Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-02 / 180. szám
4 • PETŐFI NÉPE •. 1981. augusztus 2. Túlteljesítette első féléves tervét a VSZM kiskunfélegyházi gyára A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Kenyér a hóban... Tulkán Györggyel, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyárának igazgatójával és Bálint László termelési igazgatóhelyettessel arról beszélgettünk a minap, hogy a 940 dolgozót foglalkoztató kollektíva milyen eredményeket ért el az év első felében. — Annak ellenére, hogy a tervezett létszámnál 15-tel kevesebben vagyunk — mondta az igazgató — sikerült az első féléves tervünket túlteljesíteni. Ez annál is inkább jelentős, mert az év első negyedében vállalati érdekből vállaltuk, hogy az idén 12 millió forinttal több terméket gyártunk. A tavalyi év első feléhez viszonyítva sokkal több a rendelésünk,' van elegendő munkánk, a különböző alapanyagok ellátási nehézségei azonban sokszor gondot okoznak. Az év első felében megkaptuk a lehetőséget a bértömeggazdálkodásra, s így a 4,5 százalékos alapbérfejlesztés helyett sikerült megvalósítani az 5,1 százalékos bérnövelést. Jelenleg a gyár vezetőinek igen nagy feladata az ötnapos munkahét bevezetésére való felkészülés. Július közepén kezdtük ezt a munkát, s augusztus végére el kell készülni annak a programnak, amelynek alapján a jövő év elejétől a rövidebb munkaidő nem jelent termeléscsökkenést. A különböző munka- ás üzemszervezési intézkedések kidolgozása folyik, igyekszünk feltárni a belső tartalékokat, lehetőségeket keresünk a többgápes rendszer további szélesítésére, szóval, mindent elkövetünk, hogy a várhatóan azonos létszám mellett . az esetleges növekvő feladatokat is el tudjuk majd látni. Bízunk abban, hogy 77 szocialista brigádunk 025 tagja is részt vállal majd e feladatok megvalósításában. A közeljövőben — illetve ha a program elkészül — a szocialista brigádvezetőkkel is megtárgyaljuk a végrehajtási lehetőségeket. — Termelésünk, illetve terveink túlteljesítésében nagy szerepe van a nagy teljesítményű új fröccsöntő gépnek is, amit az első félévben vettünk használatba — veszi át a szót Bálint László termelési igazgatóhelyettes. —> Jelenleg belsőtéri lámpatesteket gyártunk vele, de a jövő évtől ■kezdve —: ha a szükséges szerszámok is elkészülnek — új termé• Kiss gyárt. Jánosné gépével exportra kerülő gégecsövet (Opauszky László felvételei) • Balra: egy műszak alatt átlag 285 fénycsőbúrát / készít az új, nagy teljesítményű géppel Tóth Jánosné. künk, a hőre lágyuló anyagból készülő gépkocsi-akkumulátorok edényeit és fedeleit is ezzel készítjük. Tmk-dolgozóink elismerést érdemelnek azért, mert határidőre elkészítették nagygépeinkhez azt az 5 tonnás darut, amely a nagy súlyú szerszámok be- és kiemeléséhez szükséges. E munkának külön jelentőséget ad. hogy mindössze 250 ezer forintba került, idegen, ezzel a munkával foglalkozó cég pedig mintegy 700 —800 ezer forintért végezte volna el. Az első félév nagy eredménye az is, hogy használatba vettük a gépek között azt a görgőpályát, amelynek segítségével azonnal a tárolótérre szállíthatók a késztermékek. Űj termékünk a hőre lágyuló anyagból készülő erősáramú tokozott szekrény, amelynek az idén kezdődött a sorozatgyártása. Ebből, a BNV-n vásári nagydíjat nyert termékből az első félévben 22 ezret, a másodikban ugyaneny- nylt adunk át az Egyesült Villa* mosiparl Gépgyárnak, jövőre viszont közel 100 ezerre tartanak igényt. Az első félévben kezdtük meg svájci lice ne alapján a Weber kisautomata kapcsolók alkatrészeinek a gyártását, az első félévben 200 ezret gyártottunk, mát Réczica Józsefné a görgősorra helyezi a késztermékeket, (Opauszky László felvételei) sodik félévi teljesítményünknek el kell érni a 700 ezret, jövőre pedig mintegy 2,5—3 milliós megrendelésnek, kelj -eleget tennünk. Váltdzatlafníl keresett árunk a gégecső, korábban NDK megrendelésre készítettük. Az idén részükre 80 ezret gyártunk, s ugyancsak ennyire jelentette be igényét egy új bolgár megrendelő. Minden jel arra mutat, az első félévi,. eredményeink . alapján, hogy úgy a belföldi, mint az exportigényeknek az év végéig eleget tudunk tenni. O. L. Dániel József AZ ATOMBOMBA REGÉNYE (14.) A német atomprogram kudarcának okai A. szövetségesek megbízható értesüléseket — a teljes európai győzelem’ előtt — kizárólag a né- n .ét atomkutatások megindulásáról tudtak szerezni. Miután a nácik ellenőrzésüket az európai kontinens jórészére kiterjesztik, mind az angol, mind az amerikai hírszerzés megkísérel újabb adatokat gyűjteni a nukleáris program előrehaladásáról. A meghódított országok ellenállói és a német üzemekben dolgozó foglyok révén kiszivárognak ugyan információk, ezek azonban az atomkutatások fejlettségének reá'lis megítéléséhez nem elégségesek. Azokba a körökbe, ahol az érdemi kutatás folyt, hírszerzőügynökök be nem furakodhattak. Másrészt az atomfizika művelése széles előképzettséget, mély elméleti felkészültséget jgénylő tudományág: a kémszolgálat közharcosai még. akkor sem tudtak volna értékes adatot elvinni — legalábbis a fejükben — ha Hahn-tól állandó belépőt kapnak a Kaiser Wilhelm Insfítutba. Az Alzosz egy ízben ugyan meg- kisérélt bevetni magasan kvalifikált ügynököt is: a Heisenberget is megkörnyékező Moe Berg-et; az akciót azonban Groves egye- nes utasítására leállították. A dandártábornok attól tarott, hogy esetleg elfogják Berget, és a Gestapó — sajátos rábeszélő módszereivel — lényegesen több információt .szed ki a jól tájékozott ügynökből a MED-re vonatkozóan, mint amennyit Berg valaha is megtudhat a németektől. A nácik egyébként nem titkolták különösebben, hogy atomkutatásokat folytának. A programot irányító Gerlachot levélben titulálták a „Birodalmi marsall nukleáris fizikai megbízottjá”nak. Nyíltságuk korántsem a germán egyeneslelkűség újólagos bizonyítéka ; mérhetetlen szakmai gőgjükben fel , sem tételezték, hogy rajtuk kívül más nemzet is képes lenne a nukleáris energia felszabadítására. A német atomkutatás 1939-ben a hadsereg-főparancsnokság felügyeletével indul meg. Azt a német fizikusok is világosan látják, hogy a bomba nyersanyaga csak az U 235 lehet. Az izotóp elkülönítésére irányuló kísérleteik azonban sikertelenek maradnak. Sea- borg felfedezéséről — a 94-es rendszámú plutónium létezéséről — nem tudnak. Ciklotronjuk nem volt, természetes, hogy ezt a transzuránt nem tudták előállítani. Ösztönösen megindultak azonban a helyes nyomon, és megkezdték az atommáglya építésére .vonatkozó kutatásokat. A plutóniumot a máglya megtermelte volna, és e téren kutatásaik eredményesen haladtak előre, önfenntartó láncreakcióra képes máglya építéséig ugyan nem jutnak el, de 1942 márciusáig a Heisenberg és Döpel által tervezett lipcsei máglya tökéletesebb szerkezet a chichagóinál. A német atomkutatás ekkor ér fel a csúcsra: négyhónapos előnyük van az amerikaiakkal szemben. A versenyt energikusan és. főleg megfelelő anyagi eszközök bevezetésével folytatva igen kritikus helyzetet idézhettek volna elő. U 235-öt ugyan nem tudtak volna ezen az úton előállítani, de plutóniumot igen. Szerencsére, a német atomkutatás töretlen fejlődése ekkor gyakorlatiig megállt. A németek' kudarcának okai a következők voltak: Az atomkutatás területén nem törekedtek a szellemi kapacitás és az anyagi erők koncentrálására. Többször változott az atomprogram irányítója is. Az első gazda a Wermacht; 1942-ben Goring lesz a kutatások feje; 1944ben Himmler is dirigálni kezd az atomfizikusoknak, önmagában is szükségszerűvé tette' az atomku- tatások kudarcát az a körülmény, hogy a szükséges beruházást az atomipar nem kapta meg. Atomkutatásuk összráfordítása fél százalékát tette csak ki a MED teljes költségvetésének. Végül: a nénit atomfizikusok jó része soha pem dolgozott különösebb lelkesedéssel, vagy igyekezettel az atombomba előállításán. A háború után kiderült, hogy 1943-tól kezdődően az amerikaiak tulajdonképpen önmagukkal versenyeztek. A győzelemig azonban senki sem lehetett biztos abban, hogy Hitlernek az egyre késő „megsemmisítő fegy- ver”-rel való fenyegetőzése puszta (blöff. Jellemző, hogy 1945 április 28-án. Münchenben a nácik házról házra járva azzal élesztgették a lakosság reménytelenül lankadt győzelmi hitét, hogy Hitler holnap (!) beveti a német atombombát. A keleten lenyugvó nap 1945. július 16-ának meglehetősen borús hajnalán az autópálya egy megrémült utasa sorra verte fel az újmexikói városka még alvó lakóit. A magánosán utazó hölgy gépkocsijának szélvédőjére . olyan látvány rajzolódott fel, mely pánikszerű menekülésre késztette: „felkelt a nap az égen, és rögtön utána lenyugodott!” Nem hisztériás roham fantáziaképeiyől beszélt, — nem volt igakuk a városka ébredező és mérges lakóinak — valóban látta a leírt jelenséget. Egyike volt azoknak a szemtanúknak, akik ezen a néptelen, gyéren lakott vidéken megfigyelték a világ első nukleáris robbanásának tűzgömbjét. 1945 nyaráig Oak Ridge és Hanford óriásüzemei _ három atombomba nyersanyagát állították elő. Thin Man (sovány ember), az urániumbomba, csak testesebb társához, Fát Manhoz viszonyítva jelentett ösztövérebb szerkezetet. A 70 cm átmérőjű, 3 m hosszú acélhenger aktív magja 20 kg U 235-ös izotópból készült. Los Alamosban előállítottak két plutóniumbombát is; ezeket a kétszerte nagyobb átmérőjű fémtesteket nevezték a fanyarhumorú keresztapák Fát Man-nak. Groves tábornok, mielőtt az atomfegyverrel való politikai manőverezést megkezdené, szeretné tudni, működik-e a csodafegyver, és ha igen, mit tud- New Mexikó állam határtalan homoksivatagain Alamogordo városka közelében jelölik ki a 28x40 km-es kísérleti telepet. Kipróbálás céljára a két Fat Man egyikét áldozzák fel. Óppanheimernek azonban aggodalmai támadnak, éppen a plutóniumtöltet tulajdonságai miatt. Tart ugyanis attól, hogy a robbanás csak részlegesen következik he az anyagon, és az atomi tűzben ellobbant töredék még így is hatalmas1 energiája szétszórja a megmaradt plutóniumot. Ez a „mesterséges” elem (melyről ma már tudjuk, hogy a természetben is létezik) határozottan radioaktivitást mutat. Sugárzása ellen könnyű védekezni: az emésztőcsatornába jutott plutónium azonban iszonyatos méreggé válik. Ameny- nyiben a lenyelt fém teljesen beépül a szervezetbe, egyetlen gramm elegendő 100 000 ember halálos megfertőzéséhez. A Fát Man robbanótöltete 7 kg plutóniumot tartalmazott; egy részleges robbanás százmilliók megmér- gezéséhez bőven elegendő anyaggal terítette volna be a környéket. Egyrészt a félresikerült robbanás mérgező hatásának veszélye másrészt egy praktikus szempont különös ötletet sugallt a Los Ala- mos-i fizikusoknak. Megrendeltek egy vastag falú acéltartályt, melynek páncélfalai között, zárt térben kívánták kiváltani a robbanást. Jumbó, az óriás; egy különösen megerősített kocsiból álléf szerelvényen átszelte a! kontinenst, és a keleti partokról Ala- mogordóba érkezett. A zárt tartály fogta volna fel a rosszul sikerült robbanás szétszórt termékeit, és így könnyebb lett volna visszanyerni egy új bombához a plutóniumot is. A tartályban végrehajtott robbanást sokan ellenezték, és a Jumbó, mire melérkezett a tetthelyre, munkanélkülivé vált. Az ellenpárt ugyanis a következőképpen érvelt- Sikeres átomrob- banás esetén a hő nem párologtatja el időben a tartályt, hanem hatalmas darabokra szakad, é'J a hallatlan energialökéstől szétszórt órlásrepeszek mint mesterséges meteorok száguldanak el kiszámíthatatlan távolságra. Oppenheimer is méltányolta a megfontolásokat, és így Fát Man-t egy ' 30 méter magas acéltorony tetejéhez rögzítették. . (Folytatjuk.) Volt egy nagyon rövid időszák Cselovszki Sándor (Solt, Szőlőhegy 50.) életében, amikor úgy látszott, hogy értelmes munkát talált, s jó szakemberként fog dolgozni. Több, mint tíz évvel ez* előtt ugyanis Budapestre ment és ott kitanulta a hengerész szak* mát, az akkor már harmincon túl levő ember. A falu, az ottani élet azonban nagy húzóerővel élt benne, s csupán öt hónapig bírta az ipari, városi' környezetet. Ahhoz, hogy visszament Soltra, a szülői házhoz és újra „beállt” földművesnek, kétségtelenül nagyban hozzájárult neveltetése, s az a körülmény, hogy az általános iskolának csupán hat osztályát vé* gezte el, ’s azután évekig a föld adott neki munkát, illetve napszámos volt. Ez a viszonylagos kötetlenség — amit ő kétségtelenül rosszul értelmezett — egyre lejjebb húzta. Időnként rendszeres munkája, jó munkahelye volt, de végül is kikötött az alkalmi napszámos munkánál. Házasságot is kötött, de ez nagyon rövid életű volt, azután életközösségre lépett Pusztai Ferencné Biacsik Juliannával, s három gyermekük született az évek folyamán. Addigra azonban Cselovszki Sándor már annyira belemerült a laza, felelőtlen életmódba — s ebben jó segítőre talált élettársá* ban —, hogy a gyerekekkel nem törődött, együtt ittak az asszonynyal. Ekkor már a szőlőhegyben laktak az egyetlen helyiségből álló tanyában, ami borzalmasah elhanyagolt, rendetlen volt, s még a téli hónapokban is csak ritkán gyújtottak be. Mindez oda vezetett, hogy a három gyereket állami gondozásba vették, mert veszélyben volt testi épségük, s bizony az életük is. Így aztán a férfi és az asszony kettesben maradt, s mindennap áldozhattak közös szenvedélyüknek, a nagymértékű iyásnak. Cselovszki Sándor részegen egyre gyakrabban nekiesett az asszonynak,' ütötte, verte, rugdosta. Néha annyira megverte, hogy a tanyából sem merte kiengedni, amíg a sérülések nyomai látszottak, nehogy a szomszédok észrevegyék. 1981. január 27-e körülbelül a többi naphoz hasonlóan kezdődött. A délelőtti órákban elindultak a tanyáról a Petőfi-telepi vegyesboltba vásárolni. Amikor visszafelé mentek a boltból, útközben elfogyasztottak néhány kiflit felvágottal, s betértek Füri Bálintékihoz, ahol korábban több alkalommal, mint napszámosok dolgoztak. Az asszony volt otthon, s azonnal tudta, miért jöttek Cselövszkiék: borral kínálta őket. Túlságosan nem kellett erőltetni, s hamarosan fejenként meg is ittak hat deci bort. Tovább indultak, és a déli órákban Börönde Mihályékhoz kopogtattak be, akinél szintén ittak. A házigazdával hármasban két liter bort fogyasztottak el, s a késő délutáni órákban visszakanyarod- tak_Füri Bálintékhoz. A házigazda még ekkor sem volt otthon, de amikor este hét óra körül hazaért, már azt látta, hogy Cselovsz* jci Sándor és élettársa erősen it- 4as. Rövid ideig beszélgettek még, majd elindultak hazafelé. Magukkal vitték a délelőtti órákban vásárolt kenyereket is. Rövid utat tettek meg, amikor összevesztek, A veszekedés során az asszony elesett, Cselovszki pedig megfogta' élettársa haját és húzta maga után a fagyos, havas földön. A veszekedést azonban folytatták. Méghozzá olyan nagy hangon, hogy a környékbeli házakból kijöttek az emberek megnézni, mi történt. Cselovszki a súlyosad ittas asszonyt — aki hanyatt feküdt a földön — többször megrúgta. Az . nem szólt semmit. A lármára odaszaladt emberek fölsegítették az asszonyt, akit két oldalról támogatva átvezettek a betonúton. A két részeg egymásba kapaszkodva tántorgott, elhagyták a kenyereket, ezért újból visszatérlek oda, ahol a kenyereket sejtették. Itt Cselovszki ismét ütötte, verte, rugdosta élettársát, s olyan erővel vágta szájon, hogy az, asszony nekiesett egy kerítésnek, ami be is tört. Cselovszki megtalálta a kenyereket a hóban, s élettársával elindult hazafelé. Átmentek a műúton, rátértek a tanyájukhoz vezető dűlőre, amelyen még több, mint egy kilométert 'kellett megtenniük. A férfi újra rákezdett a szidalmazásra, s közben többször arcul ütötte az erősen ittas asszonyt, aki az ütéstől és a részegségtől összeesett. Az ugyancsak részeg Cselovszki bizonyára valami szimulálásra gondolt, s elhatározta, megfegyelmezi az asszonyt. Fölkapott egy erős karót, s azzal jó - nagyokat csapott a fekvő nőre. Miután a karó eltört, a hajánál fogva ragadta meg élettársát, fölemelte a földről, de az nem bírt megállni a lábán, összeesett, nyöszörgött. Ez talán meggyőzte Cselovszkit arról,' hogy mégsem szimulál ' az asszony, ezért a hóna alatt átfogta és hátrafelé haladva húzta az úton. Közben a magatehetetlen nő kabátjának ujja kiszakadt, s ez zavarta a férfit. Fogta és letépte a ruhadarabot. De az egy kilométeres út során letépett róla mindent: a pulóvert, a két kabátot, a nadrágot, levette a csizmáját stb. Pontosabban ezeknek egy részét a vádlott tépte le. másik része pedig azért maradt el, mert beleakadt a megfagyott rögökbe. Közel két óra hosszáig tartott, amíg Cselovszki végighúzta az asszonyt az egy kilométeres úton. A tanyához úgy érkeztek, hogy Pusztai Ferencnén mindössze egy kombiné maradt. Éjszaka tizenegy óra lehetett, a hőmérő mínusz három-négy fokot mutatott, a földet hó borította. Vonszolás közben Cselovszki többször alaposan megrúgta az asszonyt. A tanyához érve a már csak kom'binéban levő asszonyt a ház előtt hagyta az úton. Kinyitotta az ajtót, bevitte a lakásba a kenyereket,. azután élettársát húzta be a fűtetlen, jéghideg lakásba és a sezlonra fektette, paplant tett rá, majd ö is lefeküdt az asszony mellé. Hamarosan elaludt. A reggeli órákban vette észre, hogy az asszony hideg és nem lélegzik. Kölcsönkért kerékpárral a körzeti orvoshoz ment, aki, a helyszínre érkezve mégállápítöfta, hogy Pusztai Ferencné született Biacsik Julianna meghalt. Halálát az ütlegelés és a szervezet nagyfokú lehűlése okozta. A holttestet megvizsgálva, a szakértők összesen tizenegy sérülést találtak rajta, közülük kettő jelentett'volna súlyos sérülést, a többi nyolc napon belül gyógyult volna meg. Megállapította az orvosszakértő azt is, hogy az ütlegelések miatt a bőr alatti területek bevérzése a zsírszövet roncsolásával járt. A roncsolt zsírszövetekből zsírcsep- pek kerültek a tüdőibe, s ott a hajszálereken közepes fokú tüdő- zsírembólia alakult ki. Meg kell jegyezni azt is, hogy az asszony vérében 3,24 ezrelék alkohol volt, ami súlyos részegségnek felel meg. Cselovszki Sándor a kihallgatás során bűnösségére is kiterjedő, beismerő vallomást tett, s arra hivatkozott, hogy élettársa gyakran leiltasodott és emiatt nem tudott hazamenni. Elismerte azt is, hogy megverte, rugdosta az asszonyt, de szépíteni akarta az eseményeket, igyekezett csökkenteni a bántalmazások súlyát. A tanúk és a szakértők azonban ennek az elleh- kezőjét bizonyították. A megyei bíróság végül is — mérlegelve az összes körülményeket — Cselovszki Sándort halált okozó testi sértés bűntette miatt hétévi börtönre ítélte, öt évre eltiltotta a közügyektől és elrendelte kényszergyógyítását is. A büntetés kiszabásánál a bíróság enyhítő körülménynek vette a vádlott bűnösségére is kiterjedő, beismerő vallomását, megbánását. Súlyosbító tényező volt viszont, hogy az élet elleni cselekmények elszaporodtak, s hogy Cselovszki élettársa sérelmére, hosszú időn keresztül, 'kitartóan és azt durván bántalmazva követte el a bűntettet, ittas állapotban. Az ítélet még nem jogerős. . G. S. A Duna—Tisza—Duna vízrendszer Az újvidéki Duna—Tisza—Duna vízrendszer létesítésére 26 milliárd dinárt költenek. A nagyarányú beruházást várhatóan 1985-ben adják át rendeltetésének. A vízrendszer segítségével százezer hektárnyi földterületet öntöznek majd, s a vizet csatornahálózaton vezetik tovább, kétszerte na. gyobb területre. A víz-szintjének emelésével alkalmassá teszik a csatornát folyami hajók közlekedtetésére. Kiépítik a rakpartokat, s tárházakat, raktárakat létesítenek. A beruházást Jugoszlávia a magyar és a csehszlovák partnerek együttműködésével valósítja meg.' (BUDAPRESS—TANJUG) fí y j.