Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-11 / 135. szám

AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 135. szám Ár*: 1,40 Ft 1981. június 11. csütörtök Budapestre érkezett a nigériai elnök Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hivata­los látogatásra szerdán Buda­pestre érkezett Alhadzsi Shehu Shagari, a Nigériai Szövétségi Köztársaság elnöke. A nigériai államlő kíséretében van Ishaya S. Audu külügymi­niszter, Adekine Ebun Oyagbola asszony, tervezési miniszter, a magyar—nigériai gazdasági ve­gyesbizottság társelnöke, A. Ib­rahim Gusau mezőgazdasági mi­niszter, Sylvester Ugoh, a tudo­mányos-műszaki ügyek miniszte­re, Victor Masi pénzügyminisz­ter és Lawrance Fabunmi, a Ni­gériai Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete. A fogadtatáson megjelent Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke. Faluvégi Lajos, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Elnöki Tanács és a kormány több más tagja, köztük Púja Frigyes külügymi­niszter, továbbá az állami, tár­sadalmi élet számos más vezető személyisége. Ott volt a fogadtatás­nál Vadász Frigyes, hazánk nigé­riai nagykövete. Megjelent a bu­dapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Befejeződtek Moszkvában a szovjet—algériai tárgyalások MOSZKVA Szerdán Véget, értek a szovjet—al­gériai tárgyalások, amelyek ked­den keződtek meg a szovjet fővá­rosban a /hivatalos, baráti látoga­tásra érkezett Bendzsedid Sadli, az Algériai Demokratikus és Né­pi Köztársaság elnöke, a Nemze­ti Felszabadítás! Front Pártjának főtitkára részvételével. Szovjet részről a tárgyalásokon Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Nylkolaj Tyihonov kor­mányfő és Andrej Gromiko kül­ügyminiszter, az SZK KB Politi­kai Bizottságának tagjai és más személyiségek vettek részt. Az algériai delegációban Bendzsedid Sadli oldalán a kormány és a párt több vezetője foglalt helyet. Mint a Moszkvában a tárgyalá­sokról kiadott közlemény megál­lapítja, a felek behatóan átte­kintették a Szovjetunió és Algé­ria politikai, kereskedelmi, gaz­dasági és más téren megvalósuló együttműködésének kérdéseit. Megállapították, hogy a kiéleződő nemzetközi helyzet szükségessé teszi a politikai konzultáció és az eszmecsere további aktivizálását a két ország között az időszerű nemzetközi kérdésekkel, minde­nekelőtt a háború megakadályo­zásáért és a béke megőrzéséért vivott harc kérdésével kapcsolat­ban. Leonyid Brezsnyev pozitívan értékelte az Algériai Demokrati­kus és Népi Köztársaság imperi­alistaellenes külpolitikáját. Leonyid Brezsnyev és Bend­zsedid Sadli megelégedéssel szólt arról, hogy a Szovjetunió és Algé­ria együttműködése a különböző területeken gyümölcsözően fej­lődik. Ismételten kijelentették: mindkét részről arra törekednek, hogy folyamatosan tovább szé­lesítsék és mélyítsék az SZKP és az FLN, a Szovjetunió és az Al­gériai Demokratikus és Népi Köztársaság baráti kapcsolatait mindkét ország népe érdekében. (MTI) Határszemlék az esők után Az esőzések nyomán javultak a terméskilátások, legalábbis ott, ahol valóban kiadós csapadékot kapott a határ. Az elmúlt napok­ban eléggé szeszélyes volt a csa­padék eloszlása, volt olyan terü­let, ahol egyáltalán nem kapott nedvesség-utánpótlást a talaj. Má­sutt csak négy-hat milliméternyi esőt mértek, s ez csak arra volt elég, hogy elverje a port. A 30— 60 milliméteres „megszórt” tája­kon viszont szépen fejlődésnek in­dultak a növények. A mezőgaz­dászok határszemléinek tanúsága szerint ' jelentős terüléten meg­szűnt a már-fllár az aszályt idéző helyzet. A búza virágzása országszerte befejeződött. Ebben a stádiumban a növénynek különösen nagy szüksége van a nedvességre, ugyanis ilyen tájt erőteljesen in­dul meg a szemképződés. A ter­més eredménye tehát jórészt a június közepi nedvesség-utánpót­lástól függ. Mé*g az őszi árpa ter­méskilátásait is javította a csa­padék; annak ellenére Így van ez, hogy ezt a növényt a szárazabb talajokon a jövő hét végén már aratják. A csapadék és a fülledt Idő miatt az ország nagy kiterje­désű vidékein a búzatáblákat nö-' vényvédő szerekkel védik a fer­tőzésektől. a nagy hatású kémiai anyagokat repülőgépről és heli­kopterről juttatják a gabonatáb­lákra. A cukorrépánál a mezőgazdá­szok eléggé ritka jelenséget fi­gyeltek meg. Ez a növény idén szinte három szakaszban kelt ki. A szárazabb talajokon igencsak elkésve indult meg a fejlődés, másutt, ahol,több vizet kapott a zsenge növény, lassan-lassan még­iscsak „kinőtt” a földből a cu­korrépa, a jobb vízgazdálkodású talajokon viszont ugrásszerűen gyors volt a növekedés. Az esőzé­sek nyomán most megkezdődött a cukorrépatáblák között a növeke­désben mutatkozó különbség ki­egyenlítődése. Viszont erőteljes gyomosodási folyamat is megin­dult — a korábbi szárazság miatt nem hatottak eléggé a gyomirtó készítmények — és így sokfelé az országban kézi kapálással tisztít­ják meg a cukorrépaföldeket a gazoktól. A kukorica az esőzések nyomán erőteljes fejlődésnek indult, a nö­vény naponta 2—3 centimétert is növekszik június közepén. Miután a meleg Időjárás is kedvez a fej­lődésnek, a mezőgazdászok egye­lőre általában elégedettek a fon­tos takarmánynövény állapotával. A napraforgótáblákban szintén növekedésbeli különbségek mutat­koznak, a rosszabb vízgazdálko­dású talajokon csak 25—30 cen­timéterre nőtt meg a növény, má­sutt viszont 50—60 centiméteres magasságot mérnek. Országszerte megkezdődött a zöldborsó- betakarítása. Folyama­tosan érkeznek a gyümölcsszállít­mányok is a boltokba és a pia­cokra. (MTI) A megyei tanács ülése elfogadta Rács-Kiskun VI. ötéves tervét Tegnap Kiskunhalason, a járási-városi pártbizottság tanácskozótermében tartották meg Bács-Kiskun megye Tanácsának ülését, amelyen a kormány képviseletében részt vett dr. Horváth István belügyminiszter, ott volt dr. Romány Pál, a megyei pártbizott­ság első titkára, valamint a megye ország- gyűlési képviselői. Az ülést dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke nyitotta meg, s a résztvevők köszöntése után bejelentette, hogy a megüresedett megyei tanácstagi helyre Kecskemét város Tanácsa, 1981. má­jus 27-i ülésén Farkas Gábort választotta meg. A tanácsülés az új megyei tanácstag mandátumát hitelesnek nyilvánította. Ezt követően Gajdócsi István az alábbi napi­rendre tett javaslatot. — Előterjesztés a megye tanácsai VI. ötéves pénzügyi tervére, és az 1981. évi költségvetés és fejlesztési alap jóvá­hagyására. — Az V. ötéves tervidőszakban és az 1980. évben le­zajlott településfejlesztési verseny értékelése, valamint a VI. ötéves tervidőszakra szóló településfejlesztési verseny meghirdetése. — Bejelentések. — Interpellációk. A napirend elfogadása után Tohai László, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese, fűzött szóbeli kiegészítést, a Bács-Kiskun megye VI. ötéves tervére vonatkozó, írásban kiküldött előterjesztéshez. Tohai László beszéde Tisztelt Megyei Tanács! Néhány hete tárgyalta és fo­gadta el a testület az V. ötéves pénzügyi terv teljesítéséről ké­szült jelentést, most pedig a kö­vetkező öt esztendő feladatairól, lehetőségeiről kell felelősséggel döntenünk — mondotta bevezető­jében az előadó. A mai tanács­ülés tehát szerves folytatása az előzőnek, mint ahogy VI. ötéves tervünk is szervesen kapcsolódik az V. ötéves tervhez. A két kö­zéptávú terv közötti sokrétű ösz- szefüggésből kettőt emelek ki: A VI. ötéves terv első éveinek tennivalóit jórészt az előző évek­ben elkezdett, s tervszerűen, vagy tervszerűtlenül áthúzódó beruhá­zások folytatása és befejezése képezi. Ezek csökkentik mostani fejlesztési lehetőségeinket, ame­lyek egyébként is jelentősen meg­csappantak a korábbi évekhez képest. Nagy jelentősége van ugyan­akkor annak, hogy V. ötéves ter­vünk valamennyi kiemelt, társa­dalompolitikai szempontból fon­tos célját teljesítettük, vagy túl­teljesítettük. Ez a korábban ter­vezettnél kedvezőbb indulást eredményez számunkra a VI. öt­éves tervhez, még akkor is, ha más fejlettebb területekhez ké­pest ellátottságunk szintje sok tekintetben alacsonyabb. A VI. ötéves tervünkben meg­fogalmazható célokat és lehető­ségeket az V. ötéves terv már említett következményein túl számos tényező befolyásolta. Ezek közül elsőként a népgazdasági tervből adódó követelményrend­szert kell említeni, amely döntő mértékben meghatározta a nép­gazdaság, s ezen belül a lakos­sági ellátó ágazatok fejlesztésé­nek fő irányait és lehetséges mértékét. t Dr. Gajdócsi István megnyitja a megyei tanács ülését. A lakosság alapellátásának javítása Mint ismeretes, a VI. ötéves terv stratégiai fontosságú célki­tűzése a népgazdaság egyensú­lyi helyzetének, ezen belül kü­lönösen a külkereskedelmi és a nemzetközi fizetési mérleg szá­mottevő jávítása. Ennek egyik eszköze — a termelő tevékeny­ség hatékonyságának erőteljes növelése mellett — a nemzeti jö­vedelem belföldi felhasználásá­nak a korábbi évekhez képest jó­val szerényebb mértékű növelé-. se. Az eddig elért életszínvonal megtartása és megszilárdítása ér­dekében mérsékelni kell a köz­kiadásokat, így a tanácsi költség- vetésből — különösen a fejlesz­tési alapból — finanszírozható kiadásokat is. Ez a követelmény tükröződik abban, hogy a költség- vetésünk összege a VI. ötéves tervben évente átlagosan 6,1 szá­zalékkal -növekszik, a korábbi évek 10—11 százalékos emelke­désével szemben. Beruházási le­hetőségeink pedig csökkentek az V. ötéves tervhez képest. A második nagy jelentőségű té­nyező — ami a terveket befolyá­solta — az a megye lakosságának számában, korösszetételében, te­rületi mozgásában várható vál­tozás. A megye lakóinak száma lényegében nem változik, de kor- összetétele számottevően módo­sul. Ennek következtében mérsék­lődik a bölcsődék és óvodák, ugyanakkor növekszik az általá­nos iskolák, valamint az idős em­berek ellátását szolgáló intézmé­nyek iránti igény. Tervszerűen mérsékelni kívánjuk a lakosság városokba áramlásának mérté­két, de változatlanul jellemző lesz a külterületekről a települé­sek belterületére való költözés. Ezeket a változásokat terveink­ben figyelembe kellett venni. A harmadik fő tényező a terv­célok meghatározásához, ellá­tottsági színvonalunk alapos elemzése volt. Városaink, közsé­geink egymás közötti és orszá­gos összehasonlítását használtuk fel az országos tervező szervek­kel való egyeztetéseknél, vala­mint a megyén belüli elosztás meghatározásánál. A fejlesztési lehetőségek szűkössége azonban nem sok lehetőséget nyújt a terv­időszakban az ellátási szintek te­rületi kiegyenlítéséhez. A tervezés nagyon fontos alap­elve volt az igények rangsorolá­sa. A rendelkezésre álló pénz­forrásokat a lakosság legszéle­sebb rétegeit érintő igények ki­elégítésére, az ilyen jellegű fe­szültségek enyhítésére kell első­sorban fordítani. Ezekre a cé­lokra irányoztuk elő mind a költségvetés, mind a fejlesztési alap túlnyomó részét. A követke­ző években kiemelt feladatunk lesz: a családok önálló lakáshoz jutásának segítése a magánerő fokozott bevonásával; az egész­séges ivóvíz eljuttatása és bizton­ságos szolgáltatása minél több la­kásba; a környezetvédelmet szol­gáló szennyvízkezelés, valamint a köztisztasági helyzet javítása; az általános iskolák tantermi és diákétkeztetési lehetőségeinek bővítése a növekvő tanulólétszám igényeinek megfelelően; az egész­ségügyi ellátás összehangolt fej­lesztése és az időskorúakról való sokirányú gondoskodás. Az e célokra való erőteljes koncentrálást jellemzi, hogy fej-' lesztési alapból 1,9 milliárd fo­rintot lakásépítésre, 1,1 milliárd forintot vízügyi közművek létesí­tésére, 600 millió forintot az ál­talános iskolai oktatás fejleszté­sére, míg 566 millió forintot az egészségügyi és szociális ellátás feltételeinek javítására fordítunk. Ez azt jelenti, hogy a kiemelt feladatokra költjük összes beru­házási lehetőségünk 81 százalé­kát. A költségvetési előirányzatok felhasználásával is tükröződik az alapellátás elsődlegessége, bár a meglevő ellátó, valamint az igaz­gatási intézmények működtetése a kiadások nagyobb hányadát kö­tik le. Parkfenntartás, útfenntar­tás, közvilágítás stb. üzemelteté­si költségekre 1,6 milliárd, egész­ségügyi és szociális ellátásra 5,1 milliárd, az általános iskolai ok­tatásra 3,1 milliárd forintot for­dítunk. Ezek együttesen a teljes kiadási előirányzat 60 százalékát teszik ki. A felsorolt összegek mindegyike jóval az átlag feletti mértékben növekszik az V. öt­éves tervhez képest. A pénzügyi lehetőségek me­gyén belüli elosztásánál figye­lembe vettük, hogy minden tele­pülés ellátó szerepkörével arányo­san fejlődhessen, s mindenki a lakóhelyén, vagy annak közvetlen közelében juthasson az alapvető közművekhez (villany, víz), vagy alapvető közösségi szolgáltatá­sokhoz (óvoda, általános iskola, körzeti orvos, kereskedelmi stb.) ellátáshoz. Az alapellátás néhány szolgál­tatására még a fejlesztésre kije­lölt külterületi lakott helyeken is törekedni kell, hiszen több közü­lük nagyabb, mint néhány ki- ■ sebb falu. Ebben a tervidőszakban is folytatjuk a hosszabb távon megmaradó tanyák villamosítá­sát, mert a tanyán élő emberek — akiknek termékeire, munká­jára számítunk — ezt joggal el­várják tőlünk. Az alapfokúnál magasabb tí­pusú szolgáltatásokat, az erre ki­jelölt településeken kell fejlesz­teni úgy, hogy a vonzáskörzetük­be tartozó lakosság is minél egy­szerűbben hozzájuthasson (töb­bek között a középfokú oktatás, szakorvosi rendelés, kórház, szín­ház stb.) igénybevételéhez. E központi szerepkörű települések körét a megyei tanács a telepü­léshálózat-fejlesztési tervben az elmúlt év második felében hagy­ta jóvá. Ily módon a terv készí­tésénél már ennek alapján dol­gozhattunk. Az előző tervidőszakhoz képest nőtt a községek részesedése a megye összes pénzforrásaiból. Leginkább érvényesült ez a köz­ponti szerepkörű nagyközségek és a városkörnyéki községek ese­tében, amelyek alkalmasak arra, hogy lakosságukat ne csak meg­tartsák, de mind több embernek nyújtsanak otthont. E települések megteremtik a helybeli - munka­végzés és közösségi ellátás lehe­tőségét, vagy a közeli város gyors és könnyű elérésének feltételeit. A két népszámlálás között eltelt évtized népességmozgása bizo­nyítja, hogy az ilyen települések létszáma nő, s ezt a folyamatot érdemes és lehet erősíteni terv­szerű településfejlesztési intéz­kedésekkel. A lakásépítés minden formáját segítjük Ezután az előadó a tervből az alábbiakat emelte ki: A megye tanácsai a VI. ötéves tervben 21,1 milliárd forinttal gazdálkodnak, amelyből 16,6 mil­liárd forint a tanácsok által ko­rábban létrehozott intézmények és közművek üzemeltetését, 5,5 milliárd forint pedig újak létesí­tését, bővítését szolgálja. Ennek a nagyon jelentős — de az igé­nyekhez mérten szűkre szabott — összegnek célszerű elosztása és felhasználása nagy felelősséget ró a tanácsi tervezőkre és gazdálko­dókra. Éppen ezért a tervező munka demokratizmusára különös fi­gyelmet fordítottunk azáltal, hogy a megye párt-, tanácsi és társa­dalmi testületéi előtt széles körű vitában formáltuk ki a most elő­terjesztett tervjavaslatot. A me­gyei tanács tervgazdasági és számvizsgáló bizottsága együttes ülésen tárgyalta, véleményt mondtak a tervben foglalt elő­irányzatokról a városi tanácsok és járási hivatalok vezetői is. Az illetékes országos tervező szer­vekkel, ágazati minisztériumok­kal többszöri egyeztetésen vet­tünk részt, melyek eredményeit a javaslat magában foglalja. S hogy mégis maradtak e tervben feszültségek, jogos, de kielégí­tetlen igények, az nem az el­osztáson, hanem az elosztható összeg mértékén múlott. A terv részelemeit az írásban kiküldött előterjesztés részletesen tartal­mazza, ezért vitaindítómban csak néhány kiemelt célkitűzés­re kívánom ráirányítani a figyel­met. A VI. ötéves tervben változat­lanul legfőbb célkitűzéseink egyike a lakáshelyzet javítása. A tanácsi pénzforrások csökkenése miatt az eddiginél is szélesebb skálán kell mozogni a megoldási lehetőségek között. Elsősorban az alábbiakban kell a kibontakozás útját keresni: — Az eddiginél arányosabb te­herviselés mellett, fokozottabban kell bevonni a saját erőt a la­kásgondok megoldásába. Erre a július 1-én életbe lépő jogszabá­lyok lehetőséget adnak. — Minden lehetséges módon segíteni kell a lakásépítés vala­mennyi formáját. Az eddiginél lényegesen több segítséget kell adni a saját erőből építkezőknek. A hitelfeltételek javultak, de a folyamatos telekellátásról reális árak mellett minden tanácsnak felelősen gondoskodni keU. A tervezés, anyagellátás, kivitele­zés gondjait az erre hivatott szer­veiknek kell megoldani, de ebben nagy segítséget nyújthatnak a megye egyre több helyén létesülő lakásépítési szolgálatok. — A következő öt évben 20 ezer lakás építését tervezzük. Ennek 85 százalékát saját erőből külön­böző állami támogatással, ked- . vezményes hitellel segítve az építkezők nagy részét. Tíz külön­böző nagyságú lakótelepen 6320 lakás épül. 3320 lakást társasházi formában, s több mint 10 ezret családi házként építenek fel. Nö­vekszik az igény a korszerű cso­portos családi házak iránt, amely­nek ajánlott és tipusterwálaszté- kát bővíteni fogjiúc, és gyarapít­juk az ilyen építkezésre alkal­mas telkek számát. Szervezzük a kivitelezői kapacitás bővítését is a szövetkezeti építőiparban. — A városba áramlás tervsze­rű mérséklését szolgálja, hogy a városokon kívül 16 nagyközség­ben, illetve városkörnyéki köz­ségben nyújt a városival azonos kedvezmények mellett lakásépí­tési hitelt az OTP. Az itteni ol­csóbb telekárak és közműköltsé­gek bizonyára vonzóvá teszik ezeket a településeket, főleg a családiház-épitők számára. Ezzel együtt javítani kell a városok és a kijelölt városkörnyéki községek közlekedési kapcsolatát. ­(Folytatás a 2. oldalon.) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom