Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-10 / 134. szám
1981. Június 10. • PETŐFI NEPE • 3 ÁLLAMPOLGÁRI JOGON Egy esztendő mérlege a társadalombiztosításban Minden esztendőben megkapjuk azt a statisztikai jelentést, amelyet a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Bács-Kiskun megyei igazgatósága készít, összegezésként az előző év jellemző adatairól, melyek jól tükrözik a megye egészségügyi helyzetét és a társadalombiztosításból eredő juttatások mértékét, mindenkori állapotát. Önjáró gépek a kertészeti nagyüzemeknek Az önjáró kertészeti ' gépek iránt -r- a növekvő üzemeltetési költségek és a viszonylag magasabb ár miatt — az elmúlt két évben némileg csökkent a gazdaságok érdeklődése. A Mezőgépfejlesztő Intézet és a vele kapcsolatban levő üzemek azonban nem álltak le a további fejlesztéssel, számítva arra, hogy az érdeklődés mérséklődése csak átméneti lesz. Az újabb gépek próbáit, valamint a gyártás előkészítését megkezdték. A korszerű cukonrépa-betaka- rító gép ötéves fejlesztési munka eredménye, A már sorozatban gyártott berendezés a betakarítást egyetlen menetben végzi el. Továbbfejlesztett változata egy év alatt készült el, és a termelők kívánságára az úgynevezett két- menetes betakarító gépek családjába tartozik. (Ezt a konstrukciót a nagyüzemek jobban kihasználhatják.) A berendezés a nemzetközi összehasonlítást kiállta. Az idén húszat készítenek belőle. A kombájnt széles körű munkamegosztással alakították ki. Azt a részét, amelyik a betakarítást végzi a szekszárdi Mezőgép Vállalat fejlesztette ki. A Mezőgépfejlesztő Intézet vállalta ugyanakkor a járószerkezet és a tavaszi munkákhoz szükséges szerkezeti rész kidolgozását. Ez végzi a vetést és egyebek között a növényvédelmi munkákat- is. A mezőgazdasági nagyüzemeknek elkészítették az önjáró zöldborsógéprendszert. Készen van az önjáró zöldbabbetakarító-gép mintapéldánya is. A kísérleti munka tapasztalatai alapján szervezhetik meg a sorozatgyártást. Az uborkatermesztő gazdaságok kérésére előfeldolgozó gépsort terveztek. A prototípust sikerrel próbálták ki. (MTI) A füzet elején országos és középtávra szóló néhány adat szolgál összevetésül, a hazánkban már állampolgári jogon, tehát mindenkit megillető ellátás fejlődését is bemutatva. Érdekes a rövid felsorolás is az öt év alatt hatályba lépett főbb társadalom- biztosítási rendelkezésekről, melyek közül csak egyet említve: 1977. január 1-től a gyermekgondozási segély jogosultságát kiterjesztették a mezőgazdasági' szakszövetkezeti tagokra. A szokásostól eltérően talán nem lesz olvasóink számára sem érdektelen, ha folyamatosan bemutatjuk ennek a füzetnek egy-egy fejezetét, az áttekintést megkönnyítő felsorolásban. Kiadás, növekvő arányban Az ötödik ötéves terv utolsó évében tovább emelkedett a társadalombiztosítási ellátások színvonala, növekedett az egyes ellátást igénybe vevők száma. A fejlesztési intézkedések következtében növekedett a társadalombiztosítási kiadások összege. A tervidőszak első évéhez, 1976-hoz képest a társadalombiztosítás kiadása 33 365 millió forinttal, a nemzeti jövedelemre vonatkozó aránya pedig 11,8 százalékról 14,4 százalékra emelkedett. Egy esztendő, 1980 társadalombiztosítási kiadása 84 439 millió forint volt. Mindebben nincs benne az egészségügyi és a gyógyszerkiadások összege. A társadalombiztosítási ellátás fejlődésének fontos mutatója az egy dolgozóra (családtagi szolgáltatásokkal együtt) jutó társadalombiztosítási kiadások forintér- /téke, amely 1976-ban 10 ezer 110 forint volt, 1980-ban pedig 16 ezer 366 forint. A társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátás egy dolgozóra jutó forintértéke a havi átlagkereset 3,7-szeresének felel meg. Táppénzre több mint hétmilliárd Egy év alatt 7,7 százalékkal, vagyis 526 millió forinttal nőtt, s 1980-ban 7,3 milliárd forint volt a táppénzre kifizetett összeg. Aggasztó, hogy a mezőgazdasági baleseti táppénz növekedése megközelítette a 13 százalékot. Sajnálatos, hogy kevesebb pénzt’ kellett kifizetni anyasági segélyre. Ugyanakkor az mindenképpen jó volt a családosoknak, hogy főként az 1980. július 1-én életbe lépő differenciált emelés miatt 28,6 százalékkal megnőtt a családi pótlékra fordított összeg, ami hatszázezer gyermeket és 190 ezer családot érintett. Tovább nőtt a nyugellátásra költött összeg is, egy év alatt 16 százalékkal. Itt érdemes talán megemlíteni, hogy a nyugdíjkiadás részaránya meghaladja a 66 százalékot, az anyasági ellátás és a családi pótlékkal kapcsolatos kiadás pedig 23 százalékos arányú az összes kifizetésből. Nem futja a bevételből És a társadalombiztosítási bevételek, vajon mire futja mindezekből? A munkáltatói járulék bár hatalmas összeg — tavaly 43,9 milliárd forint volt — mégis „csak” 52 százalékát adja az ösz- szes ráfordításnak. A dolgozók nyugdíjjárulékából befolyt tavaly 16,5 milliárd, vagyis az egész összegnek 20 százaléka. A fennmaradó pénzt az állami hozzájárulás adja, ez a múlt évben 28 százalék volt, 3 százalékkal több, mint 1979-ben, forintban 24 milliárd. A nyugellátások és a családi pótlék differenciált emelése, valamint a jövedelempótlék bevezetése következtében jelentősen nőtt az állami hozzájárulás összege és részaránya. Igen érdekes adat, hogy hazánkban a saját jogon társadalombiztosításra jogosultak száma hétmillió volt a múlt évben, a családtagi jogon biztosítottaké pedig 3,7 millió, a két szám ösz- szesen csaknem a népesség számával azonos. (Folytatjuk) NAPONTA 126 JÁRAT Solt: autóbusz-csomópont * pKJPJB *4-*-*i (Straszer András felvételei.) Á4 inden út Soltra vezet? Túlzás, de az biztos, hogy kevés falut érint ennyi autóbuszjárat. Itt találkoznak a Kecskemét—Kalocsa—Baja, a Kecskemét—Kiskörös—Baja, a Dunaújváros—Dunaföldvár—Szelidi-tó, 'a Dunaújváros—Űjsolt, a Csengőd—Dunaújváros, a Dunaföldvár—Nagymajor, a Dunaföldvár—Solt, a Kecskemét—Siófok, a Kalocsa—Tass, a Dunaegyháza—Üjsolt, a Székesfehérvár—Zombor, a Budapest —Kalocsa, a Budapest—Baja— Gara, a Budapest—Bácsalmás, az Esztergom—Budapest—Baja, a Székesfehérvár—Baja, Hercegszántó, a Székesfehérvár—Kecskemét, az Eger—Dunaújváros, a Kecskemét—Dombóvár, a Szeged —Székesfehérvár, a Hódmezővásárhely—Pápa vonalak. A különféle vállalati munkásjáratokat nem is említettem. A nagyközségben szerzett információ szerint naponta 126 autóbusz utasai töltenek el némi időt az ország közepén fekvő solti autóbuszállomáson. Pontosabban megállóhelyen, mert állomásnak se hire, se hamva. „Közönséges" hétköznap is legalább hát-hétezgór V Tyr-F ren szusszannak egyet, mig továbbindul a kocsi. Hála a körültekintő menetrendnek, az átszállóknak se kell sokat várakozniuk, de olykor ez a kevés is soknak tűnik, akinek nincs pénze süteményre vagy italra és rossz az idő. Az Aranykulcs eléggé térés-tágas, a kiszolgálás miatt sincs panasz, a mellékhelyiségeket is a forgalomhoz méretezték, de előbb- utóbb kellene valami fedett hely ilyen fontos csomóponton. A legkisebb vasúti megállónál is építettek egy várót, ennyi az autóbusszal közlekedőknek is kijár- (na). A „kirakatpolitikát” sohase szerettem, de azt se tartom jónak, ha egy-egy ■ település leglátogatottabb része gondozatlanabb, elhanyagoítabb a többinél. Kevés jót visz magával Soltról, aki csak az Aranykulcs környékén pillant szét. Csinos virágágyak váltakoznak földkupacokkal, új épületek roggyant kerítésekkel, rozsdás hirdetőtáblák ízléses kulturális plakátokkal. A gyorsan fejlődő nagyközség, a mind nagyobb átmenő forgalom egyaránt az autóbuszállomás környékének további csinosítását, modernizálását szorgalmazza. (Nemcsak a rádióadó miatt tudnak egyre többen a Duna menti faluról.) Annál jobb, minél kedvezőbbek az utasok első benyomásai. ' H. N. MEGÚJUL A HŐSÖK TERE • Jó ütemben halad Budapesten a Hősök tere és környékének rekonstrukciója. Mintegy 2500 négyzetméteres területen fektetnek le új betonburkolatot, ez megközelítően any- nyi. mint a régi díszburkolat felülete. Ezután következhet a munka legkényesebb része, az új díszburkolat elhelyezése. Megkezdődött a Millenniumi híd újjáépítése is. (Fotó: Hauer Lajos — KS.) LADÁNYBENÉRŐL ÍRTÁK: Fizikai dolgozók eredményes vizsgája Lapunkban sokat foglalkozunk gítőink — a tanárok, a munkahea hiányos iskolai végzettségű gozó emberek tanulásával, illetve nem-tanulásával. Ezért adunk örömmel helyet annak a levélnek, mely a napokban érkezett szerkesztőségünkbe, s amely a fizikai dolgozók eredményes tanulásáról ad hírt. A ladánybenei Gáspár István és Gáspár Istvánná a következőket írják: „A múlt év őszén örömmel jelentkeztünk a község és a szövetkezetek vezetőinek a biztatására, kezdeményezésére beindított általános iskolai esti tagozatra. Ügy gondoltuk, ki "kell használni a kedvező lehetőséget, hiszen a nyolcadik osztály hiányát sokan éreztük munkahelyünkön, a társadalmi életben és otthon is, amikor iskolás gyermekeinknek segíteni kellett. Nagy elhatározással ültünk az iskolapadokba, huszonöt-harminc, s még ennél is több év után. A kezdet keserves volt. Rájöttünk, hogy a.-rég szerzett ismereteink megkoptak, hogy ma már más az oktatás anyaga, más az iskolai követelmény, mint a régi kis tanyai iskolákban volt, ahová a legtöbben jártunk. Sokszor előfordult, hogy abba akartuk hagyni a tanulást, de seExpedíció a Különleges tiszai expedíció száll vízre júliusban Kiskörénél, hogy ladikokon, népiesen szólva lélekvesztőkön három hétre birtokába vegye a folyót. Utasai alföldi néprajzosok, biológusok, ornitológusok, festő- és grafikus- művészek. Ütjük végcélja Tisza- ug. A két állomás között levő mintegy kétszáz kilométeres folyószakasz egyes pontjain kikötnek, sátrat vernek és hiánypótló tudományos kutatómunkát végeznek, illetve a művészet eszközeivel megörökítik a romantikus tiszai környezetet, felvillantják a folyómenti települések életét. A néprajzosok tanulmányozzák a vízi életet, a vízi közlekedést, kutatják a tutajozás, az átkelőkompok múltját és jelenét. Szemügyre veszik: a Tisza menti településeken lakók életében milyen szerepet játszik a halászat, lyi vezetők es családtagjaink — mindig biztattak bennünket. Végre eljött a nagy nap, a vizsga napja. Húszán voltunk, s mindannyian eredményesen vizsgáztunk. Sokunknak könny ragyogott a szemében. Örömünkben sírtunk: Ezen a napon húsz dolgozó embernek teljesült a régi vágya. A tanultakat az életben, munkánkban jól tudjuk hasznosítani. A tanulás sok minden iránt felkeltette az érdeklődésünket. Férjem és én is a boldog végzősök között vagyunk. Három felnőtt gyermekünk és egy harmadik osztályos unokánk van. Mi a kisunoka kedvéért vállaltuk a tanulást. Kérjük a tisztelt szerkesztőséget, amennyiben érdemesnek tartják írásunkat, közöljék.” □ □ □ Tisztelt ladánybenei levélírónk! Íme a bizonyság, hogy közlésre érdemesnek tartottuk levelüket. S mi több: szeretnénk, ha a jövőben gyakran kapnánk hasonló tartalmú leveleket a megye más településeiről is. —L —s. Tiszán az állattartás, az ártéri gazdálkodás, mi maradt meg a régi szokásokból, formákból, gyakorolják-e a vízhez kötődő háziipart, a vessző- és gyékényfonást, valamint a ladikkészítést. A biológusok a növény- és rovarvilágot, az ornitológusok a vízimadarak életét figyelik meg, hiszen a Tisza több ártéri erdejében, nádasaiban, tocsogóiban találhatók kis- kócsagok, kanalas gémek, bakcsók. Választ keresnek arra is, fellelhetők-e még a partifecske- tanyák, gólyafészkek; vizsgálják, hogy a civilizáltabb környezet, a mezőgazdasági gépek, vegyszerek, a vízszennyezések hogyan hatnak a természetes élő környezetre. A mostani vállalkozás bevezetője egy három évig tartó expedíciós munkának. A résztvevői tanulmánykötetben foglalják majd ösz- sze a tapasztalataikat. (MTI) A Bútorértékesítő Vállalat szegedi Dooms lakberendezési áruháza június 8-tól, június 19-ig kihelyezett vásárt rendez Soltvadkerten az Ady Endre Művelődési Otthonban. Nagy választékban, a hét minden napján (még vasárnap is) várjuk kedves vásárlóinkat lakószobákkal, szekrénysorokkal, kárpitozott és és kerti garnitúrákkal, valamint konyhabútorokkal. bűurét
