Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-12 / 162. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. július 12. Kincsek a föld alól SIKERES KÍSÉRLETEK A KUTATÓINTÉZETBEN Az ehető gombák isme­rete feltehetően egyidős az ember gyűjtögető életmód­jának kialakulásával. En­nek ellenére hazánkban és sok más országban az évi gombafogyasztás számokkal szinte alig mérhető. Sőt, a legtöbbet fogyasztó euró­pai országokban — így Hollandiában, az NSZK-ban — is csak lassan érik el a három kilós fejenkénti mennyiséget, amibe a vadon termő gombát is bele­számítjuk. • Pedig a zöldségnövények közül táplálkozási szem­pontból a gombák fehérjetartalma a legjelentősebb. Különleges jellemzőjük, hogy a fehérjeösszetétel hasonló az állati eredetűéhez, úgyszólván minden olyan aminosavat tartalmaz, amely az emberi szer­vezet fehérjéjének felépítéséhez szükséges. A nö­vényi eredetűekhez viszonyítva a gombák fehérjéje teljes értékű. Húspótlóként való felhasználását alá­támasztja, hogy egyes gombafajok fehérjetartalma körülbelül fele a csirkehúsénak, negyede a marhá­énak, s csaknem egyharmada a disznóhúsnak. Helytelen lenne azonban azt a következtetést le­vonni. hogy a hústermelés helyett vezessük be a gombatermesztést. Viszont meggondolándó, hogy a jelenlegi elenyésző mennyiségű fogyasztást megfe­lelő termesztési háttérrel támasszuk alá. A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet­ben ez és a meglevő üvegházak részleges kihasz­nálása, valamint az eddigi gombanemesítési kísér­letek nyitottak zöld utat a gomba termesztéséhez. Feltehetően jövő ősszel már üzembe áll az a hő­kezelő, amelynek segítségével a termesztéshez nél­külözhetetlen szalma- vagy kukoricaszár-alapanyag kap gőzkezelést. A berendezés kapacitása 300 ton­na szedhető gomba előállításához szükséges anyagot lesz képes csírátlanítani, a benne levő baktériu­mokat elpusztítani. A kutatóintézetben lévő üveg­házak kihasználásán túl a kistermelők, s a vállal­kozó kedvű gazdaságok gombacsíra-, illetve már be­szövetett kukoricaszár-, vagy szalmaigényét is ki tudják majd elégíteni. A hőkezelő elsősorban a las­kagomba termesztését segíti elő, de alkalmas a csi­perke-előállítás fokozására is. A nagyüzemi termesztés azonban más gondokat is jelent. Egyrészt a nagy mennyiségben termelő­biztonságos felvásárlópiacot igényel. Ez vonatko­zik a kül- és belföldre egyaránt, A nyers gomba üzletekbe való rendszeres szállításán kívül igény­lik a tartósítást is. A gomba átvételére készül a Gombatermesztés kicsiben és nagyban ®3: fc 0 Laskagombarétegek. Szedik a termést a borotai mezőgazdasági szövetkezetben. Békéscsabai Konzervgyár, ahol a natúr • tartósított gombán kívül már gombás ételek előállításával is kísérleteznek. G. E. A LEGOLCSÓBB FORRÁS A talaj vallatása A mérnöki tudományok egyik, mindössze 50—60 éves ágazata a talajmechanika, amely a talajok elsősorban építési szempontból vizsgálja. A talajmechanika hely­színi és laboratóriumi vizsgála­tok, továbbá a szilárdságtani el­méletek alapján például választ ad arra, hegy adott területen mi­lyen talajok találhatók, milyen feltételek mellett, milyen mód­szerekkel lehet, illetve kgtl ma építkezni, hogyan kell a tervezett épületeket alapozni. A talajmec­hanikus általában pontszerű fel­tárásokat végez oly módon, hogy a talajba fúrt lyukból mintákat vesz, és ezeket vagy laboratóriu­mokban, vagy valamilyen hely­színi kísérlettel vizsgálja. Már 20—25 évvel ezelőtt gyűj­teni kezdték a talajmechanikai adatokat, és segítségükkel egy- egy területről építési talaj térké­peket készítettek. Ezek azonban egyoldalúak voltak, nem mutat­ták be a változásokat: például azt. hogy egy terület feltöltődik-e vágy éppen málik, kopik. Van­nak ugyan geológiai térképek, de ezek kevés számszerűsíthető ada­tot nyújtanak a mélyépítő vagy településtervező mérnök számá­ra. Kibontakozott tehát a két te­vékenységből a mérnökgeológiai vagy építés-földtani térképezés. Készülnek területi mérnökgeoló­giai térképek, amelyek a vizsgált terület komplex ábrázolását nyújtják, és speciális térképek, amelyek például a folyószabá­lyozáshoz kellenek, alábányázott területeket vagy építésre alkal­matlan területeket ábrázolnak. A mérnökgeológiai térképe­zés igen sok tudományág, mint például a geológia, a talajmec­hanika, a szikla- és kőzetmecha­nika. a hidrológia, a hidrogeoló­0 A talaj tulajdonságainak meg­ismerése céljából végzett feltá­rás. gia a geomorfológia, a geofizika, a kémia szakértőinek a bevoná­sát igényli. Hazánkban, ahol a hagyo­mányos ener­giahordozók korlátozott mennyiségben állnak rendelke­zésre, elengedhetetlen, hogy az importból vásárolt olajjal és földgázzal együtt ésszerűen és ta­karékosan használjuk fel a kész­leteinket, A felhasználás növe­kedési ütemének csökkentése és a gazdaság energiaigényességé­nek mérséklése szintén fontos feladat gazdaságpolitikai elkép­zeléseink valóra váltása közben. Kőolaj-, földgáz- és villanyáram- nyerési lehetőségeinket ismerve, a , körülmények takarékosságra és a nem hagyományös, kisebb jelentőségű — de felértékelődő források kiaknázására késztetnek. Az energetikai fejlesztéseknél a jövőben ezekre az adottságokra alapozni kell. Megyénkben ilyen adottság a termálvíz és a szór­vány gázelőfordulás. Termálvizek A Bács-Kiskunban folyó, több mint húszéves múltra visszate­kintő szénhidrogén-kutatás során ismeretessé vált, hogy a földké­reg különböző mélységű rétegei­ben termálvizek halmozódtak fel. A kutatófúrásokkal feltárt ter­málvizek hőmérséklete, sótar­talma. s ezzel a hasznosíthatósága eltérő. A megye jelentős részén a 400 méteres szintvonal határolta területen belül 35 Celsius-fok hő­mérsékletű víz nyerésére lehet számítani. Nagyobb mélységben a vízhőmérséklet elérheti az 50 Celsius-fokot. Kedvezőek a verti­kális termálvíz-feláramlások, ahol már kisebb mélységben 60—65 Celsius-fok hőmérsékletű ter­málvíz nyerhető. A szakemberek véleménye szerint Bács-Kiskunban a ter­málvíznyerési lehetőségek — el­sősorban a középső és keleti te­rületrészeken — az országos át­lagnál kedvezőbbek. A termálvíz alkalmas üvegházak, fóliasátrak, ipari üzemek, lakóépületek és kommunális létesítmények fűté­sére, balneológiái és vízgyógyá­szati célokra. Célszerű a vertikális felhasz­nálást megszervezni, mivel a kü­lönböző formáknál eltérő hőmér­sékletű vízre' van szükség. Ennek egyik példája egy mezőgazdasági üzem, ahol a termálvizet először üvegházak és fóliasátrak fűtésé­re használják, ahol virágot és korai zöldséget termesztenek. A lehűlt, de még 35 Celsius-fok kö­rüli hőmérsékletű vízzel a fóliá­val letakart talajt és azokat a melegágyakat fűtik, ahol palán­tákat termesztenek. Innen a ter­málvíz nyitott fürdőbe jut, majd 20 Celsius-fokra történő lehű­lés után víztárolókba juttatják, ahol halat és vízi szárnyasokat nevelnek. Felhasználható a ter­málvíz uszodák, strandok vizé­nek temperálására is olyan eset­ben, amikor a medencék vizét „visszaforgatják”. Ekkor mind­össze egyszerű hőcserélő beren­dezést kell beiktatni a rendszer­be. A geotermikus energia sokol­dalúan hasznosítható a gazdaság­ban. Rendkívül fontos szempont azonban a komplex megoldás. Ez azt jelenti, hogy a földtani kész­let bázisán szükséges az energe­tikai hasznosítás, a balneológiái felhasználás és az elfolyó víz kezelésének együttes vizsgálata. Szórvány gáztelepek Megyénkben az eddig vég­zett szénhidrogén-kutató és -fel­táró munka eredményeként — az országos jelentőségű kőolaj- és földgáztelepek mellett — ismert­té váltak olyan földgáz-előfordu­lások is. amelyek viszonylag kis készletűek és gazdaságosan nem ' kapcsolhatók be az országos há­lózatba. A szórvány előfordulá­sok földgázvagyona eltérő, 2—60 millió köbméter között van a ki­termelhető mennyiség. E földgázkészletek jelentősége nem lebecsülendő, mivel a helyi felhasználást meg lehet oldani. Itt elsősorban nem lakossági cé­lú értékesítésről beszélhetünk — ugyanis a jelenleg ismert legna­gyobb szórvány előfordulás föld­gázkészlete is csak viszonylag rövid ideig lenne elég a környe­ző települések gázellátására —, hanem helyi ipari vagy mezőgaz­dasági hasznosítás jöhet Számí­tásba. Vannak olyan gázelőkészítő be­rendezések, amelyek segítségével a földgáz tisztítása helyileg meg­oldható. Abban az esetben, ha a szórvány előfordulás gázvagyo- na a felhasználó részére 10 évet meghaladó időtartamra elégséges, indokolt annak ipari vagy mező- gazdasági célú felhasználásáról gondoskodni. A jelenlegi olajüze­mű energetikai berendezések átállíthatók földgázra, s ezzel ésszerű energiahordozó-csere hajtható végre. A szórvány gáz­előfordulások mielőbbi hasznosí­tása fontos gazdasági érdekünk. Energiahordozók cseréje Energiaracionalizáláson a hor­dozókkal való gazdálkodás javí­tását értjük. Ide tartozik egy rendszer vagy berendelés hatás­fokának a javítása, a fajlagos energiafelhasználások csökkentése az energjahodozókkal való ta­karékoskodás és egyáltalán min­den olyan intézkedés, amely energiaköltség-cspkkentést ered­ményez. A racionalizálás járhat energiahordozó-megtakarítással vagy ^cserével, természeti erőfor­rások hasznosításával. tartás- technológiák módosításával, mel­léktermékek és hulladékhők hasz­nosításával. Különösen nagy jelentőségűek a gyorsan megtérülő, megtakarí­tást eredményező, műszakilag már nagyrészt előkészített meg­oldások. Ilyen például a szárítás nélküli kukoricatárolás, tartósí­tás, a nagybá- lás technoló­gia bevezetése a szalma és széna beta­karításánál. motordiagnosztikaj rendszer létesítése, műszeres energiafogyasztás mérése stb. A lassan megtérülő megoldások — agrokémiai telepek, szellőzte- téses szemestermény-szárítás stb. — és ugyancsak lassan megsérülő energiatakarékos eljárások, esz­közök (például állati hő haszno­sítása, automatizált öntözőberen­dezések, biogáztermelés komp­lex berendezései! az eredményes energiafelhasználás további le­hetőségeit szolgálják. Indokolt megkezdeni a ma még kevésbé gazdaságos eljárások, módszerek kutatását, fejlesztését — és nem utolsósorban alkalmazását —, mert erre a tartós energiaszűke előbb-utóbb rákényszerít ben­nünket. Az energiaracionalizálás, a vele kapcsolatos beruházások kedvezményben részesíthetők. Ennek két alapvető formája van: a hitel és az állami támogatás. A központi támogatás feltételeiről az országos energiafelügyelet mindenkor készséggel ad felvi­lágosítást. A jövő kívánja Az energiagazdálkodás javítá­sa, korszerűsítése érdekében a VI. ötéves tervidőszakban ilyen célú programot kell megvalósíta­ni minden gazdálkodó egységnél. Ennek fontos része a felhasznált energiahordozók szükség szerin­ti cseréje, az eddig nem hasznosí­tottak igénybevétele, vagyis a ko­rábbi energiafelhasználás szer­kezetének ésszerű megváltozta­tása. Bács-Kiskunban a geotermi­kus energiával és a szórvány gázelőfordulásokkal kedvezően módosítható az energiafelhasz­nálás szerkezete. Mindkét ener­giaforrás helyi hasznosításának előkészítésében messzemenően partner a Kőolaj- és Földgázbá­nyászati Vállalat. E természeti erőforrások ener­giamegtakarítást eredményezd hasznosítása nem oldható meg csak központilag, hanem döntően helyi kezdeményezést tesz szük­ségessé. Központi ■ intézkedések adják az elképzelések megvalósí­tásának feltételeit. A gazdálkodó egységek kezdeményezzenek pél­dául pályázatot a geotermikus energia, a szórvány gázelőfordu­lások helyi hasznosítására, va­lamint egyéb energiamegtakarítást eredményező beruházások és el­járások megvalósítására, és ve­gyék igénybe az energiamegta­karítást vagy kiváltást eredmé­nyező beruházásaikhoz a köz­pontilag biztosított kedvezménye­ket­Az energiagazdálkodás és a racionalizálás megkülönböztetett érdekünk, mert a megtakarított energia a legolcsóbb energia- forrás. Halász István az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága, politikai munkatárs •ÍAWAVAVAVAV.W A libáké a nap S zerencséje van, hogy itt a dűlőúton ta­lálkozunk. Takar­mányért indultam volna, ha ,iem állja utamat. Ha már i fejébe vette mindenáron, nogy a háztáji, majdhogy­nem nagyüzemi gazdálkodásról ír, ám legyen. Az se volna baj, ha néhány gondolatot szó szerint rögzít. Mert nemegyszer előfor­dult már, hogy egy-egy jelző vagy kétértelmű gondolat „félre vitte a muzsikát”... ötvenhatban érettségiztem. Eredeti szakmám dekoratőr, de ne lepődjék meg, hogy kisállatte­nyésztő lettem. Vagy ha mégis, akkor ráteszek egy lapáttal. A bátyám biológia—rajz szakos ta­nár. Vele együtt csináltuk egy ideig a szakmát. Ö már felha­gyott vele, most mozdonyvezető. A legnagyobb jóindulattal sem lehet ráfogni, hogy rokonfoglal­kozás ... Tizenkét évvel ezelőtt már négyszintes rendszerben, batté­riákban 2500, kiváló tulajdonságú tyúk tojt abban a házban, amit ott lát az őszibarackfa mögött. Akkor.külön felkérés nélkül vizs­gáltuk a fény hatását, néztük a takarmány hasznosításának szá­zalékát, kutattuk a piros és kék fényre való alkalmazkodást, egy­szóval mindent, ami kellett a kor­szerű állattartáshoz. Hetvenket­tőben negyven anyadisznót nevel­tünk, s a süllyesztett padlástér­ben félautomata etető működött. Hetvenháromtól hetvenötig csi- béztífak, hetvenöttől pedig a liba a sláger. Tizenháromezer darabot neve­lek, 4—5 rotációban. Ez a 2,5 hold a ház körül lead.évente 3 millió forint értékű húst. Nem mond­hatja, hogy eszközhatékonyságban rossz arány. Persze, ehhez az kell, hogy hajnali fél négy, négy­kor már akkor is csörög a vek­ker, ha nem húzom fel. A takar­mányozás, almozás eltart tízig. Tíztől diáiig, egy óráig ügyintézés, lótás-futás. takarmánybeszerzés. A délután újra a libáké. Lenne az este, ha nem akadna akkor is az embernek millió dolga. Tegnap is úgy 8. óra tájban liheg az egyik szomszéd, hogy gond van a meg­tépett libatollal. Sorolja a szimp- tómákat. s már rohanunk is, gyűjtjük a fóliát, terítjük szét a zsákokba gyömöszölt friss liba- i tollat, hűtjük. mert bizony, ha egy-két órát késünk, a több mint 60 ezer forint értékű portéka be­fülled. Nehogy' nagyképűségnek vegye, de vallom: Nem a pénzért dol­gozunk. Én tizenöt éve nem vol­tam nyaralni. Valamikor a 70-es évek végén három napra itt hagy­tam a tanyát. Már a második na­pon egy fél délelőttöt a telefon mellett töltöttem, hogy nincs-e otthon va’ami baj. Ha valaki arra vállalkozik, hogy ekkora állo­mányt tart, az egész embert kí­ván. .. Ha innen elmennek a libák — mind a 13 ezer — akkor helye van már 60 ezer húscsibének. Van számológépe? Nem nehéz megállapítani, 9 vagon húst jelent ez. S persze, ami nem látszik, rengeteg sok idegeskedés, bajló­dás. törődés. És munka is. Ű.ira nem panaszkodom. Mert, ha nem kedvvel csinálnám, rég abbahagytam volna az egészet. Találhattam volna valami nyu- godtabb foglalkozást. Csak tudja, hogy van ez. Ha az ember egyszer elkezd magas hőfokon égni, ak­kor nehezen adja alább. Pedig 43 évesen megjártam már az infark­tus környékét. Nem jó előjel... Egy év alatt jó, ha egy köny­vön túljutok. Szomorú tény, de így igaz. Hazudnék, ha nem valilanám be ezt is. Egyszerűen nincs rá időm. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a nap csak 24 órából áll. Van-e irigyem? Kilencvenből száz. Persze, ímert jól megy. Ne­ves futballista jön, azt mondja, Laci bácsi, szeretném megtanulni a szakmáját. Mondom neki, en­nek aztán akadálya nincs. Kezdi újra. Mit csinálunk először La­ci bácsi? Hát először fiam, trá­gyázunk. Ó, én ezt tudom, vágta rá büszkén, aztán fél év múltával* vallotta be, hogy, még most sem ismeri az alapműveletet. Mert nem mindegy ám. hogy: villával a trágyát libástól kihányjuk a domb. ra, vagy ügyelünk arra, hogy csak az kerüljék egy helyre, ami oda kívánkozik. Példabeszéd a jóindulatról, ám legyen. Egyik alig ismert, de jó­nevű közös gazdaság vezetője jön hozzám. Azt mondja, nem érti, hogy náluk 6 ezer libával 18— 20-an bajlódnak. Itt meg 13 ezer­re alig vagyunk hárman-négyen. Hogy van ez? Érdeklődik a ta­karmány felhasználásáról, a szerződések módjáról, mennyi energiát használunk fel, mit adunk a szárnyasok elé, tudako- lózik sok, apró műhelytitok felől. Aztán nem sokkal később tudo­másomra jut: eljárt sok helyütt az „illetékeseknél”, hogy figyelni kellene ezt a libást, szerinte ke­vés adót fizet. Egy kis progresz- szív nem jönne rosszul... No, ennyit a jóindulatról. Személyes magándolgaimra kí­váncsi? Például, hogy mit sze­retnék nagyon, mi a kívánságóm? Ilát először is szeretnék nyugodt kői ülmények között' dolgozni annyit, amennyit a' szívem, és nem amennyit a szervezetem bír. Persze, ez így marhaság, de én sokkal csontosabb vagyok annál, mintsem, hogy változtatni tudjak ezen az életvitelen. Nem akarok én az adó elől kibújni. Tegyék rám, ami a munkámból eredő plusz jövedelemért engem illet. De elhallgatni balgaság, hogy in­nen minden egyes állat exportra kerül. Tehát valahol én is a köz­ügyét szolgálom. Mert tudja, az a baj, hogy so­kan, akik belekezdenek ebbe a szakmába, úgy tesznek, hogy be­terelnek egy félkész istállóba 1500 libát. Aztán az első este ösz- szevesznek azon, bundát vegye­nek-e az asszonynak, vagy cse­réljék le az ütött-kopott, 6 éves Zsigulit. Aztán amikor kútba esik a vállalkozás, akkor köpködnek ránk, akik csináljuk néhány éve, hogy mi lopunk, csalunk, s azért jutunk előre. ' Pedig nem azért. Látja ezt a kivénhedt szamarat? Kocsistól, mindenestől 10 ezer forintért vet­tem. Ez húzza-vonja az igát, min­dent elcipel a ház körül. A napi „üzemanyag költsége”, becsüle­temre mondom, nem több tíz fo­rintnál. Mindezt egy valamirevaló nagyüzem, ahol adnak magukra, 300 ezer forintos géppel napi 300 forintos költséggel végzi el. Ne­künk ez a kopott szőrű öreg sza­már megteszi. Nem példabeszéd­ként mondtam el, csak azért, mért erőlteti, hogy kíváncsi a titokra... ’ide figyeljen! Ha nekem egy kicsit jót akar, itt hagyjuk abba! Két okból. Az egyik az, hogy mi jó szándékkal dolgozunk sokat, s ezt sokan félreértik. A másik, ami ennél sokkal fontosabb, hogy ne­kem rohannom kell egy teherautó tápért, hogy legyen mit adni hol­nap is a libáknak. Szabó Pál Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom