Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-05 / 130. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. június 5. A FEJLESZTÉS TÁVLATAI A MEGYÉBEN A gabonaipar is a megújulásra törekszik Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában kommunista aktívaUlést tartottak a Bács- Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat központi és hálózati szervezeteiben dolgozó párttagok. Megvitatták a szakma VI. ötéves tervének műszaki fejlesztési, termelési és kereskedelempolitikai koncepcióját, valamint az ebből adódó helyi feladatokat. A tanácskozást Bodoglárl Lajos, a megyei központ pártvezetőségének titkára nyitotta meg. Bevezetőjében utalt, a pártszervezetek munkájának jelentőségére a rövid és középtávú tervcélok megvalósításában. Hangsúlyozta, hogy a közgazdasági szabályozó- rendszer a tervezési munkában is fokozottabban igényli a szelektív fejlesztéspolitikát, a szükségletek kielégítésének rangsorolását. és ezeknek összehangolását a rendelkezésre álló lehetőségekkel. A korábbiaknál is nagyobb szerepe van a célok meghatározásának. a tervezett intézkedések széles körű ismertetésének, egyöntetű értelmezésének. Az aktívaülés vitaindító előadásában Babinszki János műszaki igazgatóhelyettes vázolta a szakma műszaki, gazdasági és szervezeti fejlesztésének összefüggéseit a népgazdaság VI. ötéves tervében meghatározott célokkal és követelményekkel. A gabonaiparnak — mondotta többek között — csak akkor. és annyiban van lehetősége gazdasági eredményességét megfelelő szinten tartani, vagy előbbre lépni. ha idejében felismeri a piaci viszonyok változásait, és ehhez igazodva alakítja ki tevékenységének fejlettebb módszereit. A megújulásra való törekvés tehát olyan szükségszerűség, amelynek alá kell rendelni a vállalat minden anyagi- és szellemi erőforrását. Erre összpontosítani a középtávú tervekben felhasználásra előirányzott pénzeszközöket is. Részletesen ismertette a gyártmánykorszerűsítés és választékbővítés, valamint nyersanyag és0 késztermék elhelyezésénék javítására tervezett fejlesztéseket Ezek között első helyen szerepel az évi 60 ezer tonná teljesítményű. mintegy 250 milliós beruházással épülő kecskeméti koncent. rátumgyár. Ennek 1982 második felében történő üzembe helyezésével megszűnik a más megyékből ide történő takarmányszállítás. Jelentősen javul a takarmány minősége, zökkenőmente- sebb lesz a fogyasztók — legfőképpen a háztáji, és kisegítő gazdaságok — igényeinek kielégítése is. A beruházási program tartalmazza a terménytároló tér bővítését 23 ezer tonnával, a kalocsai körzetben. Felépül a kecskémé ties mélykúti 6 ezer. a jánoshalmi 8 ezer tonnás fémsiló. Ezenkívül a vállalat a szükségraktárak helyreállításával, megerősítésével, mintegy 10—15 ezer tonna tárolóteret hosszabb idejű igénybevételre tud alkalmassá tenni. Korszerűsítik a technológiát a bácsbokodi és a mélykúti takarmánykeverőben, valamint, a kalocsai malomban. Ez a munka a kapacitásnövelésen túl, lehetővé teszi a jobb minőségű és szélesebb választékú termékelőállítást. Nem utolsósorban pedig az ott dolgozók munkafeltételeit és szociális ellátottságát javítja. A vállalat kommunistái fel• Folyamatosan bővítik a terménytároló helyeket. Képünkön: a bácsbokodi építkezés. • A búza sikértartalmát vizsgálják örfes elolt a kecskeméti kör!, zeti üzemben. (Straszer András felvételei) szólalásaikban hozzáértően fogalmazták .meg véleményüket. A feladat végrehajtásában támogatják a vállalat gazdasági és politikai vezetését, s tevékenyen részt- vesznek abban. A kalocsai körzeti üzemtől Regény! Gábor, az irányító- és vezető ipunka stílusváltozásának szükségességét húzta alá. kiemelve. hogy korszerű üzemeket, technológiát. avult vezetési módszerekkel és szemlélettel eredményesen működtetni nem lehet. Barabás Nándor kiskunhalasi üzemvezető — többek között — azt hangsúlyozta, hogy magas színvonalú termelési módszerekhez a szervezetet is hozzá kell igazítani. Ezek összhangja teremtheti meg az anyagi és szellemi ráfordítással arányban álló gazdasági eredményt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a korszerű szervezet, a szakembergárda tudásának növelése nélkül csak félmegoldás lehet. Felmerül tehát a továbblépés igénye. Mint ahogyan változtani szükséges az anyagi és erkölcsi ösztönzés eddigi gyakorlatán is. Szólt arról, hagy a szűkösebb fejlesztési források jó kiaknázására célszerű az élelmiszeripar és a mezőgazdaság más vállalataival, üzemeivel társulni. A beruházási célok egyeztetésére — a fejlesztési és kereskedelmi együttműködésben rejlő lehetőséget pedig gyümölcsözően hasznosítani. Kiskunfélegyházáról Fekete István, az irányító és végrehajtó szervezetek együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. valamint azt, hogy az emberek munkahelyének. vagy addigi munkakörének a megváltoztatása csak akkor lehet zökkenőmentes. ha az érdekeltek fel- (ismefivei ,a?j itár^pő&iroii szükségességé); (velü^0e^§tér;: tésben teszik. Elmondta, nogy a félegyházi körzeti üzemben dolgozók megértik azt a vállalati elhatározást, miszerint, ott számottevő fejlesztést nem irányoznak elő. Bíznak azonban abban, hogy az egyéb területen végrehajtott változtatások közvetve segítik a vállalat félegyházi dolgozóinak munkáját is. Nagy felelősséggel szóltak a kommunista aktívaülés résztvevői a vállalat és a fogyasztók kapcsolatának javításáról, a megye mezőgazdasági nagyüzemeivel a partneri viszony gyümölcsözőbbé tételéről. Figyelmet keltőén fogalmazták meg a vezető- és szakember-utánpótlás — általában a személyzeti és kádermunka — kérdéseit, és a megfelelő megoldást sürgették. Állást foglaltak abban, hogy a korszerű termelési módszerek új munkavégzési gyakorlat meghonosítását sürgetik. Dr. Molnár István vállalati igazgató összefoglalójában kiemelte, hogy magasabb színvonalú termelési és kereskedelempolitikával a vezetés és irányítás módszerének fejlesztésével valósulhatnak meg a célok. Sándor István pártvezetőségi tag Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Szakszövetkezetből kiváló termelőszövetkezet A kiskunmajsai Petőfi ■ Termelőszövetkezet mindössze 1978 végétől viseli a magasabb szervezettséget jelző tsz címet. A gazdaság jelenlegi 6 ezer hektáros területe azonban már több mint hat éve alakult ki szak- szövetkezetek egyesülésének Sorozatú, dl. A rossz termőhelyi adottságok, a termelés kedvezőtlen közgazdasági feltételei ellenére céltudatos munkával két év alatt sikerült olyan nagyüzemi keretet kialakítani, ahol a földterület 71 százaléka közös művelésbe került. A gondokat abban az időben jelentékenyen szaporította g termelőeszközök hiányos volta. Azonban a háztáji termelés irányítása, a tagi munkák színvonalának emelkedése 1978-tól kedvezően befolyásolta a gazdálkodást. Ugyanez év végére megteremtették a feltételeket a termelőszövetkezetté alakuláshoz. Az előrelépés szükségességének felismerése, majd a gyakorlati-megvalósítás összehangolt politikai munka eredménye. Az átalakulással nem keletkezett törés a szövetkezet gazdálkodásában, ami a népgazdasági érdekek figyelembevételével megvalósított, megváltozott helyi feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást jelenti. A termelőszövetkezetté vá. lás kedvezően érintette azokat a tagokat is, akik addig nem 'vettek részt rendszeresen a közös munkájában. lg^ mintegy kétszázan lettek termelőszövetkezeti tagként nyugdíjjogosultak, olyanok, akik - már reményüket is elvesztették, hogy korábban megszerzett éveiket figyelembe vegyék. Sokat javult a dolgozók' életszínvonala, komoly előrelépés történt a munkakörülmények javításában, a szociális és a kulturális ellátásban is. A gazdaság önkormányzati rendszerének fejlődésével a közös gondok , megoldásában mind többen vesznek részt. A környező ipari és mező- gazdasági üzemekkel kialakított jó kapcsolatnak nemcsak a gazdaságban, hanem a nagyközségben is hasznát látják. A termelőszövetkezetté alakulás óta a gazdaság tiszta vagyona mintegy 22 százalékkal, árbevétele 37 és jövedelme 135 százalékkal nőtt. Mindez bizonyítja, hogy nem csupán formális előrelépésről van szó. A múlt évi gazdálkodás eredményei alapján a kiskunmajsai Petőfi Termelőszövetkezet megkapta a Kiváló címet is. P. Szabó János a szövetkezet . párttitkára AZ EMBERI KÖRNYEZETÉRT VÉGZETT MUNKA Menteni, amíg nem késő Június 5-én talán a szokottnál is 'több szó esik környezetünkről, ma van a környezetvédelmi világnap. Egyre több ember háborodik fel a hányaveti szemetelés láttán. Ez azonban csupán egyik tényezője annak, hogy sivár, lakhatatlan pusztává alakítsuk szőkébb életterünket. Pedig a puszta! Alig kerül ki a nyomdákból — külföldieknek szánt — magyarországi kedvcsináló, amelyben ne szerepelne a puszta. Vajon mi, az Alföldön élők mennyire ismerjük a messzenyúló rónaságot, állatvilágát, növényzetét, mindennapjait? A kunszeritmiklósi 620. számú Ipari Szakmunkásképző Iskola igazgatója. Hosszú Sándor — aki talán legtöbbet tett azért, hogy szűkebb környezete minél jobban megismerje azt a tájegységet, amelyben él — ma veheti át Budapesten a Hazafias Népfront székházában munkája elismeréseként. az idén alapított „Az emberi környezetért” kitüntetést. Az 1975-ben létrehozott kun- szentmiklósi helytörténeti múzeumban beszélgettem Hösszú Sándorral. miután végigkalauzolt a tárlók, tablók, állattani, néprajzi gyűjtemény között. — Tizenhét éve élek Kunszent, miklóson — mesélt az életéről.— A Bácskában születtem. ' később magam is. mint édesapám tanyai tanító lettem. De nem akarok elébevágni. Édesapámmal, amikor csak lehetett kiszabadultunk a határba — többek között — Hermann Ottó könyvével' kezünkben'tanulmányoztuk a természetet. Ismerkedtünk a nővé. nyekkel, állatokkal. Ekkor szerettem meg a biológiát. Azt, amit abban a környezetben kezdtem magamba szívni. 35 éves pedagógusi pályafutásom alatt szerettem volna átadni a fiatalságnak. Később megszereztem a főiskolai, majd az egyetemi diplomát is. Egy igényes tanár mindig szűknek érzi a tananyag. a tanterv korlátáit. Szerencsére életre lehet kelteni a szakköröket. Amíg a gimnáziumban tanítottam, sokat jártunk ta- nítványáimmal a környék szikes pusztáján. Érdekes, hogy még a mező- gazdaságban dolgozók is alig tudnak többet szűkebb környezetükről. mint a városlakók. Amikor vetítettem az itt a határban fényképezett növényeket, hitetlenkedve csóválták fejüket. # Hosszú Sándor: — Bárhol élnék az országban, ugyanezt csinálnám. Munkám sikerét akkor látom, amikor ezek az emberek néhány nap múlva megállítanak az utcán: — Igazgató új, tényleg itt. tetszett fényképezni, mert magam is láttam már. Hogy mehettem el eddig mellette ... ? Nagyközségünkben a Kiskunsági Nemzeti'' Park létrehozásával indult meg a változás. Az alapítóokmány aláírása után megszerveztük dr. Jakab László vezetésével — az eddigi értelmiségi klubból — a KNP baráti kört. Azt hiszem az országban kevés ilyen hatékonyan működő klub létezik, mert alig egy esztendő alatt hoztuk tető alá ezt a múzeumot. Az egykori romos épületben sikerült az egész község ösz- szefogásával átmenteni valamit a pusztai értékekből, életformából. Látni kellett volna azt, amikór elkezdtük. Sokan tamáskodtak, második, harmadik nap viszont már nemcsak „véletlen” vezetett erre az útjuk hanem szántszándékkal jöttek segíteni. Eddig huszonötezren látogatták jneg a gyűjteményt. Meg is kell becsülnünk ezt ’ a vidéket, mert ez a II ezer hektáros puszta, a második legnagyobb az országban. A szoloncsák talajon élő növényzet pedig egyedülálló. Itt találhatunk többek között sziki zsázsát — útifüvet —. őszirózsát, erdélyi útifüvet, sóvirágot. A madárvilág sajnos, megcsappant. az 1926-ban épített csatorna levezette a vizet, így más költőhelyet keresnek. Nem közöm- bős. .hogy a jeleníti, ..állapotot meddig tudjuk tartani, sajjnos i nréúV-^ok madá^oeltűnt,, ami jegykor' őshonos volt itt. Már csak a mi kis gyűjteményünkben láthatják azok is. akiknek egykor még a fejük felett köröztek — mondotta végezetül Hosszú Sándor. Cz. P. • A múzeum, amit egy község épített jórészt társadalmi munkával. A szakipari munkákat a 620-as diákjai végezték. Nyár eleji tennivalók Nemcsak a Kecskemét környéki kiskertekben berregnek — most már lassan hetek óta — • a vízszivattyúk. Az időnként nyakunkba zúduló zápor csak a munkát állítja le. elegendő vízhez nem juttatja a gyakran szomjazó növényeket. A GYÜMÖLCSÖSKERTBEN a hiányzó nedvességet, pótoljuk! Csak akkor várhatunk jó eredményt, ha — különösen a homokon — legalább 40 liternyi vizet juttatunk egy négyzetméterre. A június eleji öntözés a csonthéjasoknál és a bogyós gyümölcsöknél az erőteljes növekedés miatt elengedhetetlen. Ilyenkor juttassuk ki az utolsó adag nitrogént is. Tíz dekagrammnyit két négyzetméterre. A húsvéti fagyok ellenére a jobban , kötődött gyümölcsfákon megkezdhetjük a termés ritkítását. Érdemes ezt a munkát elvégezni. mert kevesebb, de minőségben értékesebb gyümölcsöt szüretelhetünk nyár végétől őszig. Folytassuk a koronák hajtásrendszerének „igazgatását”. A kellően megerősödött egyéves vesszőket igazítsuk a rögzítő huzalokhoz vagy az erős ágakhoz. Az őszibarackfa koronáját úgy kell kialakítani, hogy belsejébe a lehető legtöbb gyümölcs- érlelő napfény jusson. Az almák már dió nagyságúak. Ezért vigyázzunk a növény- védelmi munkák során a melegben történő permetezésekkel, ha nedvesíthető kéneket használunk. A SZŐLŐBEN továbbra is legfontosabb teendő a hajtásválogatás. Ezzel csökkenthetjük a fagykár hatását, valamint elősegíthetjük a hajtások zavartalan fejlődését. Az elfágyott tőkéknél idén alkalmunk nyílhat a magas termőfelület kialakításának rpeg. kezdésére: hagyjuk meg azokat a vesszőket, hajtásokat, amelyeknek legnagyobb esélyük van arra, hogy beérnek. Folytassuk a i nem megfelelő fajtájú tőkék kiváltását. Az új fajtákat a korábban eltelepített, most már hajtó alanyvesszőkről nyert oltószerekkel végezzük. Az oltásra csak a legfejlettebb hajtásokat használjuk. Egyik leg- fontosab követelmény, hogy a nemeshajtás, amelyet ' oltunk, mindig friss legyen. A permetezések folyamán minden alkalommal keverjünk a léhez a növényvédő szerek mellett lombtrágyázó szert. Nemcsak a gyümölcsösben, de a szőlőben is öntözzünk, ahol lehetőségünk van erre. Inkább ritkábban. de akkor sok vizet juttassunk tőkéknek.,. A ZÖLDSÉGES KERT egyre több munkát ad. Még vethetjük a rövid tenyészidejű sárgarépát, és a csemegekukoricát. Ha télre szánjuk a kék karalábét. most vessük hidegágyba. Hasonlóan neveljük a karfiolpalántákat is. A máspdtermény- ként vetett fejes káposzta palántanevelését kezdjük meg. Ugyanígy ültethetjük a bimbós kel, a négy-öt leveles zeller és paradicsom palántáit is. A sza- ' badföldre ültetett ' sárgadinnye másodrendű hajtásait csípjük Vissza, az ötödik, hatodik kifejlett levél fölött. A vízigényes növényeket öntözzük. A dinnyének, az uborkának, a nyári reteknek rendszeresen adjunk 10—14 milliméter vizet. A DÍSZKERTBEN is legfontosabb teendőnk a csapadék pótlása. A reggeli vagy az alkonyati órákban locsoljunk. A szoba, vagy az erkély növényeit lomb- trágyázzuk 0,2 százálékos Wuxal, illetve Volldünger oldatával.' A rózsák számára legfontosabb ebben az időszakban a kálium. Egy-egy tő köré 3—4 dekagrammot szórhatunk, utána azonban , alaposan locsoljuk be. Ha megérkezik a várva várt eső, szobanövényeinket tegyük ki a kertbe „ázni". A NÖVÉNYVÉDELMI MUN-’ KÁK során ügyeljünk arra. hogy # A szobanövények meghálálják, ha „fogságukból” szabadulva a kertben várhatják az esőt. Képünkön, a ritkán virágzó klivia. megkezdődött az almamoly rajzása. Az első lárvák kelését, június első napjaiban várhatjuk. A cseresznyelégy is rajzik. A tojáslerakás indokolja a védekezést. Érdemes a késői érésű meggyfákat is permetezni, Unit- ron 40 EC 0,2 százalékos töménységű oldatával. Ha észleljük a mo_ nília vagy a levélfoltosság tüneteit, akkor keverjünk a permetlébe Dithane M 45-t. 0,2 százalékos töménységben. A rovarölő szerek közül 0,25 százalékos töménységű Safidón oldatával védekezzünk az őszibarackfát károsító keleti gyümölcsmoly hernyói ellen. A szőlőben Thiovittal, 0,3 százalékos töménységben, vagy Ka- rathane FN—57 0,1 százalékos töménységű oldatával védekezzünk a lisztharmat ellen. A burgonyatöveket védjük a burgonyabogártól. Erre a célra Unitron-t vagy Safidon-t keverjünk a permetlébe és a kezelést kéthetenként ismételjük meg. A növényvédelmi munka során ügyeljünk az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására!
