Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-05 / 103. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. május 5. A kerékpár is sokat fogyaszthat A PÁRT-VB MEGTÁRGYALTA Sikeres csapatmunka, megalapozott célok a Fémmunkás kecskeméti gyárában A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára a megyeszékhely azon nagyüzemei közé tartozik, amelyek tevékenységét — a pártértekezlet határozatának megfelelően — a városi párt-végrehajtóbizottság megkülönböztetett figyelme kíséri. Ebben a folyamatban számolt be nemrégiben a párttestület előtt Horváth János gyárigazgató és Pigniczky Zoltán, a gyári pártvezetőség titkára az V. ötéves terv végrehajtásáról, a következő öt évre tervezett feladatokról, s a pártvezetőség gazdaságszervező munkájáról. A párt-végrehajtóbizottság munkamódszeréhez tartozik, hogy a különböző kérdéseket, területeket vizsgálva, így egy- egy üzem munkájának áttekintésekor is többoldalúan tájékozódik. Ezúttal a testület e feladattal megbízott tagja a gyárban szerzett személyes tapasztalatait tette hozzá a gyárigazgató és a pártvezetőségi titkár számadásához. A gyár munkájának, helyzetének megítélésére leghivatottabb pozíciójából pedig a párt-vb ülésére meghívott Tóth Imre vállalati vezéigazgató fejtette ki véleményét. S tegyük hozzá: mindketten csak megerősítették — több vonatkozásban hangsúlyozott elismeréssel — a beszámoltató ttak tömör, lé- nyegretörő jelentésében foglaltakat. — Bicdkliügyben jött? — kérdezte a gyárigazgató. Szabadkoztam, hogy nem protekciót kérek egy kétkerekű vásárlásához, bár mint hírlik, rövidesen szükség lesz „kapcsolatokra", ha az ember egy mutatósahb kerékpárhoz akar jutni. Mert energiaválság ide vagy oda, az egyre népszerűbb kerékpárok hazai gyártásával bajok vannak. A gyártmány- korszerűsítés mintapéldájaként oly sokat emlegetett biciklire ráfizetnek a gyártók, mégpedig nem is keveset: minden egyes darabra több száz forintot, ami évi 300—400 ezres szériánál tetemes veszteség. Az igazgató kérdésében az is benne volt, hogy ügy lett a hazai kerékpárgyártásból. Helyesebben újra az lett, hiszen öt-hat éve is az volt. Igaz, akkor egészen más értelemben. Akkor a rendkívül népszerű Pannónia-motorok gyártását szüntették meg, mert nem volt elég jövedelmező. A gyár olyan terméket keresett, ami hosszú távon nyereséges, a munkásokat sem kell különösképpen átképezni. A mélyülő olajválság is azt diktálta: gyártsunk biciklit; kelendő lesz itthon és külföldön egyaránt! Az ügy megoldása nem sokáig váratott magára; 600 millió forintos beruházással fejlesztették a hazai kerékpárgyártó bázist. De nem sok köszönet volt benne! Úgy tervezték; évente félmillió kétkerekűt gyártanak, s adnak el, ez azonban egyetlen évben sem sikerült. Az eddigi veszteség már messze túlhaladta a fejlesztésre fordított összeget. A hazai kerékpárügy tanmesének is beillik, a kérdések egész sorát veti fel. Jobb lett volna el sem kezdeni az egészet? Talán meggondolatlanul döntöttek akBiztató a szank-móriegáti Petőfi Tsz általános fejlődése. Gazdálkodása ismét fellendült. Jó példa ez arra, ha egy termelő közösségben helyesen jelölik meg a célt, és az együttesen elhatározott teendők megoldásában az egész tagság érdekelve van, akkor rövid idő alatt örvendetes változás történhet. A Petőfi Termelő- szövetkezetben ez sokmillió forinttal mérhető. A móriegáti határban a megyei átlagosnál is alacsonyabb az évi csapadék. A terület zöme futóhomok. amelyet elég költséges befektetéssel lehet megkötni, a talaj szerkezetét javítani. Öntözési lehetőség nincs, jóllehet pár évre épült itt víztároló, de az rendszerint kiszárad. Éppen olyankor nem található benne nedvesség, amikor a növényzet a légszomj asabb. Ez a körülmény határozza meg a gazdaság termelési szerkezetét. Magas vízigényű szántóföldi, de főleg kertészeti növényeket ilyen körülmények között elég kockázatos termeszteni. Az átlagosnál kedvezőtlenebb időjárású években több milliós terméskiesés sújthatja a gazdaságot Ez történt Móricgáton 1979-ben, amikor a növénytermesztés és állattenyész# Fémtömegcikket sajtol a móriegáti szövetkezet dolgozója. kor, a térméks zerkeze t-váltás gyors sikere reményében? A legfőbb kérdés ma: mi a kiút? Felszámolni a bici'kligyártást, s túladni a speciális technológiákon? Mert ugyan mit is kezdenének például a küllőgyártó automatasorral?! Ismét térjenek át egy új cikk gyártására? Szóval ismét válaszút előtt állnak, holott, akkor is a jószándék vezérelte őket, amikor változtatni akartak. De úgy látszik a termékszerkezet-váltás sokkal göröngyösebb út, mint ahogyan azt gondolták. Nem biztos, hogy a mindenáron való struktúraátalakítás garantálja a jövedelmezőbb gazdálkodást, hiszen — mint láttuk — egy kerékpár is fogyaszthat sokat. Csakis a jól átgondolt, minden külső és belső feltétellel számoló* megalapozott döntés járhat sikerrel. Feltéve, hogy kellő következetességgel, jó szervezéssel hajtják végre azt, s ha mindebben a vállalat és dolgozói egyaránt érdekeltek. Persze a sikerhez jó adag szerencse is kell, amiből a csepeli kerékpárgyárnak nem jutott ki. Mi tehát a megoldás? Pontosan az, amit ezúttal a gyártók is akarnak, hiszen a biciklire szükség van itthon, külföldön egyaránt. Újabb beruházás nélkül — erre nem is lenne keretük — a termelékenység lényeges növelésével, az importhányad mérséklésével, ésszerűbben kialakított, az általánosabb fogyasztói igényekhez jobban igazodó, szűkített választékkal jövedelmezőbbé tenni a kerékpárgyártást. A szabályozás mai keretei éppen erre ösztönöznek. Remélhetjük tehát, ha mindezt valóra váltják, nem lesz „defektes” a magyar kerékpárgyártás. Sz. L. tés mérlege veszteséges lett. Szerencsére, az évek óta igen eredményes ipari ágazat nyeresége javított a szövetkezet, általános helyzetén. Tavaly tavasszal a móriegáti tagság bizalmából Badacsonyi Péter lett a Petőfi Tsz elnöke. A szavazatokkal együtt, a közösség támogatását is megkapta az új vezetőség a veszteséges termelési ágak helyrehozatalára. — Megváltoztattuk a vetés- szerkezetet. A búzát a korábbi 140 helyett, ősszel már 400 hektáron vetettünk, — mondja Badacsonyi Péter. A rozs területét ezzel szemben csökkentettük, és az évelő pillangós nagyobb arányú telepítését határoztuk el. Sokoldalúan hasznosítható nálunk a lucerna, ahol olyan kevés a csapadék, és szerény a föld humusztartalma. A fehérjében gazdag tömegtakarmány bírja az itteni talajviszonyokat. Tavaly már olyan mennyiségű szénát kazlaz- tunk be. amire korábban ritkán akadt példa. Az a- tervünk, hogy folyamatosan vetünk lucernát, amelyet végül is 300 hektáron szeretnénk állandósítani. A pillangós feltörésbe pedig nagyhozamú kalászos, valamint silókukorica kerülne, évente 100 hektáron. — És az állattenyésztés? — Tavaly már számottevő nyereséget hozott, azonkívül, hogy a növénytermesztés, állattenyésztés együtesen 5,8 millió forinttal javította a szövetkezet eredményét.— Jószágszerető szövetkezeti dolgozók kerültek a telepre. Olyanok, akik értik a munkájukat, s vállalKészülnek a szezonra • A Kecskeméti Konzervgyárban javában folynak az előkészületek a zöldborsószezonra. Felvételünkön a dobozok készítőműhelye látható. Üzleti kapcsolatok bővülése Újabb tőkés vállalattal létesített kooperációt a tomjad Vegyesipari Szövetkezet. Az együttműködés keretében a tompaáak havonta négyezer darab női felső- ruházati cikket készítenek a megrendelők számára, természetesen exportminőségben. Az új terméket ez év januárja óta gyártja a szövetkezet. ták az állatgondozók felelősségteljes kötelezettségét. Az állattenyésztő telepen nincs hétköznap, vasárnap vagy egyéb szünnap. Etetni, itatni, fejni mindig kell. Természetes, hogy a jószággal bánó szövetkezeti dolgozó a helytállásáért elvárja a tisztességes javadalmazást, szociális gondoskodást. A változást néhány adat is mutatja. Évekkel korábban a borjak 26 százaléka hullott el, tavaly már csak másfél százaléka, de még ez az arány is javítható. A kiskunsági szövetkezetek sorában a szank-móriegáti Petőfi Tsz ipari ágazata elég jeléntős. A háztartási fémtömegcikk részlegnek 31-féle készítménye van. és 15 milliónál magasabb a termelési terve. Sütőformákat, tésztaszaggatót, paradicsompasszíro. zót. háztartási reszelőt gyárt dunaújvárosi finomlemezből két műszakban, ötvenhét szövetkezeti dolgozó. — Helyesen cselekedett a Petőfi Tsz régi vezetősége, amikor a kedvezőtlen termőhelyi viszonyok ellensúlyozására, jól átgondolt ipari, szolgáltató jellegű üzemeket nyitott — mondja a szövetkezet elnöke. — Ez a tevékenység az említetteken kívül javította a közös gazdaság jövedelmi viszonyait. Az 1960-as évektől kezdve lehetővé tette a nagyobb arányú beruházást, a termelés fejlesztését a mezőgazdasági alaptevékenységben is. A jövőben is ezen az úton kell tovább haladnunk. ' K. A. A kiváló cím hátteréből Önmagában is sokatmondó, hogy ..a Fémmunkás- kecskeméti gyára a napokban kapta meg — 1976 óta immár negyedszer — a kiváló címet. Az elmúlt ötévi munkáját érzékeltető néhány gazdasági mutatót, s a dolgozók közösségét jellemző főbb vonásokat mégis érdemes megemlíteni. Kezdjük azzal, hogy a gyár — a tervidőszak végére megváltozott, nehezebb feltételek között — valamennyi terv- és hatékonysági mutatót tekintve, az előirányzottat meghaladóan teljesítette feladatait. Árbevételét például 13,5, nyereségtervét 23,5 százalékkal múlta felül. Termelésének - több mint 49 százalékát 'exportálta. s a kiemelt beruházásokhoz, a lakásprogram teljesítéséhez kapcsolódó termékei jóvoltából nem t%lt fifiíjfih ’&* ^ftíegrehdélésnek a hazai piacon seim. Nem kis rfiértéKBén a szüntelenül újat. keresd, tehetséges műszaki gárdájának, a gyár dolgozói által képviselt jó szakmai színvonalnak — a fizikai állományban a szakmunkások aránya 62, a betanított munkásoké 30 százalék —, s a folyamatos továbbképzésnek köszönhető, hogy az építésiparosítás feladataihoz igazodott „Fémmunkás” Vállalaton belül a kecskeméti gyárban alakult lei a könnyűszerkezetes termékek gyártási központja. A jelentős műszaki, főleg gyárt- .mányfejlesztési munka eredményeként évről évre újabb termékekkel jelentkezett a piacon a gyár. így tavaly megkezdte a kommunális és közösségi épületek céljára tervezett, jelenleg a legkorszerűbb és gazdaságos FILLOD rendszerű könnyűszerkezetek, s a tőkés piacra a minden eddigi szakmai követelményt meghaladó daruforgóvázak gyártását. Kevesebben többet adtak A termelékenység alakulásának oldaláról vizsgálódva, figyelemre érdemes, hogy az 1975. évihez képest 15,7 százalékkal csökkent a gyár dolgozóinak létszáma. Ugyanakkor az egy foglalkoztatottra jutó értékesítés, tehát a termelékenység átlagosan évi 12 százalékkal növekedett. Megjegyzendő, hogy a gyár gépi berendezéseinek csáknem egyharmada elöregedett, lényegében eszmei értékű. A gyári újítók leleményének köszönhetően azonban célgépesftetten valamennyi termel. Egyébként az eltelt öt év alatt bevezetett több mint 880 újítás 7,9 millió forint megtakarítást eredményezett a gyárnak. Kevesebben tehát többet adtak, s ehhez igazodott, igazodik a bérezés is. A termelő dolgozók száz százaléka teljesítménybérben részesül. Ezen belül külön is ösztönző az egyösszegű bérutalványozás, ^melynek alkalmazása a gyorsan mozgósítható termelékenységi tartalékokat is feltárta. Mellesleg: a gyári nagyobb csoportoktól, szakmáktól kezdve, egyénekig bezárólag erőteljes differenciálást alkalmaznak - a közvetlenül termelők, így nem utolsód sorban a már-mar hiánynak számító lakatos és hegesztő szakma javára, fokozottabb megbecsülésére. A politikai munka eszközeivel Az eredményes munka igen fontos feltételeként értékelte a párt-vb a gyár gazdasági és pártvezetői közötti tartalmas, alkotó kapcsolatot, együttműködést. Ugyanezt hangsúlyozva, Tóth Imre vezérigazgató a vállalat szellemére is kedvező hatásnak minősítette a kecskeméti gyárat jellemző csapatmunkát, a gazdasági, politikai, műszaki együttműködést, az emberi hozzáállást. Ebben pedig elvitathatatlan a három alapszervezetbe tömörülő száznegyvenöt főnyi párttagság szerepe, az irányító, összehangoló feladatokat ellátó kilencSzemé- lyes pártvezetőség ténykedése. Minthogy a gyári politikai munkában megkülönböztetett figyelem jut a gazdaságpolitikai feladatoknak, ragadjunk ki legalább néhányat a pártvezetőség gazdaságszervező tevékenységének módszereiből. Ezek közül is elsőnek a gyár törekvéseinek megismertetését, azok helyes és egységes értelmezését, s végrehajtását szolgáló propagandamunkát és termelési agitációt. Ez utóbbin belül szinte központi műhelynek tekintik a politikai vitakört, amelynek vezetését — évenkénti váltással — a gyár gazdasági vezetői látják el. Ezen a fórumon kialakított egységes érvanyag elősegíti a szemléletformálást, a dolgozók széles körű meggyőzését, és igen hasznos színtere a kétoldalú információáramlásnak. Pártvezetőségtől a pártcsoportokig A gazdaságpolitikai határozatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzésében a pártvezetőségtől a pártcsoportokig terjedő munka- megosztás érdemel külön figyelmet. A személyes tapasztalatszerzéssel és beszámoltatással történő ellenőrzést a gyárat átfogó kérdésekben a pártvezetőség látja el. Az üzemvezetőségektől, osztályoktól a pártalapszervezetek kérnek tájékoztatást. A pártcsoportok pedig a hónap elején megtartott csoportértekezleteken látják el ugyanezt a feladatot. Mégpedig oly módon, hogy a kis közösségek a művezetők előterjesztése alapján értékelik a műhely, illetve az. adott terület előző havi munkáját. Ugyanakkor meghatározzák az esedékes terv teljesítésével összefüggő feladatokat, a végrehajtást elősegítő alkalmi és személyre szóló pártmegbízatásokat. E tekintetben a legmeggyőzőbb agitációnak a személyes példamutatás elvét érvényesítik a kommunisták. A pártellenőrzésnek a gyárban kialakított rendszerét a .helyi gaz- 'áásaépSlitika rhéljfietétfák ' • félevenként összevont taggyűlésén történő értékelésé teljesíti ki. "r A kádermunka ugyancsak kiemelésre kívánkozik a gyári pártvezetőség gazdaságvezető, -segítő és ellenőrző tevékenységéből. A pártszervezetek ösztönzik a kezdeményező, a kockázatot és felelősséget vállaló, demokratikus vezetési Stílus kialakítását, erősítését, és támogatják az így dolgozó vezetőket. Végül, ami a Fémmunkás' kecskeméti gyára VI. ötéves tervi célkitűzéseit illeti:. ezek sorában a termékei iránt megnyilvánuló reális igények gazdaságos kielégítését, a tőkés export erőteljes fokozását, a szüntelen fejlesztés és tömeges alkalmazás útján a rendszerelvű építési módok követel-, ményeinek széles körű érvényesítését stb., éppoly alapvető törekvésének tekinti a gyár, mint a dolgozók jövedelmének növelését, s a szociális juttatások elért színvonalának megtartását. A városi párt-végrehajtóbizottság minden tekintetben megalapozottnak minősítette a gyár céljait. Az V. ötéves terv eredményes végrehajtásáért pedig elismerését fejezte ki a gyár vezetőinek, s egész közösségének. P. I. Űjabb természetvédelmi terület Kazahsztánban Védetté nyilvánították a természeti kincsekben: erdőségekben, termálforrásokban, gyógynövényekben gazdag nyugat-kazahsztáni tajgákat. A több mint százezer hektár kiterjedésű új rezervátumban a század végéig betiltották a vadászatot és a fakitermelést, a hegyi patakok fel- használását, valamint az ásványkincsek bányászatát. A természetvédelmi övezethez mintegy 300 olyan köztársasági területet csatoltak, ahol már korábban is tiltott volt minden intenzívebb gazdasági tevékenység, illetve újabb ipari üzemek telepítése. Így megmenthetik e természeti értékben gazdag rezervátumot a jelen és a jövendő nemzedék számára. A gyógyító mikroklíma nyújtotta lehetőségek ellenére sem építenek új lakótelepeket ezekben a körzetekben. (APN —KS) Május 4-tő! 16-ig a vállalatok közös tükörbemutató t tartanak LAKÁSFELSZERELÉSEK ÁRUHÁZÁBAN (Kecskemét, Petőfi Sándor u. 5—7.) és a VAS—MŰSZAKI ÁRUHÁZBAN (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 1.) Mindkét áruházban tükrök — szélés választékban — S állandóan kaphatók. ALKALMAZKODÁS A HELYI ADOTTSÁGOKHOZ Közös akarattal fejlesztik a termelést Móricgáton ~'% • üzemi konyha és étterem a szövetkezet új beruházása, amelynek a tsz-brigád volt a kivitelezője. (Méhesi Éva felvételei) fi
