Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

1981. július 1. • PETŐFI NÉPE • 3 • Verseny zászlót kaptak a legjobb eredményt elért települések. (Pásztor Zoltán felvételei) % Középtávú fejlesztési tervet fogadott el a kiskunhalasi tanács Mindenképpen a második napirendi pont, a város közép- távú költségvetési és fejlesztési tervének tárgyalása érdemel megkülönböztetett figyelmet a kiskunhalasi Városi Tanács hétfő délutáni üléséről. Egy, a végrehajtó bizottság két ta* nácsülés között végzett tevékenységét taglaló tájékoztató tu­domásulvétele után a tanácstagok Somogyi Antal elnökhe­lyettes vitaindítóját hallgatták meg. Kitüntetések, jutalmak A településfejlesztési nagyak- ■tíva további részében dr. Gajdó- csi István, a megyei tanács elnö­ke jutalmakat és kitüntetéseket adott I át. Az 1980. évi településfejlesztési versenyben a városok között első lett Kalocsa, s 800 ezer forint jutalmat kapott. Második helye­zést ért el Kecskemét, 600 ezer forintos jutalommal. A nagyközségek közötti tava­lyi településfejlesztési verseny­ben első lett Dunavecse, amelyért 400 ezer forintos jutalmat kapott. A második helyezett Tiszakécske lett, jutalma 350 ezer forint. Har­madik helyezést ért el Harta, 300 ezer forintos jutalommal. A 2500- lakos feletti községek tavalyi versenyét Kelebia nyerte meg, s 300 ezer forint jutalmat kapott. Második helyezett lett Jászszentlászló, jutalma 250 ezer forint. Harmadik helyen végzett Vaskút, amelyért 200 ezer forint jutalmat kapott. A 2500 lakos alatti községek településfejlesztési versenyében első lett Agasegyháza, s ezért 250 ezer forint jutalmat kapott. Má­sodik helyezést ért el Csátalja, 200 ezer forintos jutalommal. Harmadik helyen végzett Kun- baracs, amelyért 150 ezer forint , jutalmat kapott. Az 1976—1980. közötti ötéves időszak összevont értékelése alap­ján a településfejlesztési ver­senyben a városok között első lett Kecskemét. A második he­lyen végzett Kalocsa, harmadik helyezést ért el Kiskunhalas. A járási hivatalok közötti ver­senyt a bajai'járás nyérte. Má­sodik a kecskeméti járás, harma­dik a kalocsai járás lett. A nagyközségek versenyében Tiszakécske végzett az első he­lyen, mögötte Dunavecse kapott második helyezést, s Harta lett a harmadik. A 2500 lakos feletti községek versenyében első lett Vaskút, második Kelebia, harmadik Jász­szentlászló. A 2500 lakos alatti községek versenyét Csátalja nyerte. Má­sodik lett Kunadacs, harmadik Ágasegyháza. Minden településkategóriában az első helyezettek versenyzász­lót, a második és harmadik he­lyezettek oklevelet kaptak. Eredményes munkájukért Ezután egyéni kitüntetések át­adására került sor. A Miniszter- tanács által alapított Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést kapta Bartha Imréné, a kecske­méti városi népfrontbizottság tit­kára, Csáki Béla, a kunszállási .tanács tagja, Cseh János, a solt- vadkerti -tanács tagja, Hegedűs Ferenc, a kiskunfélegyházi tanács tagja, Kerényi József, a Bács- Kiskun megyei Tervező Vállalat főépítésze, Kohn Péter, a h'artai Lenin Tsz ágazatvezetője, Kovács Erzsébet, a fülöpházi tanács tag­ja, Kovács Gyula, az iasáki ta­nács tagja, Kövesdi Ferencné, a kalocsai tanács adminisztrátora, dr. Lovas Béla, a kecskeméti ta­nács tagja, Márton Istvánná, a megyei tanács tagja, Molnár Nándor, a bajai tanács tagja, Mócza Imre, a kecskeméti váro­si tanács tagja, Papp József, a jászszentlászlói tanács elnöke, Pintér István, a dáyodi. tanács fagja, Plávity István, a 'csávolyi tanács tagja, Rébék Benő, a kis­kunhalasi tanács tagja, Simon Ignác, , a szakmári tanács tagja, Simon János, a kalocsai tanács tagja, Vámos Ferenc, a megyei tanács tagja. A megyei tanács által alapított Településfejlesztéséit emlékérem és okilevél kitüntetésben részesült 1980-ban végzett munkájáéit: Geri István, a kalocsai Városi Tanács elnöke, Halasi István, a Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalat csoportvezetője, Hevér Teréz, a KISZ Kiskunfélegyháza városi Bizottságának titkára, Miklós László nyugdíjas, a kis­kunfélegyházi V. körzeti párt- alapszervezet titkára. Mohácsy Ferenc, az ágasegyházi népfront- bizottság elnöke, Slavitsek Endre, az SZMT Kecskemét városi Szak­maközi Bizottságának titkára. Településfej leszt ésért emlék­érem és oklevél kitüntetést ka­pott az 1976—1980. .Jközött vég­zett munkájáért András László, a kalocsai Kommunális Költség­vetési Üzem szb-titkára, Árvái István, az Izsáki Állami Gazda­ság szb-titkára, Bakos Gábor, a hajósi népfrontbizottság elnöke, a bátmonostori Kossuth Tsz Bán­ki Donát szocialista brigádja, a Bács-tKiskun megyei Beruházási Vállalat Vedres István szocialista brigádja, a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat KlSZ-bizottsá- ga, Bőr Józsefné, a kisszállást általános iskola tanára, Frittman József, a bócsai általános iskola igazgatója, Hadován László, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság .gépkocsivezetője, Hor­váth János, a tázlári általános iskola igazgatója, Horváth József, a kecskeméti járási hivatal nyug­díjas elnökhelyettese, Jánossy Zsigmond, szeremlei nyugdíjas, Kalmár Pál, a kiskunmajsai pártbizottság titkára, Kertész Já­nosáé, az SZMT 'Kiskunfélegyhá­za városi Szakmaközi Bizottság titkára, a kunfehértői Előre Tsz Kőműves Kelemen szocialista brigádja, Kubatov ‘Antal, a csát- aljai tanács elnöke, Krascsenics József, a bajai pártbizottság mun­katársa, a Magyar Elektrotechni­Romány Pál zárszava — A megyei pártbizottság ne­vében gratulálok a kitüntetettek­nek, azoknak, akik nagyon ko­moly munkával jutottak el oda, hogy a mostani településfejlesz­tési nagyaktíván részt vehetnek, s természetesen azoknak is, aki­ket az itteniek képviselnek — mondta a megyei pártbizottság első titkára, majd így folytatta: —* Bécs-Kiskun megye immár két évtizede rendez ilyen talál­kozókat, amelyeken szó esik a .településfejlesztés tartalmáról, vagyis arról, hogy ez a mozgalom 'tulajdonképpen a települések formálását jelenti. Valameny- nyiünk számára öröm, hogy itt, Bécs-Kiskunban is sikerült meg­erősíteni az emberekben a szülő­föld iránti szeretetet. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy a telepü­lések a jövőben is fejlődjenek, amelyhez az erők további kon­centrálása szükséges. Ebben a munkában nagy feladat hárul a jövőben is az igazgatásban dol­gozókra, a városok, községek la­kosságára és a vezetőkre. Tíz évvel ezelőtt Kiskunfél­egyházán tartottak a mostanihoz hasonló tanácskozást, melyen Mesterházi Lajos Kossuth-díjas író megjegyezte, hogy a települé­sek arculatát szellemi élete for­málja, alakítja. A párt figyelme most különösen ráirányul erre az arculatformálásra. Ami a te­lepüléseink anyagi fejlődését il­leti, ebből csillagos ötösre vizs­gáztunk. De településeink szel­lemi arculatának alakulásáról már nem mondható el ugyanez. A megyei pártbizottságnak az a véleménye, hogy, a .települések fejlődésének mérésekor a város, vagy község szellemi életének alakulását is figyelembe kell venni. És nem kaphat jó helye­zést az a város; vagy község, ahol például az általános iskolai ok­tatás nem megoldott, mert két műszakos az oktatás, s ezen hosz- szú távon sem változtatnak. Az a település sem kaphat jó helye­zést, ahol az emberek életkörül­ményeinek alakításáról nem tud­nak gondoskodni, s ahol a lakó­hely csak szálláshelyet jelent. kai Egyesület megyei szervezete, Medovi András, fajszi kisiparos, dr. Mező Mihály, Kecskemét vá­ros Tanácsának elnöke, Mezőfi József, a Kismotor- és Gépgyár bajai gyárának dolgozója, Miha- lovics Attila, a vaskúti tanács elnöke, Miskó István, a tisza- kécskei tanács elnöke, dr. Nagy Károly, a bajai járási hivatal elnöke, Ormándi János, a kis­kunfélegyházi városi pártbizott­ság titkára, Pétiké Ferenc, a nagyibaracskai népfrontbizottság titkára, SzŐnyi Károly, a hartai mépfromtbizottság titkára, Szvo- rény János, a kalocsai városi pártbizottság első titkára, Topa Gyula, a BÁCSÉP dolgozója, Tóth János, a kalocsai tanács gondnokságának vezetője, Tóth József, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának szb-titkára, Vajda Éva, a HNF kecskeméti VI. körzetének titkára, Voss La­jos, a lajosmizsei KISZ-bizottság társadalmimunka-felelőse, dr. Vedres Ferenc, a kiskunmajsai Jonathán Tsz elnöke. A kitüntetések átadása után Romany Pál zárszava következett. A továbbiakban a megyei párt­bizottság első titkára a közös­ségi erő rendkívül nagy jelentő­ségéről beszélt. Mint mondta, a közösség erejét formálni, alakí­tani és mérni is lehet. Bács-Kis- kun megye társadalmának erejét is sok mindenre fel lehet hasz­nálni, de mindenütt elsősorban olyan ügyre érdemes, amire leginkább szükség van. Egyes településeken az új otthonok ki­alakítására, másutt iskolák épí­tésére. 1 A- tapasztalatok szerint igen sok községben, városban nem a tervezett ütem szerint építik az óvodákat, iskolákat. Sajnos még az is gyakorlat, hogy a .beruházó vállalatok például decemberben adják át az iskolákat, holott ar­ra, mármint a tantermekre szep­tembertől lenne szüksége a gye­rekeknek, tanároknak. A megyei pártbizottság ezzel kapcsolatban azt tervezi, hogy a jövőben fel­keres valamennyi építőipari vál­lalatot, és megbeszéli az előbb említett problémát. Nagyon sok városban szükség lenne a fásításra. Az alföldi vá­rosokban sokáig nem foglalkoz­tak ezzel. Most sem. Ha valahol elültetnek egy-egy fát, azt nem locsolják, kiszárad. Jó lenne, ha minden város fásítási tervvel rendelkezne, s ezt végrehajtaná. Arra kérem a nagyaktíva részt­vevőit, hogy segítsék elő a VI. ötéves terv fejlesztési politikájá­nak megvalósítását. Ehhez azon­ban arra van szükség, hogy a lakossággal ismertessék és értes­sék meg célkitűzéseinket, és szervezzék meg a tervek végre­hajtását A VI. ötéves terv első évének feléhez értünk. Egyelőre nem .tudni, mit hoznak a követ­kező esztendők. De bíznunk kell, mert a programunk olyan, hogy ha megvalósítjuk, újabb sikerek birtokába jutunk. A településfejlesztési nagyak­tíva a Szózat hangjaival fejező­dött be. T. L. Az előadó egyebek között eze­ket mondta: — Az előterjesztést —, mely tartalmazza mindazokat a fejlesztési elképzeléseket, ame­lyek megvalósítására a VI. ötéves tervidőszakban reális lehetősé­günk nyílik — több éves előké­szítő munka előzte meg. Tovább­ra is első számú feladatunk a lakáshelyzet javítása. 1985-dg 'be­vételeink 37 százalékát fordítjuk e célra, és valamivel több mint 1400 új családi otthon átadásá­val számolunk. Miivel csökkent az állami la­kások építéséhez szükséges köz­ponti támogatás, fokozott mér­tékben szeretnénk bevonpi az úgynevezett magánerőt. Ennek érdekében már minden szerző­dést megkötöttünk az OTP-vei, gondot — és nem is kjcsit — az okoz, hogy tömeges beköltözésre várhatóan csak a tervciklus má­sodik felében kerülhet sor. Ne­hezíti a dolgunkat még, hogy újabb családi házakhoz telket osztani csak 1983-tól tudunk. Vi­szont előjegyzéseket addig is fel­veszünk. Feltétlenül — és amilyen gyor­san csak lehet — gondoskodnunk kell a tanácsi bérlakások — fő­leg az 1955 előtt létesültek — korszerűsítéséről, öt év alatt 46 .millió forintot szánunk ilyen jellegű felújításokra. Az új la­kásügyi jogszabályok alapján elő kell segítenünk a családnagyság­hoz igazodó lakáscseréket is. A hévízi Hévíz ama gyógy- és üdülőhe­lyeink közé tartozik, amelyek mindenki előtt nyitva állnak. Tehát — úgymond — nem kizá­rólag gyógyulás céljából kere­sik fel az emberek, hanem a fel­üdülni vágyó ..egészségesek” is élvezni akarják áldásait. Ter­mészetesen a főhangsúly azon van, hogy Hévíz is kórházak, szanatóriumok, gyógyüdülők so­rával áll a rászorulók rendelke­zésére. A cél ezekben, hogy gyó­gyulást és felüdülést egyaránt találjanak itt a betegek, vendé­gek, beutaltak, látogatók. Hévíz fő nevezetessége, de mondhatjuk — különlegessége a 47 500 négyzetméter felületű me­leg vizű tó, amelyben egész éven át lehetséges a szabad ég alatti fürdés. A téli gyógyfürdő meden­céit és a kádfürdőket a külön­böző gyógyintézményekben a tó közelében fúrt, és 39—42 Celsius- fok hőmérsékletű hévizet adó kutakból táplálják. A legpatinásabb gyógylétesít- mények egyike a Postás-üdülő, ahol az egészségügyi apparátus — dr. Moll Károlyné főorvos irányításával — mindenekelőtt a fürdőterápiás kezelések alkal­mazásával, amellett a korszerű orvostudomány sokféle eszközé­nek felhasználásával gyógyítja a postásokat. A hévizet igen ered­ményesen veszik igénybe a leg­különbözőbb mozgásszervi be­tegségek ellen. Elsősorban a reu­mának nevezett ízületi, gerinc-, izom- és idegmegbetegedések gyógyításában elért eredmények kiválóak, s az ezekkel kapcso­latos kísérletek, kutatások szá­mos felfedezése fűződik a Moll házaspár nevéhez, amivel nem­zetközileg is ismert szaktekinté­lyek. A legrégebbi, legszebb és leg­jobban felszerelt intézmények kö­zé tartozó Postás-üdülő az idén történetének új korszakához ér­kezett. Az eddig megvolt, 54 szo­bás régi épület egy — 53 szobás új szárnnyal bővült. Ezzel az üdülő eddigi — közel 120 fős be­fogadóképessége szinte megdup­lázódik. Az új épületrész már elkészült, s ennek munkálatai alatt az alapintézményt is telje­sen felújították. Megnagyobbod­tak az orvosi helyiségek, a fizi­koterápiái részleg például két­szeresére nőtt. Az épületben két — egyen­ként 6x8 méteres gyógymeden­ce működik, őszre az arboré­tumnak is beillő kies parkban elkészül egy 20x8 méteres úszó­medence. A postások hévízi gyógyüdül- tetési lehetőségeinek megnöve­kedett lehetőségeiről annál is inkább érthető és — ha szabad így kifejezni — „hiteles” lelke­sedéssel beszélt Szantner György, a gyógylétesítmény vezetője, mi­vel ő maga innen, az ország leg­nagyobb tanyás megyéjéből ke­rült Hévízre, új beosztásába. Mint hírlapi piackutatónak, s főként szakszervezeti tisztségvi­selőnek, módja volt annak idején Fejlesztési javaslatunk ugyan­csak kiemelten foglalkozik a köz­műhálózattal. Elsősorban a víz­termelő és a szennyvíztisztító ka­pacitást bővítjük, és kialakítunk egy ezer köbméteres felszíni víz­tározót. Egyedülálló eredmény lesz a megyében, hogy a terv­időszak végére a kitermelt ivó­víz 92 százalékából kivonjuk a vasat. Mindennel — tehát az új kutak fúrásával,'a csapadék- és szennyvízcsatorna kiépítésével, il­letve a Sóstó rekonstrukciójának folytatásával — együtt összesen 74 milliót használhat fel ez az ága­zat. A vezetékes gázellátás kiter­jesztéséhez a lakosság anyagi se­gítségére lesz szükség. A kórház bekapcsolását követően egyéb­ként 1983-ban eljut a gáz a kert­városba is. Örömmel jelenthetem — han­goztatta összefoglalójában Somo­gyi Antal —, hogy az önkéntes hozzájárulásoknak és társadalmi felajánlásoknak köszönhetően öt és fél milliós végleges költség­gel megkezdődött a mozgássérül­tek intézetének építése. Teljesen elkészül majd a tüdőgondozó (26 millió forint), és hozzálátunk egy új, 150 ágyas belgyógyászati pa­vilon felhúzásához, berendezésé­hez is. A VI. ötéves tervciklus legjelentősebb oktatásügyi beru­házása városunkban a 8 tanter­mes, tanműhelyekkel és nagymé­retű tornacsarnokkal ellátott ke­tapasztalatgyűjtésre — Bács-Kis- kunban. Évek hosszú során győ­ződött meg arról, mennyi moz­gásszervi, idegi megterhelésben volt — és van ma is — része a Duna—Tisza kört , postásoknak, belső kerületek és a tanyavilág kézbesítőinek, a sok külső mun­kát végző szerelőnek, műsza. kiaknak., reskedelml és vendéglátóipart szakmunkásképző intézet, csak­nem félszáz millió forintos költ­séggel. Ezzel egyidőben fel fog szabadulni 8 általános iskolai tanterem is. Ha üzemeink vala­mivel nagyobb anyagi áldozatot tudnának hozni, meg lehetne gyorsítani az egyébként nagyon hiányzó és csak 1985-ös kezdés­sel beütemezett központi szak­munkásképző tanműhely kivite­lezését. Több hozzászóló után dr. Sza­bó Miklós, a városi pártbizottság első titkára fejtette ki vélemé­nyét: — Ügy érzem, ez a kellően átgondolt, feszes, de végrehajtha­tó terv rendkívül fontos és valós célokat tár elénk. Tény, hogy a modern kötöttárugyárból vagy a kórházból az utcára kilépő em­ber komfortérzete ma még nem teljes. Ez a város nincs és 1985- ben sem lesz kész. Valószínűleg csak városiasabb lesz. De a jelen kellemetlenségeivel együtt kell vállalni azt a színvonalat, ami­ről előbbre léphetünk. Ezért is nagy valamennyiünk felelőssége. Javaslom: a most elfogadott öt­éves terv kerüljön közkézre, jusson el mindenkihez, akikkel összefogva, közösen kívánjuk azt megvalósítani. A tanácsülés résztvevői ezt kö­vetően szavazással hagyták jóvá az öt -évre érvényes, 240 millió forintos költségvetési és 440 mil- li ós fejlesztésialap-előirányzatot. A testület a továbbiakban elfo­gadta a városi tanács és a Haza-, fias Népfront városi .bizottságá­nak együttműködési megállapo­dásáról szóló indítványt, majd azt az előterjesztést, mely java­solja a megyei tanácsnak Firtó kiskunhalasi városkörnyéki köz­séggé nyilvánítását. K. F. Ha valaki, Szantner György tudja, milyen szükség ' volt már ennek a hévirt gyógyintézmény- nek, a Postás-üdülőnek a fejlesz­tésére is. Szeretnénk bizakodni, hogy — ennek megfelelően — több beutaló jut majd az eddigi­nél Bács-Kiskun megye postá­sainak Hévízre, a Postás-üdülő­be. Nagy jelentősége van a közösség erejének Postás-üdülőben • A felújított régi Postás-üdülő. Az alsó képen,: a most elkészült új szárny. 9 Szantner György mutatja, hová épül úszómedence az arborétumnak is beillő parkban. (Tóth István—Tóth Sándor) T elepülésfejlesztési nagyaktíva Kalocsán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom