Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-02 / 153. szám

4 © PETŐFI NÉPE 9 1981. július 2. TUDOMÁNY TECHNIKA Életkor és életmód Az öregedés az emberiség kínzó élménye, ezt bizonyítja gazdag irodalma is. Az élet tit­kait kutató ember az ókortól kezdve igyekszik megfejteni, mi okozza az öregedést, de a ma ismert több ezer tudományos feltételezésből még egyik sem vitathatatlan. A legelfogadot­tabb vélemény, hogy az öre­gedést a sejtekben végbemenő molekuláris 'változás, valamint az életfqlyaiAatok idegi és bel­ső elválasztású mirigyektől függő szabályozás befolyásolja. A tudósok szerint az ember akár 115 évet is elélhet. Az élet múlandóságába bele­törődni nem akaró ember min­dig foglalkozott az életkor meg­hosszabbításával. a test megfia­talításával, de nem találta meg az örök életet nyújtó, a megfia­talító „élet vizét”. A gerontgló^ gusok, akik arra törekednek, hogy az ember hosszú, egészsé­ges, munkaképes életet éljen, azt vallják, hogy az aktív életkor — melyben az egyén megőrzi szel­lemi és testi képességeit — meghosszabbításának egyetlen járható útja: megelőzni és elke­rülni minden káros hatást, amely sietteti a szervezet elöregedését. A legfontosabb feladat a be­tegségek megelőzése, gyógykeze­lése. Az élet során elszenvedett, nem kezelt' betegségek siettetik az öregedést, az idős szervezet pedig fogékonyabb a különböző betegségek iránt. Az élet külön­böző eseményei nyomot hagynak a szervezetben, siettetik vagy késleltetik az öregedést. Az évek előrehaladtával csökken az ideg- rendszer ellenállóképessége, az ember lelkileg is sérülékepyeb­m. 9 A legidősebb lappföldi arany­ásó; hosszú élete nagy részét fi­zikai munkával, tiszta, nyugodt környezetben töltötte. bé válik, amihez még hozzájá­rulhat az öregedéstől való féle­lem. Az öregedés folyamatában fon­tos szerepet játszik a megelőző életmód. A tudósok szerint már 35 éves korban kezdünk öreged­ni, de a biológiai „elkopás” üte­mét befolyásolja a gyermekkor is. Grúz matuzsálemeken végzett vizsgálatok igazolják, hogy hosz- szú életükhöz az öröklés mel­lett hozzájárult a tiszta levegő­jű környezet, a nyugodt, kilen­gésektől mentes életmód, a mér­tékletes táplálkozás — és a fi­zikai munkával töltött évek. Nádirtás - hallal A Szovjetunió jelenlegi öt­éves terve során Közép-Ázsiá- ban öntözéssel több mint 700 000 hektárnyi földet ragadnak el a sivatagtól, és vonnak mezőgaz­dasági művelésbe, és mintegy 7 millió hektárnyi területet hasz­nosítanak legelőnként. E térség legfontosabb vízforrása a~ Ka- rakum-csatorna, amelynek a hossza már meghaladja az ezer kilométert. A csatorna laza ta­lajú partjain olyan növényeket ültettek, amelyeknek a gyökerei a homokrétegeket megkötik. Gon­dot okoz azonban az, hogy a nád benövi a csatornát, ellápo- sítja. Most növényevő halakkal szándékoznak felvenni a küzdel­met az elszaporodó nád ellen. Számítógépes termeléselemzés Számítógéppel dolgozzák fel a taggazdaságokból beérkezett ter­melési és gazdálkodási adatokat a Bábolnai Iparszerű Kukorica- termelő Közös Vállalatnál. Az IKR a taggazdaságokból kapott több ezer adat birtokában sok­féle „feladatot” adott a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát R—22- es számítógépének. A „felelete­ket” aztán összevetették az elő­ző évek tapasztalataival. Ezúttal főként azt vizsgálták, hogy az egyes évjáratok időjárása hogyan befolyásolja a termelést. Ismét bebizonyosodott, hogy ma már nagyon sokféle módon lehet eredményesen „megmér­kőzni” az időjárás viszontagsá­gaival — persze az olyan elemi csapásokat kivéve, mint példái a jégverés, vagy belvíz. Számos közvetlenül egymás mellett fék-, vő, azonos adottságú nagyüzem, eltérő eredményei igazolják, hogy ahol fegyelmezetten betart­ják a technológiát, kiválóan megszervezik a munkát, ott még kedvezőtlenebb ökológiai viszo­nyok között is jó termést tud­nak elérni. A számitógépes elemzés kimu­tatta többek között y a táblák mérete és a terméshozamok kö­zötti jelentős összefüggést. A fel­dolgozott 2600 táblának több mint a fele 50 hektárnál ki­sebb, s ezek hozama csak 89 százaléka volt a 100 hektárnál nagyobb táblákénak- Az utóbbi­akon ugvanis jobban meg lehet szervezni a munkát, jobbart ki lehet használni a nagy teljesít­ményű gépeket. Ezért a közös vállalat ismét szorgalmazza, hogy a gazdaságok — alapvető technológiai előírásának megfe­lelően — folytassák a táblásí- tást. Figyelemre méltó, hogy a rendszer korszerű technológiájá­val, a megfelelő tápanyagellátás­sal milyen nagy mértékben meg­tudják változtatni a talajok tu­lajdonságait. Ilyen módon növe­kedtek például számottevően a hozamok a rendszer kukorica­területének mintegy felét képvi­selő, gyengébb termőképességű talajokon. Azt is elérték, hogy a korábbi években tápanyaggal megfelelően ellátott földeken ta­valy kevesebb műtrágyára volt szükség a növekvő hozamakon, mint az előző esztendőkben. A műtrágyaadagok számbavé­tele azonban ismét felhívta a figyelmet arra, hogy amire szük­sége van a növénynek, azt nem szabad „megspórolni”. Sokrsok tonna kukoricát „dobtak ki az ablakon” ott, ahol az előírt ha­tóanyagnál kevesebbet használ­tak. A látszólagos takarékosság­gal, valójában a kiadásaikat nö­velték. A hozamok ugyanis csök­kentek, s így a költségek ki­sebb mennyiségre vetültek, min­den tonnányi termés többe ke- veszteség. Újólag bebizonyosodott az is, hogy mennyire befolyásolja a terméseredményeket a rendszer technológiájában tudományosan megalapozott határidők betartá­sa. Ahol például >' az optimális szeptember és október helyett novemberben mélyszántottak, ott két, ahol decemberbén, ott már három százalékos volt a termés- veszteség. A számítógépes értékelés azt is megerősítette, hogy jó irány­ban halad a rendszer, amikor évről évre korszerűbb eljáráso­kat, technológiákat alkalmaz. Kilenc százalékkal termeltek1 többet például azok a gazdasá­gok, amelyek tavasszal tárcsázás helyett kombinátorral, illetve ásóboronával készítették elő a talajt. A lombtrágyázott terüle­tek hektáronként 582 kilóval adtak nagyobb hozamot, mint azok, amelyek nem kaptak ilyen módon tápanyag-utánpótlást. B. E. Ógörög útvonal feltérképezése A görögországi Amfissza és Lamia városok között mintegy 660 km hosszú kereskedelmi út­vonal húzódott az ókorban. En­nek pontos nyomvonalát most légi felvételekkel állapítják meg. A levegőből, madártávlatból, ugyanis könnyebb vallatni a múltat. A régészeti munka elő­segítésére amerikai tudósok ex­pedíciót szerveztek „Phokis-Do- ris” néven. A légi fényképeket 400—800 méter magasságból egy szabadon navigáló léggömb kosarából készítették. A felvéte­lek és fotógrammetriai mérések alapján készítik majd el az ókori útvonal pontos térképét. A VÁV-gyáregység VI. ötéves terve A Villamos Berendezés és Készülék Művek kunszentmiklósi VÁV- gyáregységének piaci kilátásai mindig nagy mértékben függtek a be­ruházási lehetőségek növekedésétől vagy csökkenésétől. Az üzem ter­mékeit ugyanis nagyrészt gyárak, termelő bázisok, ipari, mezőgaz­dasági és energetikai létesítmények építéséhez, korszerűsítéséhez rendelték meg. Ezért a gyáregység vezetőségének és munkáskollek­tívájának mindenkor készen kell állnia a piaci viszonyok változá­saira, az esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen tendenciák kivédésére. Ehhez pedig a rendelésállomány több évre szóló előzetes ismerete és nagyfokú rugalmasság szükséges. Szerényebb célkitűzések 1 lődést előirányzó adatokat találunk, mint a korábbi években. A VBKM előirányzathoz képest némileg mérsékelték a belföldi és export árbevételt és a képződő ered­ményt. Ennek a terv készítői szerint objektív okai vannak? Me­lyek ezek? Az első éppen a kunszentmiklósiakat érinti a legérzékenyebben: az itt folyó 300 millió forintos beruházás megvalósulása, amely az V. ötéves tervciklusról áthúzódott a jelenlegi tervidőszakra. Ugyan­akkor az új gyáregység létszámigénye sincs hiánytalanul kielégít­ve és a kilátások sem éppen a legkedvezőbbek. A másik ok, ami miatt a tervkészítők ceruzája ezúttal vékonyab­ban fogott, hogy a megváltozott gazdasági körülmények, és első­sorban a beruházások visszafogottsága miatt csökkent a kereslet a gyáregység termékei iránt. Egyidejűleg visszaesett a tőkés export ajánlatkérések száma is. A tervciklus első felében várható nehézségek ellensúlyozására azonban van lehetőség. Mindenekelőtt a termékstruktúra megvál­toztatásával, s a kevésbé élőmunkaigényes típusok kifejlesztésével. Emellett növelni kívánja a gyár a helyszíni technológiai szerelés részarányát, és célul tűzték ki a tőkés export gazdaságosságának fokozását, a piaci lehetőségek kiszélesítését is. Az új, korszerű berendezések gyártóbázisa a kunszentmiklóson felépülő acélszerkezeti üzem lesz. A számjegyvezérlésű gépekkel, műanyag porszórós festősorral ellátott üzemben^ minden feltételt megteremtenek a korszerű acélszerkezeti egységek sorozatgyártá­sára, amelyeket vagy a helyszínen, vagy a VBKM más gyáraiban, vagy éppen a megrendelő műhelyeiben szerelnek készre. Ami gon­dot okoz, az itt is a rendelésállomány viszonylagosan alacsony — és bizonytalan — volta, valamint a létszámhiány. Márpedig a Korszerűbbet — korszerűbben yeddr2Kn?i sokszorosan riagyobb ka­pacitású termelőberendezések jó kihasználása csak két, vagy három műszakban lehetséges. Sok más tényező mellett a beruházás meg­térülése ettől is jelentős mértékben függ. Ezért a kunszentmiklósi gyáregység vezetői újabb —, s nem eredménytelen — erőfeszíté­seket tesznek áz iparitanuló-képzés fokozására. Mindezek mellett a VI. ötéves terv során igen nagy feladatok hárulnak a tervezőkre, technológusokra, a műszaki fejlesztésnél dolgozó szakemberekre is. Elsősorban a már említett termékössze­tétel-váltás, s ennek megfelelően a korszerű kis. és. nagyfeszült­ségű kapcsolóberendezések kifejlesztése tartozik a sürgős tennivalóik közé. Amilyen fontos azonban a mit gyártsunk vizsgálata, éppúgy elen­gedhetetlen a hogyan megkérdezése és megválaszolása. Korszerű terméket ugyanis ma már lehetetlen elavult technológiával előállí­tani. A termelékenység, hatékonyság, korszerűség és más szempon­tok mellett ugyanis napjainkban egyre nagyobb súllyal jelentkezik a mérleg serpenyőjében egy másik kategória: a minőség. Az üzemekben dolgozók bizo­A vácárln iopnvne nyára, egyetértenek velem abban, raaaiiu igviíjva hogy a gyárainkban exportra ké­ig szülő termékeket nem csupán az idegen nyelvű felirat különbözte­ti meg belföldre gyártott társaiktól. Gondosabb, precízebb kivitele­zés. igényesebb munka, jobb minőség — ez többnyire az országhatá­ron túlra induló termékek sajátja. így volt, vagy még így is van — "üzeme válogatja. Ám az tény, hogy ma már belföldön sem lehet akármit eladni. A VÁV gyár VI. ötéves tervében, külön fejezet foglalkozik a mi­nőséggel. Leszögezi a terv, hogy a jó minőségre törekvés nem me­rülhet ki a sélejtkárok megelőzésében és csökkentésében, valamint a selejtek okainak felkutatásában. Ezt a tevékenységet már a gyár- táselőkészítés, a technológiakészítés, az anyagbiztosítás időszakában el kell kezdeni. Ugyanis ha hibás a rajzdokumentáció, ha elavult a gép, a szerszám, ha döcög az anyagellátás — aligha lesz kifogástalan av minőség. Ezért a VÁV-nál szervezési és ösztönzési intézkedéseket kívánnak életbe léptetni a gyártási feltételek javítására. Természetesen még nagyon Együtt gondolkodva SeÄoSakT1 I tők. Ezek mindegyikéről nem eshet szó ebben a cikkben. Azt azonban tudni kell, hogy az említettek mellett még nagyon sok minden — a kooperációs tevékenység, a létszám- és bérgazdálkodás eredményessége, a költségek és nyereségek, valamint a készletszintek alakulása, stb. — befolyásolhatja a gyári, gyáregységi kollektíva te­vékenységének eredményességét. S hogy valóban az egész kollektíván múlik a dolog, azt az üzemi demokráciáról és a munkaverseny-mozgalomról szóló tervfejezetben foglaltak is bizonyítják. A terv készítői itt vázolták fel azokat a belső tartalékokat, amelyek feltárásában minden dolgozóra számít a vezetőség. Jó eszköze lehet az együttgondolkodásnak a DH-munka. rendszer, az újítómozgalom és az Alkotó Ifjúság pályázat is. Mindez szükséges ahhoz, hogy a tervben - kitűzött célok valóra váljanak és a VÁV-gyáregység termelési volumene a tervidőszak végére a jelen­legi 100 millió forintot meghaladó érték kétszeresére emelkedjen. Sitkéi Béla A kisgazdaságok termelésének korszerűsítéséhez egyre több gépre, berendezésre van szükség. Az idén először jelentek meg a szovjet gyártmányú 18,4 kW (25 LE) traktorok. Mormer Miklós, a megyei AGROKER Vállalat igazgatója elmondja: — A megyében azért is keresett ez az erőgép, mert a zöldségtermesztésben, gyümölcsösben, sző­lőültetvényekben, a különféle talajmunkákra — sorközművelésre, növényápolásra — alkalmas-. A hidraulikus vonóhoroggal, hátsó hárompontos füg­geszthető berendezéssel felszerelt gépekhez köny- nyen csatlakoztathatók a munkaeszközök. Áruszál­lításra is használható, egytengelyes pótkocsit von­tathat. A kistraktor kéthengeres. Diesel-üzemelé­sű, hátsókerék-meghajtású. A vásárláshoz kölcsön is igénybe vehető. Az OTP-ügyintézést az AGROKER-vállalatok végzik. A traktorokat vizsgáztatás után lassú járművek­ként forgalmazzák, a maximális sebessége 24 ki­lométer óránként. A hozzátartozó munkaeszközök: egyvasú eke, tárcsa, henger, borona, valamint fű­kasza. A három tonna teherbírású egytengelyes, fix platós pótkocsi nagyobb mennyiségben a har­madik negyedévben érkezik. ‘ A gépeknek ^piár van gazdája. Egyelőre har­mincat kaptunk^ de ennél nagyobb az igény. Re­méljük, hogy jövőre több érkezik, amit lehetővé tesznek a nemzetközi egyezmények. Az igazgató elmondja, hogy kisebb teljesítmé­nyű 10,5 kW-os cseh kistraktor is kapható az AGROKER telepén. • Ez a hozzátartozó 3 tonnás pót- 9 A TZ—4K—14B csehszlovák kocsi. (Méhesi Éva felvételei) kistraktorokból is van még. 9 A T—25. A szovjet kistraktorok a megyei AGROKER udvarán. "AV" € Pihent erővel a nyári munkák idején is KISKUNMAJSAI PÉLDA Különösen a nyári időszak-| ban szinte naponta informáljuk olvasóinkat Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának helyzetéről, a közös gazdaságok dolgozóinak munkájáról,r s eredményeikről. Kevesebbet szólunk viszont ar­ról, hogy a termelőszövetkeze­ti tagok mivel töltik szabad ide­jüket, amiből a nyári hónapok­ban köztudottan nem sok jut ne­kik. De mint azt az egyik szö­vetkezeti vezető megjegyezte, a mezőgazdaságiban sem közömbös az, hogy elfáradt emberek dol­goznak, vagy pihenten kezdik, s újult erővel végzik a munkát. A teljes kikapcsolódásra a megszokott környezettől való el­szakadás, az üdülés ad legjobb lehetőséget. A kiskunmajsai Jo- nathán Termelőszövetkezetben arról érdeklődtünk, hogy a kö­zös gazdaság tagjainak, dolgozói­nak milyen üdülési lehetőségük van. — Évente mintegy félmillió forintot fordítunk üdültetésre — mondta I Várhegyi József, a termelőszövetkezet elnökhelyet­tese. — Dolgozóink télen-nyáron igénybe vehetik a harkányi kö­zös üdülőt, amelyet négy évvel ezelőtt 20—25 termelőszövetkezet közösen épített. A Balaton part­ján nyolc éve bérelünk üdülőt, amely a nyári hónapokban mű­ködik. Mint azt a szövetkezet elnök- helyettese mondta, kapcsolatot alakítottak ki a Német Demok­ratikus Köztársaság Strignic Helmuth Just termelőszövetke­zetével, s így lehetőség 4 nyílt évente negyven-negyven dol­gozó csereüdültetésére. Emel­lett a majsaiak tanuknányuta- kat is szerveznek a szocialista és a tőkés országokba. A hazai tájak megismerésére is van módjuk a dolgozóknak. A termelőszövetkezet autóbuszá­val évente 16—18 szocialista bri­gád kirándulhat. S jó lehetőséget ad a pihenésre a termélőszövet- kezet által Kiskunmajsa mel­lett kialakított tórendszer, ahol horgászni, csónakázni lehet. Az egyéni és csoportos üdül­tetések jó megszervezése biztos alapot ad ahihoz, hogy a majsai Jonathán Termelőszövetkezet dolgozói a nyári időszakban is frissen, pihenten végezzék a me­zőgazdasági munkákat. T. L. Erőgépek a kisüzemeknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom