Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-18 / 193. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1981. augusztus 18. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Üj bolgár csillagvizsgáló A csillagászat napjainkban a rohamos fellendülés és felvirágzás korát éli. Elsősorban az űrkutatás, g az az erőfeszítés, hogy a világ­űrt az emberiség leglényegesebb szükségleteinek kielégítésére hasz-, ■táljuk fel, adott hatalmas lökést e legősibb tudománynak új vívmá­nyok elérésére. A nagy csillagvizsgálók „kooperálnak” a Föld mester­séges útitársaival. Segítségükkel nemcsak alapkutatásokat, hanem a gyakorlatban is alkalmazható tudományos vizsgálatokat végeznek. Agrártermelésünk és a világpiac Az élelmi' A ftozsen-csúcson létesült Bolgár Nemzeti Obszervatórium, amelyet a BKP XII. kongresszu­sának előestéjén nyitottak meg, fontos láncszem a KGST-tagálla- mok obszervatóriumainak rend­szerében. Kutatási tematikáját a testvéri országok csillagvizsgá­lóival szorosan együttműködve dolgozták ki, de már az NSZK, Franciaország, Görögország csil­lagászai is kifejezték kívánságu­kat, hogy részt akarnak venni az együttes munkában. Az új obszervatórium alapku­tatásának tárgya az éjszakai ég­bolt égitesteinek asztrofizikája. Ezek lelhetnek csillagok, galaxi­sok és galaxison kívüli objektu­mok. Az obszervatórium fontos fel­adatai közé tartoznak a világűr * meghódísátával összefüggd vizs-' f gálatok is. A KGST-tagállamok közötti integráció ezen a terüle­ten fejeződik ki a legjobban. A közös kutatásokat a Bolgár Tu­dományos Akadémia levelező tagja, dr. Klril Szerafimov egye­temi tanár irányítja. A Rozsen-csúcs jó lehetősége­ket kínál. Más európai csillag- vizsgálókkal összehasonlítva, itt sokkal több a világos éjszaka, nincsenek szomszédos települé­sek, amelyek fényei zavarnák a megfigyelést, ritkaság a vihar, s nagy tengerszint feletti magas­ságánál fogva az ipari üzemek­től nem szennyezett atmoszféra vastag rétegei fölött helyezkedik el. A nemzetközi együttműködés már azelőtt megkezdődött, hogy az obszervatórium ' 'hozzáfogott volna munkájához. A Szovjet­unióból eljöttek a legismertebb csillagászok: Ambarcumjan aka­démikus, Szeverni akadémikus, dr. Kopilov, Musztel akadémiai levelező tag és mások. Némelyi­kük folyamatosan közvetlen kap­csolatot ápol bolgár kollégájával, Bogomil Kovacsevval, a rozseni obszervatórium tudományos ve­zetőjével. Az obszervatórium tervezésé­ben és felszerelésében több bol­gár intézet és üzem mellett részt vett a Szovjetunióból a Tudo­mányos Akadémia Asztronómiai Tanácsa, a Pulkovói Asztronó­miai Obszervatórium, a Krími és a Bjurokani Asztrofizikai Obszer­vatórium, az NDK-ból a werni- gerodei Fémszerkezetgyár, a jé­nai Carl Zeiss Művek, továbbá a magyar VILATI, s egy prágai tervező szervezet. Az alapberendezést — a telesz­kópokat — a Zeiss Művek készí­tette. A nagy teleszkóp átmérője 2 méter, súlya 100 tonna, és két kisebb — egy 70 cm-es és egy 60 cm-es teleszkóp — egészíti ki. Hasonló paraméterei vannak a szovjetunióbeli Semahában, az NDK-beli Tautenburgban, a csehszlovákiai Andrejovban, to­vábbá az NSZK-ban, Franciaor­szágban és Olaszországban mű­ködő teleszkópoknak. Az obszervatórium már a meg­nyitás előtt megkezdte próbaüze­mét. Elkészült több csillag szín- képelemzése, több csillagcsoport, galaxis és kis égitest fényképe. Felfedeztek 14 pulzáló csillagot. Ezeket a kutatási eredményeket feldolgozzák, és összehasonlítják a többi KGST-tagállamban mű­ködő csillagvizsgálók megfigye­lései eredményeivel. G. V. szer-világpia­con új tendenciák figyelhetők meg. Ahol megfelelő fizetőeszköz áll rendelkezésre, óriási konkur* renciaharc alakult ki az exportő­rök között. Ahol viszont tömeges az élelmiszerhiány, ott nincs ele­gendő fizetőeszköz a szükséges termékek megvásárlására. A világban kialakult globális élelmiszerhiány ellenére a agrár* írta: Lakatos Tibor, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes termék-exportőrök fokozódó és éles konkurrenciával, nagyobb kockázattal találkoznak. Az egyre élesedő versenyben csak fegyel­mezett munkával, termékeink mi~ nőségének javításával, szállítá­saink ütemes megszervezésével, jó partneri hitelünk megtartásá­val biztosíthatjuk megszerzett pozícióinkat. NÖVEKVŐ TERMELÉS - NÖVEKVŐ EXPORT Hazánk mezőgazdasága és élei* műszeripara az elmúlt ötéves terv­időszakban törés nélkül fejlődött. Elismerésre méltó eredmények születtek a gabonafélék, az olajos­növények és a takarmányok tér* melésében. Az állattenyésztés eredményei között kiemelésre ér­demes a tejtermelés, a magas szinten stabilizálódott sertésállo­mány, és a jelentősen bővülő ba­romfitermelés. Erőfeszítéseink el­lenére a zöldség- és gyümölcster* melés fejlődése azonban elmarad a célkitűzéseinkben meghatározott ütemtől. A termelés emelkedésével össz­hangban nőtt az élelmiszeripari feldolgozókapacitás, ezen belül a külpiac igényeit is kielégítő üze­mek részaránya. Korszerű üzemek létesültek a húsiparban, a barom­fifeldolgozásban, hűtő- és növény­olajiparban. Konzervgyáraink, édesiparunk, sütödéink egy része azonban rekonstrukcióra szorul. Az egy főre számított gabona- és hústermelésben a világ élvona­lába kerültünk. A legfontosabb mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a lakosság igényeit kielégítő ellátást tudunk biztosí­tani. Ugyanakkor termelésünk egynegyedét exportáljuk­Élelmiszer-termelésünk nem­zetközi mércével mérve is jelentős fejlődése hozzájárult, hogy a ha­zai fogyasztói igények magasabb szinten történő kielégítése mellett, kivitelünk értéke az elmúlt öt év­ben 25 százalékkal, ezen belül a . nem rubelelszámolású export ár­bevétele 31 százalékkal nőtt. Az agrárszektor a népgazdaság devizaszerző ágazatai között je­lentős szerepet játszik, hiszen az ország külkereskedelméből szár­mazó devizabevételeink közel egynegyedét, konvertibilis devi­zabevételének egyharmadát adja. A megtermelt termékek értéke­sítésében a kivitel szerepe meg­nőtt. A termelés növekményének egyre nagyobb hányada határain­kon kívül talál gazdára- Az ex­portból származó bevételek nagy­sága és az export gazdaságossága jelentős mértékben befolyásolja a mezőgazdasági, élelmiszeripari és faipari vállalatok, szövetkeze­tek árbevételét és nyereségét, to­vábbi fejlesztési lehetőségeit. Az országhatárainkon túl for­galmazott, több mint ezerféle ag­rártermékből a nagy mennyiség­ben exportált termékek száma jó­val kevesebb. Kivitelünkben dön­tő részarányt a hús, a baromfiter­mékek és a gabonafélék képvisel­nek. De jelentős értékben expor­tálunk növényi olajokat, bort, friss és feldolgozott zöldség-gyümölcs­terméket. A valutabevétel növelésének ér­dekében az utóbbi években nagy figyelmet fordítunk a hagyomá­nyos, kisebb volumenű termékek­re is (mint a nyúl, galamb, te- nyésztojás, a toll, a vetőmagvak, fűszerpaprika, nádtermékek stb.) portunk 75 százaléka, a szocialis­ta országokban talál gazdára. E partnereinkkel a kivitel nagysá­gát és szerkezetét öt évre szóló árucsereforgalmi szerződések alapján határozzuk meg. Fejlett tőkés országokba irányul a kivitel 41 százaléka, a hagyomá­nyosan fő partnereink a Közös Piac országai. Ezen a piacon egy­re több nehézséggel találkozunk. A Közös Piac kibővülésével, an­nak önellátottsági foka növekszik, az agrárszektor jövedelmének biz­tosítása és a belső termelés védel­me érdekében a protekcionizmus állandóan fokozódik. A Közös Pia-j con kívüli európai országok agrár­importja lényegesen kisebb. A tengerentúli országokba irányuló kivitel növelését a magas szállí­tási költségek nehezítik, és meg- fontolandóvá teszik. Fejlődő országokbán export- forgalmunk 9 százalékát realizál­juk. Itt a fizetőképes piacokat éles verseny és viszonylag ala­csony árak jellemzik. E piacokon nem a minőségi, hanem a tömeg­áru a keresett. Megfigyelhető, hogy az élelmiszer-kereslet kielé­gítése érdekében a termelés fel­kutatásával ezen az országok is nagy erőfeszítéseket tesznek. Ide irányuló kivitelünk egyrészt mar­ha- és juhhúsból, sajtféleségek­ből, baromfiból, zöldség- és gyü* mölcskonzervekből, másrészt a kapacitásokat növelő . termelési rendszerekből, berendezésekből tevődik össze­Termékeink világszerte kedvel­tek. Ismertek specialitásaink, gyü­mölcsféléink íze, boraink zamata. Kedvező termékeink fogadtatása. Ennek ellenére a világpiacon dön­tő és meghatározó jelentősége egyetlen cikkünknek sincs, a pia­cot nem mi alakítjuk, céltudato­san nekünk kell alkalmazkod­nunk. TERVEK A KÖVETKEZŐ ÖT ESZTENDŐRE Szovjet export Lengyelországba MEGHATÁROZÓ: A GAZDASÁGOSSÁG A Szovjetunió több mint hu­szonöt százalékkal növelte len­gyel exportját a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a nyersanyagok és fogyasz­tási cikkek kivitelét különösen gyorsan, 41,5 százalékkal emelte. A Szovjetunió ez év első négy hónapjában 4,2 millió tonna kő­olajat, 1,7 milliárd köbméter földgázt, 4,8 millió tonna vasér­cet, továbbá 149 000 tonna man­gánércet szállított a lengyel part­nereknek, a vállalt határidőnél korábban. A viszonzás jóval sze­rényebb, hiszen a Szovjetunióba irányuló lengyel export az év első. négy hónapjában 16,8 száza­lékkal esett viasza az egy évvel, ezelőttihez viszonyítva. A csök­kenés annál is inkább érthető, hiszen a múlt év első harmadá­hoz képest 11 százalékkal keve­sebb terméket gyártott a lengyel ipar, a széntermelés pedig 10 százalékkal maradt el az elő­irányzattól. A kivitel szerkezetének megha­tározásánál döntő az elérhető ár­bevétel.tömege és az export gaz->( daságossága- ' r Általában: r .iielyesv i nek bizonyult az a törekvés, hogy exportunkban a feldolgozott ter­mékek aranya növekedjék. Ennek ellenére számos esetben előfordul, hogy a feldolgozás költségei az eladási árban nem térülnek meg, tehát a feldolgozott termékek ex­portja kevésbé gazdaságos. Ezért a gyorsan változó piaci helyzet a konjunkturális és spekulatív ele­mek térnyerése, az eddigiektől el- térő gyors, rugalmas glkalmazko- • e dást jclván a . termelőktől és kül­kereskedőktől áíínak megítélésé­ben, hogy a termékeket feldolgo­zott, vagy feldolgozatlan állapot­ban értékesítsék. Termékeinket több mint száz országba szállítjuk. Exportunkban meghatározó hat ország (Szovjet­unió, NDK, Csehszlovákia, NSZK, Olaszországi, amely a forgalom- 80 százalékát adja­Legbiztosabb felvevőpiacaink a szocialista országok, ahol expor­tunk 50 százaléka értékesül. Ezen belül az almakivitel mintegy 95 százaléka, a bor- és konzervex­Az eddigi eredményekre építve nagy feladatot kapott ágazatunk a VI. ötéves terv időszakára. A kivitel volumenét 1985*ig több mint egyharmadával, dollár el­számolású exportunk mennyisé­gét több mint 40 százalékkal kell növelni úgy, hogy behozatalunk csak minimális mértékben emel­kedhet, egyidejűleg külkereske­delmi egyenlegünk pedig 50 szá­zalékkal javul. Célkitűzéseink megvalósítását a vállalati érdekeltség további nö­velésével biztosítani tudjuk. A feladat teljesíthetőségét segíti, hogy a termeléshez és feldolgo­záshoz szükséges eszközök és fel­tételek többségét a népgazdaság tervszerűen biztosítja. Ugyanak­kor a nemzetközi munkamegosz­tásban részt vevő partnereinktől határozottabban megköveteljük, hogy vállalt szállításaikat telje­sítsék. Az 1981—1985 közötti időszak­ban a nem rubelelszámolású ex­port számottevő növelése során elsősorban a búza, a kukorica, a növényi olajok, a vágójuh. a ser­téshús, a vágott baromfi, vala­mint a hűtőipari termékek meny- nyiségét kívánjuk növelni. A keményedé külpiaci 'körül- mények természetesen a vállala­toktól rugalmasabb termelési és árpolitikát -kívánnak- Versenyké­pességünket, jelenlétünket a pia­con csak akkor biztosíthatjuk, ha az elérhető értékesítési átlagárnál termelési költségeink lassabban, a hozamok gyorsabban növeked­nek. Agrárexportunkban tudatos törekvésünk, hogy — nagy mennyiségben el­adásra szánt termékeink elhelye­zésre megbízható partnereket szerezzünk, azokkal közép* és hosszú távú szerződéseket kös­sünk; — a piac igényei alapján ter­meljünk, ennek érdekében a kül­kereskedelem integrálja az élel­miszeripart, az élelmiszeripar a mezőgazdasági termelést; — növeljük a kivitel gazdasá­gosságát, emeljük a minőség, cso­magolás, szállítás, egyszóval a versenyképesség színvonalát; — javítsuk külkereskedelmi te­vékenységünket. Az 1970-es évek végén minősé­gi változás kezdődött a külkeres­kedelmi és a termeltető vállala­tok közös érdekeltségét jobban biztosító kapcsolati formák kiala­kulásában, többségbe kerültek az árnyereség, illetve a teljes tevé­kenység eredményének megosztá­sát elősegítő társasági szerződé­sek. 1979 óta folyamatosan alakul­tak a külkereskedelmi társaságok (bor, nyúl, forrólevegős szárítmá- nyok, zöldség-gyümölcs szárit- mányok, hal, vetőmagvak, alma.) Célunk ezen társaságok műkö­dési körének bővítés^, teyékeny- . [ségük erősítése, tqvábbfejjies^tés^, 9 Ennek érdekében többek között javítjuk a termelői és feldolgozói érdekek koordinálását, a minősé­gi különbségek árban történő el­ismerését, a közös kockázatválla­lás és -viselés feltételeit az ár- és piaci munkában. Az export növelése és a valuta­árbevétel fokozása érdekében azo­kon a területeken, ahol a szemé­lyi és anyagi-technikai feltételek megteremthetők, folytatjuk az ön­álló külkereskedelmi jog megadá­sának előkészítő munkáit. Táborozni jó... t Kerék István, a taborta- nács elnöke öregnek számít a maga tizennyolc évével. A gyorsan érő barack, szilva és szőlő szedése, szüre­telése sok-sok munkáskezet kíván. Ma már természetesnek vesszük, hogy a kampány­ban jelentős segítséget ad­nak az építő­táborok fiatal­jai. Iskola vé­geztével egész nyáron át meg­találhatjuk őket a gyümöl­csösökben, a szőlőültetvé­nyekben, A Kiskunha­lasi Állami Gazdaság ke­rületében levő Sziklai Sándor önkéntes ifjúsági tábornak jelen­leg százharmincnyolc lakója* van. A szakmunkástanulók, a szakkö­zépiskolások Somogy megyéből jöttek. Vannak néhányan, akik harmadszor, negyedszer is visz- sza-vissza térnek. • Bíró Bálint táborvezető szerint a mostani turnussal sem valla­nak szégyent, hisz a barackos­ban exportra szánt gyümölcsöt szednek. A szőlőskertben pedig a tőkék vadhajtásait csákányoz­zák. A végzett munkával elége­dettek a gazdaság vezetői. Nemcsak a minőséggel, hanem a mennyiséggel Is, hiszen alig vannak néhányan, akik alatta teljesítenek a 140 százaléknak. * Kerék István a legjobbak kö­zé tartozik. O a tábortanács el­nöke, az idén érettségizett. A Balatonboglári Állami Gazdaság borkombinátjában dolgozik majd HASZNOSÍTSUK MÉG JOBBAN A FOLYÓKAT TEHERSZÁLLÍTÁSRA Közraktár és kikötő épül Szegeden • Hent János, akit arról lehet megismerni, hogy állandóan mosolyog. • Kiss Ágnes már úgy forgatja a csákányt, mint a legedzettebb fiúk. szeptembertől. Szőlőmunkás lesz. Most még egyszer visszajött az építőtáborba, ahol már három nyarat töltött. Ügy mondta, vonz­za a hangulat és az, hogy a mun­kájukra itt nagy szükség van. A tábortanács elnökének len­ni nemcsak jogot, hanem köte­lességet is jelent. Felel azért, hogy a táborban mindig rend le­gyen. Összekötő kapocs a fiata­lok és a táborvezetők között. A mai napon például segít abban, hogy a reggeli szobaszemle so­rán talált ,.rendetlenséget minél előbb felszámolják”. • Hent János 16 éves fiatalem­ber, Kaposváron tanul. Másod­éves szakácstanuló. Egy tizenkét fős brigád vezetője. Örömmel jött az Önkéntes tábórba, mert a tisz­tességes fizetség mellett szórako­zásban sincs hiány. Esténként műsoros rendezvények emelik az amúgy is jó hangulatot, dél­után pedig Kunfehértó vize nyújt felüdülést. * Kiss Agnes szintén szakácsnak készül. Az első munkanap fur­csa volt számára, nehezen szok­ta meg a csákányt. Második nap­tól kezdve azonban jóval száz százalék fölött teljesít. A szép emlékek sorából válasszon egyet? Nem nehéz a döntés, a tábortűz jelentett számára nagy élményt. A pattogó szikra, a lángok já­téka mélyen bevésődött emléke­zetébe. * Ügy mondták a fiatalok, ha le­hetőséget, kapnak, jövőre is visz- szajönnek a messzi Somogyból, s próbálnak úgy dolgozni a követ­kező napokban, hogy szeretettel várják majd őket, számítva be­csületes munkájukra a gazdaság vezetői. Sz. F. M. A Duna, Ti­sza menti te­lepülések la­kói bizonyára emlékeznek arra, hogy annak idején milyen moz­galmas volt a vízi élet. öt per­cig sem lehetett a parton néze­lődni úgy, hogy ne tűnt volna föl kisebb, vagy nagyobb áru­szállító hajó. Hozták, vitték a fát, szenet, építőanyagot, gabo­nát, zöldséget, gyümölcsöt, mi­egymást. A Duna Bács-Kiskun megyei 'szakasza melletti falvak lakói előtt ma sem ismeretlen, hogy milyenek is voltak azok a kofa­hajók. A zöldség- és gyümölcs- termesztők ezeken szállíttatták megtömött kosaraikat. Olcsó, vi­szonylag gyors, egyszerű, tehát jó volt az áruszállításnak ez a módja. Már régen tudták azt, hogy a folyók nemcsak fürdésre, csóna­kázásra, sétahajózásra alkalma­sak, hanem a gazdaságos áruszál­lításra is. Minden bizonnyal tud­ták ezt az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején is, ami­kor a folyókról kivesztek a te­herszállítók, s azóta is szinte fe­hér hollók. Többször elhangzott különbö­ző fórumokon: föl kellene újí­tani ezt az olcsó módszert. Be­vezetése, újbóli alkalmazása nem kérne sok pénzt, ami egyébként hamarosan megtérülne az olcsó szállítással. Többször mondják, de ezt tett még nem követte. Fölkaptuk a fejünket a hírre: Szegeden a Tisza-parton közrak­tár, aztán úgynevetett medencés kikötő épül. Bővebb informá­cióért fölkerestük az Alsó-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóságot, ahol Sóder István termelési igazgatóhelyettes adott ezzel kap­csolatban tájékoztatást. — Hol építik a közraktárt és a kikötőt? — A szegedi régi .hídtól dél­re, körülbelül 6—7 kilométerre, a Boszorkány-szigetnél. Az épít­kezés több ütemben halad. Az plső ütemet, amely a beruházás­nak mintegy 90 millió forintos része, az Országos Anyag- és Ár- hivatal elnöke jóváhagyta. — Mit készítenek el az első ütemben? — A közraktározási központ beruházásával, az Országos Víz­ügyi Beruházási Vállalat bonyo­lításával, a budapesti Betonút­építő Vállalat dolgozói az első ütemben a közraktár építését ké­szítik elő. A hullámteret, vagyis a folyó és a körtöltés közötti részt feltöltik. Ehhez több millió köbméter földet kell megmoz­gatni. A tervek szerint a, tavasz- szal megkezdett munkát jövő de­cemberre befejezik. — Azután mi következik? — Ha az Országos Anyag- és Árhivatal jóváhagyja a tervezett második ütem programját, akkor 1982-ben a mentett oldalon, vagy­is a töltésen kívül elkezdődik a közraktár, s a 130x500 méteres medencés kikötő kialakítása. Az elképzelések szerint a 43 hektár területen épülő beruházás a terv­időszak végén fejeződik be. — A létesítmények milyen se­gítséget adnak a gazdasági élet- ' ben? — Az áruszállításban adnak nagy segítséget. A terepszinttől számított tíz méter mélységű me­dence alkalmas lesz a hajók fo­gadására, a közraktár pedig le­hetőséget ad a konténeres, tehát modern szállításra, az áruk ideig­lenes tárolására, a tranzitforga­lom lebonyolítására. Mint az az igazgatóhelyettes szavaiból is kiderült, jelentős lé­pés történt abban, hogy egy el nem felejtett, de régóta nem al­kalmazott áruszállítási formát felújítsunk. Talán nem egyedüli példa lesz a szegedi... Tárnái László 9 Az archívumunkból vett kép is bizonyítja, milyen mozgalmas volt egykor a vízi élet. A folyók most is olcsó teherszállítók..,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom