Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-25 / 173. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1981. július 25. Három hónapra felfüggeszti munkáját a madridi találkozó A jövő hét keddjén tartandó plenáris ülés után az európai biztonság és együttműködés kérdéseivé! foglalkozó madridi találkozó felfüggeszti munkáját és három hónappal később, október 27-én újítja fel — így döntöttek a küldöttségek a találkozó pénteki teljes ülésén n$gy semleges ország (Ausztria- Finnország, Svédország és Svájc) javaslatára. A most jóváhagyott döntés azt is hangsúlyozza- hogy a részt vevő államok ősszel azzal az elhatározottsággal folytatják a tárgyalásokat, hogy azok december közepéig egy tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum kidolgozásával befejeződjenek. A határozat elfogadását követő vitában valamennyi országcsoport képviselői felszólaltak. A NATO és a közös piaci országok nevében felszólalt F. van Dongen holland és W. J. A. Wil- berforce brit küldöttségvezető. A szünetről szóló döntést kommentálva igyekeztek felnagyítani a még megoldatlan kérdéseket. Wilberforce nagykövet ezen felül sokak megdöbbenésére, szóba hozta1 a találkozó napirendjére nem tartozó afgán problémát. A szocialista országok részéről román. NDK és magyar felszólalás hangzott el. Dr. Petrán János nagykövet- a magyar küldöttség vezetője emlékeztetett rá, hogy a szocialista országok a találkozó érdemi szakaszának tavaly no- veihber 11-én történt megnyitásától kezdve megállapodások megkötését sürgették, hogy a találkozó mielőbb tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentummal befejeződhessen. Erre vonatkozóan több ország — közöttük a. Magyar Népköz- társaság — látva a nehézségeket, június végén egy olyan javaslatot terjesztett elő- hogy a madridi találkozó tegyen újabb erőfeszítéseket a munka meggyorsítására és arra, hogy július közepén eredményesen fejezhesse be a tanácskozását. Ez a döntés ugyan mindenben nem valósult meg, mégis pozitív hatást gyakorolt a találkozó munkájára. A különböző szerkesztőcsoportok júliusban számos, addig nyitott problémát megoldottak. A magyar küldöttség vezetője ugyanakkor aggodalmának, is kifejezést adott amiatt- hogy komoly és bonyolult tárgyalásokat igénylő kérdések megoldatlanok ma-' radtak. Ennek fő okaként — . .a nyugati országokra utalva — azt jelölte meg, hogy nem minden küldöttség tett erőfeszítéseket ezek megoldására. A madridi találkozó szünet előtti .utolsó teljes ülését kedden délután tartják. Tűzszünet az izraeli-libanoni határon • Világszerte elítélik Izrael agresszív akcióit. A képen a párizsi demonstráció résztvevői, akik szolidaritásukról biztosították a palesztin népet, és elitélték a Libanon elleni izraeli támadásokat. (Telefotó Philip Habib, az amerikai el* nők különmegbízottja pénteken Jeruzsálemben bejelentette, hogy az izraeli kormány elfogadta az általa Bejrútból magával hozott tűzszünetl javaslatot. Ennek értelmében péntektől, közép-európai idő szerint déli fél; egytől bebeszüntetnek „minden, a libanoni—izraeli határ egyik oldaláról a másikra irányuló katonai akciót”. A hírt megerősítette Zévu- lun Hammer izraeli oktatási miniszter is. Egy órával a jeruzsále- mi bejelentés után a PFSZ Bejrutban közölte, hogy — a már korábban közzétett álláspontjához híven — tartani fogja magát a tűzszünethez, „amennyiben Izrael' is úgy cselekszik”. Röviddel a fegyvernyugvás életbe lépése' előtt az izraeli tüzérség lőtte a dél-libanoni Zahra- ni folyó egyik hídját. Károkról vagy sérülésekről nem érkezett jelentés. Az egyik Tel. Aviv-i katonai szóvivő bejelentette, hogy pénteken délelőtt egy izraeli különítmény Szidon dél-libanoni város közelében megsemmisített egy palesztin járművet és megölt több „terroristát”. Mint a libanoni hatóságok képviselője ‘elmondta, az izraeli erők péntekre virradóra, Bejrút közelében végrehajtott rajtaütése során 13 palesztin, illetve libano— AP — MTI) ni halt meg — többségükben polgári lakosok —, negyven pedig megsebesült. Az PFSZ közleményben jelentette, hogy fegyveres erői — válaszul az izraeliek éjszakai akciójára — rakétákkal, lőtték Kir- jat Smona és Dán észak-izraeli településeket. Izraeli részről közölték, hogy egy férfi meghalt, nyolc másik személy pedig megsebesült. iMordedhai Zippöri izraeli hadügyminiszter-helyettes — éppen az ehhez hasonló, fel Aviv által kiprovokált ' palesztin - akciókat ürügyül felhasználva — péntek délelőtti nyilatkozatában azzal fenyegetőzött, hogy az izraeli hadsereg bevonul Dél'Libanon- ba. RADZSAI GYŐZELME BIZTOSNAK TŰNIK A második elnökválasztás Iránban Baniszadr bojkottra szólított fel Másodízben választ elnököt Irán népe. Pénteken hajnalban, helyi idő szerint 5 órakor szerte az országban megnyitották a szavazóhelyiségeket és a szavazók 12 órán át adhatták, le voksukat. Kivételt képeznek az Irak ellen immár tizedük hónapja harcoló katonák, akik — tekintettel frontkötelezettségeikre — késő estig szavazhattak. Az előzmények ismertek: az Iráni Iszlám Köztársaság első elnökét, Abol Hasszán Baniszadrt a parlament június 21-én — miután „politikailag ‘alkalmatlan- * nak” minősítette — menesztette, és a döntést Khomeini ajatollah szentesítette. Áz elnökválasztás eleve „lefutottnak” tűnik, hiszen minden valószínűség szerint Irán második elnöke az eddigi miniszter- elnök, Mohammed Ali Radzsai lesz. Eredetileg 71 jelölt iratkozott fel az indulók listájára, az úgynevezett őrök tanácsa — az iszlám elveinek érvényesülését ellenőrző legfelsőbb szerv — azonban csupán négy jelölt indulását hagyta jóvá. Mind a négyen Khomeini ajatollah iszlám „irányvonalát” képviselik, tagjai, illetve pártfogcútjai az Iszlám Köztársasági Pártnak. Radzsai győzelmét valószínűsiti, hogy három „ ve- télytársa” is, az eddigi miniszterelnök támogatására szólította fel híveit. Ennek ellenére a mostani elnökválasztásnak óriási jelentősége van. Iránban azt várják, hogy Radzsai megválasztásával olyan ember kerül az elnöki székbe, aki biztosíthatja az eddig hiányzó ó : harmóniát' hatalom legfelsőbb régióiban, az . államfő, a törvényhozás és a végrehajtó hatalom között. Tekintettel arra, hogy Radzsai Khomeini ajatollah, az Iszlám Köztársasági Párt, és ezáltal a parlament teljes támogatását bírja, ez biztosítottnak tűnik. A lakosság a jelek szerint belefáradt az állandó hatalmi harc terheibe, hiszen a munkanélküliség, az infláció őt Sújtja. Radzsaitól várja most azt, hogy hivatalba lépése nyomán megszűnik az eddigi bénultság. Ezért — mint megfigyelőik rámutatnak — a miniszterelnök a papok serege mellett széles néptömegek, mindenekelőtt az életfeltételeik javítását remélő vidéki lakosság, valamint a nagyvárosi szegény- rétegek támogatására, is számíthat. A pénteki elnökválasztásra rendkívül feszült viszonyok közepette került sor. Ezért a hatóságok példa nélkül álló óvintézkedéseket foganatosítottak. Baniszadr eltávolítása, óta eddig nem látott méreteket öltött a politi- elnök r hívei, .mind^riek^ŐJ0tj,,..^.a ... Modzsahedin ’Khalk elnevezésű szervezet tagjai az illegális fegyveres harc taktikáját választották. A szinte naponta ismétlődő merényletekre a hatóságok kivégzésekkel, letartóztatásokkal válaszolnak. Maga Baniszadr —, akinek holléte még mindig ismeretlen — a szavazás bojkottjára szólított fel. (MTI) NAPI KOMMENTÁR EUftérbÉa: Észak Alig egy hónapja Leonyid Brezsnyev figyelemreméltó javaslatot tett az észak-európai atomfegyvermentes övezet létesítésére. Mosj néhány hír erre a tervre irányította az érdeklődést annak kapcsán, hogy Paavo Väy- rymen finn külügyminiszter Washingtonban Haiggel tárgyalt, Knut Frydenlund, a norvég diplomácia vezetőjé pedig brit kollégájával, Lord Carringtonnal Londonban folytatott eszmecserét. A szovjet javaslat célja'egyértelmű: kontinensünk északi felén csökkentené a nukleáris háború veszélyét, növelné a biztonságot, kiküszöbölné az atomháborúnak még a lehetőségét is. Ha valahol, Észak-Európában erre jó alkalom kínálkozik, hiszen a svédek és a finnek a semlegesek táborába tartoznak, a dánok és a norvégok pedig — bár a NATO szövetségi keretébe tartoznak — nem mindenben értenek egyet á washingtoni „héjákkal”. Ellenkezőleg, Norvégia már puhatolózott az USA vezetőinél az Észak-Európát érintő javaslat felől, igaz, eredménytelenül. A washingtoni vezetők — mint annyi más esetben — az atomfegyvermentes övezet létesít tését „szovjet propagandafogásnak” minősíttették. Dánia a maga részéről üdvözölte Brezsnyev - javaslatát, ,s értésre adta, hogy a tervet hasznosnak véli. Most a finn külügyihinjszter tartózkodik az amérikai fővárosban. Alexander Haig és vendége — jóllehet aicsütörtök délutáni tárgyalásokról amerikai források semmit nem közöltek — bizonyára megvitatta a javaslatot. Sok kétség nem férhet hozzá, hogy az amerikai külügyminiszter ismét a már ismert álláspontra helyezkedett. Persze, Finnországot nem fűzi szövetség az Egyesült Államokhoz. Ebből következik, hogy Helsinki véleményét nem lehet egyszerűéh „lesöpörni” a tárgyalóasztalról, hivatkozva a szövetségi hűségből fakadó kötelezettségekre. S az sem kétséges, hogy a pozitív semlegesség tiszteletet érdemlő politikájához következetesen ragaszkodó Finnország — amely példás jószomszédi viszonyt valósított meg a Szovjetunióval —, több i szempontból is magára irányíthatja Washington figyelmét. Egyelőre nem tudni, miként foglaltak állást a norvég külügyminiszter és Lord. Carrington londoni megbeszélésein, ahol ugyancsak szóba került az északeurópai övezet témája. S talán az a nemkülönben feltűnést keltő állásfoglalás is, amelynek értelmében Norvégia nem vesz részt a NATO Ocean Venture ’81 fedőnevű hadgyakorlatának az Atlanti-óceán déli térségében -rendezendő manőverein. Az ok: Oslóban úgy vélik, hogy ezek a gyakorlatok túllépik az atlanti szövetség politikai és katonai „felelősségi szférájának" határait. GY. D. Pokolgépes merénylet Dél-Afrikában • Pokolgép robbanj a dél-afrikai Camden erőműben. A Dél-Afrikai Köztársaságban az utóbbi időben újra megszaporodtak a merényletek a fajüldöző rezsim létesítményei ellen. A kép rövid idővel a merénylet után készült. (Telefotó — MTI) Vita az eurorakétákról A tőkés világ csúcsain folyó politikai-stratégiai viták talán legfontosabb gyújtópontja továbbra is az úgynevezett „eurorakéták” ügye. Ezeket a rakétákat az amerikaiak Nyugat-Európa számos országában 1983-ig akarják rendszerbe állítani- a NATO 1979 végén hozott, úgynevezett „kettős határozatának” szellemében. E „kettős határozat” abból a feltételezésből indult ki, hogy az európai kontinens határain belül a Szovjetunió a maga középhatósugarú rakétáinak rendszerbe állításával fölénybe került és ezt csak úgy lehet helyrebillenteni, ha a középhatósugarú rakéták teljesen új generációját alkotó, a Szovjetunió létfontosságú célpontjaira irányított rakétákat helyeznek el a NATO egves országaiban — de mindenekelőtt a stratégiailag döntő pozícióban lévő Nyugat-Német- országban. Fölény vagy egyensúly? Ezt „utőfegyverkezésnek” nevezték el. Magát a NATO-döntést azért hívják „kettős határozatnak, mert szavakban némi engedményt tett a mind kiterjedtebb ellenzéki mozgalmak nyomásával küzdő nyugat-európai kormányok óhajának. Eszerint nemcsak, az említett „utófegyverkezést" kell végrehajtani — hanem rakétatárgyalásokat is kell folytatni a Szovjetunióval. A kettős határozaton belül azonban a hangsúly egyértelműen a felfegyverzésen, és nem a tárgyalásokon, a leszerelésen van. Nyilvánvaló, hogy .itt a vita voltaképpen a kiinduló álláspont körül folyik. A Szovjetunió mái többször és joggal hangoztatta, hogy Európa stratégiai körzetében nem szovjet rakétafölény, hanem egyensúly uralkodik. A Nyugateurópai célpontok elérésére képes, Nyugaton „SS—20” névvel jelölt szovjet középhatósugarú rakétákkal szemben ott állnak a szovjet célpontok elérésére alkalmas angol és francia rakéták, továbbá az amerikai atom-tengeralattjárókon elhelyezett nagyhatósugarú rakéták. Közvetve az egyensúly létére vonatkozó szovjet álláspontot igazolta, hogy a közép-hatósugarú rakéták és az európai szovjet „rakétafölény" állítólagos problémáját maguk az amerikaiak is csak azután fedezték fel, hogy a Reagan-adminisztráció félretolta a SALT-szérződést és egyértelműen a nagyszabású rakétafel- fegyverkezésre koncentrálja minden erőfeszítését. . Szovjet javaslatok Az amerikai hidegháborús nyomás. következtében a nyugat-európai kormányok politikai álláspontja is jobbra tolódott. Ma tagadhatatlanul a nyugat-európai helyzet realitásaihoz tartozik, hogy különböző hangvétellel ugyan, de a legfontosabb európai hatalmak kormányai elismerik az „utófegyverkezés” szükségességét A NATO nem kiegyensúlyozott ‘„kettős határozatának” alapján állanak.- Magyarán: előbb állítsák rendszerbe Nyugat-Európában az új amerikai középhatósugarú rakétákat, s utána — talán — megkezdődhetnek a tárgyalások a Szovjetunióval. .A Szovjetunió a maga' részéről - tudomásul vette a nyugat-európai országok politikájának ezt a megmerevedését —> és arra netn merevséggel- "hanem rendkívül hajlékony, a tényleges helyzetet figyelembe véve javaslatokkal reagált. A szovjet' javaslatokat Brezsnyev két szakaszban tett? meg. Az első fázisban, még februárban hangoztatta: az Egyesült Államoknak fej kell hagynia a közép-hatótávolságú rakéták európai telepítésének előkészületeivel. Ebben az esetben a Szovjetunió sem állít rendszerbe több közép-hatótávolságú rakétát, így nyugodt légkörben lehet folytatni a megbeszéléseket. Ezt a moratórium-ajánlatot mind az Egyesült Államok, mind a nyugat-európai kormányok elutasították. Közben azonban Nyu- , gat-Európában, mindenekelőtt az NSZK-ban és az ott kormányzó szociáldemokrata párton belül egyre hevesebb bírálatok hangzottak el a washingtoni nyomásra elfoglalt merev álláspont és a_ vak fegyverkezési kurzus ellen. Ebben a helyzetben került sor Brandt^z SPD elnökének moszkvai útjára. A szovjet fővárosból hazatérve Brandt — Brezsnyevvel folytatott megbeszélései alapján — a szovjet moratórium-javaslat második finomított változatát tolmácsolta. Eszerint a Szovjetunió nem követeli- hogy az USA abbahagyja az Európának szánt új középhatósugarú rakéták gyárfását, vagy a rendszerbe állítás technológiai előkészületeit. Mindössze azt igénv- li, hogy a tárgyalások idején egyik fél se telepítsen újabb rakétákat. A NATO nem enged A jelenlegi .világhelyzet realitásához tartozik azonban, hogy — legalábbis egyelőre — az amerikai nyomás és az utóbbi évben kifejlődött hidegháborús reflexek együttes hatására maguk a NATO- kormányok még „tartják a frontot”. A konzervatív angol kormány egyértelműen elutasítja a szovjet javaslatokat- Schmidt nyugatnémet kancellár (anélkül, hogy nyíltan ellentmondott volna Brandtnak), kijelentette: továbbra is ragaszkodik az utófegyverkezéshez és a NATO kettős határozatának eredeti értékeléséhez. , A vitába beleszólt Mitterrand is,- aki bonni látogatása során vendéglátójánál élesebb hangot ütött meg. Ezzel „oldaltámogatást” nyújtott a maga, pillanatnyilag erős pozíciójából a párton belüli baloldal által egyre jobban szorongatott Schmidt számára. Az eurórakéták vitája tehát tovább folyik. S egyelőre a NA- TO-határozat Állja az erősödő politikai ostromot. — i — e Reagan levele Schmidthez BONN Ronald Reagan amerikai elnök az ottawai csúcstalálkozó előtt levélben biztosította Helmut Schmidt ±>onni kancellárt arról, hogy az Egyesült Államok még idén november közepe és december közepe között tárgyalásokat akar kezdeni a Szovjetunióval a közép-hatótávolságú rakétákról. A levélben, amelynek hitelességét nyugatnémet hivatalos szervek megerősítették, Reagan elnök támogatásáról biztosította az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségeseit az' állítólagos „szovjet fenyegetéssel” szemben, és „legnagyobb elismerését” fejezte ki a nyugatnémet kancellár. irályt azért, mert az „rendkívüli ■ határozottsággal” támogatja a NATO 1979-es „rakétatelepí- tési-tárgyalási” határozatát. Reagan közölte, hogy az amerikai kormány a NATO-határozat mindkéi részét megvalósítja, tehát végrehajtja az 572 amerikai közép-hatótávölságú' rakéta nyugat-európai telepítését, és. legkésőbb az idei esztendő decemberéig tárgyalásokat kezd a Szovjetunióval a közép-hatótávolságú rakétákról. A tárgyalások megkezdése előtt Washington beható konzultációkat akar folytatni nyugat-európai szövetségeseivel. (MTI) * Neves angol politikusok és tudósok, a brit társadalmi és kulturális élet vezető személyiségei nyílt levelet intéztek Reagan amerikai elnökhöz, amelyben élesen bírálják az Egyesült Államok agresszív külpolitikai irányvonalát és önző gazdaságpolitikáját. A nyílt levelet, amelyet pénteken Londonban hoztak nyilvánosságra. a brit közélet 220 képviselője, köztük az angol parlament 48. az Európa Parlament 6 tagja, valamint szakszervezeti és ’ifjúsági szervezetek vezető személyiségei, művészek, tudósok és egyházi vezetők írták alá. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Kiadatási kérelem A lengyel hatóságok hivatalosan kérték az Egyesült Államoktól an_ nak a lengyel állampolgárnak a kiadatását, aki kedden Nyugat-Ber- lin amerikai szektorába térített egy lengyel belföldi utasszállító repü_ lőgépet. A lengyel hatóságok az eddigi tapasztalatokra hivatkozva rámutatnak, hogy ebben a tekintetben a nyugati hatalmak, illetve a nyugatberlini hatóságok nem következetesek, általában nem hajlandók kiadni a géprablókat.
