Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-28 / 123. szám

1981. május 28. • PETŐFI NEPE • 3 Nyári tárlatok Szegeden A hazai képzőművészek egyik rangos seregszemléjére, a szege­di nyári tárlatra több mint hat­száz alkotást küldtek el az ország különböző városaiban élő művé­szek. A képző- és iparművészeti lektorátus döntése alapján mint­egy százötven alkotó két és fél­száz műve — festmény, grafika, kisplasztika — kerül közönség elé a Szegedi Képtár kétemeletes épületében a július 19-től szep­tember elejéig nyitva tartó kiállí­táson. A. nyári hónapokban ezenkívül még tizenkét időszaki kiállítás nyílik Szegeden. Május 31-től jú­lius közepéig ugyancsak a kép­tárban tekinthetik meg az érdek­lődők Növák András festőművész, valamint Kovács Éva keramikus- művész tárlatát. A szegedi múze­um kupolagalériájában július 18- án nyílik Markolt György és Orr Lajos szobrászművészek kiállítá­sa. A Bartók Művelődési Központ­ban június 26. és július 30-a kö­zött Vinkler László grafikai, ugyanott július 5-től 26-ig Pol­gár Ildikó kerámiái és, Szécsényi Lenke textiltervező munkáit mu­tatják be. A Bartók Művelődési Központ augusztus 2. és 30. között ad otthont a hazai fotóklubok sze­gedi szalonjának, amelyet ezúttal .tizenhetedik alkalommal rendez­nek a szegedi ünnepi hetek idő­szakában. Ugyancsak itt lesz lát­ható Cseri László fotókiállítása is. A Juhász Gyula Művelődési Köz­pontban július 25-től augusztus 8-ig Mónus Ferenc keramikus né­pi iparművész és augusztus 15-től 29-ig Berkovics Anna keramikus­művész kiállítása várja a“ láto­gatókat. A fiatal képzőművészek stúdió­jának tárlata augusztus 15-től 30- ig lesz nyitva az ifjúsági házban. A szegedi Somogyi Könyvtár jú­lius 18-tól augusztus végéig Ma­gyar szépirodalom—könyvművé­szet címmel mutatja be az intéz­mény ritkaságait. A Gulácsy La- jos-teremben július közepétől au­gusztus végéig Szabó Erzsébet il­letve Pájer Emília és Kun Éva iparművészek munkáiban gyö­nyörködhetnek az érdeklődők, a múlt év legszebb könyveit pedig a technika házában mutatják be nyomdáink. (MTI) Ötvenmillió, szifonpatron A szifonpatron-gyártás bőví­tésére és rekonstrukciójára Össze­fogott a Répcelaki Szénsavter­melő Vállalat és a veszprémi Bakony Művek. A szifonpatron üzem gépeinek mintegy 60 szá_ zalékát a Bakony Műveknél kor­szerűbb berendezésekkel vált­ják fel, ugyanakkor felújítják az üzemépületeket is. A Bakony Művek 25 millió forintot fordít a' rekonstrukcióra, a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat pedig 20 millió forinttal járul hozzá saját fejlesztési alapjából. Az összefogás eredményeként a je. lenlégi évi 30 millió darabos szifonpatron termelés 1983-ban évi 50 millió darabra emelkedik. r" Árubemutató az agrokémiai központban Kedden kezdődtek a megyei növényvédelmi és agrokémiai napok. A háromnapos rendezvény- sorozat ideje alatt az agrokémiai állomás köz­pontjában árubemutatót tart az AGROKER és a TSZKER. Vegyszereken kívül kisgépeket, külön­böző eszközöket állítottak ki, amelyet meg is vá­sárolhatnak az érdeklődők. Sok kistermelő is meglátogatta a bemutatót. LEGKISEBB NÉZŐINEK KEDVEZ A TV Gyermeknapi rendezvények Egész napos, változatos prog­rammal készülnek a fővárosban a gyermeknapra: több tízezer ap­róságot szórakoztatnak a hét vé­gén a művelődési házak, az ifjú­sági parkok. A kőbányai Csajkovszkij-park- ba invitálja a gyerekeket a Pá- taky István Művelődési Központ. A MOM Szakasits Árpád Mű­velődési Ház hagyományos vasár­napi játszóháza a gyermeknap je­gyében nyitja meg kapuit a leg­kisebbek előtt. Közös műsort állít össze a Fő­városi Művelődési Ház, és a Bu­dapesti Művelődési Központ. A Fehérvári úton ez alkalommal a Szegedi Nemzeti Színház művé­szei szerepelnek. Az újpesti gyerekek a kerületi úttörőház .táborában vendéges­kedhetnek, | Gyermekműsort sugároz vasár­nap a rádió és a televízió. A „Gyertek játszani” című műsort a tatabányai úttörőház előtti park­ból közvetíti a rádió. A nemzet­közi gyermeknapot és a Magyar Úttörők Szövetségének 35. szüle­tésnapját köszöntő szabadtéri programra csaknem tízezer gyere­ket várnak. Az alkalmi színpado­kon többek között bemutatják a „Házasodik a motolla” című iro­dalmi-zenei összeállítást — a Bá­nyász Irodalmi Színpad tagjainak közreműködésével —, a Pécsi Nemzeti Színház ifjú művészei pedig Jékely . Zoltán „Csunyika” című énekes, zenés, táncos, jelme­zes mesejátékát adják elő. Mikro­font kap a rádióból ismert Domi­nó-család is. A műsorban 20—30 gyermek dominókockákkal ügyes­kedhet, a történelmi dominó ver­senyzői pedig dátumokkal, évfor­dulókkal, helyszínekkel csatázhat­nak. A nyelvi dominóban orosz, angol, francia és magyar nyelven számolhatnak,-, szavalhatnak, pör­gethetik a nyelvüket. A tatabá­nyai városközpontban felállított sátrakban, pavilonokban a. gyer­meklapok szerkesztői vetélkedők­re invitálják a legkisebbeket. A „Csináld magad” Utcába té- rők makramét, papírsárkányt, re- pülőmodellt és sokféle más já­tékot készíthetnek. Az úttörőházban egykori úttö­rővezetőkkel találkozhatnak a gyerekek. Legkisebb nézőinek „kedvez” reggeltől késő délutánig a tele­vízió. „A kengyelfutó gyalogka­kukk legújabb kalandjai” című népszerű filmsorozat újabb epi­zódjának vetítését követően a Má­tyás király juhásza című verses­zenés mesejátékot közvetíti felvé­telről — a Székesfehérvári Vö­rösmarty Színház előadásában. Is­mét jelentkezik a „Breki és a többiek”, majd — 15.40-től — „Bezzeg az én időmben!" gyer­meknapi vidámságok és komoly­ságok kerülnek a képernyőre. Gyermekkorának emlékezetes pil­lanatait eleveníti föl többek kö­zött Fehér Klára, Koncz Zsuzsa. Somos Ágnes, valamint Rodolfó és Gál völgyi János (MTI) Tanfolyam a mozgássérültek helyzetének javításáért Az Eötvös Loránd Tudományegye­tem Jogi Továbbképző Intézete tanfo­lyamot indít a mozgássérültek helyze­tének javításáért. „A megváltozott munkaképességű dolgozók helyzetének rendezése*’ című tanfolyam keretén belül ismertetik mindazokat a társa­dalombiztosítási jogszabályokat, ame­lyek kapcsolatosak az 1/1967. (XI. 22.) MüM—EüM—PM. számú rendelettel. További célkitűzés, hogy az előadáso­kon a hallgatók megfelelő tájékozta­tást kapjanak az 1975. július 1-én ha­tályba lépett egészségügyi és társada­lombiztosítási jogszabályokról, ame­lyek szoros összefüggésben vannak a rehabilitációs rendelkezésekkel. A tan­folyamot az ELTE Jogi Továbbképző Intézete (Budapest, V., Egyetem tér 1—3.) 1981. augusztus 31. és szeptember 11. között tervezi, háromnapos kurzu­sokban. A tanfolyam témái között szerepel­nek az alábbiak: — A megváltozott munkaképességű dolgozók védelmének orvosi indokai; — a velük való foglalkozás vállalati feladatai, figyelemmel a munkaerő­gazdálkodás aktuális kérdéseire; — a szakszervezetek feladatai a re­habilitációval kapcsolatban; — a tanácsok hatásköre és intézke­dései a megváltozott munkaképessé­gűekkel kapcsolatban; — a megváltozott munkaképességű dolgozók anyagi ellátása. Az előadók között a téma legjele­sebb szakértői szerepelnek. Az ELTE Jogi Továbbképző Intéze­tének szervezési csoportja 1981. július 15-ig várja a jelentkezőket a 173-563-as telefonon, vagy személyesen az inté­zetben. Részvételi díj: személyenként 340 forint. A fogyasztó pártján, a kereskedelmet segítve A társadalmi ellenőrök tapasztalataiból Háromszázharminc választott szakszervezeti tisztségviselő: társadal­mi-kereskedelmi ellenőr tevékenykedik megyénkben a fogyasztók érdekképviseletében. A szakszervezettel és a helyi tanácsok keres­kedelmi osztályaival, csoportjaival együttműködve szerepük, külö­nösen az utóbbi évtizedben, jelentősen megnőtt. Bács-Kiskunban, ahol egy munkanapon körülbelül negyedmillióan vásárolnak fo­gyasztási javakat, a társadalmi ellenőrök évi 2 ezer vizsgálatukkal jó szolgálatot tesznek dolgozó társaiknak, végső soron minden fo­gyasztónak. Lámpa, égővel — és a papucs ára Az áruellátás színvonalának a figyelemmel kísérése a legfonto­sabb feladatúik. Emellett a tavalyi, második félévi 1200 megyei pró­bavásárlás, súly-, minőségi, szava­tossági és egyéb vizsgálat számos hasznos tanulsággal járt. Gondi Zoltánná, társadalmi ellenőrzési csoportvezető például arról szá­molt be Kiskunfélegyházáról: a megyei tanács kereskedelmi és az SZMT közgazdasági osztálya se­gítsége, útmutatása alapján 163 csoportos és 64 egyéni ellenőrzést végeztek. Súlyos, kirívó hibával nem találkoztak. Amire viszont felfigyeltek: a 70—80 fillér—1 fo­rint „rászámolás”, a 2—3 dekás súlycsonkítás egyes élelmiszer- boltokban, nem egyedi eset. Vol­tak olyan üzletek, ahol hibás, ap­ró gyümölcs, vagy zöldség fölé tették ki az első osztályú ártáb­lát. Észlelték, hogy egyes húsbol­tokban már akkor előkészítették a húst darálásra, amikor a vevő még meg sem érkezett. Az egyik ' háztartási üzletben a pvc-sző- nyeg ferde vágását tették szóvá, a műszaki áruházban pedig azt, hogy az eladó majdnem ráfizetett: egy lámpát égővel 7 forint 50 fillérrel kevesebbért számlázott. A BRK Kisáruháza cipőosztályán viszont már a fogyasztó kárára té­vedtek. A férfipapucsot 212 he­lyett 250 forintra árazták. Jelzéseiket megszívlelik Félegyházi tapasztalat viszont az is, hogy a Centrum Áruházban nincs cipő, kötöttáru és konfek­ciótermék árcédula nélkül. Az ár is kedvező a vevők többségének. Az idén áprilisban férfiöltönyt 850-től 2030 forintig lehetett kap­ná. Ugyanott választékbővítésül árusítják a budapesti Haladás Szövetkezet, a Ramóna Finomkö­töttáru Ktsz, egy törteli szövetke­zet és a helybeli háziipari szövet­kezet számos termékét. Az azon­ban kívánatos volna, hogy a 37-es és a 38-as férfiingekből többet kí­náljanak, s lenne fianell és pup- lin férfipizsama. Ugyanakkor, amikor a kereske­delmi dolgozók udvariasságát sem hallgatták el Gondi Zoltánná és társadalmi munkatársai, tapasz­talták, hogy jelzéseiket a keres­kedelem vezetői megszívlelik. Ez jellemző Baján is. Ott a Petőfi la­kótelepi kis üzletből — Milnov Dániel ellenőr-kétszeri sürgetésére — végül mégiscsak megoldották az üres üvegek rendszeres elszál­lítását. fldőközben annyi üveg halmozódott fel a boltban, hogy a napi árut már alig tudták hová rakni.) Hétfő, péntek: az is hétköznap Természetesen a konfliktusvál- lalás is hozzátartozik ehhez a tár­sadalmi fogyasztói érdekképvise­lethez. Az ellenőrökre, akik kö­zül néhányan 30—40 vizsgálatot is végeznek esztendőnként, nemegy ­szer neheztelnek: „Mit szőröznek már megint?" Furcsa, hogy ezt a legtöbbször éppen egyik-másik fogyasztó mondja. A megyében és a székhelyén manapság már több mindenre ki­terjed a társadalmi ellenőrök fi­gyelme. Az SZMT Kecskeméti Városi Szakmaközi Bizottsága Vu- jovich Ferenc kereskedelmi albi­zottság! vezetővel és annak mun­katársaival (negyvennégyen) ha­tásosan segítik a kereskedelem társadalmi felügyeletét. A tapasztalatok arra utalnak: hétfőn és pénteken nagyon külön­böző az ABC-k hús- és húskészít­mény-ellátása. Míg a széchenyi- városi UNIVER ABC-ben bőség­gel kapható mindenféle húster­mék, a leninvárosi ABC hétkezdé­se ebben a tekintetben hiányos. A gyümölcs és a zöldség első, másod- és harmadosztálybeli ke­veredése (vagy inkább kevergeté­se?) Kecskeméten is tapasztalható tünet, s"amire oda kell figyelni: a vasboltokban — az edények ki­vételével — a termékek többsé­gén nem tüntetik fel, mennyibe kerülnek. Ezekben a boltokban a kiszolgálás lassú, vontatott; a helyszűke vevőnek és eladónak egyaránt gond. Nemegyszer pedig apróságokért kénytelenek kimen­ni a vásárlók a BLK Szabadság té­ri vasüzletéből a Külső-Szegedi úti lerakathoz, mert amit keres­nek, csak ott kapható. Még több megbecsülés? Társadalmi fejlődésünk határo­zott jele ez a fajta, nyílt kontroll, amellyel a „pult két oldala” jól áttekinthető. A munka tovább tart, mondhatnánk azt is: folya­matos azok számára, akiknek megbecsülése különösen az el­múlt évektől kezdve növekszik, de jobbára a kormányzat ösztö­kélésére, annak kezdeményezésé­re. Helyileg, néhány 'Kiváló Dol­gozó kitüntetéstől eltekintve, még kevés a jele e társadalmi ellen­őrzés rangjához illő elismerésé­nek. Amint Almási Tibor, az SZMT munkatársa találóan meg­jegyezte: ,,A szakszervezeti élet­ben a kultúrfelelős és a sportfe­lelős mellett — megítélésem sze­rint — ott a helye a társadalmi kereskedelmi ellenőrnek is.” Kohl Antal A Héderváry-kastély A Győr és Mosonmagyaróvár között elterülő Szigetköz­nek, a Duna két ágától körülölelt vadregényes tájegységnek egyik legvonzóbb települése a történelmi okmányokban már II. Géza óta emlegetett Hédervár. Mondák és legendák len­gik körül a községet éppúgy, mint a környező romantikus, nemrég még ősi természetességében tobzódó vízivilágot. Hédervár nevéhez is legen­da fűződik: az elmúlt korszak­ban körülötte folydogáló „hét ér”-ből (Mets-ér, Ladom-ér. Ba- gom-ér. Bak-ér, Pilling-ér, Sáros- , ér, Szőny-ér) változott Héder-re. A valóságban azonban a Graztól délre fekvő Wildon-ból Magyar, országra érkező Héder comes — A Héderváry-nemzetiség őse — a névadó, aki II. Gézától 1141— 42 körül kapta hűsége jutalma, ként birtokul ezt a vidéket. Az általa építtetett fa vár helyét nem ismerjük, csak a Képes Krónikából van róla tudomá­sunk. A szájhagyomány persze itt. is tudni véli. hogy a várkas­tély parkjának északi végében emelkedő dombon állt. A Héderváry-kastély jelenle­gi állapota többszöri átépítés | nyomait őrzi. mégis harmoni- i kus szépséget áraszt. Az első ; pillantásra barokk 'benyomást, keltő épület három saroktornya közül a délkeleti., hatszögletű I lakótorony őrzi talán a legrégibb I építkezések emlékét. Feltehető- I leg a XIII. században épült, a I másik kettő az 1600-as évek kö- I zepéről való, s négyszögletes I tömbjüket buzogányszerű dísz- I ben végződő egyszerű sima sí. I sak fedi. A kastély puritánul egyszerű [ homlokzatát kosáríves kapu df_ szíti, valószínűleg a XVIII. szá­zad második felében készítették, a feltehetően korábban befala­zott. s ma már csak egy címer, rel jelzett, másik kapu helyett. A kaput két empire stílusú XIX. század eleji szfinx őrzi. Szépen boltozott kapualjon jutunk be a négyszögletes, aprócska belső udvarra, amely elgondolkodtató megállásra késztet. Évszázados platánfa áll a közepén lombkoro- nája a fény. a nap felé igyekez­ve az épület tetőzete fölé maga. sodik. Vajha mi is ilyen féltő gonddal óvnánk most még fia­tal platánfáinkat, mint ahogy őrizték eleink a mi gyönyörűsé­günkre. Fotósok hálás, bár munkaigé­nyes célpontja ez a belső udvar. Nemcsak a tiszteletet ébresztő vénöreg platán, de a remekbe készült kovácsoltvas lámpatartó, a szépen kereteit kosáríves ka­pu, a neogótikus ívelésű nyi­tott folyosó, keretbe foglalt re. neszánsz domborművek. a Vi- czavak falra helyezett faragott címere ■*- bárhonnan nézzük is, részleteiben és egészében — ma. radandó élmény. A kastély észa­ki homlokzatát a délihez hason­ló egyszerűség jellemzi, kapuja előtt azonban igén szép klasszi­cista portikusz emelkedik. Az épületben jelenleg iskola működik, az egyszerű szobák és termek gyermekzsivajtól - han­gosak. A település szélén emel­kedő kastélyt hatalmas park övezi, amely ugyancsak megte­kintésre érdemes. Valószínűleg ártéri erdőből szelídült franciás barokk kertté, majd a múlt szá­zad elején Petri Bernhard ter­vei alapján s személyes irányítá. sával alakult át a mai természe­tes tájképi hatásra törekvő an­gol kert. A 17 holdas területet több kilométeres sétautak hálóz, zák be. s a helybeliek által pa­taknak nevezett vizesárok oszt­ja ketté. Kőből farágott szob. rok, padok.’ hatalmas vázák, a föléjük hajló lombokkal a park idillikus, romantikus részletei. De a növényritkaságok kedve­lői is érdekességekre akadhat­nak bolyongásuk során — a ki. nai páfrányfenyő, az amerikai tulipánfa például az egzotikus fák múlt század elején divatba jött telepítésére emlékeztetnek, az illatozó hársak. és a 38 méter magas fehérnyár méreteivel ra­gad el. szokatlanságával késztet megállásra az egymástól majd két méterre növő kőrisfa. me. Ivek hét méter magasban össze­találkozva, különös házasság­ként folytatják tovább közös életüket, s á kertépítő Bernhard emlékét őrzik az értékes és nagy­méretű tiszafák. Sz. K. E. A pogány madonna Színes magyar bűnügyi filmvigjáték. Fősz Bujtor István. FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁN: Kecskemét Városi: Kalocsa: Kiskunfélegyháza: Kiskunhalas: Baja Uránia: máj. 28.—jún. 3. jún. 4.—jún. 7. jún. 8.—jún. 10. jún. 11.—jún. 13. jún. 14.—jún. 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom