évi börtönbüntetés letöltése után bocsátható szabadon — ha becsületszavát adja, Jlpgy nem szökik meg. “Ezek után az ember haj- lárrios szó szerint érteni, hogy Amerika a korlátlan lehetőségek hazája. Végül is, ha már egy pszichopata becsületszava is számít, ak­kor a mondás valóban igaz. Becsszavamra... —if. A RENDEZÉS CÉLJA A BEAVATKOZÁS MEGSZÜNTETÉSE Afganisztán tárgyalási javaslatai ■ A politikai rendezés legfőbb célja és alapvető tartalma az Af­ganisztán belügyeibe való fegy­veres és másfajta beavatkozás teljes, szavatolt megszüntetése — hangzik az Afgán Demokratikus Köztársaság kormányának nyi­latkozata. ' Tekintettel arra, hogy az afga­nisztáni területre való fegyveres behatolásokat és más felforgató akciókat jelenleg • mindenekelőtt pakisztáni területről hajtják vég­re, az Afgán Demokratikus Köz­társaság kormánya már nem egy alkalommal javasolta és most új­ra javasolja a pakisztáni kor­mánynak, hogy a két ország kép­viselői találkozón vitassák meg a kapcsolatok rendezéséről megkez­dendő tárgyalásokkal összefüggő kérdéseket. Az Afgán Demokratikus Köz­társaság kormánya megerősíti az Iráni Iszlám Köztársaság kormá­nyának arra vonatkozóan tett ja­vaslatát, hogy kezdjenek tárgya­lásokat a két ország közötti ba­ráti és kölcsönösen előnyös együtt­működésről szóló megállapodás kidolgozásáról, beleértve a keres­kedelmet, a gazdasági együttmű­ködést, az átmenő forgalmat és a kulturális kapcsolatokat. ' Az Afgán Demokratikus Köz­társaság kormánya szerint a Pa­kisztánnal és Iránnal való kétol­dalú tárgyalás lenne a legelőnyö­sebb és legbiztatóbb, ugyanakkor kész háromoldalú tárgyalásokra is, amennyiben Pakisztán és Irán ezt kívánja. A politikai rendezésnek meg­bízható nemzetközi biztosítékokat kell tartalmaznia az afgán bel- ügyekbe való fegyveres és más­fajta beavatkozás beszüntetéséről és jövőbeni kizárásáról létrejött megállapodásokra nézve. Anélkül, hogy a garantáló álla­mok teljes körét meghatározná, az Afgán Demokratikus Köztár­saság kormánya — a korábbiak­hoz hasonlóan — úgy véli, hogy a szavatoló államok között ott kell lennie a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, vala­mint néhány olyan más államnak, amelyek Afganisztán és tárgyaló szomszédai számára egyaránt el­fogadhatók. Az Afganisztán belügyeibe va­ló fegyveres és minden másfajta beavatkozás megszűnése és a be­avatkozás kiújulása elleni biztosí­tékok létrejötte esetén megszűn­nek, azok az okok, amelyek Afga­nisztánt arra kényszerltették, hogy korlátozott számú szovjet katonai kontingens behívását kérje a Szovjetuniótól. A biztosítékokról szóló tárgya­lások egyetlen formája esetén sem képezhetik a vita tárgyát az Afganisztánban fennálló rend­szerrel, a kormány összetételével összefüggő, vagy más, Afganisz­tán belügyét képező kérdések. Ezeket a kérdéseket a jövőben is csak az afgán nép oldhatja meg — mutat rá végül a nyilatkozat. A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG VOLT ELNÖKÉNEK ELEMZÉSE Az Egyesült Államok politikája szemben áll a világ realitásaival Aránk Church, az amerikai szenátus külügyi bizottságának volt elnöke a New York Times Magazine-ben elemzi és bírálja a Reagan-kormányzat külpolitikai tevékenységét. Az új kormányzat tevékenységének eső hat hónapja során kiderült, hogy az elnök és tanácsadói szovjetellenes politi­kája szemben áll a világ realitá­saival. Reaganék politikája eltér az Egyesült Államok szövetsége­seinek politikájától — írja Church. A szenátor rámutat, hogy pél­dául a salvadori eseményeket az amerikai kormányzat valamiféle szovjet uszítás következményé­nek tartja, míg Mexikó, Vene­zuela és nyugat-európai kormá­nyok nem értenek ezzel egyet, és a konfliktus gyökerének a sal­vadori nép nyomorúságos élet- körülményeit tekintik. Dél-Ázsiában az Egyesült Ál­lamok..megismétli húsz évvel ez­előtt már elkövetett hibáját, ami­kor szovjetellenes célzattal fel­fegyverezte Pakisztánt — az isla- mabadi vezetés azonban a fegy­vereket India ellen fordította. Most, az afganisztáni események­re hivatkozva; Reagan több mil­liárdos katonai segélyt nyújt Pa­kisztánnak, és nyilvánvaló, hogy ezeknek a fegyvereknek a nagy részét az indiai határ mentén fogják elhelyezni. Az Afrikai Egységszervezet el­ítélte a Reagan-kormányzat Na­míbiával kapcsolatos álláspont­ját. Az afrikai kormányok a Dél­afrikai Köztársaságot és nem a Szovjetuniót tekintik valódi el­lenségüknek. A nyugat-európai vezetők óva intik Reagant attól az elképze­léstől, hogy mindaddig nem kez­di meg a tárgyalásokat Moszk­vával, a hadászati fegyverek kor­látozásáról; amíg nem fejeződik be az Egyesült Államok újrafel- fegyverzése. A .szövetségesek fi­gyelmeztetnek: ha az amerikaiak nem kívánnak tárgyalni az oro­szokkal a közép-hatótávolságú nukleáris rakétákról, Nyugat- Európában csökken e rakéták el­helyezésére irányuló készség. Church a továbbiakban emlé­keztet a nicaraguai Somoza-dik- ta túrának és az iráni sasnak nyújtott támogatás keserű ta­pasztalataira. Van valami tudathasadás a je­lenlegi amerikai kormányzatnak a Szovjetunióval szemben követett politikájában — állapítja meg Church. Hirtelen, anélkül, hogy bármi változás történt volna a Kelet és a Nyugat közötti erő- egyensúlyban, Reagan a békeidő­beli fegyverkezés eddigi legha­talmasabb növelését javasolta. Azt tervezik, hogy a katonai ki* adásokat az elkövetkezendő öt évben . megduplázzák. Az 1982— 1986. közötti időszakban a kato­nai költségvetés minden pénz­ügyi évben reálértékben 11 szá­zalékkal fog növekedni, tehát gyorsabban, mint a vietnami há­ború időszakában. Church a továbbiakban beszá­mol arról, hogy a szenátus kül­ügyi bizottságának elnökeként, a SALT—2-vel kapcsolatos meg­hallgatásokon arra a következte­tésre jutott, hogy elfogadható az egyenlőség hiánya a hadászati fegyverek ilyen vagy olyan terü­letén, amennyiben egészében fennáll a stratégiai egyensúly. Weinbergernek „a katonai fö­lény szertéfoszlásáról” tett kije­lentése közvetett beismerése an­nak, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat nem egyensúlyra, ha­nem fölényre törekszik. A volt szenátor illúziónak nevezi ezt a reményt, és felteszi a kérdést: Van-e alapja feltételezni, hogy az oroszok, a múlttal ellentétben most nem fognak ugyanolyan szintet elérni, mint1 mi? A nagy távolság, az óceánok eddig megvédték az Egyesült Ál­lamokat a pusztító háborúktól. A hadászati nukleáris fegyverek korszakában azonban ilyen véde­lem nem létezik. S mégis, jelen­leg olyan vezetésünk van, amely nem rendelkezik politikai bátor­sággal és az elképzelhetetlenen, a nukleáris háborún töri a fejét. Reménykedjünk — írja befejezé­sül, Church —, hogy a kormány­zat .megrögzött szoyjetellenessége n ukleáris erőfölényre ' irányuló meddő erőfeszítései helyett an­nak megértése kerül előtérbe, hogy halaszthatatlanul meg kell kezdeni a tárgyalásokat a hadá­szati fegyverek kölcsönös csök­kentéséről. Egyetlen realitás fe­jezi ki a lényeget: a nukleáris háborúnak nem lehet győztese. (MTI) Jelentés az első hét hónap áruforgalmáról (Folytatás az 1. oldalról.) nemcsak a választéki, hanem a •mennyiségi igényeket sem tudták mindig kielégíteni. Dinamikusan, az egy évvel ez­előttihez viszonyítva 12,5 száza­lékkal növekedett az iparcikk (forgalma, s ezen belül a ruházati •termékeké 10, a vegyes iparcik­keké ,pedig 13,1 százalékkal. Az év elejétől kezdve fokozatosan ja­vították az ellátást ruházati ter­mékekből,. s megfelelő kínálattal •bonyolították le a tavaszi és a •nyári szezont. Ennek ellenére •több cikkből, főként felső kötött­áruból, harisnyából, zokniból a kínálat nem ütötte meg a kívánt mértéket, hiányos volt az ellátás. A vegyes iparcikkeket árusító üz­letek élénk kínálattal segítették a, vásárlást fekete-fehér tévéké­szülékekből, építőanyagokból, mosógépből, centrifugából és más termékekből. A keresletnek meg­felelően a nagykereskedelem egyebek között 20 százalékkal több árut értékesített zománco­zott alumínium edényekből, elekt­romos hűtőszekrényekből, 45 szá­zalékkal többet gáztűzhelyből. Azonban a zár, a lakat, £ vasalás, a csavaráru, a táskavarrógép, va­lamint egyes híradástechnikai cikkek a választéki és időnként a mennyiségi igényeket sem elé­gítették ki. < A lakosság júliusi ellátásának adataiból kitűnt, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelem ebben a hónapban 25,5 százalék­kal több burgonyát, zöldséget és •gyümölcsöt értékesített, mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül elsősor-' ban a zöldségféle forgalma növe­kedett, csaknem 50 százalékkal, s gyümölcsből 18 százalékkal töb­bet vásárolt a lakosság. Az egy •évvel ezelőttinél jóval bősége­sebb kínálattal szolgáltak sárga- és görögdinnyéből, paradicsomból, zöldpaprikából, sárga- és ősziba­rackból, nyári almából és körté­ből. Ugyanakkor főzőtökből és fe- •jeskáposztából a korábbinál ke­vesebb jutott az üzletekbe. Az elmúlt hónapban a budapesti szabadpiacokra burgonyából 9, gyümölcsből 22, zöldségféléből 35 százalékkal több áru került, mint •egy évvel ezelőtt. A nagyobb kí­nálatnak megfelelően kedvezőb­ben alakultak az árak is. (MTI) Dél-afrikai támadás Angola ellen Hétfőn dél-afrikai szárazföldi egységek két gépesített oszlopban betörtek Angolába, és súlyos har­cokat vívnak a népi fegyveres erők egységeivel 150 kilométer­nyire az ország belsejében. Jósé Eduardo Dos Santos, az MPLA-Munkapárt elnöke, ahgo- lai köztársasági elnök levélben fordult Kurt Waldheimhez, az ENSZ főtitkárának tudomására hozva, hogy országát ismét a Dél­afrikai Köztársaságból indított agresszió érte. Kérte a világszer­vezet főtitkárát: vesse latba min­den befolyását a súlyos követ­kezményekkel fenyegető cselek­mények beszüntetése, érdekében. A levél rámutat: Angola — lé­vén az ENSZ szuverén tagállama — rákényszerülhet arra, hogy él­jen az alapokmány 51. cikkelye által biztosított jogaival szuvere­nitása és területi sérthetetlensége megvédésének érdekében. Az em­lített cikkely értelmében a meg­támadott államnak joga van kül­ső segítségért folyamodni más országokhoz. Saturnus-kozelben a Voyager—2 ajPASADENA Hétfőn, útjának negyedik évé­ben, 1,7 milliárd kilométer meg­tétele után a Voyager—2 ameri­kai Űrszonda újabb talányokat szolgáltatott a Saturnus környe­zetéből. Á gyűrűs bolygó 17 hold­jának egyikéről, az Iapetusról va­sárnap továbbított képeken az amerikai országos űrhajózási hi­vatal (NASA) tudósai egy félig fehér holdat láthattak, amelynek másik fele eddig a naprendszer­ben még soha nem tapasztalt mélyfekete volt. A pasadenai űrközpontban el­mondták, hogy az űrszonda 18 500 képet fog szolgáltatni^ a Saturnusról, és 17 eddig ismert holdjáról. Szerdán, magyar idő szerint 5 óra 25 perckor 68 800 km/óra sebességre gyorsulva ha­lad el legközelebb, 101 ezer kilo­méternyire az óriásbolygó felszí­néhez, és alig egy órával később lépi át — belülről — a Saturnus gyűrűinek síkját. Kedden délelőtt 656 ezer kilo­méternyire haladt el egy másik Saturnus-hold, az 5140 kilométe­res átmérőjével valóságos boly­gónak tekinthető Titán mellett, Szerdán hajnalban, két órával a legközelebbi pont elérése előtt, a távoli Skorpió csillagkép Del- tta elnevezésű csillagának fé­nyében vizsgálja ro.ajd meg a Saturnus hét koncentrikus sáv­ból álló gyűrűrendszerét. A Voyager—2 által továbbított je­lek 1 óra 26 perc alatt érnek vissza a Földre. BARBÁR AMERIKAI TERVEK Cinikus játék a neutronfegyverrel Reagan amerikai elnök úgy döntött, hogy engedélyezi a neut­ronfegyver tömeges gyártását és felhalmozását. Az erről szóló hi­vatalos bejelentés szerint az el­következő hat hónap alatt meg­teszik a szükséges előkészületeket a már eddig is gyártott részegy­ségek összeszerelésére, az új tö­megpusztító harceszköznek az Egyesült Államók területén való tárolására. Ha bármikor is fel­merülne a neutrontöltetek és rob­banófejek nyugat-európai elhe­lyezésének kérdése — fűzték hoz­zá Washingtonban —, akkor meg­felelő időben konzultálnak majd az esetleges érintett NATO-orszá- gok kormányaival és ennek ered­ményétől függően teszik meg ' a további intézkedéseket. 1. Politikai oldalról nézve, ez az amerikai lépés súlyos következ­ményekkel fenyegetheti az egész emberiséget. Az elhatározásra ugyanis éppen olyan időpontban került sor, amikor a nemzetközi helyzet igen bonyolult és feszült, S' a katonai szembenállás szintjé­nek csökkentését célzó tárgyalá­si fórumokon (Madridban, Bécs- ben és Genfbeh) a nyugatiak obstrukciós magatartása miatt nincs előrehaladás; amikor az amerikai—szovjet SALT—2 szer­ződés egyesült államokbeli ra­tifikálásáról már szó sem esik, legalábbis abban a formájában, ahogyan azt 1979 nyarán Bécsiben aláírták. Ilyen, kedvezőnek ép­penséggel j nem'mondható hát­térrel a Reagan-adminisztráció mostani intézkedésé tovább ront­ja a fegyverzetkorlátózási és meg­egyezési esélyeket, rendkívüli mó­don kiélezheti a nemzetközi vi­szonyokat és a fegyverkezés olyan új fordulóját indíthatja el, amely — a bizonytalanság és a kiszá­míthatatlanság elemeinek felhal­mozódásával — a nukleáris há­ború szakadékénak szélére so­dorhatja a világot. Ami pedig ía katonapolitikai ol­dalt illeti, a neutronfegyver meg­jelenése és az amerikai haderők­nél tervezett rendszeresítése — áz egyéb tömegpusztító harcesz­közök mellett — semmiképpen sem tekinthető másnak, mint a Szovjetunióval, a szocialista kö­zösséggel szembeni hadászati fö­lény megszerzésére irányuló kí­sérletnek. Természetesen, az egé­szen más kérdés: lehetséges-e egyáltalán ilyen, egyébként tel­jesen irreális cél elérése napja­inkban, hiszen a két vezető nuk­leáris nagyhatalom között nem­csak katonai, hanem a tudomá- •nyos-technikai potenciál tekinte­tében is erőegyensúlyi helyzet áll fenn. Csakhogy az Egyesült Ál­lamok felső vezetése éppen ezt a paritásos állapotot igyekszik fel­borítani valamiféle „haditechni­kai frontáttöréssel”, és úgy véli, ennek egyik alkalmas eszköze ép­pen a neutronfegyver lehet. Van azonban ennek a problé­makörnek más aspektusa is, ami­ről mostanában oly’ gyakran — és a közvéleményt félrevezető, megtévesztő módon — írnak a nyugati lapokiban. A régebbi ame­rikai katonai nézeteket felmele­gítve és a Carter nevéhez fűződő 59. elnöki direktívában körvona­lazott hadászati elgondolásokat magyarázva, arról próbálják meg­győzni az embereket, hogy a ra­kéta-atomháború nem is olyan félelmetes, hiszen — úgymond — meghatározott térségre és fegyve­rek bevetésére „korlátozható”. Ez a térség nyilvánvalóan és el­sősorban Európa lenne, ahová az amerikaiak — még a legyártandó neutrontöltetek elhelyezését meg­előzően — 1983-tól kezdve be akarják telepíteni az úgynevezett eurohadászati hadszíntéri fegy­vereket, a Pershing—2-ket és a robotrepülőgépeket (szárnyas ra­kétákat). 2. A Pentagonban úgy spekulál­nak, hogy ezekkel a lényegében hadászati jellegű nukleáris harc­eszközökkel a holnap „nagy” há­borúja oly módon lesz megvív­ható, hogy Európa elpusztulna ugyan, de az Egyesült Államok területe — ha csak részben is — mentesülhetne az elkerülhetetlen válaszcsapások súlyos következ­ményeitől. Bármennyire is illuzó­rikusak és kalandorjellegűek is ezek az1 elképzelések, Washing­toniban egyes politikai és katonai vezetők meggyőződéssel vallják, hogy végre megtalálták a kevés­bé kockázatos nukleáris hadvise­lés módszereit és eszközeit. Ez utóbbiak egyike a neutron­fegyver, amelynek kifejlesztése már 1958-ban megkezdődött az Egyesült Államokban, mégpedig a kaliforniai Livermorban, ahol egyébként annak idején az első termonukleáris bombát (a hidro- génbombát) előállították. Az ame­rikai szaksajtóban csak később, 1962-ben és 1963-ban lehetett ol­vasni a kutatási munkálatokról. Akkoriban a Pentagon arra össz­pontosította a tudósok erőfeszíté­seit, mielőbb konstruálják meg a „nagy bombák” pusztító hatását jóval alacsonyabb szintre leszál­lító, „miniatürizált” nukleáris fegyvereket, amelyek alkalmasak lehetnek hadszíntéri bevetésre is, azaz egy „korlátozott” atomhábo­rú céljaira. Néhány év múlva — 1977-ben — jelent meg az a washingtoni hír a lapokban, miszerint végrehaj­• A Lance mintájú amerikai harcászati-hadműveleti rakéta, amely­hez egyebek között a neutrontöltetet rendszeresíteni akarják. 0 „Megálljt a neutronbombá­nak!” — ez most az egyik leg­főbb jelszava az emberiség élet­ben maradásáért, harcoló mil­lióknak. tották a kísérleti robbantást a •Lance-rakétához szánt neutron- robbanófej jel: Mint a szakemberek akkoriban elmondták, ez a fegy­verfajta új lehetőségeket tárt fel, mivel — tulajdonságainál fogva — elsősorban az élőerőt, azaz az embereket pusztítja el, viszont annál kisebb kárt tesz az építmé­nyekben és a harci technikában. 3. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a mintegy kiloton- nás nagyságrendű (tehát ezer tonna hagyományos robbanó­anyagnak megfelelő) „harcászati” eszköz a legjobb garanciát nyújt­hatja a potenciális ellenfél csapa­tainak, sőt adott feltételek között lakosságának „megtizedeléséhez”. Az ezzel. kapcsolatos cinikus .számítások és a „tiszta” bombá­ról terjesztett propagandamesék nem maradtak kiaknázatlanul. Az Egyesült Államokban megkezdték az előkészületeket a gyártásra, 1978 áprilisában azonban Carter, a volt elnök — nem utolsósorban az erélyes szovjet fellépésre és a világszerte tapasztalható felzú­dulásra — kénytelen volt átme­netileg felfüggeszteni a „kész” neutronfegyverek előállítását. Ké­sőbb viszont elrendelte a bomba /egyes „komponenseinek”, alko­tórészeinek folyamatos termelé­sét. Reagan most végeredmény­ben azt tetté, amit Carter csak részben tett meg: hozzájárult a fegyver tömeges összeszerelésé­hez. Bár a Pentagonban egyelőre tit­kolják, szinte teljesen bizonyosra vehető, hogy a Pershing—2-k és a robotrepüiőgépek 1983-tól tör­ténő nyugat-európai telepítése után — mintegy a „második lép­csőben” *— a neutrontölteteket is a kontinensre fogják áthelyezni. •Ha ez megtörténik, akkor az ed­dig még viszonylag magasabb szintű, ún. atomküszöb egészen alacsonyra süllyed, következés­képpen megnövekszik a rakéta­nukleáris összecsapás veszélye. Az alácsony küszöb ugyanis fokozot­tabb kockázatvállalásra csábít­hatja az agresszort, abban a hit­ben, hogy a háború mérete, a ki­sebb hatóerejű atomfegyverek felhasználása mellett, bizonyos keretek között tartható lesz. Csakhogy ez . nem más, mint ön­ámítás, a népek becsapása. Ha egyszer már a támadó átlépte ezt a küszöböt, többé senki sem sza­vatolhatja a konfliktus valamifé­le szabályozását, hiszen — és ez jól ismert tétel — a háború nem valamiféle szubjektív óhajok, ha­nem saját öntörvényei szerint zajlik le. A neutronfegyver megjelenése és áZ amerikai haderőknél terve­zett rendszeresítése ennélfogva nemcsak a fegyverkezési verseny új szakaszát indíthatja el, hanem egyszersmind a fenyegetés újabb minőségi fokát is jelenti. A nö­vekvő veszélyt érzékelő és felis­merő tömegek — mindenekelőtt Európában — ezért szállnak most síkra újult erővel a neutronhalál, a nekivadult agresszív körök bar­bár tervei ellen. Serfőző László alezredes

Next

/
Oldalképek
Tartalom