Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-05 / 130. szám

mtá . 'Za z:b JS IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: nyugat felől átmeneti felhősödéi, elszórtan zá­porok, helyi zivatarok. Mególénkttló, gyakran megerósödfi déli, délnyugati, a Dunántúlon északnyugati, né­ha viharos szél. Kissé mérséklődő meleg. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15—20, a legmagasabb nappali hőmérséklet ül-21 fok kö­zött. (MTI) ELSŐ LÉPÉS: GAZDÁT KERESNI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A termálvizek megyei hasznosítása AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 130. szám Ára: 1,40 Ft 1981. június 5., pénteki Ismert, hogy hazánk nem bő­velkedik kőóla j ban, földgázban, feketeszénben — általában ener­giahordozókban. Éppen ezért el­engedhetetlen, hogy a népgazda­ság a hagyományos „hordozók­kal” való takarékoskodás mel­lett keresse az energianyerés új, hazai útjait. A termálvíz hőener­giájának gazdasági hasznosítá­sa például még országosan gye­rekcipőben jár, tehát ezen a té­ren tartalékaink vannak. 'Ezért is volt időszerű az az eszmecse­re, amelyet a napokban az MSZMP rriegyei bizottságán tar­tottak a gazdaságpolitikai osz­tály szervezésében. A tanácskozás témája az volt, milyen lehetőségek vannak Bács- Kiskunban a geotermikus ener­gia hasznosítására. Az összejö­vetelt Halász István, a gazdaság- politikai osztály munkatársa nyi- * tóttá meg. Rövid bevezetőben mondta el, hogy á megye VI. öt­éves tervi energiagazdálkodási, energiaracionalizálási program­Magyar—jugoszláv pártközi tárgyalások Csütörtök délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának székházában Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárá­nak és Lazar Mojszovnak, a JKSZ KB Elnöksége elnökének vezetésével folytatódtak a ma­gyar—jugoszláv pártközi megbe­szélések. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének baráti látogatáson hazánkban tartózkodó küldöttsé­ge délután Lazar Mojszov veze­tésével a Magyar Optikai Mű­vekben tett látogatást. Elkísérte a küldöttséget Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. Részt vett a programon Simon Pál, hazánk belgrádi és Milan Veres, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság bu­dapesti nagykövete. A vendégeket Jassó Mihály, a XII. kerületi pártbizottság első titkára és a nagyvállalat vezetői fogadták, majd a pártbizottság tanácstermében Posch Gyula ve­zérigazgató adott tájékoztatást a budapesti, valamint az öt vidéki telephelyen tevékenykedő csak­nem nyolcezres kollektíva mun­kájáról, termelési eredményeiről, feladatairól, S szólt a MOM fej­lődő jugoszláv partnerkapcsola­tairól. Ezután megtekintették a gyár­történeti kiállítást, a ferritgyár- tó, a forgácsoló, valamint a szá­mítástechnikai berendezéseket gyártó üzemrészt, s ez utóbbiban • A jugoszláv vendégek a MOM-ban. megszemlélték a gyár termékei­ből összeállított bemutatót. A JKSZ küldöttségének MOM-ban tett látogatása baráti eszmecseré­vel zárult. Lazar Mojszov nagy tervei valóra váltásához. elismeréssel szólt a gyár munká­járól, az üzemrészekben látot­takról és további sikereket kí­vánt a kollektívának jövendő SOK GONDOT QKÖZ AZ ASZÁLY Kezdeményezések Kiskunfélegyházán Kiskunfélegyházát és kornyékét is már hetek óta elke­rüli az eső. Az aszály arra késztette a város területén és a hoz­zá tartozó négy községben gazdálkodó termelőszövetkezetek párt- és gazdasági vezetőit, hogy intézkedési terveket ké­szítsenek a már eddig jelentkező kiesések pótlására. Az érintett nyolc termelőszö­vetkezet párttitkára beszámolt az elképzelésekről a városi pártbi­zottság vezetőinek. A tanácsko­záson kitűnt, hogy felelősségtel­jes munkát végeznek a mezőgaz­dasági üzemekben. A tavaszi fel­adatokat jól előkészítették és időben elvégezték. A 24 ezer hek­tárnyi szántóterület hasznosítása az adottságoknak megfelelő. Fő növények a kalászos^ gabona és a kukorica) dé termesztenek évelő pillangóst és szálak takarmányt, ipari növényeket is. Már most megállapítható, hogy valamivel ' alacsonyabb termésre számíta­nak, mint tavaly. Néhány helyen az aszály miatt kényszerérés ta­pasztalható. Kiskunfélegyházán például a Lenin Termelőszövet­kezet, Pálmonóstorán a Keleti Fény Termelőszövetkezet foglal­kozik konzervipari célra borsó­termesztéssel. Négy szakaszban vetették a borsót, a koraiaknál az. aszály miatt kényszerérés je­lentkezik, ezért a napokban meg-\ kezdik a betakarítást. Készülnek a kalászosok beta­karítására is, egyes 'helyeken a szárazság miatt szorulnak a sze­mek, valószínű előbb kell hozzá-' fogni az aratáshoz. A növénytermesztésben jelent­kező kieséseket az állattenyész­tésben próbálják pótolni. Az első öt hónapot alapul véve, ebben a főágazatban 15—20 százalékkal túlteljesítették a gazdaságok ár­bevételi tervüket. A jó gondozás­nak és takarmányozásnak meg­felelően növekedett a tejterme­lés & tehenészetekben, több ba­romfit neveltek a tervezettnél, különösen pecsenye- és májlibát. Ügy számítják, hogy ami a nö­vénytermesztésből eddig kiesett, az állattenyésztésből származó árbevételi többlet máris pótolta. A gazdaságok az állattenyész­tés tervének teljesítése érdeké­ben igyekeznek gondoskodni ele­gendő tömegtakarmányról, a melléktermékeket jobban hasz­nosítják. A borsószárat, amelynek tápértéke a lucernaszénával egyenértékű, silózzák és szárít- mányt is készítenek belőle. Az őszi árpa és a zöldborsó után a tervezettnél több rnásod- vetésről gondoskodnak. Főként kukoricát vetnek a tömegtakar­mány pótlása céljából. A gyepte­rületekről a szénabetakarítás megtörtént, a fűtermés kevesebb mint tavaly, de a minőség jobb. Lehetőség van a melléküzem­ágak fejlesztésére, arra töreked­nek, hogy ésszerűen hasznosítsák a rendelkezésre álló munkáskeze­ket. A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezetben a vas­üzemben foglalkoztatják a tago­kat. Kunszálláson házi tésztát készítenek. Tavaly az Alkotmány Termelőszövetkezet 165 tonna tésztát gyártott, az idén 320 ton­nát szándékoznak. Szó esett a tanácskozáson ar­jába beépítették mint lehetősé­get a termálvizek hasznosítását is. Megemlítette, hogy az úgyne­vezett energiaracionalizáláshoz, vagyis az ésszerűbb, olcsóbb energiafelhasználás feltételei­nek megteremtéséhez állami tá­mogatás, illetve kedvezményes hitel igényelhető. Sajnos, a me­gyében benyújtott ilyen célú, összesen 21 pályázat közül egyet sem a geotermikus energia hasz­nosítására dolgoztak ki. Tehát ér­demes a figyelmet erre a terü­letre irányítani. Az eszmecsere „főszereplői” a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat vezetői, Trombitás Ist­ván vezérigazgató, Bardócz Bé­la főgeológus és Tormási István osztályvezetők voltak, akik arról tájékoztatták a tanácskozás résztvevőit, hogy tapasztalataik, ismereteik szerint milyen lehe­tőségek .vannak szűkebb ha­zánkban termálvíz-nyerésre. Er­ről ők tudnak legtöbbet, mivel a Duna—Tisza közén végzett kutatásaikból — bár azok célja a szénhidrogénmezők feltárása — következtetni lehet a meleg víz elhelyezkedésére, minőségére, és esetenként a nagyságára is. A főgeológus előadásából ki­tűnt, hogy nincs alattunk ter- málvíz-„tehger” a mélyben — ahogyan az a köztudatban téve­sen elterjedt —, de vannak le­hetőségek a geotermikus energia kihasználására. Erről már ko­rábban készítettek a megyei párt- bizottságnak egy tájékoztató anyagot, az idei műszaki hónap alkalmával pedig az egyik szak­emberük előadást tartott a témá­ról. A hévíznyerési lehetőségek (Folytatás a 2. oldalon.) • A múlt év végéig Bács-Kiskunban mintegy ötven kutatóterületen 465 fúrást mélyítettek le szénhidrogéneket keresve. A Kőolaj- és Föld. gázbányászati Vállalat a meddő kutakat átadja a megye üzemeinek a termálvíz hasznosítása céljából. Archív képünkön egy kutatófúrás lát­ható. ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI NEB A termékszerkezet korszerűsítése és a lakásszövetkezetek munkája ról is, hogy számítanak a szocia­lista brigádok segítségére a fel­adatok megvalósításában. Száz- huszonöt brigád több mint ezer- hatszáz taggal fáradozik az in­tézkedési tervek végrehajtásán. Hangoztatták a jelenlévők, hogy továbbra is törekednek az ész­szerű költségtakarékos gazdálko­dásra. Nagy hangsúlyt kapott a feladatok között a jobb munka- szervezés, a minőség javítása, az export fokozása. A szövetkeze­tek vezetői szigorúbban. ellen­őrizzék a munkafolyamatokat és a fegyelem betartását. Ezenkívül fordítsanak nagyobb gondot az emberekről való gondoskodásra a nyári idény alatt. Ide tartozik a munkásszállítás,' üdítővel, vé­dő itallal való' ellátás. Számos gondról is beszámoltak a párttitkárok. Egy sor géphez nincs alkatrész. Különösen az IFA tehergépkocsikhoz hiányzik az utánpótlás. Az erőgépeknél, valamint a gabonakombájnoknál is hasonló problémák jelentkez­nek. Áthidalásukra a termelő- szövetkezetek gépműhelyeiben készítenek alkatrészeket, vagy ha más megoldás nincs, egy új gépet szednek szét. A munka jobb megszervezése érdekében ésszerűbben kellene kihasználni a kombájnokat — erről is szó esett. Az elmúlt évekhez hasonlóan, működjenek együtt a gazdaságok, kölcsönöz­zenek egymásnak gépeket, be­rendezéseket. Összegezve a tanácskozáson elhangzottakat, megállapítható, hogy a gazdaságok igyekeznek jó minőségű munkával a legjobb eredményt elérni. Alaposan fel­készültek a nyári munkákra, és folyamatosan gondoskodnak az aszály okozta kiesésekről. K. S. Ü A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság — Miklós Zoltán elnökletével — csütörtö­kön ülést tartott. Két jelentős vizsgálat összegzését tartalmazó jelentést vitatott meg a testület: elsőként a vállalati termelés- és termékszerkezet korszerűsítéséről és az ezzel kapcsolatos tenni­valók végrehajtásának tapasz­talatairól. készült összefoglaló került a napirendre dr. Szűcs Endrének, a NEB társadalmi el­nökhelyettesének, a vizsgálat ve­zetőjének előterjesztésében. A vizsgálat az élmúlt évben kezdődött, de felölelte az idei esztendő első szakaszát is, öt vál­lalatra, hat gyárra és gyáregy­ségre, valamint négy ipari szö­vetkezetre terjedt ki. Megállapí­tották, hogy a gépek és beren­dezések az elvárhatónál hasz­náltabbak, az 1,6-os műszakszám pedig az alacsony gépkihaszná­lásra utal. Ebből következik, hogy a termékváltás, amelyhez fejlett technológiára lenne szük­ség, ennek hiányában lassúbb ütemű. Legkiemelkedőbb termékszer­kezet-átalakítást az Április 4. Gépipari Művekben hajtottak végre, ahol az atomerőművek berendezéséhez szükséges gépek gyártását vezették be. A Bács- Kiskun megyei Műanyag- és Gu­mifeldolgozó Vállalatnál szigorú rangsorolás után kaptak piros vagy zöld jelzést a termékek. A Bácska Bútoripari Vállalat ru­galmasan alkalmazkodott a piac követelményeihez, termékeinek majdnem egész körét megrefor­málta. 'Az élelmiszeriparban a Kecskeméti Konzervgyár a bébi­ételgyártás bevezetésével, a kis­kunhalasi Baromfifeldolgozó Vál­lalat az új feldolgozó sor beál­lításával korszerűsítette a terme­lést. A vizsgálat összegezte, hogy a termelés- és termékkorszerű­sítésre a legcéltudatosabban az önálló vállalatok törekedtek, míg az ipari szövetkezetek csak a piaci igény közvetlen hatására tettek intézkedést. A termékszer­kezet átalakításának hatékony­ságát a jobb információáramlás, a fejlesztésre, az újítások beveze­tésére fordítható magasabb ösz- szeg éppúgy elősegítené, mint az ütemes anyagellátás és a háttér­ipar megerősítése. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság országos vizsgálatához készítettek jelentést a Bács-Kis- kun megyei népi ellenőrök a la­kásszövetkezetek építő és fenn­tartó tevékenységéről. A vizsgá­latot dr. Sándor Béla irányításá­val folytatták le, együttműködve a Hazafias Népfronttal, a megyei tanács építési és tervosztályával, az Építéstudományi Egyesület­tel, valamint a KISZ-szel és a szakszervezetekkel. Két év körültekintő, a részt­vevők alapos és lelkiismeretes munkáját igénylő vizsgálat álta­lános' tanulsága, hogy a szövet­kezeti lakásépítés, illetve a meg­épült lakások fenntartása, vala­mint felújítása egyaránt sok gondot hordoz, a szövetkezeti la­kásépítés számtalan előnye mel­lett. A MÉSZÖV lakásszövetke­zeti titkárságának segítségadása ellenére az építkezést vállaló kö­zösségek gyakorta magukra ma­radnak az előkészítés, az anyag- ellátás problémáival, az építőipa­ri kapacitás hiányából fakadó ne­hézségekkel. Ez vonatkozik a karbantartásra, illetve a régeb­bi épületek esedékessé váló fel­újítására is. A jelentés a feladatok végre­hajtásához számtalan javaslat­tal él, hogy a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság számára a ki­alakult állapotok elemzésén túl­menően a megoldáshoz is tám­pontokat adjon. A megyei népi ellenőrzési bi­zottság ülése az elmúlt tanács­kozás óta végzett munkáról szóló elnöki beszámolóval ért véget. N. M. Tárlátok és emberek Közművelődési intézmé­nyeink sgk kiállítást rendez­nek, s ezek zöme képzőművé­szeti jellegű. Csak Bács-Kis­kun megye városainak idei programjában mintegy hetven képző- és iparművészeti tár­gyú tárlat szerepel összesen. Sok ez vagy kevés? Nehezen megválaszolható kérdés. Ezúttal nem is erre kerestem választ, hanem arra, hogy miként fo­gadja a közönség a kiállításo­kat. Általános tapasztalat szerint meglehetően vegyes érzelmek­kel. Bizonyára vannak ( olya­nok, akik sokallják e rendez­vényeket, s már eleve nem hisznek a színvonalban. Mások csalódtak néhányszor, s az­után már kétszer is meggon­dolják, hogy megtekintenek-e egy-egy tárlatot. A csak kicsit is igényes művészetbarát ugyanis — ha már egyszer időt, szakit magának, és elsétál a rendezvényre — elvárja, hogy színvonalas, tartalmas műve­ket lásson. Való igaz: a kiállítások — legyenek önállóak, vagy cso­portosak — különböző színvo­nalúak. Ugyanakkor tény az is, hogy a közönség rétegeinek az igénye, ízlése, a művészeti ér­tékek iránti fogékonysága ugyancsak eltér egymástól. S ha a képzőművészet és a kö­zönség kapcsolatáról beszé­lünk, e kettő tényezőt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mindenekelőtt erre kell tekin­tettel lenniük a kiállítások kö­zönségszervezőinek, Sok múlik rajtuk. Végső soron az, hogy a képzőművészeti rendezvé­nyek elérik-e céljukat, betöl- tik-e közművelődési szerepü­ket? Mert hiába a látványos és szép kiállítás, ha nincs kö­zönsége! Különösen visszatet­sző érzést vált ki az emberből, ha egy-egy rendezvény pre­mierjén,' megnyitóján lézenge­nék az érdeklődők. Legutóbb például a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központban, a me­gyei grafikai tárlat megnyitó­ján — írd és mond! — mind­össze 35-en vettek részt. A tár­lat vasárnap délelőtt nyílt. Ugyanebben az intézményben korábban, ugyancsak vasárnap délelőtt nyitották meg Goór Imre festőművész önálló kiál­lítását. Erre körülbelül két­százan voltak kíváncsiak. Lé­nyeges különbség.' A néhány héttel előbb megnyílt Szolnok megye népművészete című ki­állításon sem voltak többen harmincnál-negyvennél. Ez a tárlat hétköznapon nyílt. Fi­gyelmet érdemel viszont, hogy vannak esetek, amikor szeré­nyebb tartalmú tárlatokon is tolong a közönség. Mi lehet ennek az oka? Az általános közönségi és szakmai vélemény szerint elsősorban a szervezésben kell keresni a hi-' bát. (A megyei grafikai tárlat katalógusa például az utolsó pillanatban került ki a nyom­dából.) Bizonyára nem volt elég — és sok más esetben sem elegendő — a kiállítás szimpla tényét közlő meghívó és utcai plakát terjesztése. En­nél sokkal többet akar tudni a közönség már előzetesen is a kiállításokról. Régóta tart a vita, folyik a találgatás arról, hogy a meg­nyitóknak melyek a legideáli­sabb időpontjai: a szombatok, a vasárnapok, a déleiőttök, a délutánok, a tizenegy órák, a tizenhét órák? Találgatrii sza­bad, lehetséges; de felesleg. A közönséget ugyanis esetenként komolyan szervezni kell S nemcsak azért, hogy egy vá­rosi kiállításon ne harminc­negyven ember vegyen részt, hanem azért is, hogy ne min­den alkalommal ugyanazokat az arcokat lássa az ember a tárlatnyitásokon. R. M. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom