Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-31 / 126. szám

m 1981 M K l i 9 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MHGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 126. szám Ára: 1,40 Ft 1981. május 31. vasárnap Szolidaritási nagygyűlés 0 A szolidaritási nagygyűlés elnöksége. A KISZ X. kongresszusára ér­kezett külföldi delegációk tegnap Magyarországgal ismerkedtek, s nagygyűlésen vettek részt. A Chilei Kommunista Ifjúsági Szö­vetség és a nicaraguai Július 19. Sandinista Ifjúsági Szövetség küldöttsége Bács-Kiskunt kereste fel. Hector Zuniga, a Chilei KISZ KB titkárságának tagja és Hector Morales, a Chilei KISZ KB tag­ja; Jósé Rámán Alvarez, a Jú­lius 19. Sandinista Ifjúsági Szö­vetség Végrehajtó Bizottságának tagja és Alejandro Morales a szö­vetség külügyi osztályának veze­tője Qráner Gyulának, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága első titkárának társaságában ér­kezett Kecskemétre. A program kezdeteként Hege­dűs István, a párt megyei bizott­sága osztályvezetője és Bata Zsu­zsanna megyei KISZ-titkár tár­saságában — a vendégek, Bács- Kiskun társadalmi, gazdasági, po­litikai és kulturális életéről tá­jékozódtak, majd a megyeszék­hely tanácsára látogattak, ahol dr. Mező Mihály tanácselnök fo­gadta őket. A délelőtt további részében a chilei és a nicaraguai vendégek — negyedszáz hazájukbeli diák társaságában — részt vettek egy Nicaraguáról és Chiléről szóló ki­állítás megnyitásán a Megyei Mű­velődési Központban. A jól válo­gatott, hangulatos tárlatot, amely képet ad a két távoli országról dr. Kerekes György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Inté­zetének főmunkatársa nyitotta meg; jelen volt Petre Ferencné, a managuai magyar nagykövetség munkatársa, valamint Kecske­mét párt- és tömegszervezeteinek több képviselője. Városnézés és ebéd után a kül­döttség útja a Tóth László Álta­lános Iskolába vezetett, ahol kis­dobos- és úttörőavatás volt. A Sandinista Himnusz és a Vence- remos közös eléneklését szavala­tok követték, majd dr. Eszik Sán­dor iskolaigazgató mondott ünne­pi beszédet. A nyakkendőköté­sek után három raj felvette a Salvador Allende, Agusto Cesar Sandino és Velasques Flores ne­vét. Az egynapos program a Megyei Művelődési Központ színházter­mében fejeződött be — itt szoli­daritási nagygyűlésen találkoztak a vendégek Kecskemét fiataljai­val. A nagygyűlés elnökségében — a vendégeken kívül — helyet fog­lalt Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. A kö­szöntő után beszédet mondott Gráner Gyula, Hector Zuniga és Jósé Ram$n Alvarez. A szónokla­tok után szolidaritási ajándéko­kat adtak át hazánkban tanuló chilei és nicaraguai diákoknak; és a program a chilei Victor Jara együttes fellépésével zárult. Az elfogadott napirendnek megfelelően, szombaton reg­gel hat szekcióban folytatta tanácskozását a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa. Szűkebb ha­zájuk, az őket megválasztok véleményét tolmácsolva külön- külön munkabizottságban elemezték a kongresszusi doku­mentumokat a munkásfiatalok, a mezőgazdaságban dolgo­zó KISZ-esek, az értelmiségi fjptalok képviselői, a fegyve­res erők és testületek ifjúkommunistái, a középiskolások és szakmunkástanulók, valamint az egyetemisták és főis­kolások kongresszusi küldöttei. Mint jeleztük, pénteken szó­lalt fel a tanácskozáson Kádár János is. Az MSZMP KB első titkárának beszédét az alábbiakban ismertetjük. KÁDÁR JÁNOS FELSZÓLALÁSA Az egész társadalom támogatja a KISZ nemes célkitűzéseit Kedves Elvtár. sak! Először egy megtisztelő és szí­vesen vállalt kö­telezettségemnek teszek eleget; át­adom önöknek a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizott­ságának üdvözle­tét és jókívánsá­gait. Köszöntőm a Kommunista If­júsági Szövetség X. kongresszusá­nak küldötteit és meghívottait, a le­nini komszomol és más külföldi testvérszerveze­tek, mozgalmak képviselőt. Üd­vözlöm e jeles nap alkalmából a Kommunista Ifjúsági Szövetség egész tagságát, hazánk ifjúságát. A KISZ Központi Bizottságának beszámolója, a benyújtott határo­zati javaslatok — miként az ed­dig elhangzott felszólalások is bi­zonyítják — jó alapot adnak a kongresszus munkájához. Bizo­nyos vagyok abban, hogy a tanács­kozás betölti hivatását, új len­dületet ad a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség, a magyar ifjúság munkájának, s hozzájárul szocia­lizmust építő népünk további elő­rehaladásához. Kedves Elvtársak! Néhány gondolattal én is sze­retnék a kongresszus napirendjén levő kérdésekhez kapcsolódni. Az emberiség érdeke a béke és a társadalmi haladás A nemzetközi helyzet — az eny­hülés igen jó és hasznos időszaka után — az utóbbi években éle­ződött, s egyszerre vannak jelen az enyhülés eredményei és az új feszültségek. Az utóbbiak egyik fontos oka minden bizonnyal az a széles körű, mély. átfogó társadal­mi, gazdasági-pénzügyi, valamint politikai-vezetési válság, amellyel a kapitalista rendszer küszködik. Ez még a legfejlettebb tőkés or­szágokat is gyötri. Gazdasági fej­lődésük üteme megtorpant, inf­láció, munkanélküliség és más negatív jelenségek jellemzik éle­tüket. Kifejezésre jut ez kormá­nyok és kormányzati redszerük bukásában, katonai hatalomátvé­telekben, a közelmúlt fasiszta puccskísérleteiben és a me. rényletekben is. A terror- cselekmények megmutatják a vi­lágnak, az emberiségnek, milyen is a kapitalizmus igazi arca. Az imperializmus a fő oka an­nak is, hogy a világ különböző térségeiben az utóbbi években nem csökkent a válsággócok szá­ma. A Közel-Keleten — gondol­janak csak a legutóbbi libanoni eseményekre — még dörögnek a fegyverek. Dél-Afrikában még dü­höng a fasiszta, fajüldöző rend­szer. Latin-Amerikában és Ázsiád ban is sok feszültség halmozódott fel. A kapitalisták megkísérlik, hogy a maguk módján és hasz­nára oldják meg a problémákat, de nem sikerült nekik, sőt azok tovább bonyolódtak, s ezek is kiélezték a nemzetközi helyze­tet. A tőkések társadalmi rendsze­rük kibékíthetetlen belső ellent­mondásaiból, megoldhatatlan problémáiból kapitalista kiutat keresnek, s úgy vélik, hogy azt a fegyverkezés fokozásában, a kato­nai erőfölény megszerzésében, a diktátum-politikában fogják meg­találni. Ez a kiútkeresés meg­nyilvánul az utóbbi időben erő­södött szovjetellenességben, anti- kommunizmusban, a népek sza­badságtörekvéseinek elnyomásá­ban, a haladás erőivel szembeni harc fokozásában és a béke elleni támadásokban. A tőkés világ agresszív körei politikai, anyagi, sőt katonai esz. közökkel segítik az indokínai né­pek elleni támadásokat, Afganisz­• A kongresszus színhelye: az Építők Rózsa Ferenc székhaza. C;., JHi tán ellen hadüzenet nélküli hábo­rút folytatnak, szítják a szabad­ságukért küzdő latin-amerikai né­pek, a nicaraguai, a salvadori nép elleni agressziót. Odáig elmennek, hogy a haladó erők, a népek sza­badságtörekvéseit is terrorizmus­nak bélyegzik. Sokszor burkoltan, áttételesen és közvetve, máskor nyíltan lépnek fel Lengyelország szocialista rendszere és vívmá­nyai ellen. A helyzet reális vizsgálata alap­ján állíthatjuk, hogy az imperia­listák tervei, újabb keletű „moz­golódásai” kampányszerű — bár nagy veszélyeket hordoznak — teljes kudarcra vannak ítélve. A tőkések arról álmodoznak, hogy, mint egykoron, újra a világ urai lehetnek. De ez nem lehetséges többé, mert a világ megváltozott. Ez a változás történelmileg a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelmével, az imperia­lizmus világuralmának megszün­tetésével kezdődött. A szovjethatalom, a világ első szocialista országa minden meg­próbáltatást kiállt, erőssé és le- győzhetetlenné vált. A szocialis­ta társadalmi rend világrendszer lett. Az utóbbi évtizedben egész sor újonnan felszabadult ország hirdette meg, hogy a szocializ­mus útján haladva kívánja meg­találni népe boldogulását Ilyen a világ, és ezt mindenki­nek a valóságnak megfelelően kell látnia: a világpolitika alap. vető erőviszonyai a haladás és a béke javára változtak. De tovább­ra is küzdeni kell, most különö­sen szükség van a népek ébersé­gére, országaink védelmi képes­ségének erősítésére, a haladás és a béke minden hívének aktivitá­sára. Az enyhülés eredményeit meg kell védeni, amelyek jelen­tős tényezői a világpolitikának. Ezek az eredmények annak is kö­szönhetők, hogy a haladás erői, a béke őszinte hívei mellé álltak .olyan polgári politikusok, akik megértették; korunkban a kü­lönböző társadalmi rendszerek fennállása idején nincs más út, mint az országok békés egymás mellett élése. És az emberiség perspektívája nem is lehet más mint a béke és a társadalmi ha­ladás. Az imperialista vezető körök azonban kitérnek a tárgyalások elől és csökönyösen ragaszkod­nak az amerikai rakéták Nyu- gat-Európába telepítésének tér. véhez. Az Egyesült Államok el­nöke a napokban azt mondotta, hogy tárgyalni szándékozik a Szovjetunióval, de az erő pozíci­ójából. Ez a szándék a világ valóságos helyzetének félreértésén alapszik. A Szovjetunióval, a szocialista or­szágokkal az erő pozíciójából nem lehet tárgyalni, és nem dik­tálhat senki. Velük tárgyalni csak az egyenjogúság, a közös fele­lősség alapján és a meg. egyezés szándékával lehet. Ennek megértése szükség­(Folytatás a 2. oldalon.) • Chilei és nicaraguai kiállítás nyílt a művelődési központban. 0 Űttörőavatás a Tóth László Általános Iskolában. Jubileumi kisdobos- és úttörőavatás Ezer kecskeméti pajtás számára duplán is emlékezetes a tegnap délelőtt Kecskemét főterén ren­dezett ünnepély. Először azért, mert jubileumi megemlékezésről van szó — június 2-án lesz 35 éve hogy megalakult a Magyar Úttörők Országos Szövetsége —, másodszor pedig azért, mert eb­ből az alkalomból tettek kisdo­bos- illetve úttörőfogadalmat. A Szabadság téren pontban tíz órakor harsant fel a fanfárok je­le. Tubák István városi úttörőel­nök fogadta a jelentést, majd a Himnusz után Országh Zsolt, az 577. számú Kun Béla úttörőcsa­pat kisdobosa mondta el Áron Ágnes: Kisdobos vagyok című versét. Ezt követte a kisdobosok ígérettétele. és az úttörők foga­dalomtétele. Űjabb szavalat hangzott el — Sztrapák Anita, az 1429. sz. II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat tag­ja tolmácsolásában — majd dr. Körös Gáspár, az MSZMP Kecs­keméti városi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. A szónok megemlékezett az út­törőszövetség 35 éves születésnap­járól, a megtett út eredményei­ről, majd beszéde végén zászlót adományozott Kecskemét úttö­rőinek. A zászlóra szalagot kötött Sza­bó Sándor, a Magyar Úttörők Szövetsége Bács-Kiskun megyei Elnökségének titkára, Fischer István, a megyeszékhely taná­csának elnökhelyettese, továbbá az MHSZ, a munkásőrség, a vá­rosi rendőrkapitányság, a vörös- kereszt városi szervezete, a Ha­zafias Népfront, a KISZ Kecske­méti városi Bizottsága. A jubileumi kisdobos- és úttörő­avatás a DÍVSZ induló hangjai­val fejeződött be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom