Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-26 / 148. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 198). június 26. Fejlesztik a borászatot • A Kiskunhalasi Állami Gazdaság folyamatosan fejleszti a tajói kerületben lévő borkombinátját. Az óránként ötezer üveg töltésére alkalmas palackozó-gépsorhoz, kiegészítő berendezéseket vásároltak, amelyek csökkentették a fizikai munkát. Ilyenek többek között a pezsgőspalackok fóliarögzítését végző, valamint a címkéző gép, amelyeket képünkön láthatunk. Mivel az idén tovább növelik az exportot, ííiaMi palackozót szereznek be, amely óránként tízezer üveg megtöltésére alkalmas. Ez lehetővé teszi, hogy évi 12 millió üveg bort és pezsgőt hozzanak forgalomba. Ebből 4—5 millió palack, megy exportra, főként a _ Német Demokratikus Köztársaságba, de szállítanak a Szovjetunióba, Lengyelországba és Csehszlovákiába is. (Tóth Sándor felvétele.) HÁZUNK TÁJA Sokasodik a munka A párás, esős időben egyre többet kell permetezni, védeni a növényeket a gyomoktól, a gomba- és a rovarkártevőktől. Már sok nyári gyümölcs érik, és a zöldségnövényeket is szedik a Bács-Kiskun megyei kiskertekben. • Nemcsak a talajmunkáknál, de a fizikai erőt igénylő permetezéseknél is segítenek az egy-két lóerős kisgépek. A GYÜMÖLCSÖSKERTEKBEN változatlanul gondot jelent a csapadékszegény májusi időjárás okozta elmaradás pótlása. Ezért amikor a legintenzívebben fejlődnek a fák, gondoskodjunk a folyamatos vízutón- pótlásról. Ha ritkábban is, de bőven locsoljuk a gyümölcsfákat. Nyugodtan adhatunk egy-egynek 50— 80 liter vizet is. Érdemes öntözni a késői cseresznyét, meggyet. Ezzel gyorsíthatjuk az érését. Továb- ra is ügyeljünk arra, hogy az exportra szánt gyümölcsöt korábban kell leszednünk, mint ahogy megérett, hiszen a növénynek majd egyhetes utazást kell vagonban „kibírnia”. Végezzük el a szükséges gyümölcsritkítást azokon az almástermésű fákon, amelyeket a tavaszi fagy megkímélt. Így jobb minőségű termést kapunk. Ha egymáshoz érnek a gyümölcskezdemények, akkor mindig az apróbbakat csípjük ki. Ezt a munkát szakszerűen végezve a vázágak is jól fejlődnek, és a koronaforma a kívántnak megfelelően alakul. Gondoskodjunk a gyümölcsös gyommentességéről: kapáljunk vagy használjunk gyomirtó szereket. A SZŐLŐBEN továbbra is legfontosabb munka legyen a kötözés. Olyan kötözőanyagot válasz- szunk, amely nem csúszik le, nem dörzsöli a rügyeket és nem sérti a hajtást. Az újonnan telepített szőlőben gondoskodjunk a tőkék ápolásáról. Folyamatosan bonthatjuk a földhalmokat. Az elfagyott tőkéknél is a két-három legerősebb hajtást hagyjuk meg, többre nincs szükség, hiszen ezek csak a tőkét gyengítenék. Akkor is vágjuk le / a hajtást, ha esetleg egy-egy fürtkezdeményt találunk rajta. A hónaljhajtásokat ne törjük ki, mert ezek növelik a fotoszintetizáló felületet, inkább — a növekedésük lassításáért — két-három levélre csípjük vissza. A ZÖLDSÉGES KERTBEN még ültethetünk bimbós kelt, de kel-, vörös- és fejes káposzta palántákat is, félméteres kötésben. Ezt a tenyészterületet meg kell hagynunk a növények számára, mert a gazdálkodók hajlamosak arra, hogy sűrűbben ültetik, így a káposztafélék legyengülnek, és nem hozzák a várt termést. Másodvetésként a felszabadult területekre ültethetünk bokor- és karós babot, valamint csemegekukoricát. Gondoskodjunk a vízigényes > dinnyefélék és az uborka rendszeres vízellátásáról, Az indákat csípjük vissza, ezzel gyorsíthatjuk a terméshozamot. A DlSZKERTBEN továbbra is nyírjuk a gyepet. Ha nem tudunk locsolni, egy-két napon belül távolítsuk el a kaszálékot. A vízigényes növényeket rendszeresén locsoljuk, az öntözésre inkább a hajnali órákat válasz- szűk, mert éjjel a talaj lehűlhet és a most kelő egynyáriakat visz- szaveti fejlődésükben. ' Ha ritkábban, három-négy naponta öntözzük a szobanövényeket akkor tegyünk a vízbe lombtrá- ' gyát. (Peretrixet, Volldüngert vagy Wuxált). Ha ezeket permetezzük, ügyeljünk arra, hogy ne lépjük túl a megfelelő koncentrációt, mert növényeink egészségét károsíthatjuk. A NÖVÉNYVÉDELMI MUNKÁK során jó tudni, hogy a piros gyümölcsfa-takácsatkák szaporodása június elején veszélyes mértékűvé vált. Fellépésük esetén feltétlenül permetezzük speciális átkaölő szerekkel. Ugyanígy védekezzünk az őszibarackot veszélyeztető keleti gyümölcsmoly hernyója ellen Ditrifon 50 WP, vagy Sevin 85 WP, 0,2 százalékos oldátával. Ha a kaliforniai pajzs- tetűvel is találkozunk a gyümölcsösben, akkor Bi 58 EC-t, vagy Sinoratox 40 EC-t használhatjuk 0,1 százalékos töménységben. Ismét növekszik a körtelevél- bolhák egyedsZáma. Védekezzünk ezek ellen is akkor, amikor a fiatal lárvák kelnek. Az Uni- fosz 50 EC, 0,1 százalékos oldata hatásos ellenük. Annak ellenére, hogy a kajszi nem sok termést ígér, érdemes Orthociddal vagy Ditrifon 50 PW- vel keverni az Unitron 40 EC-t és 0,2 százalékos oldattal védekezni a gnomónia ellen is. Ne felejtsük el, hogy a kártevők nemcsak a leveleket, ágakat, egyszóval a koronát károsítják, hanem a törzsön is megtalálhatók. •Igaz, hogy a gyümölcsökön még csak szórványosan jelentek meg az almafa-varasodás tünetei, de a leveleken már mindenütt megtalálhatók. Ezért gondoskodjunk a megfelelő védelemről. Nemcsak a gyümölcsösben, de a szőlőben is védekezzünk a lisztharmat ellen a Thiovit 80, 0,3 százalékos és Karathane FN— 57, 0,1 százalékos oldatával. A zöldséges kertben visszavetheti a növények fejlődését a íe- véltetű. Ezért permetezzünk rendszeresen Unifosz 50 EC-vel vagy Bt 58 EC-vel. A késői vetésű pillangósokban több helyen megfigyelhető a ba- golylepke-hernyok kártétele. Unit- ron 40 EC-vel védekezzünk ellenük. Cz. P. Egy mázsa ribiszke eladó? Levél a szerkesztőséghez, némi rövidítéssel: Ha lehetőség van, kérném a szíves segítséget... Egy mázsa körüli piros ribiszkém lesz, e hőnap végén szedhető. Felajánlottam a ZÖLDÉRT Vállalat Izsáki telepének és a Kecskeméti Konzervgyárnak. A házamnál átvehetnék, mert rokkantságom miatt piacra nem tudom vinni, pedig az ára júl Jönne szerény nyugdijam pótlására. Máskülönben Itt megy tönkre .., Nem bizom (abban), hogy akiknek felajánlottam, felkeresnek érte .., pedig az üzletekben télen befőttként értékesíthető. Erre vonatkozóan szives segítségét kérve, hálás köszönettel... Téglás Ibolya. FUlöpszállás. A kerítés tövében ott a közel egy mázsa termést adó ribiszke- bokor. A levélíró köszöni az információt követő gyors megjelenést. — Irt a ZÖLDÉRT-nek, írt a konzervgyárnak, írt a szerkesztőségünknek ... — ... mégpedig egyidőben, hogy ne legyen gondom az értékesítéssel ... A község tanácselnöke, Fazekas János: — Téglás Ibolyát ismerjük. A két állami gondozott gyérek, akik nála vannak, nem szenvednek hiányt. Tehát a 'gondozásért járó pénz jó helyre kerül. Hogy mi indokolta a konzervgyárnak, a ZÖLDÉRT-nek és a lapnak küldött levél megírását? Nem tudom. Talán elhamarkodott lépés volt. Ha van kedve, járjon utána ... Varga János, a ZÖLDÉRT izsá- ki telepének vezetője. Nyugodt, amikor Téglás Ibolya nevét említem. — Igen, kérem, tegnap kaptuk tőle a levelet. De ne higgye, hogy azért intézkedtem, mintha rá- éreztem volna a jöttükre. Nem is csak a rokkantak éve kötelezett bennünket a válaszadásra, postafordultával. Természetes, hogy ha lehetőségünk van (márpedig van), törődünk a megtermelt áruval. Egyeztetés után kocsit küldünk a portékáért... Zárszó helyett. e A . kellőképpen . adminisztrált egy mázsa ribiszke minden valószínűség Szeflnt'jó kezekbe 'fut; És jó lenne minél többször tapasztalni, hogy a kereskedelem olyannyira szívén viseli a megtermelt javak kilóit is, mint a vagonos tételek sorsát. Akár a túlzott termelői érzékenység levelei nélkül is. Szabó Pál Miklós FOGYASZTÓI ÁRPOLITIKA, 1981 n Ár és fogyasztás Bizonyos esetekben az ország, a vállalatok és a lakosság érdeke kevésbé a kötött árhoz, sokkal inkább a kiegyensúlyozott ellátáshoz fűződik. A „legdrágább" az az áru, amit nem lehet - kapni. (Gondoljunk csak a filléres pótalkatrészek hiányára!) A „legolcsóbb” viszont az, amit — egyebek közt az ösztönző lirhatásokra — önként megtakarítunk. Végül is a mindennapi. élet azt bizonyította: mind az árufelesleg, mind az áruhiány -i következésképpen a merev árrendszer — társadalmi méretű pazarlással jár. Az árváltozások hatására, általában ésszerűbb arányok alakulnak ki a termelésben és a fogyasztásban. A fogyasztás szerkezeti változásai hosszabb távon, mégsem pusztán az áralakulást, hanem a társadalmi-gazdasági fejlődést tükrözik. Az ármozgás fékezi vagy felerősíti ezt az objektiv folyamatot. Az életszínronal tükre Nézzük például az élelmiszer- fogyasztás alakulását. Rendkívül gyorsan növekedett a fogyasztás — és változott az összetétele — az utóbbi negyedszázadban, — de nem föltétlenül az áralakulás hatására. Ebben az életszínvonal emelkedése tükröződik. A liszt, a kenyér vagy a burgonya ára lassabban nőtt, mint a búsé, mégis az előbbiek fogyasztása csökkent, míg az utóbbié gyorsan növekedett. 1 Az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás a jelzett években: Megnevezés: 1934—48. 1950. 1960. 1978. 1979. 1980. Hús és húskészítmények, hal, kg. 34 35 . 49 74 73 73 Tej és tejtermékek, kg. 102 99 114 153 160,4 162 Cukor, kg. 11 16 27 34 , 34,1 35 Liszt, lisztes áru, kg. ' 145 141 133 114 113,3 112,5 Burgonya, kg. 130 109 98 63 61,3 62 Élelmiszer-fogyasztásunk nemzetközi összehasonlításban is kiállja a próbát; kalóriaértéke elegendő, s egyre korszerűbb táplálkozást tesz lehetővé. Az egy főre jutó napi kalóriafogyasztás meghaladja a 3200-at (kilőjoul- ban 13 300). Az utóbbi években az egy főre jutó húsfogyasztás több mint kétszeresét tette ki a 'háború előttinek. A tojásfogyasztás megháromszorozódott, a cukoré 3,5-szeresére nőtt. Napjainkban, amikor a lakosság fogyasztóként is érzékeli az ország nehezebb gazdasági helyzetét, az eddig elért magas élet- színvonal megtartása a feladat. Az esetleges áremelésnek többnyire nem célja, hogy a fogyasztás abszolút szintje csökkenjen, csupán az, hogy a növekedés eddigi üteme mérséklődjék, s a termelési kedv, valamint az áruellátás kialakult színvonala fennmaradjon. Magyarországé az egy főre jutó összes fogyasztás évi átlagos növekedésbe felszabadulást követően meghaladta a négy százalékot'. A társadalom széles rétegei rendesen táplálkozhatnak és ru- házkodhatnak. A háztartások többsége tartós fogyasztási javakkal felszerelt. A kulturális javakat és értékeket a 'lakosság széles rétegei megszerezhetik; jelentősen javultak a lakásviszonyok. A különböző társadalmi rétegek fogyasztásának összetétele közeledik egymáshoz. Az összes fogyasztáson belül folyamatosan csökken az élelmiszer-, gyorsan nő viszont a tartós és egyéb iparcikkek részaránya. A változásban kifejeződnek az életszínvonal általános emelkedését jelző tényezők: .növekszik a háztartások gépesítettsége, korszerűsödik energiastruktúrája, emelkedik a lakáskultúra színvonala, egyre több a szabad idő. (Világ- jelenség, de nem tekinthető prog- resszívnek az élvezeti cikkek fogyasztásának növekvő részaránya.) Hosszabb táron Mindebben — elsősorban a fogyasztási szerkezet ésszerűsítése révén — szerepet kap az árpolitika, de ezt nem szabad túlértékelni. Az árszínvonal és az ármozgások befolyásolják ugyan a fogyasztás szerkezetének változását, de a hatásuk nem kizárólagos. A fogyasztás egy fész^, ugyanis merev. Másik része azon-, ban rugalmas, így az árak emel-1 kedése és csökkenése a keresletet meghatározott irányba terelheti. Az ésszerű árváltozásoktól hosszú távon a fogyasztási szerkezet kedvező alakulása és a jobb áruellátás egyaránt várható. 1 Minden család és minden lakos fogyasztása másként oszlik még a különböző áruk és szolgáltatások között. Döntő fogyasztási szerkezetet formáló tényező az egy főre jutó jövedelem, a család és az egyén vagyoni helyzete. De a fogyasztás alakulását szubjektív tényezők is befolyásolhatják: a szokás, az ízlés, a beosztókészség. A vásárlási és invesztációs lehetőségek befolyásolják a fogyasztói döntéseket. Fontos, hogy a termelőket, a fogyasztókat olyan hosszú távú célok elérésében tegyék érdekeltté, amelyekért érdemes többet és jobban dolgozni; amelyek az országnak és az egyénnek is a legelőnyösebbek, a leghasznosabbak. Köztük első helyen szerepelnek a lakásépítések és a kiegészítő gazdaságok magánerős befektetései. Minden lehetséges megoldás közül pedig a legrosszabb az egyébként megtakarítható jövedelmek pazarló felélése. Családi kosár A fogyasztói szerkezet ésszerűsítésében napjainkban különösen nagy lehetőségek rejlenek. Az áremelések negatív hatása az ésszerű fogyasztói magatartással részben mérsékelhető: ha fogyasztásunkat úgy alakítjuk, hogy csökkenjen a dráguló és növekedjen a viszonylag olcsó cikkek és szolgáltatások aránya a családi fogyasztói kosárban. A gazdasághoz hasonlóan persze a magánéletben is nehéz alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. A szokás hatalma, a kényelem, a beidegződés —' legalábbis átmenetileg — a gazdasági kényszernél is erőteljesebben hat. Hosszabb távon azonban elkerülhetetlenül utat tör magának az ésszerűség. Nem mindegy például, hogy három forintba, avagy 13,30-ba kerül a 86-os oktánszámú normálbenzin literje. A kellemetlen benzináremelések sora sok más intézkedéssel együtt segített megállítani a rohamosan dráguló nyersolaj behozatalának növekedését. A takarékosság, a beosztás legtöbbször mégsem arra való, hogy a fel nem használt javak a népgazdaságot gyarapítsák. Hiszen a lakosság megtakarított jövedelmeit is elkölti ijjőveL, A takaré- > kosság végeredményben ésszerű fogyasztói magatartás,'^sajátos op-'■ timalizálás az igények minél teljesebb és lehetőleg napi gondoktól, feszültségektől mentes kielégítése érdekében. Az árváltozásokra való ésszerű reagálás az egyén javát és a közösség hasznát egyaránt szolgálja. — Vége — K. J. SUMONYI ZOLTÁN: /Nagy Lajos emlékének/ 26. (26.) — Dániel háromhetes volt, amikor meghalt a férjem. Tudtad? — Igen. Ezt tudom. A barátnőd még első este elmondta rólad a legfontosabbakat. Ezt már az első mondatban. Valami ostoba műhiba volt. Egy injekció. — Igen ... Persze, nem egészen ilyen egyszerű a dolog, de hát lényegében igen. Egy injekció. Elfelejtette megmondani az ügyeletes orvosnak, hogy Algopyrin- érzékeny. Már egy fél fecskendővel belenyomtak, amikor megkérdezte, hogy ugye nem Algo- pyrin, mert arra érzékeny vagyok? Akkor aztán elkezdtek kapkodni, mindenféle ellenanyaggal kísérleteztek, de nem tudták már megmenteni. Tíz perc múlva meghalt. — Szörnyű ... Hány éves volt? — Huszonnyolc. —- Borzas'ztó! — és a férfi valóban összeborzad, ahogy ezt kimondja. — Hogy lehet huszonnyolc évesen meghalni?! És ilyen hülyeség miatt. — Rettenetes volt az egész... — A nő összehúzza a szemét, s erősen az ajkába harapva, a fizikai' fájdalomtól .is eltorzuló arccal mondja ki ismét: — Rettenetes volt az egész! — Reggel fél hát körül elment a munkahelyére, én meg nem dolgoztaim még, szülési szabadságon voltam, nem is keltem fel... Ügy. kilenc órakor csörög a telefon, nagymama vette fel, és beszól, hogy engem keresnek a kórházból. Jelentkezik egy ismeretlen orvos, mert a férjemet már kezelték ott, de nem ez volt az orvosa, és kérdi, hogy fel tudok-e kelni a gyerektől, és be tudnék-e menni a kórházba? Egy kis komplikáció támadt, beadtak a férjemnek egy Algopyrin-injek- ciót... És akkor én teljesen ösztönösen rákérdeztem: Ugye meghalt? ... Aztán a taxiban, ahogy mentem a kórház felé, elkezdtem magammal alkudozni. Nem halhatott meg, mert akkor ez az orvos hogy tudott volna felhívni? A telefon anyámék nevén volt. És nem tudhatná, hogy újszülött gyerekünk van, akit szoptatok. Ezt csak a férjemtől tudhatja!... De amikor megérkeztem, és az orvos csak annyit mondott, hogy jöjjön velem, kollegina, akkor már tudtam, hogy nincs alku... Hogy meghalt. És érthetetlenül nyugodt voltam. Megnéztem, elintéztük a formaságokat... A végén még megkérdezték, hogy tudok-e most vezetni, el tudnám-e vinni a férjem kocsiját? Persze, 'miért ne?! És hazajöttem a Simcával... Aztán csak itthon fogtam fel ezt az egész szörnyűséget. Amikor megláttam a vázában a gesztenyeágakat... Előző napon, vasárnap, Zsámbékon voltunk. A szülés után akkor mozdultam ki először a lakásból. Péter mondta, hogy menjünk el valahova levegőzni. Szép téli nap volt, mentünk az M—1-esen, és letértünk Zsámbék felé. Ott a romok körül sétáltunk, és megláttuk azt a rügyező gesztenyefát. Februárban! Letörtünk néhány ágat és hazahoztuk ... A doktornő, akiből mindeddig folyamatosan buzogtak fel a több mint hatéves emlékek, most elhallgat, behunyja a szemét, és bal öklét olyan görcsösen szorítja össze, hogy egész felsőteste megremeg. S csak percek múlva, amikor oldódik ez a görcsös szorítás és az ujjal fáradtan er- nyednek el a térdén, akkor szólal meg ismét. — Egy hét múlva a rügyek kinyíltak a vázában, és én azokat az ágakat vittem el hozzá a temetésre ... Nagyon szerettem. Borzasztóan szerettem! Előrehajolva megrázza a fejét, és összehúzott szemmel, mintha egy nagyon mély kútba nézne, s ő mindenképpen szeretne ott a mélyén meglátni1 valamit, úgy ismétli meg: — Borzasztóan szerettem! Olyan tiszta, becsületes ember volt, amilyennel még soha nem találkoztam! Képtelen volt a legkisebb hazugságra vagy becstelenségre is. És mellette nem lehetett nem becsületesnek lenni. Érted? Nem lehetett! En miatta lettem olyan, amilyen vagyok. Teljesen megváltoztam: mellette. Teljesen! — Meddig voltatok házasok? — Csak másfél évig. Ez is olyan szörnyű, hogy csak másfél évig, és már több mint ihat éve halott. |Ez is ilyen hihetetlen! És tudop, mi a legszörnyűbb az egészben? Hogy .milyen gyorsan elfelejtenek egy embert! Hogy milyen könnyen kihullik az idő rostáján! Hihetetlen ... 27. A férfi egyre kényelmetleneb-; •bül érzi magát, mintha fázna is kicsit, és nyúl a zakójáért. Ettől a mozdulattól aztán olyan érzése támad, hogy legjobb lenne most elmennie, kilencig a kapu is nyitva van, úgyse lesz ebből az estéből már semmi. A kezdeti feszültség és idegesség azóta sem engedett föl, ökölnyi csomót érez a torkában és a gyomrában > is, és ez a történet sem volt kifejezetten alkalmas az oldódásra. Föláll, megropogtatja a derekát, és kedvetlenül az ablakhoz megy. •Lent még folyik a szabadtéri diszkózás, az emberek csapatokban jönnek-mennek a két panelház közötti parkon át, és a SZOT- székház üvegfala szeszélyes ritmusban villogtatja a vörös-sárga fényeket. — Meddig tart még nálatok ez a cirkusz? Alig tudtam behajtani; Hogy a parkolásról ne is beszéljek! . — Meddig? Csak ma kezdődött! Még egy hétig így megy. — Óriási! Más gondunk nincs, mint utcabált rendezni! Ez most a legfontosabb! — Hát most mit dühöngsz ezen? Rosszkedvű vagy? — Hm, nem különösebben. — Nem innál inkább valamit?! Jaj, olyan hülye vagyok, már régen elő kellett volna vennem valami piát! Mit kérsz? Whisky, konyak, pezsgő? Miit szólsz, milyen választékom van?! ■ — Nem, köszönöm, kocsival jöttem. — Hm, kár! A nő erre föláll, kedves bohóckodással ugrál az italszekrényhez, és kivesz egy üveg Johnny Wal- kert, meg — a biztonság kedvéért — két poharat. — Nekem . most muszáj valamit innom, mert olyan gombóc van a torkomban, mióta telefonáltál, hogy már nyelni sem bírok! — vallja be kis zavart'nevetéssel, és megint kilátszik a fogsora. A férfi elneveti magát: — Neked is? — Aha! Egyszerűen nem ismeret magamra. Nem szoktam én ennyire hülye lenni! Tölt a whiskyből az egyik pohárba és beleriyal. A férfi is gondol egyet, és tölt magának. — Á, iszom veled egy kortyot! Ahogy elnézem, úgysem tudok innen még egy darabig kihajtani. Meg most jut estembe, hogy nem is ittunk még pertut. Csak úgy letegeztelek. — Én kezdtem. — Ez igaz. Akkor is! Szervusz! Miután szabályosan megisszák a pertut, és a szabályosnál valamivel hevesebben csókolóznak össze, ,a doktornő megkérdezi: — Haragszol rám? — Miért haragudnék? (Folytatása következik.)
