Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-24 / 172. szám
4 • PETŐFI NÉPE J* 1981. július 24. Napjaink vezetője A HARMADIK NEMZEDÉKÉRT RÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Segítenek a szövetkezetek II. Az előző részben megpróbáltuk sorra venni, hogy milyen segítségre számíthatnak szőkébb hazánkban az idős emberek. A folytatás igazán bő terjedelmet követelne, hiszen akár több cikket is megérdemel a Naplemente című televíziós dokumentumfilm vetítése nyomán kibontakozott mozgalom, amely „Társadalom az idősekért” elnevezéssel vonult be a köztudatba. De ezzel igazán sokat foglalkoztunk korábban, nyomon követve a munkaszakaszokat: a rászorulók, veszélyeztetett helyzetűek felkutatását, az igények csoportosítását, a személyre szóló tervezéseket, a vállalásokat, teljesítésüket, a megyei tanács alapszámlájának gyarapodását. Nem árt emlékeztetni például a Hazafias Népfront bizottságainak közreműködésére, anfelyek a vöröskeresztes szervezetekkel együtt kivettek részüket az idősek helyzetének javításából, különösen a jelzésekből és mozgósításból. • LEHET MÁR vagy másfél évtizede, hogy az országot járva nagy vitám vólt az egyik fogyasztási szövetkezet elnökével, arról: mi egy áfész-boltvezető legfontosabb tulajdonsága- képessége? Partnerem így érvelt: a leglényegesebb a politikai érzék és megbízhatóság. Hiszen, ha a különféle hiánycikkek miatt a vásárlók reklamálnak, meg kell tudni magyarázni, mi miért nincs. Az érvelés — önmagában — logikusnak tetszett, mégis annak a vélekedésemnek adtam kifejezést, hogy jobb lenne a szakmai hozzáértést részesíteni előnyben, s ez esetben netán kevesebb lenne a hiány, több az elégedett vevő, vagyis a boltvezetők inkább kereskednének, semmint magyarázkodnának. Nos. kétségtelen, az 50-es évek végén- a 60-as évtized elején még a politikai készség volt á legfontosabb tulajdonság a vezetők megítélésében. Később mindinkább előtérbe került a- szakmái hozzáértés is. Majd a 70-es évek-, ben nélkülözhetetlenné Vált mindaz, amit korszerű vezetői ismereteknek nevezünk. Ami nem jelenti azt, hogy az előbbi, kettőre már nincs szükség• A SOKAT EMLEGETETT vezetői hármas követelmény közül az első kettő az alap, ami nélkül szóba se jöhet' egy vezető rátermettsége, s a harmadik milyensége dönti el. hogy különféle feladatokra alkalmas-e az illető. Napjainkban ugyanis már korántsem elég az. hogy Déldául megfontolt, széles látókörű, emberi kapcsolatokat teremteni képes, megfelelő mérlegelés után 'határozott döntésre kész legyen egy vezető. Az irányító posztokon olyan személyiségekre van szükség, akik gyorsan felismerik a problémát, alkalmazkodni képesek a körülmények hirtelen változásaihoz, s nem fogynak ki az ötletekből- a legváratlanabb helyzetben is támadnak sikerre vivő elgondolásaik, divatos szóval: kreatív elmék. Ma, amikor szűkében vagyunk a pénzügyi lehetőségeknek, korlátozottak beruházási eszközeink, takarékoskodnunk kell anyaggal, energiával- s ráadásul kvalifikált munkaerőben sem dúskálunk, egyre sürgetőbb a személyzeti és kádermunka tartalékainak kiaknázása. • KÉTSÉGTELENÜL megnőtt a személyzeti munka, a vezető- képzés becsülete, rangja. Nem véletlen, hogy ma már nagyvállalatainknál többnyire a személyzeti és szociális igazgató hatásköré-- be tartozik a vezető beosztásúak kiválasztása és felkészítése. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala háromévenként továbbképzést szervez a tanácsi apparátus vezető beosztású dolgozóinak. Az iparban közismert és nem jelentéktelen hagyománya, van az országos Vezetőképző Központ tanfolyamainak. rendezvényeinek. Több nagyvállalatnál — házon belül — úgynevezett vezetői készséget fejlesztő foglalkozások látogatására kötelezik vezető beosztású munkatársaikat. Ezeken a munkahelyi élet körülményeit utánzó- de valójában mesterségesen felépített szituációkkal, esettanulmányok megoldásával és egymás viselkedésének, magatartásának sokoldalú, őszinte elemzésével igyekeznek lefaragni a résztvevők negatív tulajdonságait, kifejleszteni a hasznos emberi és vezetői képességeket. A MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézete a korábbi komplex vezetőképzés helyett szakmai céltanfolyamokat indított. Az idén az energiatakarékos növénytermesztés és a talajerő-gazdálkodás ezeknek a sajátos mezőgazdasági témákra orientált tanfolyamoknak a két változata. A következő oktatási évadban már 15-félét terveznek. Az állami, a gazdasági- a társadalmi élet legkülönbözőbb területein sokféle kezdeményezés tapasztalható, amelyek más-más módszerekkel ugyan, de egy célt szolgálnak: a mai fokozott követelmények közepette helytálló vezetői típus felkészítését. A vezetőképzés — bármilyen fo-' kon — nálunk ma még nem jár diplomával- Talán azért is okoz gondot sok esetben, hogy olyan embert bíznak meg egy-egy intézmény, hivatal- vállálat vezetésével, aki a saját szakmájában kiváló, esetleg magas tudományos fokozat tulajdonosa, de vezetői judicium, kedv és alkalmasság híján jobb lett volna, ha hagyják kutatói- konstruktőri munkát végezni, mert az új helyén előbb-utóbb lehetetlenné válik, megbukik. Nem általános még az a gyakorlat sem, hogy a gazdálkodó egységek átfogó káderfejlesztési terv szerint gondoskodnának a folyamatos utánpótlásról. • VALLJUK BE, sok vezető még a nyugdíjkorhatár küszöbén sem adja át feladatait annak- aki a nyomába lép. (Nem beszélve arról az ismert jelenségről, amikor némely igazgatónak, osztályvezetőnek egyéb gondja sincs, csak az, nehogy nála magasabb képzettségű, tájékozottabb- rátermettebb legyen valamelyik közvetlen munkatársa- mert ez „veszélyezteti” saját pozícióját.!,^,, _ A vezetés iránti követelményekkel, tehát úgy általában tisztában vagyunk- a vezetői munkának — a fokozott önállóság, a változó gazdásági körülmények, társadalmi és üzemi demokrácia érvényesüléséből fakadó — növekvő jelentőségével mindenki egyetért. A személyzeti munka mindennapi gyakorlatában azonban jócskán vannak még tennivalók V. J. Tanyás területeken S itt kapcsolódunk ahhoz a kiindulási tételhez, hogy a szociális gondoskodás javításáért részenként megmozdult az egész politikai intézményrendszer. A párt, állami, tanácsi, szakszervezeti, KISZ- és népfrorvtfeladatok mellett a szövetkezetek tennivalói és eredményei nélkül csonka maradna a kép. Ez alkalommal a mezőgazdasági tsz-ek szociálpolitikai munkájába pillantunk be. Annál inkább, mert a közös gazdaságok nagyon sokat tehetnek — és tesznek is — a tanyás területek külön gondjainak csökkentéséért. Sőt, a széles körű társadalmi megmozdulás keretében nagy részben a termelőszövetkezetek oldják meg a szétszórt településeken jelentkező szociálpolitikai feladatokat. A gondoskodás, törődés számos formáját alakították ki. A legtöbb helyen például — az állami gazdaságokat is . beleértve — személyié szóló megbízásként foglalkozik egy-egy dolgozó az idősek ügyes-bajos elintéznivalóval, képviseli az érdekeiket. Nagyüzemi hátteret teremtenek a nyugdíjasok háztáji gazdálkodásához, elősegítik a szükséges anyagok, takarmányok, műtrágyák beszerzését, illetve a termékek értékesítését, Megváltási, díjat fizetnek egoknak, akik nem tudják megművelni a háztáji földj ükét. Kecskemét hét mezőgazdasági téesze és négy szakszövetkezete több mint másfél millió forintot fordított az egyik évben szociáliskulturális céldokra, az összeg kétharmada épp a szociális gondoskodást szolgálta. Lakiteleken a Szikra Tsz 553 ezer forinttal segítette nyugdíjasait. Az orvosi vizsgálatokra és kezelésekre esetenként saját járműveikkel szállítják nyugdíjasaikat a szövetkezetek. Az étkeztetést tette kedvezményesebbé többek között a kiskunmajsai Jonathán Tsz, s az ételt házhoz szállító gondozóknak motorkerékpárt vásárolt. A császártöltési és fülöpszállási közös gazdaságok az öregek napközi otthonának étkezéséhez járulnak hozzá. Általános gyakorlat, hogy a nyugdíjas tsz-tagok hat forintért ebédelhetnek, Apostagon ezt ingyenesé tették a rászorulóknak. A szocialista brigádok több járásban és városban javították meg, hozták rendbe az idősek lakását. Nem ritkák a rendkívüli anyagi támogatások, g járadék-kiegészítések sem, A tanáccsal való ösz- szefogásra is több példa van. A szociális ellátást javítja Kecelen, hogy a Szőlőfürt Szakszövetkezet az autóbuszával mozdítja elő a házi ellátás bevásárlásait. Saját forrásból A Bácskai és Dúna-melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének tájékoztatásából kiderül, hogy szövetkezeti forrásokból juttatnak a betegségi segélyezésekre, és az idős tsz-tagok támogatására is. Az anyagi helyzettől függően éltérő módon tudják kiegészíteni a társadalmi ellátást, ami az alapító tagok, idős járadékosok és a rokkantak egy részét viszont kedvezőtlenül érinti. Pénzbeni támogatást jelent a havonkénti nyugdíjkiegészítés, amit minden negyedik tagszövetkezet rendszeresített. Ennél jóval több téesz egészíti ki a járadékokat havai 500 forintnyi összegig. Az odaítéléseknél természetesen figyelembe veszik a családi viszonyokat, körülményeket, s jelentősek az eseti segélyek is a külön kérelmek és az önkormányzati szervek javaslatai nyomán. Csátalján egyhavi részesedést, a hartai téeszekben pedig annyiszor 2G0 forintot kapnak a nyugdíjba vonulók, ahány évet a közös gazdái ágban dolgoztak. A közös akciókból lehetőség szerint az idősek sem maradnak ki. Sőt, a tsz-ek 17 százalékában térítésmentesen, másutt kedvezményesen művelik meg a nyugdíjas és járadékos tagok földjeit. Az ingyenes természetbeni juttatások sorában ped<~ a madarasi Béke Tsz 55 ezer forint értékben marhahúst, a dunavecsei Béke Tsz 67 ezer forint értékű , burgonyát, a kisszállási Bácska Tsz tűzifát juttatott a nyugdíjas és járadékos tagjainak. Az egyedülálló, magatehetetlen idős emberek' ápolására a szalk- szentmártoni, kisszállási és madarast közös gazdaságok szociális gondozónőt,. a bajai Augusztus 20. és a hartai tsz-ek házi betegápolót alkalmaznak, összesen ötven rászoruló befogadására napközi otthont létesített az öregeknek a szalkszentmártoni Petőfi és a dunaszentbenedeki Űj Hajnal Tsz, s az egyedülállók egész napos szociális és egészség- ügyi ellátásáról' is gondoskodnak. További hét helyen anyagiakkal és egvéb módon támogatják ezeket az intézményeket. A kiskun- halasi járáshoz tartozó tagszövetkezetek 821 ezer forinttal járultak hozzá a Társadalom az idősekért akció keretében a kiskunmajsai szociális otthon felépítéséhez. A bácsborsodi szociális otthon 7 millió forintos rekonstrukcióját segítették a vállalások a bajai járási pártbizottság felhívására. Kiegészítéshez jutnak A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek körzetében ugyancsak arról adtak számot: a szövetkezeti mozgalom sajátosságainak és az anyagi lehetőségeknek megfelelően segítik a nehéz körülmények között élőket. A feladatokat annak a tudatában dolgozták, ki, hogy a .tagságnak csaknem a fele nyugdíjas és járadékos, s minden tizedik aktív dolgozó betöltötte az 50., illetve 55. életévét. Ami a háztáji gazdálkodást illeti, az idős korúak, betegek és a csökkent munkaképességűek 'egyre inkább a terményben vagy pénzben történő megváltást kérik. Ennek az évi összege négy-hatezer forintot tesz ki. A nyugdíjasok és járadékosok — évente mintegy kétezren — jövedelemkiegészítéshez jutnak a kertészeti ágazatok betakarítási munkáinál is. A pénzbeni támogatások formái a nyugdíj- és járadékkiegészítéstől a rendszeres szociális segélyeken át a különböző befizetések átvállalásáig terjednek. Igen fontos az úgynevezett „természetben nyújtott ellátás” is (tüzelő, gabona, tanyafelújítás, betegszállítás!. Több helyütt a tanáccsal közösen alakították ki a gondozói szolgálatot: Csengődön, Balotaszál- láson, Tiszaalpáron, valamint a kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben. Nagy részt vállaltak a közös gazdaságok a szociális gondoskodás állami intézményhálózatának a fejlesztéséből is. A kecskeméti járásban például 27, a kiskunhalasi járásban 14 szövetkezet járult hozzá ezekhez a munkákhoz. Az öregek napközi otthona létesítői és fenntartói közé iratkoztak fel a tiszakécskei és a tiszaalpári mezőgazdasági szövetkezetek. Ezeket a vállalásokat sokfelé egészítik ki kommunista műszakok, KISZ-akciók. Talán sikerül Mindenütt nagyon lényeges, hogy ne csak fellángolás legyen egy-egy akció. Sőt, az anyagi feltételek „kipipálásával” sem tekinthető elintézettnek egy-egy megmozdulás. A harmadik nemzedék iránti felelősségérzetről, az emberi kapcsolatok ápolásáról, tiszteletről, megbecsülésről, szemléletváltozásról van szó. A. termelőszövetkezetek területi szövetségei észrevételeket és javaslatokat sorakoztatnak fel a helyzet további javításáért. Ezek közé tartozik a szakszövetkezetek társadalombiztosításának korszerűsítése, a rendezetlen járulékfizetések és a' szociális alapképzések dolga, a társadalombiztosításiadminisztrációs megkötések oldása. Akadnak olyan lehetőségek is, amelyek sem jogszabály-módosítást, sem hosszabb időt nem igényelnének. Emberség kérdése, hogy r,e vegye el senki életkedvét a túlzott hiyátáloskodás, sok mitident könnyebbé tehetne a szövetkezeti és állami gazdaságok, illetve helyi tanácsok még szorosabb együttműködése. Mindezt azért, hogy ne legyen magára hagyott, 'elfelejtett idős ember sem a tá- gabb, sem szűkebb hazánkban. S ha a családtagok, hozzátartozók sem feledkeznek meg sehol a kötelezettségeikről, egyszer talán sikerül száműzni az idős emberek nyomasztó egyedüllétérzését. Halász Ferenc házunk' tája :?S?íí Milyen sertést tartson a kistermelő? • A Bácsalmási Állami Gazdaság tenyésztésre, hizlalásra közvetlenül is kihelyez alapanyagot a szerződött kisgazdaságba. Az állattenyésztésben a kisáru- termelés fejlődése számottevő, különösen a sertéstartásé. Erről ta- núskodk Bács-Kiskun megye nagyüzemi és kisgazdasági sertés- állományának alakulása, A nagyüzemben van a sertésállomány 43,4 százaléka, vagyis 426 ezer 733 sertés, amiből 35 ezér 216 a koca. A kisgazdaságokban 563 ezer 413 seités található. Ez az állomány 56,6 százaléka, s 50 ezer 805 a koca. Mindezek azt mutatják, hogy ismét növekedett a háztáji és kisegítő gazdaságok sertéstartási kedve. Kérdés, hogy szükség van-e ilyen mérvű kisáruterme- lésre? A válasz egyértelműen az, hogy igen. Párt- és kormányhatározat .intézkedik arról, hogy a VI. ötéves terv időszakában is megkülönböztetett támogatást kell nyújtani a kisgazdaságok árutermeléséhez. A tenyésztési, hizlalási kedv fenntartására szolgál többek között a termelési és értékesítési biztonság, a különböző szervezési módszerek, mint a vemheskoca- akció, a szerződéses malac- és süldőnevelés, a bizományi bérhizlalás, a teljes körű takarmányellátás, a nagyüzemek és a kistermelők közötti kapcsolat fejlesztésé. Bács-Kiskun megyében a legtöbb gondot ez ideig a takarmány minősége okozta. Némi javulás az utóbbi időben tapasztalható. A takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség rendszeres vizsgálati tokkal, a tápok minőségének ellenőrzésével is serkenti ezt a folyamatot. Az is kétségtelen, hogy nem mindig az igényelt időpontban és fajtával sikerült eleget tenni a vemheskoca- akció követelményeinek. Bizonyos javulás itt is tapasztalható, hiszen a kihelyezett kocák 45 százaléka törzskönyvezett. ellenőrzött tenyészetekből származott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete lehetővé tette azt Js, hogy az állami és szövetkezeti nagyüzem vemhes kocasüldőket közvetlenül helyezzen ki a kisgazdaságokba, $ azokat a mindenkori minőségi.árnak megfelelően lehessen törleszteni. Az így kihelyezett kocákért a mezőgazdasági nagyüzem külön támogatásban is részesül. Sokat vitatott kérdés, hogy milyen fajtájú sertést tartson a kistermelő. Bács-Kiskün adottságai különbözőek, természetes, hogy a háztá.,, és kistermelőké is. Azokban a kisgazdaságokban, ahol jobb a tenyész-, vagy hízóállat elhelyezési lehetősége, és kedvezőbb takarmányozásra van imód, ott a fehér hússertést vagy a svéd lapály fajtát tartsák. A gyengébb helyi adottság mellett az észt, az öves, valamint az NDK-beli lapály sertést célszerű tenyészteni. A Bács-Kiskun megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség kimondottan árutermelésre, hizlalásra javasolja a felsorolt fajták keresztezését duroc fajtával, mert így kiváló hízóanyagot kapnak. Fontos azonban megjegyezni azt is, hogy a duroc sertésfajtával történt keresztezésből származó malacokat tovább- tenyésztésre nem szabad meghagyni, nőért csak hízónak alkal-, masak, kocának nem. Ahol arra lehetőség van, célszerű. ha a kistermelők mesterségesen termékenyíttetik a kocákat. A főállomás egészségügyileg garantált. fajtiszta tenyészkanok ondójáról gondoskodik. A fajta megválasztásához az inszeminátorok megfeleld szakmai tanácsot adnak. A mesterséges termékenyítési díj ázonos a fedeztetés! díjjal, és az inszeminátor — a bejelentés alapján — a kistermelő gazdaságában végzi el a termé- kenyíttetést. Bodor József a takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség ' munkatársa Az állami gazdaságok is támogatják Bács-Kiskun állami gazdaságai is messzemenően támogatják a háztáji és kistermelést. A bácsalmási nagyüzem évente több mint 50 ezer sertést értékesít szakosított telepéről, ezen felül igen jelentős a szerződéses kapcsolat keretében, a kisüzemeknél meg- hizlalt vágósertés is. 1977-ben 7800 malacot adott át ház körüli tartásra, tavaly pedig 16,5 ezer sertésre kötött bérhizlalást szerződést a kisterme' kel. Az idén hasonló arányú a gazdaság vágósertés-értékesítése, amelyet a nagyüzem és a kistermelők közős érdekű együttműködése alapján is fejleszteni képes. Kiskunhalason és környékén az állami gazdaság hereford fajtájú b* * borjakat ad bérhizlalásra a kistermelőknek. A tápot az állami gazdaságtól nagykereskedelmi áron kapják szarvasmarhatartásra szerződött háztáji termelők, ezen felül a nagyüzem szerződött bikaborjúként fél hektár részes művelésű kaszálót is a kisüzemek rendelkezésére bocsát. GYORS ÉS MÉLY Fagyasztás ventillátorral A mélyhűtéssel konzerválni kívánt élelmiszert különleges fa- gyasztási folyamatnak kell alávetni, ami a lehető legkevesebb fizikai, biokémiai és mikrobiológiai változás mellett óvja meg az épségét és minőségét a fagyasztás és a tárolás idején. Á „gyorsfagyasztott” kifejezés akkor alkalmazható, ha az eljárást olyan módon hajtják végre, hogy a maximális kristályképződési sávot — ez általában —1 és r—5 C-fok kpzött van — a termék gyorsan lépje át, és a hűtési folyamat egészen addig folytatódik, amíg a termék egyensúlyi hőmérséklete eléri a —18 C-fokot. Az is fontos, hogy az így tartósított áruk hőmérsékletét minimális változás I mellett —18 C-fokon, vagy az alatt tartsák a tárolás és szállítás során. Az elmondottakból kitűnik, hogy minden gyorsfagyasztási módszernek az adott termékhez vagy termékcsaládhoz alkalmaz- kodónak kell lennie, és hogy a gyorsfagyasztó berendezés annál hatékonyabb, minél gyorsabb átmenetet tesz lehetővé a kristályosodási sávon. A gyorsfagyasztást a korszerű üzemekben akként végzik, hogy a lehűteni kívánt árut — gyümölcsöket, zöldségféléket, darabos húsokat, hasábburgonyát, halszeleteket, rákokat stb. — állandó mozgás és forgatás mellett a hűtőegységekhez tartozó ventillátorok által mozgatott igen hideg levegőáram hatásának teszik ki. Mivel ez meglehetősen nagy sebességű, a termékeket minimális súlyveszteség mellett tudják tartósítani, imélyhűteni. ’• Képünkön a gyorsfagyasztó berendezést csatornán elhagyd zöldborsószemek tömegét láthatjuk a világhírű svéd Findus-gyár egyik nagy teljesítményű berendezésében.
