Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-03 / 154. szám
1 • PETŐFI NÉPE • 1981. július 3. HÁZUNK TÁJA MŰANYAG A KERTÉSZETBEN Legfontosabb munka a gyümölcsszedés Az aszályos május ellenére a megye gyümölcsös, zöldséges kertjeiben a tavalyi évhez képest jó két héttel korábban ériik a termés. A GYÜMÖLCSÖSKERTBEN már érnek a késői meggyfajták és a cseresznyék is. A sérülékeny termést lehetőleg kocsány- nyal szedjük, mert így kisebb lesz az apacjási veszteség, hiszen a kocsány — imintegy dugó — továbbra is Ízesül a meggyhez, cseresznyéhez. Javában érik a málna is. A szemenként szedett gyümölcsnél ügyeljünk arra, hogy az érzékeny termés nehogy túlzottan nyomódjon. Megelőzhetjük a ribiszkék per- gését, ha időben 'szüreteljük a fajtákat. A kajszi is fogyasztható már. Mint minden nyári gyümölcs, a sárgabarack is érzékeny a nyo- módásra, ezért ha nem közvetlenül fogyasztjuk, akkor csak 75— 80 százalékos érettségi foknál szedjük, ahogy 1979-ben is. A kiöregedett szamócást, amely két-három évnél idősebb, érdemes felszámolni. A több éves tövek csak apró, gyakorlatilag értékesíthetetlen gyümölcsöt érlelnek. Az új szamócás helyét a kert napos részében jelöljük ki. Ha magunk szedjük a szaporítóanyagot, akkor ne az idős tövekről válasszuk le az ostorindákat. A SZÖLÖSKERTBEN már bátran lazíthatjuk a zöldoltásokat, a fejlődő hajtást is ajánlatos több helyen karóhoz kötözni, nehogy a fel-feltámadó erős szél hatására letörjön. A kötözéssel együtt folytassuk a hónaljazást. Teljesen azonban csak akkor csípjük vissza a fejlődő kis hajtást, ha nagyon el- sűrűsíti a lombozatot. Ügyeljünk azonban arra is, hogy ezt a munkát ne vigyük túlzásba, mert megfelelő zöldfelület szükséges az olyan mértékű asszimilációhoz, hogy a növény őszre „beérlelje” vesszőit. A felesleges, túlfejlődött zöldfelülettől csonkázással szabadulhatunk meg. Amennyiben a hajtások egy arasznyival túlnőtték a karót, illetve a támlberendezés felső huzalát, vágjuk le az arasz feletti részt, mert a visszathajló lomb beárnyékolja a fejlődő fürtöket. A ZÖLDSÉGESKERTBEN he. tente legalább egyszer öntözzünk bőségesen. Akkor érünk el megfelelő hatékonyságot, ha a talajt legalább 10—15 centiméter mélyen átnedvesítjük. Jobb az árasztásos öntözési mód, mert igy nem perzseli a leveleket a víz. Érik a tojásgyümölcs. Kezdhetjük szedni, de csak akkor, ha á magvak már kifejlődtek és még éretlenek. Ilyenkor a húsa is kemény, ha már megpuhult, akkor keserű, élvezhetetlen lesz az íze. Ugyanígy szedhető a spárgátok, de csak akkor, amikor a termés héja körömmel még benyomható. Rendszeresen szedjük a patissont is. A tűző napsütés elől védjük a karfiol rózsáit úgy, hogy a borítóleveleket összekötjük, például beíőttes gumival. A zöldbabot is folyamatosan szedjük, mert a nagy melegben hamar elöregszik. A gyökérzöldségek közül már csak a rövid tenyészidejűeket szedhetjük. A DISZKERTBEN folytassuk a gyep és a sövény nyírását, valamint öntözését. Dugványozhatunk még rózsát is, mert a csapadékos június késleltette a hajtások beérését. A hosszúra növő virágok a szeles időben veszélyben vannak. Ezért kössük ezeket karóhoz, illetve pálcához. A NÖVÉNYVÉDELMI MUNKÁKAT most fokozott figyelemmel kell végrehajtani. Az almástermésűeket veszélyezteti az almamoly, a kaliforniai pajzstetű, a lisztharmat, a varasodás és a monilia. Hatásos ellenük a Fundazol 50 WP 0,08 százalékos, vagy a Dithane M— 45 0,2 százalékos és az Unitron 40 EC, vagy a Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos oldata. Ha a leveleken, a gyümölcsön, vagy a hajtásokon atka, aknázómód- vagy levéltetű-fertőzést észlelünk, akkor keverjünk a szerkombinációhoz Bi 58 EC-t, vagy Sinoratox 40 EC-t 0,1 százalékos töménységben. A szőlőben a szürke-, a fakórothadás-, a peronoszpóra-fertő- zésre készüljünk, ha védelem nélkül hagyjuk tőkéinket. Érdemes a védekezéskor használt Dithane M—45, illetve Zineb 0,2 százalékos oldatába valamilyein lisztharmat elleni szert is keverni. A paradicsom és paprika védelmekor a levéltetvek és takácsatkák károsítását csökkenthetjük, ha Bi 58 EC-vel vagy Sinoratox 40 EC-vel permetezünk. A paradicsomvész elterjedését megakadályozhatjuk, ha Zinebet, vagy Dithane M—45-öt teszünk a permetléhez. A káposztaféléket is károsítják a levéltetvek. Ellenszerük az Unifosz 50 EC, illetve a Bi 58 EC 0,1 százalékos oldata. A megjelenő hernyókártevők között tökéletes pusztítást végez az Unitron 50 EC, a Ditrifon 50 WP és a Bi 58 EC. A burgonyavész ellen védeni kell a korai fajtákat. A permetezéskor, a szerek kiválasztásakor a folyamatosan szedett gyümölcsöknél, illetve zöldségnövényeknél ügyeljünk az alkalmazott készítmények élelmezés-egészségügyi várakozási idejére. Cl. P. • Javában folyik a nyári gyümölcsök felvásárlása Kecelen a Kecskemétre vezető út mentén is. (Straszer András felvétele) Hírek a Szovjetunióból Különleges fa Űj pavilont építettek a Szocsi- ban működő Kertészeti Kutató Intézet kísérleti szelekciós kertjében. Az alumíniumból és üvegből készült épületet egy különleges fa számára emelték, amelyen több mint 40 különböző citromfajta terem. A szelekció e különleges példányának története negyven évvel ezelőtt kezdődött, amikor először próbálkoztak vadcitrom-fa oltásával. Azóta a fürdőváros több neves vendége, köztük Ho Si Minh, Ju- rij Gagarin hagyta rajta a „kézjegyét” — különböző rügyek beoltásával. Égetik a szemetet Vlagyimir városában (Közép- Oroszország) a háztartási szemét elégetésére kísérleti üzem létesül. A környezet tisztaságának védelme nemcsak fontos, de gazdaságilag is előnyös. A drága hőenergián kívül, melyhez egy közeli porcelángyár jut így hozzá, a szemétből kivont és a további fel- használáshoz összepréselt fémhulladék sem mellékes. A szakemberek foglalkoznak azzal a lehetőséggel, hogy a visszamaradó hamut építőanyagként dolgozzák fel. Az üzem tervezett kapacitása eléri a 200 tonnát, s óránként több mint 20 tonna magas nyomású vízgőz termelésére lesz képes. Az elmúlt néhány esztendőben egyre-másra épültek a nagy műanyag-feldolgozó kombinátok hazánkban. Természetes, hogy ennek jelei a mezőgazdaságunkban is érzékelhetők. A legnagyobb arányú fejlődést a zöldséghajtatás mutatja. Tíz esztendő alatt az intenzív termőterület 1200 hektárról 4 ezer hektárra növekedett. Ekkora területen borítja fólia a parcellákat. A 4 ezer hektár fóliás jelentőségét igazolja az alábbi számadat: az ország minden egyes lakosára négy négyzetméter hajtatott felület jut, amelyen egy esztendő alatt 25 kilogramm friss zöldség termeszthető. Az itt előállított primőrök értéke meghaladja az 5 milliárd forintot. Bővül a választék A közelmúltban nemzetközi kollokviumon vizsgálták a szakemberek a műanyagok mezőgazdasági felhasználásának új lehetőségeit a kecskeméti Tudomány és Technika Házában. Többek között megállapították, hogy szép sikert értek el a váz nélküli fóliatakarás bevezetésével. Három-négy esztendővel ezelőtt még csupán 50 hektáron alkalmazták ezt a módszert, tavaly viszont már több mint 800 hektár volt az a terület, amelyet kis költséggel védték a késő tavaszi fagyok és homokverés ellen. Az intenzív zöldségtermesztésben alkalmazott műanyagoknak különösen megyénkben van nagy jelentősége, mert a nagyüzemeink köztudomásúan közel sem használják ki e téren a természet adta lehetőségeket. Világszínvonalon a termesztési rendszerek részeként exportálni is lehet. A hagyományos üvegházak beruházási költségeinek csupán kis részébe kerül — a fóliasátorhoz hasonlóan egyszerűen és gyorsan telepíthető — a polikarbonát borítású, úgynevezett LEXAN-ház. A polikarbonát-bordás lemezből készült házak élettartamát 10—15 évre becsülik. Ez idő alatt karbantartást gyakorlatilag nem igényelnek, a fóliával és az üvegházaikkal szemben viszont ellenállnak a szélnek, hónak és jégesőnek. Az új ház enengiahasznosító képessége kiváló. Egy négyzetméterre jutó fűtési költség csupán fele az üvegházénak. Ezekkel nem csak a hőerőművek hulladékenergiája, hanem a geotermikus energia, az alacsonyabb hőfokú források vize is felhasználható. Fólia váz nélkül • Kiállítás bizonyította, hogy hatékony termelés a mezőgazdaságban ma már elképzelhetetlen ft műanyagok nélkül. Az üvegházak gyors elterjedésének gátat szab az egy négyzet- méterre jutó nagy beruházási költség. Emellett sokba kerülnek a járulékos berendezések és a tartószerkezetek, és a jégviharoknak sem tudnak ellenállni. Számítások szerint ezeknek az épületeknek a hőtartó képességük sem megfelelő. A mai energiaárak mellett egyre nagyobb költséget jelent a fűtés. Nem véletlen, hogy a kutatók figyelme egy olyan műanyagra irányult, amelynek a jó tulajdonságai megszüntetik a kedvezőtlen jelenségeket. Már felépült Keszthelyen a polikarbonáttal borított első hajtatóház, amelyik az eddigi kísérletek szerint hazai viszonyok között kiugró eredményeket adhat. Világszínvonalat képvisel, és könnyen lehet, hogy A piacon egyre nagyobb a kereslet a korai burgonya iránt. Ez késztette a Kertészeti Egyetem kertészeti főiskolai karának tanárait arra, hogy kísérletet folytassanak a váz nélküli műanyag fóliával a koraiburgonya- termesztésben. Az eredmények biztatóak. Tavaly például március 19-én ültették el az előhajtatott gumókat, és június 12-én újburgonyát szedhettek. A takarat- lan kontroll tövek alól két héttel később, június 27-én gyűjthették be a gumókat. Jó eredményeket adott a váz nélküli fóliával takart .szamóca- parcella is. A februári, márciusi takarással elérték, hogy a termés két-három héttel hamarabb érett be, mint a kontrollterüle. teken. Megállapították a kutatók, hogy a fóliával borított helyeken a mínusz 4 fokos lehűlés még nem tett kárt a virágokban. S emellett több volt az egy négyzetméterről szedett termés meny- nyisége is. Háló a jégeső ellen Minden évben jókora veszteséget tesz ki a madarak által ösz- szecsipkedett, elpusztított gyümölcs. A szőlősgazdák leginkább a júliusi, augusztusi jégesőtől és az érést megelőző seregély-inváziótól tartanak. Nem véletlen tehát, hogy egyre inkább terjed . a világon az angol Netlon cég szabadalma, a műanyag hálók alkalmazása. Az olcsón előállítható műanyag háló alkalmas arra, hogy nagyobb területeket — akár több 10 hektárt is — beborítsanak vele. Nincs akadálya annak, hogy a gyümölcshöz, szőlőszemekhez juthasson a cukrot szaporító napsugár, a gyökerekig érhessen az éltető víz. - . ' ' ••/< » A nemzetközi kollokvium többek között bebizonyította, hogy ma már nem csupán a növény- termesztésben, hanem a vízgazdálkodásban, a zöldség-, gyümölcstárolásban és az állattartásnál. is nélkülözhetetlen ezeknek a mesterséges anyagoknak az alkalmazása. Szerencse, hogy évről évre bővül a műanyagok választéka. Javul a minőségük, tehát versenyképességük fokozódik a hagyományos alapanyagokkal szemben. Si. P. M. RÁNTOTT SZÉLÉT ÉS AZ EGYENSÚLY Termelő, fogyasztó közös érdeke Arra már mindenki rájött, hogy a világpiaci árváltozások nem állnak meg határainknál. Ha nem is hatnak azonnal, elöbb-utóbb olyan feszültségeket teremtenek, amelyeket itthon csak a termelői, majd fogyasztói áremelésekkel lehet feloldani. Sem a fogyasztónak, sem a felhasználónak nem tetszik az áremelés, de kényszerhelyzetben vagyunk, hiszen, ha a növekvő termelési költségeket állami támogatással akarnánk ellensúlyozni, akkor a nemzeti jövedelem egyre nagyobb hányadát kellene erre a célra fordítani. És ez előbb lassítaná, később megállítaná az ország gazdasági fejlődését. Igaz, a legegyszerűbbnek látszik a dráguló termelési költségeket azonnal érvényesíteni az árban, tehát „automatikusan” áthárítani a fogyasztókra. (Az áthárítás szabadáras cikkek esetében sem lehet automatikus, hisz az árképzési előírások az áremelések ellen irányulnak.) Az árak egy része azonban a maximált, illetve kötött árformába tartozik. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy ezeknél az árucikkeknél — köztük az alapvető élelmiszereknél — csak a népgazdasági szinten indokolt, és az életszínvonal-politikai tervekkel ossz. hangban levő emeléseket engedélyezik. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó egységeknek, a vállalatoknak a költségek növelését elsősorban belső tartalékaik felderítésével és kihasználásával kell ellensúlyozni. Csak ezek után kerülhet sor — finoman fogalmazva — az ármódosításra. Nem mindegy persze, hogy minek emelik az árát. Például a dohány, az alkohol drágulása, bár sok embert érint, a fogyasztóknak korántsem jelent .akkora gondot, mintha az alapvető élelmiszerek árát emelnék. Félreértések elkerülése végett tisztázni kell azt is, hogy mit értünk alapvető élelmiszeren. Ezek köre 1981-ben más, mint ami például 1951-ben volt. Az alapvető élelmiszerek egyre bővülő választékát az ország gazdasági teherbíró képessége szabja meg, és ennek a körnek napjainkban már nagy átmérője van. Ügy is lehet fogalmazni. hogy egyre kevesebb azoknak az élelmiszereknek a száma, amelyek áremelésére ne szisszenhg fel a közvélemény. A hús drágulását nagyon komoly gazdasági okok indokolják. Nem arról van szó, hogv az állam a húslnarnak vagy a kereskedelemnek akar kedvezni. Meg kell azonban iegvezni. hogy a termelői, a felvásárlói árakat általában mintegy 20 százalékkal kisebb mértékben emelték az utóbbi években, mint amennyit a termeléshez felhasznált .ipari anyagok, eszközök drágulása indokolt volna. Vagyis: a mezőgazdasági termelők' viselték az áremelkedések egy részének terheit. A dráguló takarmány- és energiaárak miatt — azért, hogy érdemes legyen hústermeléssel foglalkozni — korábban is több alkalommal emelni kellett a termelői árakat. Ekkor társadalmi érdekből még a vasúti pályaőrt, a vidéken lakó, de gyárban dolgozó embereket is érdekeltté kellett tenni a hústermelésben, hiszen a sertésállomány fele a háztáji, és ház körüli gazdaságokban van, s ezek rendkívül érzékenyek a piaci viszonyokra. Ha tehát nem gazdaságos a sertéstartás, abbahagyják. Olyannyira, hogy még saját húsellátásukról — ne feledjük; családok százezreiről! — is központilag kellett gondoskodni. De ha csak a felvásárlási árat növelik, s a fogyasztói ár változatlan marad, akkor a háztáji termelőknek ráfizetéses lenne a disznóvágás is, hiszen jobban járnának, ha nem a saját drága sertésükből, hanem az olcsóbb bolti húsból fogyasztanának. Talán ellentmondásnak tűnik, de ahhoz, hogy tartani tudjuk az évi fejenkénti 73 kilogrammos húsfogyasztást, emelni kell a fogyasztói árakat. A termelői érdekeltség és a fogyasztás közötti összhangot ugyanis nem lehet csak az ártámogatások növelésével megteremteni. , Ez csak az egyik ok. Ha furcsának is tűnik: a vasárnapi rántott szelet és a népgazdaság egyensúlyi helyzete között is van összefüggés. Fizetési mérlegünk javítása érdekében ugyanis növelni kell — és a piaci lehetőségek biztatóak — a dollárelszámolású vágóállatok és a húsipari termékek kivitelét. És most jön a „vasárnapi rántott szelet”. Ha a hús árát emelik, óhatatlanul lassul a húsfogyasztás növekedése, több marad exportra. És talán nem sértő annak a megkockáztatása — még ha átlagrój is van szó —, hogy nem alapvető gond, ha a 73 kilogrammos évi húsfogyasztásunk a gyakori túltápláltságra utaló jelek közepette nem gyors iramban, hanem csak lassabb ütemben éri el a 80 kilogrammot. Hangsúlyozni kell: a húsáremeléssel nem szűnik meg, csak csökken a húsfogyasztás állami támogatása és pem csökken, hanem osak lassul a húsfogyasztás növekedési üteme. Ettől persze a tények nem változna^, de talán könnyebben „emészthetőbbé” válnak. . B. P. Ígéretes a HC-márka Magyar zöldségnemesítő Kubában A kecskeméti központi Zöldségtermesztési Kutató Intézet munkája eredményének egyik mércéje a nemzetközi elismerés. E kapcsolatok tekintélyes része információs jellegű ugyan.de ez is lényeges a tájékozottság, a hazai kutatás irányának fejlesztésében. Külföldi kutatóintézetekkel már sikerült olyan szintű együttműködéseket létrehozni, hogy közös fajták bejelentésére is sor kerüljön. Ilyen munkában vesz részt Kubában Báldy Béla, aki ott, a paradicsom nemesítésével kísérletezik. Előreláthatóan országos fajtakí- séfletre négy HC márkajelű — ez a Hungária—Cuba együttműködés jele — paradicsom- fajtajelölittel jelentkeznek majd. Köztük található korai érésű, nagy- bogyójú, friss fogyasztásra alkalmas, de nagy termőképességű, konzervipari céloknak megfelelő, kiváló szállítha- tóságú típus is. A kísérleti anyagban egyikmásik tő 3,5—6,2- ki. logramm termést ad. A kísérletek bizonyítják, hogy a kubai meleg, párás területek kiválóak a zöldségfélék — köztük a paradicsom — termesztésére, sőt nemcsak a belföldi ellátóét, hanem az exportra termelést is**biz- tosítani lehetne. A kutatók munka közben aura is figyelnek; hogy a kísérleti eredményeket lehetőleg mi9 Báldy Béla nemesítő a paradicsom termését vizsgálja. nél hamarabb megvalósíthassa a gyakorlat. így például főszezonban hetente jártak az állami gazdaságokba, ahol nagyon jó kollektívák igyekeznek fokozni a zöldségtermesztés hatékonyságát. A Havannai Április 19. Állami Gazdaságban például 500 hektáron termelnek paradicsomot, ma már teljes egészében helyreve- téses technológiával. Hagymát 200, káposztát 130 hektárról takarítanak be. Az idén Havannában járt magyar szakemberek egyöntetű véleménye szerint a négy fajtajelölt nagy lehetőségeket nyújt a kubai zöldségtermesztésnek. < í
