Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-25 / 173. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. július 25. Három hónapra felfüggeszti munkáját a madridi találkozó A jövő hét keddjén tartandó plenáris ülés után az európai biz­tonság és együttműködés kérdé­seivé! foglalkozó madridi találko­zó felfüggeszti munkáját és há­rom hónappal később, október 27-én újítja fel — így döntöttek a küldöttségek a találkozó pénteki teljes ülésén n$gy semleges or­szág (Ausztria- Finnország, Svéd­ország és Svájc) javaslatára. A most jóváhagyott döntés azt is hangsúlyozza- hogy a részt vevő államok ősszel azzal az elhatáro­zottsággal folytatják a tárgyalá­sokat, hogy azok december kö­zepéig egy tartalmas és kiegyen­súlyozott záródokumentum kidol­gozásával befejeződjenek. A határozat elfogadását követő vitában valamennyi országcsoport képviselői felszólaltak. A NATO és a közös piaci or­szágok nevében felszólalt F. van Dongen holland és W. J. A. Wil- berforce brit küldöttségvezető. A szünetről szóló döntést kommen­tálva igyekeztek felnagyítani a még megoldatlan kérdéseket. Wilberforce nagykövet ezen felül sokak megdöbbenésére, szóba hozta1 a találkozó napirendjére nem tartozó afgán problémát. A szocialista országok részéről román. NDK és magyar felszóla­lás hangzott el. Dr. Petrán János nagykövet- a magyar küldöttség vezetője emlékeztetett rá, hogy a szocialista országok a találkozó érdemi szakaszának tavaly no- veihber 11-én történt megnyitásá­tól kezdve megállapodások meg­kötését sürgették, hogy a találko­zó mielőbb tartalmas és kiegyen­súlyozott záródokumentummal befejeződhessen. Erre vonatkozóan több ország — közöttük a. Magyar Népköz- társaság — látva a nehézségeket, június végén egy olyan javaslatot terjesztett elő- hogy a madridi ta­lálkozó tegyen újabb erőfeszítése­ket a munka meggyorsítására és arra, hogy július közepén ered­ményesen fejezhesse be a tanács­kozását. Ez a döntés ugyan min­denben nem valósult meg, még­is pozitív hatást gyakorolt a talál­kozó munkájára. A különböző szerkesztőcsoportok júliusban szá­mos, addig nyitott problémát megoldottak. A magyar küldöttség vezetője ugyanakkor aggodalmának, is ki­fejezést adott amiatt- hogy komoly és bonyolult tárgyalásokat igény­lő kérdések megoldatlanok ma-' radtak. Ennek fő okaként — . .a nyugati országokra utalva — azt jelölte meg, hogy nem minden küldöttség tett erőfeszítéseket ezek megoldására. A madridi találkozó szünet előt­ti .utolsó teljes ülését kedden dél­után tartják. Tűzszünet az izraeli-libanoni határon • Világszerte elítélik Izrael agresszív akcióit. A képen a párizsi demonstráció résztvevői, akik szolidaritásukról biztosították a palesz­tin népet, és elitélték a Libanon elleni izraeli támadásokat. (Telefotó Philip Habib, az amerikai el* nők különmegbízottja pénteken Jeruzsálemben bejelentette, hogy az izraeli kormány elfogadta az általa Bejrútból magával hozott tűzszünetl javaslatot. Ennek ér­telmében péntektől, közép-euró­pai idő szerint déli fél; egytől be­beszüntetnek „minden, a libano­ni—izraeli határ egyik oldaláról a másikra irányuló katonai ak­ciót”. A hírt megerősítette Zévu- lun Hammer izraeli oktatási mi­niszter is. Egy órával a jeruzsále- mi bejelentés után a PFSZ Bej­rutban közölte, hogy — a már korábban közzétett álláspontjá­hoz híven — tartani fogja ma­gát a tűzszünethez, „amennyiben Izrael' is úgy cselekszik”. Röviddel a fegyvernyugvás életbe lépése' előtt az izraeli tü­zérség lőtte a dél-libanoni Zahra- ni folyó egyik hídját. Károkról vagy sérülésekről nem érkezett jelentés. Az egyik Tel. Aviv-i katonai szóvivő bejelentette, hogy pénte­ken délelőtt egy izraeli különít­mény Szidon dél-libanoni város közelében megsemmisített egy palesztin járművet és megölt több „terroristát”. Mint a libanoni hatóságok képviselője ‘elmondta, az izraeli erők péntekre virradóra, Bejrút közelében végrehajtott rajtaütése során 13 palesztin, illetve libano­— AP — MTI) ni halt meg — többségükben pol­gári lakosok —, negyven pedig megsebesült. Az PFSZ közleményben jelen­tette, hogy fegyveres erői — vá­laszul az izraeliek éjszakai ak­ciójára — rakétákkal, lőtték Kir- jat Smona és Dán észak-izraeli településeket. Izraeli részről kö­zölték, hogy egy férfi meghalt, nyolc másik személy pedig meg­sebesült. iMordedhai Zippöri izraeli had­ügyminiszter-helyettes — éppen az ehhez hasonló, fel Aviv által kiprovokált ' palesztin - akciókat ürügyül felhasználva — péntek délelőtti nyilatkozatában azzal fenyegetőzött, hogy az izraeli hadsereg bevonul Dél'Libanon- ba. RADZSAI GYŐZELME BIZTOSNAK TŰNIK A második elnökválasztás Iránban Baniszadr bojkottra szólított fel Másodízben választ elnököt Irán népe. Pénteken hajnalban, helyi idő szerint 5 órakor szerte az országban megnyitották a sza­vazóhelyiségeket és a szavazók 12 órán át adhatták, le voksukat. Kivételt képeznek az Irak ellen immár tizedük hónapja harcoló katonák, akik — tekintettel frontkötelezettségeikre — késő estig szavazhattak. Az előzmények ismertek: az Iráni Iszlám Köztársaság első el­nökét, Abol Hasszán Baniszadrt a parlament június 21-én — mi­után „politikailag ‘alkalmatlan- * nak” minősítette — menesztette, és a döntést Khomeini ajatollah szentesítette. Áz elnökválasztás eleve „lefu­tottnak” tűnik, hiszen minden valószínűség szerint Irán máso­dik elnöke az eddigi miniszter- elnök, Mohammed Ali Radzsai lesz. Eredetileg 71 jelölt iratko­zott fel az indulók listájára, az úgynevezett őrök tanácsa — az iszlám elveinek érvényesülését ellenőrző legfelsőbb szerv — azon­ban csupán négy jelölt indulását hagyta jóvá. Mind a négyen Kho­meini ajatollah iszlám „irányvo­nalát” képviselik, tagjai, illetve pártfogcútjai az Iszlám Köztársa­sági Pártnak. Radzsai győzelmét valószínűsiti, hogy három „ ve- télytársa” is, az eddigi miniszter­elnök támogatására szólította fel híveit. Ennek ellenére a mostani el­nökválasztásnak óriási jelentő­sége van. Iránban azt várják, hogy Radzsai megválasztásával olyan ember kerül az elnöki szék­be, aki biztosíthatja az eddig hiányzó ó : harmóniát' hatalom legfelsőbb régióiban, az . államfő, a törvényhozás és a végrehajtó hatalom között. Tekintettel arra, hogy Radzsai Khomeini ajatollah, az Iszlám Köztársasági Párt, és ezáltal a parlament teljes támo­gatását bírja, ez biztosítottnak tűnik. A lakosság a jelek szerint belefáradt az állandó hatalmi harc terheibe, hiszen a munka­nélküliség, az infláció őt Sújtja. Radzsaitól várja most azt, hogy hivatalba lépése nyomán meg­szűnik az eddigi bénultság. Ezért — mint megfigyelőik rámutatnak — a miniszterelnök a papok se­rege mellett széles néptömegek, mindenekelőtt az életfeltételeik javítását remélő vidéki lakosság, valamint a nagyvárosi szegény- rétegek támogatására, is számít­hat. A pénteki elnökválasztásra rendkívül feszült viszonyok köze­pette került sor. Ezért a hatósá­gok példa nélkül álló óvintézke­déseket foganatosítottak. Bani­szadr eltávolítása, óta eddig nem látott méreteket öltött a politi- elnök r hívei, .mind^riek^ŐJ0tj,,..^.a ... Modzsahedin ’Khalk elnevezésű szervezet tagjai az illegális fegyveres harc takti­káját választották. A szinte na­ponta ismétlődő merényletekre a hatóságok kivégzésekkel, letar­tóztatásokkal válaszolnak. Maga Baniszadr —, akinek holléte még mindig ismeretlen — a szavazás bojkottjára szólított fel. (MTI) NAPI KOMMENTÁR EUftérbÉa: Észak Alig egy hónapja Leonyid Brezsnyev figyelemreméltó ja­vaslatot tett az észak-európai atomfegyvermentes övezet léte­sítésére. Mosj néhány hír erre a tervre irányította az érdeklődést annak kapcsán, hogy Paavo Väy- rymen finn külügyminiszter Wa­shingtonban Haiggel tárgyalt, Knut Frydenlund, a norvég dip­lomácia vezetőjé pedig brit kollé­gájával, Lord Carringtonnal Lon­donban folytatott eszmecserét. A szovjet javaslat célja'egyér­telmű: kontinensünk északi felén csökkentené a nukleáris háború veszélyét, növelné a biztonságot, kiküszöbölné az atomháborúnak még a lehetőségét is. Ha valahol, Észak-Európában erre jó alkalom kínálkozik, hiszen a svédek és a finnek a semlegesek táborába tartoznak, a dánok és a norvégok pedig — bár a NATO szövetségi keretébe tartoznak — nem min­denben értenek egyet á washingto­ni „héjákkal”. Ellenkezőleg, Nor­végia már puhatolózott az USA vezetőinél az Észak-Európát érin­tő javaslat felől, igaz, eredmény­telenül. A washingtoni vezetők — mint annyi más esetben — az atomfegyvermentes övezet létesít tését „szovjet propagandafogás­nak” minősíttették. Dánia a maga részéről üdvözölte Brezsnyev - ja­vaslatát, ,s értésre adta, hogy a tervet hasznosnak véli. Most a finn külügyihinjszter tartózkodik az amérikai főváros­ban. Alexander Haig és vendége — jóllehet aicsütörtök délutáni tárgyalásokról amerikai források semmit nem közöltek — bizonyá­ra megvitatta a javaslatot. Sok kétség nem férhet hozzá, hogy az amerikai külügyminiszter is­mét a már ismert álláspontra he­lyezkedett. Persze, Finnországot nem fűzi szövetség az Egyesült Államokhoz. Ebből következik, hogy Helsinki véleményét nem le­het egyszerűéh „lesöpörni” a tár­gyalóasztalról, hivatkozva a szö­vetségi hűségből fakadó kötele­zettségekre. S az sem kétséges, hogy a pozitív semlegesség tisz­teletet érdemlő politikájához kö­vetkezetesen ragaszkodó Finn­ország — amely példás jószom­szédi viszonyt valósított meg a Szovjetunióval —, több i szem­pontból is magára irányíthatja Washington figyelmét. Egyelőre nem tudni, miként foglaltak állást a norvég külügy­miniszter és Lord. Carrington londoni megbeszélésein, ahol ugyancsak szóba került az észak­európai övezet témája. S talán az a nemkülönben feltűnést keltő állásfoglalás is, amelynek értel­mében Norvégia nem vesz részt a NATO Ocean Venture ’81 fe­dőnevű hadgyakorlatának az At­lanti-óceán déli térségében -ren­dezendő manőverein. Az ok: Os­lóban úgy vélik, hogy ezek a gyakorlatok túllépik az atlanti szövetség politikai és katonai „fe­lelősségi szférájának" határait. GY. D. Pokolgépes merénylet Dél-Afrikában • Pokolgép robbanj a dél-afrikai Camden erőműben. A Dél-Afri­kai Köztársaságban az utóbbi időben újra megszaporodtak a merény­letek a fajüldöző rezsim létesítményei ellen. A kép rövid idővel a merénylet után készült. (Telefotó — MTI) Vita az eurorakétákról A tőkés világ csúcsain folyó po­litikai-stratégiai viták talán leg­fontosabb gyújtópontja továbbra is az úgynevezett „eurorakéták” ügye. Ezeket a rakétákat az ame­rikaiak Nyugat-Európa számos or­szágában 1983-ig akarják rend­szerbe állítani- a NATO 1979 vé­gén hozott, úgynevezett „kettős határozatának” szellemében. E „kettős határozat” abból a felté­telezésből indult ki, hogy az euró­pai kontinens határain belül a Szovjetunió a maga középhatósu­garú rakétáinak rendszerbe állí­tásával fölénybe került és ezt csak úgy lehet helyrebillenteni, ha a középhatósugarú rakéták telje­sen új generációját alkotó, a Szov­jetunió létfontosságú célpontjaira irányított rakétákat helyeznek el a NATO egves országaiban — de mindenekelőtt a stratégiailag dön­tő pozícióban lévő Nyugat-Német- országban. Fölény vagy egyensúly? Ezt „utőfegyverkezésnek” ne­vezték el. Magát a NATO-döntést azért hívják „kettős határozat­nak, mert szavakban némi enged­ményt tett a mind kiterjedtebb ellenzéki mozgalmak nyomásával küzdő nyugat-európai kormá­nyok óhajának. Eszerint nemcsak, az említett „utófegyverkezést" kell végrehajtani — hanem rakétatár­gyalásokat is kell folytatni a Szov­jetunióval. A kettős határozaton belül azonban a hangsúly egyér­telműen a felfegyverzésen, és nem a tárgyalásokon, a leszerelé­sen van. Nyilvánvaló, hogy .itt a vita voltaképpen a kiinduló álláspont körül folyik. A Szovjetunió mái többször és joggal hangoztatta, hogy Európa stratégiai körzetében nem szovjet rakétafölény, hanem egyensúly uralkodik. A Nyugat­európai célpontok elérésére képes, Nyugaton „SS—20” névvel jelölt szovjet középhatósugarú rakéták­kal szemben ott állnak a szov­jet célpontok elérésére alkalmas angol és francia rakéták, továbbá az amerikai atom-tengeralattjáró­kon elhelyezett nagyhatósugarú ra­kéták. Közvetve az egyensúly lé­tére vonatkozó szovjet álláspontot igazolta, hogy a közép-hatósuga­rú rakéták és az európai szovjet „rakétafölény" állítólagos prob­lémáját maguk az amerikaiak is csak azután fedezték fel, hogy a Reagan-adminisztráció félretolta a SALT-szérződést és egyértel­műen a nagyszabású rakétafel- fegyverkezésre koncentrálja min­den erőfeszítését. . Szovjet javaslatok Az amerikai hidegháborús nyo­más. következtében a nyugat-eu­rópai kormányok politikai állás­pontja is jobbra tolódott. Ma ta­gadhatatlanul a nyugat-európai helyzet realitásaihoz tartozik, hogy különböző hangvétellel ugyan, de a legfontosabb európai hatal­mak kormányai elismerik az „utófegyverkezés” szükségességét A NATO nem kiegyensúlyozott ‘„kettős határozatának” alapján állanak.- Magyarán: előbb állítsák rendszerbe Nyugat-Európában az új amerikai középhatósugarú ra­kétákat, s utána — talán — meg­kezdődhetnek a tárgyalások a Szovjetunióval. .A Szovjetunió a maga' részéről - tudomásul vette a nyugat-euró­pai országok politikájának ezt a megmerevedését —> és arra netn merevséggel- "hanem rendkívül hajlékony, a tényleges helyzetet figyelembe véve javaslatokkal reagált. A szovjet' javaslatokat Brezsnyev két szakaszban tett? meg. Az első fázisban, még feb­ruárban hangoztatta: az Egye­sült Államoknak fej kell hagynia a közép-hatótávolságú rakéták eu­rópai telepítésének előkészületei­vel. Ebben az esetben a Szovjetu­nió sem állít rendszerbe több kö­zép-hatótávolságú rakétát, így nyugodt légkörben lehet folytat­ni a megbeszéléseket. Ezt a moratórium-ajánlatot mind az Egyesült Államok, mind a nyugat-európai kormányok el­utasították. Közben azonban Nyu- , gat-Európában, mindenekelőtt az NSZK-ban és az ott kormányzó szociáldemokrata párton belül egyre hevesebb bírálatok hang­zottak el a washingtoni nyomás­ra elfoglalt merev álláspont és a_ vak fegyverkezési kurzus ellen. Ebben a helyzetben került sor Brandt^z SPD elnökének moszk­vai útjára. A szovjet fővárosból hazatérve Brandt — Brezsnyevvel folytatott megbeszélései alapján — a szov­jet moratórium-javaslat második finomított változatát tolmácsolta. Eszerint a Szovjetunió nem köve­teli- hogy az USA abbahagyja az Európának szánt új középhatósu­garú rakéták gyárfását, vagy a rendszerbe állítás technológiai elő­készületeit. Mindössze azt igénv- li, hogy a tárgyalások idején egyik fél se telepítsen újabb rakétákat. A NATO nem enged A jelenlegi .világhelyzet reali­tásához tartozik azonban, hogy — legalábbis egyelőre — az ame­rikai nyomás és az utóbbi évben kifejlődött hidegháborús reflexek együttes hatására maguk a NATO- kormányok még „tartják a fron­tot”. A konzervatív angol kor­mány egyértelműen elutasítja a szovjet javaslatokat- Schmidt nyu­gatnémet kancellár (anélkül, hogy nyíltan ellentmondott volna Brandtnak), kijelentette: tovább­ra is ragaszkodik az utófegyver­kezéshez és a NATO kettős hatá­rozatának eredeti értékeléséhez. , A vitába beleszólt Mitterrand is,- aki bonni látogatása során ven­déglátójánál élesebb hangot ütött meg. Ezzel „oldaltámogatást” nyújtott a maga, pillanatnyilag erős pozíciójából a párton belüli baloldal által egyre jobban szo­rongatott Schmidt számára. Az eurórakéták vitája tehát tovább folyik. S egyelőre a NA- TO-határozat Állja az erősödő po­litikai ostromot. — i — e Reagan levele Schmidthez BONN Ronald Reagan amerikai elnök az ottawai csúcstalálkozó előtt levélben biztosította Helmut Schmidt ±>onni kancellárt arról, hogy az Egyesült Államok még idén november közepe és decem­ber közepe között tárgyalásokat akar kezdeni a Szovjetunióval a közép-hatótávolságú rakétákról. A levélben, amelynek hitelessé­gét nyugatnémet hivatalos szer­vek megerősítették, Reagan el­nök támogatásáról biztosította az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségeseit az' állítólagos „szovjet fenyegetéssel” szemben, és „legnagyobb elismerését” fe­jezte ki a nyugatnémet kancel­lár. irályt azért, mert az „rendkí­vüli ■ határozottsággal” támogatja a NATO 1979-es „rakétatelepí- tési-tárgyalási” határozatát. Rea­gan közölte, hogy az amerikai kormány a NATO-határozat mindkéi részét megvalósítja, te­hát végrehajtja az 572 amerikai közép-hatótávölságú' rakéta nyu­gat-európai telepítését, és. legké­sőbb az idei esztendő decembe­réig tárgyalásokat kezd a Szovjet­unióval a közép-hatótávolságú rakétákról. A tárgyalások meg­kezdése előtt Washington beható konzultációkat akar folytatni nyugat-európai szövetségeseivel. (MTI) * Neves angol politikusok és tu­dósok, a brit társadalmi és kul­turális élet vezető személyiségei nyílt levelet intéztek Reagan ame­rikai elnökhöz, amelyben élesen bírálják az Egyesült Államok ag­resszív külpolitikai irányvonalát és önző gazdaságpolitikáját. A nyílt levelet, amelyet pénteken Londonban hoztak nyilvánosság­ra. a brit közélet 220 képviselője, köztük az angol parlament 48. az Európa Parlament 6 tagja, vala­mint szakszervezeti és ’ifjúsági szervezetek vezető személyiségei, művészek, tudósok és egyházi vezetők írták alá. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Kiadatási kérelem A lengyel hatóságok hivatalosan kérték az Egyesült Államoktól an_ nak a lengyel állampolgárnak a kiadatását, aki kedden Nyugat-Ber- lin amerikai szektorába térített egy lengyel belföldi utasszállító repü_ lőgépet. A lengyel hatóságok az eddigi tapasztalatokra hivatkozva rámutat­nak, hogy ebben a tekintetben a nyugati hatalmak, illetve a nyugat­berlini hatóságok nem következetesek, általában nem hajlandók ki­adni a géprablókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom