Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-16 / 165. szám

1981. július 16. • PETŐFI NEPE • 3 A BARACKPÁLINKA ÉS KÖRNYÉKE (II.) A piaci áringadozások csökkentéséért I Ääsr“ j i ; V*»*»»«*********»**»''-*«**» * *«*•»*»******'••• A izeszecitalok királya a baraczk-pálinka, u.ily fi Warzkjiröl világszerte ismert Kecskemét városának különlegességét képezi. Faj; i -/.fa kit üríti minőségben, saját főzésű kapható PHIKKEL JÁNOS termelőnél KECSKEMÉTEN, V. TIZED, VADÁSZ-UTCZA 326. SZÁM. Magánlogjuztónak: literje 1 írt. 50 kr. — Ismételadónak : literje 1 írt. 20 kr M.i pánlogyaaxtónak 5 litertől kezdve, ismételadónak 25 litertől kezdve küldetik, utánvéttel v-.ui> a pens clólegu beküldése mellett. Csomagolás nem számittatik, csupán a hordó a beszerzési áron. KECSKEMÉTI KÜLÖNLEGESSÉG! A legjobb minőségű érett baraczkból előállított ős tisztán kezelt saját főzésű g Baraczkpálinka ^ (Baraczk-szesz.) mely kellemes illata, zamata és finoman ható szelíd ereje által fölülmúl minden létezd és eddig ismert szeszt, akár mint élvezeti és háztartási czikk, akár pedig mint ideg- erősitő vagy gyomorkonzervál ó-szer használtatik. Valódi minőségben kapható mig-a készlet tart: Nyírády Lászlónál Kecskeméten. Egy liter uj, 1894-ik évi főzés 1 írt 60 kr. Egy liter, teához való ....................................................1 frt 80 kr. Eg y liter, 1888-ik évi főzés .......................................2 frt =— kr. Sz állíttatok vidékre 1 litertől fölfelé utánvét vagy a pénz elöle- gesbeküldésemellett. — 25 literen felül 15 krral olcsóbb literje Csomagolás igen csekély beszerzési áron számittatik. i • Hirdetések az 1895-ös Kecskeméti Nagy Képes Naptárból. Két évtized elég volt a kajszi érvényesüléséhez. Becslések sze­rint 1875-től a millenniumig meg­háromszorozódott a faállomány. Dr. Dékány Rafael 1882-es kecs­keméti földrajza szerint „az egyik leghálásabb és legelterjedtebb a kajszi, mely jó termés idején ma­ga több százezer forinttal jutal­mazza ápolói fáradságát”. 1895- ben, az első hivatalos faszámlálás­kor már 160 ezer barackfát talál­tak a Tiszától a kunszentmiklósi pusztáikig nyújtózó kecskeméti határban. ' így kezdődött egy évszázada A barackpálinka második neki­futásra vált világhírűvé, pedig már a kényszer szülte, szinte első nekilódulásnál világhírt jö­vendöltek az új terméknek. Üj? Igen is, nem is: Régi föl­jegyzésekből tudunk pálinkafő­zőkről, de üzemi méretekben csak 1880 táján állították elő a sajátos zamaitú szeszes italt. Jobb megol­dás híján. Majd leszakadtak az ágak a termés alatt, zuhantak az árak. Mivel gyorsan romlott a kajszi, kénytelenek voltak krajcá­rokért elkótyavetyélni. A polgárság és a gazdák azonos érdekeit képviselő Kecskemét vi­déki Gazdasági Egylet mindent elkövetett a piaci áringadozások csökkentéséért, a kereskedők egyeduralmának megszüntetésé­ért. Hűtőház hiányában csak az értékesítés időszakát megnyújtó ipari földolgozásra gondolhattak. Gondoltak is. Két kézzel kaptak a termelést kormányzati eszkö­zökkel is szorgalmazó kereskedel­mi miniszter által fölajánlott cognac-főző készülékekért. Az egyiket „kísérletek céljaira meg­nyerték. Amint Parragh tanár úr kísérleteiből kitűnt, a helybeli bor nemcsak nagyon alkalmas ezen új iparág meghonosítására, hanem gyártása nagyon jövedel­mező is.” A fizikus hamarosan üzemsze­rűen „égette a cognacot” az álta­la alapított, nevét viselő vállalat­nál. Gyanítom: kezdetben a pá­linkát (is) cognac-nak nevezték. Még 1896-ban is így hirdette hí­res termékét az Első Alföldi Co­gnac Részvénytársaság. „A legna- ' gyobb gyárak egyike, állami ked­vezménnyel felruházva ajánlja minden fajú (borból égetett) co­gnac j át, főkép kitűnő minőségű különlegességét BARACK­COGNACBÓL, mely mindenütt kapható”. A fennmaradt leltárak is feltevésemet erősitik. A barack- pálinka történetének alaposabb Ismeretében, a még rejtőzködő források feltárásával tisztázható megnyugtatóan e kérdés. Annyi bizonyos, hogy az 1893- ban 1000X100 frt részvény-alap­tőkével alapított, a Nagy temető utca (a mai Rákóczi út egyik ré­sze) 97., 98., 99. és 100. számú házban működő üzem két eszten­dő alatt megtöbbszörözte alapjait és 3 pálinkaüstjében barack-, szilvapálinka-fcészítéssel is foglal­kozott. 1894-ben 35 ezer korona tiszta haszonnal zárták az évet. Palackozva, postán Az 1890-es rekordtermés nyo­mán vált mindenki számára nyil­vánvalóvá, hogy a bőség eszten­deiben jobban járnak, ha termé­keiket pálinkaként értékesítik. A miniszterek által is megcsodált bőség évében 2 krajcárért veszte­gették kilóját. „Sok termelő ott hagyta a barackot a piacon, nem tudta eladni és nem tudott mit kezdeni vele. Kocsmárosok káda­kat szereztek be, és pálinkafőzés­hez szedték össze a termést. Hek­tószámra főzték a kitűnő barack- pálinkát”, olvasható Bende László A kecskeméti szőlő- és gyümölcs- termelés fejlődéstörténete című könyvében. Mind többen foglal­koztak rendszeresen és üzletsze­rűen előállításával. A már említett Első Alföldi Cognacgyár Részvénytársaság Kecskeméten kezdte palackozott árusítását. Postán is elküldték kí­vánatra — és 6 frt befizetése után — a 3 darabból összeállított min­tacsomagot. Századunk első évtizedében vállalkozó szellemű birtokosok, polgárok is nagyban főzték a ba­rack levét, fgy — például — a ki­tűnő szakértőnek tartott Francsek József. 1880-ban vásárolt 20 hold sívó homokot Úrréten, mint ez az 1909-es Kecskeméti Nagy Képes Naptárból is megtudható. „Szőlő­birtokán vannak szeszfőző üstjei is, amelyekben saját felügyelet alatt főznek barack, szilva és tör- kő pálinkát, amelyeket szintén a faj tisztaság szigorú megőrzésével ‘hoz forgalomba.” Magánosoknak tilos! ■ A városi tanács az első világhá­ború nélkülözős, pénztelen évei­ben határozta el, hogy saját-szesz­főzdét alapít. Üresen állt a hajda­ni serház. Mintha kimondottan azért építették volna a XVIII. század második felében, hogy in­nen indulhasson külföldi hódító útjára a zamatos ital. A Kecskeméti Lapok 1917. jú­nius 22-én közölhette: „Lejött a központi szeszfőzde engedély.” Részben a visszaélések megaka­dályozásáért, részben a haszon teljes lefölözéséért ezzel egyidő- ben megtiltották, hogy magánsze­mélyek szőlőtörkölyiből, borseprő- ből és szilvából szeszt készítse­nek. Csak a központi főzde vált­hatja be az alapanyagokat. öt hónap múlva már működött is a Külső-Szabadság úti üzem. Heltai Nándor Képek a cirkuszból • A sátor — valóban óriás. # Az egyik főszereplő. Kecskeméten, a Műkertben tartózkodik a Hungária óriáscirkusz, amelynek műsorát július 19-én láthatják utoljára az érdeklődők. Ebből a műsorból adunk ízelítőt az alábbi képSsszeállításban, amelyet Tóth Sándor fotóriporter készített. Az ámuló nézők csoportja. m , ilanfi ML® dföi Ki keres vagyonokat? ISMERŐSÖM zöldséges bódét nyitott. A harsogó- an piros almák, a primőrök hamar odacsalogatták a környék lakóit. Ismerősöm most mégis panaszko­dik. Környezetében sokán ferde szemmel néznek rá, összesúgnak a háta mögött. Azt rebesgetik, hogy va­gyonokat keres. Azt persze nem tudják a pletyká­ink, hogy emberünknek hajnali háromkor kell el­indulnia otthonról, ha .fniss áruhoz akar jutni. Hét­kor nyitja a boltot, és az esti szürkületben vetődik haza. Tisztes jövedelme pedig messze van a mesés összegtől. Az eset — ki nem tudná? — korántsem ritka. A magánkezdeményezést, legyen bár hasznos a szű- kebb pátria minden lakójának, sanda gyanú veszi körül. Makacsul tartja magát az a nézet, hogy a termelési viszonyok annál „szocialistábbak”, minél kisebb a magánszektor, a kisárutermelés mozgás­tere. A közhiedelem azonban sohasem alapulhat pusztán a jól értesültek mendemondáin. Annál mé­lyebbek a gyökerei. MA MÁR TUDJUK, hogy a szocialista állam gaz­daságszervező tevékenységétől hosszú időn keresztül túl sokat vártunk. A központosítás olyan feladatok­ra is kiterjedt, amelyek nagyüzemi méretek közöt csak nehézkesen, rugalmatlanul oldhatók meg. Kü­lönösen igaz ez a fogyasztás szférájára. Kezdetben azonban a hagyományos kisárutermelés, kiskereske­dés visszaszorítása nem okozott különösebb gondot, hiszen az igények is mérsékeltebbek voltak. Később, az életkörülmények javulásávál a fogyasztási kívá­nalmak mind sokrétűbbek lettek. Az új helyzetben egyetlen lehetőség kínálkozott az ellátás hiányainak- csökkentésére: a lakosság öntevékeny többletmun­kája —, amit ma oly gyakran, és oly sokféle „fel­hanggal” kísérve, kiegészítő gazdaságnak nevezünk. Ez az a terület, ahol ügyeskedők és szerencselova­gok látványos sikereiről és még látványosabb le­bukásairól is hallani. Épp ezért nem csoda, hogy egyelőre lényegesen több szó esik a kiegészítő gaz­daság kapcsán a jövedelemikülönbségekről és a visz- szásságokról — azaz az elosztási viszonyok csöppet sem általánosító sávjárói —, mint a jelenség valódi tartalmáról, a kiegészítő gazdaság ágaiban végzett munkáról. MIT TAKAR a meglehetősen általánosító gyűjtő- fogalom? Ide tartozók mindenekelőtt a mezőgazda- sági kistermelés — a háztáji és kisegítő gazdálko­dás —, ami az ország agrártermelésének több mint harmadrészét adja. A hagyományos javító tevé­kenységet jobbára ma is a kisiparosok végzik el. De az évente felépülő 35—40 ezer családi ház döntő többsége is kalákában, családi összefogással, java­részt kisiparosok szakipari munkájával készül. Becslések szerint mintegy ötmillióan dolgoznak a kiegészítő gazdaságban, közülük százezren főfog­lalkozásban. Aligha vitatható, hogy erre a rugalmas, munka­igényes, a személyes kockázatvállalást sem nélkü­löző tevékenységi formára még hosszú időn keresz­tül szükség lesz. Időszerű tehát, hogy — a bizalmat­lanságot és előítéleteket tápláló, s ezért zavaró kö­rülményektől mentes legyen a kiegészítő gazdaság. Nemcsak a mindenki által elítélt fusizást, az enge­dély nélküli iparűzés néha hajmeresztőén agyafúrt ötleteit kell említeni itt, hiszen az ilyen hitelrontó kalandorkodás ellen határozottan és kellő szigorral védekezik jogrendünk. MINDEZEK a káros jelenségek azonban semmi­képp sem kérdőjelezhetik meg a kiegészítő gazda­ság szerepéneik fontosságát. Mert egyre erősödő igény, hogy legyenek olyan szervezeti formák, amelyek a szocialista jelleget, az egyéni kezdeményezést és a vállalkozó kedvű em­berek ésszerű kockázatvállalását szerencsésen ötvö­zik. A „kenőpénzek” vándorlásának, a munka nél­küli jövedelemszerzésnek pedig elejét vehetnék a szabályozott beszerzési csatornák, az öntevékeny gazdálkodók gépekhez juttatása —- akár a bérleti rendszer kibővítése révén —, az anyagellátásuk ja­vítása. A kiegészítő gazdaság néhány területén ér­zékelhető veszélyes monopolhelyzetet pedig a vál­lalkozók versenyeztetésével — több működési enge­dély kiadásával — meg lehet szüntetni. És akkor, nyilván az üdvös döntéseket követelő „türelmi idő” elteltével, zöldséges ismerősömet sem érik majd igaztalan támadások. Gazsó L. Ferenc Gondolatok egy fodrászszalon körül A Kecskeméti Fodrász- és Fény­képészipari Szövetkezet elnöké­vel, Hegedűs Jánossal — aki né­hány hete vette át a szövetkezet irányítását — arról beszélgettünk a minap, hogy az egyik legforgal­masabb nőifodrász-szalonjuk, a Széchenyivárosban, alig másfél éve működik új helyén, az új könyvtár emeleti termei alatt és máris szűknek bizonyul. Hihető, hiszen ahol tizenkét női és négy férfifodrász dolgozik, s mellet­tük hat kozmetikus és egy pedi­kűrös, a havi forgalom pedig el­éri a 200 ezer forintot, ott bizony elmondható: ez az egyre népsze­rűbb „szépítészeti műintézet” im­már kinőtte önmagát! Széohenyi- város lakossága pedig szinte fél­évenként nyolcvan-száz-százöt- ven családdal (s javarészt fiata­lokkal) szaporodik. S ezt, bizony, lehetetlen figyelmen kívül hagy­ni. • A női fodrászaton még délidőben sem „lazíthatnak” a fodrásznők. iff 04' mm A szövetkezet főkönyvelője, Szabó László, a tervbe vett bő­vítéssel, de még inkább átrende­zéssel kapcsolatban elmondta, hogy a gondok enyhítésére elkép­zelésük szerint a tágas férfifod­rász-terembe költöztetik át a koz­metikai, s a manikűr-pedikűr részleget, mivelhogy ez a kettő a legzsúfoltabb, mondhatni, ál­landóan. A szolgáltatóház (mert annak készült!) tervezésekor,saj­nos, nem vették figyelembe, hogy a dinamikusan fejlődő új, kecske­méti városrész lakóinak lélekszá­mú immár a negyvenezer felé kö­zeledik, § ia lakótelep terjeszke­désével együtt merülhetnek fel az újabb és újabb igények is a mind kulturáltabbá váló életkörülmé­nyek közepette. Egyetlen 1 megol­dás,: az okos átrendezés, a jó be­osztás a négy részleg kihasznál­hatóságában — különösen a ma­nikűr-pedikűr és mellette a koz­metikai szalon zsúfoltságának megszüntetése érdekében. A női fodrászat igy még két dolgozóval is gyarapodhatna, ami ugyancsak fontos lenne máris, nemcsak a jövőt illetően. Szóba került annak a korábbi helyiségnek a sorsa is, ahonnan elköltözött új helyre a női fodrá­szat. Átalakítása hamarosan be­fejeződik, hogy egy színes fotók kidolgozására alkalmas laborató­riumot létesíthessenek — ez, per­sze, még a jövő zenéje, mivel­hogy a legmodernebb műtermi berendezések, felszerelések be­szerzésére — még. szerény számí­tások szerint is — 12—15 millió forint kellene, és nem utolsósor­ban követelményként a megfele­lő képzettségű szakemberek al­kalmazása, amire megint csak nincs lehetőség. (Talán a hatodik ötéves terv időszakában remélhe­tő, hogy majd lesz.) Az átalakí­tással járó nem kis munkák költ­sége kereken kétszázezer forint. Ez az összeg a szövetkezet pénze: a végleges költségvetés részben a megyei, részben a városi tanács­csal történő tárgyalások eredmé­nyétől függ: milyen összegű tá­mogatásra hajlandók egy megyei­városi vonatkozásban is nagy ér­deklődésre számítható színesfotó­laboratórium megvalósitásánoz — Kecskeméten? Vass Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom