Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-26 / 148. szám

1981. június 26. • PETŐFI NÉPE • 3 lóinkat konkrétabban a VI. öt­éves tervtörvény szabja meg. A kormány, által' jóváhagyott ener­giagazdálkodási program meg­valósulása érdekéiben el kell há­rítanunk az iparban jelentkező minden akadályt, amely a prog­ram megvalósulását késleltetheti. Részt veszünk a komplex anyag­gazdálkodási program kidolgozá­sában, meg kell találnunk az anyagfelhasználás csökkentésé­nek lehetőségeit és az arra ösz­tönzés, illetve késztetés módsze­reit. A berendezéseink nehezek, így magasabb az anyagköltség. Sok nálunk a hulladék, ugyanak­kor kevés hulladékot hasznosí­tunk. Ki kelil dolgoznunk a két új központi fejlesztési programnak: az elektronikái és a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermedier­gyártás központi fejlesztési prog­ramjának a részleteit. Egyik leg­fontosabb feladatunk a műszaki haladás elősegítése, serkentése. A magyar iparban dolgozó mű­szaki értelmiség méltó folytatója elődeinek, alkotóképes, fantázia­dús, nemcsak lépést tud tartani a világ gyors műszaki haladásá­val, hanem jó néhány területen az élen is tud járni. Az ipar teljesít­ménye mégis csak néhány terüle­ten kiugró, s elég sok területen nem éri el a nemzetközileg is elfogadható színvonalat. Felada­tunknak tekintjük, hogy feltárjuk ennek akadályait, és felleljük azo­kat a vezetésben, az érdekeltségi rendszerben, a jogrendünkben szükséges változtatásokat, ame­lyek felszabadíthatják a műszaki haladást elősegítő, de ma még szunnyadó passzív erőket. Fontosnak tartjuk a vállalati- szervezeti keretek korszerűsítésé­nek folytatását. E tevékenységben legfőbb kritérium a rugalmas al­kalmazkodóképesség kialakítása, tekintet nélkül a vállalatnagy­ságokra. A legkedvezőbb vállalati, szervezeti keretek kialakítása nem világnézeti, hanem fontos napi gazdasági kérdés. Ugyanakkor nem téveszthet­jük szem elől — s ez nem is le­het vita tárgya —, hogy a nagy­üzemek és a nagyüzemi munkás­ság szerepe továbbra is meghatá­rozó a szocialista rendszer szi­lárdsága és ereje tekintetében. De ez nem jelenti azt, hogy a nagy­üzemek politikai jelentőségét el­szakítva lehet nézni a nagyüze­mek jövedelmezőségétől, a hatá­Selyem Zsigmond Mint aki a mezőgazdaságban dolgozik, szeretnék foglalkozni a mezőgazdaságban elért eredmé­nyekkel, illetve hiányosságokkal. Köztudomású, hogy a mezőgaz­daság erősen ki van téve az idő­járás viszontagságainak. Az ag­rotechnika mai fejlettsége 'mel­lett az időjárás nagymértékben befolyásolja a termelés eredmé­nyességét. Az 1980-as gazdasági évre például 5,5 százalékos ter­melésemelkedést terveztünk, de ez csak 3,5 százalékra valósult meg, ‘döntően a szélsőséges idő­járás következtében. Kenyérgabo­nából jó termést takarítottunk be, kukoricából viszont nem ér­tük el a tervezett szintet. Ezt részben befolyásolta a korai tél beállta is. Szeretnék szólni megyénkről, Bács-Kiskunról. Örömmel mond­hatom el: á szántóföldi növény­termelés 10 százalékos fejlődési dinamikát produkált a múlt esz­tendőben, ami legfőképpen abból adódott, hogy a kenyérgabona termésátlaga 240 kilogrammal meghaladta hektáronként az or­szágos termésátlagot. Megyénkben a talajadottságok különbözőek. Nagyjából úgy osz­lanak meg, hogy a terület egy- harmada homokos és futóhomok, egyharmada szikes, és körülbelül egyharmada a jó minőségű bács­kai lösz, illetve dunamenti ön­téstalaj. Az öntözési lehetőségek kedvezőek, de az én meglátásom szerint sok gazdaság nem él az öntözés adta lehetőségekkel, sőt az idén csökkentette a nagy aszály ellenére is az öntözött te­rület nagyságát. Ez azzal magya­rázható, hogy az új szabályozó- rendszer a vízdíjakat irreálisan magasra emelte, és az átalánydí­jazás sem kedvező a mezőgazda- sági üzemeknek. Egy hektár öntö­zési költsége 6 ezer forint körül van, ami az üzemeket nagyon nagy megfontolásra készteti, és nyugodtan mondhatom, hogy több növényünk jövedelmezősé­gi • viszonyai ezt a többletköltsé­get nem tudják elviselni. Javaslatom: az illetékes főha­tóságok vagy a Minisztertanács ezt a kérdést vizsgálja meg, és csökkentse a vízdíjak árát, hogy ne a folyóban maradjon a víz, Vagy azon folyjon el,, hanem in­kább a népgazdaság, illetve a jobb termelés érdekében használ­juk fel. | Ajánlom a tisztelt kormány fi­gyelmébe, hogy a homokhátsági vízrendezést komplex módon kellene megvalósítani. E terüle­tekre az a jellemző, hogy itt foglalkoznak a legintenzívebb módon a kertészkedéssel. Amikor ezen a területen a vízrendezés megtörtént, csak a belvíz elveze­téséről gondoskodtak, de elfeled­keztek olcsó, természetes tározó kialakításáról, ahonnan tavasz- szal a felesleges vizet öntözéssel vissza lehetne adni az aszály konyságtól. Mindent el kell kö­vetni annak érdekében, hogy nagyüzemeink gazdaságosak le­gyenek, de nem 'külön kedvezmé­nyek útján, hanem a vállalati munka valóságos eredményeként, éppen a nagyüzem tényleges elő­nyeit kihasználva. Nagyobb gazdasági eredmé­nyek elérésének fontos feltétele kádermunkánk színvonalának ja­vítása. A vezetők munkájának mércéje, hogy a rábízott vállalat hogyan állja ki a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Végül a vállalatok és a minisz­térium közötti munkamegosztás­ról, vagy megszokott kifejezéssel, élve a vállalati önállóságról szólt Méhes Lajos. Az elmúlt 13—14 évben a vál­lalatok kinőttek a kamaszkörból: önálló „felnőttekké” váltak. Az Ipari Minisztérium a jövőben is épít a vállalatok érettségére, ■ és nem fog arra törekedni, hogy a maga hatáskörébe vonja azokat a feladatokat, amelyekkel a vál­lalatok saját maguk is megbirkóz­hatnak. Arra a kérdésre, hogy „kit képvisel az Ipari Minisztéri­um”, úgy vélem, a helyes válasz az, hogy a vállalatok, intézmé­nyek előtt a kormányt képviseli, a kormányban pedig az "ipart. Ez magától értetődőnek tűnik, még­is indokolt-e a tartalom kiemelé­se. E gondolatban együttesen két szándék jut kifejezésre: a köz­ponti akarat egységes képvisele­tének az erősítése, és az ipar, a műszaki haladás fokózott kor­mányzati támogatásának az igé­nye. A törvényjavaslatot azzal a jó, érzéssel fogadom el és ajánlom elfogadásra, hogy abban népünk munkájának, szorgalmának, te­hetsegének eredményei fejeződ­nek ki, és bizonyítják, hogy a munkásság, parasztság és értel­miség egységesen vesz részt a nem könnyű gazdasági feladatok meg­oldásában, a párt és a kormány politikájának végrehajtásában., Majd további felszólalások kö­vetkeztek: Péter fi Ferenc (Vas ■megye), Weiszböck Rezsöné (Győr-Soprort megye), Tőzsér Gás-, pár (Nógrád megye), Horváth Sándorné (Budapest), Mag Pál (Csongrád megye), Karkus Sán ■ dór (Komárom megye). Ezt követően kapott szót Se­lyem Zsigmond Bács-Kiskur. me­gyei képviselő, a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz elnöke. felszólalása miatt szomjazó növénynek. Eb­ben az ügyben a szükséges intéz­kedésre felhívom a vízügyi veze­tés figyelmét. Szeretnék szólni a mezőgazda - sági gépek ellátásáról, valamint az alkatrészbeszerzés lehetősé­gedről. Azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági üzemeink alapve­tő gépesítettsége megfelelő.. Az elmúlt évben az AGROKER-ne! elfekvő gépek kikerültek a ter­melésbe, ami jó lépés volt, de a gazdaságoknak igen nagy nehéz­séget, bosszúságot és munkaszer­vezési problémát okoz, hogy nem tudják pótolni sok gép al­katrészét. Példának említem: az IFA gépkocsik, az E—12 gabona- kombájn, valamint a 301-es E családba tartozó gépek alkatré­szeinek beszerzése majdnem le­hetetlen. Meg kellene vizsgálni, vagy még inkább megteremteni an­nak a lehetőségét, hogy ha kül­földről nem biztosítható az al­katrész-utánpótlás, akkor segít­sük elő ezeknek előállítását a hazai iparban. Ezzel összefüggés­ben azt is megjegyezném, hogy a hazai gyártású mezőgazdasági gépek egy része, óvatosan fogal­mazva is, kissé drága. Befejezésül a Bács-Kiskun -me­gyei képviselőcsoport nevében arra szeretném a kormányt báto­rítani: az 1979-ben elkezdett he­lyes és következetes gazdaságpo­litika megvalósításában a továb­biakban is következetesen járjon el, mert meggyőződésem, hogy ez a gazdaságpolitika jól szolgálja népünk érdekét. Végezetül Tóth József (Fejéi' megye), és Héry László (Szabolrs- Szatmár megye) felszólalása után a nyári ülésszak első nap­ja, — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János, és Cservenka Fe- rencné — befejeződött. A képvi­selők ma a Magyar Népköztársa­ság 1980. évi költségvetésének |á a tanácsok 1976—80. évi pénz­ügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat feletti vitá­val folytatják munkájukat. (MTI) NYUGAT-SZAHARA KÉRDÉSE A NAPIREND Az AESZ csúcsértekezlete • Az Afrikai Egyscgszervezet csúcsértekezletére érkezett szenegáli, kameruni, kenyai és guinea-bissaui elnök. (Telefotó — MTI.) Ismét Honecker az NDK államfője A Német Demokratikus Köztár­saság június 14-én öt évre meg­választott új népi kamarája — az ország törvényhozása — csütör­tökön délelőtt Berlinben megtar- totta alakuló ülését. A népi kamara Erich Honeckert, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkárát újból megválasztotta az NDK Ál­lamtanácsának elnökévé. Ho­necker, aki 1976 októbere óta töl­ti be ezt a tisztséget, egyben a nemzetvédelmi tanács elnöke: er­re a posztra első ízben 1971-ben választották meg. Az NDK törvényhozásának el­nöke továbbra is Horst Sinder- mann. A népi kamara alakuló ülésén újból Willi Stophot, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagját választották meg az NDK kormá­nyának elnökévé, aki az új kor­mány összetételére vonatkozó ja­vaslatát a törvényhozás elé ter­jeszti. Szovjet felszólalás a bécsi tárgyalásokon Szabó Zoltán, az MTI tud'ósító- jn, jelenti: BÉCS Csütörtökön az, osztrák fővá­rosban megtartották a közép­európai fegyveres erők és fegy­verzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 276. plená­ris ülését. A tanácskozáson Nyi- kolaj K. Taraszov szovjet, vala­mint Albert Wíllot belga nagykö­vet szólalt fel. A szovjet küldöttség vezetője felszólalásában ismertette a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ népeihez és parlamentjeihez intézett felhívását. A Legfelsőbb Tanács felhívása a bécsi leszere­lési fórum 8 éve húzódó munká­járól szólva sajnálattal állapítja meg, hogy az mind ez ideig nem. tudott kézzelfogható eredményt felmutatni. Ennek oka a NATO- oiszágok magatartásában keresen­dő: vonakodnak elősegíteni az el­ső megállapodás kialakítását, kü­lönféle előfeltételeket szabnak, és a tárgyalások elhúzására töre­kednek. A belga küldöttség vezetője fel­szólalásában az úgynevezett kísé­rő intézkedések körével foglalko­zott. A következő plenáris ülést jö­vő csütörtökön tartják meg. (MTI) Habib „ingajárata” * BEJRÜT Négynapos libanoni tartózkodás után csütörtökön délelőtt elutazott Bejrútból Philip Habib, az ameri­kai elnök különmegbízottja, aki az izraeli—Szíriái „rakétaválság” ügyében „közvetít” a felek között, vajójában Washingtonnak Izraelt támogató politikája keretében az arabközi békefenntartó erők vé­delmére Libanonba telepített Szí­riái rakéták elszállítására szeret­né rábírni Damaszkuszi. Bejrút­ban Habib beszámolt Szárkisz el­nöknek második „ingajárata” so­rán az érintett országok fővárosai­ban folytatott tárgyalásairól. Az AFP amerikai körökből úgy értesült, hogy Habib Bejrútból visszatér Washingtonba. NAIROBI Csütörtökön délben megérkezett Nairobiba, az Afrikai Egységszer­vezet csúcsértekezletére II. Hasz- szán marokkói király. A marok­kói uralkodó több éves „kihagyás” után első ízben vesz részt az afri­kai államfők értekezletén, és mint elindulása előtt kijelentette, ha­tározati javaslatot készül előter­jeszteni a csúcsértekezlet egyik legjelentősebbnek ígérkező napi­rendi pontjában, Nyugat-Szahara kérdésében. Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­kára beszédében összefogást sür­getett a fegyverkezési hajsza el­len, a válsággócok felszámolása érdekében. Napjainkban — mon­dotta — hatalmas összegeket köl­tenek fegyverkezésre ahelyett, hogy ezeket az anyagi eszközöket valamennyi ország, köztük a kö­zelmúltban függetlenné vált álla­mok gazdaságának fejlesztésére Baracs Dénes, az MTI tudósító­ja jelenti: PÁRIZS A kommunista miniszterek je­lenléte a francia kormányban a francia—amerikai viszony jelen­tős problémájává vált a mindkét oldalról elhangzott megnyugtató­nak szánt diplomáciai formulák ellenére is — ez volt számos meg­figyelő véleménye Bush amerikai alelnök 24 órás párizsi villámlá­togatása nyomán. Az amerikai alelnök megérke­zésekor tett nyilatkozatában, az Elysée-palotában Mitterrand el­nökkel eltöltött ebédjéről távozó­ban és repülőtéri sajtóértekezleten egyaránt megemlítette a problé­mát, nem titkolva, hogy a fran­cia belpolitika e fejleménye gon­dot okoz az amerikai vezetésnek, és a washingtoni külügyminiszté­rium az alelnök párizsi tartózko­dása idején kiadott közleményében kereken leszögezte, hogy a kom­munista miniszterek jelenléte „érinteni fogja a francia—ameri­kai kapcsolatok tónusát és tartal­mát”. A nézeteltérést mintegy drama­tizálta, hogy Bush érkezése időben pontosan egybeesett az új francia kormány első ülésével — Cheysson külügyminiszter egyenesen a ka­binet üléséről hajtott vendége fo­fordítanák. Waldheim éles hangon bírálta a dél-afrikai fajüldöző re­zsimet, amely legfőbb akadálya annak, hogy a kontinens déli ré­szén normalizálódjék a helyzet. Daniel Arap Moi, a csúcsérte­kezlet részvevőit vendégül látó Kenya államfője, aki egyben az Afrikai Egységszervezet soros el­nöke is, tisztének átvételekor eré­lyes szavakkal sürgette a gyarma­tosítás és a fajüldözés maradvá­nyainak felszámolását. Sam Nujoma, a SWAPO elnöke a pretoriai rezsimet támogató amerikai kormányt tette felelőssé a namíbiai helyzet megoldatlan­ságáért. Hangsúlyozta: a nyugati hatalmak „rendezési tervükkel” a fehér kisebbségnek akarnak pri­vilégiumokat biztosítani. Nujoma megállapította, hogy Washington és Pretoria szövetsége nemcsak Afrika, hanem az egész világ né­peinek érdekeit is veszélyezteti. (MTI) gadására a repülőtérre és vissza­térve még volt ideje odaállni a csoportképre a kommunista mi­niszterekkel. Az amerikai vendé­get — a kényelmetlen találkozá­sok elkerülése érdekében — az Elysée-palota kertje felől vezették be, míg a miniszterek a díszudva­ron át távoztak. Bush alelnök a repülőtéren tett búcsúnyilatkozatában igyekezett csökkenteni a State Department közleményének súlyát — azt hang­súlyozva, hogy „félreértették”. A csütörtöki francia lapok meg­állapítják, hogy a kelet—nyugati kapcsolatok tekintetében tapasz­talható párhuzam ellenére Wa-, shington láthatóan aggódik a fran­cia belpolitikai fordulat miatt. Az amerikai és a francia tömeg­tájékoztatás sokat ír az úgyneve­zett biztonsági problémákról is a kommunista minisztereknek a kormányban való jelenlétével kapcsolatban. Bush-t például meg­kérdezték, mi a véleménye arról az amerikai hírről, amely szerint Mitterrand elnök Reagan elnök­höz intézett levélben biztosította volna a Fehér Ház lakóját a kom­munista miniszterek kirekesztésé­ről a biztonsági és katonai prob­lémákat érintő vitákról. Claude Cheysson az Europe—1 rádióban csütörtökön reggel elhangzott in­A salvadori nép felhívása A Farabundo Marti salvadori Nemzeti Felszabadítási Front szerda este felhívással fordult az emberi jogok nemzetközi bizott­ságához, kérve, ‘hogy San Vicente megyében nyújtson segítséget öt­ezer ember életének megmenté­séhez. Az előzményekhez tartozik, hogy a salvadori hadsereg több mint két héttel ezelőtt mintegy kétezer katona bevetésével a me­gyében, a Chinchontepec vulkán térségében nagyszabású tisztogató akciókat indított a hazafias fegy­veres erők állásai ellen, s azért, hogy a partizánokat kiűzzék a stratégiai fontosságúnak ítélt tér­ségből. Miután a junta hivatalo­san is -kénytelen volt elismerni, hogy az amerikai katonai tanács­adók közreműködésével megkez­dett hadművelet kudarcot vallott, most a junta .hadserege a. „parti­zánok fertőzte települések” lakos­ságának kiirtását tűzte ki célul. Guillermo Ungo Mexikóváros­ban kijelentette, hogy az általa vezetett sálvadorf forradalmi de­mokratikus front nem zárkózik el a választások gondolata elől, hi­szen a választások a demokratikus folyamat betetőzését jelentik. Sal­vadorban azonban vérfürdő fo­lyik. A junta és az általa vezetett szélsőjobboldali félkatonai szerve­zetek eltökélték, hogy végeznek minden gyanús emberrel. Márpe­dig a junta számára jelenleg az egész salvadori nép „gyanús”. Ilyen körülmények közepette Sal­vadorban választások tartása „te­metői választásokat” jelentene. A közép-amerikai egyetemisták szövetsége szerdán Managuában határozatban szólította fel a sal­vadori juntát, hogy engedélyezze a fővárosi egyetem újbóli meg­nyitását. Mint ismeretes, az egye­temet tavaly júniusban a hadse­reg megerősített egységei roham­mal foglalták el. terjújában „James Bond-féle his­tóriának” minősítette ezt a hírt. Maga Charles Fiterman közleke­dési államminiszter a francia te­levízió szerda esti műsorában visszautasította azokat az állításo­kat, amelyek kétségbe próbálják vonni a kommunisták lojalitását és hazafiságát. RÓMA Az olasz sajtó csütörtökön eset­leges itáliai hatása szempontjá­ból vizsgálta a kommunista mi­niszterek bevonását a francia: kor­mányba. Az II Tempo washingtoni tudó­sítója így írt: „Washingtonban attól tartanak, az olasz szocialis­tákat és kommunistákat arra csá­bíthatja a fejlemény, hogy kipu­hatolják az Egyesült Államok ru­galmasságának határát a kormány­ban való kommunista részvétel­lel kapcsolatosan.” * Giancarlo Pajetta, az OKP ve­zetőségi tagja a Le Monde-nak adott nyilatkozatában kijelentet­te: „A francia kommunisták és szocialisták kormánymegállapo­dása lényegesen túlnő Franciaor­szág határain”. Ügy vélekedett, hogy a két párt megállapodás- kedvez a Francia és az Olasz KP közötti kapcsolatok elmélyítésé­nek is. (MTI) A KERT FELŐL JÖTT AZ AMERIKAI ALELNÖK Washington „aggódik” a francia kommunista miniszterek miatt Fontos a sajáterős lakásépítések támogatása (Folytatás az 1. oldalról.) mélyi tulajdonban 16 880 lakás épül, ami 84,4 százalékos arányt jelent — az előző tervidőszak 80 százalékával szemben. Most né­hány summás megállapításra szo­rítkozhatunk csupán, hiszen a szorító időszerűségéből ezután sem veszítő problémakör — amel­lett, hogy ilyen területekre bom­lik, mint terület-előkészítés, te­lekellátás, műszaki tervezés, teifv- és anyagellátás, kivitelezés, hitelek, kedvezmények, támoga­tások — részleteiben is igen szer­teágazó. A jelentés összegezésként szól róla, hogy a lakáshoz jutás fel­tételeinek javítására — s hunt látjuk, a célcsopor.tos lakásépítés­ből ki nem elégíthető igények' teljesítésére — egyre tudatosab­ban mozgósítanak az érintett szervek a helyi tartalékok feltá­rására, a saját erő bevonására. Ez az igyekezet azonban koránt­sem elég, több területen nem hoz­tak kellő eredményt az intézke­dések. Különösen gond a magas és egyre növekvő telekhaszná- latba-vételi díj, valamint az épí­tési költség. A vitában is mond­hatni legnagyobb teret kaptak a terület-előkészítés, telekellátás gondjai. Ezek megoldása kizáró­lag tanácsi feladat. A városi, vá­roskörnyéki és községi tanácsok iriegkezdték ezt a munkát — leg­aktívabb felkészülést a Kiskun­félegyházi városi Tanácsnál ta­pasztaltak —, de többségében megkéstek' a tanácsok a telkek ki­alakításával, és az építeni szán­dékozók részére több városban nincs jelenleg megfelelő, beépí­tésre alkalmas telek. A telekellá- itás viszonylagos elmaradottsága a tanácsok rendelkezésére álló pénzeszközök szűkösségére ve­zethető vissza. S itt újra „belép” a mostoha „örökség”: a városok, ■nagyobb községek infrastruktú­rájának elmaradottsága, az alap- közművek részbeni vagy teljes hiánya, aminek pótlásában ko­moly eredményeket értünk el ugyan, de utolérni magunkat mégis nehéz. Tanácsaink nem rendelkeznek olyan forrásokkal, melyeik teljes egészében fedeznék a 1 közművesítés, kisajátítás, sza­nálás költségeit. Ezek a költsé­gek sok esetben — például Kecs­keméten — magasabbak, mint amennyit az építtetőkre tartós használati díjként át lehet hárí­tani. Az is hangot kapott azonban a tanácskozáson, hogy a helyi ta­nácsok nem eléggé célratörően keresik a .telekkialakítási költ­ségek csökkentésének módjait, különösen magas telekárak, il- leivé . használatbavételi díjak vannak Kecskeméten és Kiskun­halason. — A város-, és község­rendezési tervek nem mindig életszerűek, többször tesznek fö­lösleges megkötéseket, amelyek az épületfelújításokat és a fog­híjbeépítéseket akadályozzák; ez utóbbi lehetőségek feltárását sem szorgalmazzák kellően. — A városiba áramlási folyamat mérséklését segíti a város körüli települések szerves bekapcsolása a városi életbe. A város, illetve a vonzáskörzetbe tartozó települé­sek kapcsolata az utóbbi években fokozatosan javult, s több együtt­működési forma mellett kezde­nek kialakulni az együttes te­lek- és közműgazdálkodás 1 felté­telei is, Az ilyen kapcsolat erő­sítése különösen indokolt a csa­ládiházas építési telekkínálat kialakításában Kecskeméten . és Baján. Az ülés résztvevői a tanácsok figyelmébe ajánlják, hogy töre­kedjenek a telekellátás folyama­tosságának megteremtésére, hi­szen önmagában az is árfelhajtó hatású, ha egyik évről a másikra várni kell portánakvalóra. Ug£ alakítsák ki a területeket, hogy azok minden építési formára — családi ház, lakótelep, társasház — alkalmas legyenek. Az eddigi­nél- sokkal bátrabban éljenek a tanácsok az OTP nyújtotta pénz­eszközök felhasználásával — ma­gánerőből beépíthető, lakótelkek kialakítására. — Látjuk, csu­pán telekügyben is milyen szer­teágazó — ötletet, fantáziát kí­vánó — intézkedések szüksége­sek. Pedig közel sem beszéltünk ■mindenről. Például az idén lét­rehozott lakásépítési irodákról, melyek tevékenysége igen ked­vező fogadtatásra talált a lakos­ság körében ... Ezért is szüksé­ges ■ visszatérnünk a sajáterős la­kásépítés támogatásának, formái­nak szorgalmazására, illetve is­mertetésére. Hasonlóképpen foglalkozunk majd a második napirend témá­jával, az üzemi demokráciáról szóló 1018 1977. MT—SZOT hatá­rozat végrehajtásának ellenőrzés séről készült jelentéssel, melynek előadója Széli István, a vizsgálat vezetője volt. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom