Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-11 / 135. szám
2 • PETŐFI NÉPE *1981. Június 11. ELFOGADTÁK BÁCS-KISKUN VI. ÖTÉVES TERVÉT (Folytatás az 1. oldalról.) — Javítani kívánjuk a lakótelepeken élők közérzetét azzal, hogy szebb, változatosabb épületeket követelünk meg a házgyári elemekből — s erre már jó példa is akad. Az eddiginél jobban összhangba kell hozni a lakásépítés ütemét a környezetrendezéssel, a lakótelep működését biztosító kapcsolódó létesítmények (óvoda, iskola, kereskedelmi és szolgáltató üzletek stb.)' megvalósításával. A tanácsoknak és a kivitelezőknek erre az eddiginél nagyobb erőfeszítéséket kell tenniök. — Nagyobb gondot kell fordítani a lakóházak korszerűsítéssel egybekötött felújítására, mert ezzel is mérsékeljük az új lakások iránti igényt. A következő öt évben 1200 állami lakás felújítására, korszerűsítésére kerül sor. Az OTP továbbra is kedvezményes kölcsönnel segíti a szövet-1 kezeti és a magántulajdonban levő lakások felújítását, korszerűsítését. — Az új jogszabályok adta lehetőséggel élve szervezni és segíteni kell a családok állapotváltozásához igazodó lakáscseréket. Ehhez a tanácsok — most először — külön pénzalappal is rendelkeznek. Tovább bővítjük a közműhálózatot A közműellátásban öröklött lemaradásunk mérséklését szívós munkával a VI. ötéves tervben is folytatnunk kell. Elsődlegesnek tartjuk, hogy a megye minél több lakóját biztonsággal lássuk el jó minőségű ivóvízzel. Mindenekelőtt az épülő 20 ezer lakás ilyen jellegű igényét kell kielégíteni, de folytatni kell a régebbi építésű lakások bekapcsolását is — az utóbbiakat főleg vízműtársulások létrehozásával. Célul tűztük ki újabb 5—6 település közműves vízellátásának társulati úton való megoldását, ahol a víztermelő kapacitás létrehozását felsőbb tanácsi támogatással segítjük, míg az elosztóhálózat létesítését a lakosság költségére szervezik a helyi tanácsok. Vizsgáljuk annak lehetőségét, hogyan lehetne a még ellátatlan további S—6 községet bekapcsolni a közműves vízellátásba hasonló feltételek mellett úgy, hogy legalább a tervidőszak végén., elkezdődjön a közműépítés. i’ébös-raa .. A vízellátás területén az utóbbi évek dinamikus hálózatbővítése mellett elmaradt a víztermelő kapacitások fejlesztése, ami a biztonságos vízellátás rovására megy. Növelni kell tehát a víztermelő és csúcstározó kapacitásokat, megépíteni a most még hiányzó víztornyokat, vagy hid- roglóbuszokat, s megoldani a 15— 20 éve épített vízművek rekonst-, ruk dióját. A szennyvízkezelés elsődleges feladata a többszintes lakások kiszolgálása, ezért a csatornahálózat bővítésére elsősorban városokban, ezenkívül Jánoshalmán és Lajosmizsén kerül sor. Ez utóbbi két helyen társulati úton. Keressük a megoldást a korszerű csoportos családi házak szennyvízkezelésére alkalmas kis teljesítményű, olcsó és lépcsőzetesen bővíthető szennyvíz- tisztító létesítmények kialakítására is. Előnyben részesíthetjük a mezőgazdasági hasznosítást és a nyárfás elhelyezés módszerét, amelyekkel kapcsolatban már jó tapasztalatokat szereztünk. A vezetékesgáz-ellátás bővítése azoknál a településeknél lehetséges, ahol már jelenleg is van ilyen szolgáltatás. A további lakossági bekapcsolásokra önkéntes társulás formájában nyílik lehetőség, amelyhez OTP-köl- csön is igénybe vehető. Az érdekelt tanácsok a gázszolgáltató vállalattal együtt már megkezdték a munka szervezését. Folytatjuk a hosszabb távon megmaradó tanyák villamosításának szervezését és anyagi támogatását a bevált pályázati rendszer keretében. Az e célra előirányzott. 30 millió forint — a 30 százalék támogatást figyelembe véve — mintegy 2,5—3 ezer tanya villannyal való ellátását segíti elő. A lakosság önkéntes társulásával történő útépítési akciók terén különösen Kalocsa és Bácsalmás ért el jó eredményeket, de töl>b településen szerveznek hasonló módon útépítést. A helyi kezdeményezések felkarolására a közelmúltban pályázatot irtunk ki, melynek értelmében a nagyrészben lakossági hozzájárulással és társadalmi munkával létesülő belterületi szilárd útburkolatok költségeihez kilométerenként 200 ezer forinttal járulunk hozzá. Ebben a formában 100 kilométer belterületi út építésére számítunk az elkövetkező öt évben. Az egészségügyi létesítmények korszerűsítése Az egészségügyi ellátás területén a korábbi erőltetett ütemű mennyiségi fejlesztés után meg kell szilárdítani az elért eredményeket. A fekvőbeteg-ellátásban a megyei kórház belépésével elértük a közepes ellátottsági szintet. Az új kórházakban — Kecskeméten és Kiskunhalason — az ellátás minőségi feltételei is jók. A többi kórházunkban azonban a korábban elmaradt felújítások, korszerűsítések miatt olyan helyzet állt elő, ami veszélyezteti az ittlevő ágyak működését is. Különösen a kiszolgáló létesítmények avultak el, amelyek korszerűsítése tovább nem halasztható. A VI. ötéves tervben a rendelkezésre álló fejlesztési és felújítási forrásokat ezekre a célokra kell fordítani, ezért a megyei kórház áthúzódó műszaki kiszolgáló létesítményeinek befejezése mellett a kiskunhalasi 150 ágyas krónikus ágyfejlesztésnek csak az elkezdésére jut fedezet. A működő kórházak üzembiztonságának megteremtése után gondolhatunk csak a megyei kórház további 300—500 krónikus ággyal való bővítésére, amelyet úgy kívánunk előkészíteni, hogy az a VII. ötéves terv elején megépülhessen. Fontos ellátási érdek fűződik ahhoz, hogy a tervezett kórházfelújítások tervszerűen és gyorsan megvalósuljanak, s a most még szünetelő ágyakat is mielőbb a gyógyítás szolgálatába lehessen állítani. Ebből a szempontból kiemelkedő feladat a megyei kórház Izsáki úti épületeinek, valamint a bajai kórház nőgyógyászati pavilonjának felújítása. A szakorvosi rendelők bővítése nem szerepel a kiemelt országos célok között. A megye északi részén kialakult rendkívül rossz helyzet miatt mégis tervezzük a kecskeméti új rendelőintézet megépítését. Javít a helyzeten a Kecskemét két társfqjzpontjában — Kunszentmikló^on. és / Tiszai kécskén — m^epülo *4iHetve 8 munkahelyes, később bővíthető rendelő is. Ezek nemcsak a kecskeméti rendelőintézetet tehermentesítik, hanem megkímélik a beutazástól a betegek jelentős részét is. Megépül a kiskunhalasi tüdőgondozó, ami ugyancsak régi jogos igényt elégít ki. Az orvosi alapellátást nyújtó körzeti orvosok műszerellátását is azért kívánjuk javítani, hogy minél több beteget tudjanak helyben ellátni. Az ebhez szükséges műszerek, kis laboratóriumok felszereléséhez szakmai és anyagi segítséget nyújtunk ott, ahol ehhez a személyi feltételek megvannak. A magukra maradt, rászoruló idős emberek anyagi támogatását és gondozását tovább kívánjuk fejleszteni. A VI. ötéves tervben 420 szociális otthoni hely épül, kétszer annyi, mint az előző tervidőszakban. Folytatni fogjuk az otthonházaik építését is, ahol az idős emberek megfelelő gondozást, egészségügyi és egyéb ellátást kaphatnak, s kulturált körülmények között élhetnek leadott nagyobb, vagy más típusú lakás ellenében. Ez a módszer az idősek érdekei mellett jól szolgálhatja a meglevő lakásalappal való gazdálkodás céljait is. A gyermekintézmények iránti igény mérséklődik, részben demográfiai okokból, részben a zömmel városokban megépülő új bölcsődék, óvodák jóvoltából. A társadalmi összefogás nagy vívmánya, hogy rövidesen minden óvodába jelentkezőt fel tudunk venni és csökken a zsúfoltság is. I • A tanácsülés alkalmából rendezett nézik az ülés résztvevői. településfejlesztési kiállítást (Tóth Sándor felvételei.) Háromszáz iskolai tanterem A kulturális ágazatban legnagyobb feladatunk a jelentősen növekvő létszámú általános iskolások oktatás^ és ellátási feltételeinek biztosítása. A következő öt évben 6 ezerrel nő ennek a korosztálynak a száma. Tanításukhoz mintegy kétszáz többlettanterem szükséges. Terveink csaknem háromszáz tanterem létesítésének előirányzatait tartalmazzák. Ezek között ideiglenes, vagy szükségtanterem is lesz a demográfiai hullám levezetése érdekében. Feltétlenül gyorsítani kell tehát az iskolai beruházások műszaki előkészítését és kivitelezését. Tantermeket pedig csak ott szabad megszüntetni, ahol elnéptelenedik az iskola, vagy műszakilag alkalmatlanná válik a tanításra. Az új komplett iskolához tartozzék a tornaterem. Ezen a téren az V. ötéves tervben nagyot léptünk előre. Továbbra az a sorrend azonban, hogy először a tantermek készüljenek el, s ezt követően a tornatermek. Ezek közül néhányat — más források kiegészítésével — olyan méretűre tervezünk, hogy az iskolai testnevelés mellett alkalmasak legyenek a tömeg- és versenysport céljaira is. Az oktatási intézmények többcélú kihasználását más módon is tervezzük. Nevelési központ jelleggel és többütemű kialakítási lehetőséggel épül a kunszentmik- lósi 16 tantermes iskola és más iskolák is ellátnak majd közművelődési és sportcélokat. Az V. ötéves tervből kimaradt I '>c*k elkezdeni tudjuk a VI. ötéves terv végén. Javíthat a helyzeten a meglevő intézmények korszerűsítése. Ezek között emelem ki a Katona József Színház 40 millió forintos felújítását, s a bajai volt zsinagóga könyvtárrá való átalakítását. Vitaindítómban a főbb célkitűzésekre kívántam ráirányítani a figyelmet. Kerültem a számokat, hiszen az írásos előterjesztés bőségesen szolgál adatokkal. Nem beszéltem a bevételek tervezett alakulásáról, azok realitásáról, a tanácsi szabályozókról. Erről csupán annyit jegyzek meg, hogy a feszített, de többségében reális bevételi előirányzatok megalapozottá teszik a költség- vetési és fejlesztési célok teljesítését. A bevételi tervek realizálásának van azonban egy alapvető fontosságú feltétele: az, hogy a népgazdaság — s ezen belül a megye gazdasága is — eleget tegyen a hatékonyság és a nemzetközi mércével mért gazdaságosság követelményeinek. A nemzeti jövedelem tervezett előállítása, s ebből a belső felhasználás előirányzatainak megvalósítása csak ebben az esetben lehetséges. Ha ezt nem tudjuk elérni, akkor tovább kell mérsékelni a közösségi fogyasztást, így a tanácsi kiadásokat is. Világosan kell tehát látni, hogy a lakosság életkörülményeinek javítása a legszorosabban függ gazdasági munkánk eredményétől. Az elmondott feltételek és bizonytalansági tényezők miatt tervünknek nyitottnak kell lennie a szükséges, vagy lehetséges változások előtt. A nyitottság nem csak a lehetőségek esetleges csökkentését jelenti, de a külső és belső feltételeknek a vártnál kedvezőbb alakulása esetén újabb fontos célok megvalósítását is tervbe vehetjük. Legyünk optimisták és dolgozzunk úgy, hogy a kedvezőbb irányú nyitásra kerülhessen sor. Reálisan látnunk kell, hogy az előirányzatok csak a már elért színvonal tartására elegendők, s erre is inkább csak az alapellátásnál. Elengedhetetlen követelmény tehát, hogy csak olyan fejlesztési, beszerzési, vagy támogatási döntést hozzunk, amelynek működtetési, fenntartási konzekvenciáit vállalni tudjuk. Mindez alaposan megfontolt, biztonságra törekvő, reális tervezést és ésszerű, takarékos gazdálkodást követel tanácsainktól, és az intézményektől. Ezt a magatartást meg kell követelnünk mindenkitől, akiinek tervezésigazdálkodási feladata és hatásköre van. Keresnünk kell a lakossági igények kielégítésének, az ellátás javításának, a jó társadalmi közérzet biztosításának kevésbé költséges, de annál gondosabb szervezést, lelkiismeretesebb munkát igénylő módszereit. S ebben rendkívül nagy tartalékaink vannak. Igen nagy erő a megye lakosságának a jó közösségi célokért áldozatot vállaló, tettrekészsége és segítő szándéka. A tanácsok legfontosabb feladata, hogy ezt a roppant tartalékot megfelelő tervcélok kitűzésével, a lakosság megnyerésével mozgásba tudják _hozni. így — és »akis így — foghattunk hozhogy a következő évek is sikert hoznak terveink valóra váltásában — mondotta végül Tohai László. A megye VI. ötéves terve felett igen élénk vita alakult ki, amelynek keretében felszólalt a kormány képviseletében dr. Horváth István belügyminiszter is. Hangsúlyozta, hogy a tanácsok gazdaságfejlesztő, szervező szerepe jelentősen megnövekedett. Nagy feladat hárul rájuk a lakosság életkörülményeit lényegesen meghatározó infrastruktúra fejlesztésében. Az összes állami juttatások 90 százalékával, az összes beruházások 20 százalékával gazdálkodnak. Fontos társadalompolitikai feladatuk tehát a költségvetési és felhasználási terv körültekintő végrehajtása. A továbbiakban a belügyminiszter röviden visszatekintést nyújtott az V. ötéves tervre. összegészében eredményesen valósítottuk meg a célkitűzéseket, voltak területek azonban, amelyeken elmaradtunk a tervtől. Bács- Kiskun megyében kedvező eredmények születtek. A középtávú terv központi előirányzata 5,JL milliárd forint volt, a tanácsi tervezés 6,2 mllllárdot irányzott elő, ténylegesen megvalósult több mint 7 milliárd forint értékű fejlesztés. A túlteljesítés lehetősége nem a hibás tervezésből fakadt, hanem a saját bevételek és az átvett pénzeszközök célratörő, aktív gazdaságszervező munkával való felhasználásának eredménye. Olyan tartalékokat tártak fel a tanácsok, amelyek lehetővé tették a tervek jelentős túlteljesítését. Az elkövetkező években szerényebbek lesznek a lehetőségek, lassúbb ütemben fejleszthetők a települések. Mégsem egyszerűen színtentartásról lesz szó, hanem •tervszerű előrelépésről több területen. Bács-Kiskun megye VI. ötéves terve jól előkészített, megvalósítható program. Olyan jellegű, hogy az előrehaladás — ha kedvezőbbé válnak a körül-’ mények — gyorsítható lesz. Helyesen vannak a tervben megfogalmazva az elsődleges, legfontosabb célok az alapellátás javítására. Természetesen nem lehetünk elbizakodottak — mondotta dr. Horváth István. — Egy olyan testület, mint a megyei tanács, mindig is a gondok megoldásán, a feszültségek feloldásán kell, hogy fáradozzon. így vdU ez a múltban, s fgy lesz ez a jövőben is. * Az idei terv végrehajtásának első öthónapi eredményei már rendelkezésünkre állnak. Kibontakozóban vannak a gazdálkodás minőségi tényezői. Tovább javult a külgazdasági egyensúly. Kedvezőbben alakult az export—import arány. A legfontosabb feladat az elért eredmények megszilárdítása és további javítása. Ami a megyei tanácsot illeti, az a fontos, hogy olyan tervet fogadjon el, ami reálisan megvalósítható, s nehezebb feltételek között Is tovább javítja a lakosság életkörülményeit. Felszólalt még a vitában Ma- jer Imre dunavecsei, Kincses Ferenc bajai, Zámbó Imréné kis- kunmajsai, Tánczos Sándor kiskunhalasi, dr. Dobos Ferenc kiskunfélegyházi megyei tanácstag. Elsősorban azokkal a gondokkal foglalkoztak, amelyek megoldását — a szűkös anyagi lehetőségek miatt — a megye VI. ötéves terve nem tud megoldani. Javasolták, hogy az esetleges pénzmaradványokat, valamint a közben feltárt bevételi lehetőségekből származó összegeket ezek megvalósítására fordítsák. A tanácsülés végül egyhangú szavazással elfogadta Bács-Kiskun megye VI. ötéves tervét, s A településfejlesztési verseny eredményei Ezután a második napirend előadója, Búza Dezső, a megyei tanács településfejlesztési, műszaki és kommunális bizottságának elnöke terjesztette elő, az V. ötéves tervidőszakban és az 1980. évben lezajlott településfejlesztési verseny értékelését. Az előterjesztés megállapította, hogy a megyei tanács és a Hazafias Népfront me- ’ gyei elnöksége öt évvel ezelőtt együttesen határozta meg a verseny feltételeit. Ezek 1977. és 1978. évben a megváltozott körülményekhez lettek igazítva. A versenyben kiemelt szerepe volt a társadalmi munka jó szervezésével elérhető többleteredményeknek, a településfejlesztésben való társadalmi részvétel széles körű kibontakoztatásának. Az 1980. évi társadalmi megmozdulások eredményeit jelentősen növelte az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára való országos készülődés, amely megnyilvánult a települések fejlesztésére irányuló felajánlások sokaságában is. Bács-Kiskun megye városai és községei az országos mozgalom kezdeményezői között '“ifortSK? 3? 0‘llim.JS tfaJíesiliú A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1981. március 15-i ülésén úgy döntött, hogy kiemelkedő eredményeik alapján: Kecskemét, Kalocsa város, Tiszakécske, Ágasegyháza községek nemzeti zászló, Kiskunfélegyháza város, Dunave- cse, Harta, Csátalja, Jászszent- lászló községek elismerő oklevél kitüntetésben részesülnek. A települést fejlesztő széles körű társadalmi összefogás tette lehetővé a megyében az 1980. évre tervezett fejlesztési célkitűzések túlteljesítését. A lakosság több mint 900 millió forint értékű társadalmi munkát végzett és mintegy 6 millió forint értékű helyi anyagot használtak fel a létesítmények kivitelezéséhez. Nagy sikerük volt a pártkongresszus és a felszabadulási évforduló tiszteletére indított mozgalmaknak, amelyek keretében 350 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. A településfejlesztési versenyt a bizottság értékelte, amelynek alapján első lett a városok között: Kalocsa, második Kecskemét, harmadik Kiskunfélegyháza, a nagyközségek között' első: Dunavecse, második Tiszakécske, harmadik Harta, a 2500 lakos feletti községek között első lett Kelebia, második Jászszentlászló, harmadik Vaskút, a 2500 lakos alatti községek között első lett Agasegyháza, második Csátalja, harmadik Kun- baracs. Az V. ötéves térv időszakában a megye lakossága több mint 3 milliárd forint értékű társadalmi munkával járult hozzá lakóhelyének fejlesztéséhez. Az 1976—1960 közötti ötéves időszak összevont értékelése alapján, a település- fejlesztési versenyben a városok között első lett Kecskemét, második Kalocsa, harmadik Kiskunhalas. A Bács-Kiskun megyei Tanács Járási Hivatalai között első a bajai, második a kecskeméti, harmadik a kalocsai járási hivatal. A nagyközségek között első lett Tiszakécske, második Dunavecse, harmadik Harta. A 2500 lakos feletti községek között első lett Vaskút, második Kelebia, harmadik Jászszentlászló. A 2500 lakos alatti községek között első lett Csátalja, második Kunadacs, harmadik Agasegyháza. Az 1980. évi településfejlesztési versenyben legjobb eredményt elért városok és községek között 3 millió 800 ezer forint jutalmat, 50 kiemelkedő társadalmi munkát végző részére emlékérmet adományoztak. Az 1976—1980 közötti ötéves összevont értékelés alapján a településfejlesztési verseny első helyezettjei versenyzászlót, a második és harmadik helyezettek oklevelet kapnak, s a legtöbb társadalmi munkát végzők között 128 „Településfejlesztésért” emlékérmet osztottak ki, amelyeket a helyi tanácsüléseken adnak át. A megyei tanácsülés elbatúróz- ta, hogy július 1-én településfejlesztési nagyaktívát rendez Kalocsán. Itt adják át az odaítélt« jutalmakat és kitüntetéseket. Itt hirdeti meg a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei elnöksége az újabb, 1981—1985 közötti, ötéves Télepülésfejlesztési versenyt. .. . Ezután a tanácsülés személyi ügyeket tárgyalt. Beosztása alóli felmentését kérte dr. Király László, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi! osztályának vezetője annak érdekében, hogy elfogadhassa a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karának igazgatóhelyettesi tisztét. Ebből az alkalomból szót kért dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. Méltatta dr. Király László több mint 25 éves eredményes munkásságát, amelyet a megyei tanács apparátusában fejtett ki. Fáradhatatlan tevékenységével mozdította elő a mezőgazdaság szocialista átszervezését, nagy érdemeket szerzett a nagyüzemi gazdaságok megszilárdításában és dinamikus fejlesztésében. Munkássága elismeréseként a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a közelmúltban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Dr. Romány Pál javasolta, hogy a megyei tanács a beosztás alóli felmentés mellett dr. Király Lászlónak fejezze ki köszönetét is több évtizeden át végzett munkájáért. A tanácsülés érdemei elismerése mellett mentette fel funkciójából Király Lászlót és az osztály vezetésével ideiglenesen Molnár Mihály osztályvezető-helyettest bizta meg. Végül a tanácsülés meghatározta harmadik negyedévi ülésének napirendjét, majd a legutóbbi ülésen elhangzott interpellációkra adott válaszokat hallgatta meg és fogadta el. Minden péntektől péntekig az Alföldi TpZÉP alkalmi vásárán június 12—18-ig a vegyes tüzelésű DU-KA KAZÁNOKAT 500,— Ft DARABONKÉNTI ÁRENGEDMÉNNYEL árusítjuk! Alföldi TÜZÉP Alkalmi Vásár Áruháza Szeged, Marx tér C-pavllon. Nyitva: 9—16 óráig. Szombaton: 9—13 óráig. Telefon: 10-435
