Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-28 / 123. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf 133. szám Ára: 1,40 Ft 1981. május 28. csütörtök Ma zár a BNV A BNV-n szerda volt a szakmai programsorozat utolsó napja. Szá­mos üzletkötésre is sor került. A BUDAVOX Vállalat 16 millió ru­beles megállapodást írt alá 'S MASPRIBORINTORG szovjet külkereskedelmi egyesüléssel. A szerződés alapján 12, illetve 60 csatornás korszerű átviteltechni­kai berendezéseket és mérőmű-' szereket, valamint mikrohullámú rádióreléket szállítanak a Szov­jetunióba. A BUDAVOX híradástechnikai egyesülés, a KOVO csehszlovák külkereskedelmi vállalattal is megállapodott a BNV-n. ARM tí­pusú tranzit-telefonközpontot szál­lítanak 22 ezer vonallal, amit Pil- zenben szerelnek fel. Ugyancsak a KOVO -cég részére 1,8 millió rubel értékben telefontechnikai részegységeket exportálnak. Szerdán felkereste a BNV-t Maróthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a bu­dapesti pártbizottság első titkára. A vendéget Kőrösvölgyi László, a HUNGEXPO megbízott, vezér- igazgatója fogadta, majd kalau­zolta körsétáján. « Ma a BNV utolsó napján egész nap a nagyközönség látogathatja a vásárvárost. (MTI) TANÁCSKOZÁS AZ OKTATÁSI IGAZGATÓSÁGON A munkássá válás folyamata Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Okta­tási Igazgató­ságán .tegnap a munkássá vá­lás folyama­tának tapasz­talatairól egész napos ta­nácskozást rendezett az in­tézmény párt­építési tanszé­ke és szocioló­giai csoportja. Szabó Lajos', az Oktatási Igazgatóság vezetője kö­szöntötte a résztvevőket: a járási, és váro­si pártbizott­ságok képvi­selőit, az üze­mi pártszerve­zetek vezetőit, a meghívott dolgozókat, szocialis­ta brigádtagokat, iskolaigazgató­kat, az Oktatásai Igazgatóság ta­nárait. Ezt kövétően Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg a tanácskozást: — A munkássá válás folyamatá­nak társadalmi, gazdasági fejlő­désünk jelenlegi szakaszában — mondotta1 — különös fontosságát és aktualitását adja, hogy a fej­lett szocialista társadalom építé­sében minőségileg. új és a koráb­binál is bonyolultabb feladatok megoldása vár ránk. A nemzet­közi ideológiai osztályharc élező­dése, gazdasági életünkben az extenzív szakaszról az intenzív szakászra való áttérés új módon felvetődő követelményei igénylik a munkásosztály, a párt vezető szerepének a további erősödését. Az egész társadalom számára fon­tos kérdés, hogy a munkásosztály milyen lényegi jegyeket hordoz magában. A továbbiakban arról beszélt, hogy a munkásság létszámában, összetételében jelentős változáso­kon ment át, s hogy a legnagyobb létszámú osztály, amely az anya­gi javak, a nemzeti jövedelem zö­mét termeli, s munkájának ered­ményei képezik a népgazdaság más ágazati felépítésének alapját. Termelő tevékenysége által tár­sadalomfenntartó szerepet tölt be. Osztályhelyzetéből fakad politikai funkciója: a szocialista társada­lom vezető osztálya. Az elmúlt évek rohamos társadalmi és mű­szaki-technikai fejlődésének hatá­sára a hagyományos értelmezés­hez képest kitágultak az osztály keretei, melynek merev megvoná­sa nem is lehetséges. Az osztály állandó mozgásban van, s a szo­cializmus előrehaladásának mér­(Folytatás a 2. oldalon.) Településtisztaság, ügyintézés, ellenőrzés a megye tanácsi vezetőinek megbeszélésén Fontos témákról tanácskoztak tegnap Kecskeméten a városi ta-i nácsok és a járási hivatalok elnö_ kei. a megyei tanács osztályvezetői dr. Gajdócsi Istvánnak, a megyei tanács elnökének vezetésével. El­ső napirendi pontként Bács-Kis­kun ' települései tisztaságának helyzetét vitatták meg, majd a tanácsi ügyintézés korszerűsítése és egyszerűsítése érdekében tett- intézkedések eredményeiről, s az ezzel kapcsolatos feladatokról tájékozódtak. Meghallgatták az 1980-ban tartott gazdasági-pénz­ügyi ellenőrzések tapasztalatait összegző előterjesztést, végül pe­dig a megyei tanácselnöki érte­kezleten elhangzottakról kap­tak tájékoztatást. A települések tisztaságáról Sándor Béla, a megyei tanács ÉKV osztályának vezetője vá­zolt képft. Általában javuló munkáról számolt be., de néhány gondra is felhívta a figyelmet. Ezek közül kiemelkedő, hogy bár vannak jó helyi kezdeményezések, a tanácsok ezeket — az esetek többségében azért, mert nincs rá pénzük — nem tudják sem fel­karolni, sem .elterjeszteni. Jelen­tős károkat okoz a rongálás, és nincs velük arányban a bírságo­lás: 1980-ban például 287 esetben került erre sor, és összesen 20 ezer forint volt a kiszabott bün­tetés. Az átlagosan nem egészen 70, forintos „bírság” (69,68 Ft) nem mondható visszatartó ere­jűnek. örvendetes ugyanakkor, hogy a szervezett szemétgyűjtés az utóbbi két évben jelentősen fejlődött, s megkezdődött az en­gedély nélküli szemétlerakóhe- helyek felszámolása is. Számok­kal kifejezve az eredményeket: a városi lakások 55 százalékából menetrend szerinti pontossággal szállítják el a hulladékot, tavaly például összesen 300 ezer köbmé­tert. A 21 nagyközség közül 16- ban szintén megoldották ezt a kérdést, és hat kisközség is a szervezett szemétszállítás útjá­ra lépett. A feladatok sorában említette az előadó a kisközségek, az üdü­lőkörzetek / együttműködésének elterjesztését; a lakótelepeken pedig az osztályzott szemétgyűj­tés bevezetését (annak érdekében, hogy a tovább hasznosítható pa­pír- és rongyhulladék és a meg­semmisítendő háztartási számét külön konténerben gyűljék össze). Kincses Ferenc, Baja város Tanácsának elnöke pesszimista hangvételű kezdőmondattal nyi­totta hozzászólását: a „szemét, mondotta, évek óta gyűlik”. Is­mertette egy számítás eredmé­nyét, mely szerint családonként és évente 1 tonna szemét kelet, kezik. ami például Baján 100 e2er köbméteres mennyiséget je­lent esztendőnként, ám csak 40—45 ezer köbméter szállításá­ról. tárolásáról. megsemmisíté­séről tudnak gondoskodni. 35 millió forintra lenne szükség öt év alatt, de csak ötmilliójuk van. további gond, hogy drágák és törékenyek a műanyag szemét- gyűjtők,, kétmillió forint egy ku­ka-gépkocsi. Megoldásként' — egyetértve Sándor Bélával — nem elsősorban az anyagi erők mozgósítását, hanem a lakos­ság nevelését, tájékoztatását és mozgósítását javasolta, annak az elvnek a gyakorlati elterjeszté­sét, hogy a „kultúrember nem szemetel.” Több felszólaló után (Ír. Ár- vay Árpád a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának titkára számolt be az ügyintézés kor­szerűsítéséről, egyszerűsítésé­ről. Mondanivalójánál c lénye­ge az volt: ma már minden le­hetőség megvan arra. hogy hely­ben intézhessék az állampolgár ügyeit, méghozzá az illető ügy „fajsúlyához” méltó gyorsaság­gal. Helyes lenne továbbá. ha a tanács ügyfélszolgálati irodái együttműködnének a vállalatok, üzemek' jogsegély szolgálatai vat mert számos esetben egyszerű­södhetne ezáltal is az ügyintézés. Szigeti Péter osztályvezető, a tavalyi ellenőrzések tapasztala­tait elemezve rámutatott: alapo­san fel kell készíteni a revizoro­kat, másrészt pedig növelni kell a helyi tanácsok munkatársainak felelősségérzetét is. Ez utóbbira egy példát fímlített: revizori vizs­gálat tárta fel, hogy egy kecske­méti járási nagyközsgében négy hónap óvodai napközi diját sik­kasztották el. és a helyi tanács ügyintéződének nem tűnt fel, hogy több mint negyed évig szü­netelt a, befizetés. A kár egyéb­ként 80 ezer forint! A tanácselnökök és osztály- vezetők értekezletén felszólalt- Romó.ny Pál, a megyei pártbi­zottság első titkára is. és azt hangsúlyozta, hogy a tanácsok­ban. folyó munkát, — bármilyen jellegű legyen is az — politikai jellegű tevékenységnek tekinti a lakosság, ami miatt az ennek megfelelő határozottsággal, nyílt­sággal és elvszerűséggel kell dolgozniuk az államigazgatás munkásainak. B. J. • A lombosodé gyümölc sfáU fokozott növényvédelmet igényelnek. ellene Sem az őszi, se m a tavaszi vetésű növények az elmúlt hetek időjárása »nyomán nem fejlődnek úgy, mint ahogy kellene. Az áprili s közepi fagyok után a csapadékhiány je­lent gondot. Me gviselte a növényeket a május eleji erős szél és homok- verés. Jóllehet, állománykipusztulás alig történt. Egyik helyütt az aszály ellen védekeznek, a t iszaalpári nyári­gát tövében vis ,zont a belvíz je­lent gondot. Cs ,ak ezekben a na­pokban sikerül ,t befejezni a két­ezer hektár ku ikoricának szánt ta­laj előkészítés ét. Az árvíz vissza­vonulása utár i a gazdaságok min­denütt nagy erőket vonnak össze a terület ú; jbóli műveléséhez. A. tiszaalpári ' Tisza táj Termelőszö- vetkezetber, például földbe ka­rült már 4' 10 hektáron a rövid te­nyészidejű kukorica magja. A megy ében a 125 ezer hek tár kukorica 85 százaléka kikelt. A talaj-elől cészítés és a vetés mi­nősége - — figyelembe véve a ké­sői szár itásokat és az átlagosnál nagyob’a tömegű szármaradványt, valami nt a száraz talajt — kielé­gítő. A k özös gazdaságok gyakorlati­lag b efejezték a lucerna első ka- szálá sát. A megyei értékelés sze­rint hektáronként 1831 kilogramm szén satermésfc takarítottak be, arm »ly épp a kedvezőtlen időjárás föl’ytán 10 százalékkal kevesebb, mi nt tavaly volt a hasonló idő- sz akban. Nagyüzem van az üvegházakban és a fóliasátrakban is. A primőrök 1 legyűjtése után megkezdődött a ?másod- és utóhasznosítás. Megfe­lelő ütemben halad a görög- és sárgadinnye, a paradicsom, a pap­rika, valamint a káposztafélék palántázása is. A gazdaságok zö­me a hét végére befejezi a palán­tapótlásokat is. Jó ütemben haladnak a növény- védelmi munkák. Permetezni kell a gabona-lisztharmat, a kukorica­barkó és .a burgonyabogár ellen. Az almásokban már a hetedik, nyolcadik permetezésnél tartanak, míg a szőlőben ezekben a napok­ban kezdik az első permetezést. A növényvédőszer-ellátás a ko­rábbi éveknél sokkal kiegyensú­lyozottabb, a hazai ipar biztosít­ja már jó néhány korábban im­portból beszerzett hatóanyagot. A tovalyelőtti 44 ezer hektár öntözhető területből 1980-ban már csak 36 ezer hektár volt géppel, berendezéssel ellátva. S ennek a csökkent területnek is csupán egyhatodán, egyhetedén folyik ezekben az aszályos napokban is a víz kijuttatása. Az öntözött területek alacsony arányát többféle okkal magyaráz­zák a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály szakembe­rei. Sok helyütt az öntözési költ­ségek nincsenek arányban a vár­ható termésnövekedéssel. Az új vízdíjak megállapításakor sok gazdaság úgy döntött, hogy in­kább vállalja az aszálykárral járó 0 A meleg időjárás következ­tében nagy figyelmet követel a fóliasátrak szellőztetése. )(Mé- hesi Éva felvételei.) veszélyt csak azért, hogy meg­szabaduljon a jelentős költségtől. A teljes igazsághoz tartozik, hogy a vízidíjak aránytalanul megnőt­tek. A nemesnádudvari öntöző- fürthöz tartozó Hosszúhegyi Álla­mi Gazdaság például hektáron­ként csak alapdijként 1780 forin­tot fizet Ehhez jön még a fel­használt víz köbméterenkénti költsége. Az a helyzet tehát, hogy a vízellátottság megfelelő —'jobb mint tavaly —, öntözőberendezés van, s a gazdaságok jó része még­sem él a lehetőséggel. Pedig me­gyei szinten bizonyos, hogy sok száz tonna töblettermést jelente­ne, ha idejében vízhez jutnának a szomjazó vetésék. A paprikater­melő gazdaságok Harta, Fájsz, Dusnok és Sükösd határában vi­szont locsolják a kultúrát. Sz. P. M. ZÁRSZÁMADÁS ÖT ÉVRŐL, ÜJ LAKÁSRENDELET ELFOGADTÁK HETÉNYEGYHÁZA EGYESÜLÉSI KÉRELMÉT Ülést tartott Kecskemét város Tanácsa Az a kct és fél gépelt oldal terjedelmű határozat, amelyet tegnap délutáni ülésén fogadott el Kecskemét város Tanácsa, csak a számok szűkszavú, rideg stílusában nyug­tázza a megyeszékhely V. ötéves tervi fej­lődését. A 2 milliárd 549 millió 23 ezer fo­rintos feglesztésialap-felhasználás a kívül­állónak nem mondja meg azt, hogy t.ovább javultak az életkörülmények, új lakótele­pek, közintézmények, nagyvárosi üzletek épültek; hogy a felszabadulás óta á tadott új otthonok egyharmada készült el 1975 és 1980 között. Néhány beszédesebb számot te­hát feltétlenül ide kell írnia a tudósítónak. Fontossági sorrendben tehát a következő adatok jelzik a százezer lakosú megyeszék­hely ötéves fejlődését: 6321 új lakás, 777 új kórházi ágy, 260 új bölcsődei, 1520 új óvo­dai hely, két 16 tantermes új általános is­kola, új klubkönyvtár a Műkertvárosban, és a Széchenyivárosban, két új múzeum egé­szíti ki a teljességre nem törekvő képet. Mindezekért a városi tanács köszönetét és elismerését fejezte ki a társadalmi és tömeg­szervezeteknek, a gazdálkodó egységeknek, a város egész lakosságának. A zárszámadási beszámoló után nem kevésbé fontos témával fog­lalkozott dr. Mező Mihály elnök­letével a .testület: 1/1981-es szám­mal új rendeletet .alkotott a la­kásügyi jogszabályok helyi vég­rehajtásáról. A rendelet részlete-, zi, hogy ki és milyen feltételekké -1 kaphat otthont a megyeszékh e- lyen, s módosította az igényjof'o- sulitság korábbi szabályait is. Ezentúl tanácsi bérlakásra .'azok jogosultak, akiknek az egy főre jutó átlagos havi jövedelm e a 2200 forintot nem haladja meg. A szövetkezeti lakáshoz jut,ás fel­tétele a maximum 3200 fforintos egy főre jutó átlagos ha' ri jöve­delem, az ennél többet keresők OTP-lakást kérhetnek, il’ietve ma­gánerőből építkezhetne) c. új vo­nása a rendeletnek, he ,gy részle­tekbe menően szabályé zza az igé­nyek kielégítésének sorrendjét; ezen belül előnyt ad annak pél­dául, aki kifogástala ,n életvitelű, kiemelkedő munkát ’ /égez és a vá­ros társadalmi élebiben is ered­ményesen működik közre. A jö­vőben elsősorban a zok kaphatnak lakást Kecskemété' a, akik már öt éve itt laknak vág ,y itt dolgoznak. Újból szabályozz? i a rendelet a Fiatal Házasok Otthonába való bejutást is. Az újj feltétel a koráb­bi 15 ezer f orin t helyett 30 ezer forintos előtake irékosságot ír elő (összhangban e, július 1-től életbe lé^pő kormányrendelettel) és a ha- Vi 800 forintos eddigi kötelező'if­júsági takarékbetét-fizetést 1000 forintra emeli. így biztosítható, hogy az előtakarékosság és az if­júsági takarékbetétben összegyűlt összeg a jövőben is elegendő le­gyen egy kétszobás OTP-lakás előtörlesztésének kiegyenlítésére. Az új tanácsrendeletet egyébként a tanács a közeljövőben füzet alakiban is megjelenteti. A témához szorosan kapcsoló­dott a következő napirendi pont: az igények után a lehetőségekről adott számot Veliczky István, a tanács általános elnökhelyettese. A lakásellátottság helyzetéről, ja­vításának lehetőségeiről szólva hangsúlyozta, hogy mindenképpen fel kell építeni 4800 új otthont a VI. ötéves tervben, ami azonban csak enyhíti a gondokat. További feladat új garzonház építése, a Vacsd közben és Hetényegyházán telkek kijelölése és a közművesí­tése, a sajáterős lakásépítés szer­vezett segítése, a cserék közpon­tosított támogatása és koordinálá­sa. A legfontosabb elv: ha az ál­lamnak nincs is elég pénze, az ál­lampolgár kapjon lehetőséget, hogy saját erőből oldja meg gond­ját. Ezt követően — dr. Sánta Lász­ló vb-titkár előterjesztésében — azzal az előterjesztéssel foglalko­zott a testület, amely Kecskemét város és Hetényegyháza község közigazgatási területének egyesí­tését javasolta. Hetényegyháza választásra jogosult lakosságának 89,5 százaléka személyes aláírásá­val is egyetértett azzal, hogy a község egyesüljön a megyeszék­hellyel, amelynek eredményeként ■új lehetőségek nyílnának a lendü­letes fejlődés előtt. Az egyesülést határozatban kezdeményezte He­tényegyháza község Tanácsa, és ezt a határozatot örömmel fogad­ta a kecskeméti Városi Tanács is. Az elfogadott döntés kimondja, «hogy az egyesülést követően Kecs­kemét város Tanácsa is kötelessé­gének tartja a hetényegyházi költ­ségvetési feladatok ellátását a je­lenlegi szint állandó emelésével, a fejlesztési célkitűzések további maradéktalan megvalósítását. Az egyesüléssel Kecskemét népessé­ge meghaladja a százezer főt. Kecskemét város Tanácsa utol­só előtti napirendi pontként új megyei tanácstagot választott Far­kas Gábor Ybl-díjas építész sze­mélyében; ő dr. Horváth István helyett (aki, mivel más beosztás­ba került, lemondott erről a tisztségéről) foglalja el a megyei tanácstagi széket. Kecskemét város Tanácsának ülése interpellációkkal és bejelen­tésekkel fejeződött be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom