Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-12 / 136. szám

4 0 PETŐFI NÉPE • 1981. június 12. TÚL A MEGYEHATÁRON Vállalják a kockázatot A több mint tízezer hektáron gazdálkodó dabasi Fehér- akác Termelőszövetkezet a kedvezőtlen adottságú mező gazdasági üzemek közé tartozik. Az egy hektár szántóte­rületre jutó aranykorona átlaga nem éri el a kilencet. En­nek ellenére dinamikusan fejlődött a gazdálkodás. A veze­tésre jellemző a bátor kezdeményezés, a kockázatvállalás. Igyekeznek kihasználni a tartalékokat. Melléküzemágakat létesítettek, amelyek nemcsak tatását teremtik meg, hanem ségéhez is hozzájárulnak. Kakucsi Gabriella, a termelő- szövetkezet elnöke elmondja: — Szövetkezetünk az V. ötéves terv időszaka alatt sokat fejlődött, a bruttó termelési érték 60 száza­lékkal nőtt, a nettó árbevétel pe­dig több mint 70 százalékkal emel­kedett. A tervidőszak alatt jelen­tős beruházásokat valósítottunk meg. Ezzel megalapoztuk a terme­lés további növelésének feltétele­it. Í978—1979-ben elkészült az 560 férőhelyes növendéküsző- és a csaknem 770 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep. Tavaly kezd­tük meg a termelést a forgóváz üzemünkben. Folyamatosan bő­vítjük a tejüzemet. A VI. ötéves tervidőszakban alapvető célunk az új gazdasági körülményekhez és az adottságok­hoz való igazodás, olyan termelé­si szerkezet kialakítása, amely a termelés hatékonyságának növelé­sét, a versenyképesség fokozását segíti elő. A növénytermesztésben csak mérsékelt hozamemelkedésekre számítanak a talaj adottságok miatt. Az állattenyésztésben vi­szont előbbre szeretnének lépni. Kialakítanak egy megközelítően ezres tehenészetet, magas terme­lési színvonalat képviselő állo­mánnyal. A mesterséges fűtgst, az olajfelhasználást a borjúneve­lőben teljes egészében megszün­tetik. A tejház fűtését pedig a hű­tésből visszanyert hőmennyiség felhasználásával oldják meg. — Ügyintézője vagyunk a Da- bas Tejgazdasági Társulásnak. a tagsag állandó foglalkoz- a gazdálkodás jövedelmező­Most bővítjük a feldolgozó üze­met, a szövetkezet tehenészeti te­lepétől és a környező taggazdasá­goktól származó tejet feldolgoz­zuk. Zacskós tejet, túrót, tejfölt készítünk. A társulás gazdaságai­tól dinamikusan növekvő felho­zatallal számolunk. Nemcsak a járást tudjuk ellátni tejjel és tej­termékekkel, hanem a nagyobb budapesti élelmiszer-áruházakba is szállítunk. Űj ágazat az állattenyésztésben az angóranyúl-tenyésztés. Tavaly az év végén kezdünk hozzá, a törzsanyagot a Német Szövetségi Köztársaságból kaptuk. A nyúl­szőr jó exportcikk. Számítunk ar­ra, hogy nemcsak a környező gaz­daságok, hanem a kistermelők is bekapcsolódnak a nyúltenyésztés- be. Figyelemre méltó, hogy bátran kezdeményeznek ipari tevékeny­séget is. A termelőszövetkezet gesztora a MEZÖVAZ Gazdasági Társaságnak. Különféle vasszer­kezetekből álló csarnokok, állat­tartó épületek és magtárak ele­meinek előállítását és helyszíni szerelését vállalják. Végeznek kü­lönböző bérmunkát, vasipari szol­gáltatásokat is. A versenyképes­ség és a jövedelmezőség növelése érdekében javítják a szerkezetek műszaki színvonalát és korrózió- védelmét. Ennek érdekében egy új festőműhelyt építenek. Az élelmiszer-feldolgozást a kö­vetkező években is fejleszteni kí­vánják, részben a meglévő üze­mek tevékenységi körének bőví­0 Bővítik a tejfeldolgozót, de közben a meglévő üzemben folyik a munka. Képünkön: megérkeztek a szállítóautók a környező termelő­szövetkezetekből. 0 A tejfeldolgozó üzem egy része. (Juhász Sándor felvételei.) tésével, részben újabbak indítá­sával. Nyereséges például a sza­lonnafüstölő részlegük, a Buda­pesti Húsipari Vállalat részére dolgoznak. Üj tevékenység a csemegeszalonna sózása. Számí­tanak például arra, hogy ha le­hetőség nyílik a húsipari kapcso­latok további bővítésére, bélfel­dolgozó, esetleg sörtetisztító és enyvfőző melléküzemágat létesí­tenek. Ehhez a témakörhöz tartozik, hogy a Kecskeméti Konzervgyár­ral is kapcsolatot alakítottak ki. Részben konzervipari célra zöld­borsót, sárgarépát, céklát termesz­tenek, több ezer tonnát. Másrészt félkész termékekéi állítanak élő a gyár megrendelésére. Ehhez a termelőszövetkezet adja a mun­káskezeket, az épületet, a feldol­gozó ipar pedig a technológiát. Az idén egy új gőzhámozó üzembe helyezésével — amit szintén a kecskemétiektől kaptak — nem­csak a konzervipari előfeldolgo- zás mennyiségének növelését, ha­nem a termékválaszték bővítését is el tudják érni. * 40 Az elnökasszony végezetül ar­ról tájékoztat, hogy az összes ár­bevételt évente 80—100 millió fo­rinttal próbálják növelni, ami átlagosan 11 százalékos emelke­dést jelent. — A VI. ötéves terv­időszak végére 1100-miMiój forint árbevétel! eferését "tervezj’.űk — mondta. — A nyereségét ‘évente átlagosan 10 millió forinttal növel­jük, és szeretnénk elérni 1985-re a 90 millió forintot. K. S. HÁZUNK TÁJA Fülledt, párás az idő Az elmúlt napokban megyeszer- te előfordult, hogy hajnalban tej­fehér ködtakaró borította a tájat. Az ezt követő fülledt délelőtt kedvez a gombakártevők elszapo­rodásának. Ezért a munkák során legfontosabb teendőink közé tar­tozzon a növényvédelem. A GYÜMÖLCSÖSKERTBEN to­vábbra is öntözzünk, ha módunk­ban áll. Folytathatjuk az ősziba­rack hajtásváiogatását. Ügyeljünk arra, hogy csak a kedvezőtlen irányba növő hajtásokat ritkítsuk. A támrendszer igazítását se hagy­juk abba, és folyamatosan kötöz­zük a fásodott hajtásokat, galy- lyakat. Különösen a megye déli részén, de már Szalkszentmárton környé­kén is piroslanak a koraérésű cseresznye- és meggyfák. Éppen ezért nagyon vigyázzunk a per­metezéskor, hogy a szedésre érett gyümölcsöket ne érje méreg. Akkor kezdjünk csak a szamó­ca szüreteléséhez, ha a szemek már teljesen pirosak. Erről a nö­vényről jó tudni, hogy nem utó­érő, mint az almástermésűek. Fá­radságot és felesleges „seljetezést” takaríthatunk meg azzal, ha az eladásra szánt gyümölcsöt egyből műanyag rekeszekbe szedjük. Készülhetünk a ribiszke szedé­séhez is, mert ahol nem fagyott el, ott a napokban lesz érett. A SZÖLÖSKERTBEN folytas­suk a kötözést. Ugyanakkor vé­gezzük el a hajtásválogatást is. Erre a növényre is érvényes, hogy a dús, buja lombozat gátolja a növényvédelmi munkákat, mert kiváló melegágya a károsító gombáknak. Ugyanakkor vigyáz­zunk. arra, hogy ne borítsuk fel a tenmőegyensúlyt, ne terheljük túl a tőkéket, mert hiába lesz sok bogyó, ha a megfelelő lomb­felület' hiányában a növény nem képes megérlelni. A homoki szőlőkre érvényes alapszabály, hogy a termő, ala­csony művelésű tőkéken 6—18 haj­tást, a magas művelésűeknél pe­dig — különösen amelyek jó erő­ben vannak — 25—50 hajtást is meghagyhatunk. Az új telepítésű szőlőknél kü­lönösen fontos művelet a hajtás­válogatás, Ha egykarú vagy kor­don művelésű tőkét szeretnénk kialakítani, akkor legalább ket­tőt, ha kétkarút, akkor három haj­tást kell a törzs végén meghagyni. Ebben az esetben, ha valamelyik sérül, letörik, még pótolhatjuk. A kar nevelésére szánt vesszőn 15 centiméter távolságra hagyjuk meg a hajtásokat. Ahol még megvannak az új te­lepítésű szőlőt védő „csirkék”, ott kapáláskor bontsuk szét ezeket, alaposan öntözzük meg a tőkéket, majd a kis földkupacot húzzuk vissza. Fejezzük be a zöldoltást! Csak ismert fajtáktól származó hajtást használjunk nemesként. A ZÖLDSÉGES KERTBEN is az egyik legfontosabb munka a növényvédelem. Itt még fokozot­tabban kell ügyelni az élelmezés­egészségügyi várakozási idő be­tartására, hiszen sok növény zöld­jét fogyasztjuk. Folyamatosan öntözzük a sza­badföldi paprikát, de ha melegre fordul az idő, vegyük tekintetbe,! hogy a talajt a víz lehűti, és ez csökkenti a növény növekedési erejét. Ha paradicsom van a fű- tetlen fóliasátorban, akkor heten­te legalább háromszor öntözzük, de csak a kora reggeli órákban. Folyamatos öntözéssel szedjük másnaponként a korán érő zöld­borsót. Az uborkát csak addig kell kapálni, míg a levelei bebo­rítják a talajt. Másodveteményként a szabad­földi palántaágyba vethetünk még rövid tenyészidejű vörös-, kel- és fejes káposztát, vagy karfiolt. Embermagasságúnál ne hagyjuk sokkal nagyobbra nőni a folya­matosan kötözött lugasparadicso­mot. Levegősen kialakított nö­vényfalat könnyebb megvédeni a rovaroktól és a kórokozóktól. 0 Most van az ideje a rövid te­nyészidejű dinnyepalánták kiül­tetésének. A DlSZKERTBEN továbbra is másfél hetente nyírjuk a gyepet, így vissza tudjuk szorítani a gyo­mokat is, ráadásul szép, egyenle­tes állományú lesz a zöldterület. Az árnyékos helyen telepített gyeppótlókat, vagy az alacsony évelőket ne hagyjuk szabadon ter­jedni a többi növény rovására. Majdnem az összes rózsafajtá­nak elnyíltak már az első virágai. Rövid szárral vágjuk le ezeket, hogy a következő virágzó hajtás minél előbb kifejlődjön. A NÖVÉNYVÉDELMI MUN­KÁK most csúcsosodnak. A szo­katlanul meleg időjárás hatására korábban kezdődött az amerikai fehér szőlőlepke rajzása. A megye középső részén április 13-tól több mint egy hónapig tartott, ezért az első lárvakelések május utolsó napjaiban kezdődtek. Nemcsak azért, mert úgynevezett karantén kártevő, de jelentős pusztítást tud egy-egy körzetben végezni, ezért védekezzünk ellene Ditrifon 50 WP-vel, Fiiból E-vel, Safidoh 40 WP-vel, vagy Unitron 40 EC-vel 0,2 százalékos töménységben. Egyre gyakrabban reppennek fel az almamolyok is. A rovar­ölő szerek közül ellenük legin­kább az Unitron 40 EC, vagy a Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos ol­data hatásos. Érdemes a permet- lébe a levélbolhák ellen is hatá­sos Bi 58 EC-t vagy Sinoratox 40 EC-t keverni 0,1 század száza­lékos töménységben. Az almafák permetezésekor tegyünk a per- metlébe 0,08 százalékban Chinoin Fundazol 50 WP-t is. Vigyázzunk a diófákra is, mert az almamoly hernyói előszeretettel károsítják a gyakran évszázados héjasgyü­mölcsű fát is. Azokat a cseresznyefákat, ame­lyeket már nem tudunk szüret eiőtt megvédeni a cseresznyelégy lárváinak kártételétől, ne perme­tezzük, de a szüret után azonnal védekezzünk Anthio 33 EC 0,1 százalékos töménységű oldatával. Használhatjuk a tíz nap egészség- ügyi várakozási időt igénylő Unit­ron 40 EC-t 0,2 százalékos tö­ménységben. Ahogy nő a hőmérséklet, úgy számíthatunk a szőlőperonoszpó- ra terjedésére. Különösen a növe­kedésben levő zsenge hajtások ér­zékenyek a megbetegedésre. Minden nagyobb eső után perme­tezzünk Antracöl-lal, Zinebbel vagy Dithane M 45-el 0,2 száza- kos töménységben. Továbbra is védekezzünk a szőlőmólyok Her­nyói ellen, Unitronnal, vagy Dit- rifonnal. A levéltetvek előszeretettel láto­gatják a kiültetett paprikapalán­tákat. Mostanában indulnak ván­dorútra, és a párás, meleg idő kedvez elszaporodásuknak is. Bi 58 EC-vel vagy Sinoratoxszal Vé­dekezzünk. Némely kiskertben már előfordulnak a tarra rágott burgonyatövek. Védekezzünk a burgonyabogár és lárvái ellen Sa- fidon 40 WP-vel 0,25 százalékos oldattal vagy Sevinnel 0,2 száza­lékos töménységben. Ügyeljünk arra, hogy bőv^n adagoljuk aper- metlevet. Figyeljünk az élelmezés-egész­ségügyi várakozási idő betartá­sára! ^ Cz. P. A madarasi * festőmester ; Művészekről, értelmiségiekről, s más „kapa-kasza-kerülőkről” tudom és megszokott dologként veszem tudomásul, hogy az erőn­létüket rendszeres testedzéssel őrzik. Idősebb korban a felesleges kilók ellen védekeznek torná­val, futással, tenisszel, úszással. De ki hallott még ilyet egy fa­lusi iparosemberről? Én még nem. Zeke György madarasi szo­bafestő mester az első, akinek személyében ilyen, fizikai mun­kával élő embert tisztelhetek. Udvarán itt áll egy magakészí­tette súlyzó, olyan méretű, ame­lyik nem egykönnyen engedi ma­gát a levegőbe röppenteni. — Főként télen súlyzózok, ami­kor a szakmában nincs munka. Negyedóránként, félóránként ki­kijövök az udvarra és kinyomom tizenöt-húsz-huszonötször — mondja el a mester, most; ami­kor ezer ágra süt a nap és a fes­tők szezonja javában tart. A té­li hónapokban naponta megkerü­li a község melletti erdőt is, ami körülbelül tizennégy kilométeres gyaloglás. Zeke György már nem fiatal ember: 58 esztendős! Mégis haj­lok afelé, hogy azt gondoljam róla, télen nem egyszerűen csak a kondícióját akarja megőrizni tavaszig. El tudom róla képzelni, hogy az erejével nem tud mit kezdeni. Mert a madarasi festő­ember nagy erejű embernek lát­szik. A kissebbfajta festőlétra hónaljig ér neki, a testsúlya száztíz kilogramm. Elhízásnak nyoma sincs rajta. Annak sokkal inkább, amit fiatalságáról beszél el: — Bácsalmáson születtem, ké­sőbb költöztünk át Madarasra. Gyerekkoromban nem akartam én iparos lenni, öregcsikós, vagy gulyás, az igen! Tetszett a szép nagy bajszuk. Aztán mégis szo­bafestő lettem. Ennek oka pedig nem más, minthogy apámék nya­ranta vállaltak húsz hold aratni- valót, járni kellett velük a szőlő­be is dolgozni. Ehhez nem fűlt a fogam. Jobbnak láttam mestersé­get tanulni. Hercegszántóra adtak inas­nak. Akkoriban az inas ott la­kott és ott evett a mesternél. Az ünnepek előtt gyalog jöttem ha­za, meg vissza is úgy mentem. Amikor segédkoromban a fővá- rosbáfi gejceÉem munkát, és nagynehezeBrfelaltam.'iis, az ott ledolgozott négy év alatt huszon­nyolcszor jöttem haza kerékpár­ral, és vissza is úgy karikáztam. Kétszáz kilométerre lehet ide Budapest. Délután indultam és másnap hajnalban értem haza. Közben meg-megálltam kicsit pi­henni. Éjszaka jöttem, olyankor kellemes hűvös volt. Szerettem a testi próbatételeket. Ez még a harmincas évek végén, a negyve­nesek legelején történt. Az utak olyan gödrösek voltak, hogy alig hagyták meg a lelket az emberben. — Az inasévekből mire emlé­kezik mégi — Kutya komisz ember volt a mesterem. Ha egy nap csak há­romszor vert meg,! akkor boldog voltam. Azt tartotta, hogy az inasnak trappban kell járni, ha a gazdája elküldi valahová. Egy­szer elbújt egy kuncsaftnál és kilesett, hogy megállok-e útköz­ben. Meglátta, hogy nem futot­tam végig. No, kaptam is! Vol­tam én magyar anyák szégyene, erdők réme, minden, csak Gyu­ri nem. Pedig nem szolgáltam rá. Zeke György más okból is „ki­lóg” a sorból. Keze többre képes a hengerezésnél. Tájképeket is fest, olajjal, itt láthatók a háza falam. — Sajnos, a képeslapok lemá­solásánál többre nem jutattam. Ha lett volna egy jó mesterem, akitől tanulhattam volna! Tudja, fiatal koromban errefelé divat 0 A legidősebbek igényét is ki tudom elégíteni — mondja Zeke György indulóban otthonról, az egyik madarasi házhoz, volt a kapualjakba nagy tájké- 1 pékét festeni. A mesterem is esi-»'* nált ilyeneket, d^ nem volt hozzá '' rátermettsége. Amit tudok, azt ■ nem tőle, hanem magamtól tü- ' ■ dóm. A madarasi szobafestő 1948 óta egyfolytában kisiparos: — Baján tettem mestervizsgát,1 H és azóta, mert az egészségem is 1 olyan volt, nem szüneteltettem az ipart egy hétig sem. A négy- f venes években, az ötvenesek elején még nem nagyon festettek »3 az emberek. Kénytelen voltam beállni részesaratónak, cséplő- géphez elszegődni nyaranta. De * : alapjában véve a szakmámból él­tem akkor is. Régebben eljártam i dolgozni Kunbajára, Bácsborsód- ra, Katymárra is. Zeke György tizenkilenc éve ,| titkára a madarasi KlOSZ-alap- szervezetnek, tehát könnyen vá- , (j laszol a kérdésre: hány szobafes- ,.j tő található jelenleg a község- ben? ' i , | — Hét főfoglalkozású, kettő pe- ,, dig munkaviszony melletti kis- . iparos. Hat-hát kontár is „mű- . , ködik”. i — A négyezer-háromszáz lakó­sü faluban van-e konkurrencia a szafómáji belül? „• ' Van, érezhető.1 Rá'1 Vawűhft'1’' kényszerítve, hog$r,IIJÉ/l ^^foigo§í113, zunk, és jellemző, hogy az álla- v milag engedélyezett árlehetősé- 'J geket nem tudjuk kimeríteni. — Mikor kezdődik a szezon? — Március közepétől november 1 derekáig tart. De ha az órákat 11 összeadjuk, ledolgozzuk ez alatt ' az idő alatt az egész évet. . Ré­gebben a búcsú előtti, meg más ' ünnep előtti időszakok jelentet- " ték a nagy szezont, de ma már nem kötik ilyen alkalmakhoz a festést. És festetnek az emberek, ,f| van rá pénzük. Egyébként a kis- iparosok közületi munkákat nem ,! csinálnak, mert a tanácsnak is, a , tsz-nek is, a szövetkezeti részleg- nek is van festője. — A KlOSZ-titkárnak van elég festenivaló ja? )0 — Régi vagyok a szakmában, nem panaszkodhatok. A legidő­sebbek igényét is ki tudom elé­gíteni, mert megőriztem a régi rózsamintákat, a papírsablono-... kát. A fiatalok ezt a festési mó---' dot nem is tanulták már. És a sok rontás öreg fallal nem sze­retnek bíbelődni. Én az olyat is rendbehozom. A madarasi festőmester lakása falán oklevelek is függnek. Köz- j fejlesztési érdemeiért, társadal- i mii munkáért, húszéves tanácstag- . múltjáért kapta őket Zeke | György. A legújabb keletűt, az j Ipar Kiváló Mestere cím adomá- j nyozásáról, a megyei tanácsnál j állították ki. A. Tóth Sándor . 0 BlCSÉPSZER Vállalat felnőtt (Intenzív) szakmunkásképző tanfolyamat indít Kecskeméten — kőműves, — épületburkoló, — víz-fűtésszerelő, — ács-állványozó, — tetőfedő, — vízszigetelő és — vasbetonkészítő, — bádogos szakmákban. A tanfolyam egyéves, a megszerzett szakmunkás-bizonyít­vány országos érvényű. Munkásszállást, jó kereseti lehetősé­get biztosítunk. A tanfolyam költségeit a vállalat tanulmányi szerződés keretében átvállalja. Érdeklődni lehet: személyesen vagy írásban a munkaügyi csoportnál, (Kecskemét, Tatársor 1/a.). 1966 i t <

Next

/
Oldalképek
Tartalom