Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-18 / 193. szám

1981. augusztus 18. • PETŐFI NÉPE • 3 Az első szelidi rockfesztivál A LAKÁSÉPÍTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS FELTÉTELEI VII. • Rajongó fiatalok. A telek és a tervek Általában csak az a személy építhet, akinek telke van. Telket vá­sárolni csak magánszemélytől lehet, mert az új rendelkezések sze­rint az állami tulajdonban álló, magánerőből beépíthető telkek ér­tékesítése megszűnt. Az ilyen telkeket az építkezők részére tartós használatba adják. A tartós használatba adáskor beépítési kötele­zettséget írnak elő, és a használati jogot az ingatlan-nyilvántartásba, a telekkönyvbe is bejegyzik. Tapasztalatok, tervek A közelmúltban rendezték meg az első szelidi rockfesztivált. A fiatalok tömegeit vonzó esemény sikerrel zajlott le. Ám nem egé­szen gondok nélkül. A fesztivál tapasztalatairól tudósítónk, Bren­ner László beszélgetett Balaton Józseffel, a dunapataji Kodály Zoltán Művelődési Ház igazgató­jával : — Hogyan jutottak arra a gon­dolatira, hogy az országban első­nek kétnapos rockfesztivált ren­dezzenek? — A Dunapataj nagyközséghez tartozó Szelidi-tó üdülőterület. Nyaranként itt tartjuk rendezvé­nyeinket. Sok éves tapasztalat, hogy a tinédzserkorosztály legin­kább a könnyűzenei koncertek iránt érdeklődik. Többször be­szélgettem e kérdésről fiatalok­kal. E beszélgetéseket összegez­ve ismertük fel e rendezvény szükségességét. Minden együttes­ben van egy olyan egyéniség, aki­re hallgatnak a fiatalok. Ilyen például a HBB-ben Földes Lász­ló, a P. Mobilban Sohuster Ló­ránt, az EDDA-ban Pataky Atti­la. Azt hiszem ritka — s a tizen­évesek számára éppen ezért igen nagyra értékelt — alkalom, ami­kor a rockműfaj e neves hazai képviselői egy műsorban lépnek föl. A fiatalokkal történt beszél­getések során tapasztaltam, hogy nem sok kis rendezvényre, ha­nem egy-egy ilyen nagy alkalom­ra van szükségük. Ugyanakkor az új együttesek részére nyilvá­nos fórumot biztosítottunk a nagyközönség előtti bemutatko­zásra. s arra, hogy felmérjék; hol a 'helyük a hazai rockéletben. Ezen érveket mérlegre tettük — a helyi tanács sem gördített aka­dályt a fesztivál megrendezése elé —, s így elkezdhettük a szer­vezést. — Mi jelentette a legnagyobb problémát a továbbiakban? — Az újonnan alakult együtte­sekkel nem volt különösebb gon­dunk, ők szívesen léptek fel. Ne­hézségeket a „menő" együttesek okoztak. Az Omega, a Piramis, a Beatrice, a Korái, a Dinamit együttes már előre lekötött szer­ződésre hivatkozva, szóba se állt velünk. Az ORI-műsorban fellé­pő. EDDA és pj Skorpió együttest hosszú huzavona után sikerült megnyerni ügyünknek. A Kar­thágó még az utolsó pillanatban is vissza akart lépni. — Hogyan tudtak eleget tenni az előirt szabályoknak? — A közönség ellátását, úgy érzem, maximálisan sikerült megoldani. A környék összes szö­• A Karthago együttes egyik tagja énekel. vetkezete és termelőszövetkeze­te felállította ideiglenes standját. Ennek köszönhető, hogy mindkét nap volt elegendő kenyér, tej, szalámi stb. Az egészségügyi kö­vetelményeknek is eleget tettünk. A területet sajnos nem tudtuk körülkeríteni, mert költséges lett volna. így önkéntes és szervezett alapon jelentkező rendezők ké­peztek élő kordont. A fiatalok magatartása semmi kívánnivalót nem hagyott maga után. Rend­bontás nem történt. — Milyen tapasztalatokkal let­tek gazdagabbak? — A közönségnek sok a két nap. Az együttesek egymáshoz való viszonya nem a legjobb. A színpad mögött nagy pozícióharc folyt a fellépési sorrend miatt, el­sősorban a középmezőnyhöz tar­tozó csoportok között. Újra bebi­zonyosodott, hogy a fiatalok mennyire hallgatnak a zenész egyéniségekre. A legjellemzőbb példa talán az, hogy az eső után újra gyülekező közönséget a HBB vezető egyénisége, Földes László fogta össze. Rendezőink éppen a kritikus időszakra, szombat esté­re fáradtak el. Többségük egész héten részt vett a tereprendezés­ben, péntek délutántól pedig ők biztosították a területet. A ren­dezői létszámot a jövőben duplá­jára kell majd emelni és napon­ta fel kell váltani. A propagan­da sem sikerült a legjobban. A plakátokat túl későn kaptuk meg. Az IBUSZ-irodákat is csak az utolsó pillanatban tudtuk értesí­teni. A Magyar Ifjúság és az If­júsági Magazin hasábjain is tá­jékoztattuk a fiatalokat a ren­dezvényről, de mindkét újságban későn jelent meg az írás. — Nagyon örültünk annak, hogy hazánkban elsőnek sikerült megrendezni a rockfesztivált. Igazán kár, hogy az időjárás köz­beszólt, s az eső miatt több együt­tes koncertje elmaradt. Augusz­tus 30-án, vasárnap tartja majd meg elmaradt fellépését az ED­DA és az Üj Skorpió. Annak el­lenére, hogy veszteséggel zártuk a rendezvényt, úgy érzem, elér­tük célunkat. A község vezetői részéről is megszűntek a koncert rendezésével kapcsolatos előíté­letek. Ha támogatást kapunk, jö­vőre is megrendezzük a feszti­vált. Az állami telkek használatba- adásáért használatbavételi díjat állapítanak meg, amelynél fi­gyelembe veszik a telek forgalmi értékét. Meghatározott esetek­ben itt is kedvezményt élveznek a nagycsaládosok, fiatal házasok, továbbá a kedvezményes akció résztvevői. Az állampolgárok in­gatlantulajdonának megállapítá­sánál a tartós használatba adott telkeket is figyelembe veszik. A telek fekvése egyben meg­határozza az arra építhető lakás, illetve épület főbb jellemzőit is. Ezekre a kérdésekre a tanácsok építési osztályainál lehet pontos tájékoztatást kapni. Tehát nem elegendő a szomszédoktól érdek­lődni, hogy milyen épületet sza­bad építeni. A lehetőségek számbavétele Aki nem rendelkezik telekkel, annak állami terület tartós hasz­nálatbavétele céljából a helyi tanácshoz kell fordulnia, ahol a szükséges útmutatásokat meg­adják. A telek megszerzése után, és az építési hatóságnál történő tá­jékoztatást követően, még mindig nem szabad az építési tervek el­készítését megrendelni. Legcél­szerűbb először még az OTP-nél tájékozódni arról, hogy hogyan alakulnak a hiteltámogatás felté­telei. Az új jogszabályok szerint a Takarékpénztár minden olyan lakás építéséhez hitelt nyújthat, amely többszintes, és csoportos korszerű lakóházépítés esetén nem haladja meg a 125 négyzet- métert, a hagyományos családi házaknál a 140 négyzetmétert. Az épülő szobák számát, és a beköl­töző személyek számát — az új szabályozás szerint — a koráb­bitól eltérően nem vizsgálják. A Takarékpénztár fiókjai díj­mentes útmutatással szolgálnak a különböző lakásépítési formákban nyújtható kölcsönök felvételeiről és arról, hogy milyen kedvezmé­nyes támogatások igénybevételé­hez milyen feltételek szükségesek. Ezt követően még a munkálta­tónál is tájékozódni kell a vár­ható anyagi támogatás mértéké­ről, mert csak mindezen ismere­tek birtokában és a meglevő sa­ját anyagi erő számításbavételé- vel dönthető el, hogy az építési igényeket hogyan határolják be a tényleges lehetőségek. Sokszor és sokan kerültek már kedvezőtlen helyzetbe azért, mert a nagy költséggel elkészített ter­vek megvalósításához a feltételek nem voltak biztosítva. Ez pedig felesleges többletköltséget okoz. Telepszerű többszintes lakóház A legfejlettebb építési forma, és éppen ezért a legtöbb állami kedvezménnyel, támogatással se­gített építkezés a telepszerű, többszintes lakóházépítés. Az a lakóházépítés minősül telepszerű­nek, amelynek során összefüggd építési területen legalább két­szintes lakóépület épül, és épüle­tenként legalább négy lakás. Me­gyeszékhelyen legalább 90, egyéb településeken legalább 60 lakás­nak kell így megvalósulnia. A telepszerűség fennállását az épí­tési engedély kiadására első fo­kon illetékes tanácsi szakigazga­tási szerv igazolja. Az állami vállalatok munkásai részére a kedvezmények akkor számolhatók el, ha a szociálpoli­tikai kedvezménnyel és az állami támogatással csökkentett építési költség legalább 20 százalékát biz­tosítja a vállalat munkáltatói köl­csönként. Ebben az esetben az OTP-hitel az építési költségek 70 százaléká­ig, legfeljebb 320 ezer forintig terjedhet, 1 százalékos kamat és 35 évi lejárat mellett. Egyszerű példával az alábbiak szerint alakul tehát a pénzügyi támogatás: Amennyiben egy kétszobás la­kás építési költsége 500 ezer fo­rint, ebből lejön gyermekenként 30—30, két gyermeknél 60 ezer forint szociálpolitikai kedvez­mény. Ugyancsak levonásra ke­rül a kétszobás lakás esetén 80 ezer forint állami támogatás. Az ezekkel csökkentett építési költ­ség tehát 360 ezer forint lesz. En­nek 10 százalékát kell saját erő­ként az építtető munkásnak vi­selnie. Példánkban ez 36 ezer forint. Húsz százalékot a vállalat kölcsön formájában biztosít: ez 72 ezer forint. A vállalati támo­gatás és saját erő összesen: 108 0C0 forint, amelyet levonva a 360 000 forintból, fedezetlen részként 252 ezer forint mutatkozik. Ezt az OTP hitelként engedélyezi. A számítás menete tulajdon­képpen mindig hasonló. A hitel feltételei Lakásépítő szövetkezet szerve-; zésében a bérből és fizetésből élők, szövetkezetnél rendszere­sen munkát végző, tagként kere­ső és nyugdíjasok részére a köl- csönhatárok és feltételek a kö­vetkezők: az engedélyezhető köl­csön az építési összköltség 75 szá­zalékáig terjedhet, legfeljebb 320 ezer forint, míg a lejárat 1 szá­zalékos kamat mellett 35 év. Az OTP beruházásában meg­valósuló lakásépítkezések értéke­sítése a tanács által kijelölt ve­vők részére 25 százalékos saját erő mellett a vételár 75 százalé­káig, de legfeljebb 320 ezer fo­rintig terjedhet, évi 2 százalékos kamat és 35 évi lejárat mellett. Ugyancsak kedvezményes fel­tétellel kapnak kölcsönt azok, akiknek a lakásépítését és vásár­lását a munkáltató legalább tíz- százalékos mértékig r támogat ja. A lakásépítő szövetkezeti szervezés­nél a feltétel ez esetben is válto­zatlan. Egyéb szervezésű építke­zésnél viszont a kölcsönfeltételek azonosak az OTP beruházásában épülő lakásoknál ismertetettel, tehát a kölcsönhatár 75 százalék^ legfeljebb 320 ezer forint, 2 szá­zalékos kamattal 35 évre. Ezek az építési és vásárlási for­mák a kedvezményes feltételhez kötöttek. Egyéb vállalati szervezésű épít­kezésben részt vevő bérből élők, továbbá a szövetkezeteknél rend­szeres munkát végző tagok, vagy nyugdíjasok, valamint az OTP- berufházású lakások ilyen vásár­lói részére az építési költség 75 százalékáig, de legfeljebb 270 ezer forint kölcsön engedélyez­hető évi 2 százalékos kamat mel­lett 35 évre. Az előbbiek közé nem tartozó esetekben a kölcsön mértéke 70 százalékig terjedhet, azonos ösz- szeghatárok és feltételek mellett. Az alföldi brigád (28.) Még valamit az alföldi brigádról. Drózdi Győző emlékezetes, par­lamenti felszólalásából az Újság 1920. január 23-i számában a kö­vetkezőket idézi: Az alföldi bri* gád még ma is megvan. Közép­pontja Budapest. Kecskeméti szervezetének vezetői a követke­zők: katonai parancsnok Hübl Milán ezredes (Kecskemét. Soron kívül előlépett.) Továbbá Szávics alezredes (Kecskemét. Soron kívül előlépett.) Századparancsnokok: Makay Zsigmond kapitány Buda­pest, Thurzó Béla főhadnagy, Bu­dapest, Szakács István tartalékos főhadnagy, Kecskemét, Szemeré" dy Dániel tartalékos főhadnagy, Szánk. Beosztottak: fegyver- és lőszer­tiszt Dávid tüzérszázados, piro­technikus tiszt, nála vannak az összes fegyver- és bombaelrejtés" ről szóló adatok. Élelmezési tiszt­jük Orbán Nándor, polgári leány­iskola-igazgató- (Kecskemét.) Pionírtiszt Muraközy Jenő tarta­lékos főhadnagy, Kecskemét, Szikra. Orvosok: Szabó Győző dr., Müller Frigyes dr., Damó Zoltán dr. Századvezető, mint a tisztek helyettesei: Horváth József gaz­dálkodó, Bugac, Szabó Sándor gaz­• brAVÖ: a magyar nyelv értelmező szétára szerint: bérgyilkos, kalandor. dálkodó, Félegyháza, Rácz Dezső gazdálkodó, Szánk, Horváth Pál gazdálkodó, Bugac. Az első szá­zad gyülekezik a bugaci Horváth- féle csőszháznál, a második szá­zad a kiskunfélegyházi dohánybe­váltó előtt, a harmadik a jász- szentlászlói temető mellett, a ne­gyedik a szanki községháza mel­lett. A Héjjas fivérek és Francia Kiss Mihály a zászlóalj vezérka­rában foglalnak helyet. Lőszerek, fegyverek és ágyúk fő raktárhe­lyei: Ferenc József laktanya, Kecskemét, gépfegyverek és fegy­verek vannak Nagy Ferenc és tár­sa Fatelep, Kecskemét, Felföldi Gyula tanyája, Orgovány. Felföl­di Gyula háza, Orgovány, Rácz Dezső tanyája, Szánk, Rácz And­rás, Szánk, Szemerédy testvérek. Szánk, Karikovics Elek tanyája, Kovács Elek, Pollák János és Pol- lák Péter szőlőjében, Zombori Imre tanyáján. Szabó Sándor ta­nyáján, Kiskunfélegyháza. A Kecskeméten lakók, a lókórház­nál (huszárlaktanya) gyülekeznek, a felesküdtek létszáma megha­ladja a kétezret. A főkapitány-helyettes jelentet­te — a Pesti Hírlap 1924. január 15-i számában —, hogy Héjjas Iván pontosan informálta a rendőrséget arról, hogy a brigád­nak merre vannak tartalék fegy­verei, melyeket azóta a rendőr­ség már le is foglalt. Előadta, hogy Héjjas Iván szerepe teljesen tisztázódott, s kétségtelen, hogy minden cselekedetét a tiszta ha­zaszeretet vezényelte, s távol áll a merényletektől. Az idézet folytatása közé éke­lődik a Pester Loyd tudósítása, amely szerint Kiss Jenő Gábor volt főhadnagyot, a szentesi kór­ház gondnokát Héjjas Iván kine­vezte az alföldi brigád parancs­nokává. Kiss lakásán 10 millió koronát találtak. Andor Fülöp volt hadnagy rész­letesen vallott arról, hogy a faj­védők szervezték az alföldi bri­gádot Elhatározott dolog volt, a Bethlen-kormány elűzése és Héj­jas Iván diktátorságának kikiál­tása. Minden elő volt készítve, a brigád a szükséges fegyverekkel fel volt szerelve, csak a jeladást várták a felkelésre. Héjjas azon­nal átvette volna a parancsnok­ságot és a brigád megbízható embereivel Budapest ellen vonult volna, ahol fajvédő kormányt ala­kítottak volna, amelyben Héjjas Iván lett volna a honvédelmi miniszter. Diószegi János miniszteri ta­nácsos a nyomozásról hivatalos kommünikét jelentetett meg. „A mai napon Sági János kihallgatá­sát foganatosítottuk, különösen Héjjashoz küldött memorandu­mára és a csongrádiak szervezke­désére vonatkozva. Sági János a memorandumra vonatkozóan, amelyet a vezérhez intézett, a merénylet után kijelentette, hogy ennek a memorandumnak elkül­dése kötelessége volt, nehogy Héjjas tájékozatlanul maradjon. Ennek a memorandumnak az in- purumát a nyomozó közegek Sá­gi János lakásán tartott házkuta­tásnál találták meg, letisztázott példányát pedig, amelyet Albert Áron csongrádi ügyvéd, az ÉME helyi ügyésze személyesen vitt el Kecskemétre Héjjas Ivánhoz, visszahozta, mert azt Héjjas nem fogadta el és azt üzente Csong- rádra, hogy „a bűnösök vegyék el büntetésüket”. Sági János a vidék megszerve­zésére vqnatkczóan előadta, hogy Kaszanickivel és Piroska György- gyel novemberben (1923. év) volt Kecskeméten a vezérnél utasítást kérni. Azt az utasítást kapta, hogy ne politizáljanak. Sági val­lomásában előadta még azt is, hogy Piroska Jánossal katonai diktatúráról is tárgyalt, amit ő az ország mai helyzetében szük­ségesnek tartott és kérte Piroska Jánost, hogy ha meglesz a dik­tatúra, akkor feltétlenül jöjjön haza, mert rá, mint ismert szer­vezőre, szükség lesz. Sági János és társai annyira mentek, hogy Csongrád megye területére kato­nai diktatúra esetére már térké­peket készítettek. Folytatva a Pesti Hírlap 1924. január 15-i tudósítását az alföldi brigáddal kapcsolatosan — a bel­ügyminisztérium kijelenti, hogy 1- a Diószegi János által telje­sített vizsgálat adatai szerint az úgynevezett alföldi brigád és a bombamerénylet között csupán személyi kapcsolatokról van szó, de semmi adat nem merült fel arra, hogy a brigád mint ilyen, a merénylet előkészítésében részt vett volna. (Szerecsenmosdatás, a szerk.) 2. Azok a fantasztikus terveze­tek. amelyek a kormány megbuk­tatásáról, valamint a katonai dik­tatúráról szóltak, csupán egy-két Csongrád és környékbeli alacso­nyabb értelmi színvonalon álló ember tervezgetéseinek tekinthe­tő. 3. Az alföldi brigád, amikor a bolsevizmus elleni védekezés szükségessége ezt megkíyánta, még annak idején 1920. évben az illetékes faktorok tudomásával szervezkedett meg és az ÉME nemzetvédelmi osztályának egyik alakulata volt Ez idő tájt ugyan­is a rendőrség és csendőrség szer­vezetlensége folytán a kormány­hatóság is szükségét látta annak, hogy a polgárságot a bolsevizmus veszedelme ellen megszervezze. Az 1923. októberi belügyminiszte­ri rendelettel szemben azonban Csongrádon és Szentesen az ÉME nemzetvédelmi osztálya, mint Jóbarátok Köre — most már illegális működést fejtett ki. Új alkotások a Naiv Múzeumban Harmadik állandó kiállítás nyílt vasárnap a kecskeméti Naiv Múzeumban. A tematikus csoportosításban bemutatott alkotások többségét most láthatják először az érdeklődők. Jó néhány a falra, vagy a tárlókba került festmény, szobor eddig a Magyar Nemzeti Galériában volt; az elmúlt hónapokban egészült ki velük a kecske­méti gyűjtemény. Kerékgyártó István művészettörténész méltatta a naiv múzeum -és általában Kecskemét átgondolt kulturális kezdeményezéseit, szólt a kiállítás jelentőségéről, valamint Maczö Mihályné szentendrei és Magyar Lajos Zala megyei népi alkotókról. (Kiállításuk az épület volt nyári konyhájában látható.) Trethon Ferenc munkaügyi mi­niszter, Komáromi Attila, a megyei pártbizottság osztályvezető-he­lyettese és Fischer István, a városi tanács elnökhelyettese, és több naiv művész is megjelent a jól sikerült kulturális rendezvényen. A Forrás új száma Változatos tartalommal látott napvilágot a Kecskeméten meg­jelenő Forrás folyóirat augusztu­si száma. Különösen gazdag ezúttal a a folyóirat szépirodalmi rovata. Ebben Goór Imre, Gyurkovits Tibor, Petróczi Éva, Tömöry Pé­ter verseit. Hideg Antal gyer­mekvers-ciklusát, mongol költők verseit, valamint Köteles Pál és Kende Sándor elbeszélését no­velláját olvashatjuk egyebek kö­zött. A Való világ rovat Sarkadi Imre Táj és történelem című írástöredékét közli első helyen, Csontos Sándor pedig a szociog- ráfus Sarkadiról ír. Több más szociográfiai munka is gazdagít­ja a folyóiratot. A könyvszemlék többek között Tornai József: Nap jár a homoktetőkön. Székely Já­nos: Képes krónika című munká­jával, és más művekkel foglal­koznak. Az augusztusi Forrás-szám a Kecskeméti Fotóklub kiállításá­nak képanyagából közöl értékes válogatást R. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom