Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-02 / 180. szám
VASÁRNAPI RIPORT „Másokat melengető élet” 1981. augusztus 2. PETŐFI KEPE • 3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI VERSENY GYŐZTESEI Csak mielőbb odaérjenek! • János bácsi a kispadon. A járda mellett a jószomszédság külön öröm a számára. Máig sem tudom, hogy Németh László ismerte-e dr. Hortobágyi Tábort. A tanszékvezető, egyetemi tanár szívderítő budai otthonából távozva jutott az eszembe: érdeklődhettem volna kettejük ázellemi, netán ' személyes kapcsolatáról. A Mathiász panzió szerzője efféle értelmiségieket kívánt a nemzetnek, a világnak. A tudós ' biológusról is írhatta volna: „Egy folytonosan dolgozó, törekvő ember “körül mégiscsak támad valami atmoszféra, mely a benne - élőt a közelebbi-távolabbi sugallatok ellenére is kötelezi.” „A melengető szép élet” példájával, vonzásával töltődtem föl magam is, míg a boldog professzor boldog családjánál voltam. Könnyű neki, telik rá, hallom az ellenvetést! Az életmód nemcsak pénzkérdés! A bajai képző tanára Baján is így élt ide s tova négy évtizede az akkor fiatal Hortobágyi-házaspár, pedig filléres gongokkal küszködtek a háborús időkben. A minisztériumból odahelyezett egyetemi magántanár, és" negyedik gyermekét váró felesége körül valóságod sziget formálódott olyan emberekből, akik hozzájuk hasonlóan a teljes életet áhítozták. Zenész, filozófus, festőművész, esztéta tömörült a katalizátor Hortobágyiék társaságában. A gödöllői egyetem tanára ma is szívesen emlékezik a Sugovica mentén töltött évekre. —.Szerencsésen átvészeltük a nehéz időket. Mint internátusi nevelő' tanár természetbeni ellátást kaptam. Aki megérte azokat az éveket, tudja, hogy ez mit jelent. Tanítottam a képzőben is! A felszabadulás után a tanítóképző' igazgatóhelyetteseként, és a dolgozók képzőjének igazgatójaként magam is részese lehettem az oktatási intézmények újjászervezésének. Égyszuszra fel se tudnám sorolni. számtalan megbízatásomat. Az első demokratikus szabadegyetem nőtt leginkább a szívemhez. Öten alapítottuk, megnyitását a miniszterhelyettes vállalta. Alapos ismereteket adott. A növényélettanról például harminc órás tanfolyamot vezettem, amelynek a végén vizsgáztak a hallgatók. Részem volt az Európa-hírű művészek vendégszereplésével rendezett koncertsorozatok előkészítésében. Rám bízták öt egyházi iskola államosítását. Meg kell mondanom: valamennyi érintett igazgató tisztességesen járt el. Zavartalanul folyhatott tovább a tanítás. Több száz növény fölfedezője — Tudtommal több könyv szerzőiéként telepedett le Baján. — Így igaz, pedig az egyetemre is körülményesen kerülhettem. Tanító édesapám ugyanis pedagógusnak szánt. Mivel a képző nem adott érettségit, csak a polgári iskolai tanárképzőbe iratkozhattam. Évfolyamelsőkánt tettem le vizsgáimat. Ennek és tanáraim jóindulatú támogatásáAz előzés és a sávváltoztatás nemcsak sűrű forgalom esetében, de egyébként is • bonyolult, sok figyelmet és veszélyeket rr\a- , gában hordozó I manőver. Mindkét esetben két jármű sebességkülönbségéről van szó. Köztudomású, hogy az előzést, sávváltoztatást gyorsan 'kell végrehajtani. Ehhez pedig mindenképpen nagyobb sebesség kell az átlagos haladásnál. Az előzést, sávváltoztatást meg kell előznie az információszerzésnek: meg kell győződni a szembejövő járművek sebességéről, arról az adott útszakasz hosszáról, ahol az előzés végrehajtható. az elöl haladó jármű sebességéről, esetleges irányváltoztatási szándékáról, a hátulról érkező járművek sebességéről, netán előzési szándékáról, a kellő oldaltávolságról, az út állapotáról, a visszatérés lehetőségéről. Egyszóval rendkívül bonyolult infor- mációsort kell feldolgoznia a gép- járművezetőnek ahhoz, hogy helyesen és gyorsan döntsön, hiszen közben járműve halad. Nyilvánvalóan erre a bonyolult műveletre előre kell készülni, hiszen az információszerzés, az elhatározás időt vesz igénybe. Egyetlen helytelen információ már azt eredményezi, hogy a donnák köszönhetem, hogy mint természetrajz-, vegytan- és énektanár matúra nélkül is beiratkozhattam később a szegedi egyetemre. — Szentgyörgyi Albert is tanította? — Nála tettem ;le utolsó vizsgámat, tőle kaptam az utolsó jelest. Vizsgáztató módszerét ma is ajánlom növendékeimnek, öt kérdést kaptam, öt pontos választ és egy-egy magyarázó példát várt. Ennyiből kideríthető: a hallgató ismeri-e az _ anyagot, tudja-e alkalmazni. Az* volt az elve, hogy minél rövidebb a vizsga, annál jobb az érdemjegy. — Ki bábáskodott tudományos pályafutásánál? — A 'botanikus Győrffy professzor. 0 biztatott, hogy vizsgáljam meg a Tápé és az Algyő közötti halovány, ismertebb nevén borota mikroszkopikus növényzetét. Szerencsém volt, vagy nagyon körültekintően dolgoztam? Sikerült a tudományban még ismeretlen új növényeidet bemutatni. A felfedezésről — amelyet azóta több száz követett — a rádió, a Pesti Hírlap is megemlékezett. Jól jött az erkölcsi elismerés, mert a doktori dolgozat kinyomtatása majdnem felborította szerény családi költség- vetésünket. Vasárnaponként délután háromtól este tízig feleségemmel együtt tanfolyamot vezettünk a pesti háztartási alkal- mazottak részére mindaddig, amíg a szükséges 1900 pengő — akkoriban két vadonatúj autó ára — összejött. Még jó, hagy magam rajzoltam a színes táblákat. Azóta is én illusztrálom cikkeimet, könyveimet. Többet hoz a konyhára a tanulmányoknál. A Duna és a Balaton kutatója — Pedig írásait nemcsak idehaza tartják számon. Tudtommal még Baján élt, amikor az első „balatoni” dolgozata megjelent. — Feleségem rokonainál nyaralva vizsgálgattam a tó vizét. Megfigyeléseimről, következtetéseimről kiadott tanulmányomra fölfigyeltek a tihanyi kutatóintézetben. Azóta is — ha szabad ezt mondanom — rajta tartom a szemem nemzeti kincsünkön. 1955- ben — akkoriban az egri pedagógiai főiskola tanszékvezetője voltam — határoztam el, hogy ösz- szehasonlítom különféle jellegű tavak mikrovilágát. Megvizsgáltam, hogy egy-egy liter vízben mennyi mikroszervezet él. Mert ezek —; mint később sikerült bebizonyítanom — közvetve, közvetlenül befolyásolják a halhozamot és a víz állapotát. Mi, elméleti kutatók már több éviizede fölhívtuk a figyelmet a tavat fenyegető veszélyekre! Magam is többször írtam ezekről. Termelési szaktanácsadó — Kutatásai során kapcsolatba került-e megyénkkel? — összegező fejezetet írtam a Szelidi-tóról készült monográfiába, a Duna az egyik fő témám. Foglalkozom a szikes tavakkal, amelyekhez Bács-Kiskun megyei tapasztalatokat is . felhasználok. Azt hiszem, hogy a világon előtés nem lesz jó, s emiatt bekövetkezhet a baleset. Sokszor tapasztaljuk, bogy a gyakorlott gépjárművezetők egészen szorosan a megelőzendő járműhöz „tapadnak”, követik őket, eközben szereznek információt, s döntenek az előzésről, sávváltoztatásról. Ez veszélyhelyzetet okoz, hiszen a követési távolság csökken, s ha véletlenül a megelőzendő jármű előtt akadály bukkan fel annak vezetője nyilvánvalóan hirtelen? blokkol, fékez, és elkerülhetetlen az ütközés. Ez tehát az információszerzésnek, iletve a döntés előkészítésének nem a legjobb módja. Az sem'helyeselhető, ha a követési távolság túl hosszú, ugyanis emiatt szembejövő forgalom sávjában való tartózkodás ideje hosz- szúra nyúlik. Ilyen esetben a döntés után újabb információszerzésre kényszerül a gépjárművezető, s már a művelet közben kell korrigálnia, helyesbítenie döntését, amely nem mindig célravezető. Mindezek — természetesen — nagy sebesség mellett történnek, I csupán pillanatokon múlnak a helyes vagy helytelen megítélések. Számtalanszor tapasztalható, hogy az előzésbe kezdett jármű vezetője — éppen aihelytelen információszerzés és elöntés miatt — hirtelen fékez, s visszarántja a volánt. megpróbál visszatérni saját forgalmi sávjába. A meghiúsult előzés tehát helytelen döntés következménye. szőr én vizsgáltam összetett módon a halastavakat. Sikerült, megállapítanom: a mikroszervezetek mennyiségi és minőségi összetétele, valamint a trágyázás és a takarmányozás miként befolyásolja a tó eltartó képességét. — Olvastam valahol: elméleti tételeit a termelésben hasznosító halgazdaságok jócskán növelték bevételüket. Ilyenkor mindig azokra a hajdani vidéki tanítókra gondolok, akik megkedveltették és megismertették a parasztemberekkel a baromfitartást. Felvilágosító munkájuk révén sok ezer család asztalára került nagyobb szelet kenyér, sok millióval nőtt az ország exportból származó bevétele. Úgy gondolom, hogy kutatási eredményeinek, általában a korszerű biológiai ismereteknek a továbbadását legalább olyan fontosnak tekihti, mint tudományos tevékenységét. Tanszékvezető ismeretterjesztő — Jó sorsom lehetővé tette, hogy az iskolában és az iskolán kívül is módom van az ismeret- terjesztésre. 1958-ban kerültem az agrártudományi egyetemre. Kiváló tanítványaim voltak. Ma- róti Lászlótól, a budapesti párt- bizottság első titkárától, újító mezőgazdasági mérnöktől, miniszterhelyettestől és főiskolai tanártól egyaránt kaptam elismerő, fáradozásaim hasznát bizonyító szavakat. Több mint négy évtizede jelent meg az első olyan magyar természetrajzi tankönyv — munkám —, amelyben fejlődéstörténeti rendszerben ismerhették meg a tanulók az elsajá- títandókat. Szerkesztője voltam az első felsőoktatási reformtan- könyvnek. Ellenzem a jegyzeteket. A továbbgondolkodásra, további utánanézésre ’ serkentő tankönyvek híve vagyok. Munkatársaimmal három könyvben írtuk meg a teljes botanikát. Simon Tiborral közösen most készül egy növényföldrajzunk, amelyben főként társulástani, ökológiai, környezet- és természetvédelmi problémákkal foglalkozunk. Az utóbbi két évben három könyvem jeíent meg. Nincs olyan iskolatípus, amelybe ne írtam volna tankönyvet. A TIT biológiai választmányának elnökeként is tapasztalhatom, hogy mind többen érdeklődnek a biológia tudománya iránt. Örvendetes, ahogy a rádió, .a televízió, és a nyomtatott sajtó segíti a korszerű szemlélet kialakítását. * A hely szűkében csak vázlatosan idézett beszélgetés után a biológiai tudományok doktora, több akadémiai bizottság tagja, olyan szakértelemmel mutatta be modern elektroakusztikai berendezését, házi stúdióját, mint amilyen szakértelemmel írta le idegen nyelvekre is lefordított könyveiben az algákat, a moszatokat. A szivéhez közelálló Bács-Kiskun megyéből érkező vendéget rögtönzött házi zongorakoncerttel is megtisztelte. Ilyen a bevezetőben említett „másokat melengető" élet. Heltai Nándor DÖNTÉS (VI.) A másik sűrűn tapasztalt hiányosság a megelőzendő jármű előtt történő visszatérésnél tapasztalható. Az előző jármű vezetője — talán nem is figyelve hátra — hirtelen visszatér forgalmi sávjába, ezzel a megelőzött jármű vezetőjét fékezésre kényszeríti. Teszi ezt talán azért, mert nem jól becsülte fel a szembejövő járműtől való távolságát, annak sebességét. Ez is helytelen információ- szerzés és döntés következménye. Az ideális előzéskor a visszatérés ferde vonallal ábrázolható a közúton, vagyis van bőven távolság a szembejövő és a megelőzött jármű között. Sokan ezt éppen még erőteljesebb sebességgel próbálják megvalósítani, ami szintén balesethez vezet. Szólni kell az előzés esetében a sebességkorlátozásról is. Szabálytalannak és az abszolút sebességtúllépésnek minősül, ha valaki egy hetven kilométeres sebességgel haladó járművet megelőz lakott területen kívül- Az általános elveknek megfelelően ugyanis előzéskor a két jármű sebességkülönbségének legalább húsz kilométernek kell lennie. Az előzést végző jármű nyilván ez esetben kilencven, száz kilométeres sebességgel halad. Éppen ezért, hogy a forgalom ritmusa, folyamatossága meglegyen, az adott útszakaszon haladó járműveknek vagy el kell érnie a megengedett legnagyobb sebességet, vagy annál húsz kilométerrel kevesebb sebességgel kell haladni. Ez a ritmus érdekes módon csökkenti a baleset bekövetkezésének esélyeit. , G. G. — Elnök úr, hiányoltam, hogy nem tetszett meghívót küldeni az idei május elsejei ünnepségre! Fercsik István római katolikus plébános nem hagyta annyiban a dolgot, hogy ne nehezteljen Papp József tanácselnöknél e véletlen, nem szándékos mellőzésért. A megértés kedvéért annyit, hogy Jászszentlászlón, ahol ez történt, társadalmimunka-naplót vezetnek, amelyben a többi között, ez áll: „A római katolikus templom és plébánia környékének rendbehozatala. A hivők által végzett társadalmi munka értéke 11 ezer 250 forint”. Mivel a hivő is dolgozó ember, természetes, hogy a plébános úr kitekint a falura. Érdekli, mi történik ott. „Az idén már fürödtünk” A tanácsházán bárki által megtekinthető naplót ma is, szinte mindennap írják. A „Cipész Ktsz szocialista brigádja meszelt, festett, fát ültetett 5200 forint érték-- ben”, vagy a 95-ös sorszámú: „Az Ady Endre szocialista brigád iskola- és óvodameszelése, ablaktisztítással együtt 3250 forint” bő- jegyzések sora tovább folytatódik. A Kossuth utcai ötcsoportos óvodának nincs olyan szeglete, amelyről Nagyistók Jánosné vezető óvónőnek ne jutna eszébe: kire, illetve kikre emlékezteti. — Az egyik polcon, ahol a „Második meséskönyvem” látható, kukoricaszárból egy ökrösszekér. Vidéki János nyugdíjas állattenyésztő munkája. Egyike azoknak a kicsinyített paraszti eszközöknek, melyeket a jász- szentlászlóiak egy vetélkedőn itt készítettek és itt is hagytak százötvennégy gyereknek ajándékul. Játékra és szemléltető eszközökre keveset költöttek eddig. Megcsinálnak helyben mindent, amit csak lehet. Van fatörzsből rakéta, kis vonat, babaház, ahová félre lehet vonulni (egy szan- ki szocialista brigád készítette), ezzel szemben .pedig egy pompás zuhanyozó áll. A tartályból nyolc szórófej ágazik szét, afölött, ahol nemrég csak egy pancsoló volt. • — Az idén már. fürödtünk — újságolja boldogan, a gyerekek nevében is, Nagyistókné. Ajándék telek ősztől kezdve még jobb sora lesz az óvodásoknak. Az épületbe bevezetik a gázt. Ennek az előkészítésében is sokat segítettek azok a móriegáti termelőszövetkezeti szülők, akik korábban ősszel idejártak 20—25 mázsa fát fűrészelni és felaprítani (fejszét otthonról hoztak), hogy a konyhában télire legyen tűzrevaló. Ezentúl erre már nem lesz szükség. A szegedi DÉGÁZ — Kiss Gyula terve alapján — ezekben a napokban végezteti el a gázszerelést. És egy egyéni jótétemény. Az óvoda szomszédságában Drozdik György tanár önzetlenül átadott egy 800 négyszögöles területet a gyerekek részére. Füvesítve, sportudvarnak szánják az óvónők ezt, a Drozdik-féle „örökrészt”, amely- lyel az óvodaudvar kétszerte nagyobb lett. Jászszentlászlón alig van valaki, aki az évi 600 ezer forint tanácsi fejlesztési alap -(- társadalmi munka közhasznú képletének ne köszönhetne valami jót. Gáz 11 utcában A Dózsa György út 14. szám alatt lakó Dávid család a földgáz bevezetését köszönheti az új tervidőszak első félévének. — Tizenöt éves a régi, palackos gáztűzhelyünk. A rózsái mind kiégtek — mutatja a háziasszony, Dávid Sándorné, akinek a konyhájában egy hónapja, a gáz bevezetése óta, még együtt van a régi és az új készülék. — Mi az oka? — kérdezem. — Sokat, több mint 30 ezer forintot költöttünk a házi gázhálózat építésére. Megvettük a szép, új konyhai tűzhelyet is. Most itt a gáz, nem is drága: 2 forint 14 fillér köbmétere, de mégse főzhetünk és süthetünk vele. A régi tűzhelyet nyüstöljük, mert az újhoz még nem kaptunk nyomás- csökkentőt. Huszonöt családnál várják. t A tanácselnök, aki velünk tartott, kész segíteni. — Hamarosan megkapják — ígéri Papp József. — Kapcsolatba lépek az alkatrész-ellátókkal. Nem hagyjuk annyiban a dolgot. A „gázcsata” tehát, amelyről egy éve már írtunk lapunkban, nem ért véget Jászszentlászlón, sőt a békés (építő) munka frontja tovább szélesedik. A Katona József, a Marx Károly, az Arany János, a Tavasz, a Vasút, a Kossuth és a többi — összesen tizenegy — utcában három kilométer gázvezeték lefektetését tervezik 1981-ben. Ezenkívül 300 adagos iskolai konyhát, a művelődési ház mellett KRESZ-parkot, négy szolgálati lakást, és három és fél kilométer új járdát építenek, hét utcát fásítanak és korszerűsítik a közvilágítást. Ha azt számítják, hogy a VI. ötéves tervi fejlesztéshez 30 millió forintra lenne szükség. de a bevétel 6 millió 288 ezer forintnál nem lesz több, a hiányzó nagyobb részt széles körű társadalmi összefogással maguknak kell pótolni. Hogyan? Erre a lakosok adják meg a feleletet. Tavalyi, közel 11 és negyedmillió forint értékű társadalmi munkájukat is beleszámítva, a 2500 lakos feletti községek 1976—1980 közötti megyei településfejlesztési versenyében nem érdemtelenül kapták az őket megillető harmadik helyezést. „A fiam, a doktor úr és az unokám.. A Móricz Zsigmond utcában a 82 éves Tamási János bácsit, súlyos tüdőgyulladásból felépülve, a háza előtti kispadon találjuk. Boldog, elégedett az egykori földművesszövetkezeti alapító tag. Azt mondja: — A fiam, a doktor úr és az unokám húzott járdát a házam elé. A tanács adott sódert, meg cementet. Ha látták volna őket!... Akkor kellett volna fényképezni! Dr. Rácz György úgy kapta föl. úgy hasította ketté a cementeszsákot és szórta bele a szürke port a sóderba, hogy senki nem hitte volna el neki, aki nem ismeri, hogy azelőtt meg 12 injekcióval hozott vissza engem a sír szélérőL Mezítláb dolgozott. Ritka, hogy egy orvos segít járdát építeni egy 82 éves embernek. Az udvarokból kukucskáltak ám kifelé a szomszédok. Nem hittek a szemüknek. „Még ilyet! A doktor úr járdát betonoz!” — napokig ez járta. A doktor úr pedig — 1976-tól gyógyít, tanácstag, harminckét éves — mindezt jószántából tette. Nem találta rangon alulinak, hogy János bácsi és az utca javára ilyen nyíltan és nyilvánvalóan dolgozzék. Irány a János bácsi háza! A betonkeverő orvos-tanácstag nem egyedi jelenség Jászszentlászlón. Kurucz István iskolaigazgató, községi párttitkár, s rajta kívül az új tanácstagok: Németh Ferenc, Lajkó Kálmán, Lantos lmréné, s még a tanácselnök és Kovács István vb-titkár is, példát mutatnak az ilyen kétkezi munkában választóiknak. Az idő: július 1., délután 4 óra. A lakosok közül többeket munkában találunk. Kihasználnak minden percet, hiszen a Móricz Zsigmond utca járdája^ bal oldalt, még csak ezután lesz kész teljesen. — Irány a János bácsi háza! — így a 62 éves Sutka János, aki már „.könnyen van”. Az utcának ugyanabban az oldalában lakik, mint Tamási János, s már az 5 háza- előtt is, az innenső sarkon, kész a járda. így visszaadja a „kölcsönt”, a segítséget, a szomszédoknak. Csak mielőbb odaérjenek! Kohl Antal • Július 1. 16 óra. A kölcsön munka visszajár. « Ilyen lesz a KRESZ-park, ha elkészül. KEZÉBEN A VOLÁN — KEZÉBEN A Sebesség és előzés V \ V e Dávidéknál már bent a gáz. (Méhest Éva felvételei)
