Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-01 / 101. szám

Zászlófelvonás Május elseje, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünne­pe tiszteletére csütörtökön dél­után a Parlament előtti Kos­suth téren katonai tisztelet- adás 'közepette felvonták az állami zászlót. Ugyancsak katonai tisztelet- adással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkás- mozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi- Felszabadulási emlékműnél. (MTI) Az alkotó ember ünnepe f~2yermekrajz-kiállítást láttam u nemrég egy általános iskolá­ban. Május 1. — írták az iskolá­sok a rajzlapokra, amelyeken süt a na/p, pirosak a zászlók és a fel­vonulók egymás kezét fogják. Lesz-e közülük festőművész, ez ma még nem mondható meg a rajzok alapján, de valami más igen. Ezek a gyermekek olyan rendbe, olyan világba születtek, amelyben május elseje ünnep. Az az osztály, amely az elnyo­más elleni küzdelmet, az ember­hez méltó igazságos társadalom megteremtését Irta zászlajára, szimbólumnak is beillő ünnepet választott, kifejezésre juttatva: a természet májusi újjászületéséhez hasonlatosan a társadalom is megújítható. A II. lnternacioná- lé kongresszusa 1889- ben úgy ha­tározott, hogy a munkások min­den országban egyidejűleg köve­teljék a nyolcórás munkanap be­vezetését. A következő esztendők májusának első napján már száz­ezrek vonultak az utcára, osz­tályharcos jelszavakban fogal­mazva meg a társadalmi igazsá­gosság követelését. Közös volt a zászlók színe és sokszor nemcsak azt volt vörös: vér festette a jár­dákat, gumibottal, kardlappal ver­ték szét a munkástüntetéseket. ... A magaslatról vissza lehet tekinteni a megtett nehéz útra: május elseje nálunk pihenőnap, amelyet ma 'békében és szabadon ünnepelhetünk. De a világon sok helyen szólnak a fegyverek, az emberiség feje fölül sem hárult el a nukleáris háború veszélye sem. Sőt, az imperializmus hatal­mi központjaiban — mindenek­előtt az Egyesült Államokban — az utóbbi időben olyan erők ke­rültek előtérbe, amelyek költsé­ges és veszélyes katonai progra­mok elfogadtatásával a fegyver­kezési hajsza új menetét indítják el. A profitérdekek összefonód­nak azzal a szándékkal, amely változatlanul jelen van a NATO vezető köreiben: megbontani a nemzetközi erőegyensúlyt, fö­lénybe kerülni a Szovjetunióval s a Varsói Szerződés országaival szemben. TTgyanazok a tényezők, amelyek készek a pusztítás szelleme­it kiengedni a palackból, s maga­tartásukkal nap-nap után megkér­dőjelezik az enyhülés szellemét, az ötvenes évek hidegháborús lo­gikája szerint cselekszenek. Olyan feltételeket állítanak tárgyalási hajlandóságuk fejében a szocia­lista országokkal szemben, hogy azok mondjanak le a saját elemi biztonsági érdekeikről, a kölcsö­nös szolidaritásról. Kétszeresen is hibás számítás ez: előszöris a szocialista országok biztonsági szempontjai, szolidaritásuk a ha­ladás és' béke erőivel sosem volt alku tárgya és nem az ma sem. Harmadszor, a mai világban, amikor az emberiség már képes saját maga megsemmisítésére is, a tárgyalás az alapvető kérdések­ről nem engedmény az egyik fél részéről, hanem alapvető közös érdek. Ilyen helyzetben különös je­lentősége van a szocialista politi­ka válaszadásának. A Szovjetunió Kommunista Pártja nemrég meg­tartott kongresszusán az imperia­lizmus törekvéseire a szilárdság s egyszersmind a mérséklet hang­ján reagált. Moszkva a fegyverke­zési úerseny helyett a fegyverke­zés korlátozására, a helyzet kiéle­zése helyett higgadtságra, a kon­taktusok felszámolása helyett normális kapcsolatokra, párbe­szédre hívta fel Washingtont, s hasonlóan konstruktív szellem­ben közelítette meg a többi tőkés országhoz fűződő viszony kérdése­it is. Nincs olyan kérdés — hang­zott el a kongresszuson —, legyen szó akár a hadászati támadófegy­verekről, akár a közép-hatótávol­ságú rakétákról, Európáról, a Perzsa-öbölről, vagy a Távol-Ke­letről, amellyel kapcsolatban a Szovjetunió ne lenne kész a viták békés, tárgyalások útján történő megoldására. Égésé közvélemé­nyünk érzéseit, gondolatait fe­jezte ki Kádár János elvtárs, ami­kor a Hazafias Népfront kong­resszusán ezt mondotta: „Mi szív­ből üdvözöljük, támogatjuk eze­ket a javaslatokat, amelyek tel­jesen egybeesnek a Magyar Nép- köztársaság törekvéseivel, a ma­gyar nép érdekeivel. A javaslatok további sorsát illetően most a Nyugaton a sor. Az ottani közvé­lemény és a világ népei joggal várják, hogy érdemi válaszok szü­lessenek.” A nemzetközi célok megvalósi- n tásához is nélkülözhetetlen népünk egyetértése és cselekvő hozzájárulása. Ezért is lényeges megállapítása a májusi számve­tésnek: belpolitikai helyzetünk szilárd, társadalmi rendünk szo­cialista intézményei jól működ­nek, a párt és a tömegek viszo­nyát a kölcsönös bizalom jellem­zi. Mindig is alapvető ez, de kü­lönösen fontossá válik egy olyan időszakban, amikor az építőmun­kában nagyobb és sok szempont­ból új követelményeket kell tá­masztanunk, lehetőségeink pedig a korábbinál szegényebbek. A hétköznapi tettek mutatják a leg­szemléletesebben, hogy mind töb­ben megértik: ha életszínvona­lunkat meg akarjuk őrizni, akkor azért többet is, de még inkább jobban, okosabban kell dolgozni. TJazánkban a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma szilárd. Ennek tudomásulvétele sem fe­ledtetheti el, hogy ellenségeink nem mondanak le a szocializmus­ellenes aknamunkáról, sőt, az ilyén próbálkozások a jelenlegi nemzetközi helyzetben gyakorib­bá váltak. Azonban ellenfeleink­nek is tudni kell: hiú remény az, hogy megrendíthetik a magyar nép bizalmát a szocializmusban. A magyar nép, egész közvélemé­nyünk jól tudja, hogy az ország helyzetének elemzését, értékelé­sét pártunk állandóan napirenden tartja, a fejlődés adott szakaszá­ban felmerülő kérdésekkel szem­benéz, azokat nem söpri a „sző­nyeg alá", hanem megoldásukon munkálkodik. Ezt teszi, amikor még jobban figyel ideológiai és politikai kérdésekre, a nevelésre, a szocialista demokrácia intézmé­nyeinek tartalmas működésére. Május elseje a teremtő munka, az alkotó ember ünnepe, s a ha­tárokon átívelő internacionalista összefogásé. Azok, akik ezen a napon a zászlódíszt öltött magyar falvak és városok utcáin vonul­nak — egyszersmind a nemzet­közi szolidaritás forradalmi ere­je mellett is hitet tesznek. V. P. Köszönet és elismerés a legjobbaknak • A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki üzeme dolgozóinak május 1-i ünnepségén adta át Ho­nig Ferenc, az MSZMP KB tagja a Központi Bizottság Kongresszusi Oklevelét Szakács Józsefnek, a For­radalmi szocialista brigád vezetőjének. A brigádról szóló riportunkat lapunk 4. oldalán közöljük. Közgyűlést tartottak csütörtö­kön délután a lakiteleki művelő­dési házban. A Szikra Tsz gazdái emlékeztek meg a májusi ünnep­ről, és ez alkalommal kapták meg a Kiváló Szövetkezet kitüntetést, amelyet Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyújtott át. Az utóbbi évtizedben már har­madik ilyen alkalom volt Laki­teleken. A Szikra Tsz kedvezőt­len természeti adottságai ellenére sikeresen valósítja meg a mező- gazdasági termelésfejlesztés me­gyei programjából az egész szö­vetkezeti közösség által magára vállalt feladatot. Szőlőt, gyümöl­csöst telepített az V. ötéves terv­ben, és folytatja ezt a munkát az új tervidőszakban is. A telepíté­sen kívül a szőlő, gyümölcsös ösztönzésére is megvan az elkép­zelés. Készül a terv, amelynek kivitelezését 1982-ben kezdi meg a közös gazdaság. A 35 milliós költségű beruházás 400 hektár ön­tözését teszi lehetővé. Tavaly egész éven át hatszáz­ötven szövetkezeti gazda dolgo­zott Lakiteleken. Abban, hogy a Szikra Tsz kilogrammonként 9 forintos átlagáron tudta értékesí­teni kajszibaracktermését, legfő­képpen a szövetkezeti tagságé az érdem. A jelentős anyagi áldozat­tal együttjáró ágazati fejlesztés tette lehetővé ugyanis, hogy a kényes csonthéjas gyümölcsöt, valamint a téli almát a szövetke­zet a saját hűtőtárolójában óvja meg a legkedvezőbb értékesítési lehetőségig. Nagyüzemi mintára, háztáji szőlőként, korszerűen művelhető ültetvénynek, állami és szövetkezeti támogatással az idén a tsz-tagság maga is meg­kezdi az ültetvénytelepítést es folyamatosan gyarapítja. A cél, hogy a nagyüzemben, a háztáji­ban egyaránt továbbfejlesszék a szikrai szőlő- és gyümölcstermő- táj kertészeti termelését. Ennek, és az előző esztendőben végzett hasonló célú munkának az ered­ménye is a Kiváló Szövetkezet kitüntetés. A szövetkezet tagjai közül az ünnepség alkalmával Bus Miklós főágazat-vezető, Csá­ki Vilmosné hűtőházi dolgozó, dr. Deák István tsz-elnök, Gulyás Józsefné gépkönyvelési csoport­vezető részesült Kiváló Munkáért kitüntetésben, Kiss Zakariás el­lenőrző bizottság elnök, a Terme­lőszövetkezetek Országos Taná­csa által adományozott elismerést kapta, s tizenhat tsz-gazdát ju­talmaztak Kiváló Szövetkezeti Dolgozó kitüntetéssel. • A jó) végzett munka tudatában ünnepeltek csütörtökön délelőtt Baján a Gemenci Erdő- és Vad­gazdaságban. Az 1980-as évet •tisztes nyereséggel zárta a nagy­üzem. A termelékenység 11 száza­lékkal, az eszközhatékonyság 15 százalékkal haladta meg az előző évben tervezett mértéket. Az er­dőgazdaság bevétele a belföldön értékesített faanyagból 292 mil­lió 770 ezer forintra emelkedett. Az exportra értékesített áru pe­dig 112 millió 130 ezer forintot tett ki. A gazdaság erdészeteinek több száz dolgozója vett részt a kongresszusi versenyben, s telje­sítette munkaifelajánlását. A teg­napi vállalati ünnepségen a kiváló címmel járó oklevélátadással együtt, az erdőgazdaság legjobb dolgozóit is megjutalmazták. * A bácsalmási Petőfi Tsz Vörös Csillag traktoros brigádja 1970 óta minden esztendőben megsze­rezte a szocialista cím valamelyik fokozatát. 1977 és 1978-ban a Szö­vetkezet Kiváló Brigádja címet is. A bajai1 járás mezőgazdasági üzemeinek szocialista brigádjai­hoz felhívással fordulták, a kong­resszusi és felszabadulási munka­verseny tiszteletére vállalt köte­lezettségeiket is hiány nélkül tel­jesítették. A tíztagú brigád két éve 14 százalékkal, tavaly 18 százalékkal teljesítette túl normálhektár-ter- vét, a terven felüli teljesítmény­nek 1 millió 424 ezer forint volt az értéke. Üzemanyaggal, alkat­rész és más műszaki eszközökkel gondosan bántak, s 263 ezer fo­rintot takarítottak meg szövetke­zetük számára. Társadalmi tevé­kenységük is jelentős. Úttörőtá­bor és KRESZ-pályaépítésben vettek részt társadalmi munká­ban. Gyermekintézményeket is tá­mogatnak, és külterületen élő szövetkezeti nyugdíjasokat pat­ronálnak. Mindezek jutalmául megkapták, az MSZMP megyei bizottsága elismerő oklevelét, amelyet a tegnapi ünnepélyen Katanics Sándor, a megyei párt- bizottság titkára nyújtott át. * * Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi gyárának dol­gozói tegnap munkásgyűlésen ün­nepelték meg a 37. szabad május elsejét. Szabó Lajos műszaki igaz­gató köszöntötte az üzem dolgo­zóit és a meghívott vendégeket, köztük a megye és a város köz­életi személyiségeit, majd Tóth Pál, a vállalat szakszervezeti bi­zottságának titkára méltatta , a nemzetközi munkásosztály ün­nepének jelentőségét. Ezt követően Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára emelkedett szólásra. Meleg sza­vakkal üdvözölte a gyár kollek­tíváját, amely jó termelési ered­ményekkel zárta az elmúlt esz­tendőt. Külön méltatta az Ápri­lis 22. szocialista brigád érdeme­it. A kollektíva eddig hétszer nyerte el a szocialista címet. Első­sorban az atomerőművi berende­zések gyártásában értek el ki­emelkedő eredményeket. Amel­lett, hogy szakmai ismereteik bő­vítésével jól felkészültek a ter­mékszerkezet-váltásra, két atom­erőművi hőcserélőt készítettek el terven felül. Kimagasló teljesítményükért el­nyerték a megyei pártbizottság Kongresszusi Olekevelét, amelyet Erdélyi Ignác Bujdosó Imrének, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjának, a brigád vezetőjének nyújtott át. A 9 tagú kollektíva egyben elnyerte a Vállalat Kivá­ló Brigádja címet is. Ezt a bri­gádcímet megkapta még a gyár Dobó Katica és a Pattantyús bri­gádja is, amit Tóth György, a vállalat vezérigazgatója adott át. Seres József csoportvezető a Ki­váló Munkáért kitüntetésit vette át. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom