Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-03 / 154. szám
1981. július 3. 9 PETŐFI NÉPE • 5 „A TÉMATÁR KIMERÍTHETETLEN” ÚTTÖRŐÉLET egyetemről Az óvodapedagógiai Jubileumi évéhez érkezett el a közelmúltban befejeződött óvodapedagógiai nyári egvétem: éppen tíz esztendővel ezelőtt szervezték meg az elsőt. A legutóbbi rendezvénysorozat egyik emlékezetes eseménye volt, amikor a TIT országos elnökségének nevében átadták a kitüntetésI».azoknak, akik az eddigi szervezési, lebonyolítási munkálatokban jeleskedtek. Köztük volt dr. Kraj- csovszki József igazgató, a nyári egyetemi tanács elnöke is. Vele beszélgettünk az eredményekről és a tennivalókról. • Az idei nyári egyetem megnyitásakor dr. Krajcsovsz. ki József átveszi a kitüntetést dr. Jeney Jenőtől, a TIT főtitkárhelyettesétől. — Milyen cél, törekvés hozta létre annak idején a legelső nyári egyetemet? — Célunk az volt, hogy teremtsünk egy olyan, viszonylag hosszabb ideig tartó, évenkénti bentlakásos továbbképzési formát, ahol az óvónők, óvodai pedagógusok neves előadók közreműködésével alaposan megvitathatnak egy-egy óvodapedagógiai kérdést. Ennek, a már országosan tíz évvel ezelőtt is közkedvelt, a TIT által szervezett „nyári egyetemi” forma látszott legmegfelelőbbnek. (Az első két rendezvény még Óvónők Nyári Akadémiája címmel működött.) — Hány szakemher, pedagógus vett részt azóta a nyári, továbbképzési jellegű rendezvényeken? — Egy évtized alatt összesen mintegy kétezer, hallgatónk volt. (Jelenleg évenként 230 körüli a létszám. A jelentkezés viszont ennél jóval nagyobb arányú. Az elhangzott előadások száma eléri a kétszázat. Csaknem ötven olyan előadónk volt, akik kiemelkedően rangos, külföldi és hazai kutató, s tudományos intézetet képviselt. Az MTA tudományos intézeteit, az Országos Pedagógiai Intézetet, egyetemet, főiskolákat stb. A legtöbb nyári egyetemen külföldi előadónk is volt: a Szovjetunióból, az NDK-ból, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Japánból, Jugoszláviából. — Milyen beosztásúak és általában honnan érkeznek Kecskemétre a hallgatók? — Az egész ország területéről jönnek mindenkor, általában felügyelők, vezető óvónők, s a tanácsok, továbbképző intézetek illetékes előadói. Rendezvényünket elsősorban hazai továbbképzésnek tartjuk, de elfogadunk külföldi jelentkezéseket is — elsősorban a környező, magyarlakta területekről, de volt hallgatónk már Svájcból, Japánból is. — Melyek voltak az eddigi legérdekesebb, az önök véleménye szerint is kimagasló, legfontosabb témakörök? — Eddigi témáink átfogták az óvodai nevelés és oktatás területeit, aktuális kérdéseit. Kiemelten foglalkoztunk — több oldalról is megközelítve — a játékkal, mint az óvodai nevelés legátfogóbb területével, eszközeivel. Szerepelt témáink között az értelmi, közösségi, testi nevelés. Rangos rendezvény volt az ének-zengi, az anyanyelvi neveléssel és az iskola-előkészítéssel foglalkozó előadássorozatunk. Tudnak-e valamit az előadások, rendezvények visszhangjáról? Van-e valamiféle visszajelzés ilyen tekintet ben? — Örömmel nyugtázhatjuk, hogy az Óvodapedagógiai Nyári Egyetemet elismeréssel illetik mind a minisztériumi, mind a TIT-főhatóságok és a részt vevő hallgatók. A megnyitó során jólesett hallani dr. Ortutay Gyula akadémikus, TIT-elnök, dr. Ku- rucz Imre TIT-főtitkár, vagy az idei megnyitón dr. Hanga Mária miniszterhelyettes elismerő szavait. — Az önök intézménye, a Kecskeméti Óvónőképző Intézet, a tanári-nevelői kar profitál vajon valamit a nyári egyetemekből? — A Kecskeméti Óvónőképző Intézet az oktató-nevelő-tu- dományos munkát serkentően, hasznot kovácsol a nyári egyetemekből. Az évekre szóló témasor serkenti az oktatói kart egy- egy részkérdés alapos megvizsgálására, előadására. A nyári egyetemen szerepelni rangot jelent. Az elhangzott előadások külön kötetben megjelennek, azoik az egész országban kedvelt szakirodalmat jelentenek. — Az idei eseménysorozatnak volt kiemelkedő, összefoglaló témája, témaköre? — A legutóbbi rendezvénysorozatunk az érzelmi neveléssel foglalkozott. A témát fiziológiai, filozófiai, fejiődéslélektani, óvodapedagógiai és gyógypedagógiai szempontból dolgoztuk fel. — Kérem említsen meg a legutóbbi nyári egyetemi előadások közül néhányat, melyek önök szerint különösen nélkülözhetet-. lenek voltak! — Dr. Grastyán Endre profész- szor Az érzelmek fiziológiája címmel segített megértetni az érzelmi élet mechanizmusát; azt hogy az érzelem egész belső miliőnk szabályozása is. Dr. G. An- csel Éva filozófus „Érzelem és személyiség'’ . címmel szuggesztív erővel mutatta meg, hogy a személyiség nem parcellázható fel. s az értelem sem működik érzelem nélkül. Dr. Ranschburg Jenő fejiődéslélektani' vázlatot adott, sok példával mutatva meg az egyes érzelemféleségek alakulását, törvényszerűségeit. Az óvodapedagógiai megközelítéssel főleg Bakonyiné Vincze Agnes (OPI) és az intézet több tanára, óvónője foglalkozott. (Ba- bodi Béla, dr. Kálmán Lajos, Tornyai Jenő, Mezei Ferencné, Szappanos István stb.) — Vannak-e konkrét terveik a jövőre nézve? Közelebbről: folytatják-e a nyári egyetemeket, és hogyan? — Az Óvodapedagógiai Nyári Egyetem előadássorozatait folytatni kívánjuk. A tématár kimeríthetetlen. Az egyetemi tanács hároméves elképzelése alapján 1982-ben „Az óvodapedagógiai kutatások legújabb eredményei”, 1983-ban a „Játék és munka az óvodában", 1984-ben „Vezetés az óvodában” címmel tartjuk meg a rendezvényt. A fentiekhez még azt tenném hozzá, hogy az Óvodapedagógiai Nyári Egyetem tízéves sikeres múltjához nagymértékben hozzájárult, hogy a megye, a város, párt-, állami, pedagógiai vezetői az első évektől kezdve mindvégig, biztatást, segítést nyújtottak. Köszönjük a figyelmet, a támogatást. Varga Mihály ;'Á HÁTOSFOGAT UTASAI Mi John Ford-sorozat indul a tévében „Amikor a film igazán jó, akkor sűrű a cselekmény, és kevés a dialógus. Amikor a szereplőket egyszerű, mutatós és mozgékony plánok örökítik meg — biztosak lehetünk benne — ez tényleg mozi a javából”. — vallotta az a John Ford, akinek hihetetlenül gazdag életművéből vasárnap délutánonként sorra mutatja be filmjeit — az életművének szentelt sorozatban — a televízió. A csaknem 150 (!) filmet rendező mester, akinek megadatott ott lennie, sőt részt venni az amerikai filmhistória szinte minden jelentős eseményén, s akit már eietében klasszikusként ünnepeltek. azok közé a kevesek közé fertőzött, akinek a filmjeit nem elsősorban ezért, vagy azért a sztárért mentek megnézni az emberek, egyszerűen csak azt mond- táic, ma megy egy Ford-film! — és jegyet váltottak. ' John Ford, az amerikai filmet megalapozó nagy nemzedék tagja Írországban kezdte karrierjét, s mivel akkoriban imég senki sem vette komolyan azt az új találmányt, amely a klnematográph névre hallgatott — jobb híján — katonának készült, aztán bátyja unszolására úgy döntött, mégiscsak kipróbálja ezt az új lehetősedet, és családi kapcsolatai révén állást vállalt az egyik stúdiónál Az új csoda-mutatvány kezdte lázba hozni az embereket, egyre több film kellett, így hát mint sok pályatársa, Ford is mindent csinált; könyvet irt, asszisztens- keciett, rendezett, sőt olykor-olykor játszott is azokban a cowboy- törlénetekben, amikre olyan nagy szerep hárult egyfajta 'amerikai történelemtudat kialakításában, s amelyek nem is mellesleg kitűnő üzletnek is bizonyultak. És John Ford egyre jobban beleszeretett ebbe a műfajba, ami azóta is tipikusan amerikai — és egyben talán a leginkább filmtéma is, a legtipikusabb filmműfaj, ami éppen. ezért máig nehezen viseli az újításokat, a modernizálást, s voltaképpen sehol sem tudott Amerikán kívül igazán gyökeret ereszteni, pedig hányán, hányszor próbálkoztak átültetésével... A Jó és a Rossz örök küzdelme, lovakkal, indiánokkal, egyfajta megunhatatlan képeskönyv, a Vadnyugat legendái számára kimeríthetetlen ötletfonrások. Akár a Hatosfogat, akár az Elveszett őrjárat, vagy A chayenne ősz, az Apacserőd, Az ember, aki megölte Liberty Valance-t kockáit figyeljük, alkotójuk nagyon is tisztában volt azzal, mi a mozi, mi kell a nagyközönségnek, anélkül azonban, hogy olcsón, szolgaian kiszolgálta volna ennek vagy annak a producernek, stúdiónak, sztárnak merőben üzleti szempontjait. Ford ezekben a bizony sok mindenben vészesen hasonlító, egyetlen alaptémát variáló műveiben éppen azzal lépett túl a korábbi Tom Mixek hagyományán, hogy sohasem vetette meg a pszichologizálást, és hőseit — akik mind-mind rettenhetetlen férfiak, félelem és gáncs nélküli lovagok — éppen gondolkodás- módjukban, érzékenységükben, magányosságukban találta esendőnek. Ettől aztán a westemek megszabadulnak az ilyesfajta históriákat belengő álpátosztól, valahogy minden nemcsak hihetőbb, de átélhetőbb is. Ford voltaképpen egyetlen mesét variált — ezt különbén maga is beismerte —, egy dolog foglalkoztatta: milyen lehet egy maréknyi ember helytállása valamilyen extrém helyzetben, a halál árnyékában. Ami a stíluson kívül leginkább egységbe fogja ezt a nem mindannapian gazdag életművet — amelyet a különben nem kevesebb mint hat Oscar-díj is méltat —, az a rendező minden művében azonos érdeklődése: hogyan is jelentkezik a hétköznapokban a hősiesség? Még az olyan, nemrég a tévében is sugárzott filmre is illik ez, mint a Sfceinbeck-regény nyomán született Érik a gyümölcs, a szintén képernyőre kerülő Dohány- • földek, .a Hosszú az út hazáig, a megrázóan tömör, balladaszerű A besúgó, vagy Az egész város beszéli című filmre. Amikor már egyetemi tantárgyként ott szerepeltek a Förd-mű- vek az egyik amerikai egyetem tantervében, maga a rendező a kö\ étkezőképpen határozta meg munkássága lényégét: „Mindig és mindenütt az egyszerűt kerestem, és azt igyekeztem kifejezni — lehetőleg cselekményesen, erőteljesen. ... Ami a legjobban izgatott, az az volt, hogy bemutassam. hogyan nyilvánul meg egy tragikus pillanat valamennyi következménye a különböző karakterű emberek viselkedésében. Hogy megnézzem, ki hogyan reagál a -rázúduló rendkívüli kalandokra! Ennyi az egész”. Leghíresebb műve, a világ filmkritikusai által nagyra értékelt Hatosfogat ma már nemcsak egyike a legsikerültebb, legsod- róbb, leghihetőbb vadnyugati történeteknek, de a filmesztéták égybehangzó véleménye szerint maga a WESTERN — így csupa nagybetűvel, az iskolapélda, amelyik szerencsére nemcsak filmtörténeti adalék, szemléltető anyag, de mindmáig élvezhető, mértanilag pontosan kiszámított hatásokkal, remek színészekkel operáló nagyszerű film is. Ford említett nyilatkozatában a szűkszavú filmhősök, a mozgalmas művek mellett adta le voksát, s az elméletet gyártó rendezők ritka kivételként, maga is ilyen filmeket forgatott. Talán az örökifjúságának is nagy va. rázsa, hogy csak olyan filmeket készített, amit mint néző maga is megnézett volna. N. Gy. 9 Jelenet az „Apacserőd” című filmből. Jobbra: a nagy leszámolás — a „Az ember, aki megölte Liberty Valance-t" című filmben. A két főszereplő: John Wayne és James Stewart. Őrsvezetőképző Lajosmizsén Esztendőről esztendőre a Lajosmizsei Diákotthonban rendezik meg a kecskeméti járás leendő őrsvezetőinek táborát. Főként ötödikesek és hatodikosok érkeznek, hogy közösen ismerkedjenek meg a csapat legkisebb egysége-, az őrs vezetésével, és a következő mozgalmi esztendő célkitűzéseivel, programjával. 9 Az előadáson elhangzottakat naplójában rögzíti a tábor három lakója: a szabadszállási Novadovszky Nóra, a ladánybenei Szegedi Zsuzsa és Szőke Erika. A balatonberényi táborért 9 Valamennyien részt vesznek a sportfoglalkozásokon. Ottjártunkkor a távolugrást és a kislabda- dobást gyako. rolták. (Straszer András felvételei) 9 Későn, délután jól szórakoztak a maguk rendezte táncházban. A bajai úttörők, évek óta Bala- tonberényben sátortáborozáson ve_ hét lek részt. Ez a lehetőség csak részben jelentett megoldást, s így a bajai városi pártbizottság és a városi tanács már régen kereste az alkalmat, hogy végleges, saját úttörőtábort alakíthasson ki a magyar tenger partján. így került sor Balatonberény- ben egy szép fekvésű telek megvásárlására. amelyen faházakat építenek, s emellett még a sátorozásra is nyílik lehetőség. A tábor kialakítása jelentős összegbe kerül, s így a vállalatok, intézmények különböző módon történő összefogásával anyagilag, és társadalmi munkával segítik a tábor megépítését. Legutóbb a bajai V. körzet pártalap- stervezete műsorral egybekötött divatbemutatót rendezett a Bács megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat kollekciójából, s a rendezvény teljes bevételét az úttörőtábor építésére ajánlották feL
