Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-25 / 173. szám

1981. július 25. • PETŐFI NÉPE • 3 Arcok, képek a fesztiválról „Hogy nem szakad le a szín­pad!” — mondta valaki a ka­locsai megnyitás alkalmával. De kicsinyke túlzással azt is kérdezhette volna: miért nem szakad le az utc%? — amikor végignézte sok ezer társával együtt a nyitó menettáncot. Mert ott — az I. István úton szerdán este — nemcsak a dal szállt harsányan, hanem úgy mozogtak a lábak, hogy alig lehetett szemmel követni. A fergeteges táncok magukkal ragadták az érdeklődd közön­séget. A képünkön látható ar­cok, tekintetek is remekül mutatják: az érdeklődés való­ságos szenvedélybe csapott át a kiapadhatatlan népművészet hatására. Mélykúti dalosok • Bács-Kiskun megyében ma is a legjobbak között tartják számon a Mélykúti Lenin Tsz Népdalkörét. Vezetőjük, Horváth Iguácné hat éve, a megalakulás óta foglalkozik a csoporttal. A népdalkor szervezésében nagy segítségére volt az együttesben ma is szereplő három nótafa: Vörös Mihályné, Balogh Istvánné és Czeglédi Kálmánné. Harminchatan énekelnek együtt, a tagok többsége a Lenin Tsz dolgozója, de van közöttük néhány diák is; általános iskolás és gimnazista. — Legfontosabb feladatunk a helyi népdal­anyag gyűjtése, ápolása és természetesen, meg- félelő színvonalú előadása — kezdi a csoport munkájának bemutatását Horváthné, aki „civil­ben” a Mélykúti Általános Iskola pedagógusa. — Repertoárunkban egyaránt szerepel régi és új stílusú mélykúti, valamint Kiskunhalas környé­ki népdal. Egy részük olyan, amely az ország egyetlen tájékán, még variánsában sem lelhető fel. Csak nálunk éneklik. Ausztriából jöttek Bolgár hagyományápolók t Alsó-Ausztriából érkezett a fesztiválra a Wachau-kórus és a Spitz an der Donau Nép­táncegyüttes, amely már 'az első pillanatokban népszerűvé vált a fesztivál közönsége előtt. Szép énekükkel, magabiztos hangszeres játékukkal, s nem utolsósorban színpompás népviseletükkel megérdemelt sikert arattak. Hans Hamberger, az együttes vezetője elmondta, hogy a legrégibb osztrák együttest hallhatja-láthatja a kalocsai közönség: a 37 taggal érkezett csoport 1845-ben alakult, s fő céljaik, törekvéseik azóta is válto­zatlanok: Alsó-Ausztria népdalainak, népvisele­tének őrzése, átmentése a mai kor számára. S tizenhét alkalommal vettek már részt Európá­ban, Afrikában különféle fesztiválokon. • A fesztivál megnyitó ünnepségének egyik csúcspontja a bulgáriai Pernyikből érkezett bá­nyász-szakszervezeti néptáncegyüttes bemutat­kozása volt. Nemcsak a közönséget; a szakem­bereket is meglepte az amatőr együttes ragyogó összmunkája, magas szintű tánctudása. Forrt, pezsgett a színpad a tüzes ritmusú balkáni tán­coktól. Georgi Dimitrov, a 42 tagú együttes mű­vészeti vezetője e szavakkal mutatta be a bol­gár szakszervezeti tánccsoportot: — Immár 35 éve arra vállalkozott az együtte­sünk, hogy őrizze és terjessze a bolgár népi ha­gyományokat. Nemcsak szűkebb hazánk, a gra- bovoi kerület táncait, dalait mutatjuk be, ha­nem Bulgária szinte minden tájegységének nép­művészetéből adunk ízelítőt. Hollókői asszonyok • Több mint tíz éve működik a helyi tanács Mikszáth Kálmán Klubkönyvtárának fenntartásában a Hollókői Asszonykórus. Há­romszoros kiváló együttes, tagjai a Szocialista Kultúráért minisz­teri kitüntetés tulajdonosai, a rádió népzenei műsorainak rendsze­res szereplői. Országos hírű hagyományőrző együttes. Bár, ahogy a vezetőjük, Kovács .Márta fogalmazott: céljuk nem csupán a hagyo­mányőrzés, de a palóc szokások, a hollókői népművészet formáinak ápolása, gyűjtése, a régi népi játékok feldolgozása. — Az asszonyok magukkal hozták a múltat, amelyben megszü­letett a népdal — mondja róluk a csoport vezetője, — Az ő fia­talságuk még az élő népművészet éi szokásrendszer jegyében telt el. Hollókő ma Is őrzi még ezt a sajátos múltat, hangulatot, lega­lábbis a község régi, múzeumfaluvá * avatott negyedében. Talán ezért is olyan különleges, eredeti a mi asszonyaink előadói stílusa. SzÖtcg: Csapat Lajos, Posváncz Etelka és Varga Mihály. Kép: Szabó Ferenc és Tóth Sándor. A szombati rendezvények KECSKEMÉTEN ma foly­tatja munkáját a nemzetközi szakemberekből álló tanács­kozás. Ezen tovább vitatják a jelenlévők azt az előadást, amelyet dr. Voigt Vilmos kan­didátus tartott tegnap a Tudo­mány és Technika Házában, s amelynek a címe: A folklo- rizmus jelenséget Az eszme­csere végén a déli órákban dr. Vitányi Iván, a Művelődésku­tató Intézet igazgatója mond zárszót. Este kilenc órakor a fesztivál egyik díszbemuta­tójára kerül sor a Megyei Mű­velődési Központ színházter­mében. BAJÁN a koraesti órákban, hat órakor kezdődik az utcai menettánc-bemutató. Ezen a hazai és külföldi vendágegyüt- tesek adnak ízelítőt műsoraik­ból. Majd este kilenc órakor a víziszínpadon gyönyörköd­het produkcióikban a közön­ség. KALOCSÁN ma délután há­rom órakor kezdődik a me­nettánc, az I. István úton, a megszokott útvonalon. S este a szabadtéri színpadon átad­ja a „Népek Barátsága" díja­kat a kitüntetetteknek' dr. Gajdócsi István, a megyei ta­nács elnöke. Utána színvona­las szabadtéri műsor követke­zik, amelyen az érdeklődők bőségesen kapnak majd íze­lítőt a népi együttesek és szó­listák művészi munkájából. KÉSIK AZ ÁRAJÁNLAT Patthelyzetben az iskolaépítés új módszere Az elmúlt középtávú terv­időszakban elért eredménye­inket, a meglévő gondjainkat elemezve, s a VI. ötéves terv­ben meghatározott feladata­inkat rangsorolva a megye közvéleménye is egyöntetűen a lakás- és közműellátást, valamint az általános iskolai tanteremépítést tartja leg­szükségesebbnek. Joggal, mert e téren kritikus Bács- Kiskun helyzete. Az elkövetkező öt év pénz­ügyi tervét meghatározó vá­rosi tanácsüléseken szinte ki­vétel nélkül az a vélemény alakult ki-, hogy minden- le­hető eszközt meg kell ragad­ni a megfelelő körülmények között való oktatás megte­remtéséért. Elsőként a kecskemétiek A megyében elsőként Kecske­mét város Tanácsa kért a Fém­munkás Vállalat budapesti köz­pontjától árajánlatot egy új mód­szerrel történő iskolaépítésre. Bi­zonyára azért a megyeszékhely je­lentkezett először, mert talán hoz­zájuk jutott el leghamarabb a francia licenc megvásárlásának hire. Őket követően több város is érdeklődött: miről is van szó? Az úgynevezett FILLOD-rend- szer tehát francia licenc, mely­nek megvásárlására a Fémmun­kás Vállalat 1974-ben kötött szer­ződést- s a következő évben meg­kapták a tervdokumentációt. Ezt követően megkezdődött a beru­házás, a kiskunhalasi gyárban új, hatezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot építettek, a kecs­keméti gyár pedig új gépsort ka­pott. Lényege a gyorsaság A FILLOD építési rendszer lé­nyege: az épület szerkezetét, vagy­is a vázát előre elkészítik, s a helyszínen összeszerelik. A mun­kafolyamatnak. illetve az építke­zésnek e fontos — eddig igen las­sú — részét a hagyományoshoz viszonyítva sokkal gyorsabban el lehet végezni. A FILLOD típusú épület nagy előnye, hogy a belső falak egy­szerű mozgatásával az általános iskolát át lehet alakítani történe­tesen középiskolává, vagy szak­munkástanuló intézetté, de példá­ul óvodává is. A vezérigazgató türelmet kért Tavaly ősszel felkerestük Tóth Imrét, a Fémmunkás Vállalat vezérigazgatóját, és megkérdeztük tőle egyebek között azt- hogy mi­korra tudnak árajánlatot tenni a FILLOD típusú iskolák építésére, mert — érthetően — igen nagy az érdeklődés ez iránt, különösen a VI. középtávú pénzügyi tervek meghatározásakor. A vezérigazgató türelmet kért az idei év elejéig, s mint azt meg­ígérte, legkésőbb tavasszal pon­tos tájékoztatást ad a jelentkező kecskemétieknek, akik egy 24- 16, és 12 tantermes iskolát szeretné­nek ilyen módszerrel felépíttetni. Nagy kár Most nyár közepe van, áraján­lat nincs- Nagy kár. Mert- nem sokra mennek a tanácsok az elő­zetes számításokkal, miszerint a FILLIOD-rendszer alkalmazásá­val, épített iskolák mintegy 20—25 százalékkal többe kerülnek ’majd. Előny viszont a gyorsaság. No meg az, hogy az ilyen rendszerrel épített létesítményeket jó ideig, 6—8 évig nem kell felújítani, kar­bantartani, ami hosszabb távon költségmegtakarítást jelent. Jelenleg viszont patthelyzetben vannak a tanácsok, pedig mielőbb lépni szeretnének. Tárnái László FILMJEGYZET . --,■ 'fi ; / *,•' .• .v’ • •!. -- - *-• u Kóma 9 A film két főszereplője. Bűnügyi film, amely­ben nincsenek detektí­vek, nyomszakértők, szi­rénázó autó. Majd csak a néző előtt lejátszódó nem mindennapi törté­net befejeződése után lépnek akcióba. De már csak azért, hogy a két főhős által keserves kín­lódással kinyomozott bűnügy szereplői ellen a vádiratot megszer­kesszék. Illetve, tulaj­donképpen nem is ‘kell elkészíteni a bűnlajstro­mot, hiszen a törékeny kis doktornő, valamint enyhén naiv és passzív barátja előkészítette 'a felelősségre vonást. A történetet bizonyá­ra nagyon sok néző is­meri, hiszen a film alap­ját képező regényt kö­zölte a Rakéta Regény­újság. Az író, Robin Cook alkotása bestsel­ler lett Amerikában, így szinte természetesen te­relődött arra az útvonalra, ame­lyet az ilyesfajta regények nem kerülhetnek el: film készül be­lőlük, esetleg tév&orozat. Az eset egyébként — a Rakéta Regény­újságban közlöt információk sze­rint is — nem tartozik teljesen a fantázia világába. Vannak olyan kísérletek, hogy az atom- kutatás eredményeinek haszno­sításához hasonlóan az orvostu­dományi kutatások, nevezetesen a szervátültetések lehetőségeit felhasználják lelkiismeretlen ku- fárok, hatalmas anyagi ellen­szolgáltatások megszerzésére. A film szerint már meg is vannak az árfolyamai az életfontosságú szerveknek, amelyek átültetése a tudomány mai állása szerint is lehetséges. A kitűnően tálalt és elfogadha­tó tapintattal fényképezett jele­netek egyébként nem tolják át a filmet sem a horror, sem az értelmetlen vérontás ösvényeire, szinte az egész filmdráma meg­marad a dokumentális jellegű ábrázolás területén. Ennek elle­nére a kitűnő rendező, Michael Chrichton fenn tudja tartani az izgalmat, és a regény hűséges tol­mácsolójaként nem hallgat el semmilyen lényeges részletet. Érthető a rendező nagy szak­értelme az orvosi tárnákkal kap­csolatban, hiszen nemcsak a film' területén dolgozik sikerrel, ha­nem mint forgatókönyvíró is je­leskedik, és van néhány tudomá­nyos-fantasztikus regénye. Az egyikre bizonyára vissza tud em­lékezni sok néző: nagy siker volt egy évtizeddel ezelőtt az Andro­meda törzs című regény és a be­lőle készült film. A forgatás valódi kórházi kör­nyezetben zajlik le és rengeteg mellékszereplője van. Amellett, hogy izgalmasan tálalja a regény a fordulatos cselekményét, va­lós képét ad egy hatalmas és kor­szerűen felszerelt kórház hétköz­napjairól. A rendező igen jól választott?, meg a főszereplőket. Geneviev/z Bujold alakítja ár. Susan Whee- lert, barátját, a rokonszenves al­orvost pedig az egyik televíziós krimisorozatból ismert Michael Douglas. Mint epizódistát, más filmekben láttuk már a kórház- igazgatót játszó művészt is, Ri­chard Widmarkot. Cs. L. : Ki menjen előre? Természetesen a férfi, ha éttermet, vendéglőt, vagy ital­boltot látogat hölgy társaságá­ban. Kalandfilmekben válto­zik a szerep. A nőt lóháton, előre ültetve viszi biztonságos helyre a védelmezője. Ha va­sárnapi piacra menetelről, rosszabb esetben mosogatás­ról van szó, többnyire ugyan­csak kijár a nőnek a mégkü­lönböztető elsőbbség. Helyesen intézkedik bz il­lemkódex, hogy tán az utóbbi elsőbbség ellensúlyozására is, védve a gyengébb nemet, fér­fit. jelöl ki vezetőül oda, ahol étel-ital készen adatik. Mert fő az udvariasság! A Ki menjen előre? kódexi kérdést azonban napjaink­ban mind jobban kikezdi az idő. Ha éppen nincs kinek elő- remennie az erősebb (?) nem képviselői közül, a nők közt is akad már bátrabb, aki nem retten vissza, hogy egyedül nézzen szembe a csapossal,% vagy a pincérrel. „Magad, asz- szonyom, ha a társad ■ nincs jelen!" A Ki menjen előre? inga­tagsága fotóriporterünké) vé­gül is megihlette, amikor a kecskeméti Kéttemplom közi Bor feliratú üzlet küszöbénél egy kipányvázott gyermek- kocsit pillantott meg Gyors fotó, majd a látvány lapunk­ban megjelent, s már a címe is elárulta: „Szülőre várva”: a kicsit egészen biztos nem a gólya vitte a borozóhoz. Vala­ki más. Esetleg több személy. Az a tény, hogy lei, vagy kik, esetünkben nem oszt és nem szoroz. Attól viszont ideges vagyok, hogy máig sem tudom: a kicsi gondviselője fogyasz­tás előtt részesült-e az illem- szabály előnyében — tehát má­sodikként léphetett be az üz­letbe —, vagy pedig meg kel­lett elégednie a kísérő nélküli ivással. Így ugyanis az illem­kódex tétele már nem érvé­nyes. —kohl—

Next

/
Oldalképek
Tartalom