Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-28 / 123. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. május 28. események sorokban ROMA Sandro Pertini olasz köztár­sasági elnök, szerdán tárgyalá­sokat kezdett az olasz pártok vezetőivel a kormányválság megoldásának lehetőségeiről. A nap folyamán konzultát Arnol- do Forlanival, a keresztényde­mokraták ■ vezetőjével, majd megbeszélést folytatott Enrico Berlinguerrel, az Olasz Kom­munista Párt főtitkárával. Berlinguer találkozójuk után újságíróknak nyilatkozva meg­ismételte korábbi álláspontját, hogy az OKP-t mindenképpen be kell vonni a kormányzásba. Az államfő Bettino Craxit, az Olasz Szocialista Párt főtitká­rát is fogadta (MTI) BELGRAD _____________________ B elgrádban szerdán ülést tar­tott a Jugoszláv Dolgozók Szo­cialista Szövetségének országos választmánya. Az ülésen Todo Kurtoyics, a választmány el­nöke tartott beszámolót. Kur- tovics a koszovói események okairól szólva a többi között rámutatott: a koszovói albánok óriási többsége, csakúgy, mint országunk minden nemzete és nemzetisége, szilárdan politikánk mellett állt. A destruktív erők nem az albán nép érdekeit tar­tották szem előtt. A politikai munka formalizmusa, csupán fó­rumvitákra szűkítése objektíve jugoszlávia ellenségeinek kezére játszik. MADRID__________________ A kedd esti parlamenti vita nyomán, szerdán a spanyol la­pok szinte egybehangzóan álla­pítják meg: bebizonyosodott, hogy a Banco Central barcelonai köz­pontja ellen a múlt hét végén végrehajtott támadás nem né­hány közönséges bűnöző elszi­getelt, spontán akciója volt, hanem a 'spanyol demokrácia elleni széles összeesküvési terv része. A közvélemény — írják a lapok — a még megválaszo­latlan kérdések gyors tisztázá­sát, az események I hátterében lévő erők mielőbbi leleplezését várja a kormánytól. VALLADOLID_________________ O jabb áldozata van a spa­nyolországi járványos tüdőgyul­ladásnak. Valladolid városban kedden este egy 17 esztendős fiú halt meg a rejtélyes beteg­ségben. Így tizenötre emelke­dett a halálos áldozatok száma, és jelenleg 1949 beteget ápol­nak kórházban. A beszámoló vitájával folytatta munkáját a mongol pártkongresszus ULÁNBÁTOR Kedden a központi bizottság beszámoló jelentésének és a központi .revíziós bizottság jelentésének megvitatásával folytatódott tS Mongol N épi Forradalmi Párt XVIII. kong­resszusa. Felsz'ólalt többe k közt B. Altangerel, a párt KB PB póttagja, az Ulánbátor.! városi pártbizottság első titkára, aki a főváros pórtszervezi íteinek munkájáról beszélt. Gur- ragcsaa űrhajós b? szovjet—mongol űrexpedíció, az Inter- kozmosz-program jelentőség ét méltatta. Üdvözölték a kong­resszus résztvevőit testvérpár tok képviselői, köztük Sar­lós István, az MSZM.P KB iPB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkár a is. Sarlós István felsz ólalása A HNF OT főtitkára átadta a magyar kommunisták üdvözletét a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusán részt ve­vő valamennyi küldöttnek. A Központi Bizottság beszá­molójáról szólva elmondotta: ..Mongólia nagy nemzeti sors­fordulója. a népi forradalom győ­zelme óta eltelt 60 év valameny- nyi eredménye és vívmánya el­választhatatlanul összeforrt a Mongol Népi Forradalmi Párt­tal. amely a szocialista építés ál. talános törvényszerűségeit alko- tóan alkalmazza, híven szolgál­ja a nép ügyét, teljesíti történel­mi küldetését. A beszámolóban megfogalmazott nagyszerű fej­lesztési program megvalósulásá­nak biztosítékai az eddig elért sikerek és a munka során szer. zett tapasztalatok.” Sarlós István ezután a Magyar Népköztársaság és a Mongol N 'épköztársaság egyre fejlődő és so. krétűbbé váló együttműködé­sét-. elemezte. Rámutatott, hogy a n longol párt összefogása a k'om ununista és munkáspártok­kal. valamennyi demokratikus és fo. rradalmi erővel, fontos té­nyező., le közös külpolitikánk ér­vényes '-ülésének, amely megbe­csülést és széles körű nemzetkö­zi elisrr. 'érést vált ki a világ ha. ladó bél 'reszerető erői körében. Sarlós István ezután az MSZMP XII. kon, gresszusán meghatáro­zott. a mi 'gyár nép előtt álló fő feladatoka t ismertette. Aláhúz­ta. hogy x. ’ártunk rendkívüli je­lentőséget tulajdonít a Varsói Szerződés s. zervezete és a Köl­csönös Gaza'asági Segítség Ta­nácsa tévé 'kenységének. A magyar küldöttség vezetője hangsúlyozta. hogy a Magyar Szocialista M lunkáspárt és a Mongol Népi “1 Torradalmi Párt együtt harcol a nemzetközi helyzet javulásáért, . az imperia­lista törekvések meghiúsításá­ért. Szolidárisak, vagyunk a nem­zeti függetlenségükért és a tár. sadalmi haladásért küzdő népek­kel és forradalmi mozgalmakkal Ázsiában, Afrikában és Latin- Amerikában. „Küldöttségünk nevében ered­ményes. jó munkát kívánok kong­resszusuknak. Szívből kívánjuk, hogy a kongresszus határozatait megvalósítva, érjenek el újabb nagy sikereket szocialista hazá­juk felvirágoztatásában” — fe. jezte be felszólalását Sarlós István. A kongresszus délutáni ülé­sén elsősorban a vidék küldöttei kaptak szót. Beszámoltak megyé­jük. szövetkezetük vagy állami gazdaságuk eredményeiről és gondjairól, és — ami minden felszólalás közös vonása volt — egyetértésüket fejezték ki a köz­ponti bizottság beszámolójával. Folytatódtak a délutáni ülé­sen a külföldi felszólalások is. Az Indiai Kommunista párt kép­viselője szintén határozott sza. vakkal bélyegezte meg a jelenle­gi pekingi vezetés népellenes, hegemonista. az imperializmu­séval egyező törekvéseit. Kívüle szót kapott a laoszi, a jugoszláv, a koreai, az afganisztáni, az amerikai, a kambodzsai, a jeme­ni. a nicaraguai. az NSZK-beli. a francia, a portugál, a görög és az argentin delegáció, valamint a Szíriái Baath Párt küldöttsé­gének vezetője. A kongresszus ma folytatja munkáját. (MTI) NAPI KOMMENTÁR Holland voltsök V'etik el teljes mértékben a NATO Azt még nem tudni, mikor ala­kul meg Hollandia új kormánya, az azonban bizonyos, hogy a mos­tani választásokon az eddigi ke­reszténydemokrata-liberális koa­líció elvesztette többségét. Hágá­ban megszokott dolog, hogy a vá­lasztásokat követően olykor fél­évig is elhúzódik a kormány­alakítás. Ezúttal azonban nemcsak belpolitikai fontossága van a vok- sok megoszlásának. Hollandia eddig sem lelkesedett a NATO 1979 decemberi határoza­táért, az úgynevezett eurorakéta- telepitési tervért. Figyelemmel a közvélemény egyre nagyobb aggo­dalmára, a kabinetben megoszlott a vélemény arról, vajon az 572 ra­kétából 48-at — ennyi lenne a holland „kvóta” — befogadjanak vagy sem. Tekintettel arra, hogy o jobboldali liberális párt, a VVD — elsősorban a NATO-hatá­rozat feltétlen támogatása miatt — elvesztette szavazóinak egy ré­szét, s a kereszténydemokraták voksolnak száma is megcsappant, előfordulhat, hogy az új kabinet elődjénél is óvatosabb álláspont­ra helyezkedik. Arról nem is szól­va, hogy Hollandiában az utóbbi időben különböző társadalmi szer­vezetek — nemcsak kommunista, hanem polgári ‘ ihletésűek is — kampányba kezeltek a rakétatele­pítési program ellen. Valószínű, hogy a koalíciót olyan pártok al­kotják majd, amelyek ha nem is határozatát, mindenesetre előny­ben részesítik az euró\ oai nukleá­ris arzenál csökkentéséről fölyta- tandó mielőbbi tárgyalt ltokat. Annál is inkább, mert az ország gazdasági helyzete korántsem fel­hőtlen. Az infláció és a munka- nélküliség mind nagyobb mérete­ket ölt. A fegyverkezés fo kozödci- sávál, a NATO-terhek nő. v ekedé- sével Hollandia csak még súlyo­sabb válsággal találná sz emben magát. A két kérdés tehát szoro­san összefügg. Minden bizo nnyal azok a pártok alkotják majd az új koalíciót, amelyek ebben a két — a közvélemény számára azonos fontosságú — kérdésben a leghí­vebben tükrözik a választók vé­leményét. A hollandiai voksok minde n­esetre újabb figyelmeztetések t*z Észak-Atlanti Szövetség és első­sorban az USA számára: a nyu - gat-európai országokban a józant erők aggodalommal szemlélik a beláthatatlan következményekkel járó fegyverkezést. Jellemző a holland vaksok megoszlására: azok a pártok növelték mandátu­maik számát, amelyek a rakéták telepítését feltételekhez kötötték, illetve teljes egészében elvetet­ték. Ez a körülmény különös fon­tosságot ad a most lezajlott vá­lasztásoknak. Tapasztalataiból re­mélhetően nemcsak Hágában, ha­nem Hollandia határain túl is okulnak. Gy. D. Habib sikertelen útja BEIRUT Philip Habib, Reagan ameri­kai elnök közel-keleti külön- megbízottja. aki három héten át sikertelenül próbált közvetí­teni Szíria és Izrael között az úgynevezett libanoni rakétavál­ság ügyében, bejelentette, hogy visszatér Washingtonba. Beiruti megfigyelők szerint el­kerülhetetlenné vált a washing­toni konzultáció, hiszen Habib- nak a legkisebb mértékben sem sikerült közelíterii egymáshoz a homlokegyenest, ellenkező szíriai és izraeli álláspontot. Begin mi­niszterelnök szerdán ismét meg­erősítette. hogy Habib nem kö­vetelt semmiféle engedményt Iz­raeltől. Az Al-Baath című da­maszkuszi lap viszont ugyanaz­nap azt írta. hogy Begin és Habib várakozhat, ameddig csak akar, Szíria nem fogja módosítani jól ismert, álláspontját. Mint emlé­kezetes, Damaszkusz elutasítja azt az izraeli követelést. hogy vonja ki feltétel nélkül a Liba­nonba és libanoni határ szí­riai oldalára telepített légvédel­mi rakétáit . Közben mind Libanonban, mind Szíriában nagy felháboro­dást keltet Beginnek az a beis­merése. hogy Izrael előbb 1978 a ugusztusában. majd ez év áp- ri lis nyolcadikén kötelezettsé. get vállalt arra. hogy légi támo­gatást nyújt, a libanoni jobbol­dal i milíciáknak Szíriával szem­ben. (MTI) BARÁTAINK ÉLETÉBŐL - VIETNAM >liÉÍÍI Három korszak — három alkotmány • Több mint ötven Steyr-traktor és mezőgazdasági gép érkezett a vietnami My Lám mezőgazdasági üzembe, ahol éppen üzemanyag­gal \ töltik fel a korszerű berendezéseket. A Vietnami Szocialista Köztár­saság , legfelsőbb államhatalmi szerve, a nemzetgyűlés nemrég fogadta el az ország új alkotmá­nyát. Az 1945 augusztusi forra­dalom győzelme óta ez a harma­dik alkotmánya Vietnamnak. Bombazápor és földreform Az elsőt 1946 novemberében fo­gadták el. Az az okmány rögzí­tette a népi demokratikus forra­dalom vívmányait, s feladata volt a forradalmi változások kiterjesz­tése. Az az alkotmány először adott valódi szabadságjogokat a dolgozó népnek és — ami Viet­namban nem kis dolog —L egyen­jogúságot valamennyi nemzetiség­nek. A volt gyarmatosítók azonban már az alkotmány elfogadásának másnapján újább hódító háborút indítottak az indokínai ország el­len. Bombáikkal már nemcsak az ország függetlenségét, hanem a demokratikus vívmányokat is szét akarták zúzni. Vietnamot azonban már nem lehetett letéríteni a ma­ga választotta útról. Az öldöklő háború éveiben is sikerült meg-- valósítani egy sor reformot. Kü­lönösen emlékezetes az agrárre­form, amellyel a Kormány vég­képp maga mellé állította a la­kosság millióit. Most már a saját földjüket védelmezték. Hadigazdálkodás és egyesülés A győzelem nem maradt el. 1954 májusában a hódítók kény­telenek voltak aláírni a fegyver- szünetet. A kettészakított Viet­nam északi részén pedig elkezdő­dött egy gyökeres társadalmi-gaz­dasági átalakulás, amely újra na­pirendre tűzte a változások tör­vénybe iktatását. A demokratikus Vietnam második alkotmányát 1959. december 31-én fogadták el. Néhány békés esztendő után az amerikai imperializmus sodorta újabb háborúba az országot. A békés termelést egy évtizeden át hadigazdálkodás váltotta fel, de Vietnamot a nehézségek nem tud­ták térdre kényszeríteni. Kivívta a győzelmet, a forradalmi erők egyesítették az országot. Kollektivizálás Észak on és Délen A mostani, a harmadik alkot­mány a.z utóbbi 35 év eredmé­nyeinek összefoglalója. Rögzíti például, hogy a mai szocialista Vietnambi an a kollektív gazda­ság és tál "sadalmi össztermék 58 százalékát adja. Hogy gyakorla­tilag felszá. molták az analfabétiz­must, hogy milyen egészségügyi, oktatási és kulturális intézmé­nyekkel gazdagodott az ország. A gazdaságban végbement változá­sok a társada lom osztálystruktú­ráját is megvt Utaztatták. A mun­kásosztály ma a dolgozók egyti­zedét adja. Északon lezajlott a mezőgazdaság kollektivizálása, s ezen az úton halad most a déli országrész. Míg 1975-ben 462 ezer diplomás élt Vietnamban, ma 760 ezer a felső végzettségűek száma. Sorolhatnánk még a változáso­kat sokáig,‘ehelyett azonban ves­sünk egy pillantást a jövőbe. Az alkotmány cikkelyeinek megvita­tásával, tanulmányozásával egy- idóben újabb jelentős politikai esemény vette kezdetét az ország­ban. Megkezdődött a Vietnami Kommunista Pálrt V. kongresszu­sának előkészítése, amely a jövő újabb szakaszának nyitánya lesz. Seres AttilA A munkássá válás folyamata (Folytatás az 1. oldalról.) tékében a többé-kevésbé zárt osztálykeretek fokozatosan felol­dódnak. Szélt arról is, hogy a munkás- osztály napjainkra kialakult arcu­latának egyik összetevője a volt parasztok munkássá vált tömege, a másik jelentős forrása pedig maga a munkásosztály, amely tö­megeiben újratermelődött, illet­ve újratermelődik. Az elmúlt tíz évben a munkásosztály már fő­ként az újonnan munkába lépők soraiból nyeri utánpótlását. Az osztály korstruktúrája is át­alakult. A szakmunkások rétege a legfiatalabb, ezt követi a betaní­tott munkásaké, a segédmunká­sok rétege viszont öregszik. A munkásság csaknem a felét nők alkotják. A második és harmadik generáció esetében a paraszti hát­térhez való kötődés fokozatosan gyengül. A fiatalodás magával hozza a műveltségi színvonal és a szakképzettség növekedését. A munkássá válás folyamatában ezért — mondotta a továbbiakban — a munkásnevelés tartalma min­dig több, mint valamiféle speciá­lis szakmai nevelés. Árra kell /tö­rekedni, hogy társadalmunk er­kölcsi arculatát tekintve is egyre inkább a munka társadalma le­gyen. A társadalom azt várja minden tagjától, hogy óvja és gya­rapítsa a közösség, a nép szocia­lista tulajdonát, s tudása, ereje legjavát nyújtva odaadóan dol­gozzék. Olyan munkásokra van szükség, akik nemcsak jól isme­rik, hanem szeretik is szakmáju­kat, akik az élet értelmét látják a termelőmunkában, s akik mű­veltek, jó munkások és egyben közéleti emberek is. A szocialista munkásembertípus kialakításá­ban a család és az iskola után a termelési alapegység, a vállalat, a szövetkezet, a munkahely tevé­kenységének és a munkásság osz­tályszervezeteinek, a pártnak, a szakszervezetnek és a KISZ-nek döntő szerepe van. A tanácskozás vitaindító elő­adással folytatódott, amelyet Szőcs József né, az Oktatási Igazgatóság szociológiai csoportjának vezetője tartott, „Adalékok a munkássá válás megyei tapasztalataihoz” címmel. Az előadó részletesen beszélt a munkássá válás folyamatának elméleti és gyakorlati kérdéseiről, az ifjúságról, mint a legfontosabb munkaerő-tartalékról. Ismertette azt az utat, mélyet a fiataloknak meg kell tenniük addig, amíg munkásemberekké fejlődnek. Ki­emelte e folyamatban a szakmun­kásképző intézetek szerepét, azzal a megjegyzéssel, hogy az intéze­tek gondokkal küzdenek. Legfőbb gondjuk, hogy tanulói létszámuk — legalábbis Bács-Kiskunban — csökkenő tendenciát mutat. A végzett ifjú szakmunkások száma nem elégíti ki á termelőüzemek igényeit. A fiatalok munkássá ne­velésében az iskola mellett alap­vetően fontos szerepük van az 'üzemeknek. A fiatalokat formáló befolyásuk már a tanulóévek alatt meghatározó jelentőségű, s még- inkább az a későbbiekben, amikor a kezdő szakember bekerül az üzemi kollektívába. Végül részle­tesen szólt az üzemi kollektívák fiatalokat formáló szerepéről. Hangsúlyozta, hogy csak a jól szervezett technikai és emberi vi­szonyok teszik lehetővé az ifjú­munkások számára a gyors be­illeszkedést az üzemi közösségek., be. Délután szekcióülésekkel foly­tatódott a tanácskozás. A szocio­lógiai és a pártépítési szekcióban összesen tizenegy korreferátum hangzott el a témával kapcsolat­ban. R. M. Szovjet-jordániai tárgyalások Szerdán moszkvában befeje­ződtek a szovjet—jordániai tár­gyalások. Szovjet részről a meg­beszéléseken Leonyid Brezsnyev Nikolaj Tyihonov, Andrei Gro. miko és más személyiségek vet­tek részt, jordániai részről Husszein király és több más sze­mélyiség. A megbeszélések befejezésé­ről kiadott közlemény hangsú­lyozza. hogy a tárgyalások ba­ráti légkörben, a kölcsönös meg­értés szellemében folytak. Á szerdai megbeszélésen fplytat. ták a közel-keleti helyzet átte­kintését. megvitatták az átfogó és igazságos rendezés problémá­it. valamint néhány más idősze­rű nemzetközi kérdést is. Szov­jet részről ezzel kapcsolatban annak a meggyőződésnek adtak hangot, hogy feltétlenül szüksé. ges az arab országok erőfeszíté­seinek összpontosítása az olyan új. a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi konferencia össze­hívása érdekében, amelyen min­den érdekelt fél részt vesz, köz­tük a Palesztinái Felszabadítási Szervezet is. A tárgyalások során megálla. oltották, hogy a Szovjetunió és Jordánia kétoldalú kapcsolatai politikai, kereskedelmi gazdasá­gi, kultúrális és egyéb területe­ken sikeresen fejlődnek. Mind­két fél arra törekszik, hogy „ to­vább szilárdítsa ezeket a kapcso­latokat. s a béke érdekében szé­lesítse a Szovjetunió és Jordánia együttműködését nemzetközi té. ren. (MTI) További feszültségek Lengyelországban Lengyelországban az utóbbi idő­ben a korábbinál is bonyolultab­bá, összetettebbé vált a társadal­mi-politikai helyzet, s eközben sajnálatosan nem tapasztalható semminemű javulás a gazdaság­ban. Néhány nap múlva megkezdő­dik a Lengyel Egyesült Munkás­párt kilencedik, rendkívüli kong­resszusa előkészítésének utolsó szakasza: beszámolási-választási értekezleteket tartanak a LEMP vajdasági bizottságai. Az eddigi előkészítő tanácskozások alapján. elmondható, hogy még mindig jó­val több a múltat boncolgató megnyilvánulás, mint a jövőbe te­kintő, előremutató javaslat. Alig másfél hónappal a július közepére tervezett kongresszus előtt még nem biztos, hogy a történelmi1 je­lentőségűnek nevezett tanácsko­zást egy, vagy két szakaszban tartják-e meg. Ez derült ki a var­sói televízió kedd esti tv-híradójá- ból, amelyben Tadeusz Grabski, a PB tagja, a KB titkára — aki egy varsói üzemi pártértekezleten vett részt — egy kérdésre vála­szolva azt mondta, hogy a jelen­leg folyó vitában nehéz lepne ér­ről dönteni; így legjobb, ha maga a kongresszus határozza majd el, hogy egy, vagy két szakaszban végzi-e munkáját? Az egész országot átfogó, min­denféle kérdésre kiterjedő, szűnni nem akaró viták, megbeszélések, konferenciák időszakát éli hóna­pok óta az ország. E folyamat egyik legújabb fejleményeként, a LEMP katowicei vajdasági bizott­sága mellett vitafórum alakult. Mint arról a Trybuna Ludu /be­számolt, a fórumon elfogadott nyi­latkozat a többi között ezt tartal­mazza: „Hosszú éveken át folyt pártunk eszmei-politikai lefegy­verzése. Ez volt az egyik alapvető ok, ami miatt 1980 augusztusától a párt képtelennek bizonyul ha­tározott és következetes harcra a szocializmustól idegen, ellenséges jelenségekkel és tendenciákkal. Ilyen körülmények között a szo­cializmus ellenségei, kihasználva a pártvezetés alapvető hibáit, in­gatagságát és következetlenségét, széles körű eszmei-politikai /befo­lyásra tettek szert a dolgozók és a párttagok körében”. Ami a szocializmus ellenségei­nek befolyásáról szóló megállapí­tást illeti, ezzel a józan gondolko­dású emberek csak egyetérthetnek Lengyelországban. A negatív megnyilvánulások nyugtalanságot keltenek a mindennapi gondokkal küzdő lakosság körében, de — mint az a lengyel sajtó beszámo­lóiból is kiderül — az ország ha­tárain /túl is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom