Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-24 / 172. szám
1981. július 24. • PETŐFI NEFE • 3 EGYETEMI, FŐISKOLAI FELVÉTELI EREDMÉNYEK Változatlanul népszerű a bölcsészettudomány Nem csökkent az érdeklődés a műszaki kar iránt Al pályázók előtt már ismertek az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgák eredményei, a felvételi bizottságok írásban tájékoztatták a jelentkezőket. Ilyen válaszokat indítottak útnak: felvételt nyert; nem nyert felvételt, mert nem felelt meg a követelményeknek; megfelelt, de hely hiányában nem vették fel, s fellebbezésre jogosult; imás felsőoktatási intézménybe irányították. Számosán ezekben a napokban nyújtják be fellebbezésüket, Ezeket augusztus második felében bírálja el az il-, letékes bizottság. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem nappaili tagozatára jelentkezett 2404 diák közül 1162 a bölcsészettudományi karra kérte felvételét. Ezen a karon ötször, a kar különböző idegen nyelv szakjain hatszor, máshol nyolcszor többen szerettek volna továbbtanulni, mint amennyit felvehettek. Évek óta ez a legnépszerűbb kar, s ezen belül a magyar—történe— Halló, ATI? — Nem, itt Laci. — Szeretnék jelentkezni tanfolyamra! — Nálam?! —. Miért, nem Autóközlekedési Tanintézet?! — Nem az vagyok! — Nem nulla-három a maga vége?? — Nem, az én végem nulla- négy! — A fene vigye el! —i Kösz ... * * * — Halló, Farkas elvtárs bent van? — Itt nincs bent. — Akkor kérem a helyettesét! — Itt az sincs bent! — Hát akkor ki van bent? — Én! — Miért, maga ki?! — Én én vagyok! Maga hívott, vagy nem?! — Ne gorombáskodjon velem, maga téves! — Téves a ...! lem szak. Itt az idén 226-an pályáztak 30 helyire, a magyar—idegen nyelv szakon 170-en 20 helyre s hasonló volt az arány a történelem— idegen nyelv, az orosz— idegen nyelv szakon. A vizsgázók közül 151-et vettek fel a következő tanévre, 32 diáknak adtak fellebbezési jogot, előfelvételt 47-en nyertek. A jogtudományi karra 633-an jelentkeztek, csaknem százzal kevésebben, mint tavaly, de még így is sokkal többen, mint amennyit felvehettek. A szükséges 17 pontszámot 186-an érték el, többségük bekerült az egyetemre; remélhető, hogy a fellebbezési eljárás során a többi .^megfelelt” helyzete is kedvezően alakul. A természettudományi karra 610 diák jelentkezett, szintén kevesebb, mint tavaly, de csaknem még egyszer annyian, mint ameny- nyien az első évfolyamon tanulhatnak az 1981—82-es tanévben. * * * — Halló, ügyvédi munkaközösség? — Nem, ez egy békés családi közösség. Volt! — Akor adja meg a számukat! — Nem tudom, és ha még egyszer felhív, az ügyvédem szómét adom meg! — Hülye! — Vagy te is!... • * • — Te vagy az, Fért? — Itt nem lakilc Feri! — Akkor mellément. — Mellé bizony! — Legközelebb ne vegye fel! — Jó. Ha nem veszem fel, akkor én vagyok, ha felveszem, ak-‘ kor a Feri. • * * — Drágám ...?! » — Disznó! — Bocsánat, akkor nem drágám! A kar 11 szakja iránt különböző az érdeklődés. A biológia—földrajz szakon például 16 helyre, 101-en, a kémia—fizika szakon viszont 10 helyre 9-en jelentkeztek. Általában spk vizsgázó közül válogathatták ki a legjobbakat. A matematikus—fizikus — nem tanári szakon nagyon jó képességű tanulók, az országos középiskolai tanulmányi versenyek nyertesei vizsgáztak — eredményesen. A karról mintegy hetven diákot irányítottak más felsőoktatási intézmény megfelelő szakára. A Budapesti Műszaki Egyetemen több mint 2000 diák jelent meg a felvételi vizsgákon, megközelítően annyi, mint tavaly. A vizsgázóknak több mint a fele megfelelt a követelményeknek. Az 1981—82-es tanévben körülbelül 1300 hallgató kezdi meg tanulmányait. A legtöbb a villamosmérnöki, a gépészmérnöki, a közlekedésmérnöki karon. (MTI) A TÉT AZ ÉLET A nyári étkezés szigorú szabályai Tapasztalati tény- — sajnos, évről évre ismétlődően — hogy a nyári hetekben, hónapokban megnő az ételmérgezéssel orvoshoz fordulók száma. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben ezzel kapcsolatban elmondták, hogy a megelőzés legegyszerűbb és leghatásosabb módja változatlanul az alapvető étkezési szabályok, higiénés előírások szigorú betartása. Az ételmérgezés sokszor konyhatechnikai hibákból adódik. A megelőzés végett — egyebek között — a nyers hús feldolgozásához használt eszközöket mindig alaposan meg kell tisztítani, mielőtt egyéb ételekhez nyúlnánk velük Ä melegben egyébként is különösen fontos a konyha tisztasága, s az, hogy fokozottan figyeljünk az ételek készítése és tárolása közben a megfelelő higiénés körülményekre. Gyakran okoznak ételmérgezé- zéseket a gyorsan romló, hűtést kívánó élelmiszerek. Ilyenek mindenekelőtt a. kolbász, a hurka, a felvágottak, a húsételek — például a csirkepörkölt, a pácolt vagy főtt húsfélék, továbbá a tejes ételek, közöttük a fagylalt; illetőleg a tojással készült enni-, valók, olyanok, mint a krámes, a madártej, vagy a tojásos galuska. Orvosi intelem, hogy a „imara- dék” ételek későbbi fogyasztása akkor is veszélyes — könnyen mérgezést is okozhat —, ha hűtőszekrényben napokig tárolják. A főtt ételek későbbi fogyasztása, „majd megeszem” alapon, újabb forralás nélkül semmiképpen sem ajánlatos. A felbontott konzervek helytelen tárolásától is óva intenek a szakemberek. A konzerv- maradékot ki kell venni a dobozból és porcelán-, vagy üvegedénybe helyezve szabad csak hűtő- szekrénybe tenni. Felnőtteknek sem, gyereknek pedig különösen nem szabad gyümölcsöt mosatlanul fogyasztani! Nem elég csak megtörülgetni, „kifényesíteni”. Folyó vízben kell alaposan megmosni. Sokan — miként az idén is tragédiák sorozata bizonyította — tévedhetetlennek tartják magukat gombaügyben. Egyetlen „melléfogás” emberéletbe kerülhet! (Mivel a tét az éliet — csakis hatósági szakértő által ellenőrzött gombát szabad fogyaszitani. .* ■ J — Halló, Postai Dijszelszámoló Hivatal? Kérem, vonják le a telefonszámlámból a mellébeszélést! — Sajnos, nem tehetjük. Ez a terhesgondozó. • • * — Halló, terhes vagyok! — Mitől? — A telefontól! — Akkor forduljon a Nobel-dij bizottsághoz! — Miért, nem a távbeszélő üzem?! — Nem, ez a földrengésvizsgáló intézet! m • * — -Halló, zárt intézet? Én egy telefonfülkében vagyok, és két forintért azzal szeretnék beszélni, akivel akarok! • — Nagyon súlyos, de én a vízügy vagyok! • * * — Halló, tűzügy?! — Nem. — Lucifer kartárssal szeretnék beszélni! — Mondottam, ember, küzdj és bízva telefonálj! Tormái László TESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL Artek — nemzetközi gyermekparadicsom • Az arteki tábor üdülői A Krímben 1925; júniusában négy sátorban és két kis házban fogadta első vendégeit az Arteki Üttörőtá- bor. Azóta több mint 400 ezren pihentek itt a világ számos országából. Kezdetben mindössze három orvos, 12 gondozónövér és 6 úttörővezető dolgozott ezen a helyem Jelenleg a tábornak 300 úttörővezetője, több mint 100 orvosa és ápolónővére van. Az intézmény egész évben működik, és számos pedagógust is foglalkoztat. Artek ma festői, jól felszerelt „város”. A területén hatalmas stadion, könyvtár, melegített tengervizű uszoda, játékszobák, sportpályák, strandok találhatók. A turnusok tagjai egy-egy hónapot töltenek „az úttörők közAngolai gyerekek a Neptnn-ünnepen. (Fotó: A. Jakovlev.) társaságában”. A pihenésen kívül különböző szakkörökben bővítik a tudásukat. A tábornak saját rádióállomása, vitorlásai, kis hajói is vannak. A nemzetközi ünnepekről karneválokkal, koncertekkel, vetélkedőkkel emlékeznek meg. A szovjet lányok és fiúk mellett több mint 70 ország gyerekei pihennek itt Drága beszélgetések A kunfehértói városerdőben Körtúránk — amely egyelőre jelzés nélküli, de felfestését ezennel is javasoljuk az illetékeseknek — a kunfehértói vasútállomásról indul, és végigvisz a község kellemetes, a tóhoz vezető, csupazöld, csupavirág főutcáján. Kijutva a családi házak közül, ott, ahol az üdülőfalu legelső nyaralói megjelennek — tehát pár száz méterre a kempingtől és a megyei sportszövetség edzőtáborától — balra, széles földútra térünk le a betonról. Átkelünk a tavat tápláló, s egyben a vízfölösleget levezető csatornán, majd jobbra, messziről látható óriási jegenyefák felé, a kevésbé látogatott partrészre kanyarodunk. Kilométernyi gyaloglás után az erdészüdülő szomszédságában négy évvel ezelőtt létesült gyönyörű, ligetes emlékpark fogadja a vándort ivókúttal, rönkülőkékkel és asztalokkal, tűzrakóhellyel, s egy hűsítő fürdőzés lehetőségével. Az emlékpark névadója a kiskunhalasi járás egykori országgyűlési képviselője, a környék tudatos megóvásának és fejlesztésének irányítója és szellemi atyja: Erdey FerejicA halásztanya udvara. Továbbhaladva a part mentén horgászstégek és -ladikok, valamint a . nádfödeles halásztanya tágas udvara figyelmeztetnek: ez a szakasz — és persze a szemközti is — már a pecások birodalma. Innen az is jól látható, hogyan szűkíti le mindkét oldalról a nyílt vizet a terjeszkedő nád. Ezután egy szép kis rét szélén tartjuk az eredeti, északi irányt; jobb kéz felől nádas, balról fiatal vegyeserdő szegődik mellénk útitársul. Körülbelül 800 méter után nyugat felé 25—30 éves fenyőállomány vár ránk. A 2000 méteres kacskarlngós nyiladék — talaja laza, homokos, de azért könnyen járható — végén darabka ősborókás okoz különleges örömet és élményt a túrás- tónak, aki előzőleg felfigyelt ‘ több, az erdő közepébe ékelődött kis kukoricatábla szélein — vaddisznók, szarvasok és őzek bánatára — felállított magaslesre is. A borókáson átvágva — ez egyébként a kunfehértói—jánoshalmi határvonal — délnek vesz- szük az útirányt: a 'homokbuckák még maradnak, a borókát azonban fokozatosan felváltja az erdei fenyő. Közben érintjük a Hu- gyecz-tanyát, ahol a gémeskútból finom ivóvízzel frissíthetjük magunkat. Hamarosan magasfeszültségű elektromos vezetékekkel találkozunk; itt ismét meredeken balra, nem sokkal később pedig tarvágásba fordulunk. Kellemes, árnyas helyen asztalokat, padoA csupavirág, csupazöld kunfehértói főutca. kát találunk: pihenésre csábít és kiváló alkalom, hogy elköltsük uzsonnánkat Szemet gyönyörködtető nyírfaliget következik — a végén, szemben, juhhodályokra vethetünk pillantást —, majd 40—50 éves nyárak, tölgyek, akácok sora. Jobbra követjük az út ívét, s belépünk a kötöttebb talajú, 120 hektáros úgynevezett Városerdőbe, melyről a dr. Tóth Károly szerkesztette Nemzeti Park a Kiskunságban című könyv így emlékezik meg: .. idős homokpusztai tölgyes, gyöngyvirágos tölgyes, gyöngyvirágos nyáras, galagonyás nyáras természetes előfordulásait foglalja magában. Kiemelkedő botanikai értékű, mivel hazánkban egyedül itt található a virginiai holdruta (őspáf- rányféle).” Ha meg is keresünk, egy-egy védett példányt, semmilyen körülmények között ne nyúljunk hozzá; fölszedését, pusztítását szigorúan büntetik, s különben sem marad meg házikertben vagy cserépben. Kis idő múltával, közvetlenül az út mentén, természeti ritkaságra, egy 160 éves hatalmas, címeres, kocsányos tölgyre bukkanunk, melyet a megyében elsőként, 1941-ben nyilván'ítotak“*vé- detté. Innen egy balra kezdődő, nagy S-kanyar után széles erdei földútra jutunk — ez már egyenesen a kunfehértói Előre Tsz- hez visz. Elsétálva a Tarjányi erdészház mellett, nem térünk be a szövetkezet központjába, hanem balra, kiépített járdán — kétoldalt megművelt földekre, i balra az erdőgazdaság fűrésztelepére is kitekintve — közelítjük meg a falut, és annak főutcáját, ahol be is zárul kőrútunk. Jobbra 200—300 méterre van a vasútállomás. • Horgászstégek, -ladikok a tó nyugati partján, közvetlenül az Erdei Ferenc emlékparknál. Fentebb szóltunk róla: ezen a különben megbízható nyomvonalú túraúton még egyetlen eligazító jelzés nincs. Ebben a formájában Tarjányi István helybeli erdésszel fedeztük fel, s állítottuk össze. Tehát — ha egyáltalán sor kerül a felfestésre — a végleges kijelö’ isiiéi kisebb változások elképzelhetők. Mint ahogy az is lehetséges, hogy egy másik, hasonlóan izgalmas barangolással az üdülőfaluban a szabad strandnál keleti irányba fordulva, a villasor végén levő halasi városi-járási úttörő- és KISZ-tábor után, keresztül az inokai réten és erdőn, majd északi, északnyugati irányban a Reg kettyésben becsatlakozva a Csere- siki dűlőútba (ez a keceli műút- tól, a bogárzói vendéglőtől jön és Jánoshalmára tart), s így egy nagy kört leírva a Babó-tanvára, az erdészet központjába érkezünk, ahonnan csak pár száz méter a már említett ősborókás. Érdemes volna egy ilyen szép — persze más színű jellel ellátott — kitérővel gazdagítani a még nem is létező kunfehértói turistatérképet.- ' K. F. Ki ne tudná, legalább Bács-Kiskunban: Kunfe- hértó regionális üdülőterület. A szikes tavat, a 160 —170 hektáros víztükröt és környékét meghódította, de tönkretenni nem fogja a hétvégiházas urbanizáció: mintegy 800 házhelyet tartanak nyilván, ám további telekosztásra belátható időn belül nem kerül sor. Dr. Beretzk Pétertől, a biológiai tudományok kandidátusától való az alábbi, 1961-ben papírra vetett vélemény: „Alföldünknek hasonló tájrészei évről évre kevesebbednek. A táj rendelkezik mindazon biológiai értékekkel, amelyek a. védettségre alkalmasság tekintetében szóba jöhetnek.’’ Ide, Kunfehértóra csalogatjuk- kalauzoljuk el móst a természet- barátokat,, illetve a hétvégeket aktív pihenésre, felüdülésre szánó kirándulókat. No, nem víz- parti sütkérezésre-lubickolásra, hanem egy 10—12 kilométeres könnyű sétára, melybe nyilvánvalóan belefér a tóval való közvetlen ismerkedés is ... 6 Tarjányi István erdész, akivel kitaláltuk ezt a tű- rautat
